Dég Község Önkormányzata Képviselő-testülete „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dég Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 8135 Dég, Kossuth Lajos utca 17.

(3) Az önkormányzat működési területe megegyezik Dég község közigazgatási területével, mely magában foglalja Dég-Újtelep településrészt is.

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete: Dég Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Dégi Közös Önkormányzati Hivatal

(6) A Dégi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 8135 Dég, Kossuth Lajos utca 17.

2. § Az önkormányzat internetes honlapjának címe: www.deg.hu

3. § Az önkormányzat jelképeit - a címer és a zászló – és azok használatának rendjét a helyi címer és zászló szabályozására vonatkozó külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. § A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról, lenyomatáról és használatáról belső szabályzat rendelkezik.

5. § Az önkormányzat testvértelepülési és partnertelepülési kapcsolatokat tart fenn Piverone (Olaszország) és Torockó (Románia) településekkel.

6. § A képviselő-testület által adható helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat az e tárgykörben megalkotott külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

II. Fejezet

Önkormányzati feladat- és hatáskörök, a képviselő-testület és szerveinek működése

7. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve fejezi ki és valósítja meg a helyi közakaratot.

(2) Az önkormányzat jogi személy.

8. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat-és hatásköröket. A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(2) Nem kötelező és más szerv hatáskörébe nem tartozó feladat felvállalásáról legkésőbb a költségvetési koncepció benyújtásakor dönthet a Képviselő-testület. Évközben a folyó költségvetésre is hatással bíró feladat ellátása önkéntesen csak rendkívül indokolt esetben vállalható fel a forrás egyidejű megjelölésével.

9. § (1) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás látják el.

(3) A képviselő-testület – a törvényben meghatározott kivételekkel - egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságokra, a jegyzőre vagy társulására ruházhatja át.

(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5) Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) E hatáskörök gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, illetve az átruházott hatáskörök gyakorlását visszavonhatja.

(7) Az átruházott hatáskörben végzett tevékenységről a hatáskör gyakorlója szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a képviselő-testületnek beszámolni.

10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő, ebből 1 fő polgármester, 6 fő képviselő.

(2) A képviselő-testület tagjainak felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

11. § Az önkormányzati alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolását a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

2. A képviselő-testület üléseinek száma és összehívása

12. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes és – szükség szerint – rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hét alkalommal ülésezik.

(3) A képviselő-testület az ülését általában minden hónap harmadik keddi napján 14 órai kezdettel tartja. A képviselő-testületi ülés maximum 19 óráig tart. A képviselő-testületi ülés időtartamának meghosszabbításához a képviselők minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(4) A képviselő-testületi ülést a polgármester – akadályoztatása esetében az alpolgármester – hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testületi ülést.

(5) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit – fő szabályként - az önkormányzat székhelyén tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

(6) A képviselő-testület ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(7) A kormányhivatal hívja össze a képviselő-testület ülését, ha a (6) bekezdés szerint tett indítványnak a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget.

13. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülését – amelyet a megválasztott polgármester hív össze és vezet – a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az ülést a legidősebb megválasztott képviselő (korelnök) nyitja meg és vezeti a polgármester illetményének meghatározásáig.

(2) Az alakuló ülés megnyitása után a korelnök felkérésére a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja az alakuló ülésen résztvevőket a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

(3) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, időközi választás esetén a megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes esküt vagy fogadalmat tesznek, és erről okmányt írnak alá.

(4) A megválasztott képviselőktől a választási bizottság elnöke, a polgármestertől a korelnök képviselő veszi ki az esküt vagy fogadalmat. Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt vagy fogadalmat azon a képviselő-testületi ülésen teszi le, amelyen először részt vesz. Az eskü vagy fogadalom után a képviselők megbízólevelet kapnak.

14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása a meghívó kiküldésével és a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a tervezett napirendek előadóit, és

e) a képviselő-testületet, a képviselő-testületi bizottságot összehívó személy megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, a rendelet-tervezeteket és határozati javaslatokat. Ezen kívül az írásbeli meghívóhoz kell mellékelni minden olyan írásbeli anyagot, amely a képviselő-testület ülésén megtárgyalásra kerül. Azon előterjesztések esetében, amelyek alapos megtárgyalása érdekében a postázott anyagon túlmenően egyéb háttér-információkra is szükség van, a meghívóban meg kell jelölni, hogy azok hol tekinthetők meg, illetőleg ki ad azokról tájékoztatást.

(4) Népi kezdeményezés, illetve képviselő-testületi döntést kérő lakossági kezdeményezés során – amennyiben a képviselő-testület napirendre tűzi a kérdés tárgyalását-, a teljes anyagot az aláírást gyűjtő ív fénymásolatával együtt ki kell küldeni a képviselő-testületi tagoknak.

(5) Álláshirdetés esetén a pályázó által benyújtott okmányokat (életrajz, végzettséget igazoló és egyéb iratok) teljes terjedelemben, fénymásolatban meg kell kapniuk a képviselő-testületi tagoknak.

(6) A településen található hirdető táblán (Béke tér faluközpont) közzé kell tenni a képviselő-testület ülésének időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a Dégi Közös Önkormányzati Hivatalban.

(7) A meghívót a képviselőknek, és a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés előtt legalább öt nappal kell megküldeni.

(8) Az önkormányzat gazdálkodásáról szóló, azt befolyásoló ügyekben az előterjesztéseket az ülés előtt legalább hét nappal kell megküldeni.

(9) A képviselők részére kizárólag elektronikus úton (e-mail) kerülnek kiküldésre a nagy terjedelmű előterjesztési anyagok.

15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekre vonatkozó szabályok szerint, meghívóval és a vonatkozó előterjesztések, határozati javaslatok csatolása mellett történik az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

a) e rendelet 12. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben, a kezdeményezést követő tizenöt napon belüli időpontra,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt, vagy

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(3) Rendkívüli ülést hívhat össze a polgármester vagy az alpolgármester a (2) bekezdésben foglalt eseteken túl, ha megítélése szerint a képviselő-testület összehívására van szükség.

(4) Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testületi ülés összehívására az ülés előtt 24 órával is lehetőség van

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben), vagy

c) egyéb szóbeli meghívással.

(5) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. A sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

16. § Amennyiben a képviselő-testületi ülésen a megválasztott képviselők több mint fele nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen és a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet rendkívüli ülésen vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.

17. § (1) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben e rendelet 12. § (2) bekezdésében meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(2) A jegyző által összeállított éves munkatervet a polgármester terjeszti elő a tárgyévet megelőző év decemberi ülésére.

(3) A képviselő-testület július és augusztus hónapban a munkaterv szerint nem tart ülést.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések, a közmeghallgatás tervezett időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat, napirendeket,

c) szükség szerint az egyeztetési, véleményezési kötelezettséget,

d) azoknak a témaköröknek a megjelölését, amelyeket valamely bizottság nyújt be, valamint amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni, és

e) a napirend előterjesztőjének (felelősének) megjelölését.

18. § Tevékenységi körében a településen önszerveződő alábbi közösségek egy képviselőjét a képviselő-testület és bizottságai ülésein tanácskozási jog illeti meg:

a) Tűzoltó Egyesület,

b) Sportegyesület,

c) Dég Közösségi Polgárőrség,

d) Dég Gyermekeiért Közalapítvány.

19. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül a jegyzőt és az aljegyzőt tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit,

b) az önkormányzat intézményének vezetőjét, valamint annak helyettesét,

c) a közös önkormányzati hivatal gazdasági vezetőjét,

d) a közös önkormányzati hivatal érintett ügyintézőjét,

e) bizottságok nem képviselő tagjait, és

f) akit a napirenddel kapcsolatban az ülésre meghívtak.

3. A képviselő-testület ülésének nyilvánossága

20. § (1) A képviselő-testület ülései a zárt ülések kivételével nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart „Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott esetekben,

b) minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben.

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben felsorolt személyek vehetnek részt.

(4) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

a) polgármester,

b) bármely képviselő,

c) a jegyző, az aljegyző, vagy

d) az érintett személy.

(5) A zárt ülésen hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak a képviselő-testületi ülést követő nyilvános ülésen ismertetni kell.

