Paloznak Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében;

a 16. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Eljárási rendelkezések

1. §      (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelmet a Csopaki Közös Önkormányzati Hivatal Paloznaki Kirendeltségénél (a továbbiakban: hivatal) kell benyújtani, vagy postai küldeményként feladni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A formanyomtatvány a hivatalban rendelkezésre áll, valamint letölthető a www.paloznak.hu honlapról.

            (2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a saját és    családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkoznia kell.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek:

      a) a munkáltató által kiadott keresetigazolás,

      b) rendszeres pénzellátásnál

      ba) az azt megalapozó határozat,

bb) a kifizetésről szóló igazolószelvény,

      c) egyéb jövedelemnél

           ca) az azt megalapozó határozat,

     cb) kifizetési bizonylat,

           cc) igazolás, vagy

     cd) szerződés.

2. §      (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetkezési szolgáltatást végző által a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, a családban élők jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot és – amennyiben a haláleset nem Paloznakon történt – a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(2) Gyermek születése esetén adható önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

(3) Tanévkezdési költségekhez való hozzájárulásként önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell az egy főre jutó havi jövedelem megállapításához jövedelem igazolást, a tanulói jogviszonyt középfokú tanulmányok esetén az eredeti jogviszony igazolást. A támogatási kérelmet óvodai nevelésben részesülő gyermek, valamint alapfokú oktatási intézményben tanulók esetében az adott év augusztus 31-ig, középiskolások esetében az adott év szeptember 15-ig, kell benyújtani. A határidő letelte után a támogatás nem igényelhető.

3. §      (1) Az ellátások igénylése esetén a kérelmező köteles az elbíráláshoz szükséges adatokat az eljáró szerv rendelkezésére bocsátani, melyek valódisága környezettanulmány elkészítésével ellenőrizhető.

(2) Mellőzni lehet a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmezőnél a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül környezettanulmány készült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.

(3) A megállapított önkormányzati segély határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 munkanapon belül kell kifizetni.

(4) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás részletekben történő  visszafizetése esetén a részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

4. §      (1) Személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti kérelmet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Balatonfüredi Többcélú Társulás által fenntartott Balatonfüredi Szociális Alapszolgáltatási Központnál (a továbbiakban: Alapszolgáltatási Központ) (8230 Balatonfüred, Kéki u. 6.) lehet benyújtani.

            (2) Szociális étkeztetés iránti kérelmet a hivatalban lehet benyújtani.

2. Hatásköri rendelkezések

5. §      (1) A Képviselő-testület a Szociális Bizottságra ruházza át

            a) a méltányossági ápolási díj megállapítása,

b) az eseti jellegű önkormányzati segély megállapítása a 9. § (7) bekezdésében szabályozott esetet kivéve,

            c) az étkeztetés megállapítása,

d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozó döntés

            hatáskör gyakorlását.

(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át

a) a 9. § (7) bekezdésben szabályozott eseti jellegű önkormányzati segély megállapítása,

b) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély megállapítása,

            c) gyermek születése esetén adható önkormányzati segély megállapítása,

d) tanévkezdési költségekhez való hozzájárulásként önkormányzati segély megállapítása,

e) köztemetéssel kapcsolatos, törvény alapján nem polgármesteri hatáskörbe tartozó döntések meghozatala,

            f) méltányossági közgyógyellátás megállapítása

           hatáskör gyakorlását.

6. §      (1) Az ellátások megállapítása jogán az ellátás megszüntetésének, felülvizsgálatának, ellenőrzésének jogát is érteni kell.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a Képviselő-testületet negyedévenként tájékoztatni kell.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

3. Aktív korúak ellátása

7. §      (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy (a továbbiakban: együttműködő személy) a segély folyósításának időtartama alatt együttműködésre köteles az Alapszolgáltatási Központtal az Szt. 37/A. § (1) és (2) bekezdése szerint.

(2) A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele az együttműködési kötelezettség, melynek keretében az ellátásban részesülő

a) a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vételét kéri az Alapszolgáltatási Központnál,

b) részt vesz a beilleszkedést segítő program kidolgozásában, melyről írásbeli megállapodást köt az Alapszolgáltatási Központtal,

           c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

           d) rendszeresen kapcsolatot tart az Alapszolgáltatási Központtal.

          (3) A programok típusai:

          a) egyéni tanácsadás,

          b) szociális esetkezelés,

          c) komplex családgondozás,

          d) álláskeresési motiváció erősítése,

          e) tájékoztatás a munkaerő-piaci képzésekről, szolgáltatásokról,

           f) mentálhigiénés tanácsadás, családi kapcsolati problémák kezelése,

          g) egyéb ellátásba juttatás segítése.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha neki felróhatóan a (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(5) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén az Alapszolgáltatási Központ a kitűzött határidő lejártát követő 15 napon belül értesíti a rendszeres szociális segélyre jogosultat a határidő elmulasztásáról, és új határidő kitűzésével felhívja az együttműködési kötelezettség teljesítésére. Az értesítésben tájékoztatja a jogosultat az együttműködési kötelezettség két éven belüli ismételt megszegésének jogkövetkezményeiről is.

