BÁTASZÉK Város Önkormányzata Képviselő-testületének

13/2013. (VI.1.) önkormányzati  r e n d e l e t e

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás

részletes szabályairól ^[1]

(EGYSZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEG)

Bátaszék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 1. pontjában kapott hatáskörében eljárva, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) és e.) pontjában és a (2) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, az 5. § (2) bekezdés b.) és c.) pontjában, a 6. § (5) bekezdésében, a 11. § (16) bekezdésében, í 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, a Mötv. 107. §-ában, a 109. § (4) bekezdésében, a 143. § (4) bekezdés i.) pontjában, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendelet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

          1. § (1)  A rendelet személyi hatálya kiterjed;

{cke_protected_2}a)    Bátaszék Város Önkormányzatára (a továbbiakban: önkormányzat),

{cke_protected_3}b)    az önkormányzati vagyon kezelőire, használóira (a továbbiakban: vagyonkezelő szerv),

{cke_protected_4}c)    az önkormányzat szerveire.

(2) A rendelet tárgyi hatálya a 2. §-ban foglaltak kivételével kiterjed a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. § (2) bekezdés a) – d) és g) pontjaiban foglaltakra.

2. § Nem terjed ki a rendelet hatálya;

{cke_protected_5}a)    a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény hatálya alá tartozó pályáztatásokra,

{cke_protected_6}b)    az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítésére, bérbeadására, melyek szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza,

{cke_protected_7}c)    az önkormányzati közterületek és az önkormányzati közutak nem közlekedés céljára történő használatára melyek szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza, valamint

{cke_protected_8}d)    az önkormányzat pénzvagyonára, valamint követeléseire és fizetési kötelezettségeire.

2. A tulajdonosi jogok gyakorlása

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdoni joggyakorlója Bátaszék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), míg a vagyonnal kapcsolatos ügyekben a képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos - e rendelet 44. § -ának (6) bekezdésében - meghatározott jogok gyakorlását a képviselő-testület:

{cke_protected_9}a)    a Bátaszéki Közös Önkormányzati Hivatalra (a továbbiakban: hivatal),

{cke_protected_10}b)    {cke_protected_11}a Mikrotérségi Óvoda és Bölcsődére,

{cke_protected_12}c)    a Gondozási Központra,

{cke_protected_13}d)    a Petőfi Sándor Művelődési Házra és

{cke_protected_14}e)    a Keresztély Gyula Városi Könyvtárra,

{cke_protected_15}f)     a BÁT-KOM 2004. Kft.-re,

{cke_protected_16}g)    közszolgáltatási szerződéssel üzemeltetésre átadott gazdasági társaságra, valamint

{cke_protected_17}h)    vagyonkezelő szerződéssel illetve üzemeltetési megállapodással állami költségvetési szervre ruházza át.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonát a (2) bekezdésben felsorolt vagyonkezelő szervek használják. E szervek a számviteli előírások szerint az egy éven túl tartósan használatukba adott ingatlanokat saját vagyonukként tartják nyílván, felelősek a használatukba adott vagyon rendeltetésszerű használatáért, megőrzéséért, a beszámolási és információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért.           

4. § (1) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.

(2) A 3. § (2) bekezdésében szereplő vagyonkezelő szervek gazdasági társaságban nem vehetnek részt.

(3) Vagyon, vagyonrész, részvény, vállalkozásba történő bevitelére csak előzetes hozamszámítás alapján lehet javaslatot tenni a képviselő-testületnek.

II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON

1. Az önkormányzati vagyon fogalma

5. § (1) Az önkormányzati vagyon:

{cke_protected_18}a)    törzsvagyonból, ezen belül

aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és

ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint

{cke_protected_19}b)    forgalomképes üzleti vagyonból áll.

(2) A képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nem minősít önkormányzati vagyont.

(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona:

{cke_protected_20}a)    {cke_protected_21}az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint

{cke_protected_22}b)    a képviselő-testület által korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonból áll, mely vagyonelemeket jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzati forgalomképes üzleti vagyonát e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

2. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

6. § (1) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingatlant az Nvtv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint  az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon-nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992.(XI.6.) Korm. rendelet előírásai szerint kell nyilvántartani.

(2) A kataszter és a kataszternapló folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik, aki egyúttal ellátja az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási tevékenységet is.

(3) A vagyonnyilvántartásba - az azt kezelő ügyintézőn kívül - betekintési joggal a polgármester, a jegyző, az aljegyző és a pénzügyi irodavezető rendelkeznek.

(4) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingóságot az Nvtv., a Mötv, és a számvitelről szóló jogszabályok alapján kell nyilvántartani.

3. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

7. § (1) Az önkormányzati ingatlan hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) Az ingatlan hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak eredményes ellátását.

