Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Szabadszállás Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 03. 08Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
Szabadszállás Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Szabadszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 44. § - 45. §-ában, 48. § (2)-(4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésében, 53. § (1)-(3) bekezdésében, 57. § (1)-(2) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés d) pontjában, 143. § (4) bekezdés a) pontjában
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szabadszállás Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 6080 Szabadszállás, Kálvin tér 1.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.
(4) Az önkormányzat képviselő-testülete polgármesteri hivatalának neve: Szabadszállási Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
3. § Szabadszállás város testvérvárosi kapcsolatot tart Schönenberg-Kübelberg, Vargyas, Gries és Varzi településekkel. További testvérvárosi kapcsolat létesítése a képviselő–testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.
4. § Az önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
5. § (1) Szabadszállás város lapja a „Szabadszállási Hírmondó” mely megjelenik havonta.
(2) Az önkormányzat a kiadványt a település lakossága számára térítésmentesen biztosítja.
(3) Az önkormányzat honlapja a www.szabadszallas.hu, melyen keresztül friss információkkal látja el a város lakosságát.
2. Az önkormányzat feladatvállalása
6. § Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a város közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.
7. § Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.
8. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott határozat ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.
A képviselő-testület működésének szabályai
3. Önkormányzati képviselők
9. § Szabadszállás Város Önkormányzatának képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 9 főből áll.
4. A képviselő-testület ülései
10. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
11. § A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
5. Az alakuló ülés
12. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülés meghívóját és a javasolt napirendi pontokat a polgármester állítja össze.
(3) Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
(4) A képviselő-testület alakuló ülésén a polgármester és a képviselők esküt tesznek, melyről okmányt írnak alá
(5) Az alakuló ülésen a képviselő-testület dönt a polgármester tiszteletdíjáról és esetleges költségtérítéséről.
(6) Az alpolgármester személyére a polgármester tesz javaslatot, melyhez módosító indítvány nem fűzhető. Az alpolgármesterhez - bemutatkozását követően - kérdés intézhető, de személyére vonatkozóan vita nem kezdeményezhető. A polgármester javaslata alapján az alpolgármesteri tiszteletdíjról és költségtérítésről is dönteni szükséges.
(7) Az alakuló ülésre a rendes ülésre vonatkozó szabályok az e §-ban foglalt eltéréssel alkalmazandók.
6. Rendes ülés
13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés) tart.
(2) A rendes ülések szerdai napokon 16.00 órai kezdéssel tartandók, de kivételes esetben a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést. A képviselő-testületi ülést 22.00 óráig be kell fejezni.
7. Rendkívüli ülés
14. § (1) A polgármester indokolt esetben - a munkatervben nem szereplő - rendkívüli ülést is összehívhat.
(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt
a) szükségesnek tartja, vagy
b) jogszabály kötelezővé teszi.
(3) A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.
8. Munkaterv
15. § (1) A képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet fogad el.
(2) A munkaterv tartalmazza
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, amely azonban nem köti a polgármestert az összehívásnál,
b) az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett napirendi pontokat,
c) a napirendi pont előterjesztőjét,
d) az előterjesztés elkészítéséért felelős személy megnevezését, valamint az előterjesztést véleményező személy vagy szervezet megnevezését.
(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér
a) valamennyi képviselő-testületi tagtól,
b) a bizottságoktól – az elnökön keresztül-,
c) a tanácsnoktól,
d) a jegyzőtől,
e) a Polgármesteri Hivatal önálló szervezeti egységének vezetőjétől,
f) a polgármester által meghatározott szervektől.
(4) A polgármester a munkatervre vonatkozó javaslatát a benyújtott javaslatok lehetőség szerinti figyelembevételével készíti el.
(5) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület minden év első negyedévében egyszerű szótöbbséggel határoz.
9. A képviselő-testület összehívásának rendje
16. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(2) A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalni kívánt napirendi pontokhoz szükséges írásos előterjesztéseket is. Írásos előterjesztést csak a képviselő-testület tagjai és a napirend tárgyalásra tanácskozási joggal meghívottak kapnak.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kézbesíteni kell.
