Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Decs Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7144 Decs, Fő utca 23.

  (3) A képviselő-testület hivatalának neve: Decsi Polgármesteri Hivatal

AZ ÖNKORMÁNYZAT JELKÉPEI

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jelképek leírását, azok használatának rendjét külön rendelet tartalmazza.

A TELEPÜLÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

4. § (1) Decs nagyközség testvérvárosi kapcsolatot tart fenn az alábbi településekkel:

a) Cormeilles (Franciaország)

b) Végvár (Románia)

c) Csóka (Szerbia)                                                             

d) Nagymácséd (Szlovákia)

e) Csonkapapi (Ukrajna).

       (2) A külföldi utakhoz a nagyközségi önkormányzatot képviselő delegáció személyi összetételét a képviselő-testület külön határozattal állítja össze. 

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

5. § (1) A képviselő- testület a polgármesterrel együtt hét főből áll.

(2) A képviselők névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ellátja az önkormányzati törvényben és egyéb jogszabályokban ráruházott és az önként vállalt feladat és hatásköröket.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre és a társulásra átruházhatja. E hatáskörök esetében a képviselő-testület utasítást adhat, és a hatáskört bármikor visszavonhatja. A hatáskör átruházásról és az átruházás visszavonásáról szóló döntés minősített többséget igényel. Az átruházott hatáskör tovább nem adható. A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a 1. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a hozott döntésekről, intézkedésekről és azok eredményeiről a képviselő-testület rendes ülésén beszámol.

 (6) Az önként vállalt feladatok tárgyában a képviselő-testület az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával - dönt.

(7) A szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

III. FEJEZET

A KÉPVISELÕ-TESTÜLET MÛKÖDÉSE

GAZDASÁGI PROGRAM, MUNKATERV

6. § (1) A polgármester – az alakuló ülést követő hat hónapon belül - gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, irányait, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.

(2) A polgármester a program elkészítéséhez javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, valamint a bizottságoktól.

(3) A polgármester a gazdasági program időarányos végrehajtásáról tájékoztatást ad.

7. § (1) A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását is célzó – éves munkaterv.

(2) A képviselő-testület éves munkatervének elkészítése a polgármester feladata.

(3) A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kérhet:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b)a bizottságoktól,

c) a jegyzőtől,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzattól

e) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

f) a községben működő egyesületektől, egyéb önszerveződő közösségektől,

g) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetektől.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

                        a)  az ülésnapok várható időpontját,

                        b) a napirendek címét,

                        c)  a napirend előterjesztőjét,

            d) az előterjesztést véleményező megnevezését,

            e) az előterjesztés benyújtásának határidejét.

(5) A munkatervbe évente fel kell venni a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót, valamint a bizottságok munkájának értékelését.

(6) A munkaterv testületi ülésre történő előterjesztésekor tájékoztatást kell adni a munkatervbe fel nem vett javaslatokról.

(7) A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év december hó végéig kell a képviselő-testület elé terjeszteni jóváhagyásra, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen ha

1. eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra,
2. a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy
3. új napirend kerül felvételre.
   

A KÉPVISELÕ-TESTÜLET ÜLÉSEI

ALAKULÓ ÜLÉS

8. § (1) Az önkormányzati képviselők és a polgármester választást követő 15 napon belül a polgármester köteles összehívni a képviselő-testület tagjait. A meghívót az ülést megelőző 3 nappal kell kikézbesíteni.

      (2) Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg és vezeti.

      (3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke beszámol a polgármester és a képviselők választásának eredményéről, majd átadja a polgármester megbízólevelét.

      (4) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt vagy fogadalmat tesz, melyről okmányt ír alá.

  (5) Az eskütételt követően a polgármester a Választási Bizottság elnökével együtt átadja a képviselőknek a megbízólevelüket. A megbízólevelek átvételét követően a képviselők a polgármester előtt esküt tesznek, melyről okmányt írnak alá.

      (6) A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen dönt.

RENDES ÜLÉS

9. § (1) Rendes ülés a munkatervben szereplő időpontra összehívott ülés.

(2) A képviselő-testület saját munkaterve alapján, illetve szükség szerint tartja ülését, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) A képviselő-testület rendes ülése: minden hónap utolsó szerdai munkanapja 18⁰⁰ órától, de kivételesen a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.

RENDKÍVÜLI ÜLÉS

10. § (1) Rendkívüli ülés a munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés.

(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni – legkésőbb 15 napon belül – ha kettő képviselő, a képviselőtestület bizottsága, vagy a kormányhivatal vezetője írásban bejelentett napirendi javaslattal indítványozza, megjelölve az ülés helyét és idejét.

 (3) Rendkívüli ülésre a Képviselő-testület rövid úton – rendkívüli esetben - személyes értesítéssel vagy telefonon, írásos előterjesztés nélkül is összehívható.

ÜNNEPI ÜLÉS

11. §  (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal, augusztus 20-án ünnepi ülést tart.  Évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat.

      (2) Az ünnepi ülésen csak az ünnep jellegének megfelelő napirend szerepelhet.

KÖZMEGHALLGATÁS

12. § (1) A képviselő-testület évente legalább két alkalommal közmeghallgatást tart.  A közmeghallgatás olyan témához kapcsolódik, amely a lakosság jelentős részét érinti, érdekli.

Közmeghallgatást lehet tartani az alábbi önkormányzati döntések előtt:

a) helyi adók bevezetése,

b) a költségvetés megállapításáról szóló rendeletek megalkotása,

c) a község  általános rendezési tervének elkészítése,

d) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés.

(2) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg, hogy a közmeghallgatás időpontjának kitűzéséről melyik ülésén dönt.