(3) Amennyiben a vagyon elidegenítése nem természetes személyrészére történik, vevőnek be kell csatolnia e rendelet 4. melléklete szerinti nyilatkozatot.

8. § (1) Bruttó 5 (öt) millió Ft értékhatár feletti üzleti vagyont, továbbá egyes korlátozottan forgalomképes vagyont hasznosítani csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet, a Nvtv. 11. § (17) – (18) bekezdésében foglalt kivételekkel.

(2) 500.000.- Ft-ot meghaladó értékű forgalomképes üzleti ingatlanvagyont 15. §-ának (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével lehet értékesíteni. Az ingatlan értékesítéséről a pénzügyi és gazdasági bizottság előzetes véleményezését követően a képviselő-testület dönt.

(3) 100.000.- Ft értéket meg nem haladó forgalomképes üzleti vagyon és az 500.000.- Ft értéket meg nem haladó építési telkek értékesítése, bérbeadása a pénzügyi és gazdasági bizottság hatáskörébe tartozik. Az elidegenítés megtörténtéről a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell. Az értékesítéskor alkalmazható egységárakat a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(4) Az építési telkek elidegenítésének és visszavásárlásának lebonyolításával a képviselő-testület a hivatalt bízza meg. 

9. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3) - (13) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

10. § (1) A vagyonkezelő szerv a rábízott korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján - az alapfeladatainak sérelme nélkül - hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az egy évet meghaladó bérbeadáshoz a pénzügyi és gazdasági bizottság előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) Az (1) bekezdés alapján kötött bérleti szerződés egy példányát meg kell küldeni a hivatalnak.

11. § (1) A képviselő-testület a 134/2010.(VI.29.) önkormányzati határozat 1.) pontjával, foglalkoztatást elősegítő támogatási alapot hozott létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alapból a vissza nem térítendő támogatás mértéke legfeljebb a telek vételárának 50 %-a lehet, melyet a vállalkozó a telek vételét követő 5 éven belül vehet igénybe. A támogatás elnyerésének feltétele, hogy a vállalkozás nyereséges legyen és az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma legalább 10 fő vagy annál több legyen.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatás folyósítása a területen megvalósuló beruházás aktiválását követő első naptári évet követő évtől vehető igénybe oly módon, hogy az első támogatási évben a telek vételár 25 %-ára, a második támogatási évben a 15 %-ára, míg az utolsó harmadik évben a 10 %-ára jogosult a vállalkozó.

12. § (1) A képviselő-testület a mezőgazdasági rendeltetésű földek haszonbérleti díjait - és a haszonbérlet időtartamát az alábbiakban határozza meg.

{cke_protected_23}a.)   bérleti díj

aa) vadkármentes területen lévő szántó               25 - 40 kg búza/AK/év

ab) vadkáros területen lévő szántó                       20 – 30 kg búza/AK/év

ac) kert                                                                   80.- Ft/m²/év.

{cke_protected_24}b)    Haszonbérlet időtartama

ba) szántó esetében                                               5 év

bb) kert esetében                                                              3 év

(2) A tárgyévi haszonbérlet díjának összegét a Budapesti Tőzsde tárgyév augusztus havi búza ára alapján kell kiszámítani.

(3) A földek haszonbérbeadásával a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű földek haszonbérleti díjának mérséklésére vagy elengedésére nincs lehetőség.

13. § (1) A vagyonkezelő szerv a 100.000.- Ft-ot meghaladó értékű ingóság elidegenítését, selejtezését a pénzügyi és gazdasági bizottság előzetes hozzájárulásával végezheti.

(2) Amennyiben bármely ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt válik feleslegessé, annak elidegenítéséről a hivatal gondoskodik. Az így keletkező bevétel az önkormányzat költségvetését illeti meg.

4. Felajánlott vagyon elfogadása

14. § Ha ellenértékkel, vagy anélkül ingatlan vagyonról az önkormányzat javára lemondtak (az önkormányzatnak felajánlottak), a vagyont a polgármester akkor fogadhatja el, ha:

a.) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b.) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát nem okoz, és nem zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

III. fejezet

A VAGYONGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS PÁLYÁZATI

ELJÁRÁS SZABÁLYAI

1. Alapelvek

15. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni versenyeztetés, ajánlatkérés, árverés, vagy pályáztatás útján lehet.

(2) Ajánlatkérésre 500.001 és 1.000.000 Ft közötti értékű vagyon, árverésre 1.000.001 és 3.000.000 Ft közötti értékű vagyon, pályáztatásra 3.000.001 és 5.000.000 Ft közötti értékű vagyon, míg versenyeztetésre – figyelemmel a 8. § (1) bekezdésére – 5.000.000.- Ft feletti vagyon elidegenítése esetében kerül sor.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vagyoni érték alatti elidegenítés, valamint ajánlatkérés esetén az önkormányzat BEFESZ nyilvántartásában szereplő vagyoni értéket, míg árverés és pályáztatás esetén a forgalmi értékbecslésben meghatározott vagyoni értéket kell érteni.

