Kaszaper  Község Önkormányzatának  Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Eljárási szabályok

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5–9. §-a határozza meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

2. § (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy

b) hivatalból

lehet megindítani.

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése a döntés alapján készpénzben, vagy utalással történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból.

5. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

6. § (1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátásokat önkormányzati segély formájában állapítja meg

 (2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.

 Normatív lakásfenntartási támogatás

7. § Az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján a képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

8. § (1) A 7. § a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,

b) a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,

c) a nyílászárók tiszták,

 (2) A 7. § a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,

b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

(3) A 7. §  a) pont ac) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik,

 (4) A 7. § b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási,  javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(5) A 7. § c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek,

(6) A 7. § d) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

9. § A 7. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

10. § A jegyző a 8. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel

aa) a 8. § (1) bekezdésében,

ab) a 8. § (2) bekezdés a) pontjában,

ac) a 8. § (3) bekezdés a) és c) pontjában,

b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel

ba) a 8. § (4) bekezdésében,

bb) a 8. § (5) bekezdésében,

bc) a 8. § (6) bekezdésében,

c) legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel

ca) a 8. § (2) bekezdés b) pontjában,

cb) a 8. § (3) bekezdés b) és d) pontjában

meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor.

 Önkormányzati segély

10. § Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

11. § Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

12. § (1) Általános eseti Önkormányzati segélyre jogosult a 10. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át nem haladja meg.

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege minimum 1 000 Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell az általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

(5) Az általános eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

13. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 10. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély minimum összege 1 000 Ft, maximum az orvos által egyszeri alkalomra kiírt gyógyszerek költségének összege.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

(5) A gyógyszerkiadásokra tekintettel kért önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének jelen felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul dönt.

14. § (1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető a temetési költségek részbeni utólagos megtérítésére.

 (3) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 20%--ában kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 130.000 Ft. A temetési segély összege: 20.000 Ft.

 (4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

 (5) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Aktív korúak ellátása

15. § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:

a) tiszta legyen

aa) a ház,

ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,

ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,

b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,

c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,

d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,

b) a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,

c) a nyílászárók tiszták,

 (3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,

b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,

 (4) Az (1) bekezdés a) pont ac) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,

b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban

ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg

bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,

c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,

d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik,

 (5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,

b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(6) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek,

(7 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,

b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,

c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék elvezetése, illetve  a szennyvíz tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése.

(8) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

16. § A jegyző a 15. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel

aa) a 15. § (2) bekezdésében,

ab) a 15. § (3) bekezdés a) pontjában,

ac) a 15. § (4) bekezdés a) és c) pontjában,

b) 15 napos határidő kitűzésével szólítja fel

ba) a 15. § (3) bekezdés c) pontjában,

bb) a 15. § (5) bekezdésében,

bc) a 15. § (6) bekezdésében,

c) legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel

ca) a 15. § (4) bekezdés b) és d) pontjában

meghatározott kötelezettség nem teljesülésekor.

17. § Az önkormányzat képviselő-testülete  a Kaszaperi Humán Szolgáltató és Gondozási Központot jelöli ki az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködésre.

18. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 5 munkanapon belül megküldi.

(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 10 munkanapon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 3 munkanapon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

19. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv

a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja

ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól,

bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles

a) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) megküldeni a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatva a program végrehajtásáról.

20. § A beilleszkedést segítő programok típusai a következők

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel,

b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül

ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások,

cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások,

cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások,

cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése,

e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

21. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így

a) a településen családsegítéssel foglalkozó személy vagy intézmény életmódformáló foglalkozásairól,

b) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

c) a Békés Megyei Munkaügyi Központ képzéseiről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelmű, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát és mértékét,

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.

(4) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) a 18. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn,

b) nem működik közre a 19. § (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,

c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti.

III. Fejezet
 
Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés
 
22. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.
(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól
a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át,
b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100 %-át, egyedül élő esetén a 130%-át, és az érintett személy 200.000 Ft értékű vagyonnal nem rendelkezik.

