Ibrány Város Önkormányzata Képviselő Testületének 14/2013 (VII.03) önkormányzati rendelete
A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról
Hatályos: 2013. 07. 04- 2014. 02. 16Ibrány Város Önkormányzata Képviselő Testületének 14/2013 (VII.03) önkormányzati rendelete
A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról
Hatályos: 2013. 07. 04- 2014. 02. 16
IBRÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK
14/2013. (VII.03.) önkormányzati rendelete
A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint a lakáshoz jutás helyi támogatására vonatkozó szabályokról
Ibrány Város Képviselő-testülete a lakások bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó 1993. évi LXXVIII. Törvény 3.§ (1) bekezdésében, 34.§(1) bekezdésében, valamint a 36.§(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
- §
- A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra /továbbiakban: lakás/, és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.
- A lakások fajtáit és felsorolását a rendelet 1-4. melléklete tartalmazza.
- §
- A lakások bérbeadói jogaival összefüggő hatáskörök gyakorlása:
a.) A Rendelet 1. mellékletében meghatározott lakások bérlőit a Szociális és Egészségügyi Bizottság előzetes javaslattétele alapján a Képviselő Testület jelöli ki, a megállapodások megkötésével megbízza a Polgármestert /továbbiakban: bérbe adót/
- Az önkormányzat tulajdonában lévő lakáson az üzemeltetési, felújítási feladatokat, a bérlő közüzemi díjának beszedését a GAMESZ /továbbiakban: üzemeltető/ látja el,
- Az a.) – b.) pontban fel nem sorolt minden bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a polgármester gyakorolja /továbbiakban: bérbeadó/.
- Az a.) – c.) pontokban foglaltak nem érintik a Képviselő-testületnek azt a jogát, hogy bármelyik lakás tekintetében közvetlenül gyakorolhatja a bérbeadói jogokat, a hatáskört visszavonhatja.
- A bizottság az (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott javaslattételi jogkörét a polgármesteri hivatal előterjesztése alapján gyakorolja.
- Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az Ltv., valamint az Motv. rendelkezései az irányadóak.
II. FEJEZET
A lakásbérlet szabályai
3.§
Lakásbérlet jogcímei
- Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérbe adható
- szociális helyzet alapján,
- a lakástörvényben előírt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség alapján,
- e rendeletben meghatározott közérdekű célok kezelésére,
- lakáscsere útján,
- munkavégzésre irányuló jogviszony alapján,
- költségtérítéses elven alapuló bérbeadása útján
- a 23. §-ban szabályozott, saját kivitelezésben befejezett, költségtérítéses, határozott időre történő bérbe adás útján
(2) A bérleti szerződésnek tartalmazni kell:
- a bérlet időtartamát
- a lakás adatait /cím, helyiségek alapterülete, komfortfokozat/,
- a lakás helyiségeinek felszereltségét,
- a bérlő /társbérlő/ adatait,
- a bérlővel együtt költöző személyek adatait,
- a lakbér összegét, megfizetésének időpontját,
- ha a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések helyreállítását a bérlő vállalja, annak beszámítási módját,
- a birtokbaadás időpontját,
- a lakásbérleti szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket,
- a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket.
- A lakásbérleti szerződés fennállása alatt bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni, mert ennek megszegése a Lt. 24.§. (1) bekezdés b) pontja szerint felmondási ok.
- A két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.
- Ha bérlő az (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét igazoltan menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására ezt – a hiánypótló levél kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül – teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel.
A bérbeadás időtartama
- §
- Határozott időre, vagy feltétel bekövetkezésére kell bérbe adni:
- a 2. mellékletben meghatározott /szolgálati jellegű/ lakásokat,
- a 4. mellékletben meghatározott saját kivitelezésben befejezett, határozott időre bérbe adott költségtérítéses lakásokat
- az ideiglenes jelleggel kiutalt lakásokat,
- ha a bérlő és a bérbeadó így állapodtak meg.
- Az ideiglenes jelleggel, illetve a határozott időre szóló bérbeadási időtartam legfeljebb 5 év lehet, kivéve a 4. §. (1) bekezdés b.) pontját.
- A 2. mellékletben meghatározott lakásra bérleti szerződés a bérlő munkaviszonya fennállásának idejére köthető.
- Az (1) – (3) bekezdésekben nem szabályozott esetekben a lakást határozatlan időre kell bérbe adni.