(4) Nem kell pályázati eljárást lefolytatni abban az esetben, ha az értékesíteni kívánt vagyontárgy értéke a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével az 500.000.- Ft-ot nem haladja meg.

16. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésével kapcsolatos pályázati eljárásban valamennyi ajánlattevő pályázó számára egyenlő esélyt biztosítani kell az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás, és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A pályázat tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(2) A pályázati eljárásban résztvevők számára teljes nyilvánosságot kell biztosítani. A nyilvánosság elve alapján minden ajánlattevőnek joga van a vagyonkezelő szerv által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyílják megalapozott ajánlattételre.

2. Az ajánlatkérés

17. § (1) Ajánlatkérés esetén nincs pályázati felhívás. Ebben az esetben a vagyonkezelő szervnek - azonos feltételek biztosításával - legalább három személytől (szervtől) kell ajánlatot kérnie.

(2) A vagyonkezelő szerv csak a legfontosabbnak tartott feltételeket határozza meg, a részletes feltételek meghatározását az ajánlattevőtől várja.

(3) Az ajánlatok beérkezése után - szabad tárgyalás keretében - az ajánlatok korlátlanul változtathatók, nincs ajánlati kötöttség.

(4) A vagyonkezelő szerv vezetője a legkedvezőbb ajánlattevővel köt szerződést. Ha egyik ajánlatot sem tartja megfelelőnek, újabb ajánlatot kér, vagy a pályázati kiírás mellett dönt. Az eredményről valamennyi ajánlattevőt közvetlenül kell tájékozatni.

3. Árverés

18. § (1) Árveréssel értékesíthető az önkormányzati vagyon abban az esetben, ha a cél kizárólag a lehető legmagasabb vételár elérése, s más szempontot a kiíró nem helyez előtérbe.

(2) Az árverést egy helyben is megjelenő újságban, valamint az önkormányzat honlapján meg kell hirdetni. A hirdetményben közzé kell tenni az árverezni kívánt vagyon legfontosabb adatait, kikiáltási árát, árverés helyét, idejét, az árverési előleg letételének helyét, idejét, módját.

(3) Az árverésen az vehet részt, aki az árverési előleget a kiírás szerint befizeti.

(4) Árveréssel az önkormányzati vagyon tulajdonjogát az szerzi meg, aki a legmagasabb árat adja.

A PÁLYÁZAT TÍPUSAI

19. § (1) A pályázat vagy versenyeztetés nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) lehet.

(2) A pályázatok elsősorban nyilvánosak. Zártkörű (meghívásos) pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyának jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé.

1. A pályázat kiírása, meghirdetése

20. § (1) A nyilvános pályázatot egy helyben is megjelenő újságban, valamint az önkormányzat honlapján kell meghirdetni, a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdő napját megelőzően legalább 10 nappal.

(2) Zártkörű (meghívásos) pályázatra a kiírást legalább három – pályázóként számításba vett – személynek (szervnek) kell egyszerre és közvetlenül megküldeni. Ha a felkért személy (szerv) ajánlatot tesz, ahhoz mellékelnie kell:

{cke_protected_25}a)    a cégkivonatot,

{cke_protected_26}b)    {cke_protected_27}a cég aláírásai címpéldányát,

{cke_protected_28}c)    {cke_protected_29}a cég előző évi mérlegkimutatását, továbbá

{cke_protected_30}d)    {cke_protected_31}meg kell nézni, hogy szerepel e a NAV utolsó adóhiányosok, hátralékosok vagy végrehajtási eljárás alatt álló adózók listáján, illetve nem áll e felszámolás alatt.  [2]

21. § (1) A pályázati eljárás folyamán a vagyonkezelő szerv nem változtathatja meg a pályázati feltételeket, amelyet akár meghirdetés útján, akár személyesen a pályázóval már közölt, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet meg-felelő indokkal, egy alkalommal a (2) bekezdésben foglaltak szerint meghosszabbíthat.

(2) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 10 nappal meghosszabbítható Az így meghosszabbított határidőt a kiíró a pályázati kiírással megegyező módon teszi közzé, illetve a zártkörű (meghívásos) pályázatban résztvevőket erről megfelelő időben értesíti.

