1. § (1) E rendelet hatálya Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervekre, az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon használóira, valamint az önkormányzat vagyonára terjed ki.

(2) Külön önkormányzati rendelet rendelkezik

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Az önkormányzat nevében a tulajdonosi jogokat hatáskörtől függően a közgyűlés, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság és a polgármester gyakorolja.

(2) A vagyon használója az önkormányzati költségvetési szerv, a vagyonkezelő, a használatra törvény alapján jogosult állami szerv, valamint a vagyontárgyat polgári jogi szerződés alapján hasznosító átlátható szervezet vagy természetes személy.

(3) Az önkormányzat vagyona az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonból áll, beleértve a vagyoni értékű jogot, az önkormányzatot megillető követelést, valamint az önkormányzatot terhelő tartozást.

(4) Az önkormányzat a tulajdonjoga gyakorlásával összefüggő egyes feladatait az (1)-(2) bekezdésben foglaltak közreműködésével látja el.

4. § (1) Törvényben meghatározottakon túl a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonba tartozik és forgalomképtelen:

(2) Törvényben meghatározottakon túl a törzsvagyonba tartozik és korlátozottan forgalomképes:

5. § (1) A törzsvagyon tárgyai közé nem tartozó vagyonból

6. § Egyes vagyontárgyak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, üzleti vagyonná nyilvánításáról a közgyűlés dönt.

7. § (1) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket.

(2) Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.

8. § (1) Forgalomképes ingó- és ingatlan visszterhes elidegenítéséről

9. § (1) Önkormányzati vagyon visszterhes elidegenítését, hasznosítását vagy megterhelését megelőzően – a (2)-(5) bekezdésben foglaltak betartásával – annak forgalmi értékét, valamint a szolgáltatás értékarányos ellenértékét meg kell állapítani.

(2) Ingatlan és ingó visszterhes elidegenítése vagy hasznosítása, ingatlan vásárlása, valamint ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog, haszonélvezeti jog visszterhes alapítása vagy megszerzése esetén a forgalmi érték, valamint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának megállapítása érdekében – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – külső forgalmi értékbecslést kell beszerezni. Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik a 8. § (1)-(2) bekezdésben foglalt értékhatárok alkalmazása tekintetében a forgalmi értékbecslésben meghatározott forgalmi érték az irányadó.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően nem kell forgalmi értékbecslést beszerezni:

(4) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok visszterhes elidegenítése vagy megszerzése esetén a forgalmi értéket az aktuális piaci ár, a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a befektetési szolgáltatók által közzétett másodlagos piaci forgalomban kialakult ár alapján kell meghatározni.

(5) Üzletrész, tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír visszterhes elidegenítése vagy vásárlása esetén a forgalmi értéket üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

10. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlásáról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a megszerezni kívánt vagyontárgy értékére tekintettel

11. § (1) Vagyont visszterhesen elidegeníteni – törvényben és a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – versenyeztetés keretében, a IV. fejezetben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával lehet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni

12. § (1) Vagyont visszterhesen hasznosítani – törvényben és a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – versenyeztetés keretében, a IV. fejezetben meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával lehet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatt nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni

13. § (1) Termőföld haszonbérbe adása esetén e rendelet rendelkezéseit a (2)-(10) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Termőföld legalább 1 éves időtartamra adható haszonbérbe. A haszonbérbe adás időtartamának meghatározásánál a törvényben foglaltak mellett a településfejlesztési koncepciót és a rendezési terv előírásait figyelembe kell venni.

(3) Egy földrészlet több haszonbérlő részére a földrészlet megosztása nélkül úgy adható haszonbérbe, hogy a haszonbérbe adott terület lehetőleg 800 négyzetméternél kisebb ne legyen.

(4) A fizetendő haszonbér mértékét a föld fekvésének, művelési ágának és kataszteri tiszta jövedelmének, valamint termőképességének figyelembe vételével kell megállapítani.