Bérbeadás bérlőtársak részére
- §
- Bérlőtársak részére kell a lakást bérbe adni, ha a törvény előírja, vagy ha a bérlőtársi szerződés megkötését olyan személyek kérik, akiket a bérlő a bérbe adó hozzájárulása nélkül is befogadhat a lakásba, valamint a jogszerűen befogadott gyermekének házastársát.
- A bérlőtársi jogviszony létesítésére, a jogviszony alanyainak bővítésére akkor van lehetőség, ha a bérlő és a jövőbeni bérlőtárs közösen, írásban kérik a bérbe adótól.
Bérbeadói hozzájárulás szabályai
- §
- A lakástörvényben és e rendeletben előírt bérbeadói hozzájárulás az egyéb feltételek megléte esetén is csak akkor adható, ha
- a bérlőnek bérleti díj tartozása nincs,
- legalább egy lakószoba a bérlő és családja használatában marad,
- a lakásba költözők és a már jogszerűen ott lakók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 5 m2-es lakószobarész jut.
- A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni. A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha az, akit lakások bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó hatályos törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.
- A lakásnak nem adható egyetlen helyisége sem nem lakás céljára bérbe.
(4) Bérlő a lakástörvényben megjelölt kivételeken túl a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:
- élettársát, amennyiben az a város és az ország területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik,
- Testvérét, ill. féltestvérét,
- Bérleti jogviszony folytatására egyébként nem jogosult unokáját,
- életvitelszerűen a lakásban lakó gyermeke házastársát.
- befogadott gyermekétől született unokáját.
(5) Bérbeadó a (4) bekezdésben meghatározott személyek elhelyezéséről a bérlő jogviszonyának megszűnésekor nem gondoskodik.
Az igényjogosultság feltételei
- §
- Az 1. és 3. mellékletben meghatározott önkormányzati lakásokra a lakásigénylés alapján az a személy jogosult, aki a jogszabályban és e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.
- Nem ismerhető el a lakásigénye és nem köthető megállapodás önkormányzati lakásra azzal az igénylővel, aki 3 évnél rövidebb idő óta bejelentett lakóhellyel lakik az önkormányzat közigazgatási területén, valamint:
- Szociális lakásként funkcionáló lakások esetében (1. melléklet):
- akinek vagy a vele együttlakó házastársának /élettársának/, kiskorú gyermekének tulajdonában, haszonélvezetében az ország területén lakása, üdülője, hétvégi háza van,
- akinek az egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét meghaladja,
- Költségtérítéses bérlakásként funkcionáló lakás esetén (3. melléklet):
- Aki a rendelet hatálybalépése után birtokháborítással vagy önkényesen költözött a lakásba,
- akinek vagy a vele együttlakó házastársának /élettársának/, kiskorú gyermekének tulajdonában, haszonélvezetében az ország területén lakása, üdülője, hétvégi háza van,
- A 2. mellékletben megjelölt lakások a településen közfeladatot ellátó (pedagógus, háziorvos, állatorvos, rendőr, közművelődési intézmény dolgozója, köztisztviselő, stb.) szakember részére adható bérbe.
(4) Szociális helyzete alapján azonos feltételek esetén előnyt élvez a szociális bérlakás esetén:
- aki legalább 3 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik,
- gyermekét/it/ egyedül nevelő szülő,
- aki rokkant, munkaképtelen,
- akinek családjában tartósan beteg személy él,
- aki egészségre ártalmas körülmények között él,
- aki műszakilag rossz állapotú, vagy lakásnak nem tekinthető helyiségben lakik,
- aki albérletben él.
(5) Azon családok részére, akik a szociális bérlakásra nem jogosultak, illetve jogosultak lennének, de nincs rendelkezésre álló üres szociális bérlakás, és vállalják a magasabb bérleti díj kifizetését, költségtérítéses bérlakás (3. melléklet) utalható ki, határozatlan időre. E lakások bérleti díja inflációkövetően kerül minden évben a Rendelet 5. mellékletében megállapításra.
Több azonos körülményű igénylő esetén előnyt élvez a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel rendelkező igénylő.
A felek jogai és kötelezettségei
- §
- A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek, bérlőtársnak átadni /továbbiakban: bérlő/.
Komfortfokozatnak megfelelő lakásberendezések jegyzékét a 7. melléklet tartalmazza.
- A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, illetve elvégzi a Ltv-ben meghatározott bérbeadói feladatokat.