22. § A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

{cke_protected_32}a)  a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

{cke_protected_33}b)  a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy meghívásos),

{cke_protected_34}c)  a pályázat tárgyaként az értékesítendő, hasznosítandó vagyon, vagyonrész vagy ellátandó szolgáltatás megnevezését,

{cke_protected_35}d)  az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét,

{cke_protected_36}e)  az ajánlati kötöttség tartalmát,

{cke_protected_37}f)   pályázati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését,

{cke_protected_38}g)  a pályázatra vonatkozó kérdések felvetésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,

{cke_protected_39}h)  a részletes pályázati kiírás, vagy információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása esetén ezek megtekintésének, átvételének helyét, módját, idejét és költségét, költségviselést, esetleges visszafizetést.

23. § (1) A vagyonkezelő szerv az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adhat.

(2) A vagyonkezelő szerv a pályázók egyikének biztosított minden információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázatban résztvevő számára is ugyanolyan módon biztosítani.

(3) Ha a vagyonkezelő szerv az ajánlatok elkészítéséhez részletesen dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítani köteles, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon. A dokumentáció költségeit a pályázók viselik.

2. Pályázati biztosíték

24. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, vagy pedig az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – a (3) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve – vissza kell adni. A biztosíték lehet készpénz, betétkönyv, értékpapír. A biztosíték összegét a vagyonkezelő szerv határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé.

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy a szerződés az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

3. Ajánlati kötöttség

25. § Az ajánlattevő a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártáig bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja az ajánlatát, ezt követően azonban - az ajánlati kötöttség életbelépésével - már nem.

4. A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból

26. § (1) A vagyonkezelő szerv a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. Ezt a döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni, illetve zártkörű pályázat esetén erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni.

(2) A pályázat a vagyonkezelő szerv általi visszavonása esetén – ha a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – a vagyonkezelő szerv - a dokumentumok visszaszolgáltatása - ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

(3) A pályázati kiírásban vagy a dokumentációban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonja maga után.

(4) Ha nincs egyetlen pályázó sem, aki a pályázati kiírásban szereplő feltételeket maradéktalanul teljesítette, akkor a vagyonkezelő szerv – a pályázat lezárása után – a pályázatot ajánlatkérés során benyújtott ajánlattételnek tekintheti és az ajánlatokat így kezelheti. Ez esetben a vagyonkezelő szerv a legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést köthet, ha a pályázat megfelel az ajánlatkérés során megkívánt minimális követelményeknek.

5. Ajánlatok beérkezése, elbírálása

27. § (1) Az ajánlatot zárt borítékban kell benyújtani, és fel kell tüntetni az adott pályázatra utaló jelzést.

(2) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát, különösen:

{cke_protected_40}a)    a pályázati felhívásban foglalt feltételekre vonatkozóan,

{cke_protected_41}b)    a pályázat tárgyául szolgáló vagyon hasznosításának, vagy a szolgáltatás teljesítésének a pályázati felhívásban megjelölt módjáról,

{cke_protected_42}c)    a vételár vagy ellenszolgáltatás összegéről.

(3) Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget írt elő, akkor az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a vagyonkezelő szerv, vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta.

6. A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése

28. § (1) A pályázatok beérkezése során az átvevő az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

(2) A pályázatok bontásán a vagyonkezelő szerv képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik lehetnek jelen.

(3) Az ajánlattevők meghatalmazottja köteles igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak mértékét.

29. § Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

30. § (1) A vagyonkezelő szerv képviselője az ajánlatok felbontása után felvilágosításokat kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása jobban elvégezhető legyen. A kérdéseket, illetve az azokra adott válaszokat a jegyzőkönyvben szerepeltetni kell. Ez azonban nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások megváltoztatását, csak az értelmezését szolgálhatja.

(2) Az ajánlatok értékeléséhez az előkészítést végző személy információkat szerezhet be a pályázók megbízhatóságáról, a pályázatban megjelölt referencia munkák alapján.

7. A pályázat elbírálása

31. § Az értékelő (elbíráló) az ajánlatok felbontását követően köteles megállapítani azt, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek érvénytelenek. Azoknak az ajánlattevőknek, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában már nem vehetnek részt.

32. § (1) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő személy nem lehet az ajánlatot benyújtó pályázó:

{cke_protected_43}a)  a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § -ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozója,

{cke_protected_44}b)  munkaviszony alapján közvetlen felettese vagy beosztottja,

{cke_protected_45}c)  szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatottja,

{cke_protected_46}d)  ha pályázó jogi személy vagy cég, annak tulajdonosa, résztulajdonosa, vezető állású alkalmazottja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a pályázat értékelésében és elbírálásában résztvevőtől bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.

(3) A pályázat értékelésében, elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, illetve az adott ügyben elfogultnak tekintendő. Összeférhetetlenségi ügyben a vagyonkezelő szerv vezetője dönt.

