Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (XI.5.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Hatályos: 2014. 01. 01- 2017. 04. 30Gyál Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (XI.5.) önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről
Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről az alábbi rendeletet alkotja.
1. Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya Gyál közigazgatási területére terjed ki, rendelkezéseit az e rendeletbe ütköző cselekményeket Gyál közigazgatási határain belül elkövető természetes személyekkel, jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli szervezetekkel szemben kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
3. § (1) Aki a rendeletben meghatározott a közösségi együttélés szabályai bármelyikét megszegi vagy megsérti, illetve betartását elmulasztja százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.
Eljárási szabályok
4. § (1) Az eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.
(2) A rendeletben foglaltak betartását a közterület-felügyelő és a Gyáli Polgármesteri Hivatal ügyintézője ellenőrzi.
(3) A közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartás miatti közigazgatási hatósági eljárás hivatalból, vagy bejelentés alapján indítható. Az eljárás lefolytatására az alábbi eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Fiatalkorúval szemben pénzbírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik, vagy a bírság megfizetését vállalja.
2. A közösségi együttélés alapvető szabályai
A közterület használatára vonatkozó magatartási szabályok
5. § (1) Gyál közterületeit a közterületek használatáról és használatuk rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak betartásával kell használni. Azokat a rendeltetésüktől eltérően a jogszabályban előírt engedéllyel, hozzájárulással vagy megállapodás alapján, az abban meghatározott módon és mértékben szabad használni.
(2) Tilos
a) szobron, emlékművön, utcabútorzaton, egyéb berendezési tárgyon, szökőkúton gördeszkázni, görkorcsolyázni, kerékpározni, rollerezni, kivéve a közterületen táblával kijelölt gördeszka pályák területét;
b) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát vagy emléktáblát beszennyezni, eltakarni, jogosulatlanul kihelyezni, leszerelni vagy megrongálni.
(3) A közterületet úgy kell használni, hogy az másokat a közterület jogszerű használatában ne akadályozzon, a közterület más által történő használatát ne nehezítse, vagy ne tegye lehetetlenné.
(4) Közterületen a közhasználatú létesítményeket, berendezéseket rendeltetésüknek megfelelően kell használni, tilos beszennyezni, megrongálni.
(5) Közterület-használati engedély szükséges:
a) szobor, emlékmű, díszkút, medence, köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok stb.) és alapzatos zászlórúd elhelyezéséhez;
b) az árusító és árusítással kapcsolatos egyéb fülke, pavilon elhelyezéséhez;
c) a közterületbe 10 centiméteren túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető), ernyőszerkezet továbbá cég- és címtábla elhelyezéséhez;
d) kereskedési engedéllyel rendelkező vállalkozó vagy szervezet részére, a szükséges feltételek megléte esetén alkalmi mozgóárusítási tevékenységhez;
e) a mozgó árusításhoz;
f) önálló hirdető-berendezés elhelyezéséhez;
g) a közterületi műtárgyakon hirdető berendezés elhelyezéséhez;
h) az építési munkával kapcsolatos állvány, konténer, építőanyag és törmelék elhelyezéséhez, tárolásához;
i) az alkalmi, alkalmi idényjellegű árusítási tevékenység végzéséhez;
j) a közterület kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (vendéglátó-ipari előkert, terasz létesítése, üzlet előtti árusítás stb.), árukirakodás céljából történő igénybevételéhez;
k) a kiállítás, alkalmi vásár (búcsú), sport- és kulturális rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, esküvői rendezvények lebonyolításához (lakodalmas sátor felállítása stb.);
l) kereskedelmi célú film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza.
A zöldterületek, zöldfelületek használatára vonatkozó magatartási szabályok
6. § A közterületen lévő növényzetet (fák, cserjék, virágok, gyep) és a zöldfelületek egyéb elemeit, tartozékait, felszerelési tárgyait rendeltetésének megfelelően kell használni, tilos szándékosan vagy gondatlanul megrongálni, károsítani, vagy elpusztítani.
Köztisztaság fenntartásával kapcsolatos magatartási szabályok
7. § (1) A köztisztaság fenntartásának rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt előírásokat meg kell tartani.
(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:
a) az ingatlannal határos járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellet zöld sáv is van, az úttestig terjedő terület) tisztán tartásáról, hulladékeltávolításáról. Ez a kötelezettség a bekerített, a be nem kerített üres, illetve használaton kívül álló ingatlanok tulajdonosaira is kiterjed,
b) az úttest, járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá a kapubejárók tisztán tartásáról,
c) az épület tetőzetéről az esővíz, hólé járdára való csorgásának, illetve a hó lecsúszásának megakadályozásáról,
d) az utcai sorfák és a gyalogos járdára való kinyúló ágak, bokrok megfelelő nyeséséről, a lehullott lomb összegyűjtéséről, a járda, valamint az úttest között felburjánzó esetleges gaz eltávolításáról. Az utcai sorfák ás az ingatlanról kihajló fák, bokrok ágai nem lehetnek 2 m-nél alacsonyabbak.