4. A képviselő-testület ülésének vezetése és a szavazás

21.  § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

a) az ülés megnyitása,

b) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása a megjelent képviselők létszáma alapján, melyet az ülés alatt folyamatosan ellenőrizni kell,

c) javaslattétel a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, a javaslat elfogadtatása, jegyzőkönyv-vezetésére felkérés,

d) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

e) az ülés jellegének (nyílt vagy zárt) megítélése, bejelentése, szükség esetén szavazásra bocsátása,

f) tájékoztatás a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

g) tájékoztatás az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontosabb eseményekről, intézkedésekről,

h) napirendenként

ha) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

hb) a vita lezárása és összefoglalása,

hc) az indítványok szavazásra való feltevése,

hd) a határozati javaslatok szavaztatása,

he) a szavazás eredményének számszerű megállapítása,

hf) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

i) a rend fenntartása,

j) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

k) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát,

l) az ülés bezárása,

m) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról. 

22. § (1) A képviselő-testület a jegyzőkönyv-hitelesítő személyére tett javaslatról és a napirendről vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítőjének a képviselő-testület tagjai közül két személyt jelöl ki. A jegyzőkönyv-hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

(3) A meghívó szerinti napirendi pontokat a polgármester terjeszti elő. A képviselő-testület tagjának joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pont felvételére, a javasolt napirendi pont törlésére. A napirend módosításáról, elfogadásáról a képviselő-testület ügyrendi határozattal dönt.

(4) A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

23.§ A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő a vita előtt köteles rövid választ adni,

c) a képviselő-testület tagja szóban is jogosult javaslatot tenni a képviselő-testületi ülés napirendjeként kiküldött előterjesztésben szereplő határozatok módosítására,

d) az előterjesztőt megilleti a szavazás előtti zárszó.

24. § (1) A vitát a polgármester vezeti.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése esetén a vitát vezető figyelmezteti a felszólalót.

(3) Napirend előtti felszólalásra az ülést vezetőtől írásban vagy szóban bármelyik képviselő és tanácskozási joggal meghívott személy kérhet engedélyt.

(4) Ha az ülést vezető az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére a tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(5) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan hozzászólás végett egy-egy képviselő 2 percre kaphat szót.

(6) Napirend előtti felszólalás esetén határozathozatalnak nincs helye.

(7) Az előterjesztő, a közös önkormányzati hivatal napirendben érintett dolgozója, az előterjesztésben érintett bizottság elnöke, a polgármester és a jegyző, aljegyző több alkalommal is hozzászólhat. Ez esetben is a (2) bekezdésben megfogalmazottakat kell alkalmazni.

25. § (1) Ügyrendi kérdésnek minősül a tanácskozások lefolytatásával összefüggő minden olyan kérdés, amely a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozik.

(2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek. Ha az ülést vezető megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőtől megvonja a szót. Ügyrendi kérdésben az ülést vezető köteles azonnal szót adni.

(3) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

26. § (1) A vita lezárására a képviselő-testület bármelyik tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(3) A szavazás megkezdéséig bármelyik képviselő-testületi tag javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő-testület tagja a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

27. § (1) Az ülést vezető személy az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében –, majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges, amennyiben az ügy jogszabály szerint nem igényel minősített többséggel meghozott döntést.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályait kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület tagja köteles bejelenteni, ha a döntéshozatallal érintett ügy őt, vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti.

(5) Amennyiben a képviselő-testület tagja a (4) bekezdésben meghatározott személyes érintettségről szóló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az ülést vezető szóbeli figyelmeztetésben részesíti.

(6) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges:

a) az Mötv. 50. §-ában foglalt esetekben,

b) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatáshoz,

c) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

d) a hitelfelvételhez,

e) kitüntetés, elismerő cím adományozásához,

f) önkormányzati per indításához, és

g) az e rendelet szerint minősített többségi döntést igénylő ügyek eldöntéséhez.

28. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető. A képviselők csak személyesen szavazhatnak.

(2) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás – a 31. §-ban foglalt eltérésekkel – kézfeltartással történik.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülést vezető gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik települési képviselő kéri, a szavazást meg kell ismételni.

(4) Az ülést vezető köteles a szavazás eredményét számszerűsítve közölni, valamint a határozatok szövegét szó szerint megismételni.

(5) Kellő számú szavazat hiánya esetén a képviselő-testület a javaslatot elutasította.

(6) Amennyiben az ülés időközben válik határozatképtelenné, a polgármester dönt arról, hogy a testület ülését 8 napon belül ismételten összehívja, vagy a meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésen tűzi ismét napirendre.

29. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében felsorolt tárgykörökben. A szavazás titkosságáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

(4) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a neve mellett, alatt, felett elhelyezett körben, egymást metsző két vonallal lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Érvénytelen a szavazat; ha:

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott, vagy          

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát jelölt meg a szavazólapon.

30. § (1) A titkos szavazás lebonyolításában a képviselő-testület tagjai közül egyszerű többséggel választott három fős – elnökből és két tagból álló – szavazatszedő bizottság működik közre.

(2) A szavazatszedő bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét, napját és időpontját (kezdetét és végét),

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket, és

d) a szavazás eredményét.

(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi jegyzőkönyv mellékletét képezi.

(6) A képviselő-testület a titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba foglalja.

31. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény írja elő,

b) bármely képviselő indítványára.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét ABC sorrendben, akik a nevük felolvasásakor az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavaznak. „A tartózkodom” szavazat egyenlő a „nem” szavazattal.

(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(4) A név szerinti szavazást mindig jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

5. Tanácskozás rendjének fenntartása

32. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülést vezető gondoskodik.

(2) Ha valamelyik képviselő a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét sérti vagy valamelyik képviselő-testületi tagra sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szervezeti és működési szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető rendre utasítja.

(3) Az ülést vezető a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében jogosult:

a) figyelmeztetni a hozzászólót, ha másokat sértően fogalmazott,

b) rendre utasítani azt, aki a képviselő-testület felé méltatlan magatartást tanúsít,

c) rendre utasítani a rendbontót, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezni az érintetteket a terem elhagyására,

d) az ülést határozatlan időre félbeszakítani.

(4) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(5) A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobiltelefonokat ki kell kapcsolni, vagy annak csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre az ülést vezető nem hívja fel a figyelmet.

6. Az előterjesztés

33. § (1) Előterjesztésnek minősül – különösen a munkatervbe felvett -, az ülés napirendjéhez kapcsolódó beszámoló, tájékoztató, határozati javaslat és rendelet-tervezet.

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Rendelet-tervezet csak írásban terjeszthető be.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztő megnevezését,

b) az előterjesztés tárgyát,

b) a döntés-tervezet indokainak felsorolását,

c) a témakörben korábban meghozott döntéseket,

d) az előkészítésben résztvevők megnevezését, véleményét,

e) a tárgykört érintő fontosabb jogszabályokat,

f) a határozati javaslatot, a rendelet tervezetét, és

g) a végrehajtásért felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

(4) Döntési változatokat tartalmazó előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat is kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban - előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezeteket - tárgyalja meg.

7. Sürgősségi indítvány

34. § (1) A sürgősségi indítványt terjeszthet elő:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) a bizottságok elnökei, és

e) a jegyző, aljegyző.

(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel.

(3) Sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés megkezdésekor – a napirendi pontok elfogadása előtt – az ülést vezetőnél kell megtenni.

(4) A képviselő-testület minősített többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. A sürgősség elfogadása esetén az indítványt tárgyalni kell.

(5) Ha a polgármester, vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését a napirend elfogadása után vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(6) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a képviselő-testület dönt.

8. Interpelláció, kérdés

35. § (1) A képviselőnek joga van a képviselő-testület ülésén utolsó napirendként a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni, melyet a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a képviselő-testület bizottságának elnökéhez, valamint a jegyzőhöz intézhet.

 (2) A felvilágosítás-kérést (interpellációt) – az ülés napját megelőző legalább 3 nappal – a polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(3) Az írásban benyújtott interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló képviselő és az interpellált nevét, az interpelláció tárgyát és a feltett kérdéseket, valamint annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(4) Az interpelláló képviselő az írásban benyújtott interpellációját legfeljebb 2 percben szóban is elmondhatja.

36. § (1) Az interpelláltnak választási joga van, hogy azonnal, vagy az ülést követő 15 napon belül kíván-e írásban válaszolni.

(2) Az interpellációra a kérdezett, vagy az, akinek az ügy a hatáskörébe tartozik, az ülésen legfeljebb 5 percben válaszolhat.

(3) Az interpellációra adott válaszra az interpelláló képviselő nyilatkozhat. Ha a választ nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Amennyiben a választ a képviselő-testület nem fogadja el, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását és az érintett feladat és hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja. Az anyagot a következő ülésen – a bizottság állásfoglalásával együtt – külön pontként kell tárgyalni.

