RÁCKEVE  VÁROS  ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

19/2013.(IX.24.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

TARTALOMJEGYZÉK

I. Fejezet.. 5

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS FELADATAI 5

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei 5

2. Az önkormányzat feladatvállalása. 5

II. Fejezet.. 6

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 6

3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne. 6

4. A képviselő-testület üléseinek formái 6

5. Nyilvánosság. 7

6. Az ülés levezető elnöke. 7

7. Az ülés napirendje. 8

8. A napirendekhez kapcsolódó iratok.. 8

9. Felszólalás a képviselő-testület ülésén. 10

10. A képviselő-testület ülésének összehívása. 11

11. Az ülés megnyitása, szavazás a napirendről 12

12. Napirendi pontok tárgyalása. 12

13. A szavazás. 14

14. Napirend utáni felszólalás. 14

15. Az ülés berekesztése. 14

III. Fejezet.. 15

A képviselő-testület üléseinek különös szabályai 15

16. Döntéshozatali arányok.. 15

17. Kizárás a döntéshozatalból 15

18. A szavazás formái 15

19. A tanácskozás rendjének fenntartása. 16

20. A képviselő-testület döntései 17

21. A képviselő-testületi ülések dokumentálása. 17

IV. Fejezet.. 18

A képviselő-testület munkájának tervezése.. 18

22. Stratégiai tervezés. 18

23. Gazdasági program.. 19

24. Munkaterv. 19

V. Fejezet.. 20

A települési képviselő.. 20

25. A képviselő kötelezettségei 20

26. Interpelláció. 20

27. Kérdés. 21

VI. Fejezet.. 22

A képviselő-testület bizottságai, TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT   22

28. A bizottság jogállása, az állandó bizottság. 22

29. A bizottságok működése. 23

30. Speciális hatáskörű bizottságok.. 24

31. Városrészi önkormányzat 24

VII. Fejezet.. 25

A tisztségviselők.. 25

32. A polgármester. 25

33. Az alpolgármester. 26

VIII. Fejezet.. 26

A polgármesteri hivatal, kinevezett tisztségviselők.. 26

34. A polgármesteri hivatal 26

35. A jegyző. 26

IX. Fejezet.. 27

Az önkormányzat gazdálkodása.. 27

36. Az önkormányzat költségvetése. 27

37. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok.. 28

X. Fejezet.. 28

Az önkormányzat kapcsolatrendszere.. 28

38. Közmeghallgatás. 28

39. Az önkormányzat által szervezett lakossági fórum.. 29

40. Együttműködés önkormányzatokkal 29

41. Az önkormányzat kapcsolata a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal 30

42. Rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályairól 30

XI. Fejezet.. 32

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.. 32

SZMSZ 1. melléklete: A képviselő-testület átruházott hatáskörei 33

SZMSZ 2. melléklete: A bizottságok feladatköre. 36

SZMSZ 1.  függeléke: Képviselő-testület tagjainak névsora. 38

SZMSZ 2.  függeléke: Bizottsági tagok jegyzéke. 39

SZMSZ 3.  függeléke: Újhegyi Városrészi Önkormányzat tagjai 40

SZMSZ 4.  függeléke: önszerveződő (civil) szervezetek felsorolása. 41

Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott  feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS FELADATAI

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

RÁCKEVE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

2. Az önkormányzat székhelye: 2300 Ráckeve, Szent István tér 4.

3. Az önkormányzat illetékességi területe: Ráckeve város közigazgatási területe

4. A képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő. A Képviselő-testület tagjainak névsorát jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza.

5. Az önkormányzat képviselő-testülete polgármesteri hivatalának neve: Ráckevei Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

2. §

1. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, és a hivatali pecsét.

2. Az önkormányzat címerének zászlójának részletes leírását és használatuk rendjére vonatkozó szabályokat a város jelképeiről, a „Ráckeve” név felvételéről és azok használatáról szóló 28/2011. (XI.21.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. Az önkormányzat hivatali pecsétje kör alakú, benne „Ráckeve Város Önkormányzata” felirat, középen a magyar címer.

2. Az önkormányzat feladatvállalása

3. §

1. A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott feladat- és hatáskör vállalását megelőzően meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az eljárás során a témában érintett bizottságokat véleményezési jog illeti meg.

4. §

1. A képviselő-testület jelen rendelet 1. mellékletében foglalt feladat- és hatáskörét a polgármesterre, illetve bizottságaira átruházza.