- Ha a (2) bekezdésben foglalt megállapodás létrejön, a bérbeadó a bérlőnek a munkálatok elvégzésével kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségeit egy összegben fizeti meg a számlák benyújtását követő 30 napon belül, de a bérlő a megtérítést bérbeszámítás formájában is kérheti.
- Bérbeszámítás esetén ha időközben a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik, részére a fennmaradó költségkülönbözetet a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül meg kell téríteni.
- Bérlő és a bérbeadó megállapodhat, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.
- A bérlő a lakás komfortfokozatának növelése és fűtésének korszerűsítése esetén bérbeszámításra tarthat igényt. Egyéb munkákat a saját költségén végezheti el.
A bérbeszámításra a 8. §. (3) – (4) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
- A lakás átalakításával és korszerűsítésével, a kötelezettségek átvállalásával, teljesítésével és a költségek kiegyenlítésével kapcsolatos megállapodást a feleknek írásban kell rögzíteni.
- Ha a felek megállapodnak, hogy a bérlő a lakás komfortfokozatát növeli, illetve a fűtést korszerűsíti, vagy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, akkor írásban rögzíteni kell:
- az elvégzendő munka műszaki tartalmát a szükséges mértékig,
- a kivitelezés határidejét,
- azt, hogy a kivitelezéshez szükséges anyagot maga vagy a bérbeadó biztosítja,
- a bérlő feladata, hogy a kivitelezés ideje alatt megóvja a lakást a szándékos vagy gondatlan rongálástól,
- a munkálatok költségeit a bérlő viseli, melyet a bérbeszámítási joggal érvényesít,
- igazolt költségeit:
- anyagoknál és vállalkozók által végzett munkálatoknál a számlával igazolt költség összege,
- házilagos kivitelezés esetén a bérbeadónál alkalmazott rezsi óradíj 100 %-a ismerhető el,
a munkálatok befejezését követő 30 napon belül a költségelszámolást el kell végezni.
- A bérbeadó köteles gondoskodni:
- az épület karbantartásáról,
- az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
- a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről
- A bérlő köteles gondoskodni:
- a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
- a lakás burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, kivéve, ha arra a falban vagy födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor,
- az elektromos vezetéknek és az érintésvédelmi rendszerének a lakásban levő fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, kapcsolók és a csatlakozó aljak cseréjéről,
- az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezésében, továbbá a lakásban a saját vagy a vele együtt lakó, illetőleg a bérlő beleegyezésével ott tartózkodó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, valamint
- a lakás, illetőleg a lakáshoz tartozó helyiségek (tárolók), tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról,
- a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről
- A bérlő köteles tűrni, hogy a bérbeadó igazolt képviselője előzetes bejelentés nélkül évente két alkalommal ellenőrizze a lakás rendeltettésszerű használatát, a bérlő szükségtelen háborítása néllkül.
- A (11) bekezdésen túl rendkívüli káresemény, hibafeltárás, -elhárítás, illetőleg veszélyhelyzet fennállása miatt az ellenőrzést tűrni, valamint a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzését is köteles biztosítani a bérlő.
- Bérlő lakáscsere igényt nyújthat be bérbeadóhoz, amennyiben azt családi állapota és szociális helyzete indokolja. Lakáscsere további feltétele, hogy bérlő a lakott lakásnál ne rendelkezzen bérleti díj és közüzemi számla hátralékkal. Amennyiben az első lakáshoz jutáskor nem fizette meg a kauciót, akkor az új lakásbérleti szerződés aláírásakor a 10.§ szerinti kauciót köteles megfizetni.
A lakbér mértékére és a jogcím nélküli lakáshasználóra
vonatkozó rendelkezések
- §
- A bérlő a lakás használatáért az adott lakás típusának megfelelően a 5. mellékletben meghatározott bérleti díjat köteles fizetni előre minden hónap 15. napjáig, egy összegben.
(2) A bérlő által fizetendő bérleti díj nem foglalja magába a lakás fenntartásával kapcsolatos semmiféle kiadást, úgymint rezsi költség, kommunális adó, szemétszállítási díj, közös költség, stb. ezek fizetése a bérlőt külön terheli.
(3) A bérlőt a mindenkor hatályos szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló helyi rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén, és az abban rögzített eljárás szerint lakbértámogatásként illeti meg a lakásfenntartási támogatás.