(4) Halaszthatatlan sürgős esetben a rendkívüli ülésre szóló meghívás történhet telefonon, e-mailen vagy sms formájában.
(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a jegyzőt, az aljegyzőt,
b) a Polgármesteri Hivatal irodavezetőit,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
e) akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges,
f) a polgármester és a jegyző által javasolt személyt és szerv képviselőjét.
(6) Tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg az alábbi önszerveződő közösségeket:
a) Szabadszállási Gazdakör,
b) Szabadszállási Ipartestület,
c) Pogárvédelmi Egyesületek,
d) Mozgáskorlátozottak helyi csoportja,
e) Önkéntes Tűzoltó Egyesület,
f) Sportegyesületek.
10. Nyilvánosság
17. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 1 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni.
(2) A képviselő-testület üléseit rendszerint a Polgármesteri Hivatal nagy tanácstermében tartja. Kivételes alkalmakkor ettől el lehet térni.
(3) A képviselő-testület nyílt üléséről a sajtó munkatársa tudósíthat, vágóképet (hangfelvétellel együtt) és fényképfelvételt készíthet a képviselő-testület tagjának és egyéb résztvevőjének zavarása nélkül.
(4)
(5)
(6) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozást nem zavarhatja.
(7) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
(8) A hallgatóság az ülésen csak kivételes esetben kaphat szót a polgármester engedélyével.
11. Az ülés napirendje
18. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.
(2) Az interpellációra és a kérdésre a napirend végén kerül sor.
(3) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.
(4) A polgármester a napirendi ponti javaslatát annak elfogadása előtt az ülésen szabadon módosíthatja.
(5) A polgármester javaslatára a napirend elfogadását követően az ülésen új napirendi pont felvehető, a felvett napirendi pont levehető, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztható vagy a felvett napirendi pont sorrendje módosítható, mely esetén a képviselő-testület az új napirend felvételéről, a felvett napirendi pont levételéről, a felvett napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról vagy a napirend sorrendjének módosításáról egyszerű szótöbbséggel dönt. Későbbi ülésre való halasztásról már megkezdett napirend tárgyalásakor is dönthet a képviselő-testület, mely során - ha mód van rá - az ülés időpontját meghatározza.
(6) A képviselő a napirend előterjesztés során jogosult a napirendi pont felvételére, levételére vagy sorrendjére nézve javaslatot tenni. Napirendi pont felvételére irányuló javaslat a soron következő rendes képviselő-testület napirendjére irányuló javaslatnak tekintendő, kivéve, ha azt a polgármester sajátjának tekinti, és azt befogadja.
(7) Az elfogadott napirendi pontokhoz nem tartozó képviselői hozzászólás a napirendi pontok után terjeszthető elő.
12. Előterjesztések
19. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelettervezet,
b) a határozati javaslat,
c) a beszámoló,
d) a tájékoztató.
(2) Előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) képviselő,
d) bizottság elnöke, tagja, tanácsnok,
e) jegyző,
f) aljegyző,
g) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységének vezetője, témakör szerint illetékes ügyintézője,
h) önkormányzati intézmény vezetője, i) mindazok, akiket a polgármester vagy a jegyző az előterjesztés elkészítésére felkér, illetve kötelez
(3) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a képviselő-testület elé. Kivételesen a képviselő-testület elé a polgármester vagy a polgármester által felkért szerv vagy személy szóbeli előterjesztést is terjeszthet a rendelettervezet kivételével.
(4) Rendelettervezetet – (2) bekezdéstől eltérően – képviselő, a polgármester a jegyző és az aljegyző nyújthat be.
