Szentkirályszabadja Község Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (1) bekezdésének b) pontja, a 18.§ (2) bekezdés, a 21.§ (1) bekezdése, 131.§ (1) bekezdése, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján; Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ E rendelet célja, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően meghatározza a Szentkirályszabadja Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által a pénzbeli és természetben biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, igénybevételének módját, kifizetésének, folyósításának valamint ellenőrzésének szabályait.

2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a gyermekvédelem helyi rendszeréhez kapcsolódóan Szentkirályszabadja Község közigazgatási területén élő

a) lakcímmel rendelkező magyar állampolgárságú,

b) valamint – ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedett, bevándorolt, hontalan jogállású,

c) továbbá a magyar hatóságok által menekültként, illetve oltalmazottként elismert személyekre, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik

3.§ A gyermekek védelmét a Képviselő-testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:

a) Pénzbeli és természetbeni ellátások:

b) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

ba) gyermekjóléti szolgáltatás

bb) gyermekek átmeneti gondozása

4. § (1) Pénzbeli szociális ellátások:

a) rendszeres szociális segély,

b) lakásfenntartási támogatás,

c) méltányossági ápolási díj,

d.) önkormányzati segély

e.) szociális kölcsön

(2) Természetbeni szociális ellátások

a) önkormányzati segély

b) köztemetés,

c) méltányossági közgyógyellátás,

(3) Személyes gondoskodás

a) Alapellátások

aa) étkeztetés,

ab) házi segítségnyújtás,

ac) családsegítés,

ad) nappali ellátás

5.§ (1) Az ellátás iránti kérelmet az év bármely munkanapján a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatánál lehet benyújtani. A kérelem postai küldeményként a Polgármesteri Hivatal címére is feladható.

(2) A rendeletben meghatározott ellátásokat a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatánál rendelkezésre álló formanyomtatványokon lehet kérelmezni.

6.§ Önkormányzati segély megállapítása, a lakásfenntartási támogatás megállapítása, az ápolási díj megállapítása, a rendszeres szociális segély megállapítása, ezen ellátások módosítása, megszüntetése ügyében újrafelvételi kérelem nem nyújtható be.

7.§ (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátásokat – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a kérelmező lakcímére a kell postán keresztül kézbesíteni. Ettől eltérően kérelemre az átmeneti és rendszeres ellátás bankszámlára is utalható. Az önkormányzati segélyt hajléktalan személy esetében „postán maradó jelzéssel vagy a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltató Központ telephelyére, Szentkirályszabadja, Jókai utca 1. címre kell utalni.

(2) Házipénztárból csak a jogerősen megállapított önkormányzati segélyt lehet kifizetni, rendkívüli élethelyzetre tekintettel, sürgős intézkedést igénylő esetben.

8.§ (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi-vagyoni viszonyai, családi állapota, lakóhelye) megváltozását 15 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán. E kötelezettségről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.

(2) Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, ha a kérelmező az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy a rendeletben foglalt ellátások igénybevételére irányuló kérelme során jövedelmi vagy vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, az ellátást jogtalanul és rosszhiszeműen igénybe vevőnek minősül.

Az ellátást jogtalanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, illetve a természetben nyújtott ellátásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül benyújtott kérelemre méltányosságból a képviselő-testület, a polgármester hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozóan engedélyezhet:

a)  részletfizetést, ha a kötelezett

aa) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem éri el, vagy

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el vagy

b) csökkentést, ha kötelezett

ba) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem éri el, vagy

bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el.

c) elengedést, ha a kötelezett

ca) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem éri el, vagy

     cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(4) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60%-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

9.§ (1) E rendeletben foglalt ellátások iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint – az ellátási formától függően – a családjában vagy háztartásában élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól.

a) A havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból – származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb, szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásokról, a családok támogatásáról szóló által szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási szelvényt, kivéve ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt.

c) A nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy részéről az ösztöndíjról, felsőoktatási intézményi hallgatók szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását, ha a nagykorú személy adóbevallásra kötelezett, az adóhatóság igazolását,

d) A fizetett, levont gyermektartásdíjról a kifizető igazolását, a postai feladóvevényt, a jogosult átvételi elismervényét, az önálló bírósági végrehajtó igazolását,

e) A kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az okiratot,

f) Vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését a cégjegyzékből való törlésről.

(2) Szociális ellátások esetén csatolni kell továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(3) A nyilatkozatban szereplő jövedelemből csak a gyermektartásdíj címén levont vagy kifizetett összeg vehető figyelembe csökkentő tényezőként.

(4) A (2) bekezdésben foglaltakról eltérni akkor lehet, ha a munkaviszonyba álló személy keresőképtelenség miatt 30 napot meghaladóan táppénzes ellátásban részesül. A munkabér helyett a táppénzes ellátást akkor lehet figyelembe venni, ha a keresőképtelenség előreláthatóan a 30 napot meghaladja. Ha a keresőképtelenség a 30 napot nem haladja meg, a táppénzes állományba kerülést megelőző hónapra járó munkabért kell figyelembe venni.

(5) Amennyiben a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét saját nyilatkozattal vagy alkalmi munkavállalói könyvvel kell igazolni a kérelem benyújtását megelőző három hónapra vonatkozóan.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben szükséges továbbá az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását csatolni arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

10.§ (1) A jövedelemmel nem rendelkező, 18. életévét betöltött, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(2) Családi pótlékra nem jogosult, 18. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató felnőtt részéről igazolás szükséges a tanulói, illetve a hallgatói jogviszonyról.

(3) Csatolni kell a gyermek elhelyezésére, illetve a gyámrendelés, családba fogadás tárgyában hozott határozatot, a gyermektartásdíjról szóló jogerős ítéletet, egyezséget jóváhagyó bírói végzést. Ezek hiányában a tartásdíjat fizető fél írásbeli nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj összegéről.

11.§ (1) Nem lehet megállapítani az e rendeletben meghatározott támogatásokat – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segélyt, az ápolási díjat, és a méltányossági közgyógyellátást – amennyiben a kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagok jogszabályban meghatározott mértéknél nagyobb vagyonnal rendelkeznek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a jogszabályban meghatározott vagyonon a rendkívüli gyermekvédelmi ellátások tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott vagyont, a szociális ellátások tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott vagyont kell érteni.

12.§ (1) Az önkormányzati segély és az ápolási díj ellátások esetében a kérelmező lakásán környezettanulmányt kell készíteni, ha az érdemi döntés meghozatalához a kérelemben benyújtott nyilatkozatokban és igazolásokban szereplő adatok valódisága vagy a jogosultság feltételeinek meglétének igazolása megkérdőjelezhető.

(2) A Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat családgondozója által készített környezettanulmány is felhasználható az eljárás során.

13.§ (1) Az önkormányzati segélyt ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani.

(2) Az önkormányzati segélyt csak akkor lehet megállapítani, ha az előző támogatás megállapítása óta 90 nap eltelt, kivéve ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

(3) A (2) bekezdést a gyermekintézményi térítési díj átvállalása címén megállapított önkormányzati segély és a gyógyszertámogatásra benyújtott önkormányzati segély esetén nem lehet alkalmazni.

(4) a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, vagy a jövedelmi helyzettől függetlenül évente egy alkalommal legfeljebb 50.000,-Ft összegű önkormányzati segélyt lehet megállapítani, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

(5) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában :

a) tartós betegség, vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesés következett be, illetve egyszeri nagyobb kiadásra kényszerülnek

b) elemi kár, vagy baleset következett be, vagy bűntény áldozata lett

c) legfeljebb három havi közüzemi díjhátralék van és önerőből kiegyenlíteni nem tudja

d) nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik

(6) A kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást.

14.§ (1) Önkormányzati segélyt kell megállapítani annak a személynek, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy egyéb okból tartósan, vagy átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd és helyzetén más módon nem lehet segíteni.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősülnek a 13.§ (5) bekezdésben meghatározottak.

(3) A kérelmező akkor tekinthető létfenntartási gondokkal küzdőnek, ha a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg

a) egyedül álló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át

b) 2-4 személy esetén a 160 %-át

c) 5-6 személy esetén 140 %-át

d) 6-nál több személy esetén a 130%-át

(4) Az önkormányzati segély alkalmankénti összege személyenként legalább 4.000,-Ft de nem lehet több, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-a, egyedül élő vagy jövedelemmel nem rendelkező esetében pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a.

15.§ (1) Az önkormányzati segély készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában (közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató szervezet felé, térítési díj átvállalása) lehet megállapítani.