33. § (1) Érvénytelen az ajánlat, ha:

{cke_protected_47}a)  olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázaton,

{cke_protected_48}b)  az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtotta be,

{cke_protected_49}c)  az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak,

{cke_protected_50}d)  biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

{cke_protected_51}e)  amely az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti,

{cke_protected_52}f)   olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az önkormányzattal szemben tartozása van, továbbá aki szerződésbe foglalt vállalásait nem teljesítette.

(2) Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében.

34. § Érvényes az az ajánlat, amely mindenben megfelel – azaz mind formai, mind pedig tartalmai követelményeit tekintve – a pályázati kiírásban foglaltaknak.

35. § (1) Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 3 munkanapon belül kell elbírálni. A pályázaton benyújtott ajánlatokat a vagyonkezelő szerv vezetője, ingatlanvagyon elidegenítése esetén a képviselő-testület értékeli és bírálja el.

(2) A vagyonkezelő szerv a pályázatok elbírálását követően valamennyi érvényesen ajánlatot tett személyt ajánlataik módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható. A vagyonkezelő szerv ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.

(3) A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló és egyértelműen megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

36. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárása, ha:

{cke_protected_53}a)  a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,

{cke_protected_54}b)  a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,

{cke_protected_55}c)  kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek,

{cke_protected_56}d)  a vagyonkezelő szerv valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött.

(2) A vagyonkezelő szerv az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön kell megállapodni.

8. A pályázat eredmények közzététele

37. § (1) A vagyonkezelő szerv az ajánlatok elbírálására vonatkozó végső döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon hirdeti ki. A kihirdetésre – lehetőség szerint – az ajánlattevőket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.

(2) A vagyonkezelő szerv - zártkörű (meghívásos) pályázat esetén - az ajánlatkérés eredményéről a pályázatban résztvevőket írásban tájékoztatja.

IV. fejezet

A SZERZŐDÉSKÖTÉS RENDJE

1. A szerződéskötés

38. § Csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázat nyertese lett, az önkormányzati vagyon megvásárlása, hasznosítása, szolgáltatás ellátása szempontjából - a kiírásban foglalt értékelési szempontoknak, illetve az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek - legmegfelelőbb ajánlatával.

2. A szerződések tartalmi követelményei

39. § Az adásvételi szerződés tartalmi követelményei:

{cke_protected_57}a.)   a szerződő felek megnevezése (eladó, vevő): magánszemélyek esetén születési hely, idő, anyja neve, személyigazolvány száma, lakóhely, jogi személyek esetén cég neve, székhelye, képviselő neve, beosztása,

{cke_protected_58}b.)   az adásvétel tárgya az ingatlan-nyilvántartási adatokkal (helyrajzi szám megjelölése, területnagyság, művelési ág, lakások, helyiségek alapterülete, helyiségek száma, megnevezése), tulajdoni hányadok, ingatlan terhei, illetve tehermentessége, minden olyan információ, melyről a vevőt tájékoztatni törvényi kötelezettség,

{cke_protected_59}c.)   az eladó nyilatkozata az ingatlan elidegenítéséről, vételáráról,

{cke_protected_60}d.)   a vevő nyilatkozata az ingatlan megvásárlásáról, vételár elfogadásáról,

{cke_protected_61}e.)   a vételár összege, megfizetésének módja, feltételei,

{cke_protected_62}f.)    a szerződő felek nyilatkozata a magyar állampolgárságról, valamint ingatlan-elidegenítéséi, illetve szerzési képességükről,

{cke_protected_63}g.)   a birtokbaadás napjának meghatározása, annak rögzítése, hogy ezen időponttól kezdve terhelik vevőt a kötelezettségek (közterhek), illetik meg a jogok,

{cke_protected_64}h.)   a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről rendelkezés (adásvételi szerződés megkötésének időpontja, vételár kifizetésével egyidejűleg, részletfizetés esetén a vételár teljes kifizetésének időpontja stb.),

{cke_protected_65}i.)    az adásvétellel kapcsolatos költségek viselés,

{cke_protected_66}j.)    az egyéb, a képviselő-testület vagy általa megbízott bizottság által esetenként meghatározott követelmények,

{cke_protected_67}k.)   utalás arra, hogy a szerződés csak a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válik érvényessé,

{cke_protected_68}l.)    utalás arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai az irányadók,

{cke_protected_69}m.) szerződő felek aláírása, tanúk aláírása (név, lakóhely, személyi igazolvány száma),

{cke_protected_70}n.)   ügyvédi ellenjegyzés.