(5) A fizetendő haszonbér mértéke a föld aranykorona értéke minden megkezdett egész számú egysége után évenként legkevesebb 1.500 forint. Az egy haszonbérlet után járó évi haszonbér összege 5.000 forintnál kevesebb nem lehet.

(6) A haszonbérlet szempontjából a gazdasági év október 1. napjától a következő év szeptember 30. napjáig tart. A haszonbérlő a haszonbért gazdasági évenként utólag, október 15. napjáig köteles egy összegben megfizetni.

(7) Amennyiben a haszonbérleti szerződés megkötésekor a gazdasági évből 3 hónap, vagy annál rövidebb idő van hátra, akkor nem kell haszonbért fizetni a tárgyi gazdasági évre.

(8) A haszonbér emelését, valamint annak mértékét a tárgyi gazdasági évet követő gazdasági évre lehet megállapítani.

(9) A haszonbérlő a haszonbér fizetése alól legfeljebb 1 évre mentesíthető, amennyiben legalább 3 éve nem művelt földet vesz haszonbérbe.

(10) A haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy annak megszűnésekor a haszonbérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles az általa létesített ideiglenes jellegű építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, eltávolítani, valamint, hogy e kötelezettség nem teljesítése esetén a bontás, az eltávolítás a haszonbérlő költségére elvégeztethető.

14. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) albérletbe adásához a hozzájárulás akkor adható meg, ha:

(2) Indokolt esetben az (1) bekezdés g) pontjában foglalt feltételek változatlan fennállása esetén az albérletbe adáshoz való hozzájárulás ismételten megadható.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére, vagy annak megtagadására az érintett helyiség forgalmi értékére tekintettel a 8. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti tulajdonosi joggyakorló, vagyonkezelésben lévő helyiség esetén a vagyonkezelő, önkormányzati költségvetési szerv használatában, működtetésében lévő helyiség esetén a költségvetési szerv vezetője, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság használatában lévő helyiség esetén a vezető tisztségviselő jogosult.

(4) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 58. § (1) bekezdése szerinti helyiségek értékesítése esetén:

15. § (1) Vagyon ingyenes tulajdonba adásáról, valamint ingyenes hasznosításáról a közgyűlés – törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén – minősített többségű határozatával dönt.

(2) Az ingyenes használatba adott vagyon fenntartásáról, állagának megóvásáról az ingyenes használó saját költségére köteles gondoskodni, kivéve, ha jogszabály vagy a közgyűlés minősített többségű határozatával eltérően rendelkezik.

(3) Az ingyenes használó kérelme alapján, az ingyenes használatába adott ingatlanon általa tervezett 1 millió forintot meg nem haladó bekerülési értékű építési beruházáshoz való hozzájárulásról a vagyongazdálkodási ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság dönt.

16. § (1) Vagyonkezelői jog alapítható:

(2) Vagyonkezelői jog ingyenesen nem alapítható olyan vagyonkezelő részére, mely a vagyonkezeléssel összefüggésben átvállalt közfeladatot vállalkozási tevékenység keretében látja el, kivéve az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetet, mely a vagyonkezelés eredményével az önkormányzattal szemben elszámol.

(3) Az (1) bekezdés aa)-ab) alpontjában meghatározott ingatlanon az 5. § (2)-(3) bekezdése alapján vagyonkezelői jogot alapítani csak ingyenesen és csak az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezet részére lehet azzal, hogy a vagyonkezelés eredményével az önkormányzattal szemben el kell számolnia.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vagyonkezelésbe adást megelőzően a vagyonértékelést a 9. § megfelelő alkalmazásával kell elvégezni.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a vagyonkezelői jog ellenértéke nem csak – egészben vagy részben – pénzösszegben, hanem a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyakon az értékcsökkenést meghaladóan végzendő – a szokásos üzemeltetési költségek keretébe nem tartozó – értéknövelő beruházásra, állagvédelemre irányuló és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott tevékenységben is megállapítható.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott tevékenység értékét a vagyonkezelő előzetes tételes költségvetéssel és a megvalósítást követően számlákkal köteles igazolni, és azt a közgyűlésnek a 17. § (6) bekezdés szerinti beszámolóban bemutatni.