10. §
- A költségtérítéses (3. melléklet) és szolgálati lakások (2. melléklet) esetében (kivéve: saját kivitelezésben befejezett, határozott időre bérbe adott költségtérítéses lakások 4. melléklet) bérlőnek a bérleti jogviszony keletkezésekor 200.000 Ft óvadékot, kauciót kell fizetni, és a bérleti jogviszony megszűnése esetén ezzel megegyező összegű térítésre tarthat igényt, amennyiben nincs lakbér és közmű tartozása.
(2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság, más bérleti jogra jogosult hiánya esetén, kivételesen, indokolt esetben kérelemre engedélyezheti a kaució 50 %-ának legfeljebb 6 havi részletekben történő megfizetését.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott összegű, bérlő által megfizetett összeg visszafizetésének feltétele, hogy a bérlő becsatolja:
- lakbér-hátralékról az azt nyilvántartó (GAMESZ, illetve Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda) nyilvántartása alapján kiadott igazolást, valamint
- a lakásban lévő közművek közműszolgáltatói által a hátralék-mentességet bizonyító igazolást.
(4) A bérlőnek a szociális lakások esetében bérleti jogviszony keletkezésekor óvadékot, kauciót nem kell fizetni, de a bérleti jogviszony megszűnése esetén ezzel összefüggésben térítésre sem tarthat igényt.
11. §
- A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónapig a használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos.
- A jogcím nélküli használat 3. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér kétszerese.
- A jogcím nélküli használat 12. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér háromszorosa.
Albérlet
12. §
(1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes
hozzájárulásával, kizárólag lakás céljára albérletbe adhatja.
- Albérleti jogviszony csak akkor létesíthető, ha a lakásban lakó személyek mindegyikére
legalább hat négyzetméter lakószoba terület jut.
- A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt
A lakásigénylés rendje és nyilvántartásba vétele
13.§
- A lakások bérbeadására, lakásbérleti jogviszony folytatására, illetve lakáscserére irányuló kérelmet /igénylést/ lehet benyújtani az Ibrányi Polgármesteri Hivatalhoz /továbbiakban: hivatal/.
- A jogosultság vizsgálatát, ellenőrzését követően a polgármester 30 napon belül értesíti a kérelmezőt a nyilvántartásba vételéről, vagy annak megtagadásáról.
(3) Lakást az a nagykorú igényelhet, aki:
- Magyarországon élő magyar állampolgár,
- bevándorolt és letelepedett,
- hontalan,
- a magyar hatóság által menekültként elismert személy,
- a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjaik,
- a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagjai, amennyiben az igénylés időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
- valamint a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy - amennyiben az igénylés időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. -
kivéve, ha a kérelem lakásbérleti jogviszony folytatására irányul.
14.§
- Az igénybejelentéshez mellékelni kell:
- az igénylő, valamint házastársa /élettársa/ és a velük együtt költöző családtagok kereseti-jövedelmi igazolását, amennyiben azt a hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása nem szabályozza.
- az igénylő vagy vele együtt költöző személy – a lakásigénylés mértékét befolyásoló – rendkívüli szociális vagy egészségügyi körülményeire vonatkozó igazolást.
- A havi jövedelem megállapítása a szociális igazgatásról, szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 10.§-ában, valamint a mindenkor hatályos a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló helyi KT. rendeletben meghatározottak szerint történik.
- A hivatal a kérelem benyújtásakor a helyszíni szemlét nem igénylő adatokat ellenőrzi és az igénylőt nyilvántartásba veszi, s erről az igénylőt értesíti.
- Az igénylőnek a lakásigénylésében közölt adatok, körülmények megváltozását be kell jelenteni a hivatalhoz a változást követő 15 napon belül.
- Ha az igénylő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan adatokat közöl, ezek jogkövetkezményeit, a nyilvántartásból eredő hátrányt viseli.
- A lakásigénylés jogosultságát alátámasztó szociális helyzetre vonatkozó személyes adatokat az érintett önkéntes hozzájárulása alapján - az igénylés elbírálásáig, illetőleg a lakásbérleti szerződés megszűnéséig – az önkormányzat kezeli az adatvédelmi szabályzatban foglaltak szerint. A benyújtott adatok nem nyilvánosak, abba csak az érintett személy tekinthet be, ill. zárt ülésen csak az illetékes bizottság és a Képviselő Testület tárgyalhatja.
15.§
A hivatal környezettanulmányban állapítja meg az igénylő szociális helyzetét, vagyoni viszonyait.
16.§
- A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.