(3) A közmeghallgatás lefolytatására, a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(4) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a lakosságot annak megtartása előtt legalább 7 nappal előbb értesíteni kell a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a Faluházban, a helyi újságban, az önkormányzat internetes honlapján, a helyi televízióban, plakátokon.

(5) A témától, résztvevők és javaslatok számától függően korlátozható a hozzászólások  időtartama. Erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(7) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű kérdésekre, javaslatokra a polgármester köteles választ adni, lehetőség szerint azonnal. Amennyiben ez nem lehetséges úgy a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül írásban kell értesíteni.

LAKOSSÁGI FÓRUM

13. § (1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart, ha a Képviselő-testület azt határozatban elrendeli.

(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.

(3) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, a jegyző segítségével gondoskodik.

(4) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján, a helyi televízióban, plakátokon kapnak tájékoztatást.

A KÉPVISELÕ-TESTÜLET ÜLÉSEZÉSI SZABÁLYAI

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÖSSZEHÍVÁSA, meghívottak köre és jogai

14. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester - hívja össze és vezeti. Amennyiben mindkét személy akadályoztatva van, vagy mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselőtestület ülését a képviselői tevékenységében nem akadályoztatott legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testületet össze kell hívni e rendelet 8-10. §-aiban foglalt esetekben.

            (3) A képviselő-testület ülését, az ülés helyét és napját, kezdési időpontját, a napirendi javaslatokat és előterjesztők neveit tartalmazó meghívóval kell összehívni, melyhez mellékelni kell az előterjesztéseket, határozati javaslatokat.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 48 órával előbb ki kell kézbesíteni.

(5) A meghívók és az ülés anyagának elkészíttetése és kiküldése a jegyző feladata.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosságot a meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin történő kifüggesztésével, az önkormányzat internetes honlapján történő közzétételével, valamint a helyi televízión és plakátokon keresztül kell értesíteni, erről a jegyző gondoskodik.

(7) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
2. a főállású, nem képviselő alpolgármestert,
3. a bizottságok nem képviselő tagjait,
4. a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
5. a napirendi pontok előadóit
6. a helyi civil szervezetek és alapítványok képviselőit,
7. akinek a jelenléte a napirend megtárgyalásához indokolt.

(8) A (7) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak részére a meghívóval együtt a fő napirendek előterjesztéseit kézbesíteni kell. Az egyes napirendekhez meghívottak részére írásos előterjesztést csak azon pont esetében kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(9) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(10) A tanácskozási joggal meghívott az ülésen felszólalhat, javaslatot tehet, kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc.

(11) A képviselő-testület üléséről meghívó útján – mellékletek nélkül – értesíteni kell:

1. egyházak képviselőit,
2. az önkormányzati intézmények vezetőit
3.  a helyi média képviselőit.

(12) Az önkormányzati intézmények vezetői az intézményt érintő napirendi ponthoz valamint a napirendi pontok előadói az őket érintő napirendhez kapnak előterjesztést.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA

15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Az ülésen a meghívottakon kívül bárki részt vehet, az ülés zavarása nélkül, az arra kijelölt helyen foglalhat helyet. Az ülésen elhangzottakhoz csak a képviselő-testület hozzájárulásával szólhat hozzá. 

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 46.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) Ha a zárt ülés elrendelése a képviselő- testület döntésétől függ, elrendelésére a polgármester, illetve az ülés elnöke, képviselő és a jegyző tehet javaslatot. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt.

(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző, meghívás esetén a polgármesteri hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő, valamint a nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor a nemzetiségi önkormányzat elnöke vesz részt.

(6) A zárt ülés esetén az ülésen elhangzottak tekintetében a jelenlévőket titoktartási kötelezettség terheli.

(7) A zárt ülés után a polgármester tájékoztatást ad a döntés lényegéről. Ennek során nem sértheti meg azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.

(8) Zárt ülést a képviselő-testület teljes ülésére, illetve egy-egy napirend tárgyalására is el lehet rendelni. Utóbbi esetben az ülés elnöke oldja fel az ülés zárt jellegét.

(9) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(10) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak az (5) bekezdésben meghatározottak tekinthetnek be.

A RENDES ÜLÉS NAPIRENDJE

16. § (1) A rendes ülés napirendjére a polgármester - ülés elnöke - tesz javaslatot az előzetesen írásban kiküldött meghívó szerint.

(2) A tárgysorozat elfogadása előtt

1. a polgármester, képviselő és a jegyző - megfelelő indokolással – javaslatot tehet a tárgysorozat sorrendjének megváltoztatására, előterjesztések napirendről történő levételére,
2. a polgármester, képviselő és a jegyző - megfelelő indokolással – javaslatot tehet meghívóban nem szereplő sürgősségi előterjesztés napirendre vételére,
3. az előterjesztőnek - megfelelő indok esetén - joga van a napirendről levetetni az előterjesztést,
4. a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti az előterjesztést, ha azt a bizottság még nem tárgyalta, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette napirendjére, vagy napirendjére vette ugyan, de döntést nem hozott.

(3) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Az ülés megkezdése előtt anyagot kiosztani csak a polgármester, illetve a jegyző engedélyével lehet.  

(5) Nem kerülhet a testületi ülésen kiosztásra:

            a) intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat,

               társasági szerződés, alapszabály módosítása,

            b) önkormányzati pénzeszköz vagyonátadásáról ill. elidegenítéséről szóló javaslat,

            c) rendelet alkotás,

            d) kinevezés, választás, vezetői megbízás adása, vagy annak visszavonására vonatkozó előterjesztés.

(6) A Képviselő-testület az ülés befejezésének időpontját az ülés folyamán bármikor meghatározhatja.

