Kóny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában, 43/B. § (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. §-ában, valamint 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet célja és hatálya

1. §

(1) E rendelet célja, hogy a törvény által meghatározott pénzbeli és természetbeni juttatások igénybevételének helyi szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybevételének feltételeiről, azok mértékéről és módjáról.

(2) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó jogszabályokat.

2. §

A rendelet hatálya kiterjed Kóny község közigazgatási területén élő

a) az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre,

b) az Sztv. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1) A rendeletben meghatározott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Kónyi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) kell előterjeszteni.

(2) A méltányossági közgyógyellátás esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 9. melléklete szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(3) A rendeletben meghatározott ellátások esetén a vagyoni helyzet vizsgálata érdekében a kérelmekhez csatolni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(4) Amennyiben az aktív korú kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élő személy úgy nyilatkozik, hogy kizárólag alkalmi munkából származó jövedelemmel rendelkezik, vagy jövedelemmel nem rendelkezik – ha jogszabály másként nem rendelkezik– az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelemhez csatolni kell az állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy nevezett személy a nyilvántartásukban szerepel, továbbá, hogy onnan pénzbeli ellátásban nem részesül.

(5) A Hivatal vezetője, vagy felhatalmazása alapján más személy – amennyiben az a döntés előkészítése során szükségessé válik - a kérelmező szociális helyzetéről környezettanulmányt készít. A környezettanulmány során vizsgálni kell a család lakáskörülményeit, vagyoni, jövedelmi viszonyait, és életvitelét.

(6) Eltérő rendelkezés hiányában az e rendeletben alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. § -ában meghatározott értelmező rendelkezések irányadóak.

(7) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

(8) A szociális ellátások esetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak az Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(9) Az önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás megtérítését – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, vagy

b) részletfizetést engedélyezhet, melynek időtartama legfeljebb 12 hónap lehet.

(10) A pénzbeli szociális juttatások folyósítása házipénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

(11) Az egyes ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékok tekintetében a hatályos jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Önkormányzati segély

4. §

(1) Önkormányzati segély állapítható meg azon személyek, illetve családok számára, akik létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe kerültek, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek.

Önkormányzati segély formái:  -    alkalmankénti /eseti/ segély,

                                                   -    pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes  kölcsön.

(2) Önkormányzati segélyben az a rászorult személy részesíthető, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg:

a) családban élők esetén a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 150 %-át,

b) egyedül élő személy, valamint a gyermekét /eit/ egyedül nevelő szülő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 200 %-át.

• (3) Különös méltánylást érdemlő esetben önkormányzati segélyben részesíthetők kérelemre azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak és önhibájukon kívül kerültek nehéz anyagi helyzetbe, valamint családban élő esetében az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át, egyedül élő esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át.
  

Különös méltánylást jelentő körülmények:

- 2 hónapnál hosszabb idejű betegségből eredő keresőképtelenség,

- balesetből eredő munkaképtelenség,

- 3 hetet meghaladó kórházi ápolás,

- elemi kár /tűz, víz/,

- közgyógyellátásra nem jogosult gyógyszertámogatása,

- ahol tartósan és súlyosan beteg személy él.

(4) Önkormányzati segély évente legfeljebb 4 alkalommal adható, melynek összege éves szinten összesítve nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.

(5) Az önkormányzati segély megállapítása a képviselő-testület hatásköre.

(6) Különösen indokolt, rendkívüli méltánylást, létfenntartást veszélyeztető esetben /elemi kár, váratlan egészségügyi kiadás, halálesetből eredő rendkívüli kiadás/ a polgármester legfeljebb 50.000,- Ft összegig azonnal kifizethető önkormányzati segélyben részesítheti a létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe kerülő /személy, család/ rászorultakat jövedelem vizsgálat nélkül.

(7) Az önkormányzati segély kiutalása kérelemre és hivatalból történhet.

(8) Kamatmentes szociális kölcsön nyújtható a szociálisan rászorult személyek, családok részére önhibájukon kívül adódó átmeneti nehézségek enyhítésére.

A kölcsön célja: előre nem látható rendkívüli körülmények (haláleset, betegség, elemi kár) okozta nehézségek áthidalása.

A döntés előtt vizsgálni kell azt, hogy a kölcsön felvétele mennyiben szolgálja a család megélhetését, lakhatási feltételeinek elviselhetővé tételét.