- A bérbeadó az albérlőtől a részére megállapított bérleti díjnál magasabb összegű albérleti díjat nem kérhet, azt arányosan köteles megállapítani.
17.§
Lakásigényléseket két évig kell a hivatalban nyilvántartani, e határidő után a lakásigénylés érvényét veszti, azt újra be kell nyújtani.
18.§
Az igényjogosultság elbírálásánál figyelembe vehető lakásigénylés mértékét az 5. sz. melléklet tartalmazza.
A lakásbérlet megszűnése
19.§
- A határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig létesített lakásbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel a szerződésben meghatározott idő, illetve valamely feltétel bekövetkezése előtt bármikor megszűntethetik.
- Lakásbérlet még megszűnhet: felmondással, lakbér és közüzemi díjtartozás miatt, bérlő halálával, nem életvitelszerű lakás használat esetén.
- A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást beköltözhető állapotban, továbbá berendezéseit tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadnia.
- Ha a felek a lakásbérleti jogviszonyt az (1) bekezdésben foglaltak szerint megszűntetik – az írásban foglalt megállapodásuknak megfelelően – a bérbeadó a bérlő részére másik lakást biztosít, vagy pénzbeli térítést fizet.
Másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető abban az esetben, ha a felajánlott lakás
- komfortfokozata,
- alapterülete,
- lakószobáinak száma,
- műszaki állapota,
- településen belüli fekvése kedvezőtlenebb, mint a másik lakás ugyanezen jellemzői.
- Pénzbeli térítés fizetése esetén a térítés mértéke a bérlő által egy év alatt fizetett, illetve fizetendő bérleti díj összegének 200 %-áig terjedhet.
A térítés mértékének megállapításakor a (4) bekezdésben foglaltak mellett a bérlő szociális, jövedelmi viszonyait is figyelembe kell venni.
- A határozatlan idejű lakásbérleti szerződés bérbeadó általi felmondás esetén bérbeadó cserelakás felajánlása helyett bérlő részére pénzbeli térítést fizethet. Ez az összeg az éves bérleti díj max. 100 %-a lehet.
- A szociális intézményből elbocsátott személy részére, - ha az intézménybe utaláskor a bérlakás lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le -, amennyiben az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, és arra jogosult másik lakás adható bérbe.
20.§
- A lakásbérlet megszűnésével, a cserelakás biztosításával, a pénzbeli térítés megfizetésével kapcsolatos megállapodásokat írásban kell rögzíteni.
- Önkormányzati lakásbérleti joga kizárólag másik lakásbérleti vagy tulajdon jogára cserélhető.
21.§
- Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, akkor részére komfortosnál jobb minőségű lakást az Önkormányzat nem köteles biztosítani.
- A szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy – Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével – elhelyezéséről maga köteles gondoskodni, s a lakásból a jogviszony megszűnését követő 15 napon belül köteles kiköltözni.
Lakásbérleti jog folytatására vonatkozó szabályok
22. §
- A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog alanyi jogon folytatható azon személy esetében, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba és a bérlő halálakor a lakásban életvitel szerűen lakott.
- A bérleti jogviszony folytatásának megállapítása esetén a bérleti szerződést a jogosult nevére át kell írni.
- Az, aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztja, arra a jogcím nélküli lakáshasználat szabályai az irányadóak.
A 4. mellékletben szereplő határozott időre bérbe adott, saját kivitelezésű lakásokra vonatkozó speciális szabályok
23.§
- A lakások bérbeadása határozott időre, maximum 10 évre történik ( 2008. január 01-től 2017. december 31-ig)..
- Amennyiben bérlő a határozott idő (2017. december 31.) letelte előtt lemond bérleti jogáról, úgy az önkormányzattól, az előzetesen megkötött megvalósítási szerződésben foglaltaknak megfelelően nem kérheti a bérleti időszak hátralevő részére eső lakbér megtérítését, melyet korábban a megvalósítási szerződés alapján teljes időszakra egyösszegben, - a lakás saját erőben, elvárt műszaki tartalommal történő befejezésével, elismert építési költség címén - megelőlegezett.
- A 2) bekezdésben meghatározott esetben bérlőnek joga van a hátralévő bérleti időszakra bérleti jogát, mint vagyoni értékű jogot értékesíteni elsősorban az önkormányzat által a lakáskérelmezőkről vezetett névjegyzékből kijelölt személy részére. Az önkormányzat csak abban az esetben köti meg a hátralévő időszakra az új bérlővel a határozott időre szóló bérleti szerződésből még fennálló időszakra szóló bérleti szerződést, amennyiben új bérlő bemutatja az általa, az eredeti bérlővel erre vonatkozóan megkötött adásvételi szerződést, s az eredeti bérlő nyilatkozik, hogy részére a vételár kifizetése megtörtént.