(2) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől számított 15 napon belül minden külön felszólítás nélkül névre szóló számlákkal számoljon el, vagy a segély összegét a családgondozó részére kell folyósítani. A családgondozó a támogatás felhasználásáról minden esetben számlákkal köteles elszámolni. Az elszámolási kötelezettségről a határozatban rendelkezni kell.

(3) Amennyiben a segélyezett az általa kézhez vett segéllyel kapcsolatos elszámolási kötelezettségének maradéktalanul nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő leteltétől számított 6 hónapon belül önkormányzati segélyben nem részesülhet. Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban az elszámolás elmaradása esetére kilátásba kell helyezni a jogkövetkezményekre

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat minden külön felszólítás nélkül alkalmazni kell.

(5) A segélyezett 15 napos határidő elmulasztása esetén, - amennyiben ez neki fel nem róható- igazolást nyújthat be.

(6) A (3) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha az önkormányzati segély elmaradása a kérelmező életét veszélyeztetné, vagy életét aránytalanul megnehezítené

16.§ (1) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a személynek

a) aki a rendszeres szociális segélyezetti együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, vagy rendszeres szociális segélyre való jogosultságának felülvizsgálatánál nem működött együtt, és ezért kellett a rendszeres szociális segélyét megszüntetni vagy

b) akit a jegyző rendszeres szociális ellátás visszafizetésére kötelezett, de fizetési kötelezettségének nem tett eleget, mindaddig amíg e kötelezettségnek eleget nem tesz

c) nem részesíthető önkormányzati segélyben az a személy, akinek foglalkoztatást helyettesítő támogatását azért szüntették meg, mert a felajánlott, a foglalkoztatási törvény szerint megfelelőnek minősülő munkahelyet nem fogadta el, vagy az foglalkoztatást helyettesítő támogatásban nem részesülő személy a kiközvetített munkahelyet nem fogadta el.

(2) Az (1) bekezdés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a segély elmaradása a kérelmező életét veszélyeztetné vagy életét aránytalanul megnehezítené

(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a segély megállapításakor a kiutalásra csak a családgondozó közvetítésével kerülhet sor.

17.§ (1) Gyógyszertámogatásként megállapított önkormányzati segély címén negyedévenként önkormányzati segélyt lehet megállapítani annak a személynek:

a) aki nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal és

b) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át és

c) igazolt gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át meghaladja

(2) A kérelemhez e rendelet 9.§ (1)-(9) bekezdéseiben foglaltakon túl csatolni kell a háziorvos vagy szakorvos által kiadott gyógyszerekről vagy segédeszközökről szóló orvosi vényt, gyógyszertári költségigazolással vagy számlával.

(3) A gyógyszertámogatásként megállapított önkormányzati segély összege minimum 3000,-Ft, maximum 15.000,-Ft.

(4) Különös méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetet kivéve, az esetenkénti önkormányzati segélyek megállapítása között legalább 90 napnak kell eltelni.

(5) Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben az önkormányzati segély a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül azonnal megállapítható és kifizethető.

18.§ (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély (továbbiakban: temetési segély)kell megállapítani annak a személynek, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A temetési segély összegének a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek (200.000,-Ft) 10 %-át kell el kell érnie, maximum azonban 25.000,-Ft állapítható meg.

(3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. A határidő elmulasztása jogvesztő

(4) A kérelemhez csatolni kell a család jövedelemigazolásán kívül

a) a halotti anyakönyvi kivonatot,

b) a temetés költségeiről a segélykérő vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

19.§ (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segélyt kell megállapítani a gyermeknek, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került

(2) A gyermeket nevelő család akkor tekinthető időszakosan létfenntartási gondokkal küzdőnek, ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg

- 2-4 személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át

- 5-6 személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át

- 6-nál több személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át

(3) Időszakos létfenntartási gondnak kell tekinteni azt a helyzetet, ha a család a bevételeire, valamint fizetési kötelezettségeire tekintettel nem tudja fedezni azokat a szükségleteit, amelyek a társadalom tagjai részéről elfogadottak, és amely szükségleteik kielégítésének elmaradása rövid vagy hosszabb távon fizikai vagy mentális károsodáshoz, a hátrányos helyzet újratermelődéséhez, társadalmi kirekesztődéshez, hajléktalansághoz vezethet. Létfenntartási gondnak tekintendő különösen a megfelelő élelmezés hiánya, a lakhatás elvesztésének veszélye, közüzemi szolgáltatás megszüntetésének veszélye, a megfelelő ruházkodás hiánya, ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, tankönyv, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására.