A NAPIRENDEK TÁRGYALÁSÁNAK SORRENDJE

17. § (1) A napirendek sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1.  polgármesteri beszámolók (melyet a meghívóval írásban is megküld a képviselőknek) a két ülés közötti események, lejárt határidejű határozatok

2.  napirendi pontok

3.  interpellációk, kérdések.

(2) A polgármester minden napirend felett külön-külön nyit vitát.

A képviselő testület elé kerülő anyagok megnevezése, azok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok.

18. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) tájékoztató

b) beszámoló

c) rendelettervezet

d) az a)-c) pont alá nem tartozó határozati javaslat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előterjesztések alapjául szolgáló anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján – előzetes törvényességi véleményezést követően - gondoskodik az ülés meghívójának összeállításáról. A benyújtáskor figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó időpontra.

(3) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a képviselő- testület elé. A polgármester kivételes esetben szóbeli előterjesztést is terjeszthet a képviselő- testület elé a rendelettervezet kivételével.

Tájékoztató

19. § 1) A tájékoztató olyan információk testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a község életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen:

a) jogszabályok,

b) az önkormányzat és szervei működésére jellemző adatok,

c) a településre vonatkozó különböző adatok

ismertetését.

(3) Tájékoztató benyújtására a polgármester, alpolgármester, a képviselő testület bizottsági elnökei, a jegyző, valamint az éves munkaterv szerint erre felkértek jogosultak.

(4) A tájékoztató elfogadásáról a testület vita nélkül dönt.

Beszámoló

20. § (1) A beszámoló készíthető:

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b) a testület valamely határozatának a végrehajtásáról

c) interpellációk kivizsgálásáról

d) az önkormányzat és szervei tevékenységéről.

(2) A beszámolók benyújtására felelősként megjelölhető személyek: polgármester, bizottsági elnökök, jegyző, a jogszabályok, valamint az éves munkaterv alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület, illetőleg az illetékes bizottság határozatot hoz.

(4) A jogszabály alapján beszámolásra kötelezett nem önkormányzati szervek beszámolóját –távolmaradásuk bejelentése esetén- a polgármester terjeszti elő.

EGYÉB ElőterjesztésEK

21. § (1) A 18. § (1) bekezdés d) pontja szerinti előterjesztésnek minősül minden olyan beterjesztés, mely a képviselő-testület vagy a bizottságok döntését igénylő kérdésre irányul.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előterjesztés benyújtására a polgármester, alpolgármester, a képviselő testület bizottsági elnökei, a jegyző jogosultak. 

(3) Rendelettervezetet csak a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a jegyző terjeszthet elő.

            (3) A benyújtott előterjesztéseket a tárgykör szerinti érintett bizottság véleményezi.

(4) Ha az előterjesztés a költségvetés kiadásának növekedését, vagy bevételének csökkenését eredményezheti, úgy az előterjesztőnek meg kell jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

(6) Könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésekhez mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését. Ennek hiányában a javaslatról érvényes döntés nem hozható.

(7) A képviselő- testület hatáskörébe tartozó kinevezések esetén a benyújtott pályázati munkákat csak az érintett bizottság tagjainak kell megküldeni. A pályázat kiírását követően a pályázóktól be kell kérni a zárt ülés tartására vonatkozó nyilatkozatot. A pályázó nyílt üléshez való hozzájárulása esetén a pályamunkák a Polgármesteri Hivatalban tekinthetők meg.

(8) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztésen a „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni.

(9) Amennyiben az ügy jellege megengedi, úgy a határozati javaslat szóban is előterjeszthető.

(10) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

Indítvány

22. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotásának előkészítésére, vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.

(2) Indítványt, bármely képviselő, bizottsági elnök, polgármester, alpolgármester, jegyző terjeszthet a testület elé.

(3) Az indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő - további javaslat megtételével - csatlakozhat.

(4) Az indítvány elfogadása esetén a polgármester gondoskodik az előterjesztés elkészíttetéséről és a képviselő- testület következő rendes ülésre való előterjesztéséről.

(5) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, és az ülést megelőzően az illetékes bizottság nem tárgyalt.

(6) A sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal dönt.

Interpelláció, Kérdés

23. § (1) Interpellációnak minősül az önkormányzati ügyekben történő írásos felvilágosítás kérése, vagy valamilyen helyi közügybe tartozó hiányosságra, hibára történő írásos figyelemfelhívás.

(2) Kérdés: Az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.  

(3) A kérdésnek vagy interpellációnak nem minősülő beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.

24.§ (1) A képviselő-testület tagjai interpellációt intézhetnek a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz. Az interpellációt a polgármesternél, az ülést megelőző 5. nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani. Az írásban beterjesztett interpellációra a megkérdezettnek – amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel – a testületi ülésen választ kell adnia. Ha az interpellációra a testületi ülésen érdemi válasz nem adható, vagy azt a képviselő nem fogadja el, úgy arra az érdemi választ 15 napon belül írásban kell a képviselő részére megküldeni, melyről a következő testületi ülésen szóban is tájékoztatást kell adni.

(2) Ha az interpellációs válaszadás a képviselő-testület ülésén történik, az interpelláló képviselőt -az írásbeli bejelentés mellett- legfeljebb három percben megilleti a szóbeli kiegészítés és további legfeljebb két percben a viszontválasz joga. Az interpelláló képviselőnek az ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról.

(3) Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, egyébként a képviselő- testület nem foglal állást.

(4) Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását az illetékes bizottságnak, vagy a jegyzőnek. Ebben az esetben lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vehessen. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

(5) Ha az interpelláció tárgyalásakor az interpelláló nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

25. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen, vagy – ha az ügy bonyolultsága indokolja - legkésőbb 5 napon belül érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt, ha a kérdező a választ nem fogadja el, egyébként a képviselő- testület nem foglal állást.

(3) Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.

