Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselő-testületének

16/2013. (IX. 20.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Tiszavárkony Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és e) alpontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Tiszavárkony Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló, illetve a tulajdonába kerülő ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre valamint a forgalomképes követelések összességére (továbbiakban: önkormányzati vagyonra).

(2) A rendelet személyi (szervi) hatálya kiterjed a képviselő-testületre és szerveire, önkormányzat költségvetési szerveire (intézmények), az önkormányzat egyes vagyontárgyait kezelő, vagy üzemeltető szervezetekre, természetes személyekre, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra.

(3) E rendelet alkalmazásában:

1. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott átlátható szervezet;
2. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott behajthatatlan követelés;
3. beruházás: a Sztv. 3. § (4) bekezdés 7. pontjában meghatározott beruházás;
4. felújítás: a Sztv. 3. § (4) bekezdés 8. pontjában meghatározott felújítás;
5. karbantartás: a Sztv. 3. § (4) bekezdés 9. pontjában meghatározott karbantartás;
6. önkormányzati intézmény: az önkormányzat, ideértve az önkormányzat részvételével intézményfenntartó társulás által alapított és fenntartott költségvetési szervet;
7. vagyonkezelői jog: Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. §-ában meghatározott vagyoni értékű jog értendő,
8. ^[1]hasznosítás: a Nvtv. 3. § 4. pontjában meghatározott hasznosítás,
9. ^[2]civil szervezet: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. CLXXV. törvény 2. § 6. pontjában meghatározott civil szervezet.

2. Az önkormányzat vagyona

2. § (1) Az önkormányzati vagyon körét az Nvtv. 5. § (1)-(4) bekezdései határozzák meg. A nemzeti vagyon alapvető rendeltetését az Nvtv. 7. § (1) bekezdése határozza meg.

(2) Az önkormányzati törzsvagyon:

1. forgalomképtelen törzsvagyontárgyak és
2. korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak összessége.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyon mindaz a vagyontárgy, amelyet a Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, valamint a törvény vagy Tiszavárkony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyakat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére, osztott tulajdon létesítésére, megterhelésére, gazdasági társaságba vitelére kötött szerződés semmis.

(5) Az önkormányzat vagyonát - a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban - nyilván kell tartani. Az ingatlan vagyonnyilvántartás feladatait Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatal Tiszavárkonyi Kirendeltsége (a továbbiakban: KÖH Kirendeltség) látja el.

(6) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon, vagy korlátozottan forgalomképes vagyon, vagy üzleti vagyon szerinti minősítéséről.

(7) Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanvagyon tényleges állapotában, értékében bekövetkezett változást, annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül az ingatlan-vagyonkataszteren át kell vezetni. A változás földhivatali ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetésről 30 napon belül - okirattal igazolva - a KÖH Kirendeltsége útján gondoskodik.

3. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

3. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

1. törvény vagy a képviselő-testület annak nyilvánít,
2. a természeti emlék,
3. a muzeális gyűjtemény és muzeális emlék,
4. közművek,
5. közterületi műalkotások,
6. közüzemi szolgáltatást végző vállalkozások, társaságok használatában lévő, alaptevékenység ellátásához szükséges önkormányzati vagyon,
7. művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények használatában lévő önkormányzati vagyon,
8. a képviselő-testület és szervei, valamint hivatala elhelyezésére szolgáló középület és a hozzájuk tartozó földterületek

(2) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata a képviselő-testület döntése szerint szükségtelenné vált.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy elidegenítése, vagy megterhelése a képviselő-testület döntésétől függ. Ezen ingatlanok elidegenítéséhez, vagy megterheléséhez a forgalomképességet akadályozó okokat meg kell szüntetni, a szükséges feltételeket teljesíteni kell.

(4) A képviselő-testület jóváhagyó döntése nélkül történő korlátozottan forgalomképes vagyontárgy megterhelésre, vagy elidegenítésére vonatkozó rendelkezés (pl: szerződés, nyilatkozat, egyéb.) semmis.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

4. Az üzleti vagyon használata, hasznosítása

4. § (1) Az üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon hasznosításáról, kezeléséről a képviselő-testület és szervei gondoskodnak, úgy hogy az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyonát alkotják különösen:

1. beépítetlen belterületi földek (telkek, lakótelkek),
2. külterületi földek (szántó, gyep, kert, gyümölcsös, erdő),
3. az önkormányzat többségi tulajdonában nem álló részesedések gazdasági társaságban (üzletrész, részvény) és értékpapírok,
4. immateriális javak (nem anyagi jellegű eszközök: vásárolt vagy apportként       szerzett vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, stb.),
5. egyéb (előzőekben fel nem sorolt) vagyontárgyak.

(3) Az üzleti vagyon hasznosítása az önkormányzat éves költségvetési rendeletében előírtakkal összhangban történik.

(4) Az üzleti vagyontárgyakat e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

II. Fejezet

Különös rendelkezések

1. A tulajdonosi jogok gyakorlása

5. § (1) Az önkormányzat tulajdonosi jogainak gyakorlása vonatkozásában Mötv. 106-110. §-ait kell alkalmazni.

(2) A tulajdonost megillető jogokat a képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát e rendeletben meghatározott feltételek szerint a polgármesterre és bizottságára átruházhatja.

(3) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(4) E rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak használata (fenntartása), új vagyontárgyak létrehozása, a hasznosítható vagyontárgyak bérbe, vagy haszonbérbe adása, elidegenítése, megterhelése. A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítsa, kiegészítése vagy megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(5) Vagyontárgy, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére, illetve vállalkozásból való kivonására csak gazdasági, műszaki elemzés alapján kerülhet sor.

2. Vagyongazdálkodási hatáskörök

6. § (1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terv megalkotása,
2. az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása vagy átminősítése,
3. ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítése,
4. gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölés, valamint pénzbeli és nem pénzbeli (apport) befektetés,
5. hitel felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
6. kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
7. kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
8. gazdasági társaság alapítása,
9. ^[3]civil szervezet létrehozása, ahhoz való csatlakozás, támogatás nyújtása,
10. az éves költségvetés előterjesztésével egyidejűleg a vagyongazdálkodás irányelveinek meghatározása a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervvel összhangban,
11. az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló bérlemények bérlőinek, valamint az egyéb bérlemények, külterületi és belterületi földterületek bérlőinek és bérleti díjának megállapítása.

(2) A polgármester jogosult:

1. ^[4]a korlátozottan forgalomképes vagyont és az üzleti vagyont nettó 200.000,- Ft nyilvántartási értékig hasznosítani jogszabály, vagy a képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában,
2. ^[5]az üzleti vagyont nettó 200.000,- Ft nyilvántartási értékig eladni jogszabály, vagy a képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában, a képviselő-testület utólagos tájékoztatásával,
3. ^[6]az önkormányzat számára kiadást eredményező, fedezettel biztosított kötelezettséget jogügyletenként nettó 1.000.000,- Ft-ig vállalni jogszabály, vagy a képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában, a képviselő-testület utólagos tájékoztatásával,
   
4. a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése,
5. az átmenetileg használt pénzeszközök egy évnél rövidebb (egy évet meg nem haladó) lejáratú lekötésére, tőkegarantált értékpapírba való befektetésére,
6. ^[7]az értékhatártól függetlenül, előzetes képviselő-testületi döntés nélkül a képviselő-testület felé utólagos beszámolási kötelezettséggel pályázatban való részvételt kezdeményezni, mely az önkormányzat számára bevételt, vagy más kedvezményt eredményez és a pályázat kiírása nem kér előzetes képviselő-testületi döntést, nem szükséges önerő, illetőleg annak forrása a költségvetésben biztosított, valamint a pályázatban foglaltak az önkormányzat érdekével és a felelős gazdálkodás elvével összeegyeztethető,
7. ^[8]civil szervezetek támogatására a költségvetésben meghatározott keret mértékéig,
8. az önkormányzati vagyon értékének megállapításához szükséges értékbecslés beszerzésére,
9. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérlőinek kijelölésére.

(3) A (2) bekezdés c) alpontja az adott jogcímen vállalt tárgyévi kötelezettségekről nyilvántartást kell vezetni, mely nem haladhatja meg az adott évi költségvetésben meghatározott jogcím szerinti előirányzat összegét.

3. A vagyon hasznosításával kapcsolatos eljárás rendje

7. § (1) A mindenkori központi költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó vagyontárgy értékesítése csak versenyeztetés útján, hirdetmény közzétételével lehetséges, a Nvtv. 13-15. §-ai figyelembevételével természetes személy vagy átlátható szervezet részére.

(2) Ingatlan értékesítése esetén az elővásárlási jog gyakorlására jogosultak nyilatkozattételi jogát - értékhatártól függetlenül - biztosítani kell.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket a szerződés létrejöttét követő 15 napon belül a település honlapján közzé kell tenni. A közzétételről a KÖH Kirendeltség gondoskodik.

(4) Önkormányzati vagyont ingyenesen átruházni kizárólag a Nvtv-ben meghatározott esetekben és módon lehet.

4. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

8. § (1) A vagyon értékének megállapítására a könyv szerinti nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

1. értékpapír esetén, a névérték alapján,
2. ^[9]ingatlan vagyon esetén nettó 3.000.000,- Ft könyvszerinti értékhatár felett értékbecslőt kell igénybe venni, az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet. A könyvszerinti értékhatártól, vagy az értékbecsléstől lefelé a polgármester legfeljebb 15 %-al eltérhet,
3. ^[10]ingó vagyon esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára (értéke), ennek hiányában ingóforgalmi szakértő által meghatározott 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés. Az ingó árától, vagy az értékbecsléstől lefelé a polgármester legfeljebb 15 %-al eltérhet,
4. a követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra, kivéve a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékvesztésének összege, ezen követelések az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással kerülnek meghatározásra; vagy a kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege, ezen követelések nyilvántartási értékének %-os mértékében kerülhet meghatározásra,
5. örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (2) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható.

(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően e rendelet 6. §-ban meghatározott döntéshozó dönt.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

5. Követelésről lemondás, követelés elengedése, részletfizetés engedése

9. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat követeléséről részben vagy egészben csak a következő esetekben mondhat le:

1. csődegyezségi megállapodásban,
2. bírói egyezség keretében,
3. felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által adott nyilatkozat alapján a várhatóan nem térül meg,
4. végrehajtási eljárás során, ha nem, vagy csak részben térül meg,
5. ha igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
6. kötelezettje nem lelhető fel, s ez a dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,
7. peren kívüli megegyezés során.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott értékhatártól függetlenül a képviselő-testület lemondhat a követelési igényéről, ha az önkormányzat számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár.

(3) A polgármester nettó 200.000,-Ft-ig részletfizetést átruházott hatáskörben engedélyezhet. A részletfizetést szerződésbe kell foglalni a feleknek.

(4) Nettó 200.001,-Ft-tól részletfizetést a képviselő-testület jogosult engedélyezni.

6. A felajánlott vagyon elfogadása

10. § Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondást a képviselő-testület elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére és ismert terhei nem érik el a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

7. Vagyonkezelő szervek

11. § (1)^[11] E rendelet alkalmazásában vagyonkezelőnek minősülnek a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak.

(2) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között gazdálkodik. Az önkormányzat vagyonkezelő szervei kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni, biztosítani, közterheit viselni, üzemeltetni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

(3) A vagyonkezelő jogosult a tulajdonosi jog gyakorlását érintő döntések előkészítésére és végrehajtására.

(4) A vagyonkezelők a vagyonkezelési feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

8. A jogok gyakorlása, a vagyonkezelői jog ellenértéke

12. § (1) A képviselő-testület a 11. § (1) bekezdés szerinti vagyonkezelők részére a vagyonkezelői jogot ingyenesen, az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek vagyonkezelői részére külön rendeletben, térítés ellenében biztosítja.

(2) A vagyonkezelőt megilletik a tulajdonos jogai, terhelik a kötelezettségei, azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át.

(3) A vagyont a hatályos számviteli jogszabályoknak megfelelően, elkülönítve a KÖH Kirendeltsége tartja nyilván, teljesíti az előírt könyvvezetési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettséget.