(5) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárggyal kapcsolatos előzményeket,
b) ismertetni kell, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, ha igen, milyen döntés született, utalni kell a hozott határozatok végrehajtására,
c) be kell mutatni a tervezett döntés anyagi kihatásait,
d) meg kell jelölni a napirenddel kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges dologi eszközöket,
e) be kell mutatni a lefolytatott egyeztetések eredményét, valamint mindazokat a körülményeket, megállapításokat, amelyek indokolttá teszik a döntést,
f) ismertetni kell a lehetséges döntési alternatívákat, a határozati javaslatokat,
g) meg kell nevezni az előkészítésben résztvevőket.
(6) Szerződéskötés esetén a szerződéstervezetet kell javaslatként a képviselő-testület elé terjeszteni.
(7) Tájékoztató jelentés határozati javaslatot nem tartalmazhat.
(8) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint a munkaterv szerinti határidőben történő benyújtásáért a napirend előadója a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valósságáért, a készítéskor rendelkezésre álló információkra vonatkozóan, valamint a határozati javaslatok megalapozottságáért.
13. Önálló indítványok
20. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére - indokolt esetben - sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.
(2) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülés megkezdését megelőző 24 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesterhez.
(3) Rendelettervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik vagy az önkormányzat érdekeit sérti.
(4) Sürgősségi indítványt előterjeszthet a 19. § (2) bekezdésének a) – e) pontjában szereplő személyek.
(5) Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet. A sürgősség kérdésében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend elfogadása előtt. A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén - a képviselő-testület az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsónak tárgyalja meg.
21. § (1) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a képviselők, melyet a polgármesternél kell írásban benyújtani.
(2) A képviselői indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül dönt.
(3) A javaslat elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a képviselő-testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.
22. § Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.
14. Kérdés, interpelláció
23. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.
(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a képviselő-testület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.
(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.
(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.
(5) Rendkívüli ülésen nem lehet kérdést vagy interpellációt feltenni.
24. § (1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz vagy jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző 3. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő a kérdést, megjelölve azt a személyt, akihez a kérdést intézi.
(3) A polgármester a kérdését válaszadás céljából a kérdezetthez továbbítja.
(4) Az írásban feltett kérdést a képviselő a képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 percben ismertetheti.
(5) A kérdésre a képviselő-testület ülésén írásban vagy szóban válaszol a kérdezett, ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 30 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen tájékoztatás céljából kiosztásra kerül.
(6) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a képviselő-testület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
25. § (1) Interpellációt polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz továbbá jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A képviselő a képviselő-testület rendes ülését megelőző 4. naptári nap 15 óráig beérkezőleg a polgármesternél írásban terjesztheti elő interpellációját, megjelölve a személyt, akihez az interpellációt intézi.
(3) A polgármester az interpellációt válaszadás céljából az interpellálthoz továbbítja.
(4) Az interpellációt a képviselő a képviselő-testület ülésén legfeljebb 3 percben ismertetheti.
(5) Az interpellációra a képviselő-testület rendes ülésén írásban vagy szóban válaszol az interpellált, ha az ő feladatkörébe tartozik az interpelláció megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha az interpelláció megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz az interpelláció beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg az interpelláló részére, mely a rákövetkező rendes képviselő-testületi ülésen kiosztásra kerül, és az interpelláló - ha a választ nem fogadja el - kérheti ezen rendes ülést megelőző 7. napig, hogy a képviselő-testület szavazzon az elfogadásáról.
(6) A válasz elfogadásáról az interpelláló indokolás nélkül igen vagy nem válasszal nyilatkozik. Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
(7) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, egyébként a képviselő-testület nem foglal állást.
15. Felszólalás a képviselő-testület ülésén
26. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) napirend előtti felszólalás
b) ügyrendi felszólalás,
c) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás.
27. § (1) A képviselő-testület tagja a tárgyalásra kerülő napirendi pontok előtt felszólalással élhet.
(2) Napirend előtti felszólaláshoz a szót az elnök adja meg. A szó megadásához a testület jóváhagyása nem szükséges.
(3) A napirend előtti felszólalás időtartama maximum 2 perc lehet.