(6) Az Alapszolgáltatási Központ az együttműködési kötelezettség ismételt megszegése esetén – az együttműködési kötelezettség megszegését igazoló iratok egyidejű megküldésével – 15 napon belül értesíti a jegyzőt.

            (7) Az együttműködési kötelezettség elmulasztása csak orvosi igazolással igazolható.

4. Ápolási díj

8. §      (1) Méltányosságból ápolási díjra jogosult az a nagykorú hozzátartozó, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi, feltéve, ha a jogosult  családjában a közeli hozzátartozók egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(2) Az ápolási díj havi összege az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.

5. Önkormányzati segély

9. §      (1) Eseti jelleggel önkormányzati segélyben részesíthető kérelemre vagy hivatalból az a személy, aki

a) egyedülállóként, vagy vele életvitelszerűen együtt élő közeli hozzátartozóival létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy

b) egyéb okból tartósan, vagy átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd és helyzetén más módon nem lehet segíteni,

amennyiben, családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élőknél pedig 300 %-át nem haladja meg.

(2) Az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély összegét a rászorultsághoz igazodóan 5.000 – 50.000 Ft között lehet megállapítani, úgy, hogy az hathatós segítséget nyújtson a kérelmező és családja részére.

(3) Az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély kifizetése a kérelmező költségeinek közvetlen átvállalásával is történhet.

(4) Az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segélyt természetbeni ellátásként is meg lehet állapítani:

             a) tüzelő támogatás,

             b) közüzemidíj-tartozás kiegyenlítése,

             c) vásárlási utalvány

            formájában, a (2) bekezdésben meghatározott összegben.

(5) Ha a segély célja a kérelemnek, illetőleg hivatalos megkeresésnek megfelelően közüzemi díjhátralék kiegyenlítése, a segély a közüzemi szolgáltató számlájára közvetlenül átutalható.

(6) Különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetet kivéve, az esetenkénti önkormányzati segélyek megállapítása között legalább kilencven napnak el kell telnie. Ugyanazon személy, illetve család egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal részesíthető önkormányzati segélyben.

(7) Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben az önkormányzati segély a kérelmező jövedelmi viszonyaira, valamint a bizonyítékok bemutatására tekintet nélkül azonnal megállapítható és kifizethető.

(8) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a határozat jogerőre emelkedését követően a hivatal postán keresztül kézbesíti, vagy a jogosult bankszámlájára utalja. Kérésre az összeget a jogosult a hivatal pénztárában is felveheti.

(9) Amennyiben a határozatban többszöri kifizetés kerül megállapításra, úgy a határozatban rendelkezni kell

            a) a kifizetések időpontjáról,

            b) a kifizetés összegéről,

            c) a kifizetés módjáról.

(10) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező az önkormányzati segélyt nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a segély felhasználásáról az átvételtől számított 15 napon belül minden külön felhívás nélkül névre szóló számlákkal számoljon el, vagy a családgondozó, szociális gondozó részére kell folyósítani.

(11) A családgondozó, szociális gondozó a támogatás felhasználásáról minden esetben számlákkal köteles elszámolni. Az elszámolási kötelezettségről a határozatban rendelkezni kell.

(12) Amennyiben a segélyezett az általa kézhez vett segéllyel kapcsolatos elszámolási kötelezettségének maradéktalanul nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított hat hónapon belül önkormányzati segélyben nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban az elszámolás elmaradása esetére kilátásba kell helyezni ezen joghátrány alkalmazását.

           (13) Rendkívüli élethelyzetbe került az, aki

            a) munkanélkülivé vált;

            b) hajléktalanná vált

c) tartós betegség, kórházi kezelés vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, illetve egyszeri kiadásra kényszerül;

            d) elemi kár, természeti csapás érte;

e) legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátraléka, lakbérhátraléka van és önerőből kiegyenlíteni nem tudja és a hátralék megfizetése érdekében a hitelezővel együttműködik;

            f) közeli hozzátartozója elhalálozott;

           g) rendszeres, illetve rendkívüli kiadásai létfenntartását veszélyeztetik.

10. §    (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segélyre (a továbbiakban: temetési segély) jogosult az a személy, közeli hozzátartozó, vagy tartásra köteles hozzátartozó, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, de temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem    haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén annak 350 %-át.

 (2) A temetési segély összege 50.000 Ft egyszeri pénzbeli támogatásban kell részesíteni azt a paloznaki családot, ahol a haláleset történt.

(3) Halálesetnél a támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset bekövetkeztének időpontjában paloznaki állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen Paloznakon él.

(4) A temetési segélyt, a kérelmet benyújtó, az anyakönyvi kivonatot, és a névre szóló temetkezési számlát bemutató részére kell kifizetni, a halálesetet követő egy hónapon belül. A kifizetés tényét a halotti anyakönyvi kivonat hátoldalára rá kell vezetni.

            (5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200 000 Ft.

(6) Nem állapítható meg a temetési segély abban az esetben, ha a szülőnek az önkormányzattal szemben adótartozása van.

11. §    (1) Gyermek születése esetén a gyermeket saját háztartásában gondozó szülő önkormányzati segélyre (a továbbiakban: születési segély) jogosult, ha az anya legalább egy éve megszakítás nélkül Paloznakon bejelentett lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen Paloznakon él.

            (2) A születési segély összege: 50.000,- Ft

(3) A születési segélyt a születési anyakönyvi kivonatot bemutató szülőnek a gyermek egy hónapos koráig kell kifizetni, feltéve, hogy a szülő és a kiskorú gyermekek közös háztartásban élnek.

(4) Nem állapítható meg a születési segély abban az esetben, ha a szülőnek az önkormányzattal szemben adótartozása van.

           (5) A születési segély kifizetését az anyakönyvi kivonat hátlapjára rá kell vezetni.

12. §    (1) Tanévkezdési költségekhez való hozzájárulásként önkormányzati segély (a továbbiakban: iskolakezdési támogatás) állapítható meg évente egy alkalommal –    tanévkezdéskor a Magyarországon –

            a) óvodai nevelésben részesülő,

            b) alapfokú oktatási intézményben (1-től 8. osztályig) tanuló paloznaki állandó lakos,

c) bármely középfokú tanintézetben (9-től 13. osztályig) tanuló paloznaki állandó lakosú gyermek után a szülő, vagy törvényes képviselő részére, amennyiben a gyermek nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 20. életévét még nem töltötte be, a család jövedelemi viszonyaitól függően.

(2) Iskolakezdési támogatásban részesíthető az (1) bekezdés szerinti tanuló, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át

            a) óvodai nevelésben részesülő gyermek esetében 5.000,- Ft

            b) alapfokú oktatási intézményben tanuló gyermek esetében 7.000,- Ft

c) középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán iskolarendszerű tanulmányokat folytató gyermek után pedig 15.000,- Ft összegű támogatás adható.

(3) Nem állapítható meg iskolakezdési támogatás abban az esetben, ha a családtagok bármelyikének az önkormányzattal szemben adótartozása van, valamint, ha a kérelmező nem él életvitelszerűen Paloznakon.

(4) Nem részesíthető iskolakezdési támogatásban az (1) bekezdés szerinti gyermek után az a szülő, törvényes képviselő, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

6. Köztemetés

13. §    A köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól kérelemre az eltemettetésre köteles személyt mentesíteni kell:

a) részben, ha

aa) egyedülélő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg, vagy

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg,

b) egészében, ha

ba) egyedülélő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy

bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

7. Közgyógyellátás

14. §    Kérelemre méltányosságból közgyógyellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki alanyi vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult, de az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg

a) családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és a havi rendszeres igazolt gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át;

b) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és a havi rendszeres igazolt gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át;

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

8. Szociális alapszolgáltatások

15. §    (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat a Balatonfüredi Többcélú Társulással kötött megállapodás alapján az Alapszolgáltatási Központ útján  látja el az önkormányzat, az étkeztetés és a falugondnoki szolgálat kivételével:

           a) étkeztetés,

           b) falugondnoki szolgálat,

          c) házi segítségnyújtás,

          d) családsegítés,

          e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

           f) időskorúak nappali ellátása,

          g) fogyatékosok nappali ellátása.

(2) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebédet) biztosít a csopaki Mandulavirág Óvoda konyhájáról, az arra rászorultaknak. A kérelmező részére szociális helyzetétől függően az étkezés térítési díjának 60-100 %-a átvállalható a rendelet 1. számú melléklete alapján.

            (3) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 70. életévét betöltötte.

(4) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni, melyet háziorvosa vagy szakorvosa által kiállított igazolással igazol.

(5) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(6) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes, melyet háziorvosa vagy szakorvosa által kiállított igazolással igazol.

(7) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(8) Rendszeres térítésmentes étkezés biztosítható annak a hajléktalan, egyedül élő igénylőnek, aki semmiféle bevételi forrással és jövedelemmel nem rendelkezik.

(9) Térítésmentes étkeztetésben részesíthető – maximum egy hónapig tartó meghatározott időre – az a rászoruló igénylő, aki önhibáján kívül átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került és megélhetése időszakos biztosítására nincs más lehetőség.

(10) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj alapját képező intézményi térítési díjakat külön rendelet tartalmazza.

           (11) Az étkeztetés személyi térítési díját az 1. mellékletben meghatározottak szerint kell megállapítani.

9. Gyermekjóléti személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

16. §    (1) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatásról a Balatonfüredi Többcélú Társulással kötött megállapodás alapján az Alapszolgáltatási Központ útján  gondoskodik.

(2) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásáról a csopaki köznevelési intézményekben gondoskodik. Az önkormányzat bölcsőde fenntartására nem kötelezett.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

10. Hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések

17. §    (1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

• a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 6/1998. számú önkormányzati rendelet,
• a felnőtt korúak szociális ellátásairól szóló 8/2011. (V. 20.) önkormányzati rendelet.