40. § A bérleti (szolgáltatási) szerződésnek tartalmaznia kell:

{cke_protected_71}a.)   szerződő felek megnevezése (bérbe adó, bérlő vagy szolgáltatást ellátó),

{cke_protected_72}b.)   bérlet (szolgáltatás) tárgya az ingatlan-nyilvántartási adatokkal (tulajdoni lap száma, helyrajzi szám, terület, művelési ág stb.),

{cke_protected_73}c.)   bérlet (szolgáltatás) időtartama (kezdő és befejező időpont, illetve ha határozatlan időre szól, e tény megjelölése),

{cke_protected_74}d.)   bérbe adó nyilatkozata a bérbeadásról, bérlő (szolgáltató) nyilatkozata a bérbe vételről (szolgáltatási ellátásáról),

{cke_protected_75}e.)   bérbeadás célja (szolgáltatás megnevezése, részfeladatok egyértelmű leírása),

{cke_protected_76}f.)    bérleti (szolgáltatási) díj meghatározása,

{cke_protected_77}g.)   bérleti díj változásának joga (infláció, egyéb),

{cke_protected_78}h.)   bérleti (szolgáltatási) díj fizetésének módja, üteme, határidők,

{cke_protected_79}i.)    késedelmes fizetés következményei,

{cke_protected_80}j.)    bérlőt terhelő egyéb költségek (rezsi, stb.),

{cke_protected_81}k.)   szolgáltatás teljesítésének módja, ideje, feladatok gyakorisága,

{cke_protected_82}l.)    feladatellátás mennyiségi, minőségi követelményei,

{cke_protected_83}m.) végrehajtás ellenőrzésének rendszere, nem megfelelő teljesítés anyagi, jogi következményei,

{cke_protected_84}n.)   önkormányzati tulajdonú eszközök rendelkezésre bocsátásának módja,

{cke_protected_85}o.)   önkormányzati vagyontárgyak használatának, karbantartásának felújításának, pótlásának szabályai,

{cke_protected_86}p.)   bérlővel, szolgáltatást végző személyzettel kapcsolatos követelmények,

{cke_protected_87}q.)   bérlő általi beruházások lehetősége, ennek költségviseléséről rendelkezés,

{cke_protected_88}r.)    utalás a tevékenységgel kapcsolatos hatósági előírások, egyéb szabályzatok betartásának kötelezettségére,

{cke_protected_89}s.)   szerződés megszűnésének, módosításának, felmondásának szabályai,

{cke_protected_90}t.)    a bérleti szerződés lejárta után a terület (helyiség visszaadásának határideje, a visszaadáskori állapottal kapcsolatos követelmények,

{cke_protected_91}u.)   a nem előírás szerinti visszaadás jogi és anyagi következményei,

{cke_protected_92}v.)   egyéb, a képviselő-testület által esetenként meghatározott követelmények,

{cke_protected_93}w.)  utalás arra, hogy a szerződés csak a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válik érvényessé,

{cke_protected_94}x.)   utalás arra, hogy a szerződés csak a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válik érvényessé,

{cke_protected_95}y.)   utalás arra, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. szabályai irányadók.

V. fejezet

VAGYONKIMUTATÁS ÉS VAGYONGAZDÁKODÁSI TERV

41. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

(3) A vagyonkimutatás elkészítéséért a jegyző a felelős.

42. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

{cke_protected_96}a)    {cke_protected_97}I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,

{cke_protected_98}b)    {cke_protected_99}II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell

a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz- és forráscsoportokat,

{cke_protected_100}b)    {cke_protected_101}az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket

{cke_protected_102}b.a)    {cke_protected_103} a tárgyi eszközöknél,

{cke_protected_104}b.b)    {cke_protected_105}a befektetett pénzügyi eszközöknél,

{cke_protected_106}c)    {cke_protected_107}a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:

{cke_protected_108}c.a)    {cke_protected_109} helyi közutakat és műtárgyaikat,

{cke_protected_110}c.b)    {cke_protected_111}az önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,

{cke_protected_112}c.c)    {cke_protected_113}az önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádió navigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,

{cke_protected_114}c.d)    {cke_protected_115}vizeket és közcélú vízi létesítményeket,

{cke_protected_116}c.e)    {cke_protected_117}nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,

{cke_protected_118}c.f)      {cke_protected_119}műemlékeket,

{cke_protected_120}c.g)    {cke_protected_121}védett természeti területeket,

{cke_protected_122}c.h)    {cke_protected_123}kulturális javakat,

{cke_protected_124}c.i)      {cke_protected_125}korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,

{cke_protected_126}c.j)      {cke_protected_127}közműveket,

{cke_protected_128}c.k)    {cke_protected_129}temetőt,

{cke_protected_130}d)    {cke_protected_131}az a)-c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül

{cke_protected_132}d.a)    {cke_protected_133}a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,

{cke_protected_134}d.b)    {cke_protected_135}a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,

{cke_protected_136}d.c)    {cke_protected_137}a forgalomképes üzleti vagyon értékét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat

{cke_protected_138}a)    forgalomképtelen törzsvagyon,

{cke_protected_139}b)    korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

{cke_protected_140}c)    forgalomképes üzleti vagyon, részletezésben.