(4) A napirend előtti felszólalásban érintett képviselőt egy alkalommal 2 perc válaszadás
lehetősége illeti meg.
(5) A napirend előtti felszólalás tárgya nem lehet az adott ülésnapon napirendi pontokkal kapcsolatos. A napirend előtti felszólalással kapcsolatban vitát nyitni nem lehet.
28. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a képviselőtől megvonja a szót.
(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő–testület vita nélkül határozatot hoz.
(3) Ügyrendi javaslat:
a) a napirendi pont levételére tett javaslat,
b) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,
c) a napirendi pont elnapolására tett javaslat,
d) az ülés zárt jellegére tett javaslat,
e) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,
f) a jelen rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt tett javaslat,
g) a képviselő kizárására tett indítvány,
h) a vita lezárására tett indítvány.
(4) A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.
(5) A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.
16. Távollét
29. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testületi ülésen, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.
(2) A képviselő legkésőbb az ülés megkezdéséig köteles bejelenti távolmaradását és annak okát a polgármesternek vagy a bizottsági elnöknek.
(3) Igazolatlan a távollét, ha a képviselő azt nem jelenti be, vagy utólag nem igazolja.
(4) Évenként három képviselő-testületi ülésről való igazolatlan hiányzás után a tiszteletdíj 25 %-kal 12 hónapig csökkentésre kerül.
(5) A tiszteletdíj csökkentésről a képviselő-testület a pénzügyi és igazgatási bizottság javaslata alapján egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) A képviselői hiányzásokról a jegyző nyilvántartást vezet.
17. A képviselő-testületi ülés vezetése,
az ülés rendjének biztosítása
30. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. Ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét. Javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére
(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.
31. § (1) A levezető elnök minden előterjesztés felett külön - külön vitát nyit, az írásos előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előadó a vita előtt válaszol. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a levezető elnök szükség szerint összefoglalót tart. Önkormányzati rendelettervezet, illetőleg az eredetileg előterjesztett határozati javaslat részbeni megváltoztatására irányuló módosítási indítványt, az indítványt előterjesztő konkrétan, szövegszerűen megfogalmazott formában terjesztheti elő.
(2) A levezető elnök a napirend tárgyalása során először a képviselő-testület tagjainak, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak adja meg a szót.
(3) A hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében az elnök indítványozhatja a hozzászólások időtartamának 3 percre történő korlátozását, a vita lezárását.
(4) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.
(5) A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló.
(6) A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni.
32. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben - idő hiányában, előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja.
33. § A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.
34. § (1) A levezető elnök gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében jogosult
a) figyelmeztetni az előadót, ha az írásos előterjesztést ismétli, vagy a tárgytól eltér, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
b) figyelmeztetni a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, nem a bejelentkezésnek megfelelő hozzászólást tesz, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
c) figyelmeztetni a hozzászólót, ha a hozzászólásával más személyét sértő megfogalmazást használ, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a szót megvonni,
d) rendre utasítani azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
e) ismételt rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve az önkormányzati képviselőt - a terem elhagyására utasítani vagy a teremből kivezettetni, továbbá
f) valamennyi olyan intézkedést megtenni, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.
(2) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett, e rendeletben meghatározott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
18. A szavazás
35. § (1) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt.
(2) A levezető elnök először a javaslatok mellett leadott szavazatokat, majd az ellenszavazatokat, illetve a szavazástól tartózkodók számát állapítja meg.
(3) Szavazni csak személyesen lehet.
(4) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással (kézfelemeléssel) hozza.
36. § Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők "igen", " nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
37. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart, ha jogszabály előírja.
(2) Titkos szavazást tarthat:
38. § (1) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
(2) Titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnöke a szavazatok összeszámlálását követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.
(3) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri - a 36. § (1) bekezdésben foglalt szavazás kivételével - a szavazást a polgármester megismételtetheti. A szavazás döntésenként csak egyszer ismételhető meg.