(9) A kamatmentes szociális kölcsön összege maximum 100.000,- Ft, melyet egy év alatt kell visszafizetni részletfizetéssel.

 Részletfizetéssel történő visszafizetés esetén a kölcsön törlesztése:

• 50.000,- Ft alatt 6 hónap
  
• 50.000,- Ft felett 12 hónap.
  

(10) A kamatmentes szociális kölcsön folyósításának részletes feltételeit, a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját jogosulttal szerződésben kell rögzíteni, melyet a polgármester ír alá az önkormányzat nevében. A szerződésbe bele kell foglalni, hogy a kölcsön törlesztése a felvételt követő 3. hónaptól kezdődjön.

5. §

(1) A temetési költségek mérséklésére nyújtandó önkormányzati segélyre azon elhunyt személy hozzátartozója jogosult, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

(2) Az e címen nyújtott önkormányzati segély összege:

• hagyományos (testes) temetés esetén         20.000 Ft
  
• hamvasztásos temetés esetén                    15.000 Ft
  
• hamvasztás költségeihez, temetés nélkül:    10.000 Ft.
  

(3) A kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a temetési költséget, hamvasztást igazoló számlát.

(4) A temetési költségek mérséklésére nyújtandó önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül lehet benyújtani.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100.000 Ft.

(6) A temetési költségek mérséklésére nyújtandó önkormányzati segély megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

6. §

(1) Születési támogatásban részesíthető az a kónyi állandó lakos, akinek élve született gyermeke született és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét nem éri el.

(2) A születési támogatást a szülőnek a gyermek 6 hónapos koráig kell kifizetni, amennyiben más önkormányzatnál a támogatást nem vette igénybe. A kérelemhez csatolni kell a jövedelem nyilatkozatot.

(3) A születési támogatás összege: 20.000,- Ft.

A jogosult a születési támogatást készpénzben kapja vagy kérésére a gyermek születésekor megnyitott babakötvény számlára utalja az önkormányzat.

(4) A születési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Ápolási díj

7. §

(1) Méltányosságból ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – az a hozzátartozó /Ptk.685.§.b./ pont) aki,

a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi,

b) és családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át, továbbá megfelel az Szt. 41.§ - 43.§-ában foglaltaknak,

c) az ápoló munkaviszonyából, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyából a hozzátartozó ápolása miatt fizetés nélküli szabadságon van, illetőleg kereső tevékenységét hozzátartozója ápolása miatt kénytelen megszüntetni, valamint akinek munkaideje az ápolás miatt napi négy órára csökkent, vagy aki legfeljebb napi négy órában folytat keresőtevékenységet.

(2) A méltányossági ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente egyszer felül kell vizsgálni.

(4) Az ápolást végző személy ápolásával kapcsolatos kötelezettségei teljesítését az önkormányzat a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ családgondozója útján ellenőrzi.

(5) Kötelezettségszegésnek minősül, ha

- az ápolást végző személy több egymást követő napon nem     gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről,

- az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről,

- a szükséges orvosi ellátással és gyógyszerkiváltással kapcsolatos feladatait nem teljesíti,

- az ápolt felügyeletét és gondozását az ellenőrzés megállapításai alapján nem teljesíti.

(6) A Képviselő-testület a tartós betegség fennállásáról szóló szakvélemény felülvizsgálatát kéri a módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelöl szakértőtől.

(7) A méltányosságból megállapításra kerülő ápolási díj megállapítása a képviselő-testület  hatáskörébe tartozik.

Aktívkorúak ellátása

8. §

(1) Az aktív korúak ellátását, ezen belül a rendszeres szociális segélyt a szociális törvényben foglaltak alapján a jogosultak körének meghatározására, megszüntetésére, folyósítására, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő megállapítására az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza a képviselőtestület.

(2) Azaz aktív korúak ellátására jogosult személy, akinek megállapításra kerül a rendszeres szociális segély, a támogatás folyósításának feltételeként köteles együttműködni az önkormányzattal és a Családsegítő Szolgálattal.

(3) Az együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az Szt. 37/D. §. /1/ bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség tartalmi elemein túl az Szt. 37/B.§. /1/ b.)-c.) pontja alapján köteles

a) a támogatást megállapító határozatban megjelölt időpontban megjelenni a Családsegítő Szolgálatnál,

b) a Családsegítő Szolgálattal való folyamatos együttműködés keretében a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban, de legalább két havonta megjelenni az intézményben,

c) 15 napon belül bejelenteni a személyi adataiban, szociális helyzetében, családi körélményeiben bekövetkezett változást.