(5) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek tárgyalásán a képviselő nincs jelen.

37. § (1) Kérdés minden olyan képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, előkészítési jellegű témában tehető fel, amely tartalma szerint nem sorolható a felvilágosítás kérés fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköréhez.

(2) Bármely települési képviselő a képviselő-testület ülésein a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökhöz az (1) bekezdés szerinti kérdést intézhet.

(3) A képviselői kérdés feltételére és a válaszra 2-2 perc áll rendelkezésre.

(4) Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles arra tizenöt napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviselő-testületi tag részére meg kell küldeni.

9. Határozathozatal

38. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdve folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Dég Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év. (hó.nap.) önkormányzati határozata a ……………………….-ról.

(2) A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

(3) A normatív határozat megjelölése annak közzététele során az alábbiak szerint történik:

Dég Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év. (hó.nap.) normatív határozata a …………………………………. -ról.

(4) A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.

(5) A normatív tartalmú határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a jegyző teszi közzé.

(6) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról,

d) a hitelesítők kijelöléséről.

39. § A képviselő-testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

40. § A határozat-kivonatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő három munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket – a végrehajtásért felelősök közreműködésével - a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

10. Önkormányzati rendelet-alkotás

41. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, alpolgármester,

d) a jegyző, az aljegyző

e) népi kezdeményezéssel a választópolgárok.

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki azt a tárgy szerint érintett bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a testület elé terjeszti.

(3) A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.

42. § (1) A képviselő testület megbízhatja a tárgy szerint érintett bizottságát a rendelet-tervezet előkészítésével.

(2) A rendelet-tervezetet az érintett bizottság, valamint a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelet-tervezet előkészítésében részt vesznek a közös önkormányzati hivatal tárgykör szerint érintett munkatársai.

(3) A rendelet-tervezetet írásos indokolással együtt a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

43. § (1) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

A rendelet jelölése: Dég Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (hó.nap.) önkormányzati rendelete………………..-ról.

(2) A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

44. § (1) A rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatalban lévő hirdetőtáblán történő elhelyezéssel történik.

(2) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, egységes szerkezetbe foglalásáról.

(3) A rendeletet az önkormányzat hivatalos honlapján kell közzétenni.

11. A jegyzőkönyv

45. § (1) A képviselő-testületi üléséről az Mötv. 52. §-ban és az e rendeletben foglalt szabályok szerint jegyzőkönyvet kell készíteni. Terjedelmesebb határozatot és rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül.

(2) A képviselő-testületi ülésről 4 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből:

a) két eredeti példányt a jegyző kezel, melyből évente egy eredeti példányt be kell köttetni,

b) egy példányt meg kell küldeni az üléstől számított 15 napon belül a Fejér Megyei Kormányhivatalnak,

c) egy példányt – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - a községi könyvtár részére kell átadni a nyilvánosság biztosítására, ahol a választópolgárok azt megtekinthetik.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a képviselő-testületi ülés meghívóját,

b) a jelenléti ívet,

c) a meghívó mellékleteit,

d) az elfogadott rendeleteket,

e) a jegyző által benyújtott törvényességi észrevételt, és

f) a képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólást.

46. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás)

b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,

c) a távol maradt képviselők névsorát, a távollét okát, valamint utalást a távolmaradás bejelentésének vagy annak elmaradása tényére,

d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők névsorát,

e) a határozathozatal módját,

f) az ülésvezető esetleges intézkedéseit,

g) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

h) az ülés bezárásának időpontját, és

i) aláírásokat, pecsétet.

(2) A képviselő-testületi ülésekről készített jegyzőkönyvek minden oldalát a két jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával hitelesíti.

(3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – csak hivatali dolgozó jelenlétében tekinthetnek be a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe és a hozzá csatolt előterjesztésekbe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt három hónapig kell megőrizni, azok megfelelő tárolásáról a jegyző gondoskodik.

III. Fejezet

A képviselő, a bizottság, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal

12. A települési képviselő

47. § (1) A települési képviselő jogállását az Alaptörvény, az Ötv. II. fejezete és „a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről” szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő „a Büntető Törvénykönyvről” szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pont i) alpontja szerint hivatalos személynek minősül.