17. § (1) A vagyonkezelő jogosult a rábízott vagyon

(2) A vagyonkezelő törvényben foglaltakon túl köteles a rábízott vagyon

(3) Vagyonkezelési szerződés jóváhagyásáról értékhatártól függetlenül a közgyűlés dönt. A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési kellékeken, valamint a törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell

(4) A vagyonkezelő az (1) bekezdésben meghatározott jogait a vagyonkezelési szerződéssel összhangban saját szervezete útján, vagy harmadik személy közreműködésével gyakorolja. A vagyonkezelő az általa igénybe vett harmadik személy eljárásáért, mint sajátjáért felel.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(6) A vagyonkezelő köteles a tevékenységéről és a vagyonkezelésében lévő vagyon hasznosításáról minden év február 15-ig beszámolót készíteni és azt a törvény alapján vezetett nyilvántartásokkal együtt a közgyűlésnek bemutatni.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakon túl a közgyűlés a vagyonkezelőt beszámoló készítésére és a nyilvántartások bemutatására bármikor kötelezheti.

18. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon ellenérték fejében történő elidegenítéséről, e rendelet eltérő rendelkezése hiányában hasznosításának átengedéséről, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásáról, megterheléséről a közgyűlés dönt.

(2) E rendelet eltérő rendelkezésének hiányában forgalomképtelen vagyontárgy visszterhes hasznosításáról a közgyűlés dönt, mely esetben a 12. §-t és a IV. fejezetet csak akkor kell alkalmazni, ha törvény azokkal ellentétes tartalmú rendelkezést nem állapít meg.

(3) A közgyűlés és hivatala elhelyezésére szolgáló épület szabad kapacitása elsősorban az épület funkciójával összhangban álló tevékenység céljára hasznosítható.

19. § (1) Az önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladat sérelme nélkül a használatában lévő üzleti vagyont bevételei növelése érdekében visszterhesen hasznosíthatja a 12. § (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője az alapfeladat sérelme nélkül a költségvetési szerv használatában, működtetésében lévő korlátozottan forgalomképes törzsvagyon hasznosításának – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb 1 év határozott időtartamra történő visszterhes átengedéséről saját hatáskörében dönthet.

(3) Az ¹Intézmény- és Piacfenntartó Szervezet a (2) bekezdéstől eltérően az árusítóhelyeket legfeljebb 10 éves időtartamra adhatja bérbe.

(4) A vagyon visszterhes hasznosításának feltétele, hogy a karbantartási, fenntartási, üzembentartási költségek a hasznosítás idejével arányosan a díjban megtérüljenek.

(5) Az önkormányzati költségvetési szerv a használatában, működtetésében lévő kollégium szabad helyiségeit ideiglenes jelleggel bérbe adhatja. E rendelet rendelkezéseit e bérbeadás során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem kell pályázatot kiírni, és a bérleti díj nem lehet kevesebb a költségvetési szerv mindenkor hatályos önköltség számítási szabályzata alapján, a bérbe adott helyiség nagyságát és minőségét figyelembe véve megállapított önköltségi árnál.

(6) Az önkormányzati költségvetési szervtől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a közgyűlés – harmadik személyek részére történő kártalanítás fizetése mellett – megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(7) Az önkormányzati költségvetési szerv a használatában, működtetésében lévő épületekben választás, népszavazás, valamint választási kampány idején választási gyűlés céljára köteles a választás, népszavazás lebonyolításához szükséges mértékben, valamint a kampány céljára egy termet térítésmentesen az önkormányzat, valamint a jelölő szervezetek vagy jelöltek rendelkezésére bocsátani. E lehetőség valamennyi jelölő szervezetet vagy jelöltet megilleti, és kizárólag a kampány törvényes időszaka alatt biztosítható.