2. A polgármester a tevékenységéről és az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente egy alkalommal, november hónapban beszámol a képviselő-testületnek. Az önkormányzati választás évében a beszámolót az ülésszak utolsó képviselő-testületi ülésére kell beterjesztenie. A választást követően az új polgármesternek a beszámolót a megválasztását követő időszakra vonatkozóan kell elkészítenie és beterjesztenie.

3. A Művelődési, Oktatási, Sport és Ifjúsági Bizottság a települési értéktárral kapcsolatos tevékenységéről félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig ad számot a képviselő-testületnek.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne

5. §

1. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a jogi ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti az ülést. Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napon túli együttes távollét.

2. A képviselő-testület üléseit a Ráckeve, Kossuth L. u. 25. sz. alatti „Régi Városháza” emeleti tanácskozó termében tartja, eseti döntés alapján sor kerülhet más helyszínen kihelyezett ülésre.

4. A képviselő-testület üléseinek formái

6. §.

A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

7. §

1. A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

2. Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirendi pontok ismertetésére, elfogadására, majd azt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott témákban a döntéshozatalra.

8. §

1. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább tíz, munkatervben meghatározott rendes ülést tart – amennyiben külső körülmény mást nem indokol – a hónap harmadik pénteki napján.

2. A képviselő-testület a nyári szabadságok miatti ülés szünetet minden év július 1-jétől augusztus 31-ig állapítja meg.

9. §

1. A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.

2. A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni az Mötv.-ben foglalt esetekben.

3. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

4. Amennyiben a rendkívüli ülés napirendi pontjainak száma három vagy ennél kevesebb, és várhatóan az ülés rövid időtartamú lesz, lehetőleg 17.00 óra utáni időpontra kell összehívni.

5. Nyilvánosság

10. §

A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, film- és videó felvétel készíthető. A képviselő-testületi ülés hivatalos hangfelvételének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

6. Az ülés levezető elnöke

11. §

1. A levezető elnök a testületi ülés vezetése során:

1. megnyitja és berekeszti az ülést
2. megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti, vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti, és azt új időpont kitűzésével elnapolja
3. előterjeszti a napirendi javaslatot
4. tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről
5. napirendi pontonként vezeti a vitát,  szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat
6. a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását
7. hozzászóláskor megadja, jelen rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót
8. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától
9. tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre felfüggeszti, vagy berekeszti
10. biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

2. A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.

7. Az ülés napirendje

12. §

A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot.

13. §

1. A képviselő-testületi ülések első napirendi pontjaiban – rendkívüli ülés kivételével – a polgármester beszámol :

1. a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról
2. az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik

2. A képviselő-testület az (1) bekezdésben említett beszámolók elfogadásáról dönt.

8. A napirendekhez kapcsolódó iratok

14. §

Napirendet írásbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni. Kivételes esetben – sürgősségi indítvány alapján – lehetőség van szóbeli előterjesztés benyújtására.

15. §

1. Előterjesztésnek minősül minden olyan javaslat, ami döntést igényel.

2. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:

1. beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről
2. javaslat, amely irányulhat rendeletalkotásra, egyedi vagy normatív határozat meghozatalára
3. tájékoztató anyagok, amelyek tudomásul vételt igényelnek.

3. A képviselő-testület ülésére – a rendelet-tervezet kivételével – előterjesztést tehetnek:

1. polgármester
2. alpolgármester
3. képviselők
4. bizottsági elnökök
5. jegyző
6. önkormányzati alapítású gazdasági társaságok, valamint önkormányzati fenntartású intézmények vezetői a jogszabályban előírt, kötelezően elkészítendő előterjesztések esetében, munkatervben meghatározott esetben, valamint a képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére
7. képviselő-testület, vagy polgármester felkérésére az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek vezetői
8. Pest Megyei Kormányhivatal vezetője, továbbá egyéb, külön jogszabályban erre feljogosított szervezetek

4. Rendelet-tervezetet képviselő, polgármester és jegyző nyújthat be.

16. §

A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb az első bizottsági ülést megelőző hatodik napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki törvényességi szempontból vizsgálja, és gondoskodik valamennyi anyag kézbesítéséről. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő rendelkezésre bocsátását.

17. §

Előterjesztés – sürgősségi indítvány kivételével – csak a téma szerint érintett bizottságok véleményének ismeretében tűzhető testületi napirendre.