43. § (1) Az önkormányzat

{cke_protected_141}a)    3 évre szóló középtávú és

{cke_protected_142}b)    6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) A vagyongazdálkodási tervet a polgármester készíti el és a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(3) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(4) A vagyongazdálkodási tervet a mindenkori önkormányzati gazdasági program elkészítésekor felül kell vizsgálni.

VI. fejezet

VEGYES- ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A vagyongazdálkodással kapcsolatos hatáskörök

44. § (1) A képviselő-testület hatásköre:

{cke_protected_143}e)  minősített szavazattal dönt a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítése, elcserélése, más önkormányzat részére történő átadása, ingyenes és határidő nélküli használatba adása, megterhelése, gazdasági társaságba, vállalkozásba vagy alapítványba történő bevitele, hitel vagy kötvény fedezetéül történő felhasználása ügyében,

{cke_protected_144}f)   az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve az önkormányzat vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja,

{cke_protected_145}g)  döntése alapján az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhetetlen ingatlan vagyonnal vállalkozás folytatható,

{cke_protected_146}h)  az önkormányzati vagyon értékesítéséhez szükséges értékbecslés elfogadása,

{cke_protected_147}i)    100.000.- Ft-ot meghaladó értékű egyéb ingatlanvagyon értékesítése, bérbeadása,

{cke_protected_148}j)    a feladatok ellátásához nélkülözhető ingatlanok elidegenítése, függetlenül annak értékétől.

(2) A polgármester hatásköre:

{cke_protected_149}a)  gyakorolja a képviselő-testület nevében, az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat,

{cke_protected_150}b)  {cke_protected_151}gyakorolja az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát,

{cke_protected_152}c)  {cke_protected_153}gondoskodik az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról,

(3) A pénzügyi és gazdasági bizottság hatásköre:

{cke_protected_154}a)  előzetes hozzájárulást ad a vagyonkezelő szerv részére 100.000.- Ft értéket meghaladó értékű ingó vagyontárgy elidegenítéséhez, selejtezéséhez,

{cke_protected_155}b)  előzetes hozzájárulást ad a vagyonkezelő szervre bízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon két évet meghaladó időtartamú bérbeadásához,

{cke_protected_156}c)  100.000.- Ft értéket meg nem haladó önkormányzati egyéb ingatlanvagyon értékesítése, [3]

(4) A jegyző feladata:

{cke_protected_157}a)    a kataszter és a kataszternapló folyamatos vezetése, az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetése, a kataszterben való átvezetése,

{cke_protected_158}b)    nyilvántartja az önkormányzat vagyonát,

{cke_protected_159}c)    ellátja a kijelölt építési telkek elidegenítésével kapcsolatos hatósági feladatokat,

{cke_protected_160}d)    a mezőgazdasági rendeltetésű földek haszonbérbeadása,

{cke_protected_161}e)    átszervezés, feladatváltozás miatt feleslegessé váló ingó vagyon hasznosítása,

{cke_protected_162}f){cke_protected_163}a vagyonkimutatás elkészítése.  {cke_protected_164}[4]

(5) A vagyonkezelő szervek feladata:

{cke_protected_165}a)  a rábízott vagyontárgyak birtoklása, használata, hasznainak szedése,

{cke_protected_166}b)  a rábízott ingatlanok bérbeadása, ha ez alapfeladataik ellátását nem akadályozza,

{cke_protected_167}c)  a feladata ellátásához nélkülözhető ingó vagyontárgyak elidegenítése, egyéb hasznosítása,

{cke_protected_168}d)  a rábízott vagyon megőrzése, a törvényes gazdálkodás szabályai szerinti kezelésük, gyarapításuk, továbbá a vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat ellátása,

{cke_protected_169}e)  az önkormányzat nem önállóan gazdálkodó költségvetési intézményeinek (nem vagyonkezelő szervek) kötelessége a rábízott ingó és ingatlan vagyontárgyak megőrzése, megóvása, folyamatos tisztántartása.

Hatályba léptető rendelkezések

45. § (1) A rendelet kihirdetése napján, 2013. június 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló pályázati eljárásokra kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodással kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól, a szerződéskötés rendjéről szóló 8/2001.(IV.02.) ÖKR számú rendelet hatályát veszíti.

B á t a s z é k  , 2014. március 14.