(8) Az önkormányzati költségvetési szerv részéről a vállalkozási tevékenység folytatásának feltétele, hogy a vállalkozót terhelő tárgyévi költségek az adott évben legalább megtérüljenek, ezt köteles a mindenkori számviteli előírásoknak megfelelően dokumentálni. A költségvetési szerv a vállalkozásból származó eredményét köteles az alaptevékenység színvonalának javítására fordítani.

(9) Az önkormányzati költségvetési szerv a használatában lévő ingó dolgokat az alapító okiratban jóváhagyott alap- és vállalkozási feladatokhoz kapcsolt jogszerű használat során bekövetkezett elhasználódás miatt pótlási kötelezettséggel – a 8. § (5) bekezdés szerinti tulajdonosi hozzájárulás alapján – értékesítheti. Az értékesítésből származó bevétel a költségvetési szervet illeti meg.

(10) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt feleslegessé válik, annak hasznosításáról, valamint más önkormányzati költségvetési szerv részére történő átadásáról a polgármester gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzatot illeti meg.

(11) Az önkormányzati költségvetési szerv használatában, működtetésében lévő vagyon hasznosítása átengedésével, valamint a (9) bekezdés szerinti értékesítéssel kapcsolatos szerződés aláírására – amennyiben e rendelet előírja, úgy a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulásával – a költségvetési szerv vezetője jogosult.

20. § (1) Vagyoni hozzájárulás gazdasági társaság részére történő rendelkezésre bocsátásáról üzleti terv alapján, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságok véleményének a kikérésével a közgyűlés dönt.

(2) A kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői az önkormányzatot évente két alkalommal – április 15-ig, valamint augusztus 15-ig – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselt gazdasági társaság működéséről.

(3) A nem kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok legfőbb szervének ülésein az önkormányzatot – más tulajdonosi joggyakorló részére jogszabályban fenntartott hatáskör esetén e tulajdonosi joggyakorló határozata alapján – a polgármester képviseli.

(4) A (3) bekezdés szerinti képviselet ellátása esetén, amennyiben a gazdasági társaság legfőbb szerve határozatát a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló döntését megelőzően hozta meg, úgy a határozatban rögzíteni kell, hogy az a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló döntésével hatályosul.

(5) Nem kell a (4) bekezdést alkalmazni, ha a legfőbb szerv határozata meghozatalára rendelkezésre álló idő rövidségére tekintettel a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló a döntését előzetesen nem vagy csak számottevő nehézséggel tudná meghozni, amennyiben a döntésre vonatkozó hatáskör átruházását törvény nem zárja ki, és a határidő elmulasztása jogszabályban meghatározott kötelezettség megsértését eredményezné, vagy egyébként a gazdasági társaságra nézve hátrányos következménnyel járna.

(6) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság használatában lévő vagyon hasznosításának átengedése esetén a 19. § (1)-(2) és (11) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

21. § (1) A behajthatatlan követelések felülvizsgálatáról szóló tájékoztatót – tételenként feltüntetve, hogy mely, kormányrendeletben meghatározott jogcím alapján vált behajthatatlanná az egyes követelés – minden tárgyévet követő év április 30. napjáig a polgármester nyújtja be a közgyűlésnek.

(2) Az egy évet meghaladóan keletkezett, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés törléséről a polgármester dönt.

(3) A mindenkor hatályos költségvetési törvényben megállapított kisösszegű értékhatár feletti követelésről lemondani a (4)-(5) bekezdésben foglalt korlátozásokkal a közgyűlés jogosult.

(4) Természetes személlyel szemben a kisösszegű értékhatár feletti követelésről akkor lehet lemondani, amennyiben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 80 százalékát.