(3) Minden települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(4) A képviselő az Ötv. 19.§ (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl köteles:

a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

d) a polgármesternek, vagy az alpolgármesternek előre bejelenteni, hogy a képviselő-testület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételében, egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(5) Igazolt távollétnek kell tekinteni a távollétet, ha azt a képviselő előzetesen bejelentette, vagy annak okát utólag igazolja.

13. A képviselő-testület bizottságai

48. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság                                                     5 fő

b) Oktatási-, Közművelődési- és Sport Bizottság          5 fő

c) Szociális- és Egészségügyi Bizottság             5 fő

d) Ügyrendi Bizottság                                                    3 fő

(2) Ezen túlmenően szükség szerint ideiglenes bizottságokat hozhat létre, amelyek megbízatása feladatuk végrehajtásáig szól. Tagjaira bármely képviselő tehet javaslatot.

(3) A képviselő-testület az állandó bizottságainak létszámát maximum 5 főben határozza meg. A bizottságokban a képviselő tagoknak többségben kell lenniük. A bizottságok tagjainak felsorolását e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(4) A képviselők, valamint a bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását, ellenőrzését, az összeférhetetlenségi ügyeket az Ügyrendi Bizottság végzi.

49. § (1) A képviselő-testület a bizottságaira minősített többséggel hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja.

(2) Átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet élni.

(3) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

50. § (1) A bizottság feladata a képviselő-testület munkájának elősegítése.

(2) A döntés előkészítése során a bizottságok jogosultak az előterjesztett indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően javaslatukat a képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) Felkérhetik a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére határidő megjelölésével.

(4) Az előkészítés során jogosult külső szakértőt a bizottság munkájába bevonni.

(5) A bizottság ülésén a 19. §-ban meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg.

51. § (1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják. A bizottsági ülés meghívóját a bizottsági tagoknak és a tanácskozási joggal meghívottaknak – e rendelet 14. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel - az ülés előtt legalább öt nappal kell megküldeni.

(2) A bizottsági ülések időtartama az 5 órát nem haladhatja meg. A meg nem tárgyalt napirendi pontok tárgyalásáról a bizottság dönt.

(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(4) A bizottsági elnök akadályoztatása esetén az ülést a bizottság által megbízott bizottsági tag vezeti le.

(5) A bizottság ülését össze kell hívni:

a) a képviselő-testület döntése alapján,

b) a polgármester indítványára,

c) két bizottsági tag indítványára.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7) Együttes ülésen a bizottságok határozatképességének megállapítása és a szavazás bizottságonként külön-külön történik.

52. § (1) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Mötv. azt kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(2) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(3) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdve folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Dég Község Önkormányzat Képviselő-testülete …………… Bizottságának sorszám/év (hó, nap) bizottsági határozata.

53. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. §-ban, valamint e rendelet 46. § (1) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvet az elnök, valamint a bizottság egy tagja írja alá.

14. A polgármester

54. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv. 67. §-ban meghatározott feladatokon túli további feladatai:

a) gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket.

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

e) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

f) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

g) segíti a képviselők, a bizottságok munkáját,

h) összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését,

i) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

j) indítványozhatja bizottság összehívását.

(3) Az Mötv. 68. § (1) bekezdésében felsorolt ügyeket kivéve a polgármester a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt.

(4) A polgármester felfüggeszti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

55. § (1) A polgármester illetményének megállapítására, jutalmazására a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(2) A polgármester szabadságkérelméről a képviselő-testület határozatban dönt.

(3) Előre nem tervezhető 1-2 napos szabadság esetén a szabadság kivételét a képviselő-testület utólag hagyja jóvá.

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az Ügyrendi Bizottság elnökének.

(5) A polgármester minden héten hétfőn 8 órától 12 óráig tart ügyfélfogadást a Dégi Közös Önkormányzati Hivatal épületében.

15. Az alpolgármester

56. § (1) A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ tagjai közül.

(2) Feladataira és hatáskörére az Ötv. 34. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Tiszteletdíjára a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.

(4) Az alpolgármester minden hónap első hétfőjén 15 órától 16 óráig tart ügyfélfogadást a Dégi Közös Önkormányzati Hivatal épületében.

16. A jegyző, aljegyző

57. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt, megszervezi annak munkáját.

(2) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján nevezi ki a jegyzőt, ugyanezen jogszabályi hely alapján – a jegyző javaslatára – az aljegyzőt.

(3) A jegyző a Mötv. 81.§ (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli feladatai:

a) tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat a hatáskörét érintő jogszabályokról,

b) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) rendszeres időközönként ügyfélfogadást tart.

(4) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti.

(5) Amennyiben a jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlen, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a polgármester döntése alapján, a jegyzői feladatokat a jegyző képesítési és alkalmazási feltételeinek megfelelő hivatali köztisztviselő is elláthatja.

17. A közös önkormányzati hivatal

58. § (1) A képviselő-testület hivatala önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján a jegyző javaslatára meghatározza a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadási rendjét.

(3) A közös önkormányzati hivatalon belüli kiadmányozást – feladat- és hatáskörén belül – a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

(4) Működését az Mötv. 84. §-ában foglaltakon túl a vonatkozó jogszabályok alapján, továbbá az ügyrendje alapján végzi.

(5) A közös önkormányzati hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzat bizottságának.

IV. Fejezet

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés, valamint a lakossággal történő kapcsolattartás

18. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

59. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni az Ötv. 46. § (1) bekezdésében foglalt kérdésekben.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok 15 %-a kezdeményezte.

(3) Népi kezdeményezés útján az Ötv. 49. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4)A képviselő-testület a választópolgárok 8 %-ának aláírása esetén köteles napirendre tűzni a népi kezdeményezést.

(5) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolítására a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdése alapján a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

19. Lakossággal történő kapcsolattartás

60. § A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzat működésével összefüggő híreknek a „Dégi Híradó” önkormányzati lapon keresztül történő közlése.

61. § A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, az alábbi szempontok szerint:

a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő önszerveződő közösségek képviselői kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendjéről e rendelet 14.§ (1) és (6) bekezdésében meghatározott módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább nyolc nappal.

c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv vezetéséről a jegyző gondoskodik.

62. § (1) A közmeghallgatáson a település polgárai, a szervezetek képviselői, az ingatlan tulajdonosok közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás során minden választópolgár 5 perc terjedelemben felszólalhat.

(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására, a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

63. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyekben, valamint a jelentősebb döntések előkészítése érdekében az állampolgárok, és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hirdetőtáblákon kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább nyolc nappal.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal köztisztviselőit.

(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

V. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása, költségvetése

64. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a képviselő-testület összhangban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezéseivel megállapítja:

a) a törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak és

b) az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak körét.

65. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

(3) Az első fordulóban történik:

a) a költségvetési irányelvek tartalmának egybevetése az önkormányzat alapellátási kötelezettségével, a vállalható feladatokkal,

b) a bevételi források,

c) a lehetőség és a célok egybevetése,

d) megvalósulási sorrend meghatározása,

e) hatásvizsgálat,

f) a költségvetési rendelet tervezet megvitatása.

(4) A második fordulóban történik a költségvetési rendelet jóváhagyása.

66. § (1) A polgármester a költségvetési koncepció összeállításához a Pénzügyi Bizottság véleményét kikéri, és a koncepcióhoz csatolja.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Pénzügyi Bizottság köteles megtárgyalni.

(3) A zárszámadásról szóló rendelet-tervezet elkészítése és előterjesztése egy fordulóban történik.

(4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a költségvetési rendelet elfogadásáig a gazdálkodást az előző évi szinten biztosítsa.

67. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy e rendelet szabályai szerint járjon el a koncepcióban megfogalmazott, költségvetésben meghatározott fejlesztési célok megvalósítása érdekében, az adott költségkereten belül, a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási operatív feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el, a jogszabályi előírások alapján.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

68. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban és ügyekben, a képviselő-testületi ülések vonatkozásában e rendelet hatálybalépését követő első rendes képviselő-testületi ülésen kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdésben említett képviselő-testületi ülések vonatkozásában a képviselő-testületi ülések összehívására, vezetésére vonatkozó és a testületi ülések jegyzőkönyveivel, előterjesztéseivel és döntésével kapcsolatos eljárási szabályok értendők.

(4) E rendelet hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban Dég Község Önkormányzat Képviselő-testületének „a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról” szóló 7/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Hatályát veszti Dég Község Önkormányzat Képviselő-testületének „a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról” szóló 7/2011. (III.31.) önkormányzati rendelet.

Gárdonyi Sándorné                             Szanyi-Nagy Józsefné

   polgármester                                        címzetes főjegyző