Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 45/2012. (XII. 19.) önkormányzati rendelete 2. mellékletének a bizottság véleménye kikérése nélkül a képviselő-testület által nem tárgyalható ügyek között az 5 pontban meghatározott Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ÉS VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

1. A településképi véleményezési eljárás hatálya alá tartozó tevékenységek

1. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni 

a) új építmény építésére,

b) meglévő építmény

ba) a beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, ide értve meglévő tetőtér beépítését is,

bb) a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekre.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó építésügyi hatósági engedélytől eltérő, vagy építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.

(3)^[1] Nem folytatható le településképi véleményezési eljárás

a) olyan tevékenység esetén, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak van hatásköre,

b) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett az építtető.

2. A településképi véleményezési eljárás hatálya alá tartozó területek

2. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

a) a város történeti, idegenforgalmi és városképi szempontból kiemelt jelentőségű, az 1. és 2. mellékletben meghatározott útvonalai és közterei mentén, továbbá – ha az érintett útszakasz beépítésre nem szánt területtel határos – a közút területének határától számított 150 m-es sávon belül.

b) a szabályozási terv szerinti

ba) műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen,

bb) a városképi jelentőségű gazdasági területeken, (Gksz-2x, Gksz-1 övezetekben)

bc) a városképi jelentőségű közösségi célokat is szolgáló területeken, (Vk, Ktem, Kid, Kvt, Kpt, Kst, Ksp, Kre, Kk-id, Z-1 övezetekben)

bd) a történeti települési területen (településkép-védelmi területen belül)

3. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni továbbá – a konkrét helyszíntől és az ingatlan övezeti, illetve építési övezeti besorolásától függetlenül –

a) 9,00 m-es építménymagasságú, illetve az F+2 szintes vagy azoknál magasabb új építmények, valamint az ilyen magasságot eredményező emeletráépítések, tetőtér-beépítések,

b) valamennyi 500 m2 teljes szintterületet meghaladó földszintes, valamint 1500 m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes új építmény,

c) a b) pontban szereplő nagyságrendeket meghaladó meglévő építmény rendeltetését – a működést és a környező beépítéshez való viszonyt – megváltoztató,

d) helyi építészeti értékvédelem alatt álló építményt érintő, valamint a köztéri műalkotások környezetalakítására vonatkozó, jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

4. § Az (1) bekezdésben szereplő belterületen és környezetében található érintett nyomvonalak és terület térképi ábrázolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A teljes igazgatási területre vonatkozó lehatárolást (így az 1. melléklet térképi lehatárolásán kívüli, belterülettől távolabb lévő nyomvonalak és területek meghatározását is) a 2. melléklet tartalmazza.

3. A településképi véleményezés eljárási szabályai

5. § A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.

6. § A településképi véleményezési eljárás az építtető által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek, és a Kisújszállási Polgármesteri Hivatalnak hozzáférést biztosít.

7. § (1) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja,

c) nem javasolja.

(3) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

(4) A településképi véleményt a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül meg kell küldeni a kérelmezőnek, és a 6. § szerinti elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

8. §^[2]

4. A településképi véleményezés szempontjai

9. § A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településrendezési eszközökben (helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben) foglalt kötelező előírásoknak,

b) eleget tesz-e a városépítészeti – településképi, utcaképi, építészeti illeszkedésre vonatkozó – elvárásoknak,

c) eleget tesz-e a város építészeti örökségének helyi védelméről szóló rendeletében meghatározottaknak.

10. § A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja – a 9. § a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, és az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, az építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

11. § Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

12. § Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

13. § A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

14. § Az általános, valamint részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni. 

II. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS 

5. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

15. § A véleményezési eljárás hatálya alá tartozó területen és ingatlanokon településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül

a)^[3] A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni.

b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, színét tekintve a meglévőtől, eredetitől eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,

c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése esetén,

d) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,

e) nettó 20,0 m² alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén, kivéve műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építését, vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítését vagy átalakítását,^[4]

f) nettó 50 m³ térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén,

g) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén, amennyiben annak mérete az építési tevékenység után sem haladja meg

ga) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m,

gb) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot,

h) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

i) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

j) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,

k) közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,

l) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,

m) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén.

16. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a korábbi rendeltetéshez képest

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

17. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésre vonatkozó kötelezettséget ír elő.

18. § (1) A véleményezési eljárás hatálya alá tartozó területekre vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szerint építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklámelhelyezések közül

a) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

aa) cég- és címtábla, cégér vagy cégérszerű reklámtábla,

ab) egyedi tájékoztató tábla,

ac) kirakat,

d) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva

b) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, illetve közterületen, vagy közhasználatra átadott magánterületen elhelyezett

ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin

bb) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezése,

bc) reklámtábla (hirdetőtábla),

bd) integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,

be) totemoszlop és reklámzászló

bf) reklám-célú építési védőháló, molinó

c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett

ca) hirdetőoszlop,

cb) citylight berendezés,

cc) megállító tábla,

cd) reklámkorlát,

ce) transzparens elhelyezése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt reklám-, és hirdető-berendezések kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályokat és követelményeket az külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt reklám-, és hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

18/A § ^[5] (1) Az utcabútorokon reklámelhelyezésre igénybe vehető felület meghaladhatja a 11 m²-t.

(2) Molinó helyezhető ki évente legfeljebb összesen 12 naptári hét időszakra a város szempontjából jelentős kulturális, sport, kereskedelmi, szolgáltató programokról, rendezvényekről való tájékoztatás, figyelemfelhívás érdekében.

6. A településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó területek

19. § A véleményezési eljárás hatálya alá tartozó területekre vonatkozó, építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.

20. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) a város történeti, idegenforgalmi és városképi szempontból kiemelt jelentőségű (jelen rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározott) útvonalai és közterei mentén, továbbá – ha az érintett útszakasz beépítésre nem szánt területtel határos – a közút területének határától számított 150 m-es sávon belül;

b) a szabályozási terv szerint

ba) műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen,

bb) a városképi jelentőségű gazdasági területeken, (Gksz-2x, Gksz-1 övezetekben)

bc) a városképi jelentőségű közösségi célokat is szolgáló területeken, (Vk, Ktem, Kid, Kvt, Kpt, Kst, Ksp, Kre, Kk-id, Z-1 övezetekben)

bd) a történeti települési területen. (településképvédelmi területen belül)

c) helyi építészeti értékvédelem szerint kiemelt helyi védelem, és helyi védelem alatt álló épület és ingatlanja esetében

d) helyi építészeti értékvédelem szerint kiemelt helyi védelem alatt álló épülettel szomszédos ingatlanok esetében.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő belterületen és környezetében található érintett nyomvonalak és terület térképi ábrázolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A teljes igazgatási területre vonatkozó lehatárolást – így az 1. melléklet térképi lehatárolásán kívüli, belterülettől távolabb lévő nyomvonalak és területek meghatározását is – a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Településrendezési eszköz – a szabályozással érintett terület sajátosságai alapján – további területek esetében is előírhatja településképi bejelentési eljárás lefolytatását.

7. A településképi bejelentés eljárási szabályai

21. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a) építési munkák esetében megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ac) alaprajzot,

ad) valamennyi homlokzatot,

ae) valamint – amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot,

b) rendeltetés-módosítások esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

bc) szükség szerint alaprajzot, valamint

bd) szükség szerint homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst,

c) reklám-elhelyezések esetében megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített ca) műleírást,

cb) közterületi elhelyezés esetén, a mobil megállító tábla kivételével, M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajzot,

cc) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

cd) az építmény érintett részletét, 2 m²-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint

ce) látványtervet vagy fotómontázst.

22. § Az 5. alcím alatt szereplő tevékenység a bejelentés alapján – a (2) bekezdés szerinti igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

23. § A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés:

a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben meghatározott …^[6] követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

24. § A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés:

a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben meghatározott …^[7] követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, vagy nem korlátozza.

25. § (1) ^[8]

(2) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(3)^[9] A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolás a kiállítás napját követő 5 évig érvényes.

III. FEJEZET

ZÁRÓRENDELÉKEZÉSEK

26. § Ez a rendelet 2013. június 1-jén lép hatályba.