1.  § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: KÁKICS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

(2) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal 7960. Sellye, Dózsa György u. 1.

(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület és helyi népszavazás útján gyakorolja. Kákics község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű, nyilvánosságra törekedve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

(4) Az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(5) A Képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén az ügyrendi bizottság elnöke képviseli. A képviselő-testület előbb írt, általános szabályaitól eltérően, a képviselő-testületnek a különböző szervezetekben való képviseletére a testület e tárgyban hozott határozata az irányadó.

2.  § (1) Kákics község Önkormányzatának a Mötv-ben kötelezően előírt és az önkormányzat által önként vállalt feladatainak ellátását a képviselő-testülete és szervei: a polgármester , a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző továbbá a társulás látják el.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre illetve társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület - melynek a polgármester is tagja - 5 főből áll. A polgármestert a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek kell tekinteni.

3.  § (1) A Képviselő-testület ellátja a Mötv. , valamint az ágazati jogszabályok által kötelezően előírt feladat-és hatásköröket. A képviselő- testület önként vállalt feladatait az 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal.

(3) A feladatok eredményes ellátása érdekében a képviselőtestület alapítványt hozhat létre.

(4) A kötelezően ellátandó feladatokat a Képviselő-testület elsősorban társulásban fenntartott intézményrendszer útján, ennek hiányában önálló szervezeti formában látja el.

(5) A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:

(6) Az önként vállalt közfeladatok konkrét tartalmát a képviselő-testület egyedi határozattal állapítja meg.

(7) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(8) A képviselő-testület hatásköréből a Mötv. 42. §-ában foglaltakon kívül nem ruházható át továbbá:

(9) Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók és azok gyakorlásáról az átruházás címzettje köteles a képviselő-testületnek számot adni, mégpedig:

(10) Kákics község Önkormányzata a kötelező és önként vállalt feladatait a rendelet 4. számú függelékében meghatározott kormányzati funkciók keretében látja el.

4.  § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendkívüli-, valamint évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart.

(3) A rendes ülések tartásának általános helyszíne: Kákics Könyvtár (7958. Kákics ,Petőfi u. 2.)

(4) A képviselő-testületi ülés különösen indokolt esetben a Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermébe is összehívható, azonban az nem sértheti a nyilvánosság elvét , s a testület ez esetben is gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságáról.

(5) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Rendkívüli ülés összehívását törvényességi okból a jegyző is kezdeményezheti.

(6) Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról – a polgármester gondoskodik.

5.  § (1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek. A meghívót a polgármester írja alá. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit.

(2) Írásbeli előterjesztést az általános szabályoktól eltérően akkor lehet kézbesíteni és a képviselő-testület napirendjére felvenni, ha határidőn túl merült fel olyan tény vagy körülmény, amely megtárgyalása hiányában az önkormányzatot anyagi vagy egyéb hátrány érné. Az írásos előterjesztéseket a képviselőknek a meghívóhoz mellékelni kell. A tanácskozási joggal résztvevők és egyéb érdekeltek részére a meghívó és az őket érintő előterjesztés kézbesíthető; a részükre kézbesítésre nem kerülő előterjesztéseket az ülést megelőző 3 napon belül, illetve az ülés napján délelőtt a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik.

(3) Csak a képviselőknek küldhetők ki azok az előterjesztések, amelyekben a képviselőtestület zárt ülést tart, illetve zárt ülést lehet elrendelni.

(4) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (szóbeli meghívással, illetve telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülés kezdeményezői írásban csatolják a napirendi pont pontos megjelölését, bizottsági kezdeményezés esetgén a bizottsági határozatot. Ennek hiányában rendkívüli ülés nem hívható össze. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja, és a képviselő-testület csak ezt a napirendi pontot tárgyalhatja meg.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztés útján kell tájékoztatni.

(6) A kifüggesztés tényét és időtartamát a levételkor fel kell tüntetni a tájékoztató záradékával. A lakosságot egyéb módon, a községi hirdetőtáblákon , plakáton keresztül is tájékoztatni kell annak közlésével, hogy az írásos előterjesztések a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetőek.

6.  § A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bizottság, bármely képviselő, az önkormányzat intézményeinek vezetői, a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, a jegyző, valamint feladatkörében a belső ellenőr.

7.  § (1) Általában írásos előterjesztés készül a képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható kérdésekben.

