Tiszagyulaháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi LXXXIV. törvény 13. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 2. §-ában, 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, a 37. § (1) bekezdés d) pontjában, a 38. § (1) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, 60. §-ában, 62. § (2) bekezdés, 86. § (1) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások helyi szabályairól a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Értelmező rendelkezések

1. §    (1) E rendelet alkalmazása során létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet:

 a)  elemi kár,

 b)  hirtelen fellépő betegség, baleset, s ezek következtében kórházi kezelés, magas gyógyszerköltség,

 c)  hozzátartozó halála,

 d)  munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által,

 e)  lakásban történő meghibásodás: csőtörés, gázrobbanás, elektromos hálózatban bekövetkezett kár, belvíz       okozta kár,

 f)   rendszeres ellátás megszűnése, egy hónapot meghaladó átmeneti jövedelem kiesés,
 g)  bűncselekmény áldozataként elszenvedett élethelyzet, vagy

 h)  büntetés-végrehajtási intézetből történő elbocsátáskor rendelkezésre álló börtön-keresmény a mindenkori        öregségi nyugdíj legkisebb összegét    (a továbbiakban: öny.) nem haladja meg.

(2) Létfenntartást veszélyeztető időszakos vagy tartós élethelyzet:

a)  krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti  kezelés,

b)  gyógyászati segédeszköz beszerzés közgyógyellátással nem rendelkező személy esetén,

c)  közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos, legalább 3 hónapnál hosszabb időtartamú havi 5000 forintot meghaladó gyógyszerszükséglete,

d) két hónapot meghaladó, tartós jövedelemnélküliség, mely nem a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 36. § (2) bekezdés a) pontja miatt következett be,

e)  egyedül élőként öny. alatti havi jövedelem,

f)   2 hónapot meghaladó közüzemi számla-tartozás, vagy

g)  adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás üzembe helyezésének anyagi terhe.

(3) Különös méltánylást érdemlő élethelyzet: elemi kár, belvízkár, baleset, váratlan haláleset, előre nem látható, hirtelen bekövetkező esemény, azzal, hogy az ellátás megállapításának elmaradása életveszélyt, vagy megélhetést súlyosan veszélyeztető élethelyzetet idézhet elő.

(4) Kivételes méltányosság gyakorlására lehetőséget ad, ha a kérelmező:

a)   krónikus beteg,

b)   egyedül él,

c)   gyermekét egyedül neveli,

d)   fogyatékos, vagy

e)   közüzemi szolgáltatásait kikapcsolták, vagy az folyamatban van.

2. Közös eljárási szabályok

2. §   (1)  Az e rendeletben foglalt ellátási formákra a kérelmet szóban vagy írásban, az arra rendszeresített, a rendelet mellékleteit képező formanyomtatványok kitöltésével, a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal Tiszagyulaházi Kirendeltségénél (a továbbiakban: Kirendeltség) lehet benyújtani, az alábbi mellékletekkel:

a)   igazolások, nyilatkozatok: az igénylő és vele közös lakásban, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók jövedelmi-, vagyoni viszonyairól,

b)   ha az érintett semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, erről szóló nyilatkozata, és
c)   a kért ellátás igényléséhez jogszabályban előírt külön igazolások.

(2) A nyilatkozatok, igazolások tartalmi kellékei:

a)   a 6. számú melléklet szerinti  nyilatkozat tartalmazza:

          a.a)   az igénylő nevét,

          a.b)   az igénylő lakó-, illetőleg tartózkodási helyét,

a.c)   a valótlan nyilatkozattétel következményeinek tudomásul vételét,

a.d)   az ellátásra való jogosultság megállapításához szükséges tényeket,

a.e)   a nyilatkozat-tétel helyét, idejét, és

a.f)    a nyilatkozó aláírását.

b.) a jövedelem-igazolás tartalma:

b.a)   munkáltató adatai,

b.b)   munkavállaló személyes adatai,

b.c)   munkaviszony kezdete, munkakör,

b.d)   a kérelem benyújtását megelőző egy havi bruttó jövedelem,

b.e)   bérből történő levonások,

b.f)    egy havi nettó jövedelem, és

b.g)   igazolás kiadásának helye, ideje, munkáltató aláírása és bélyegzőlenyomata.

3. Szociális ellátások folyósítása

3. §    (1)   A havi rendszerességgel folyósított támogatásokat a Kirendeltség folyósítja, utólag, minden hónap 5. napjáig.

(2) Az esetenként megállapított ellátásokat a Kirendeltség a döntést követő 8 napon belül folyósítja.