(4) A KÖH Kirendeltsége - az értékhatártól függő hatáskörrel rendelkező előzetes hozzájárulásával - a többi költségvetési szervvel együttműködve gondoskodik a vagyon karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátásáról, a feladatellátás során feleslegessé vált önkormányzati vagyon elidegenítéséről.

(5) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően vagyonértékelést és elemzést kell készíteni, melyben - az eljárást megelőzően elkészített vagyonértékelés megállapításaira alapozva - értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.

(6) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról - az önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül - e rendelet és más jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik. Vagyonkezelő a vagyonkezelési jogát más szervre nem ruházhatja át, a vagyontárgyat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg.

13. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmaznia kell:

1. a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatot és ellátandó egyéb tevékenységeket, valamint
2. a vagyonkezelő által a feladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére, és ezzel összhangban a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,
3. a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, azon belül a kötelező önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó vagyon megjelölését,
4. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és a vagyonnal való vállalkozás feltételeit,
5. a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, illetve kijelölés esetén az ingyenesség tényét,
6. a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
7. az önkormányzat költségvetését megillető - a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó - befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
8. a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket,
9. ^[12]a rendes és rendkívüli felmondás eseteit,
10. a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
11. a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
12. ^[13]az ingatlan- nyilvántartási rendelkezéseket és az ezzel kapcsolatos költségeket,
13. ^[14]a vagyonkezelésbe adott, támogatott tevékenységgel, beruházással létrehozott vagyonnal kapcsolatos rendelkezéseket,
14. ^[15]termőföld esetén a földhasználati nyilvántartással kapcsolatos eseteket, költségeket,
15. ^[16]természetvédelmi terület esetén a természetvédelmi hatósággal való kapcsolattartási kötelezettséget.

(2) A képviselő-testület a határozatlan idejű, illetve határozott idejű vagyonkezelési szerződését rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha:

1. a vagyonkezelő kötelezettségét az önkormányzati költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeket hátrányosan érintő módon megszegi,
2. a vagyonkezelő, az ellene a szerződéskötés előtt megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról a helyi önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja, illetőleg a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul,
3. a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

(3) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonban kárt okoz.

9. A vagyonkezelői jog ellenőrzésének szabályai

14. § (1) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(2) A vagyonkezelő az ellenőrzés érdekében köteles minden közérdekből nyilvános adat, valamint az információs és önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő, az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adatszolgáltatásra és okirat bemutatására. Az ellenőrzésre egyebekben a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók.

10. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek, Felügyelő bizottsági tagjainak kijelölése és kötelezettségeik

15. § Az önkormányzati tulajdonú, vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és Felügyelő Bizottsági tagok kötelesek:

1. A társasági döntések meghozatalánál az önkormányzat érdekeit közvetíteni és érvényesíteni, a társaság eredményes működését elősegíteni.
2. A társaság működésében jelentkező problémákra, a gazdálkodást veszélyeztető eseményekre a tulajdonos figyelmét felhívni.
3. A társaságban végzett munkájukról minden gazdasági évet követő év június 15-ig írásban beszámolni a képviselő-testületnek.

III. fejezet

Záró rendelkezések

Hatályba léptető rendelkezések

16. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendelet mellékleteinek naprakészen tartásáról az ingatlan vagyon kataszter alapján a KÖH Kirendeltség gondoskodik.

(4) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2010 (II. 01.) számú rendelet és annak valamennyi módosítása.

(5) A rendelet mellékletei:

1. számú melléklet: Tiszavárkony Község Önkormányzatának kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen vagyontárgyai

2. számú melléklet: Tiszavárkony Község Önkormányzatának korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai

(6) A rendelet függelékei:

1. számú függelék: Tiszavárkony Község Önkormányzatának üzleti vagyontárgyai

(7) E rendelet az Európai Unió joganyagával ellentétes szabályozást nem tartalmaz.

Tiszavárkony, 2013. szeptember 20.

A rendeletet a Képviselő-testület 2013. szeptember 19-i ülésén fogadta el.

A rendelet 2013. szeptember 20-án került kihirdetésre.