(2) Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható témák:

(3) A képviselő-testület ülésének előkészítésére készített írásbeli – nem tájékoztató jellegű – előterjesztésnek tartalmaznia kell

(4) A felsorolásban nem szereplő ügyek lehetőség szerint írásban, de szóban is előterjeszthetők. Indokolt esetben – szóbeli előterjesztéskor – a határozati javaslat írásban történő kiadása elrendelhető.

(5) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet előterjesztés és határozati javaslat összeállítására.

8.  § Az esetleges jogszabálysértések megelőzése céljából minden előterjesztést, azok kiküldése előtt be kell mutatni a jegyzőnek.

9.  § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak határozathozatal előtt a képviselő-testület szavazata alapján a polgármester hozzászólást engedélyezhet. A hozzászólási lehetőség kérése nem utasítható el, ha a hozzászóló, mint adott érdekközösség (pl. lakókörzet) megbízottja az ülés előtt a polgármestertől azt kéri.

(2) A képviselő-testület:

(3) Zárt ülést megtartását a (2) c./ pontban meghatározott esetben a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a képviselőt-estület mindig egyedileg, vita nélkül határoz.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(5) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is.

10.  § (1) A képviselő- testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:

(2) Meghívottként vesznek részt a képviselőtestület ülésén az önkormányzati intézmények vezetői, a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester és a bizottságok szükségesnek tartják. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat.

11.  § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több, mint a fele jelen van.

12.  § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendre melyről a képviselő-testület –a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – vita nélkül, jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(2) A polgármester ezt követően önálló napirendi pont keretében tájékoztatást ad a két ülés között végzett tevékenységről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott határozatairól, majd a jegyző –vagy az ülésen résztvevő megbízottja- önálló napirendi pontban beszámol a két ülés között, átruházott hatáskörben hozott támogatásokról.

(3) A polgármester, a bizottság vagy a települései képviselők ¼-e sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendjeként tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

13.  § (1) A polgármester 13. §. /2/ bekezdés szerinti beszámolóját követően tárgyalja a képviselőtestület az elfogadás szerinti sorrendben a napirend többi pontját és hoz döntést a kérdésekben. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalását – a költségvetési rendeletet érintő, valamint a nagy horderejű, különösen összetett tárgyú előterjesztések kivételével- legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult, és a kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés tartalmát.

(3) A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, vagy a bizottságok által megbízott tagok ismertetik maximum 5 percben, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményeknek is. Az előadóhoz a polgármester, a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(4) Az előterjesztésekhez a képviselők módosító indítványokat terjeszthetnek elő. A napirendi pont tárgyalásánál azonos tartalmú módosító indítvány csak egy alkalommal kerülhet előterjesztésre. Az előterjesztő válaszában nyilatkozik a napirendi pont vitájában elhangzott módosító indítványokkal kapcsolatosan álláspontjáról is.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időbeni korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A terméketlen vita megakadályozása végett a polgármester:

(7) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő kérdésekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

14.  § Az ülést levezető elnök jogosítványai:

15.  § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől és a hivatal szervezeti egység vezetőktől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A képviselők napirend előtti hozzászólásaikat, kérdéseiket, interpellációikat a képviselő-testületi ülésen a polgármester és a bizottsági elnökök tájékoztatója után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

(3) A polgármester már az ülés kezdetén közli azokat a kérdéseket, interpellációkat, amelyeket az ülést megelőzően nyújtottak be.

(4) Minden feltett kérdésre összegyűjtve, az interpellációra pedig lehetőleg annak elhangzása után választ kell adni.

(5) Ha az interpellációt azonnal nem lehet megválaszolni, és a képviselő azt az ülést megelőzően legalább 2 nappal nem nyújtotta be, legkésőbb 15 napon belül írásban kell az érdemi választ megadni. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadásáról a testület a következő ülésén dönt.

(6) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik. Ha a kérdező a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról nyilatkozik az interpelláló és külön dönt a testület is.

(8) Ha a képviselő-testület a (3), (4) bekezdésre, mint kérdésre, vagy interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el. A vizsgálat vezetésével a polgármestert, az alpolgármestert, vagy e célra létrehozott eseti bizottságot bízhatja meg, a vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt. A vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(9) A kölcsönös informáltság érdekében az interpelláció után az ülés résztvevői bármely témában kérdést tehetnek fel, illetve bejelentéssel élhetnek. A kérdések és bejelentések idejét a polgármester megszabhatja. A válaszok, illetve bejelentések felett a testület vitát nem nyit. Ha intézkedésre van szükség, az a polgármester feladata, aki arról a legközelebbi ülésen beszámol.