(4) Az Szt. 37/B.§. (1) b.), c.) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy és az együttműködésre kijelöl szerv írásban megállapodik a beilleszkedést elősegítő programról.

A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) Kapcsolattartás a Családsegítő Központ munkatársával, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, az intézményi kapcsolódás megerősítése, megőrzése.

b) A megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását segítő programok.

c) Életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadásokon való részvétel. Az egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó foglalkozások.

d) A típusokon belüli foglalkozások – a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó – tartalmát, követelményrendszerét a Családsegítő Központ munkatársa és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül

- ha az érintett személy e rendelet (3), (4) bekezdésében foglaltakat nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a távolmaradás okát nem igazolja,

- a segélyezett az együttműködésre kijelölt szervvel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot és nem kezdeményezi a nyilvántartásba vételét,

- a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a      felülvizsgálatkor megállapításra került, hogy a kérelmező együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, meghiusítja a beilleszkedést segítő program kidolgozását, annak tartalmi elemei megvalósításában nem működik együtt.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családsegítő Szolgálat 3 napon belül, írásban jelzi Kóny Község Jegyzőjének.

(7) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére megállapított jogosultságot meg kell szüntetni,

- ha jogellenesen munkát végez, amit a munkaügyi hatóság a jogsértés tényét megállapító határozatban közöl,

- aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelöl szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

(8) Az együttműködésre kötelezett, rendszeres szociális segélyben részesülő személy az Önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az Szt. 35.§. (1) bekezdésében foglaltak teljesítését, a törvényben foglalt feltételekkel.

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

9. §

(1) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek szociális rászorultság szempontjából:

a) a családban élők esetében a családban figyelembe vehető egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a MEP által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20  %-át  meghaladja.

b) Egyedül élő személy esetén a jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a MEP által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

c) Amennyiben a közgyógyellátásra gyógyászati segédeszköz beszerzése céljából van szükség, abban az esetben az egy főre eső jövedelem családban élők esetében nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedül élő személy esetében pedig a 225 %-át.

(2) A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása a jegyző hatáskörébe tartozik. A jogosultság egy évre kerül megállapításra.

Köztemetés

10. §

Az Sztv. 48. §. (3) bekezdés b) pontjában meghatározott térítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az eltemettetésre köteles személy, akinek:

a) családban élők esetén az egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át,

b) egyedül élő, illetve egyedül álló esetében a havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg és

c) vagyona sem neki, sem családjának nincs.

Szociálpolitikai kerekasztal

11. §

A Képviselő-testület az Sztv. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek tagjai:

• a Szociális és Egészségügyi Bizottság Elnöke,
  
• helyi Vöröskereszt Elnöke,
• Piros Rózsa Klub vezetője,
• Idősek Klubja vezetője
• Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ vezetője.

Szociális alapszolgáltatások

12. §

(1) Az önkormányzat a személyes gondoskodás körébe az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ útján:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) nappali ellátás.

(2) A szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes, az ellátás az igénylő kérelmére történik. Az ellátás iránti kérelmet az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ellátásokra a Kóny székhelyű Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központba kell benyújtani.

Támogató szolgáltatás

13. §

(1) A támogató szolgáltatás keretében a Képviselő-testület az Sztv-ben meghatározott ellátásokat biztosítja a törvényben meghatározott jogosulti kör vonatkozásában.

(2) A támogató szolgáltatást a Képviselőtestület a Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása által fenntartott intézmény útján biztosítja.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

14. §

(1) A Képviselő-testület az Sztv. 82. §-ában megfogalmazott időskorúak átmeneti elhelyezését a Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása által fenntartott intézmény útján biztosítja.

(2) A Képviselő-testület az Sztv 83. §-ában megfogalmazott fogyatékos személyek átmeneti elhelyezését a Csorna Térségi Önkormányzatok Társulása által fenntartott intézmény útján biztosítja.

Záró rendelkezések

15. §

(1) E rendelet 2014. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépése napján benyújtott, de még el nem bírált kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Kóny Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és azok igénybevételéről szóló – a 6/2008.(IV.25.), a 7/2009.(IV.30.), a 7/2010.(III.28.), a 12/2011.(XI.30.) és a 8/2013.(IV.30.) önkormányzati rendeletekkel módosított – 6/2007.(III.28.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.