A TANÁCSKOZÁS RENDJE

A HATÁROZATKÉPESSÉG

26. § (1) Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét. A határozatképességet az ülés elnöke a jegyző segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri.

 (2) A határozatképtelen képviselő-testület ülését 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Az így összehívott ülésen a meghívóban nem szereplő előterjesztés nem tárgyalható.

AZ ELNÖK ÜLÉSVEZETÉSI FELADATAI

27. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a jelenlévő legidősebb képviselő vezeti. Munkájukat tanácskozási joggal a jegyző segíti.

(2) Az ülésvezető elnök feladatai, jogosítványai:

                        a)   megnyitja az ülést, megállapítja az ülés határozatképességét,

                        b)   javaslatot tesz a napirendre,

                        c)   biztosítja a képviselők interpellációs-, kérdezési- és hozzászólási jogát,

                        d)   biztosítja a tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólási jogát,

                        e)   napirendi pontonként megnyitja, vezeti, összefoglalja és lezárja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a döntéseket

g) berekeszti az ülést.

            (3) A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki. 

(4) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

a) határozatképtelenség miatt az ülés elnapolására vagy bezárására, vagy

b) tárgyalási szünet elrendelésére.

(5) A polgármester az ülés vezetése során jogosult

a) az ülés félbeszakítására és az elnapolásának vagy bezárásának kezdeményezésére,

b) a napirendi pontok összevont tárgyalásának kezdeményezésére és

c) a vita lezárásának kezdeményezésére,

melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

Rendfenntartás

28. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a polgármester (a levezető elnök) a felelős.

(2) E jogkörében:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja a tárgyszerűségre,

b) figyelmezteti a hozzászólót, hogy túllépte a hozzászólások meghatározott időtartamát;

c) figyelmezteti, majd rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.  

(4) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(5)  A levezető elnök soron kívül két perces hozzászólást adhat annak, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani (személyes megszólíttatás).

A NAPIRENDHEZ TÖRTÉNŐ FELSZÓLALÁSOK TÍPUSAI

29. § (1) A képviselők csak az ülésrend szerinti helyükről tehetik meg felszólalásaikat és hozzászólásaikat.

(2) A felszólalás típusai:

                        a) ügyrendi,

                        b) napirendhez kapcsolódó,

                        c) módosító javaslat.

ÜGYRENDI FELSZÓLALÁS

30.§ (1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő. Az ügyrendi javaslatról – amennyiben szükséges – a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

      (2) Ügyrendi javaslat:

a) napirend felvétele, levétele,

b) napirendek tárgyalásának sorrendje

c) az ülés zárt, nyilvános jellege

d) tárgyalási szünet elrendelésének kérése,

e) titkos szavazás kérése

f) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása

g) meghívottak körével kapcsolatos javaslat,

h) javaslat a vita lezárására

g) az előterjesztés teljes vagy részbeni visszavonása.

NAPIRENDHEZ KAPCSOLÓDÓ FELSZÓLALÁS

31. § (1) Az első felszólalás a napirendi pont előadóját (továbbiakban: előterjesztő) illeti meg. Az előterjesztő legfeljebb tíz percben szóbeli kiegészítést tehet. A bizottsági javaslatot a bizottság elnöke, vagy a bizottság által megbízott képviselő-bizottsági tag ismerteti.

(2) Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz max. öt-nyolc perc időkeretben szólhat hozzá, függetlenül attól, hogy hányszor kér szót.

(3) A tanácskozási joggal meghívottak a jelentkezés sorrendjében - a képviselők felszólalásait követően - az elnök engedélyével felszólalhatnak legfeljebb három percben.

(4) Az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke döntéshozatal előtt kettő percben felszólalhat.

(5) Döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT

32. § (1) Módosító javaslat tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.

(2) Módosító javaslatot a polgármester, valamely bizottság, az előterjesztő, képviselő illetve a jegyző tehet.

(3) A módosító javaslat elfogadásáról a képviselő- testület egyszerű többséggel dönt. Az elfogadott módosító javaslat az eredeti határozati javaslatnak, javaslatrésznek vagy rendelettervezet szövegrészének a helyébe lép, de a jegyzőnek jelzési kötelezettsége van, ha jogszabálysértést észlel.

(4) A lezárt napirendet a polgármester javaslatára a testület minősített többséggel, egy alkalommal újra megnyithatja.

(5) A megnyitásról szóló döntés után a Képviselő-testület minősített döntéshozatallal rendelkezik a korábban meghozott döntés hatályon kívül helyezéséről, ha az szükséges.

A NAPIRENDEK VITÁJA

33. § (1) A napirendek vitájánál az ülés elnöke először a bizottsági elnököknek, majd a képviselőknek adja meg a szót.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak a képviselők felszólalásait követően, az elnök engedélyével teszik meg felszólalásaikat.

(3) A vitában az előterjesztőhöz kérdés intézhető, valamint az előterjesztéshez hozzászólás és módosító javaslat tehető. 

(4) Az előterjesztőt megilleti a kérdésekre a válaszadás és a zárszó joga is.

(5) A vitát a polgármester akkor zárja le, amikor már nincs további kérdező és hozzászóló.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások számának, időtartamának korlátozására, illetve megváltoztatására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A napirendi pont tárgyalása során bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünet rendelhető el, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A szünet időtartama legfeljebb húsz perc lehet.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSHOZATALA

34. § (1) A Képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(2)  A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel – a jelen lévő képviselők több mint felének igen szavazatával – hozza, általában nyílt szavazással.

(3) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint felének, azaz négy képviselőnek az igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(5) Amennyiben a képviselő elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét és ezt a képviselő-testület megállapítja, úgy a polgármester – rosszallásának egyidejű kifejezése mellett – az ülés nyilvánossága előtt nyomatékosan felhívja, hogy a jövőben ez irányú kötelezettségének tegyen eleget.