(3) Az ellátások kifizetése a Kirendeltség pénztárában történik.

4. § Amennyiben a hatáskör gyakorlója hivatalos tudomására, vagy kérelmező életkörülményeire alapozva a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, kérelmezőnél környezettanulmányt végezhet.

5. § A hatáskör gyakorlója a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás, és kamatai megtérítésétől eltekinthet, azt csökkentheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, amennyiben a kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öny. kétszeresét, és a visszafizetés teljesítése a kötelezett létfenntartását súlyosan veszélyeztetné.

II. fejezet

Pénzbeli ellátások

4. Rendszeres szociális segély

6. §   (1) A jegyző rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, akinek az egészségi állapota indokolja.

(2)  Egészségi állapota miatt jogosult az ellátásra, aki

a) a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv szakvéleménye, vagy annak jogelődje által kiadott, még érvényes szakvéleménye alapján egészségkárosodott és annak  mértéke 30-49 %, vagy

b) akinek munkavégzést akadályozó egészségi állapotát a kérelem mellékleteként a háziorvos, vagy a foglalkozás-egészségügyi szakorvos igazolja.

7. §   A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek (a továbbiakban: jogosult) részére együttműködésre kijelölt szerv: a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Családsegítő) Tiszagyulaháza, Kossuth u. 25.

8. §   (1) A jogosult köteles:

a)   a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítőnél nyilvántartásba vetetni magát,

          b)   a beilleszkedést segítő programról 60 napon belül írásban megállapodást kötni és

c)   teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(2) A Családsegítő:

a)   folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal, és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a programban foglaltak betartását, erről esetnaplót vezet,

b)   minden év április 30-ig évente írásos értékelés készítésével tájékoztatja a jegyzőt és

c)   az együttműködési kötelezettség megszegéséről haladéktalanul tájékoztatja a jegyzőt.

9. §    (1) A Családsegítő a jogosult részére, szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi:

a) mentálhigiénés, életmód formáló egyéni és csoportos foglalkozás (Menta- kör, Férfi-klub)

b) egyéni készség-, és képességfejlesztő foglalkozás (munkatanácsadás),

c)  életvezetési tanácsadás.

10. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult a 8. § (1) bekezdésben foglaltaknak számára felróható okból nem tesz eleget.

(2) Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha a mulasztás okát a jogosult hitelt érdemlően igazolja.

(3) A (2) bekezdés vonatkozásában fel nem róható ok:

a)  betegség,

b)  kórházi kezelés vagy

c)  hozzátartozó halála.

(4) A mulasztás hitelt érdemlő igazolása történhet:

a)  orvosi igazolással,

b)  zárójelentéssel, vagy

c)  a hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatával.

5. Foglalkoztatást-helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltételei

11.§ (1) Az az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásra válik jogosulttá, a Szt. 33 §-ában foglaltakon felül, a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa lakott ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db. szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,

b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására,

c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,  és

e) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.                                                                                                     

(3) A jogosultság feltételeként az Ö.R. 11. §-ában foglalt szabályok betartását az önkormányzat a Kirendeltség munkatársainak bevonásával ellenőrzi.

(4) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a foglalkoztatást-helyettesítő támogatásra jogosult lakókörnyezete az (1) bekezdés a-e) pontjaiban foglalt kritériumok valamelyike alapján rendezetlen, abban az esetben a jogosult 5 napon belül köteles a feltárt hiányosság megszüntetéséről gondoskodni.

(5) Az Szt. 34. § (2) valamint 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást-helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki ezen rendelet 11. §-ában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

6. Önkormányzati segély

12. § (1) A polgármester önkormányzati segélyben részesítheti azt a személyt, aki a 1. § (1) bekezdése szerinti, létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az 1. § (2) bekezdése szerint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, illetve az 1. § (3) bekezdésében meghatározott, kivételes méltánylást érdemlő élethelyzet fennállása esetén, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelme az öny. 130%-át, egyedül élő esetén annak 160%-át nem haladja meg.

(2) A polgármester temetés költségeinek viseléséhez nyújtott önkormányzati segélyt annak az elhalt temetéséről gondoskodó személynek állapíthat meg, akinek

a.)  az egy főre számított havi családi jövedelme az öny. 150 %-át, vagy

b.) egyedül élő esetén az öny. 250 %-át nem haladja meg.

(3)  Önkormányzati segély adható

a.) alkalmanként vagy

b.) a 1. § (2) bekezdés c)-e) pontjában foglalt esetekben havi rendszerességgel, meghatározva a kifizetések időpontját.