       B o g n á r   Jenő                                                                       S k o d a    Ferenc 

             polgármester                                                                                       jegyző

1. melléklet a 13/2013.(VI.1.) önk.-i rendelethez

Bátaszék Város Önkormányzata forgalomképtelen vagyontárgyai

A mellékletben felsorolt vagyontárgyakat terjedelmük miatt külön cd lemez tartalmazza.
2. melléklet a 13/2013.(VI.1.) önk.-i rendelethez

Bátaszék Város Önkormányzata korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai

A mellékletben felsorolt vagyontárgyakat terjedelmük miatt külön cd lemez tartalmazza.
3. melléklet a 13/2013.(VI.1.) önk.-i rendelethez

Bátaszék Város Önkormányzata forgalomképes üzleti vagyontárgyai

A mellékletben felsorolt vagyontárgyakat terjedelmük miatt külön cd lemez tartalmazza.
4. melléklet a 13/2013.(VI.1.) önk.-i rendelethez

NYILATKOZAT

nemzeti vagyon hasznosítására, vagy tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés megkötéséhez a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 1.b) pontja szerinti gazdálkodó szervezetek részére

{cke_protected_170}1.)   A nyilatkozattételre kötelezett szervezet adatai a cégkivonat és az aláírási címpéldány alapján:

(A 30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány másolatát a nyilatkozattételi jogosultság ellenőrzése céljából kérjük csatolni!)

{cke_protected_171}2.)   Alulírott (alulírottak) az 1.) pontban meghatározott szervezet cégjegyzésre jogosult képviselője (képviselői) nyilatkozom (nyilatkozzuk), hogy az általam (általunk) jegyzett gazdálkodó szervezet megfelel a következő feltételeknek, ennek alapján a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bek. 1.b) pontja szerinti átlátható szervezetnek minősül:

{cke_protected_172}a.)   {cke_protected_173}a szervezet tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető;

{cke_protected_174}b.)   a szervezet nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak;

{cke_protected_175}c.)   {cke_protected_176}a szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az a-b) pont szerinti feltételek fennállnak, továbbá ezen gazdálkodó szervezet az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van.

{cke_protected_177}3.)   Kijelentem (kijelentjük), és aláírásommal (aláírásunkkal) igazolom (igazoljuk), hogy a jelen nyilatkozatban foglaltak a valóságnak mindenben megfelelnek. Tudomásul veszem (vesszük), hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 3 § (2) bekezdésében foglaltak alapján a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

Kelt: ________________________

        ____________________________                 ______________________________

                           aláírás                                                                    aláírás
TÁJÉKOZTATÁS

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11.§ (10) bekezdése alapján a nemzeti vagyon (állami és önkormányzati vagyon) hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy átlátható szervezettel köthető. Ugyanezen törvény 13.§ (2) bekezdése alapján nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

A törvény a 3.§ (1) bekezdés 1.b) és 1.c) pontja határozza meg az átlátható gazdálkodó, és civil szervezetre vonatkozó kritériumokat a következőképpen:

1. átlátható szervezet:

„b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;

c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,

cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;”

A törvény 3.§ (2) bekezdés alapján az (1) bekezdés 1. pont b) alpont ba)-bd) alpontjában, valamint c) alpont ca) és cb) alpontjában foglaltakról cégszerűen aláírt okiratban kell nyilatkozni. A valótlan nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

5. melléklet a 13/2013.(VI.1.) önk.-i rendelethez

Forgalomképes üzleti vagyon értékesítésére megállapított egységárak

{cke_protected_178}a)    - a szőlőkateszterbe tartozó mezőgazdasági             minimum 35000.- Ft/AK

        ingatlan

{cke_protected_179}b)    - szántó művelési ágba tartozó ingatlan                     minimum 30000.- Ft/AK

{cke_protected_180}c)    - erdő művelési ágba tartozó ingatlan                        minimum 17000.- Ft/AK

{cke_protected_181}d)    - egyéb mezőgazdasági ingatlan                                minimum 12000.- Ft/AK

{cke_protected_182}^e)        építési telek                                                                   minimum 2000.- Ft/m²
HATÁSVIZSGÁLAT

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló

önkormányzati rendelet-tervezethez

A rendelet elfogadásával a képviselő-testület jogszabályi kötelezettségének eleget tesz.

A módosítás lényeges tartalmi változást nem jelent, így különösebb hatásokkal sem jár, mivel a korábban egységes forgalomképtelen kategória megbontásra került ugyan, de mindkét új csoport (kizárólagos tulajdon, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek), illetve az abba tartozó vagyonelemek továbbra is forgalomképtelenek.

Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: nincs

Környezeti és egészségügyi következmények: nincs

Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nincs

A jogszabály megalkotásának szükségessége, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. §-ában kapott felhatalmazás miatt szükséges a rendeletalkotás.

A jogalkotás elmaradásának következményei: elmaradása miatt a kormányhivatal törvényességi felhívással élt.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: plusz feltételek biztosítására nincs szükség.