(5) Vállalkozásnak a gazdasági tevékenységével összefüggő kisösszegű értékhatár feletti tartozásáról lemondani nem lehet, kérelmére részletfizetés, valamint legfeljebb a kamat összegének 50 százaléka erejéig kamatcsökkentés engedélyezhető az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban.

22. § A vagyonkezelés kivételével a vagyongazdálkodás valamennyi e fejezetben meghatározott területén létrejött szerződésről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. A vagyonkezelő kivételével a vagyon használója a megkötött szerződés egy példányát köteles a szerződéskötést követő 30 napon belül a Polgármesteri Hivatalnak megküldeni.

23. § (1) A vagyonnyilvántartás rendszerét – figyelemmel a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokra – a jegyző határozza meg.

(2) A vagyonnyilvántartás feladatait a Polgármesteri Hivatal, továbbá a vagyonkezelők, az önkormányzati költségvetési szervek és a vagyont használó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok látják el.

(3) Az önkormányzati költségvetési szervek és a vagyont használó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok kötelesek a rájuk bízott vagyont nyilvántartani, 2 évente leltározni a leltározási szabályzatban foglaltak szerint, kötelesek továbbá a vagyont érintő változásokat a Polgármesteri Hivatalnak jelenteni.

(4) A vagyonnyilvántartás felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számvitellel, az ingatlan-nyilvántartással vagy más jogszabály alapján létrehozott nyilvántartással, valamint a természetbeni állapottal való egyezőségéért a jegyző felel.

24. § (1) A versenyeztetés formái:

(2) Feltételmentes pályázat esetén a forgalmi érték csak a 8. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti tulajdonosi joggyakorló hatáskörének megállapítása céljából szükséges, a versenyeztetés eredményének függvényében az ingatlan – az ellenszolgáltatás értékarányossága érdekében – legalább a menekülési értéket elérő vételár ellenében értékesíthető.

(3) Egyfordulós pályázat esetén a pályázat bontását, szükség szerint a kiegészítő tájékoztatást, valamint a beérkezett írásbeli ajánlatok érvényességének megvizsgálását követően kerül sor a pályázat elbírálására.

(4) Többfordulós pályázat esetén az első fordulóban érvényes írásbeli ajánlatot benyújtó pályázókat tárgyalásra kell meghívni a második, és szükség szerint a tárgyalások eredményétől függően versenyben maradtakat a további fordulókra. A pályázók a tárgyalások során ajánlatukat csak az önkormányzat számára kedvezőbb feltételekkel módosíthatják, és a pályázat elbírálására a tárgyalások befejezésével kerül sor.

(5) Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, vagy társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.

(6) Árverést akkor lehet tartani, ha feltételezhető, hogy pályázat lebonyolítása aránytalan késedelemmel, nehézséggel, vagy számottevő többlet kiadással járna.

(7) A versenyeztetés formájáról, a pályázati kiírásról vagy az árverési hirdetményről, valamint a pályázat elbírálásáról a hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló, valamint

25. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A kiíró a pályázati kiírásban úgy is rendelkezhet, hogy a pályázó a vételárra, ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatát az általa készíttetett forgalmi értékbecslésre, vagy más objektív szempontok szerint összeállított, visszaellenőrizhető értékadatokra épülő költség-haszon elemzésre is alapozhatja. Ebben az esetben a pályázati kiírás indulási árat, ellenszolgáltatást nem tartalmaz, a tulajdonosi jogokat gyakorló hatáskörének megállapítása érdekében a forgalmi értéket csak – a nyilvántartási érték figyelembe vételével – nagyságrendileg kell megbecsülni. Az így benyújtott ajánlatot és azt alátámasztó forgalmi értékbecslést, költség-haszon elemzést a 9. § rendelkezéseivel összhangban felül kell vizsgálni, vizsgáltatni.