(4) Az alkalmanként nyújtott önkormányzati segély összege 5.000 Ft.

(5)  Havi rendszeresség esetén az átmeneti segély összege:

(6) Temetési költség fedezéséhez nyújtott önkormányzati segély esetében annak összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben elérheti annak teljes összegét.

A teljes összeg megállapítása esetén a kifizetést a szolgáltatóhoz történő utalással kell teljesíteni.

(7) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét a Korpusz 93’Kft. (Polgár,Dante utca 7/A. sz. ) minden év január 15-ig igazolja, melyet a Tiszagyulaháza Községi Önkormányzat éves költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet tartalmaz

13. § (1) Különös méltánylást érdemlő helyzetben az önkormányzati segély megállapítható akkor is, ha az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át nem haladja meg.

(2) Különös méltánylást érdemlő élethelyzetben a segély összege a 20.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

14. §  (1) Önkormányzati segélyben közös háztartásban élők esetén egyszerre csak egy személy részesülhet.

15. §  (1) Az önkormányzati segély az arra rendszeresített, 4. számú melléklet szerinti nyomtatványon, a megfelelő, a segély indokául szolgáló igazolások, mellékletek benyújtásával igényelhető.

7. Közgyógyellátás

16. §  (1) A jegyző rászorultsági alapon közgyógyellátást biztosít annak a személynek, aki a gyógyító ellátásának költségeit létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gyógyító ellátás költségének mértéke abban az esetben veszélyezteti a létfenntartást, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelemhatár

a)   az öny. 150-át,

b)   egyedül élő esetében 200 %-át nem haladja meg,

és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öny. 25 %-át eléri.

III. fejezet

9. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Szociális alapszolgáltatások

 21. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorulók részére a szociális szolgáltatások körébe tartozó alapszolgáltatásokat a Kistérségi Szolgáltató Központ közreműködésével biztosítja.

(2) Az Önkormányzat által biztosított alapszolgáltatások:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

d) családsegítés, és

e) támogató szolgáltatás

10. Étkeztetés

22. § (1) Étkeztetésben keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi legalább egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akiknek egy főre jutó havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300%-nál, egyedül élő esetében 400%-nál kevesebb, és önmaguk, illetve eltartottjaik részére azt tartósan vagy átmeneti jelleggel:

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) szenvedélybetegségük,

e) pszichiátriai betegségük, vagy

f) hajléktalanságuk

     miatt nem képesek biztosítani.

(2) Életkora miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki:

a) 65. életévét nem töltötte még be, de öregségi nyugdíjban részesül és egészségi  állapota miatt önmaga ellátására nem képes, vagy

b) 65. év életévét betöltötte és öregségi nyugdíjban részesül.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki:

a) súlyosan mozgáskorlátozott,

b) munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, vagy

c) akut vagy krónikus betegsége miatt önmagát ellátni időlegesen vagy véglegesen nem képes.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül.

(5) Szenvedélybetegsége vagy pszichiátriai betegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, továbbá bentlakásos, vagy tartós bentlakásos ellátásban nem részesül, és önmaga ellátására pszichiátriai, vagy szenvedélybetegsége miatt részben képes.

(6) Hajléktalansága okán rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki lakóhellyel nem rendelkezik, éjszakáit Tiszagyulaháza község közigazgatási területén tölti.

23.§  (1) Nem részesülhet szociális étkeztetésben az, aki tartási- vagy életjáradéki szerződést kötött.

24. § (1) Az étkeztetés történhet az étel:

a) helyben fogyasztásával,

b) elvitelével, vagy

c) indokolt esetben házhoz szállítással.

(2) Az étel házhoz szállítása esetében indokolt esetnek az minősül, ha a kérelmező az étel elvitelére egészségi állapota miatt nem képes.

11. Házi segítségnyújtás

  25. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2)  A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az ellátott

a) egyéni szükséglet szerinti ápolását, gondozását,

b) saját, valamint a lakókörnyezet higiénés körülményeinek a megtartását,

c) részére segítségnyújtást, a veszélyhelyzetek kialakulásának a megelőzése érdekében.

(3) Házi segítségnyújtásban az a szociálisan rászoruló személy részesíthető, akinek gondozási szükségletét az intézmény vezetője megállapította. A gondozási szükségletről az intézményvezető igazolást állít ki.

.

26. § (1) A házi segítségnyújtást az intézményvezető által kiállított igazolásban meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában lehet és kell nyújtani.