- A határozott időszakra érvényes bérleti jog a Ptk. szerint vagyoni értékű jognak számít, és ennek szabályai vonatkoznak az öröklésre és értékesítésre.
- A bérleti időszak (2017.december 31.) lejártát követően, amennyiben az önkormányzat erre vonatkozó szándékát kinyílványítja - lehetőség nyílik a lakások megvásárlására, az önkormányzat által az e rendelet 24.§.(1) bekezdése alapján meghatározott értéken. A mindenkori bérlőt elővásárlási jog illeti meg.
- A bérleti időszak (2017.december 31.) lejárta előtt - bérlő egyetértésével – is lehetőség van a lakások értékesítésére az (5) bekezdésben meghatározott értéken. Ebben az esetben bérlő a bérleti időszak hátralevő részére eső lakbér megtérítését egyösszegben kérheti a vételár beszámításánál. A bérleti időszak hátralevő részére eső lakbér megtérítését az alábbiak szerint kell számolni:
Bérlő az egyedi megvalósítási szerződés aláírásakor 45 %-os készültségben vette át a lakást, így saját erőben történt az 55 % érték kivitelezése. A fennmaradó bérleti idő és az arra eső lakásértéket az alábbiak szerint kell számolni:
A fennmaradó bérleti idő (év) | A fennmaradó bérleti időre eső lakásérték %-a-értékesítési kedvezmény |
10 | 55 |
9 | 55 |
8 | 55 |
7 | 48 |
6 | 41 |
5 | 34 |
4 | 27 |
3 | 20 |
2 | 13 |
1 | 5,5 |
- Amennyiben az önkormányzat nem kívánja az (1) bekezdésben meghatározott időszak leteltét követően az ingatlant elidegeníteni, akkor a bérleti jogviszony –bérlő ezirányú igénye esetén - új bérleti szerződés kötésével tovább folytatódik, a lejárat időpontjában érvényes, a lakás minősítésének és komfortfokozatának megfelelő, a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kategória szerinti bérleti díj alkalmazásával
III. FEJEZET
Lakások elidegenítése
24.§
- A Képviselő Testület döntése alapján az értékesíthető bérbe adott önkormányzati lakás vételárát bejegyzett ingatlanértékelő szerv három hónapnál nem régebbi értékbecslése alapján kell megállapítani. Az így megállapított értéktől a Képviselő-testület +- 20 %-kal eltérhet.
- Ha a határozatlan időre bérbe adott lakást a vételi jog jogosultja vásárolja meg, a vételár az (1) bekezdésben meghatározott érték 75 %-a.
- A határozatlan időre bérbe adott lakás esetén vételi jog jogosultjának (továbbiakban: vevő) kérelmére 15 évi részletfizetés adható. A vételárat a PTK szerinti szerződéses kamattal havi egyenlő részletekben kell megfizetni minden hónap 15. napjáig.
A határozatlan időre bérbe adott lakás esetén, ha a vételi jog jogosultja kéri, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár legfeljebb 20 %-ának egyösszegben való megfizetése köthető ki.
- A vételi jog gyakorlásához az érdekelteknek meg kell küldeni
- A társasház alapító okiratát vagy az alapító okirat lényeges elemeit tartalmazó tájékoztatót,
- A vételárat és a forgalmi érték kialakításának legfontosabb elemeit,
- A fizetési és az egyéb szerződési feltételeket /törlesztési idő, vételár engedmény, engedmény, jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése, kedvezmény megvonás/,
- Az épületek állapotáról szóló műszaki tájékoztatót,
- Felhívást a szerződés megkötésére, illetve a vételi jogtartalmának megállapítására,
- Az ajánlati kötöttség időtartamát, melyet 90 napban kell megállapítani, s mely a bérlő kérésére 60 nappal meghosszabbítható.
25.§
- A határozatlan időre bérbe adott lakás értékesítése esetén ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egyösszegben fizeti meg, a teljes vételár 25 %-ának erejéig árengedmény illeti meg.
- Ha a határozatlan időre bérbe adott lakás vevője a vételárhátralékot nem fizeti meg egyösszegben a szerződés megkötésekor, de vállalja, hogy 15 évnél rövidebb idő alatt fizeti meg, a 8. sz. mellékletben meghatározottak szerinti kedvezmény illeti meg.
26.§
- A Ltv. alapján vételi, illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások vételárának megállapítására és mértékére a rendelet 24. §. (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
Pályázati kiírás esetén az induló ár az értékbecslésben meghatározott összegnél kevesebb nem lehet.
- Az önkormányzati lakásra a bérlőt, a bérlőtársakat egyenlő arányban, a társbérlőt /az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában/ és e személyek hozzájárulásával ezek egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.
- Pályázati kiírás estén a pályázati feltételeket /a lakás eladásával kapcsolatos/ az önkormányzat hirdetőtábláján és a helyi lapban kell közzétenni. A kihirdetés időtartama 15 nap. Kezdő időpontja a helyi lapban a megjelenés napja, ennek hiányában az Önkormányzat hirdetőtábláján való közzététel.
- A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a lakás lényeges adatait: utca, házszám, /emelet/, komfortfokozat, alapterület, helyiségek megnevezése, műszaki állapota, a havi lakbér összege, a legalacsonyabb vételár, fizetési feltételek, továbbá a versenytárgyalás helye, időpontja.
- A lakás annak értékesíthető, aki a legmagasabb vételárat és a legkedvezőbb fizetési feltételeket /egyösszegű teljesítést/ ajánlja fel.
- Elidegenítés esetén figyelemmel kell lenni a lakástörvény idevonatkozó rendelkezésére
IV. FEJEZET
Lakáscélú helyi támogatások
27.§
- Az önkormányzat által, helyi rendelete alapján a 2010.XII.31-ig nyújtott első lakáshoz jutók támogatását azonnal és egy összegben vissza kell fizetni, ha a jogosult az önkormányzati támogatással épült, vagy vásárolt ingatlanát a támogatás felvételét követő 5 éven belül cserelakás nélkül elidegenítette, vagy javára kikötött értékkülönbözettel másik lakásra cserélte.
- Ha a támogatás felvételétől számított három éven belül az önkormányzat tudomására jut, hogy a kedvezményezett az önkormányzat félrevezetésével jutott támogatáshoz, elő kell írni a támogatás azonnali és egyösszegű visszafizetését a mindenkor érvényes késedelmi kamat évi mértékével együtt.
V. FEJEZET
Nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó szabály
- §
(1) A nem lakás céljára szolgáló esetében bérlőnek a bérleti jogviszony keletkezésekor 200.000 Ft óvadékot, kauciót kell fizetni, és a bérleti jogviszony megszűnése esetén ezzel megegyező összegű térítésre tarthat igényt, amennyiben nincs bérleti díj és közmű tartozása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összegű, bérlő által megfizetett összeg visszafizetésének feltétele, hogy a bérlő becsatolja:
a) bérleti díj hátralékról az azt nyilvántartó Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda nyilvántartása alapján kiadott igazolást, valamint
b) a helyiségben lévő közművek közműszolgáltatói által a hátralék-mentességet bizonyító igazolást.”
- §.
- A bérlő köteles gondoskodni:
- a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
- a helyiséghez tartozó homlokzat /kirakat, előtető, biztonsági berendezés/ karbantartásáról,
- a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,
- az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, melyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve üzemben tart,
- az épület és a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, mely a bérlő tevékenységével függ össze.
- A bérbeadó az (1) bekezdés a-d.) pontjaiban meghatározott munkálatok elvégzését átvállalhatja, ha a bérlő vállalja a munkák értékével emelt bér megfizetését.
- §
A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni leltár szerint a bérbeadónak.
- §
- A bérlő az általa bérelt nem lakás céljára szolgáló helyiségnek maximum 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával kizárólag nem lakás céljára bérbe adhatja.
- Az albérleti díj nem haladhatja meg a bérlő által fizetett bérleti díj arányos részét.
- A bérbeadó a bérleti szerződés megszűnése után a helyiségben jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.
- §.
- A bérlő a helyiség átruházásáról szóló megállapodását, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.
- A megállapodásnak tartalmaznia kell:
- a helyiség fekvési helyét /település, kerület, utca, házszám/,
- a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,
- az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,
- az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati értékéhez igazodó újonnan közölt bér megfizetését vállalja.
(3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását köteles megtagadni, ha az átvevő:
- az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik,
- tevékenysége külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik.