(4) A kiíró a pályázati kiírásban úgy is rendelkezhet, hogy a pályázaton történő részvétel lehetőségét a pályázati kiírás, dokumentáció megvásárlásához köti. A pályázati kiírás, dokumentáció ellenértékét a pályázattal összefüggésben a kiíró részéről felmerülő költségek figyelembe vételével kell meghatározni.

26. § (1) A pályázat, és az árverési hirdetmény közzétételéről a polgármester vagy a 24. § (7) bekezdés a)-c) pontjában felsoroltak kötelesek gondoskodni. Amennyiben az árverés lebonyolítására külső személy, vagy szervezet kapott megbízást, akkor az árverési hirdetmény közzétételéről e megbízott gondoskodik.

(2) A feltételmentes pályázatot az önkormányzat honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint legalább 2 alkalommal a helyi sajtóban – 100 millió forint értékhatár felett országos napilapban, valamint 1 milliárd forint értékhatár felett nemzetközi, uniós befektetők számára hozzáférhető kiadványban – is meg kell jelentetni. Az ajánlatok benyújtására a pályázat önkormányzat honlapján történő közzétételétől számított legalább 60 napot kell biztosítani.

(3) Az egy- vagy többfordulós pályázatot az önkormányzat honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a helyi sajtóban, valamint szükség szerint egy országos napilapban kell meghirdetni. Az ajánlatok benyújtására a pályázat önkormányzat honlapján történő közzétételétől számított legalább 30 napot kell biztosítani.

(4) Az árverési hirdetményt az önkormányzat honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a helyi sajtóban, valamint szükség esetén egy országos napilapban kell közzétenni legalább az árverés időpontját megelőző 5 nappal.

27. § (1) A pályázaton, árverésen való részvétel óvadék adásához is köthető, melyet az ajánlat benyújtásával egyidejűleg vagy a pályázati kiírásban megjelölt időpontig és módon, valamint árverés esetén legkésőbb az árverést megelőző napon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) Az óvadék összegét a pályázat kiírója állapítja meg. Árverés esetében az óvadék összege az indulási ár 10 százaléka.

(3) Az óvadékot a pályázat visszavonása, az ajánlat érvénytelenségének megállapítása, a pályázat eredménytelenné nyilvánítása, valamint a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel a pályázat elbírálása után – kamat nélkül – 15 napon belül kell visszafizetni.

(4) Nem jár vissza az óvadék, ha

(5) Árverés esetén a második legmagasabb ajánlatot tevő részére az óvadékot a legmagasabb ajánlatot tevővel történő szerződéskötést követő 15 napon belül, a többi árverési résztvevőnek pedig az árverés befejezését követő 15 napon belül kell visszafizetni. A (4) bekezdésben foglaltakat árverés estén is megfelelően alkalmazni kell.

28. § (1) A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírásra vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni.

(2) A kiíró a pályázatot a pályázati kiírásban foglaltak szerint az ajánlatok benyújtására megjelölt időpont lejártát követően indokolási kötelezettség nélkül eredménytelenné nyilváníthatja. E döntést valamennyi ajánlatot benyújtó pályázóval írásban közölni kell.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt esetekben, amennyiben a pályázati dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy azt a pályázóknak a pályázat visszavonását, eredménytelenné nyilvánítását követő 15 napon belül vissza kell téríteni.

29. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Érvényes az ajánlat, ha mind tartalmi, mind formai követelményeit tekintve megfelel a pályázati kiírásban foglaltaknak.

(3) Érvénytelen az ajánlat, ha:

30. § (1) Az ajánlat beérkezésekor az átvétel pontos időpontját az ajánlatot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.

(2) A beérkezett ajánlatokat a pályázat lebonyolításában részt vevő személyek jelenlétében kell bontani.

(3) Az ajánlatok bontása nyilvánosan történik, az ajánlatokat mellékleteivel együtt bírálati sorszámmal kell ellátni.