(6) Amennyiben a képviselő ismételten elmulasztja a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét és ezt a képviselő-testület megállapítja, a képviselő következő hónapra eső tiszteletdíját 10%-kal csökkenteni kell.

(7) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségű szavazattal dönt.

(8) Határozatképesség szempontjából a döntésből kizárt képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni.

(9) Amennyiben elutasító döntés nyílt szavazásnál, szavazategyenlőség következtében születik és a nem támogató szavazatok között ”tartózkodó” szavazat is volt, akkor az ülés elnöke tárgyalási szünetet követően az előterjesztést ismételten napirendre veheti, vagy újratárgyalás érdekében bizottsághoz utalhatja. A bizottság a következő rendes testületi ülésre terjeszti elő a napirendet.

MINŐSÍTETT TÖBBSÉGHEZ KÖTÖTT DÖNTÉSEK

35. § A Mötv. 50. §-ában, 55. § (1) bekezdésében és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 33/C. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:

1. alpolgármester megbízásának visszavonása,
2. döntés helyi népszavazás, népi kezdeményezés tárgyában,
3. önkormányzati kitüntetés és elismerő cím adományozása,
4.  közterület elnevezése,
5. fegyelmi eljárás megindítása,
6. a gazdasági társaságba történő belépés, kilépés, tőkeemelés,
7.  titkos szavazás elrendelése,
8. a már lezárt napirend ismételt megnyitása és szükség esetén a lezárt napirendi döntés hatályon kívül helyezése,
9. szabadon választott közfeladat ellátásának megszüntetése.
   

A SZAVAZÁS MÓDJA

36. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A vita lezárása után először a bizottság által elfogadott módosító javaslatokat, majd az ülésen tett módosító javaslatokat kell megszavaztatni, az elhangzás sorrendjében. Ezek után az elfogadott módosításokkal együtt az eredetileg előterjesztett javaslat kerül szavazásra.

(3) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza, a határozati javaslatról igen-nem nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

(4) Nyílt szavazás esetén a szavazás megkezdése előtt bármely képviselő indítványozhatja a név szerinti szavazást. E kérdésben a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést rendelhet el. 

(6) A polgármester a szavazást követően a szavazás eredményét számszerűen állapítja meg, majd kihirdeti a döntést.

NYÍLT SZAVAZÁS

37. § (1) A szavazás - a titkos szavazás kivételével - kézfeltartással történik.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról nyílt szavazás esetén az ülés elnöke gondoskodik.

A NÉV SZERINTI SZAVAZÁS

38. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a képviselő- testület valamely bizottságának kezdeményezésére.

 (2) A névszerinti szavazást külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen” vagy „nem”, illetve „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, melynek ténye bekerül a jegyzőkönyvbe. A jegyző összesíti a szavazatokat, és majd az ülés elnöke kihirdeti a szavazás eredményét. A jegyzőkönyvet az ülés elnöke és a jegyző aláírásukkal hitelesítik.

(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(4) A szavazás közben a szavazást indokolni tilos.

TITKOS SZAVAZÁS

39. § (1) A képviselő-testület bármely képviselő javaslatára vita nélkül határozhat titkos szavazás tartásáról a Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(2) A képviselő-testület titkosan szavaz az alpolgármester megválasztásakor.

(3) A szavazás - a bélyegzővel ellátott - szavazólapon, a szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(4) Titkos szavazásnál a képviselő-testület által egyszerű szótöbbséggel megválasztott 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el, melynek tagjaiból szintén egyszerű szótöbbséggel elnököt választ a képviselő-testület.

(5) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

          (6) A titkos szavazás úgy történik, hogy az eldöntendő kérdést (választás esetén a javasolt személyeket ABC sorrendben) a szavazólapra fel kell írni. 

          (7) Érvényesen szavazni a kérdés vagy a név/-ek/ alatti „igen” és „nem” szó mellett elhelyezett kockában, két egymást metsző vonallal lehet. Érvénytelen a szavazat, ha a képviselő nem jelölte meg, hogy „igen”-nel vagy „nem”-mel kíván-e szavazni. 

(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(9)  A szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

                        a) a szavazás tárgyát,

                        b) a szavazás helyét és napját, kezdetét és végét,

                        c) szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

                        d) a szavazás során felmerült körülményeket,

                        e) a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatokat,

                        f) a szavazás eredményét.

(10) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az ülés jegyzőkönyvének mellékleteként kell kezelni.

(11) Az ülés elnöke kihirdeti a titkos szavazás eredményét.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI ÉS AZOK JELÖLÉSE

40. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot, egyedi ügyekben határozatot hoz.

.

RENDELETALKOTÁS

41. § (1) A rendeletalkotást indítványozhatja, illetve kezdeményezheti: képviselők, polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottságok, a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek, helyi nemzetiségi önkormányzat, helyi társadalmi szervek, állampolgárok népi kezdeményezés útján.

(2) A rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani, aki azt köteles a benyújtás időpontját követő képviselő-testület ülésén előterjeszteni. 

(3) A képviselő-testület rendeleteinek megalkotása, határozatainak meghozatala előtt köteles vizsgálni, hogy mely szervek egyetértését, véleményét kell kikérnie.

(4) A rendelettervezetet a képviselő-testület illetékes bizottsága megtárgyalja és véleményezi.  

(5) A nemzeti és etnikai kisebbséget érintő rendelettervezetet az érintett nemzetiségi önkormányzat is megtárgyalja. A polgármester köteles írásban kikérni a véleményét a rendelet megalkotásához.