(2)  A szolgáltatást igénybe vevő kérelmére a szolgáltatás az intézményvezető által kiállított igazolásban meghatározott óraszámnál alacsonyabb mértékben megállapítható. Ebben az esetben az ellátandó feladatokat és a gondozási órát a megállapodásban külön rögzíteni kell.

(3) A szolgáltatást igénybe vevő személy a kiállított igazolás szerinti, vagy az általa igényelt, annál alacsonyabb napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást hetente - a hét egy vagy több napjára - összevontan is igénybe veheti.

(4) Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás, továbbá az otthoni szakápolási szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. 

(5) Házi segítségnyújtás nem állapítható meg annak a személynek, aki magatehetetlen, akinek egészségi állapota a folyamatos felügyeletet vagy egészségügyi, vagy egyéb ellátását indokolja.

12. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

27. § (1)  A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából, a Polgár Város Önkormányzata Szociális Szolgáltató Központja útján nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatosan, a nap 24 órájában, készenléti rendszerben biztosított szolgáltatás.

(3)  Segélyhívás esetén biztosított:

a) a készenlétben lévő szociális gondozó az ellátott lakásán, szállásán történő haladéktalan kiérkezése,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtétele,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezése.

(4) Az igénybevétel szempontjából szociálisan rászorult az a személy, aki

a) egyedül élő 65.életévét betöltött személy,

b) egyedül élő, súlyosan fogyatékos, vagy pszichiátriai beteg személy,

c) a kétszemélyes háztartásban élő, amennyiben egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.    

(5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni.

(6) A súlyos fogyatékosságot a Szt. 65/C. § (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni   

(7) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociálisan nem rászorult személy számára is biztosítható, amennyiben azt egészségi állapota indokolja.

13. Családsegítés

28. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2)  A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti központ, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.

(3)  A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról.

(4)    A családsegítés keretében biztosítandó szolgáltatások:

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(5)   A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

 a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

 b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

(6) A családsegítő szolgáltatást Tiszagyulaháza, Kossuth u. 23. szám alatti épületben lehet igénybe venni.

14. Támogató szolgáltatás

29. § (1) A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

(2) A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen

a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),     

b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,

c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,

d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,

g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,

h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése.

(3) A támogató szolgáltatás szempontjából ellátandó az a személy, aki egyedül, vagy családban élő, önmaga ellátására nem, vagy csak részben képes súlyosan fogyatékos – fogyatékossággal élő látás-, hallás-, mozgás-, értelmi-, és halmozottan sérült, vagy autista – személy, aki a Támogató Szolgálat működési engedélye alapján meghatározott közigazgatási területen életvitelszerűen tartózkodik.

(4) A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül az a súlyosan fogyatékos személy, aki

         a) fogyatékossági támogatásban,

         b) vakok személyi járadékában, vagy

         c) magasabb összegű családi pótlékban részesül.

(5) A szolgáltatás igénybevételéhez a súlyos fogyatékossági állapotot az ellátást megállapító határozattal, vagy a folyósítást igazoló más okirattal, valamint a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel bizonyítani kell.

IV. FEJEZET

15. A szociális alapszolgáltatások igénybevételének rendje

30. §  (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó valamennyi ellátás igénybevételét – a családsegítés kivételével- az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmezheti az intézmény vezetőjénél.

(2) A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásainak igénybevétele önkéntes, kivéve az aktív korúak ellátására jogosultak

(Szt. 37 /A. §) esetében, amikor az önkormányzat együttműködési kötelezettséget ír elő.

(3) Az ellátás iránti írásbeli kérelmet az intézmény által rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. A szóbeli kérelem azon szolgálatnál terjeszthető elő, amely a kérelmezett szolgáltatást biztosítja.

(4). Az intézmény vezetője a beérkezett kérelmeket nyilvántartásba veszi, az intézményi felvétel a beérkezés sorrendjében történik.

(5) Az intézményi jogviszony keletkezését a kérelem benyújtását követően az intézmény vezetőjének döntése alapozza meg.

A döntést írásban meg kell küldeni az ellátást igénylőnek, illetve törvényes képviselőjének. 

(6) Az intézményvezető döntése ellen az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a döntésről szóló értesítés kézhez vételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz benyújtandó panasszal élhet.

(7) Az intézményi jogviszony keletkezése esetén az intézmény vezetője, az ellátás igénybevételének időpontjában az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. Nem szükséges megállapodást kötni a családsegítő szolgáltatásra.

(8) A megállapodásban foglalt intézményi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatköre.

Az intézményvezető intézkedése ellen az ellátást igénybe vevő a fenntartóhoz panasszal fordulhat, különösen

     a) ha az intézményvezető határidőn belül nem intézkedik, vagy

     b) az intézményvezető intézkedésével nem ért egyet.

Az intézményvezetői döntés felülbírálására, a panasz kivizsgálására Tiszagyulaháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete jogosult, az intézményvezető meghallgatását követően.

(9) Az alapszolgáltatások vonatkozásában az alábbi mellékletek kérelem előterjesztésével – annak benyújtási módjára tekintet nélkül – egyidejűleg benyújtandók:

a) étkeztetés esetében a 2. számú melléklet szerinti nyilatkozat,

b) házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, idősek nappali ellátás esetében:

                   ba) 2. számú melléklet szerinti nyilatkozat

                   bb) 3. számú melléklet szerinti orvosi igazolás.

31. §  (1) Az ellátás igénybevételét megelőzően étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában vizsgálni kell az egy főre jutó jövedelmet.

(2) A jövedelemvizsgálatot

a) étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás  igénylését megelőzően,

b) házi segítségnyújtás esetében az intézmény vezetője a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi.

32. § (1) Az intézmény vezetője, vagy az általa megbízott személy egyszerűsített előgondozást köteles végezni házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás (személyi segítés esetén) felvételt megelőzően.

(2) Egyszerűsített előgondozás esetén az előgondozást végző személy a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, szociális helyzetéről, egészségi állapotáról, valamint mérlegeli azt, hogy a szolgáltató, illetve intézmény által nyújtott szolgáltatás megfelel-e az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek.

(3) Házi segítségnyújtás esetében az előgondozás kizárólag a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatásából áll, mely során a gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezetőjének vagy az általa megbízott személynek el kell végeznie.

16. A külön eljárás nélkül nyújtott ellátások esetei

33. § (1) A Szociális Szolgáltató Központ által külön eljárás keretében biztosítható ellátások esetei:

a) ha az igénylő önmaga ellátására teljesen képtelen, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna,

b) háziorvos, kezelő orvos szakvéleménye szerint soron kívüli szolgáltatás biztosítása szükséges

c) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, ami a gyorsított eljárást igényli,

d) kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és a kapcsolat hiánya az igénylő életét, testi épségét veszélyezteti.

(2) Az intézményvezető köteles az (1) bekezdésben meghatározott esetekben külön eljárás lefolytatása nélkül az ellátást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

17. Szociális ellátások megszűnése

34.  § (1) Az intézményi jogviszonyt az intézményvezető az Szt. 101. § (2) bekezdésében, valamint az ellátottal kötött megállapodásban meghatározott esetekben szüntetheti meg. 

(2) Az ellátás megszüntetéséről az intézmény vezetője dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül Tiszagyulaháza Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez lehet fordulni.

(3) Az intézményi jogviszony megszűnik:

a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

b) a jogosult halálával,

c) a határozott idejű szolgáltatás esetén a megjelölt időtartam lejártával,

d) az ellátott kérelmére.

18. Alapszolgáltatások térítési díja

35. § (1) Ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik, az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

(2) Az intézményi térítési díjakat a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A térítési díjat e rendelet szabályai szerint

          a) az ellátást igénybe vevő jogosult;

          b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő;

c) a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy (az a)-c) pont alattiak a továbbiakban: kötelezett) köteles megfizetni.

(4) A családsegítő szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

(5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

19. A térítési díj befizetése és ellenőrzése

36. § (1) A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként – az étkeztetés alapszolgáltatás   kivételével - a tárgyhónapot követő hónap 1-10 napjáig kell befizetni.

Étkeztetés alapszolgáltatás igénybevétele esetén a térítési díjat a tárgyhónapot  megelőző hónap 20. napjától 30. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó  intézmény elszámolási számlájára.

(2) Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.

(3) A (2) bekezdés szerint nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében.

(4) Az ingyenesen étkeztetésben részesített ellátott térítési díját az Önkormányzat köteles a Szociális  Szolgáltató Központnak megtéríteni.

IV. fejezet

20. Záró rendelkezések

37. §  (1)  Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális rászorultság esetén nyújtható egyes pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások helyi szabályairól szóló 5/2013. (IV. 30. Önkormányzati Rendelet.

(3) A rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Tiszagyulaháza, 2013. december 17.

                 Mikó Zoltán                                                                                Dr. Kiss Imre

                 polgármester                                                                                      jegyző