18. §

1. A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére – indokolt esetben – sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

2. A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

1. sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig nyújtható be a polgármesternél
2. sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

• a polgármester
• az alpolgármester
• a témakör szerint illetékes bizottságok elnöke
• a képviselő-testület tagja
• a jegyző

3. rendelet-tervezet nem nyújtható be sürgősségi indítványként, kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, mert magasabb szintű jogszabályba ütközik, vagy az önkormányzat érdekeit sérti.

3. A levezető elnök ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. Az indítványozó a sürgősség indokait röviden kifejti.

4. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről vita nélkül dönt.

19. §

1. Módosító indítvány az önkormányzati rendelettervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.

2. Az előterjesztő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja az előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.

9. Felszólalás a képviselő-testület ülésén

20. §

1. A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót. A napirendi pontokhoz történő hozzászólási szándékot kézfelemeléssel lehet jelezni.

2. A levezető elnök felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is.

21. §

 A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

a) ügyrendi felszólalás,

b) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,

c) napirend utáni felszólalás.

22. §

1. Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a felszólalótól megvonja a szót.

2. Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő-testület határozatot hoz.

3. Ügyrendi javaslat:

a) a napirendi pont levételére tett javaslat,

b) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,

c) a napirendi pont elnapolására tett javaslat,

d) az ülés zárt jellegére tett javaslat,

e) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,

f) a jelen rendeletben foglalt szabályok megsértése miatt tett javaslat,

g) a képviselő kizárására tett indítvány,

h) a vita lezárására tett indítvány.

4. A (3) bekezdés f) pontjában foglalt esetben a szót kérő képviselőnek meg kell jelölnie e rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

5. A vita lezárását követően ügyrendi javaslat csak a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglaltak céljából kérhető.

10. A képviselő-testület ülésének összehívása

23. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. Azon napirendi pontok írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell a korábbi kiküldésre.

2. A képviselő-testületi ülés meghívóját és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek az első bizottsági ülést megelőző ötödik napon CD-n, vagy elektronikusan, vagy papír alapon meg kell küldeni.

3. A rendkívüli ülésre szóló meghívót - lehetőleg az írásos anyaggal együtt - legalább 2 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés halaszthatatlan esetben rövid úton, azaz telefonon, e-mailen, vagy futár útján is összehívható.

4. A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal a város honlapján tájékoztatni kell.

5. A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyve – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján, valamint a város honlapján megtekinthető.

24. §

 (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. képviselőket,
2. a jegyzőt,
3. a választókerület országgyűlési képviselőjét,
4. a kormányhivatal vezetőjét,
5. járási hivatal vezetőjét
6. az aljegyzőt, valamint a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
7. a bizottságok nem képviselő tagjait,
8. a napirendben érintett önkormányzati intézmények vezetőit,
9. a napirendi pontokban érintett önkormányzat gazdasági társaságainak vezető tisztségviselőit,
10. a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
11. a napirendben érintett személyt, szervezet vezetőjét – beleértve a rendelet 3. sz. függelékében szereplő önszerveződő (civil) szervezeteket is -,  illetve képviselőjét,
12. a helyi média képviselőit
13. akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(2) Az (1) bekezdés a.) b) és e) pontjaiban szereplő meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi, nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztést kézbesíteni kell. A többi meghívott személy részére a meghívót, valamint az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

.

3. A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.

11. Az ülés megnyitása, szavazás a napirendről

25. §

1. Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét.

2. Amennyiben a levezető elnök azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, a 11. § (1) bekezdés b) pont szerint jár el,  és a képviselő-testület ülését felfüggeszti vagy berekeszti.

3. A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirend elfogadásáról. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

4. A napirend elfogadását követően az egyes napirendekhez tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.

12. Napirendi pontok tárgyalása

26. §

1. A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, melytől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű határozatával eltérhet.

2. A levezető elnök a napirendi pontok elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyitja meg annak tárgyalását.

3. A napirend tárgyalásának szakaszai sorrendben az előterjesztői kiegészítés, kérdések, vita.

27.§

Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt röviden szóbeli kiegészítést tehet, amelynek elsősorban az előterjesztéshez képest új információkat, tényeket, adatokat kell tartalmaznia.

28. §

Az előterjesztői kiegészítést követően az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő vagy az általa felkért személy válaszol.