(4) Nem lehet létfenntartási gondnak tekinteni azt a helyzetet, ha a kérelmező az állampolgári jogon ingyenesen, vagy számára megfizethető térítés mellett igénybe vehető szolgáltatás helyett magasabb színvonalú szolgáltatást kíván igénybe venni, és ehhez támogatást igényel.

(5) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzeten a 13.§ (5) bekezdésben meghatározottakat kell érteni.

20.§ (1) Az eseti jellegű, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segély összege gyermekenként nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-ánál.

(2) Az eseti jellegű, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segély összege gyermekenként nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-ánál.

21.§ (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segély formája lehet készpénz, vásárlási utalvány vagy ellátás szolgáltatás térítési díjának átvállalása. Az önkormányzat költségvetésében szereplő éves segélykeret legalább 30 %-át természetbeni ellátás formájában kell biztosítani.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segély természetbeni ellátás formájában kell biztosítani különösen a védelembe vett gyermekek esetében, ha a család életvitelének, a szülők magatartásának ismeretében félő, hogy a pénzbeli támogatást nem társadalmilag elfogadott célra fordítják.

(3) A vásárlási utalvány tartós és napi élelmiszer, ruházati cikk, lábbeli, tanszer, tisztálkodási és tisztítószer, a fűtési idény során tüzelőanyag vásárlására jogosíthat. A Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segély megállapítható részben készpénzben, részben utalvány formájában is.

(4) Amennyiben az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a szülő a támogatás összegét nem a kérelembe meghatározott célra használná fel, a szülőt kötelezni kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől számított 15 napon belül felszólítás nélkül névre szóló számlákkal számoljon el.

(5) Ha a szülő az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, gyermeke részére rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segélyt csak természetbeni ellátás formájában a (2) és (4) bekezdés szabályainak kötelező alkalmazásával lehet megállapítani.

22.§ (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segélyt nagyszülőnek, nagykorú testvérnek, a szülő testvérének, a szülő házastársának, a szülő élettársának, a korlátozottan cselekvőképes gyermeknek, a családgondozónak, szociális munkásnak, ifjúságvédelmi felelősnek is ki lehet fizetni, ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a szülő a támogatást nem a gyermek érdekeinek megfelelően használná fel.

(2) A (6) bekezdésben foglalt személy az rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segély felhasználásáról minden esetben számlákkal köteles elszámolni. Az elszámolási kötelezettségéről a határozatban rendelkezni kell.

(3) Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segélyt a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás elősegítése céljából kérik, a kérelemhez csatolni kell a családgondozó javaslatát.

(4)Ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segélyt a nevelésben vett gyermek visszahelyezése kapcsán kérik, az ügyben soron kívül kell eljárni.

23.§ (1) Gyermekintézményi térítési díj megfizetéséhez rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként önkormányzati segélyt lehet megállapítani annak a családi pótlékra jogosult gyermeknek, aki nem áll átmeneti vagy tartós nevelésben, és akinek családjában az egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

(2) Amennyiben a kérelmező a gyermeket egyedülálló szülőként neveli, a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a gyermekintézményi térítési díj átvállalása címén a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként megállapított önkormányzati segélyt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatár figyelmen kívül hagyásával is meg lehet állapítani, ha a támogatás hiányában a gyermeknek a gyermekintézményben való ellátása, tanulmányainak folytatása veszélyeztetve lenne.

(4) A gyermekintézményi térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás szempontjából gyermekintézménynek minősül a bölcsőde, az óvoda, az általános iskola, a szakiskola, a szakmunkásképző, a középiskola és ezek kollégiumai, valamint a fogyatékkal élők speciális képzését szolgáló nevelési oktatási intézmények.

(5) A gyermekintézményi térítési díj átvállalása címén megállapított önkormányzati segély összege az adott tanévre a szülő által fizetendő térítési díj 50 %-a.

(6) A gyermekintézményi térítési díj támogatás megszüntetéséről kell rendelkezni:

a) ha a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe kerül

b) ha a törvényes képviselő szentkirályszabadjai bejelentett lakcíme megszűnik

24.§ (1) A jegyző foglalkoztatást helyettesítő támogatást és rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek és családjának, akinek - az ellátásra való jogosultság kezdő napján- nem biztosított a megélhetése. A jogosult illetve családja megélhetése akkor nem biztosított, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át és vagyona nincs.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósításának feltétele, hogy a jogosult személy az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítésen kívül határos területét, járda tisztán tartását, az ingatlan állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát köteles biztosítani. Ezen feltétel teljesítésére a kérelmezőt , illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével a jegyző –az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével- felszólítja.