(4) A bérbeadó a hozzájárulás megadását közérdekből /településrendezési és – fejlesztési, egészségvédelmi/ megtagadhatja.
- A bérbeadó az 1990. évi LXXIV. törvény alapján bérleti jogot megszerző egyéni vállalkozó, továbbá kizárólag természetes személyek részvételével működő gazdasági munkaközösség, illetve betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaságnak a helyiség átruházásáról szóló megállapodáshoz a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel köteles hozzájárulni.
- §
- Jogcím nélküli használat, továbbá jogellenes albérletbe adás esetén – a használat ellenértékeként – az egyébként fizetendő bér háromszorosának megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.
- Jogcím nélküli a használat, ha a bérlő bérleti jogviszonya megszűnt és a helyiséget határidőre nem ürítette ki.
- §.
A helyiség bérleti jogának cseréjéhez, illetőleg átruházásához a bérbeadó a hozzájárulást nem tagadhatja meg, ha a cserélő fél az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételeket teljesíti, és vállalja, hogy a helyiséget ugyanarra a célra használja, mint amilyenre eredetileg volt bérbe adva.
A helyiségek elidegenítése
- §
- Nem idegeníthető el a helyiség, ha az:
- olyan épületben van, amelyet a rendelet kihirdetésekor érvényes részletes rendezési terv bontásra kijelölt,
- a polgármesteri hivatal elhelyezésére szolgáló épületben van,
- műemléképületben van,
- életvédelmi, polgári védelmi célokat szolgál.
- Az (1) bekezdésben nem szereplő helyiség az önkormányzat vagy a bérlő kezdeményezésére a Képviselő-testület egyedi döntése alapján idegeníthető el.
- §.
Az elidegenítésre kijelölt helyiségre más személyt megelőző vásárlási lehetőség illeti meg:
- a bérlőt,
- a bérlőtársakat a bérleti szerződésben meghatározott használat arányában.
- §.
Ha a bérlő vásárlási jogával nem kíván élni, a helyiség pályázat útján értékesíthető, kivéve, ha a helyiség értékesítésre történő kijelölésére a bérlő kezdeményezésére került sor, s az a vásárlási jogával mégsem kíván élni. Ebben az esetben a bérlő a helyiségnek továbbra is bérlője lehet.
- §.
- Az elidegenítésre kerülő önkormányzati helyiség vételára:
- ha a helyiséget a 35. §-ban nevezett bérlő vásárolja meg:
- a beköltözhető forgalmi érték 70 %-a, ha a bérlő a bérleti jogviszony létrejötte előtt egyszeri igénybevételi díjat fizetett,
- azon helyiség esetében, amelyet a bérlő saját költségén létesített, használatra alkalmassá tett, a vételárnál a bérbeszámítás során figyelembe vett összeg még le nem lakott arányát vételárcsökkentő tényezőként kell szerepeltetni azzal a megszorítással, hogy a csökkentés összege a vételár 30 %-át nem haladhatja meg,
- ha a bérlő a bérleti jogviszony létrejötte előtt egyszeri igénybevételi díjat fizetett és a saját költségén beruházást is eszközölt, melyet a bérbeadó a bérbe beszámított a helyiség vételárának megállapításánál, az előző francia bekezdésekben foglaltak közül a bérlőre kedvezőbben kell alkalmazni, - a beköltözhető forgalmi érték 100 %-a, ha a bérlő a bérleti jogviszony létrejötte előtt egyszeri igénybevételi díjat nem fizetett,
- ha a helyiséget a bérlő nem vásárolja meg, azt a pályázat útján kívülálló részére kell értékesíteni. A licit induló összege: a forgalmi érték 70 %-a,
- ha a helyiség üres, azt pályázat útján kell értékesíteni. A licit induló összege a forgalmi érték 100 %-a.
VI. FEJEZET
Vegyes rendelkezések
- §
- A hivatal a lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban – az érintett polgárokról- a személyi adat- és népesség-nyilvántartásban kezelt adatokat használja fel.
- Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a hivatal saját nyilvántartásában szerepel.
- A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáshoz szükséges – szociális, jövedelmi-vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.
- §
- Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
A Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 18/2009. (VII.24.), a 31/2010.(XII.24.), a 28/2011. (2012.01.01.), a 26/2012. (XII. 14.) Önkormányzati rendeletek hatályukat veszítik.
Ibrány, 2013. július 2.
Berencsi Béla Bakosiné Márton Mária
polgármester jegyző
Szerkesztés...