Fót Város Önkormányzata Képviselő-testületének

14/2013.(IV.22.)

önkormányzati rendelete

a településképi véleményezési eljárásról

(Egységes szerkezetbe foglalva a 23/2014. (IX. 23.) önkormányzati rendelettel)

Fót Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény  62. § (6) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, tekintettel a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök tartalmának, elkészítésének és elfogadásának részletes szabályairól, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) sz. korm. rendeletben foglaltakra az alábbi rendeletet ( a továbbiakban Rendelet) alkotja.

1. Általános rendelkezések

1. §
   

E Rendelet célja Fót Város építészeti, városképi ill. természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus és értékteremtő kialakítása.

2. §
   

( 1 )     E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Fót Város Önkormányzata ( a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

( 2 )     E rendelet előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében

1. a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló  kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak hatáskörébe utalta, illetve

2. az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

( 3 )     E rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely  az Önkormányzat közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt  készít.

( 4 )     A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) kormányrendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

2. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
   
3. §

( 1 )     E rendelet előírásai szerint – a 4. § (1) bekezdésében rögzített területre, ill. építési munkákra vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

1. új építmény építésére,
2. meglévő építmény – a meglévő tetőtér beépítését is ide értve – a beépített szintterület növekedését  eredményező, illetve településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
   
3. ^[1]

4. §

( 1 )     E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

            Fót Város teljes közigazgatási területén lévő ingatlanokra tervezett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

3. A településképi véleményezés eljárási szabályai
   

5.§

( 1 )     E rendelet 4. § szerinti valamennyi ingatlant érintő településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatosan a településképi vélemény alapját a városi főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

6.§

( 1 )     A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt : kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.^[2]

( 2 )     A polgármester településképi véleményét az 5. § (1) bekezdése szerint – a főépítész készíti elő.

( 3 )     A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

1. javasolja,
2. feltétellel javasolja, illetve
3. nem javasolja.

( 4 )     A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell az 5. § (1) szerinti főépítészi szakvéleményt, amelynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

( 5 )     A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és ( pdf/A formátumban)  az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

7. §

( 1 )^[3]

( 2 ) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészet-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetve a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az 7.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti műleírásban indokolni kell.

4. A településképi vélemény szempontjai
   

8. §

( 1 )     A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

1. megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – az építészeti   illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy

c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez e.

( 2 )     A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – meg-

felel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek,

2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező

beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének

lehetőségeit,

3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok

benapozását, illetve építmények kilátását,

4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmé-

                      nyek bővítése esetén

                      da)  biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési

                             követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvaló-

                             síthatósága,

                      db)  a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településkép-

                             pel kapcsolatos követelményeknek,

( 3 )     Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatosan vizsgálni kell, hogy

1. a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüg-

       gő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza, illetve zavar-

       ja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű

       használatát,

2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének,

illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megje-

lenését,

( 4 )   Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatosan vizsgálni

    kell, hogy

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

2. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

3. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám-és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

4. a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

5. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

( 5 )     A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően  vizsgálni kell, hogy

1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa)   korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

     ab)   korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közleke-

             dést és annak biztonságát,

     ac)   megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetle-

             ges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve

             ebből eredően

     ad)  a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló –

            a közterületet érintő – beavatkozásokra,

2. az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerke –

                     zetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel az meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

          ( 6 )       Az (1) bekezdésben szereplő általános valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

5. Záró rendelkezések

9. §

Ez a rendelet 2013. április 22. napján lép hatályba.

10. §

E rendelet előírásait a hatályba lépését követően elindult eljárásokban kell alkalmazni.