(3) A jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek aki:

a) egészségkárosodott személynek minősül vagy

b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani. Feltéve, hogy saját maga és családja megélhetése más módon nem biztosított és kereső tevékenységet nem folytat ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatást

(4) Az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles a részére folyósított rendszeres szociális segély időtartama alatt a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint együttműködni.

(5) Az együttműködési kötelezettség a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele, amely magában foglalja, hogy:

a) a jogosult a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban felkeresi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot

b) köteles a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni

c) a beilleszkedési program kidolgozásában részt vesz,

d) a beilleszkedési programban foglaltakat végrehajtja,

e) rendszeresen kapcsolatot tart a kijelölt intézményi munkatárssal,

f) a segítő programokban részt vesz.

25.§ (1) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) A munkaképesség javító programok:

Munkára és pályára állítási, pályaorientációs csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési tréningek, tanfolyamok

b) Egyéni foglalkozások:

Képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerepek erősítésére irányuló tevékenységek

c) Közösségi szakmai programok.

d) Csoportfoglalkozások:

önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, orientációs, kommunikációs tréning

e) Tanácsadások:

egészségügyi, egyéni életvezetési, életformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs

26.§ (1) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal történő együttműködési eljárási szabályai:

a) A rendszeres szociális segély megállapításáról és az együttműködési kötelezettségről a határozat egy példányával értesül a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. A határozat alapján nyilvántartásba veszi az ellátásban részesülőt.

b) Az ellátásban részesülőnek – korára, szociális helyzetére, mentális és egészségügyi állapotára tekintettel- a jogosult bevonásával a nyilvántartástól számított 60 napon belül egyénre szabott beilleszkedési programot határoz meg írásos megállapodás keretében, s azt megküldi a szociális ügyintéző részére.

c) Az együttműködési megállapodás végrehajtásáról, eredményességéről és szükség szerinti módosításáról a szociális ügyintézőt tájékoztatja.

(2) Az együttműködési kötelezettséget az aktív korúak ellátására jogosult személy a segély folyósításának időtartama alatt megszegi, ha:

a) Ha a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál a rendszeres kapcsolattartás céljából megadott időpontban nem jelenik meg

b) A vállalt programot egy hónapon keresztül önhibájából nem teljesíti

c) Az együttműködési megállapodást nem írja alá

d) A felajánlott – jogszabálynak megfelelő – munkalehetőséget elfogadja, de a meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg,

e) A rendszeres szociális segélyvonatkozó jogosultság felülvizsgálata során az ügyfél részére küldött megkeresést hitelt érdemlő módon, bizonyíthatóan átveszi, ennek ellenére az előírt kötelezettségének a megadott időponton belül nem tesz eleget,

f) A közcélú foglalkoztatásra a felszólítást átveszi, de a megjelölt időpontban nem jelenik meg és távolmaradásának okát utólag nem tudja hitelt érdemlő módon igazolni.

(3) A megjelenési kötelezettség elmulasztása csak háziorvosi vagy szakorvosi, a felajánlott munkára való egészségügyi alkalmatlanság pedig csak munka alkalmassági vizsgálat alapján kiállított szakorvosi igazolással igazolható.

(4) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat az együttműködési kötelezettség megszegéséről 15 napon belül tájékoztatja a jegyzőt.

(5) Ha az (1) bekezdés b-c.) pontja szerint szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi akkor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben foglaltak szerint az aktív korúak ellátását meg kell szüntetni.

27.§ (1) A normatív lakásfenntartási támogatás egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítésen kívül határos területét, járda tisztán tartását, az ingatlan állagát és rendeltetésszerű használhatóságát, valamint higiénikus állapotát köteles biztosítani. Ezen feltétel teljesítésére a kérelmezőt , illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő kitűzésével a jegyző –az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével- felszólítja. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmét a hatóság elutasítja vagy a megállapított támogatást megszünteti.

(2) A normatív lakásfenntartási támogatási kérelmeket a jegyző bírálja el.

