Mesterszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról
Hatályos: 2013. 12. 13- 2015. 02. 28Mesterszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 12.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról
Mesterszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete – az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 45. § 47 §. és a 132 §-ai, (a továbbiakban: Sztv.) a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § - a, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21. §-a alapján – a következő önkormányzati rendeletet alkotja:
Eljárási rendelkezések
1. § (1) Az e rendeletben meghatározott ellátások illetve támogatások iránti kérelmeket a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Mesterszállási Kirendeltsége (a továbbiakban: Hivatal) kell személyesen ügyfélfogadási időben, vagy postai úton benyújtani.
(2) A jogosultság megállapításához az ellátási formától függően az igénylő köteles feltüntetni az Sztv.-ben, a Gyvt.-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, vagy folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott adatokat.
(3) A jogosultság megállapításához az ellátási formától függően a kérelemhez mellékelni kell az Sztv. által szabályozott ellátások esetében a Kormányrendeletben meghatározott igazolásokat. A Gyvt. által szabályozott ellátásoknál az ellátási formától függően kérelmező a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat köteles benyújtani.
(4) A kérelem elbírálásához szükséges egyes adatokat és tényeket, a kérelmező és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóik jövedelmi helyzetét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az alábbiak szerint kell igazolni:
a) a munkaviszonyból származó jövedelmet munkáltatói igazolással,
b) nyugdíjat, nyugdíjszerű ellátásokat a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lappal és nyugdíjszelvénnyel, illetve jogosultságot igazoló határozattal,
c) megváltozott munkaképességű személyek ellátását a rehabilitációs hatóság által a tárgyévben kiállított folyósítási lappal és szelvénnyel,
d) az önkormányzati, járási és munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátást az arról szóló határozattal,
e) az egyéb jövedelmet névre szóló kifizetői igazolással,
f) a bérbe adásból illetve egyéb jellegű hasznosításból származó jövedelmet bérleti illetve az egyéb jellegű hasznosításra irányuló szerződéssel,
g) az egyéb jogviszonyból származó jövedelmet a jogviszonyt keletkeztető megállapodással,
h) a munkanélküli státuszt az illetékes munkaügyi központ határozatával,
i) a 16. életévét betöltött gyermek tanulói illetve hallgatói jogviszonyát iskolalátogatási vagy hallgatói igazolással,
j) egyéb jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolással.
(5) Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges az illetékes Járási Munkaügyi Kirendeltséggel való együttműködés tényének igazolása.
(6) Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek és a nem rendszeres jövedelemmel rendelkező kérelmezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk jövedelmi helyzetükről.
(7) A Hivatal a kérelmező körülményeinek alapos vizsgálata céljából szükség szerint környezettanulmányt végezhet.
Az önkormányzati pénzellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályai
2. § (1) A készpénzben megállapított támogatások, segélyek kifizetése, folyósítása során előtérbe kell helyezni a folyószámlára utalást. Amennyiben a folyószámlára utalásra nincs lehetőség, vagy természetbeni szociális ellátás kerül megállapításra, a folyósítás a következők szerint történik:
a) házi pénztárból:
aa) önkormányzati segélyt, a határozat átvételét követő 15 napon belül;
ab) A havi rendszerességgel folyósított támogatásokat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint utólag, minden hónap 5-ig kell kifizetni.
b) A vásárlási utalványban megállapított önkormányzati segélyt a határozat átvételét követő 15 napon belül kell folyósítani.
c) Ha a segély térítési díj vagy egyéb kötelezettség fedezeteként szolgál, azt közvetlenül az arra jogosult intézmény vagy szerv számlájára utólag kell átutalni.
d) A természetben is folyósítható támogatások átutalása a Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) családgondozója részére is történhet, melyről a megállapító határozatban rendelkezni kell.
Aktív korúak ellátása
3. § (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező, vagy az ellátásra jogosult személy az Sztv.-ben foglaltakon felül, a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa lakott ingatlannak a rendben tartására, az ingatlan állagának megóvására az alábbiak szerint:
a) a szükséges javítási, karbantartási munkák elvégzése az általa lakott ingatlan állagának megóvása érdekében,
b) az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,
c) a lakáshoz tartozó udvar, kert gaztalanítása, folyamatos rendben tartása, a keletkező hulladék és lom eltávolítása,
d) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
e) az ingatlan előtti járdának, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozás, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése. Járda hiányában az úttestig terjedő terület gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése.
f) az ingatlan előtti csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatorna tisztántartása,
g) a lakás rendeltetésszerű használata, ezen belül:
ga) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,
gb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése,
h) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.
(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
(3) A jogosultság feltételeként az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályok betartását az önkormányzat a családsegítő szolgálat bevonásával ellenőrzi.
(4) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 napon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét a Hivatal részére írásban közölni.
(5) Az írásbeli közlés az ellenőrzés során tapasztaltakat az alábbiak szerint tartalmazza:
a) a lakókörnyezet rendezett, a jogosultság egyéb feltételeként meghatározott kötelezettségek teljesültek, vagy
b) az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek közül melyek nem teljesültek, milyen mulasztások történtek, milyen hiányosságokat tártak fel, továbbá
c) milyen tevékenységek elvégzése szükséges ahhoz, hogy a jogosultság egyéb feltételei maradéktalanul teljesüljenek,
d) a feltételek teljesítésére megfelelő határidő megjelölése.
