1. § A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) kezelésében lévő helyi közutak (a továbbiakban: helyi közút), gyalogutak, járdák építésére, korszerűsítésére, megszüntetésére, valamint felbontására és azok egyéb, nem közlekedési célú igénybevételére (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel).

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb, nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. A közút kezelője hozzájárulásában feltételeket írhat elő.

(2)¹ A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a közút kezelőjénél kell benyújtani. A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemhez az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI.28.) ITM rendelet (a továbbiakban: ITM rendelet) 6. §-ban megjelölteken felül csatolni szükséges:

(3) A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat igénybe kívánja venni (továbbiakban: a kérelmező).

(4)² A helyi közút burkolatbontással járó, nem közlekedési célú igénybevételéért igénybevételi díjat kell fizetni. Az igénybevételi díj mértéke az ITM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott díj.

(5) A fizetendő igénybevételi díj összegét az Önkormányzat állapítja meg a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez adott közútkezelői hozzájárulásában. A fizetendő díjat az igénybevétel előtt kell megfizetni, a díj megfizetését igazolni kell.

(6) Az igénybevételi díjat az igénybevétel tervezett időtartama alapján, de legalább egy napra kell megállapítani. A díjat a hozzájárulásban meghatározott módon kell megfizetni.

(7) Az igénybevételi díj megfizetéséig a közutat, járdát, valamint a gyalogutat érintő munkavégzés, vagy egyéb nem közlekedési célú igénybevétel nem kezdhető meg.

(8) Nem kell díjat fizetni – külön jogszabályban meghatározottakon túl - a közút kezelője által vagy megrendelésére végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esetén.

(9) Nem kell hozzájárulás a közút rendkívüli igénybevételéhez. Rendkívüli igénybevétel alatt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (továbbiakban: Kkt.) 38. §-ában meghatározott igénybevételeket kell érteni:

(10)³ A rendkívüli igénybevétel idejére az igénybe vevőnek a munkavégzés helyszínén az igénybe vevő nevét, elérhetőségét, a munkálatok megnevezését feltüntető táblát kell elhelyeznie.

(11) Ha a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételére közterület-használati megállapodás alapján kerül sor, a közterület-használati megállapodás szerint használatba adott helyi közút vonatkozásában e rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a közterület használatot szabályozó egyéb jogszabályok eltérően nem rendelkeznek.

(12) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően vették igénybe, a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelme alapján – az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezheti, továbbá pótdíj fizetésére kötelezi.

(13) Az igénybe vevő köteles gondoskodni arról, hogy a nem közlekedési célú igénybevételhez szükséges valamennyi hozzájárulás, illetve engedély a helyszínen rendelkezésre álljon.

(14) A Képviselő-testület a Kkt. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján a 3. § (2) bekezdésében, a 14. § (1) bekezdés a) pontjában, a 34. § (1) és (4) bekezdésében, 35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, valamint a 42/A. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott közútkezelői hatáskörét Önkormányzat jegyzőjére ruházza át.

3/A. §⁵ (1) Burkolatbontással járó munkát november 15. és március 15. közötti időszakban nem lehet végezni (általános burkolatbontási tilalom). Az általános burkolatbontási tilalom alól felmentés adható, ha a várható időjárási viszonyok a munkát megengedik, és a hozzájárulás jogosultja írásbeli nyilatkozatban kötelezettséget vállal a téli munkavégzés feltételeinek a biztosítására,

(2) A közút fejlesztését, felújítását, pályaszerkezetének teljes szélességű helyreállítását követő 5 éven belül azon burkolatbontással járó munka - a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének kivételével - nem végezhető, illetve ilyen esetben a közútkezelő teljes szélességű helyreállítást írhat elő. A közútkezelő csak kivételesen indokolt esetben járulhat hozzá az ilyen munkák 5 év letelte előtti megkezdéséhez. A burkolatbontási tilalommal érintett utak felsorolását a rendelet 1.számú függeléke tartalmazza.

(3) Az 5 éves burkolatbontási tilalom alól felmentés kérelem alapján és kivételes esetben adható, ha

4. § (1) A rendelet hatálya alá eső közutakon végzett alábbi tevékenységek vonatkozásában a tényleges munkavégzés megkezdése előtt 15 nappal a kérelmezőnek a közút kezelőjétől munkakezdési hozzájárulást kell kérnie:

(2) Nincs szükség munkakezdési hozzájárulásra a közút nem közlekedési célú – külön jogszabályban meghatározott – rendkívüli igénybevétele esetén. A munka megkezdését azonban ebben az esetben is az igénybe vevő a közút kezelőjének köteles bejelenteni.

(3) A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell:

(4) Az igénybevételre engedélyezett területen kívül további terület a munkavégzéshez csak a közútkezelő külön hozzájárulása alapján vehető igénybe.

5. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a kivitelezési munkák tényleges megkezdésének időpontját a közútkezelő felé írásban köteles bejelenteni. A munkaterületről és annak környezetéről a közútkezelő fényképfelvétel készítését írhatja elő.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, valamint a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a közút kezelője által előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó hozzájárulásokat a munkaterületen kell tartani.

6. § (1) A felbontott úttest, járda, gyalogút burkolat helyreállításának szerkezetét, valamint a kivitelezés módját a közútkezelői hozzájárulás határozza meg. A kivitelezést úgy kell végrehajtani, hogy az a vonatkozó szabványok és a hatályos műszaki előírások feltételeinek is megfeleljen.

(2) Járda felbontása esetén, a szükséges alépítményi munkák elvégzését követően, a járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül – a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal, vagy az Önkormányzat hosszú távú fejlesztési terveivel összhangban, térkő burkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel – a járda teljes szélességében – szakszerűen helyre kell állítani.

(3) A felbontott kis- és nagy kőburkolatokat a meglévő és megmaradó burkolattal azonos anyagú és azonos méretű kövekből, azonos sor és hézagkiosztással, illetve a környező ívszeleteket és hullámvonalakat megtartva kell helyreállítani úgy, hogy a helyreállított felületek a környezetükhöz illeszkedjenek.

(4) Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően (vagy azzal egyidejűleg) az építést megelőző forgalmi rendet a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles helyreállítani, illetve az új forgalmi rendet kialakítani. (Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolat jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani, a jelzőlámpákat eredeti állapotába és üzemmódjába kell helyezni.)

7. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa, vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben, a közútkezelői hozzájárulásban, vagy a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.

(2) Ha a véglegesen helyreállított közúton – a munka nem megfelelő elvégzése miatt – süllyedés, vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét a közútkezelő felhívja a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig a bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

8. § (1) Az e rendeletben foglalt kötelezettségek megszegéséből eredő károkért a károkozó a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítés általános szabályaira vonatkozó rendelkezései és a Kkt. rendelkezései szerint felelős.

(2) A közút nem közlekedési célú igénybevétele során az igénybe vevő által harmadik személynek okozott károkért az igénybe vevő felel.

(3) A közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapota, vagy forgalomtechnikai hiba miatt keletkezett kár esetén a károsultnak a kárigényét a közút kezelőjéhez kell haladéktalanul bejelentenie.

(4) A közút kezelője köteles a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálni és a kárigény bejelentőjét írásban értesíteni a felelősség elismeréséről, vagy a kárigény elutasításáról.

(5) Ha a közút kezelőjének a megállapítása szerint a közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotáért más személy vagy szervezet a felelős, köteles erről a kárigény bejelentőjét írásban értesíteni.

9. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat kezelésében lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díjról szóló 10/2007.(III.26) rendelete.

(3) E rendeletet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.