28.§ (1)Méltányossági ápolási díj állapítható meg annak a nagykorú hozzátartozónak aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, ha a gondozást végző családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át.

(2) A (2) bekezdésben meghatározott ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszegének 80 %-a. Az ápolási díjban részesülő az ellátás után 10% nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.

29.§ Szentkirályszabadja Község Önkormányzat Képviselő-testülete kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosának megfelelő összeg erejéig azt a rászoruló személyt,

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét eléri, de annak kétszeresét nem haladja meg és

b) rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére

30.§ Nem részesíthető szociális kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelelő személy, ha:

a) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe vagy

b) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

31.§ (1) A szociális kölcsönt, ha annak összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja hat hónap, ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg kilenc hónap, ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa tizenkét hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben havonta.

(2) Az első részletet a szociális kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.

(3) A szociális kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

32.§ (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni.

(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, a kérelem elbírálásáról a polgármester dönt.

(5) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.

33.§ (1) A Képviselő-testület méltányosságból közgyógyellátásra jogosultságot állapít meg annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül álló esetén a 250%-át, feltéve, hogy alanyi vagy normatív közgyógyellátásra a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján alapján nem jogosult.

(2) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést biztosít a Szentkirályszabadjai Szivárvány Óvoda konyhájáról az arra rászorulóknak.

(3) Életkora miatt rászoruló az a személy aki a 65. életévét betöltötte.

(4) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni, melyet háziorvosa által kiállított igazolással igazol.

(5) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(6) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg- gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes, melyet háziorvosa vagy szakorvosa által kiállított igazolással igazol.

34.§ (1) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve a település szinten bejelentett személy.

(2) Rendszeres térítésmentes étkezés biztosítható annak a hajléktalannak, egyedül élő igénylőnek, aki semmiféle bevételi forrással nem rendelkezik.

(3) Térítésmentes étkeztetésben részesíthető határozott ideig az a rászoruló igénylő, aki önhibáján kívül átmenetileg rendkívüli élethelyzetbe került és megélhetése időszakos biztosítására nincs más lehetőség.

35.§ (1) A gyermekjóléti szolgáltatást a Képviselő-testület intézményfenntartó társulás létrehozásával, a társulási megállapodás alapján a Balatonalmádi Alapszolgáltatási Központon keresztül látja el.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

36.§ A családsegítés feladatait -intézményfenntartó társulási megállapodás alapján- a Balatonalmádi Alapszolgáltatási Központ látja el.

37.§ (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,

a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,

b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,

c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek

részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

(2) Az Idősek Klubja nappali ellátást - intézményfenntartó társulási megállapodás alapján - a Balatonalmádi Alapszolgáltatási Központ látja el.

38.§ (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület állapítja meg. Az intézményi térítési díjat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) Az e rendeletben szabályozott szociális étkeztetés térítési díjait a képviselő-testület a 2. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(4) A képviselő-testület a szociális alapszolgáltatások körébe tartozó házi segítségnyújtás személyi térítési díjának vonatkozásában 100%-os kedvezményt biztosít az érintettek részére. A személyi térítési díj összege a szolgáltatáshoz kapcsolódóan 0,-Ft.

(5) A képviselő-testület a szociális alapszolgáltatások körébe tartozó nappali szociális ellátás (idősek klubja) személyi térítési díjának vonatkozásában 100%-os kedvezményt biztosít az érintettek részére. A személyi térítési díj összege a szolgáltatáshoz kapcsolódóan 0,-Ft.

39.§ (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át

a) az ápolási díj megállapításához

b) az összes önkormányzati segély megállapításához

c) a köztemetéssel kapcsolatos, törvény alapján nem polgármesteri hatáskörbe tartozó döntések meghozatalához

d) a méltányossági közgyógyellátáshoz kapcsolódó hatáskörök gyakorlását

40.§ (1) Ez a rendelet 2014.január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet (1) bekezdés szerinti hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szentkirályszabadja Község Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 2/2011.(III.25.) önkormányzati rendelete valamint az e rendelet módosításairól szóló 9/2011.(IX.15.), 1/2012.(I.19.), 2/2012.(I.19.), 6/2012.(III.30.), 5/2013.(III.29.), 9/2013.(V.30.) önkormányzati rendeletek.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

41.§ E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Iványi András Szántód László

polgármester jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetve: 2013. december 20.

Szántód László

jegyző