(3) Tilos a helyiségek, területsávok takarításánál, gondozásánál keletkezett szennyeződést, szennyvizet, permetlevet közterületre csapadék-levezető rendszerbe, csapadék-elvezető árokba beleseperni, belevezetni.
(4) A járdáról összegyűjtött szemetet, illetve szennyező anyagot közútra helyezni tilos, azt onnan el kell távolítani. A közterületekről összegyűjtött szemetet, kerti hulladékot, levágott füvet tilos az utcai árkokban elhelyezni. Ugyancsak tilos az utcai árkokat szeméttel és egyéb anyagokkal feltölteni.
(5) Az utcai hulladékgyűjtőbe a hulladékgyűjtő térfogati jellemzőitől lényegesen eltérő hulladékot (nagy méretű tárgyat), illetve háztartási hulladékot elhelyezni tilos.
(6) A közterületről önálló bejárattal rendelkező üzletek és egyéb elárusítóhelyek, vendéglátóegységek, intézmények előtti járdaszakaszt, illetve ha a járda mellet zöld sáv is van, az úttestig erjedő szakaszt a nyitva tartás ideje alatt a használó köteles tisztán tartani, szükség esetén fellocsolni.
(7) Közterületen megrendezett vásárok, sport-, és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodnia a várható forgalomnak megfelelő számú hulladékgyűjtő edényzet, továbbá illemhely, vízvételi lehetőség biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.
(8) Közterületi ivóvizet szolgáltató kutakat, közkifolyókat csak rendeltetésszerűen, ivóvízvételre szabad használni.
(9) Szennyező illetve bűzös anyagokat (trágyát, ételhulladékot, moslékot, stb.) csak légmentesen elzárt tartállyal felszerelt vagy zárt rakterű járművel szabad szállítani. Istálló trágya belterületen csak szóródás mentesen, letakarva szállítható
(10) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely környék levegőjét szennyezheti, az egészségét veszélyezteti vagy élősdiek számára tápot nyújthat, közterületen illetve magánterületen elhelyezni vagy elhagyni tilos. Közterületet emberi ürülékkel beszennyezni tilos.
(11) A település lakóterületén átfolyó élő vízfolyásokba és árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet, permetlevet bevezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.
A védett jelképek használatával kapcsolatos magatartási szabályok
8. § (1) Az önkormányzat jelképeit az önkormányzat címeréről, zászlajáról és használatuk rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt előírások megtartásával szabad felhasználni.
(2) Tilos azoknak jogosulatlan, az önkormányzat rendeletében vagy a használatra vonatkozó engedélyben foglaltaktól eltérő vagy a közösséget sértő módon történő felhasználásuk.
(3) A címer nem önkormányzati szervek általi használatát – kérelemre – a jegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezheti.
Hirdetményekkel kapcsolatos magatartási szabályok
9. § (1) Hirdető berendezést, reklámhordozót közterület-használati hozzájárulással, az abban meghatározott módon lehet elhelyezni.
(2) Tilos hirdetményt nem e célra kijelölt helyre (különösen élő fára, növényzetre, szoborra, közmű-tartószerkezetre) kifüggeszteni. Az idejétmúlt vagy megrongálódott hirdetményt el kell távolítani, a rendezvény utolsó időpontját vagy megrongálódását követő 8 napon belül.
(3) Tilos az Önkormányzat tulajdonában álló hirdető-berendezést, reklámot, hirdetést beszennyezni, eltakarni.
Az állattartásra vonatkozó magatartási szabályok
10. § (1) Az ebtartó köteles biztosítani, hogy az ebek felügyelet nélkül más magánterületére ne juthassanak be, valamint, hogy ne rongálják a szomszédos ingatlanon elhelyezett építményeket, kerítést, kaput.
(2) Tilos ebet táblával tiltott helyre, területre beengedni vagy bevinni.
(3) A közterületen, a lakóház közös használatú helyiségeiben, épület részén, udvarán, liftben az állat által okozott szennyeződést el kell távolítani.
(4) Közterületen tilos haszonállatot tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni.
(5) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségeket, istállókat, ólakat úgy kell kialakítani, hogy az állat-egészségügyi és egyéb beavatkozások balesetmentesen elvégezhetők legyenek.