Egyéb természetben nyújtott szociális ellátás

23. § (1) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő családjában a Gyvt. 68. § szerint védelembe vett gyermek él, a rendszeres szociális segély összegéből védelembe vett gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20 %-át, de összesen legfeljebb 60 %-át kell természetben nyújtani.

(2) Az önkormányzati segélyt megállapító határozat kimondhatja, hogy a segély maximum 60 százalékát természetben kell biztosítani. A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.

(3) A természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése,

b) tankönyv - és tanszervásárlás,

c) Erzsébet utalvány,

d) tüzelő kifizetése.

(4) A (3) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott természetbeni ellátást közvetlenül az ellátó intézménynek, illetve a forgalmazónak kell biztosítani.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

Étkeztetés

24. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy:

a) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte a 65. életévét, vagy nem egyedül élő esetén, ha átlagéletkoruk eléri a 60 évet.

b) egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

c) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

d) szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi vélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegsége miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést.

25. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést a Kaszaperi Humán Szolgáltató és Gondozási Központ intézményének közreműködésével látja el.

(2) Az étkezési térítési díjat külön rendelet szabályozza.

Házi segítségnyújtás

26. § (1)Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Kaszaperi Humán Szolgáltató és Gondozási Központ intézményével látja el.

(2) A házi segítségnyújtásért külön rendeletben megállapított térítési díjat kell fizetni.

Családsegítés

27. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Kaszaperi Humán Szolgáltató és Gondozási Központ közreműködésével látja el.

Tanyagondnoki szolgáltatás

28. § (1) Az önkormányzat a tanyagondnoki szolgáltatás körébe tartozó feladatait a Kaszaperi Humán Szolgáltató és Gondozási Központ közreműködésével látja el.

(2) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat Pusztaszőlős településrész (egyéb belterület) lakosságának az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) Naponta szállítja az óvodába és általános iskola 1-4 évfolyamába járó gyermekeket az intézményekbe és vissza,

b) közreműködik az étkeztetésben, házi segítségnyújtásban, a családsegítő szolgálathoz jutásban,

c) közreműködik a gyógyszerbeszerzésben, élelmiszervásárlásban az idős, beteg, életvezetési gondokkal küzdő személyek esetében,

d) orvoshoz, szakorvoshoz szállítja az idős, beteg embereket,

e) közreműködik közösségi és szociális információk szolgáltatásában,

f) közreműködik hivatalos ügyek intézésében, lakossági igények továbbításában.

g) közreműködik közösségi, művelődési, sport rendezvényekre történő eljutásban, azok szervezésében.

A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások közös szabályai

29. § (1) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal megelőzhető az érintett személy életveszélyes állapotba kerülése,

b) az ellátást rendkívüli időjárási helyzet indokolja,

 (2) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik

a) az intézményi jogviszony megszűnésével,

b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond,

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

30. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

31. § (1) Az Szt. 58/B. §. (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül a következő szervezetek képviselői:

1. Kaszaper község Képviselő-testülete által megbízott személy, egyben a kerekasztal vezetője,
2. A Képviselő-testület Ügyrendi, Népjóléti és Művelődésügyi Bizottság megbízott tagja
3. a Kaszaperi Humánszolgáltató és Gondozási Központ  által foglalkoztatott családgondozó,
4. Mozgáskorlátozottak Kaszaperi Csoportjának vezetője,
5. Magyar Vöröskereszt Helyi Szervezetének vezetője.

(2) A kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Az ülést a kerekasztal vezetője hívja össze és vezeti le. Az ülés akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.
Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amelyet a keresztasztal vezetője és a jegyzőkönyv vezető ír alá.

(3) A kerekasztal működésével kapcsolatos feladatokat a Kaszaperi Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

32. § E rendelet 2014. év január hó 1. napján lép hatályba.

33. § Hatályát veszti az egyes szociális ellátások szabályozásáról szóló 5/2003. (III. 6.) Kt. rendelet és az azt módosító a 4/2004. (I. 31.) a  17/2004. (X.1.); a  3/2005. (II. 25.);  a 6/2006. (VIII. 29.) a  6/2007. (V. 24.)  a 11/2007. (XI. 16.) és a 10/2008. (IV. 25.).) önkormányzati rendeletek.