16.  § (1) A Képviselő-testület

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

(3) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése: Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../... (sorszám/évszám) ...(hónap) ... (nap) Határozata.

(4) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének {a rendelet sorszáma arab számmal}/{a kihirdetés évszáma} ({ a kihirdetés hónapja . a kihirdetés napja }) önkormányzati rendelete a {a rendelet címe} –ról/-ről.

17.  § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást a 9. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben, és a jogszabályokban meghatározott esetekben tarthat.

(2) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az érintett képviselő az összeférhetetlenséget legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor köteles bejelenteni. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő- testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

(2b) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bármely képviselő kérheti, hogy az Ügyrendi bizottság vizsgálja meg a bejelentés elmaradásával hozott döntést és tegyen javaslatot a jogkövetkezmények alkalmazására, melyek lehetnek:

(3) A határozathozatalhoz – a minősített többséget igénylő döntések kivételével – a jelenlévő települési képviselők több mint a felének egybehangzó, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményét az ülést levezető elnök állapítja meg.

(4) Amennyiben a testület ilyen értelmű döntést hoz, a szavazást meg kell ismételni. Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően újraszavazást elrendelni képviselő indítványára a testület egyszerű többségével hozott döntésével egyszer lehet.

(5) Amennyiben az előterjesztésről határozat nem születik, a polgármester:

(6) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (3 fő) azonos tartalmú szavazata szükséges.

(7) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:

18.  § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással – kézfeltartással - vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetekben név szerinti szavazással –hozza, vagy a 9. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben bármely képviselő indítványára minősített többséggel elhatározhatja titkos szavazás tartását. Törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást kell tartani.

(2) Nyílt szavazás során a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot ,a képviselők - ha a szavazástól nem tartózkodnak - minden esetben kézfeltartással jelezve „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. A polgármester megállapítja a képviselő-testület döntésének eredményét.

(3) A képviselő-testület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet. A név szerinti szavazást a települési képviselők egynegyedének indítványára el lehet rendelni. A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani:

(5) Név szerinti szavazás esetén az ülés levezető elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, jegyző ABC sorrendben felolvassa névsort, a képviselő igen-nel vagy nem-mel szavaz, vagy tartózkodhat. A jegyzőkönyvvezető a szavazatokat név szerint rögzíti a jegyzőkönyvben. A szavazás eredményét az elnök állapítja meg és ismerteti.

(6) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(7) A titkos szavazást az Ügyrendi bizottság bonyolítja le.

(8) Az Ügyrendi bizottság elnöke kiosztja a képviselő-testület bélyegzőjével hitelesített szavazólapokat. Szavazni a szavazólapon feltüntetett „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” melletti körbe elhelyezett „x” vagy „+” jelöléssel kell. Szavazás után a szavazólapokat valamennyi képviselő az erre a célra kihelyezett urnába helyezi. A bizottság megszámlálja a szavazatokat, az eredményt a bizottság elnöke ismerteti.

(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

19.  § (1) A képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendeletek alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester - a jegyző bevonásával - a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotásra irányuló eljárás – az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel –megegyezik az előterjesztés szabályzati követelményeivel.

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének elkészítéséről, főbb elveiről,meghatározhatja az előkészítés menetét. A szakmai előkészítés a jegyző feladata.

(5) A rendelet-tervezet elkészítése: A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, a tervezetet a jegyző készíti el.

(6) A tervezet véleményezése: Polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteknek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátását kezdeményezheti.

(7) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

(8) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közszemlére tétel.

(9) A rendelet helyben szokásos (8) bekezdésben írt kihirdetése mellett a képviselő-testület rendeleteit közzé teszi Kákics Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is. Egyéb közzétételi mód a plakát, szórólap formában történő megjelentetés.

(10) A jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről. A kifüggesztéssel közszemlére tétel időtartama 8 nap, a közzététel a fenti helyeken azonos időpontban történik. A rendelet irattári példányára kötelező feljegyezni a közszemlére tétel és a levétel napját.

