1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

2. § E rendelet alkalmazásában vagyon

3. § (1) Az önkormányzati vagyon

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyra a rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.

(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.

(5) A forgalomképes önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

4. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból áll.

5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 5. § (3) bekezdése szerinti vagyon.

(3)² Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon az Nvt. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyon, ami törvényben meghatározott vagyonelemek mellett a képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat tulajdonában hosszú távon megőrzendő vagyonelemekből áll.

(4)³ Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag.

6. § (1)⁴ Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona

(2)⁵ A képviselő-testület a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe sorolja az önkormányzati tulajdonú alábbi vagyonelemeket:

7. § (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.

(2)⁶ A 6. § (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott ingatlanok forgalomképességének korlátja, hogy azokat elidegeníteni vagy megterhelni nem lehet, amíg közfeladat ellátását szolgálják.

7/A. §⁷ A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen vagyon és a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanokat az 1. melléklet tartalmazza.

8. § Az önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

9. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

10. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3)⁸ A képviselő-testület

(4) A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a 10. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni.

11. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvt. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

12. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján terhelhető meg.

(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.

13. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.

(2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyona vállalkozásba vihető, azzal a feltétellel, hogy a vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

(3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.

(4) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvt. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (4) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.

14. § (1)⁹ Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt. 3. § (1) bekezdés 19. pont b)-c) alpontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

15. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével lehet átengedni.

16. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(3) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

17. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

18. § (1)¹⁰ Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

19. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat belső ellenőre az éves ellenőrzési tervében köteles szerepeltetni.

20. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.

21. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat, illetve a haszonkölcsöne adást.

(3) A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

(4) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(5) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

22. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az önkormányzat haszonbérletként hasznosítja.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek legalább 1 és legfeljebb 5 évig adhatók haszonbérbe.

(3)¹¹

23. § (1) A fizetendő haszonbérleti díjat a képviselő-testület évenként állapítja meg.

(2) A haszonbérlő a haszonbért utólag, szeptember 30-ig köteles egy összegben az önkormányzat számlájára befizetni.

(3) A haszonbérlő a haszonbérelt földet, illetve a mellett lévő árkokat köteles a jó gazda gondosságával művelni, művelési és kártevő mentesítési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a haszonbérlő a kötelezettségeit nem teljesíti, a vele kötött szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(4) A haszonbérlő a haszonbérelt földet másnak még ideiglenes használatra sem engedheti át.

(5) A haszonbérlő a haszonbérelt föld művelési ágát csak a haszonbérbe adó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg.

(6) A haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. A szerződést 6 hónapi felmondással a gazdasági év végére (szeptember 30.) lehet felbontani.

(7) A haszonbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti.

24. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok elidegenítéséről értékhatár nélkül a képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítés során az önkormányzat hosszú távú érdekeit figyelembe kell venni.

25. § A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát az Nvt. alapján engedi át, és gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő vízi közművek létrehozásáról és működtetéséről.

26. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

27. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát a képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzat követeléseiről csak akkor lehet lemondani, ha

(2) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.

(3) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

28. § (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

29. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

30. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

(3) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

(4)¹² A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az Áhsz. 5. mellékletében felsorolt eszköz és forráscsoportokat.

(5)¹³ A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az Áhsz. 30. § (3) bekezdésében felsoroltakat.

30/A. §¹⁴ (1) Az önkormányzat az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendeletben meghatározott kötelezettségeinek teljesítéséről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 114. § (2) bekezdése szerinti önkormányzati ASP rendszer ingatlanvagyon-kataszter szakrendszere (a továbbiakban: ASP IVK rendszer) útján gondoskodik.

(2) A jegyző jogosult az ASP IVK rendszer használatához szükséges szerepkörök kezelésére az ASP IVK rendszer felhasználói körében. A jogosultságok meghatározása során figyelemmel kell lenni az ASP IVK rendszer és az ASP rendszer gazdálkodási szakrendszere közötti integráció biztosítására.

31. § (1) Az önkormányzat

(2) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(3) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(4) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

32. § A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.

33. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor, a vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik, a piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.