(6) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal (amely arab szám), évszámmal, dátummal (amely a kihirdetés napja) kell ellátni:

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének …./20…..(………….) önkormányzati rendelete a………………………….ról. Rövidítése: …./20……(…….) ÖR

42. § (1) A rendelet hiteles szövegezéséről, kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Ugyanez vonatkozik az egységes szerkezetben való közzétételre is.

(2) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján (7144 Decs, Fő utca 23.) történik.

(3) A közzététel helyét a kihirdetéssel egy időben meg kell jelölni. A rendeletet a (2) bekezdésben foglaltakon túl közzé kell tenni az önkormányzat internetes honlapján.

(4) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) Az irattári példányt kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(6) Az önkormányzat hatályos és hatályon kívül helyezett rendeleteiről a jegyző elektronikus nyilvántartást vezet.

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZAT

43. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, a határozat meghozatalának időpontját jelző dátummal kell ellátni a következők szerint:

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének …./20…..(………….) számú határozata a…………………….ról. Rövidítése: …./20……(…….) határozat 

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Elkészítteti a Határozati kivonatokat, melyet legkésőbb a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, a határozattal érintetteknek.

(3) A Képviselő-testületi határozatokról, rendeletekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket és a polgármester lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóját a jegyző készítteti elő.

(5) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül dönt ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben, beleértve a napirend elfogadását is.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE

44. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

 (2) A kisebbségi véleménnyel bíró képviselő  - amennyiben a képviselő-testületi ülésen kéri – az érintett napirendhez kapcsolódó hozzászólásáról, szó szerinti jegyzőkönyvet kaphat.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni. Az eredeti példány kezeléséről a jegyző gondoskodik.

(7) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletei:

                        a) jelenléti ív,

                        b) meghívó,

                        c) a jegyzőkönyvben be nem szövegezett rendelet,

                        d) megtárgyalt előterjesztések és azok mellékletei,

                        e) írásban benyújtott hozzászólások, egyéb írásos indítványok,

                        f) titkos szavazás eredményéről készült jegyzőkönyv 1 példánya,

                        g) név szerinti szavazásról készült jegyzőkönyv.

                        h) az ülésen elfogadott rendelet.

 (8)  A képviselő-testület üléséről - zárt ülés kivételével - készült jegyzőkönyv egy hitelesített másolati példányát a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján ügyfélfogadási időben lehet megtekinteni, illetve a nyílt ülések jegyzőkönyvei az önkormányzat internetes honlapján is megtekinthetők.

(9) A képviselő-testület üléséről készült videó felvételt öt évig kell megőrizni.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELÕ

TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI

45. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti. A képviselői minőségében hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre.

(2) A képviselőt az Ötv. 19. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően további jogok illetik meg illetve kötelezettségek terhelik.

(3) A képviselő további jogai:

a) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, alpolgármestereknek, a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyekben hozott döntését.

b) a képviselőket a polgármester, a jegyző és a Polgármesteri Hivatal dolgozói munkaidőben kötelesek – lehetőleg soron kívül – fogadni,

c) megbízatásának ellátásával összefüggésben - külön rendeletben meghatározott - tiszteletdíjra, költségtérítésre jogosult,

d) a munkájával összefüggő feladatainak ellátása érdekében a hivatalnál rendelkezésre álló technikai eszközöket jogosult (telefon, fax, sokszorosító) igénybe venni.

46. § A képviselő kötelezettsége:

a) köteles aktívan és tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,

c) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

d) testületi ülésen a tanácskozás ideje alatt az 1 órát meghaladó távollétét vagy végleges eltávozását az ülés elnökének bejelenteni,

e) vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot, személyes érintettséget a vita előtt bejelenteni,

f) a képviselői tevékenysége során a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot a vonatkozó rendelkezések megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll),

g) felkérés alapján közreműködni a képviselő-testület, illetőleg az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,

h) kapcsolatot tartani a választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, valamint jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

i) vagyon- nyilatkozatot tenni.

V. FEJEZET

A KÉPVISELÕ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

47. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságai és azok létszáma:

1. Pénzügyi Bizottság (rövidítve: PB) létszáma 5 fő, ebből 2 fő nem képviselő tag,
2. Fejlesztési Bizottság (rövidítve: FB) létszáma 3 fő, ebből 1 fő nem képviselő tag,
3. Szociális, Oktatási, Kulturális, Sport Bizottság (rövidítve: SZOKS) létszáma 3 fő, ebből 1 fő nem képviselő tag.

(2) A bizottságok munkáját tanácsadók segítik. A tanácsadók a bizottság feladataiban jártas személyek, akiket a bizottság választ. A tanácsadók a bizottság munkájában tanácskozási joggal vesznek részt, munkájukat társadalmi megbízatásban végzik.

(3) A bizottság elnökének megválasztására az alakuló ülésen, az alelnök és a tag megválasztására legkésőbb az azt követő rendes ülésen kerül sor. Az elnöki, az alelnöki vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő rendes ülésen kerül sor.

(4) A bizottsági tagok névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

(5) A bizottságok általános feladat és hatásköreit az 3. számú melléklet tartalmazza.

48. § (1) Egy konkrét ügy döntésre történő előkészítésére vagy meghatározott feladat ellátására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság létszámát és működésének időtartamát a képviselőtestület esetenként dönti el.

(3) Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

A BIZOTTSÁGOK ELNÖKEINEK ÉS TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

49. § (1) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság működésével összefüggésben azonosak.

(2) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

(3) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben az éves bizottsági ülések számának ötven százalékán nem vett részt, úgy a bizottság elnöke a bizottság egyetértésével a képviselő-testületnek javaslatot tehet a visszahívására.