(4) Közjegyzői jelenlétről akkor kell gondoskodni, ha azt a kiíró szükségesnek tartja.

(5) Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. A pályázó nem tilthatja meg a nevének, lakóhelyének vagy székhelyének, az ajánlott vételárnak, ellenszolgáltatásának, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésére vállalt határidőnek a nyilvánosságra hozatalát.

(6) Az ajánlatok bontásáról, valamint ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(7) Az érvénytelen ajánlatokat – az érvénytelenség okának a megjelölésével lehetőség szerint az ajánlatok bontásakor, de legkésőbb az eredményhirdetéskor – ismertetni kell.

31. § (1) Nyilvános többfordulós pályázat esetén a tárgyalásra valamennyi olyan pályázót meg kell hívni, aki vagy amely az első fordulóban érvényes ajánlatot nyújtott be, vagy a tárgyalás eredményének függvényében szükségessé vált további tárgyalás esetén a megelőző fordulóban versenyben maradt.

(2) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza:

(3) A 29. § (3) bekezdésében foglaltakon túl érvénytelen a tárgyalás során tett ajánlat akkor is, amennyiben nem felel meg a 24. § (4) bekezdésben foglaltaknak. E rendelkezést a további tárgyalások esetén is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A tárgyalásokat mindaddig folytatni kell, amíg több pályázó van versenyben, vagy valamennyi pályázó a végleges ajánlatát meg nem teszi.

32. § (1) Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat a benyújtási határidő lejártát követő 30 napon belül, vagy amennyiben a pályázat kiírója testületi szerv, és a pályázat elbírálására e határidőn belül nincs lehetőség, úgy legkésőbb e határidő lejárta után, a soron következő testületi ülésen el kell bírálni.

(2) A szabályszerűen benyújtott és érvényes ajánlatokat a kiíró bírálja el.

(3) Amennyiben a kiíró a közgyűlés, akkor a pályázat tárgya szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezése után bírálható el a pályázat.

(4) A pályázat elbírálásában részt vevő nem lehet az, aki:

(5) Az elbírálásban részt vevő, a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni.

(6) Eredménytelen a pályázat, ha:

(7) Eredménytelen pályázat esetén a kiíró új pályázat kiírásáról dönthet.

(8) Ha az ajánlat elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró a pályázótól felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlat azonban ekkor nem módosítható.

(9) Az ajánlatok értékelésénél azonos feltételek vállalása esetén a pályázók között – az árverési szabályok megfelelő alkalmazásával – árversenyt kell tartani.

(10) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre rendelkezésre álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem, vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(11) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott és a pályázót a pályázat eredményének kihirdetésekor a kiíró a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősítette.

33. § (1) A feltételmentes pályázat lebonyolítása a 24. § (2) bekezdés és 26. § (2) bekezdés betartásával, valamint mind az egyfordulós, mind a többfordulós pályázatokra vonatkozó szabályok szerint történhet a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2) Amennyiben az értékesíteni kívánt ingatlan kiindulási ára az 1 milliárd forint értékhatárt meghaladja, úgy a pályázatot nemzetközi, uniós befektetőkkel kapcsolatban lévő ingatlanközvetítőn keresztül is ismertetni kell.

(3) A pályázat elbírálásának szempontja csak a legkedvezőbb ellenszolgáltatás lehet.

(4) A pályázati kiírásban nem lehet az értékesítéshez kapcsolódóan olyan feltételt szabni, melynek teljesítésére csak attól függően képes a pályázó, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet, és mi annak a jellege.

(5) A többfordulós pályázatokra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy tárgyalást csak a vételár vonatkozásában lehet folytatni.

34. § (1) Zártkörű pályázat esetén e fejezet rendelkezéseit a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A zártkörű pályázati kiírást nem kell közzétenni, a kiíró gondoskodik annak – valamennyi a zártkörű pályázatra meghívott részére történő – közvetlen megküldéséről.