19. Döntéshozatali arányok
39. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
20. Kizárás a döntéshozatalból
40. § (1) A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét a napirend tárgyalása előtt.
(2) E kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felszólítja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.
(3) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt. Ha a képviselő-testület kizárja a képviselőt, a képviselő az adott ügyben nem szavazhat, de a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek számít.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a képviselő-testület dönt a 49. §-ban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazásáról. A szankció ismételten is kiszabható.
21. A képviselő-testület döntései
41. § A képviselő-testület által hozott rendeleteket és a határozatokat külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
42. § (1) A képviselő-testületi rendeletekről, határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
43. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint a LocLex rendszerben kell elkészíteni.
(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző vagy az aljegyző állítja össze.
(3)1 A rendeleteket a Nemzeti Jogszabálytár felületén kell közzétenni, illetve a Városháza aulájában elhelyezett hirdető táblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
22. A képviselő-testületi ülések dokumentálása
44. § (1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, ebből
a) egy példányt a jegyző kezel,
b) egy példányt meg kell küldeni a testületi ülést követő 15 napon belül a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjének,
c) egy példányt a jegyző - a nyílt és zárt testületi ülés anyagát egymástól elkülönítve - mellékleteivel együtt beköttet.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) előterjesztést, egyéb, napirendhez kapcsolódó, utóbb kiosztásra kerülő anyagot,
c) a jelenléti ívet,
d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
e) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást,
f) elfogadott rendelet 1 példányát.
(3) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke és névsor szerint egy esetenként megválasztott képviselő aláírásával hitelesíti.
(4) A jegyzőkönyv jogszabály szerinti tartalommal történő elkészítéséről és annak továbbításáról a jegyző gondoskodik.
(5) A választópolgárok az ülésről készült jegyzőkönyveket a Polgármesteri Hivatal 16. számú szobájában tekinthetik meg, a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével.
Az önkormányzat kapcsolatrendszere
23. Közmeghallgatás
45. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás megtartására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó előírások az irányadók.
(2) A közmeghallgatás napirendjét, időpontját és helyét a helyben szokásos módon az ülés előtt legalább 15 nappal közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatáson a felszólalás, a jelentkezés sorrendje szerint történik.
(4) A közmeghallgatáson megjelent személy - nevének bemondását követően - 3 perces időtartamban egy közérdekű, a lakosság nagyobb csoportját érintő kérdéssel kapcsolatban egy alkalommal fejtheti ki véleményét.
(5) A közmeghallgatás során elhangzott kérdésre és javaslatra lehetőség szerint az ülésen szóban vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban választ kell adni.
24. Az önkormányzat által szervezett lakossági fórum
46. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A fórumról jegyzőkönyv készül.
(3) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.
(4) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.
Az önkormányzat szervei
25. A települési képviselő
47. § A képviselő – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon felül - köteles:
a) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
b) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
c) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
d) bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál,
e) vagyonnyilatkozatot tenni,
f) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt, amelyhez a polgármesteri hivatalban térítés nélkül helyiséget kell biztosítani.
48. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül.
49. § (1) Amennyiben a képviselő 12 hónap átlagában a képviselő-testület vagy a bizottság üléseinek legalább felén nem jelenik meg – ide nem értve a rendkívüli üléseket-, a képviselő-testület a polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára a neki járó tiszteletdíját a döntést követő hónaptól számítva 12 hónapra 25 %-kal csökkentheti. E rendelkezés alkalmazása során a képviselő-testület és a bizottsági munkában való részvétellel kapcsolatos mulasztás külön-külön értékelendő és vizsgálandó.
(2) E § alkalmazása során az érintett képviselőt megilleti a nyilatkozattétel joga, a képviselő-testület mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza. Felróhatóság hiányában az (1) bekezdésében rögzített jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ebben az esetben a képviselő-testület a kezdeményezést elutasítja és azonos tényekre hivatkozva ismételt kezdeményezés benyújtásának nincs helye.
50. § A 48-49. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is.
51. § A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért, valamint bizottsági tagságáért, a tanácsnoki feladatellátásáért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.
26. A tanácsnok
52. § (1) A képviselő-testület tanácsnokot választhat:
a) a mezőgazdasági, külterületi és környezetvédelmi önkormányzati feladatok ellátásának koordinálására és felügyeletére, valamint
b) a helyi értékek feltárására, a helytörténeti gyűjtemények gondozására, önkormányzati kulturális feladatok koordinálására és felügyeletére.
(2) A tanácsnok jogosult
a) a szakmai feladatai ellátásához a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének köztisztviselőjét segítségként igénybe venni,
b) a képviselő-testület éves munkatervére javaslatot tenni.
(3) A tanácsnok évente egy alkalommal köteles írásban a képviselő-testületnek beszámolni az elvégzett szakmai feladatokról.
27. A képviselő-testület bizottságai
53. § (1)2 A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.
(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.
(3)3 A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság.
(4)4 A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság legfeljebb 5 tagból áll, amelyből 3 a képviselő-testület tagja kell, hogy legyen.
(5)5 A bizottságba a 3 állandó tag mellé legfeljebb 2 külső tag választható.
54. § (1) A bizottság fő feladatai különösen:
a) véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat éves költségvetését és zárszámadását,
b) a polgármesteri hivatal közreműködésével ellenőrzi az önkormányzat intézményeinek gazdálkodását,
c) véleményezi a bizottság feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket,
d) ellátja a képviselő-testület által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,
e) gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket,
f) javaslatot tesz az önkormányzati kitüntetések, díjak odaítélésére,
g) elvégzi a titkos szavazások lebonyolításával, törvényes feltételeinek biztosításával kapcsolatos tennivalókat, a szavazatszámlálás feladatait,
h) ellátja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével kapcsolatos feladatokat,
i) megvitatja és véleményezi az önkormányzat és intézményei költségvetésének rendelettervezetét, azok módosítását, a zárszámadás megállapítását, a vagyonkezeléssel és a gazdálkodással kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket,
j) részt vesz a képviselő–testület által alapított gazdasági társaságok tulajdonosi döntéseinek előkészítésében, megtárgyalja az önkormányzati érdekeltségű társaság létesítésére, megszüntetésére, működésére vonatkozó javaslatokat,
k) véleményezi a hitelfelvétel megalapozottságát,
l) véleményezi a helyi adókról szóló rendelettervezeteket, azok módosítását,
m) megtárgyalja mindazon előterjesztéseket, amelyek a folyó költségvetést érintik,
n) megtárgyalja a különböző ár és térítési díj megállapításra vonatkozó előterjesztéseket, rendelettervezeteket, a költségvetést érintő követelések elengedésére irányuló méltányló kérelmeket,
o) ellátja az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását és átveszi az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló írásban megerősített lemondó nyilatkozatokat.
28. A bizottságok működése
55. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét maga állapítja meg. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a bizottság korelnöke helyettesíti.
(2) A bizottsági ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók azzal, hogy levezető elnökön a bizottság elnökét kell érteni.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(4) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester a jegyző és a pénzügyi irodavezető.
56. § Az elnök köteles összehívni a bizottságot:
57. § A települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
58. § A bizottság ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el.
A tisztségviselők
29. A polgármester
59. § (1) A polgármester feladatait főállásban látja el.
(2) A megválasztott polgármester illetményének emeléséről, egyéb juttatásainak megváltoztatásáról és jutalmazásáról a pénzügyi és ügyrendi bizottság javaslata alapján – a képviselő-testület határoz.
(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket külön képviselő-testületi rendelet állapítja meg.
(4) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a települési képviselők munkáját,
b) összehívja és vezeti a képviselőtestület üléseit,
c) képviseli az önkormányzatot.
(5) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő feladatai:
a) kötelező jelleggel indítványozza a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. E felfüggesztett döntésekről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
(6) A polgármester egyetértési jogot gyakorol a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében a kinevezésnél, a vezetői megbízásnál, a vezetői megbízás visszavonásánál, a felmentésnél és a jutalmazásnál.
(7) A polgármester rendszeres fogadónapot tart minden hét hétfőn 14-17 óráig.
30. Az alpolgármester
60. § (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét nem főállásban látja el.
(2) Az alpolgármester távolléte esetén helyettesíti a polgármestert.
(3) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.
(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
A polgármesteri hivatal, kinevezett tisztségviselők
31. A polgármesteri hivatal
61. § (1) A képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Szabadszállási Polgármesteri Hivatal elnevezéssel polgármesteri hivatalt hoz létre.
(2) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által elkészített és a képviselő-testület által elfogadott ügyrend szerint működik. Az ügyrend tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.
32. A jegyző
62. § (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző
a) gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos jegyzői feladatok ellátásáról,
b) előkészítteti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
c) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén,
d) a képviselő-testületi-, bizottsági ülésen szóban jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha a döntésénél, működésénél jogszabálysértést észlel,
e) gondoskodik a képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,
f) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,
g) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjének a képviselő-testület, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet,
h) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok működésének ügyviteli feladatait,
i) gyakorolja a képviselő-testület által a jegyzőre átruházott közútkezelői hatásköröket.
(3) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén – az aljegyzői tisztség betöltetlensége esetén - teljes jogkörrel a pénzügyi irodavezető helyettesíti.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Polgármesteri Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
(5) A jegyző minden hétfőn 14 óra és 17 óra között ügyfélfogadást tart.
Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona
33. Az önkormányzat költségvetése
63. § (1)
(2) Az önkormányzat költségvetését két fordulóban tárgyalja a képviselő-testület. Az első fordulóban a költségvetés általános vitája történik.
(3) A második fordulót megelőzően történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelettervezet kerül a képviselő-testület és a bizottságok elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben.
(4) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság köteles megtárgyalni.
(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (4) bekezdésben foglaltak szerint történik.
34. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok
64. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények alapító okiratuk és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.
35. Az önkormányzat vagyona
65. § A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.
65/A. §
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
A helyi népszavazás
66. § (1) Helyi népszavazást a választópolgárok 15%-a kezdeményezhet.
(2) A képviselő-testület kitűzi a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezi.
(3) A képviselő-testület a népszavazás elrendeléséről - ha annak kitűzése nem kötelező - minősített többséggel határoz.
67. §
Záró rendelkezések
68. § (1) Ez a rendelet 2013. december 1-jén lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő–testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2006. (XII.13.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 8/2007.(III.28.) önkormányzati rendelet, 14/2007.(VIII.29.) önkormányzati rendelet, 23/2007.(XII.29.) önkormányzati rendelet, 8/2010.(IV.02.) önkormányzati rendelet, 13/2010.(VII.01.) önkormányzati rendelet, 15/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet, 18/2010.(XI.11.) önkormányzati rendelet, 4/2011.(III.31.) önkormányzati rendelet, 17/2011.(XII.01.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 13/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelethez
A polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök
polgármester gyakorolja, beleértve a szemétszállítási díj fizetési kedvezmények elbírálását is.
indokolt esetben módosíthatja.
1. függelék az /2013. önkormányzati rendelethez
Képviselő-testület tagjainak névsora
2. függelék az /2013. önkormányzati rendelethez
Képviselő-testület bizottsága és tanácsnokának névsora
1. Pénzügyi és ügyrendi bizottság:
2. A polgármester koordinációs tanácsadója, mezőgazdasági, külterületi és
környezetvédelmi tanácsnok: Boczka János
A 43. § (3) bekezdése a Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § (1) bekezdése a Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. § (3) bekezdése a Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. § (4) bekezdése a Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 53. § (5) bekezdése a Szabadszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 7.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.