Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja a város rendezett arculatának megőrzése illetve javítása érdekében az építési hatósági engedélyhez nem kötött építési munkákkal kapcsolatban, valamint az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembe vételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

2. § (1) E rendeletet a településképi bejelentési eljárásra és az azzal összefüggő településképi kötelezésre, a településképi véleményezési eljárásra kell alkalmazni.

(2) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

II. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

1. Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

3. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Kormányrendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokat megelőzően amennyiben:

a) az építési tevékenységgel érintett épület, építmény helyi védelem alatt áll;

b) az építési tevékenységgel érintett épület, építmény helyi területi védelem alatt áll, amennyiben az építési tevékenység utcaképet érint;

c) az építési tevékenységgel érintett épület, építmény önálló reklámtartó;

d) az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény hasznos alapterülete 300 m²- nél nagyobb vagy az épületmagassága illetve építménymagassága a 8 métert meghaladja;

e) az építési tevékenységgel érintett épület vagy építmény közterületen helyezkedik el;

f) az építéssel érintett ingatlanra háromnál több rendeltetési egységre kérnek engedélyt.

2. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása, és részletes szempontjai

4. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul. A kérelmet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteréhez a Kormányrendeletben meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(2) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(3) A Polgármester a településképi véleményét a városi főépítész szakmai véleményére alapozza.

(4) A településképi vélemény kialakítása során a Kormányrendeletben meghatározottakon kívül – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,

b) a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,

c) a kialakult épületmagassági adottságokhoz történő illeszkedés,

d) a tervezett jövőbeli beépítéshez, állapotokhoz történő illeszkedés,

e) a tervezett terület felhasználás megfelelősége a környezet szempontjából.

III. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

3. Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

5. §  Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető:

a) egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését érintő építési tevékenység esetén,

b) helyi területi védelem alatt álló ingatlanon tervezett utcaképet, településképet érintő építési tevékenység esetén, - különösen homlokzat-átalakítás, homlokzat-felújítás, fűtési és klíma-berendezések, hírközlési létesítmények homlokzaton történő elhelyezése, utcai kerítés építése esetén,

c) városképet érintő, közterületről látszó reklámhordozó berendezés, reklámfelület létesítése esetén; kivéve a címtáblák, megállító táblák, a reklámhordozó berendezésre kihelyezett cserélhető hirdetmények, a reklámberendezéshez nem kötött reklámozási tevékenységek és a kirakat-berendezések létesítése esetén,

d) közterületre tervezett, a településkép megjelenését befolyásoló, 30 napnál huzamosabb időre szánt idényjellegű, valamint tartós jellegű építményekre irányuló építési tevékenység esetén.

4. Településképi bejelentési eljárás lefolytatása és részletes szempontjai

6. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteréhez (továbbiakban. Polgármester) a kormányrendeletben meghatározott formában és tartalommal, az 5. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 8 nappal kell benyújtani.

(3) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A Polgármester településképi bejelentési eljárás keretében hozott döntését és a döntés ellenőrzését a városi főépítész készíti elő.

(5) A bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás a kiadásától számított 1 évig érvényes.

(6) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésénél lehet fellebbezéssel élni.

(7) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a Kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.

(8) A településképi bejelentésre kiadott döntés meghozatalánál a Kormányrendeletben meghatározottakon kívül az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a vonatkozó építési szabályoknak való megfelelőség,

b) a kialakult település- illetve telek-szerkezethez való illeszkedés megfelelősége,

c) a környezet kialakult, illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,

d) a kialakult épületmagassági adottságokhoz történő illeszkedés,

e) a tervezett jövőbeli beépítéshez, állapotokhoz történő illeszkedés,

f) a tervezett terület felhasználás megfelelősége a környezet szempontjából.

IV. Fejezet

A településképi kötelezési eljárás

5. Településképi kötelezési eljárás lefolytatása

7. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.

(2) Kérelemre induló eljárás esetén a városi főépítész a kérelem kivizsgálására helyszíni szemlét tart, melyről jegyzőkönyvet készít. Ha az ügy jellege megkívánja, a városi főépítész kikérheti a Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság (a továbbiakban: VÜB) véleményét is. Ezután az érintett ingatlan tulajdonosát a Polgármester levélben felszólítja a településképet rontó állapot megszüntetésére az elrendelt intézkedés nagyságrendjétől függően megállapított, de legalább 30 napos határidő megjelölésével. Ha a felszólítás a megszabott határidő lejártáig nem vezet eredményre, úgy a településképi kötelezést kell kibocsátani.

(3) Hivatalból induló eljárás esetén a jelen rendelet mellékletében szereplő ütemezésben a városi főépítész állapotfelmérése alapján a VÜB számára előterjesztés készítendő a vizsgált területen található, városképbe nem illeszkedő állapotú ingatlanokról. A VÜB határozatával városképbe nem illeszkedő állapotúnak ítélt ingatlanok tulajdonosát a Polgármester írásban felszólítja, hogy készíttessék el ingatlanuk illetve épületük arculati tervét legfeljebb 90 napon belül, vagy szüntessék meg az ingatlanon található reklámokat, illetve egyéb településképet elcsúfító állapotokat. A benyújtott arculati tervet a városi főépítész ismételten a VÜB elé terjeszti, és a VÜB határozatot hoz annak megfelelőségéről. A VÜB által nem megfelelőnek minősített az arculati tervet át kell dolgozni és újra be kell terjeszteni a VÜB elé. A VÜB által elfogadott arculati terv bejelentésében foglaltak megvalósításához a Polgármester írásban hozzájárul. Ha a megadott határidőn belül a tulajdonos nem teljesíti az arculati tervben foglaltakat, vagy ha az arculati tervet 90 napon belül nem nyújtja be, úgy a Polgármester határozatban kötelezi a tulajdonost a településképet zavaró állapot megszüntetésére. Az ingatlan megjelenését érintő jövőbeni változtatás csak az arculati tervvel összhangban történhet, ettől eltérni csak új arculati terv készítésével és a fenti eljárás megismétlésével lehetséges.

(4) A (2) és (3) bekezdésben szereplő felhívást és kötelezést a városi főépítész készíti elő.

(5) A Polgármester településképi határozatai ellen jogorvoslatért a Közgyűléshez benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

6. Településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetében alkalmazható bírság esetkörei és mértéke

8. § A településképi kötelezettségek megszegése, valamint a településképi kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a kötelezett 50.000 forintig terjedő bírsággal sújtható. a bírságot a polgármester jogosult kiszabni. a bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében adók módjára behajtható.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

9. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.