(3) Ajánlat benyújtására legalább a zártkörű pályázati kiírás kézhezvételétől számított 15 napot kell biztosítani.

(4) A zártkörű pályázati kiírásban előírható, hogy a pályázat bontására sor kerülhet a pályázat benyújtási határidő lejárta előtt akkor, ha valamennyi a zártkörű pályázatra meghívott ajánlatát már benyújtotta.

35. § (1) Árverés esetén e fejezet rendelkezéseit a (2)-(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az árverési hirdetményben fel kell tüntetni:

(3) Árverésen ajánlatot tenni, licitálni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(4) Az árverésen az eladási ár az indulási ár alá nem csökkenthető.

(5) Az árverést a kiíró által megbízott személy vezeti.

(6) Az árverés megkezdésekor az árverés vezetője a részt vevőkkel közli a kiindulási árat és felhívja őket az ajánlatuk megtételére. A licitálás a kiindulási ár legalább 2 százalékának megfelelő licitlépcsőkkel történik.

(7) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, az árverés vezetője a megajánlott legmagasabb összeg háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy a legtöbbet ajánló a vagyontárgyat megvette.

(8) Az óvadék az árverésen legmagasabb ajánlatot tevővel történő szerződéskötés esetén szerződési biztosítékká alakul.

(9) Az árverés nyertesével történő szerződéskötés meghiúsulása esetén a szerződést az adott vagyontárgyra tett második legjobb ajánlat tevőjével kell megkötni.

(10) Az árverés eredménytelen, ha:

(11) Az árverés eredménytelensége esetén a megismételt árverésen nem vehet részt az, aki az előző árversenyen nyertesként, vagy a nyertes helyébe lépve, második legjobb ajánlatot tevőként később a szerződéskötéstől visszalépett, vagy az ellenszolgáltatást határidőn belül nem fizette meg.

(12) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

(13) Az árverési jegyzőkönyvet az árverés vezetője és a jelenlévő közjegyző írja alá.

36. § (1) A „Kecskemét Fejlesztéséért” kötvény kibocsátásából származó pénzeszköz az alábbiak szerint használható fel:

(2) A felhasználható forrás kizárólag hitelkonszolidációra, valamint Kecskemét város fejlesztéseihez szükséges anyagi forrás biztosítására szolgál, pályázati saját erőhöz, tervezési és pályázatírói díjakra, a projektek előkészítéséhez szükséges egyéb költségekre vállalható kötelezettség a fejlesztési céltartalék terhére az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembe vételével.

(3) A várost érintő fejlesztési projektek megvalósításáról szóló előterjesztést az illetékes szakbizottságok, valamint a költségvetést érintő ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság véleményezi.

(4) A felhasználható forrásból nem pályázati úton megvalósított fejlesztés is finanszírozható, amennyiben ahhoz a közgyűlés minősített többséggel hozzájárul.

(5) A kötvénykibocsátásból származó, fel nem használt pénzeszköz – kivéve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összeget – betétben történő elhelyezéséről vagy állampapír vásárlására történő felhasználásáról legalább három árajánlat bekérése és azok összehasonlító elemzése után a polgármester dönt.

37. § (1) E rendelet 2013. augusztus 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően kiírásra kerülő pályázatokra kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogok és kötelezettségek gyakorlását e rendelet rendelkezései nem érintik.

(4) E rendelet rendelkezéseit – a (2) bekezdés sérelme nélkül – a hatályba lépését megelőzően beérkezett, de még el nem bírált kérelmekre, ajánlatokra, valamint a hatályba lépése előtt megkötött, önkormányzati vagyon hasznosításának átengedésére irányuló szerződések időtartamának meghosszabbítására is alkalmazni kell.

(5) A 20. § (2) bekezdését első alkalommal az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2013. évi számviteli törvény szerinti beszámolóinak benyújtására vonatkozóan kell alkalmazni.

38. § Hatályát veszti a