(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:

20.  § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely hiánytalanul tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat. Szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni név szerinti szavazáskor, illetve ha a képviselő-testület így határoz. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, s az eredeti példányokhoz a jelenléti ívet és az írásban, az ülés előtt beadott interpellációkat.

(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik, azt a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a Baranya Megyei Kormányhivatal részére megküldeni kormányrendeletben meghatározott elektronikus felületre történő feltöltéssel.

(4) A tanácskozás - jegyzőkönyv mellett – a jelenlévők beleegyezésével hangszalagon és videofelvételen is rögzíthető, melynek őrzéséről a jegyző gondoskodik és dönt eseti felhasználásáról, kiadásáról a polgármester értesítésével egyidejűleg.

(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékleteik eredeti példányainak, éves bontásban elkülönített, egységes lefűzéséről.

21.  § (1) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek:

(2) A zárt ülésbe való betekintésre vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő adatait, a betekintés jogcímét és időpontját.

22.  § (1) A képviselő-testület határozatáról az ülést követő 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a döntések végrehajtásában érdekelt személyeknek, szerveknek.

(2) A jegyzőkönyvi kivonatok megküldéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület döntéseiről a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, év elejétől kezdődően folyamatos sorszámozással.

23.  § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és azt vezeti. Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke ismerteti a választások eredményét, majd a képviselők esküt tesznek és aláírják esküokmányukat.

(2) A képviselők eskütételét követően a polgármester leteszi az esküt a képviselő-testület előtt, erről esküokmányt ír alá. A képviselő-testület dönt a polgármester tiszteletdíjáról és költségtérítéséről. Az alakuló ülés további napirendi pontjairól a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja SZMSZ-ét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság tagjait, az alpolgármestert, dönt tiszteletdíjukról.

24.  § (1) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó bármely önkormányzat polgármestere kezdeményezésére együttes képviselő-testületi ülést kell össze hívni, melynek működésével (különösen összehívás, előkészítés, ülés vezetése) kapcsolatos feladatokat a sellyei polgármester látja el.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a polgármester –amennyiben a napirend nem érinti a közös hivatalhoz tartozó összes önkormányzatot- csak az érintett önkormányzatok együttes testületi ülésének összehívását is kezdeményezheti, ez esetben ellátja az ülés vezetésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat.

(3) A képviselő-testületek testületenként külön-külön hoznak határozatot.

25.  § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat terjeszthetnek elő. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(2) A lakossági érdekek feltárása és egyeztetése, az igények megismerése és figyelembe vétele végett a képviselőtestület jelöli meg munkatervében, illetve egyedi döntéssel azokat a feladatokat, amelyeket közmeghallgatásra kell bocsátani.

(3) A közmeghallgatásra bocsátható napirendek:

(4) A közmeghallgatás időpontját az ülést megelőző 5 nappal meg kell hirdetni, a településen működő szerveket külön is értesíteni kell.

(5) A közmeghallgatás szervezése a polgármester feladata.

(6) Az ülés lefolyása:

(7) A közmeghallgatásról a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

26.  § (1) Az önkormányzati képviselő:

(2) A települési képviselők a képviselői tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott tiszteletdíjra jogosultak.

(3) A települési képviselőt a polgármester és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói soron kívül kötelesek fogadni és igénye alapján legkésőbb 3 napon belül a szükséges felvilágosítást, adatot stb. megadni.

(4) A települési képviselők nevét a 2.számú függelék tartalmazza.

27.  § (1) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 6 hónap időtartamra – az SZMSZ jelen előírására hivatkozva, külön döntés nélkül - megvonja az alábbi esetekben:

(2) A képviselő-testület a tiszteletdíjat megvonhatja, ha a képviselő:

(3) A (2) bekezdés szerinti megvonásról a képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára egyszerű többséggel dönt.

(4) A tiszteletdíj megvonást az (1) bekezdés szerinti mulasztás bekövetkezését , illetve a (2) bekezdés alapján a (3) bekezdés szerinti határozathozatalt követő hónap 1. napjától kell alkalmazni.

(5) Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.

28.  § (1) A bizottságok általános feladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeletben hatósági jogkör állapíthat meg részükre.

(2) A képviselő-testület a Rendelet 29. § (1) bekezdésében meghatározott állandó bizottságot választ és ideiglenes bizottságot választhat. A település polgármestere, alpolgármestere nem lehet bizottság elnöke vagy tagja. Az ideiglenes bizottságba nem önkormányzati képviselő tag is választható, de elnökét és tagjainak több mint felét az önkormányzati képviselők közül kell választani.

(3) A képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.

(4) A bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg, ügyviteli feladataikat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről - a hivatal bizottság patronálására kijelölt dolgozója segítségével - a bizottság elnöke gondoskodik.

(5) A bizottság összehívására, működésére , nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására , a tagjainak kizárására, , a bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt és a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

29. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma 2 fő. A Bizottságban csak a képviselő-testületi tagok vesznek részt. A Bizottság tagjainak nevét az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) Az Ügyrendi Bizottság hatásköre:

(3)

(4)

(5) A bizottság feladata a szavazólapok előkészítése, szavazólapok gyűjtésére szolgáló urna ellenőrzése, a szavazás lebonyolítása, szavazatok összesítése és a szavazatok számszerű eredményének ismertetése.

30.  § (1) A bizottság összehívásáról, levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság az ülés levezetésére saját képviselő tagjai közül eseti levezető elnököt választ. Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a képviselő-testület elrendeli, valamint a képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára. A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is.

(2) A bizottság munkájába esetenként külső szakértőket is bevonhat. A szakértőket a bizottság indítványára a polgármester kéri fel.

(3) A bizottságok működésükről kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni. A bizottság elnöke gondoskodik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásáról, a bizottság által hozott döntések és egyéb jelentős információk tárgyában.

31.  § (1) Kákics község polgármestere megbízatását társadalmi megbízatásban látja el, foglalkoztatási viszonyára a 2011.évi CLXXXIX. törvény, valamint a tárgykörben alkotott helyi rendelet vonatkozó rendelkezdéseit kell alkalmazni.

(2) A polgármester:

(3) A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. Ezeket az SZMSZ mellékleteként kezelt kiadvány tartalmazza:

(4) A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

32.  § (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és a vonatkozó törvényi előírások által meghatározott kereteken belül megállapítja a polgármester illetményét.

(2) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

(3) A polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet képviselő, bizottság vagy a megyei kormányhivatal vezetője, a fegyelmi ügyét vizsgáló bizottság vizsgálja ki és terjeszti döntésre a képviselő-testület elé.

(4) Polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek hiányában az ügyrendi bizottság elnökének.

33.  § (1) Kákics község Képviselő-testülete – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással- megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi:

(4) Az alpolgármester részére a képviselő-testület a 2011.évi CLXXXIX. törvény által meghatározott keretek közt tiszteletdíjat és költségátalányt állapíthat meg.

(5) Az alpolgármester fogadóórája: minden héten hétfőn 9-12 óráig, helye: Kákics Polgármesteri Hivatal.

34.  § (1) A jegyző önkormányzat működésével összefüggő fő feladatai:

(2) A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésén.

(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

35.  § (1) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; figyelemmel a polgármester egyetértési jogára a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselője, alkalmazottja kinevezésére, bérezésére, vezetői megbízására, felmentésére és jutalmazására vonatkozóan.

(2) szabályozza a közös önkormányzati hivatal az ügyrendjét, munkarendjét, meghatározza a kiadmányozás rendjét,

(3) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

(4) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, illetve dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át, valamint dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

(5) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

(6) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek , ha döntésük, működésük jogszabálysértő,

(7) Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal működéséről.

(8) A jegyző a hivatalban minden második hét kedden 8-12 óráig fogadóórát tart.

36.  § A jegyzőt – tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén – az aljegyző; az aljegyzői tiszt betöltetlensége vagy az aljegyző tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki kirendeltségének vezetője helyettesíti.

37.  § A jegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására a polgármester a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző irányítása alapján, az általa meghatározott munkamegosztás szerint végzi munkáját.

38.  § (1) Kákics község Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn.

(2) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására vonatkozó megállapodás e rendelet 3. számú mellékletét képezi.

(3) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület szerve, hatásköre a képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe utalt, és általuk a hivatalra bízott feladatok ellátására terjed ki.

39.  § (1) A Sellyei Közös önkormányzati Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:

(2) A KÖH szervezeti ábrája:

(3) A hivatal feladatait - a képviselő-testület döntéseit és a jegyző javaslatait figyelembe véve – az irányítói jogot gyakorló Sellye Város Önkormányzat polgármestere határozza meg. A hivatal belső tagozódását, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létszámkerete megegyezik a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartására kötött megállapodásban foglaltakban írt létszámmal.

40.  § (1) A jegyző évente írásban beszámol a hivatal működéséről a képviselő-testületnek és tájékoztatást ad a közös hivatalt létrehozó megállapodásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeinek is.

(2) A jegyző a közös önkormányzati hivatal székhelyén minden szerdán 8 - 12 óráig fogadónapot tart.

41.  § A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal legfontosabb feladatairól, felépítéséről, irányításáról, vezetéséről, működési rendjéről, kapcsolatairól és koordinációjáról szóló legfontosabb szabályokat, valamint a közös önkormányzati hivatal szabályzatait a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata illetve annak függelékei tartalmazzák.

42.  § (1) Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testülete más képviselő-testületekkel egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező - társulásokat hozhat létre. A társulások mellett említést kell tenni az önkormányzat fontos együttműködési kapcsolatairól, amelyeket külön megállapodások hoznak létre és szabályoznak.

(2) Kákics község Önkormányzata az alábbi társulásokban és együttműködésekben vesz részt:

(3) A polgármester évente egyszer, önálló napirendi pont keretében beszámol a Képviselő-testületnek az egyes Társulásokban végzett tevékenységéről.

43.  § (1) Az önkormányzat a Mötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

44.  § (1) A képviselő-testület költségvetését évente rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét az állami költségvetés határozza meg.

(2) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselő-testület elé.

(3) A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik:

(4) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele. A feladatok forrásait és kiadásait az egységes költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza.

(5) A költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetet a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

45.  § Az önkormányzat pénzügyi gazdálkodását és az azzal kapcsolatos kapcsolatos számviteli, könyvelési, nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a Sellyei közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya végzi.

46.  § (1) A képviselő-testület saját gazdálkodása pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:

(2) A képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás, (növekedés vagy csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására

47.  § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat vagyonának csoportosítása - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek megfelelően – a következő. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon részei: a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett rendelkezni az alábbiak szerint lehet

48.  § A helyi népszavazást a kákicsi választópolgárok 20 %-a valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bek. a) és b) pontja szerintiek kezdeményezhetnek.

49.  § A helyi népszavazásra vonatkozó részletes rendelkezéseket a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 32. § - 60. §-a tartalmazza.

52/A. § (1) Kákics Község Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Kákics Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezi, a képviselő-testület az ügyrendi bizottságot bízza meg a nemzetiségek ügyeivel történő foglalkozásra.

(3) A képviselő-testület elősegíti a nemzetiségi önkormányzattörvényben biztosított (pl. kezdeményezési- vagy egyetértési) jogainak jogszerű gyakorlását.

(4) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolja.

(5) A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel.

(6) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselő-testületi ülésen kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

52/B. § (1) Kákics Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nektv. 80. §. (1) bekezdése alapján - a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

(2) A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket; így különösen: testületi ülések előkészítése, meghívók, előterjesztések, jegyzőkönyvek, hivatalos levelezés előkészítése és postázása;

(3) A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző/aljegyző és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal témafelelősei részt vesznek.

(4) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztályán keresztül biztosítja.

(5) A nemzetiségi önkormányzat a használt javakat csak alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti.

(6) A nemzetiségi önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.

(7) A felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a települési önkormányzat viseli, kivéve a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének tagjai és tisztségviselői telefonhasználatát.

(8) Ahhoz, hogy az Önkormányzat és a jegyző, illetve a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal fenti, és jelen együttműködés szerinti valamennyi kötelezettségeit teljesíteni tudja a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének szoros együttműködése, iránymutatása szükséges.

54.  § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kákics Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló, a 6/1995.(X.18.)sz., a 5/1996.(III.27.) sz., a 3/2000.(III.20.) sz., a 8/2000.(X.10.) sz., a 7/2002.(X.31.) sz., a 5/2003.(V.26.) sz., a 5/2006.(V.23.) sz., a 9/2006.(X.10.) sz., a 5/2007. (III.23) sz., a 9/2007. (X.08. ) sz., a 9/2009. (IX.21) sz. és a 12/2011.(XI.22) számú önkormányzati rendeletekkel módosított 4/1995.(VI.09.) számú rendelete