(6) Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki legalább 30 %-os mértékben egészségkárosodottnak minősül, vagy munkaképesség-csökkenésének mértéke legalább 40 %-os, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján eléri a 40 %-os mértéket,
(7) A (6) bekezdés szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell az orvosszakértői szerv által kiadott, az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,
(8) Az aktív korúak ellátására jogosult rendszeres szociális segélyben részesülő - egészségkárosodottnak nem minősülő - személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, melyet nyilatkozatban kell vállalnia. Az együttműködésre kijelölt intézmény a családsegítő szolgálat. Köteles továbbá együttműködni a Hivatallal.
(9) Az együttműködési kötelezettség tartalma: Az a személy, akinek rendszeres szociális segélyre való jogosultságát megállapították:
a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül köteles felkeresni az önkormányzat által együttműködésre kijelölt családsegítő szolgálatot,
b) a családsegítő szolgálatnál kérelmezi a nyilvántartásba vételét,
c) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá,
d) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,
e) havonta egy alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk megadott időpontban megjelenik,
f) az ellátásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik a Hivatallal.
(10) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget. Együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan megszegi, aki együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget és akadályoztatását, távolmaradását hitelt érdemlően 8 napon belül nem igazolja.
(11) A családsegítő szolgálat haladéktalanul jelzi a Hivatalnak, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.
(12) A beilleszkedést segítő programok - a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek szociális és mentális helyzetéhez igazodva - az alábbiak lehetnek:
a) szocializációs program, amelynek célja az egyénnek és környezetének megfelelő, egyéni és családi életstratégiák kialakításának elősegítése,
b) munkaerő-piaci esélynövelő program, amelynek célja az egyén visszavezetésének elősegítése az aktív foglalkoztatási szférába.
(13) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.
(14) A természetbeni ellátásként nyújtott támogatás védelembe vett gyermekenként az aktív korúak ellátásaként megállapított összegnek a 20 %-a lehet, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetben.
Önkormányzati segélyek
4. § (1) Önkormányzati segélyre jogosult a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy, ha
a) elemi kárt szenvedett, vagy
b) diagnosztizált súlyos megbetegedésben szenved, vagy
c) családjában halálozás történt és a temetés költségeit más módon nem tudja kifizetni vagy
d) az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek családjával való kapcsolattartása;
e) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés;
f) a gyermek súlyos betegsége, estén.
(2) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg.
(3) Az önkormányzati segély összege az (1) bekezdés a-b) pontjaiban meghatározottak fennállása esetén nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese. Az (1) bekezdés c) d) e) f) pontjaiban meghatározottak fennállása esetén nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. Egy év időtartam alatt nyújtott támogatások összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
(4) A temettetés esetén az önkormányzati segélyre jogosult az elhunyt hozzátartozója vagy temettetéséről gondoskodó más személy, ha a temetési költségek viselése saját maga, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.
(5) A támogatás feltétele, hogy a temettetést számlával igazoló kérelmező a haláleset időpontjában települési állandó lakos volt.
(6) A önkormányzati segély összegének felső határa a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeihez igazodik. A temetési költség magában foglalja a kegyeleti tárgyak árát, a szertartás költségét, sírhely megváltás költségét, sírásás díját, helybeni halottszállítás költségét.
(7) A helyben szokásos legolcsóbb temetés elismert költsége 150.000.-Ft.
(8) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál (15.000.-Ft),
(9) Temettetésből adódó önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedülélő kérelmező esetén négyszeresét nem haladja meg.
5. § (1) Születési támogatás nyújtható a gyermeket nevelő szülő részére, ha a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.
(2) A születési támogatás összege: 15.000.-Ft
(3) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek születését követő 60 napon belül lehet előterjeszteni, a kérelemhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot és a jövedelem igazolásokat.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátás
6. § (1) Az étkeztetés igénybevétele során – jövedelme szerint - szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem
a) családban élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 % -át nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltétel mellett szociálisan rászorult az aki a napi egyszeri meleg étkezést önmaga, illetve eltartottja számára nem tudja biztosítani, mert
a) 70 éven felüli;
b) egészségi állapota azt nem teszi lehetővé;
c) fogyatékos személy
d) pszichiátriai, vagy szenvedélybeteg, illetve
e) hajléktalan.
(3) Egészségi állapota nem teszi lehetővé a napi egyszeri étkezés biztosítását annak, aki krónikus betegségben szenved, vagy három hónapot meghaladóan gondozásra szorul, melyet a háziorvos igazol.
(4) Fogyatékossága miatt nem tudja önmagát, illetve eltartottját ellátni az, aki fogyatékossági támogatásban részesül, melyet az ellátást megállapító határozattal igazol.
(5) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az ellátás igénybevételének jogosultságát háziorvos/szakorvos igazolhatja.
(6) Az életkort az érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal; a hajléktalanságot pedig lakcímkártyával kell bizonyítani.
(7) Hajléktalan személy térítésmentesen jogosult az étkeztetésre.
(8) Az étkeztetés – amely legalább napi egyszeri meleg élelmezést jelent hétköznapokon – melyet a Mesterszállás Községi Önkormányzat által fenntartott Diákkonyha biztosítja.
a) az étel kiszolgálásával egyidejű helyben fogyasztással,
b) elviteli lehetőséggel,
c) indokolt esetben házhoz szállítással.
Záró rendelkezések
7. § Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 4/2012. (III.14.) önkormányzati rendelet, valamint azt módosító 2/2013.(II.22.), és a 7/2013.(IV.23.) önkormányzati rendelet.