(6) Az állattartásra szolgáló létesítményeket és azok helyiségeit naponta legalább egyszer, de szükséghez képest többször is ki kell takarítani és mésztejjel, vagy más megfelelő fertőtlenítő szerrel rendszeresen fertőtleníteni kell. Az ott található legyek és kártékony rágcsálók irtását rendszeresen kell végezni.
(7) A trágya- és trágyalétárolót úgy kell kialakítani, hogy abba a csapadékvíz be ne folyhasson, abból a szennyezett lé ki ne folyhasson, e célból vízhatlan aljzatú és oldalfalú fedett trágyatárolót kell létesíteni.
(8) A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint, de a nyári időszakban legalább hetente gondoskodni kell.
(9) A település mezőgazdasági művelés alatt álló belterületein a kiszállított trágyát haladéktalanul be kell dolgozni. Így kell eljárni Némediszőlő, Jálicsholdas és Dózsa-dűlő városrész területén is.
11.§
Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok
A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló hulladékkezelési közszolgáltatás
Igénybevételének szabályai
12. § (1) Be kell tartani a települési szilárd hulladék kezelésére irányuló hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet előírásait.
(2) A tulajdonos köteles a Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást a háztartási hulladék vonatkozásában hetente egy alkalommal – a Közszolgáltató által megjelölt időpontban - igénybe venni. A kihelyezett fedeles gyűjtőedény fedelének - a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban kell lenni. A gyűjtőedény (konténer) nem akadályozhatja a jármű- és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, vagy mások jó közérzetének a megzavarásával.
(3) A tulajdonos a háztartási hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a Gyál közigazgatási területén rendszeresített gyűjtőedények valamelyikét köteles igénybe venni, és kizárólag azt használni.
(4) A tulajdonos kötelezettsége, hogy az ingatlanon keletkező települési szilárd hulladékot - különös tekintettel a hatékony hasznosításra, feldolgozásra, illetve a környezetbarát ártalmatlanításra – az elszállításra való átvételig az ingatlanán gyűjtse, illetve azt megfelelő gyűjtőedényben tárolja. A települési szilárd hulladék gyűjtése, tárolása során olyan gondossággal kell eljárni, hogy a hulladék sem az ingatlanon, sem a közterületen, sem a szállító járműbe való ürítéskor ne szóródjon szét, ne porozzon, és egyéb módon környezetterhelést ne idézzen elő.
(5) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves települési szilárd hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a gyűjtőedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a tulajdonos köteles a gyűjtőedényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.
(6) Nem szabad a gyűjtőedényben folyékony, mérgező, robbanó vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni települési szilárd hulladékként, amely veszélyezteti a begyűjtéssel és szállítással foglalkozók vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét.
(7) Nem szabad a begyűjtés és a szállítás céljából a közterületre kihelyezett gyűjtőedényt oly módon rögzíteni, amely az edény ürítését lehetetlenné teszi vagy megnehezíti, illetve a gyalogos és gépjármű forgalmat veszélyezteti.
A temetők használata
13. § (1) A temetők használata kapcsán be kell tartani a temetőkről és a temetkezésről szóló önkormányzati rendelet előírásait.
(2) Tilos
a) olyan magatartást tanúsítani, amely a szertartások rendjét, a temetőlátogató közönség kegyeleti érzéseit sérti, a kegyeleti jog gyakorlását akadályozza vagy gátolja;
b) a temető nyilvántartási rendjére, továbbá a sírok (urnafülkék) díszítésére nem szolgáló tárgyak temetőbe való bevitelére vonatkozó előírásokat megszegni;
c) engedély nélkül gépjárművel behajtani a temető területére;
d) a temető épületeit, a temetési hely jelölésére szolgáló sírjelet (sírt, sírboltot, síremléket stb.) vagy a temetőben lévő egyéb tárgyakat, vagy a növényzetet megrongálni, beszennyezni, továbbá a sírok díszítésére szolgáló tárgyakat jogtalanul eltávolítani;
e) a temető területén szemetelni, nem a kijelölt helyre helyezni el a hulladékot;
f) a temető területére állatot bevinni;
g) a sírgödröt kifalazni;
h) síremléket bejelentés nélkül lebontani, áthelyezni;
i) a temető területén engedély nélkül munkát végezni;
j) olyan fát, bokrot, cserjét ültetni, melynek az öregkori magassága az 50 cm-t eléri, vagy mely túlterjed a sírkő (területfoglalási) méret határán.
3. Hatályba léptető és záró rendelkezések
14. § (1) E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően elkövetett cselekmények miatt indult eljárásokban kell alkalmazni.
15. § Hatályát veszti Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 15/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete.