(1) A rendelet hatálya kiterjed Vecsés Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra) és követelésekre, a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra, társasági részesedésekre és a pénzvagyonra (a továbbiakban: együtt: vagyontárgy)

(2) E rendeletet az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló, továbbá Vecsés Város Önkormányzatának a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról szóló önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed:

(4) E rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) fogalom-meghatározásai irányadóak.

(1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletben és e rendeletben megállapított mértékben és feltételekkel a polgármester, továbbá a Gazdasági Bizottság és a Pénzügyi Bizottság gyakorolja.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát - ha jogszabály vagy a Képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik - a Vecsési Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a Képviselő-testületet Vecsés város polgármestere képviseli.

(5) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása az Nvtv.-ben, illetve víziközművek tekintetében a víziközmű szolgáltatókról szóló 2011. évi CCIX. törvényben (Vksztv.) szabályozott módon engedhető át másnak.

(6) A Képviselő-testület az alábbi tartalmú tulajdonosi joggyakorlásra hatalmazza fel a polgármestert:

(7) A polgármester a költségvetés éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a Képviselő-testületnek a rendelet 2. § (6) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

(8) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Gazdasági Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(1) Az Önkormányzat a polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat. Behajthatatlan követeléseknek minősülnek az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 5. § 3. pontjában felsorolt követelések.

(2) Az önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásul során alaposan mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.

(4) A polgármester 20.000,- Ft erejéig mondhat le az Önkormányzat, illetve intézményüket illető követelésről, a követelés elengedésére 300.000,- Ft-ig a Pénzügyi Bizottság jogosult.

(5) A követelésről való lemondásra jogosult a követelésről részben is lemondhat. Teljes mértékben vagy részben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(6) A követelésről való lemondásra jogosult megállapodhat a kötelezettel a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az Önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében. Köthető részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is, így különösen beszámítási megállapodás, tartozás átvállalás, kezesi szerződés vagy zálogjogi szerződés.

(1) Az önkormányzati vagyon - mint a nemzeti vagyon része - törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzati törzsvagyonra vonatkozó részletes rendelkezéseket az Nvtv. II. fejezete tartalmazza.

(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek lehetnek. A forgalomképtelen ingatlan vagyontárgyak jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete; míg a korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyontárgyak jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az ingó vagyontárgyakat a Hivatal, az Önkormányzat intézményei és az Önkormányzat saját alapítású többségi tulajdonú gazdasági társaságai nyilvántartásai tartalmazzák az általuk használt vagyontárgyak vonatkozásában.

(3) A forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak üzemeltetéséről, állagának megóvásáról az önkormányzat költségvetési szervei, közvetlen vagy közvetett tulajdonú gazdasági társasági, valamint üzemeltetési, közszolgáltatási, illetve egyéb szerződések útján gondoskodik.

(1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a forgalomképes vagyonelem, vagyontárgy, amely nem tartozik e rendelet 4. §-nak hatálya alá.

(2) A forgalomképes vagyonelemmel vállalkozás is folytatható, mely nem veszélyeztetheti az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az Önkormányzat kizárólag olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(3) A forgalomképes vagyoncsoporthoz tartozó ingatlanok tételes felsorolását a vagyonkataszter tartalmazza.

Az Önkormányzat a tulajdonában álló nemzeti vagyontárgy használatának jogát ingyenesen átadhatja - képviselő-testületi határozat alapján - természetes személynek vagy átlátható szervezetnek, amennyiben a vagyonelem ingyenes használatba adása közfeladat ellátása céljából történik. Az önkormányzat köteles a használóval ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, írásbeli megállapodást kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell a használat idejét, terjedelmét, valamint a használattal járó költségek viselését.

(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv., víziközmű esetén a Vksztv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog - az Nvtv.-ben meghatározott kivétellel - vagyonkezelési szerződéssel jön létre. A vagyonkezelési szerződést a Képviselő-testület döntése alapján, az Önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá.

(3) Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal létesíthető.

(4) A Képviselő-testület - a Gazdasági Bizottság javaslata alapján - dönt a vagyonkezelői jog ellenértékéről, illetőleg a vagyonkezelői jog ingyenes átengedéséről. A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározásához az érték meghatározására jogosultsággal rendelkező szakértőtől szakvélemény beszerzése szükséges.

(5) A vagyonkezelő köteles:

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés alapján gyakorolja a tulajdonost a polgári jogi kapcsolatokban megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos ilyen kötelezettségeit.

(7) A vagyonkezelő köteles gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. A vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló önkormányzati vagyonnal rendeltetésszerűen, az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. A kötelezettsége megszegésével okozott kárért az Önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel.

(8) az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon, valamint az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül - figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot - tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

(9) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejtett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül különösen: a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás, beruházás, továbbá az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

(10) A (10) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a Képviselő-testület részére be kell számolnia. A polgármester - a Hivatal közreműködésével - köteles a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat ellenőrizni.

(11) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének, illetve gyakorlásának ellenértéke részben vagy egészben a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyon végzett (10) bekezdés szerinti tevékenység, vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell, hogy az Önkormányzat az e tevékenységgel összefüggő általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét áthárítja a vagyonkezelőre.

(12) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az államháztartásról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével a polgármester –a Hivatal közreműködésével – ellenőrzi. A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(13) A polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzések legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben – a tárgyévet követő év március 31-ig – tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tulajdonjog változással nem járó hasznosítására, vagyonkezelői jog és haszonélvezeti jog alapítására vonatkozó szerződés az Nvtv.-ben, víziközmű esetén a Vksztv.-ben meghatározottak szerint köthető.

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon használati jogát azok a költségvetési szervek, intézmények és társaságok (a továbbiakban: szervezet) gyakorolják, amelyek az adott vagyonelemmel e rendelet hatálybalépésekor közfeladat ellátását teljesítik, továbbá amely szervezettel a Képviselő-testület a vagyonelem vonatkozásában hasznosításra, vagyonkezelésre vagy haszonélvezeti jog alapítására szerződést köt.

(3) A szervezet köteles a rábízott vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen gazdálkodni. A rábízott vagyon a szervezet alapító okiratában meghatározott alaptevékenysége ellátását szolgálja. A szervezet vezetője felelős a feladatai ellátásához a szervezet vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, a költségvetési szerv vagyongazdálkodásában a szakmai hatékonyság, gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, tervezési, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséért, a vagyongazdálkodás vezetői és folyamatba épített ellenőrzésének megszervezéséért és működéséért.

(4) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanok gazdasági társaságba, önkormányzati társulásba történő beviteléről, feladatátadással térítésmentes használatba adásáról, vagyonkezelésbe adásáról, azon haszonélvezeti jog alapításáról, értékesítéstől függetlenül bármilyen megterheléséről, elővásárlási jog gyakorlásáról bruttó 300.000,- Ft értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.

(5) A (6) bekezdésben szereplő ingatlanok tekintetében, az ott fel nem sorolt egyéb tulajdonosi és társtulajdonosi nyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról bruttó 300.000,- Ft értékhatárig, építési engedélyhez hozzájárulásról, társasház-alapításról, telekalakításról, telekhatár-rendezésről, telki szolgalom, vezetékjog alapításáról a polgármester dönt a Gazdasági Bizottság javaslata alapján.

(6) A térítésmentes használatra átvett állami, más helyi önkormányzati, alapítványi stb. tulajdonban lévő vagyontárgy használatára és hasznosítására, ha az átvételről szóló megállapodás másként nem rendelkezik, e rendelet szabályait értelemszerűen kell alkalmazni. A feladatátadásra vagy átvételre vonatkozó megállapodásban minden esetben rögzíteni kell az ingatlannal kapcsolatos ráfordítás tulajdonjogi rendezését a polgári törvénykönyvről szóló törvény vagy az ágazati törvények alapján.

(1) Az Önkormányzat üzleti vagyona hasznosítható, elidegeníthető, bérbe-, használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható az Nvtv.-ben és e rendeletben meghatározott feltételekkel, korlátozásokkal.

(2) Az önkormányzati üzleti vagyon hasznosítása forgalmi értéken, forgalmi értékbecslés alapján az e rendeletben meghatározott pályáztatás útján történik.

(3) Az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelem szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármely más tulajdonjog változásával járó hasznosításáról, az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok hitelfelvételi kérelmével kapcsolatos hozzájárulásról a Képviselő-testület dönt.

(4) A polgármester gondoskodik a vagyonhasznosítással kapcsolatos döntések végrehajtásáról és ellenőrzi azt.

10. § (1) A nettó 25.000.000,- Ft értékhatárt meghaladó vagyonelemet - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a Képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt meg nem haladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a Képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, pályáztatni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni a Hivatal honlapján.

(4) A versenyeztetést e rendelet 3. számú melléklete szerinti Pályáztatási Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlant értékesítésre kijelölni csak 6 hónapnál nem régebbi, ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecslés birtokában lehet.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - az Nvtv. 14. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.

A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat illetve nem kezdeményezhet, fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladná a vagyoni hozzájárulás mértékét vagy amely veszélyeztetné kötelező feladatainak ellátását.

12. § (1) 100 %-os önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetén a Képviselő-testület dönt mindazon ügyekben, amelyeket törvény vagy alapító okirat a társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) 50 %-ot meghaladó önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében az (1) bekezdés szerinti ügyekben a polgármester a társaság taggyűlésén a Képviselő-testület előzetes felhatalmazásának megfelelően szavaz.

(3) 50 %-ot el nem érő önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság esetében a tulajdonosi döntéseket a polgármester hozza meg, amely döntésről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(4) 50 %-ot el nem érő önkormányzati tulajdonú részvénytársaság esetében a tulajdonosi döntéseket a polgármester hozza meg, amelyről a Képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatja.

(1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek a Gazdasági Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a Képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

(5) Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata és a Gazdasági Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.

(6) Bármely vagyontárgy tulajdonjoga ingyenes vagy kedvezményes összegű felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt a Pénzügyi Bizottság és a Gazdasági Bizottság javaslata alapján.

(1) Az Önkormányzat vagyonáról az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében foglalt követelmények betartásával a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az Önkormányzat vagyonát a Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(3) A törzsvagyont és az üzleti vagyont egymástól elkülönítve kell nyilvántartani.

(4) Az Önkormányzat vagyonállapotát rögzítő – külön jogszabályban meghatározott – vagyonleltár az éves zárszámadás mellékletét képezi.

(5) Az önkormányzati ingatlanvagyon részletes adatait az ingatlankataszter tartalmazza, amely adatainak hitelességéért a jegyző felelős.

(6) A Képviselő-testület részére az önkormányzat vagyonának alakulásáról, a vagyonállapotról évente vagyonkimutatást kell készíteni és az önkormányzat elemi költségvetési beszámolójához csatolni.

(7) Újonnan az Önkormányzat tulajdonába került vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolását normatív határozattal állapítja meg illetve az Önkormányzat tulajdonában lévő, már besorolt vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolását normatív határozattal változtatja meg, kivéve, ha a közútnak vagy egy részének funkcióját az önkormányzat szabályozási terv elfogadásával változtatta meg.

Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értéke:

16. § (1a) Ez a rendelet 2013. június 28-án lép hatályba.

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 19/1994. (XI. 8.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 13/1995. (V. 30.) Ök. rendelet, a a 9/1998. (VI.10.) Ök. rendelet, a 11/1999. (V.5.) Ök. rendelet, a 14/2000. (V.31.) Ök. rendelet, a 15/2001. (V.30.) Ök. rendelet, a 19/2001. (VII.1.) rendelet, 8/2002. (IV.30.) rendelet, a 3/2003. (II.19.) rendelet, az 5/2003. (XI.8.) rendelet, a 19/2004. (V.18.) rendelet, a 11/2005. (III.22.) rendelet, a 14/2005 (V.25.) rendelet, a 13/2006. (V.30.) rendelet, a 16/2007. (V.22.) rendelet, a 25/2007. (XI.20.) rendelet, a 34/2007. (X.18.), a 12/2008. (V.20.) rendelet, a 14/2009. (V.27.) rendelet, a 21/2009. (XI.23.) rendelet, a 15/2010. (V.28.) és a 21/2011. (V.26.).