(4) A bizottság tagja köteles a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(5) A bizottság elnöke:

             a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

             b) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

             c) képviseli a bizottságot,

             d) évente beszámol a képviselő- testületnek a bizottság munkájáról,

             e)  bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a  polgármesteri hivatallal.

            (6) A bizottság alelnöke:

a) a bizottság elnökének akadályoztatása esetén ellátja az (5) bekezdésben meghatározott feladatokat, és

b) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a bizottság elnöke esetenként megbízza.

            (7) A bizottság tagjai:

            a) részt vesznek a bizottság ülésein,

            b) a bizottsági döntések előkészítésében,

            c) az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.

 (8) A bizottság elnökének tisztsége megszűnik:

                        a) lemondással,

                        b) a képviselői mandátum megszűnésével,

                        c) összeférhetetlenség kimondásával,

                        d) felmentéssel.

            A bizottság tagjainak tisztsége megszűnik:

                        a) lemondással,

                        b) képviselői mandátum megszűnésével,

                        c) összeférhetetlenség kimondásával,

                        d) visszahívással.

(9) A fenti tisztségek megszűnése esetén a képviselő-testület következő ülésén előzetes egyeztetés után a polgármester javaslatot tesz a bizottsági tisztség betöltésére.

A BIZOTTSÁGI MŰKÖDÉS SZABÁLYAI

50. § (1) A bizottság a képviselő-testület üléseihez igazodóan ülésezik, de rendkívüli bizottsági ülés is összehívható.

(2) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottsági tárgyalást követően nyújthatók be.

(3) A bizottság ülései nyíltak, de a Mötv. zárt ülésre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(4) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról. Összevont bizottsági ülések esetén a bizottságoknak külön-külön is határozatképesnek kell lenniük. Az összevont bizottsági ülés vezetése a bizottságok elnökeinek megállapodása alapján történik. Az összevont bizottsági ülésről egységes, összevont jegyzőkönyv készül. A bizottságok határozataikat közösen – erre utaló jelöléssel – hozzák.

(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(6) A képviselő-testülettől megtárgyalásra, újratárgyalásra visszakért napirendeket a bizottság köteles a következő képviselő-testületi ülésig – akár soron kívüli ülés összehívásával - megtárgyalni. Amennyiben a bizottság nem tárgyalja meg kellő időben e napirendeket, úgy azt döntésre a soron következő testületi ülésre vissza kell adni.

AZ ÖSSZEHÍVÁS, tanácskozás RENDJE

51. §  (1) A bizottság feladatkörét és hatásköreit ülésein gyakorolja. Az ülést a bizottság elnöke - összevont ülés esetén elnökei – hívja össze. A bizottság ülését a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(2) A bizottsági ülésekre tanácskozási joggal meg kell hívni a 14. §. (7) bekezdésében meghatározott személyeket.

(3) A képviselő-testület a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökének tevékenységi körét érintő témákban tanácskozási jogot biztosít bizottsága ülésein is.

(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet bármelyik képviselő, valamint az, akit a bizottság elnöke az ülésre meghív.

(5) Az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják.

 (6) A bizottság munkájának koordinálásáról, az ülések technikai előkészítéséről a döntések nyilvántartásáról és az ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(7) A bizottsági ülés programpontjainak sorrendje:

                        a) az ülés napirendjének megállapítása

                        b) napirendek tárgyalása

                        c) bejelentések, tájékoztatók.

(8) A bizottsági ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok értelemszerűen alkalmazandók az V. Fejezetben foglalt eltérésekkel azzal, hogy polgármesteren a bizottság elnöke, az alpolgármesteren az alelnök értendő.

DÖNTÉSHOZATAL

52. § (1) A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt. Minősített többségű döntésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályai azonosak a testület tagjaira vonatkozó kizárási szabályokkal. A bizottság elnöke köteles érintettségét bejelenteni a polgármesternek, vagy azt megteheti vele kapcsolatban bármely bizottsági tag vagy képviselő is.

(4) A bizottság önkormányzati hatósági jogkörében a közigazgatási eljárás szabályai szerint hozza meg határozatát, döntésének indokolásával.

(5) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki, melyet a képviselő-testület ülésén a napirend tárgyalásakor a bizottság elnöke vagy írásban vagy szóban közöl.

(6) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, illetve távollétében az alelnöke.

(7) A bizottság határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal, évszámmal, dátummal és a bizottság nevének rövidítésével kell ellátni. A dátum a határozathozatal időpontját jelzi.

(8) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai és technikai, valamint adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik.

A BIZOTTSÁGI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE

53. § (1) A bizottsági ülésről a Mötv.-ben meghatározott tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. Amennyiben az ülést nem a bizottság elnöke vezette, akkor a jegyzőkönyvet az ülés vezetője írja alá. Összevont testületi ülés esetén az adott bizottságok elnökei írnak alá.

(3) A jegyzőkönyv egy példányát a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván, egy példányt a Tolna Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni.

VI. FEJEZET

A TISZTSÉGVISELÕK

A POLGÁRMESTER

54. § (1) Decs nagyközség polgármestere megbízatását főállásban látja el. Polgármesteri esküjének megfelelően képviseli a testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. Foglalkoztatási jogviszonya megválasztásának napjával jön létre.

(2) A képviselő-testület elnöke és törvényes képviselője a polgármester.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(4) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A képviselő-testület a polgármester részére kérésére – megbízatásának időtartamára – költségátalányt állapíthat meg. A költségátalány – jogszabályi keretek közötti – mértékére a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.  

A POLGÁRMESTER FELADATAI

55. § (1) A polgármesterre a képviselő-testület által átruházott feladat- és hatásköröket a 1. számú melléklet tartalmazza. A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről írásban tájékoztatást ad.

(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait a Mötv., valamint jelen Szabályzat foglalja magába.

(3) A polgármester feladatai a fentieken túlmenően a képviselő-testülettel kapcsolatban a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők:  

a) a község fejlődésének elősegítése,

b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésnek támogatása,

c) a község vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást

e) segíti a képviselők munkáját,

f) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,

g) kapcsolatot tart a helyi egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületével,

h) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

i) a bizottságok elnökeivel együtt fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit,

j)fogadóórát tart.

(3) Ha a képviselő-testület döntését - önkormányzati érdeket - sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt.

(4) A polgármester döntést hozhat, ha a Képviselő-testület - határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, és halaszthatatlan ügyről van szó, kivéve a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó döntést.

(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a)  indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(6) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványokat a Mötv. 67. §-a szabályozza.

(7) Törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján a kormányrendeletben előírt esetekben – honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben – részt vesz a közigazgatási feladatok helyi végrehajtásában.

(8) A polgármester ezen közigazgatási feladatait a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

(9) A polgármester munkáját roma referens segíti, a roma referenst a polgármester javaslatára a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a képviselő-testület nevezi ki.

AZ ALPOLGÁRMESTEREK

56. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára főállású nem képviselő alpolgármestert és saját tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a polgármester munkájának segítésére és helyettesítésére.

(2) A képviselő-testület az alpolgármesterek számára az illetményt és a tiszteletdíjat megválasztásukkor állapítja meg és kérésükre – jogszabályi keretek között – költségátalányt állapíthat meg.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

JEGYZŐ

57. § (1) A polgármester pályázat alapján jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatain túl :

a) előkészítteti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésén,

c) határozathozatal előtt –törvénysértés gyanúja esetén- törvényességi észrevételt tesz,

d) gondoskodik a Képviselő-testület üléseiről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről,

e) a polgármesterrel közösen aláírja az önkormányzati rendeletet és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet,

f) az ülést követő 15 napon belül megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a Képviselő-testület és a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet,

g) megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a polgármester saját és átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatát és a bizottság  határozatát,

h) a  Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével ellátja a bizottságok, működésének ügyviteli feladatait,

i) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásairól,

j) gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről.

ALJEGYZŐ

58. §(1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatkörét és a közöttük lévő munkamegosztást a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzőt - távolléte vagy akadályoztatása esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Hivatalnak, a jegyzői tisztség betöltéséhez szükséges, törvényben meghatározott képesítési és egyéb előírásoknak megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

.

VII. FEJEZET

POLGÁRMESTERI HIVATAL

59. § (1) A Hivatal – előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel – teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg az önkormányzati igazgatás szerve.

(2) A Polgármesteri Hivatal Ügyrendjére a jegyző tesz javaslatot, mely javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A Hivatalra vonatkozó szabályzatok karbantartását, naprakészségének ellenőrzését a jegyző folyamatosan végzi.

(4) A hivatal a képviselő-testület által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester, és a jegyző fogadóóráit.

(5) A mindenkor hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat a jelen rendelet 3. számú függelékét képezi.

(6) A Polgármesteri Hivatalban lévő, vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 4. számú függelék tartalmazza.

8. VIII. FEJEZET
   

HELYI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS

60. § (1) A Helyi érdekegyeztető Tanács tagjai:

a) az intézményi szakszervezet vezetője, és az intézmények közalkalmazotti tanácsának elnöke,

b) az önkormányzat képviselő-testülete állandó bizottságainak elnökei,

c) a polgármester.

(2) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő települési jelentőségű kérdésekben az önkormányzat az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban egyeztet.

(3) Az önkormányzat döntése előtt az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti:

1. a költségvetés, valamint
2. a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tervezeteket az azokról történő döntés előtt legalább 7 nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szakszervezetnek, szervezetnek.

társulás

61. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

 (2) Az önkormányzat társulásait az 5. számú függelék tartalmazza.

IX. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

62. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

X. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

63. § (1) Az önkormányzat vagyongazdálkodásának és vagyonkezelésénék szabályait a képviselő-testület külön rendeletben írja elő.

(2) Az Önkormányzat szakfeladatait a 6. számú függelék tartalmazza.

Az önkormányzat költségvetése

64. § (1) Az önkormányzat éves költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóját a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.

(2) A képviselő-testület először a költségvetési koncepcióról dönt. Ezt követően tárgyalja a költségvetési rendeletet. A költségvetési rendelet-tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A Pénzügyi Bizottság előzetesen köteles megtárgyalni az éves költségvetést tartalmazó előterjesztést és annak rendelet-tervezetét, a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves és év végi beszámolókat, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelet-tervezetekkel együtt, továbbá mindazon előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van.

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

65. §  (1) Az Önkormányzat és a Decsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között kötött együttműködési megállapodás a nemzetiségi önkormányzati működés személyi-tárgyi feltételeinek biztosítását, az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátását határozza meg.

 (2) A képviselő-testület a Decsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működése feltételeinek biztosítása érdekében a polgármesteri hivatalhoz tartozó kettő iroda helyiséget, térítésmentesen a nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

(3) A képviselő-testület a polgármesteri hivatala útján a Decsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez igazodó postai kézbesítést, gépelési, sokszorosítási feladatot ellátja, ezek költségeit viseli.

(4) A nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési rendjét - törvény keretei között - saját hatáskörben állapítja meg.

XI. FEJEZET

 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

66. § (1) E rendelet 2013. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/2013. (III.05.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Decs, 2013. június 26.

Biczó Ernő sk.                                                  Kondriczné dr. Varga Erzsébet sk.

            polgármester                                                                                     jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2013. július 2-án

                                                                             Kondriczné dr. Varga Erzsébet sk.

                                                                                                            jegyző