29.§

1. A kérdéseket követően a levezető elnök a napirend tárgyalásához kapcsolódó vitát megnyitja.

2. A napirend tárgyalásához kapcsolódó vita megkezdésekor először a bizottsági elnököket, majd a hozzászólási szándékukat jelző képviselőket, tanácskozási joggal megjelenteket végül a polgármestert illeti felszólalás.

30. §

1. A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosít azon személyek és szervezetek részére, akiket külön jogszabály rendelkezése feljogosít erre.

2. A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosíthat egy-egy előterjesztés tárgyalása során bármely személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek véleményét a döntéshozatalhoz szükségesnek tartja.

31. §

(1) A vita közben felmerülő módosító indítványt a vita lezárásáig lehet benyújtani.

(2) A módosító javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérése esetén az ülést levezető elnöknek időt kell biztosítania.

3. A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.

32.§

(1) A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló.

(2) A hozzászólásokat követően az előterjesztőt vagy az általa megjelölt előadót megilleti a

zárszó joga.

33. §

1. A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben - idő hiányában, nem megfelelő előkészítettség, vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, álláspontját röviden ismertetheti. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára - meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

2. Az előterjesztő előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

13. A szavazás

34. §

1. A levezető elnök a vita lezárásaként a szavazás megkezdése előtt ismerteti a módosító és a kiegészítő javaslatokat, valamint az alternatív döntési javaslatokat, a szavazásra bocsátás sorrendjét, továbbá az elfogadásukhoz szükséges szavazati arányt.

 (2) Ha az önkormányzati rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító

javaslatot nyújtanak be, a legutolsó módosítási javaslatot kell először szavazásra bocsátani. Amennyiben ez nem nyer elfogadást, az azt megelőző módosító javaslatokat kell szavazásra bocsátani.

(3) Az előterjesztésben szereplő, és a vitában elhangzott módosító javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az elfogadott módosításokkal egységes döntési javaslatról.

(4) A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.

(5) Ha egy határozati javaslat több részből áll, azt részenként is szavazásra bocsáthatja a levezető elnök.

(6) A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(7) Szavazni csak személyesen lehet.

14. Napirend utáni felszólalás

35. §

1. Napirend utáni felszólalásra bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől.

2. A napirend utáni felszólalás tárgyában vita nem nyitható.

3. A napirend utáni felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható.

15. Az ülés berekesztése

36. §

 A napirendi pontok tárgyalását követően az esetleges napirend utáni felszólalások, kérdések, interpellációkra adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti.

III. Fejezet

A képviselő-testület üléseinek különös szabályai

16. Döntéshozatali arányok

37. §

 (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

2. Minősített többség szükséges az Mötv-ben, egyéb jogszabályban – beleértve az önkormányzat rendeletét is – által, továbbá jelen szakasz (3) bekezdésében meghatározott ügyek eldöntéséhez. 

(3) Minősített többség szükséges gazdasági társaság létrehozásához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, alapító okiratának, társasági szerződésének elfogadásához és módosításához, gazdasági társaságokhoz való csatlakozáshoz.

17. Kizárás a döntéshozatalból

38. §

 A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

18. A szavazás formái

39. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni, először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(3) A döntés kihirdetése előtt a nem szavazók figyelmét fel kell hívni a szavazatuk hiányára. A felhívás után nyilatkoznak arról, hogy nem kívánnak szavazni, vagy pótolják az elmaradt szavazást. A nem szavazókat a határozatképesség szempontjából jelen lévő képviselőnek kell tekinteni.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.

40. §

1. Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Név szerinti szavazást lehet tartani a képviselő-testület bármely tagjának javaslatára. Az indítvány elfogadásáról, vagy elutasításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt - a levezető elnöknek átadja.

(4) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

(5) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról.

41. §

1. A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tarthat. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

2. A titkos szavazás szavazólapon történik, melyet a jegyző hivatalos pecsétjével kell hitelesíteni.

3. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők „igen, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két egymást metsző vonallal.

4. A titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait - bármely képviselő javaslatára - a képviselő-testület nyílt szavazással választja meg saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

5. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét. A szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül.

(6) A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. a szavazás helyét és idejét,
2. a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
3. a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
4. a szavazás eredményét.

(7) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(8) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.

19. A tanácskozás rendjének fenntartása

42. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti meg:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
2. rendreutasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.

 (3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

20. A képviselő-testület döntései

43. §

(1) A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat vagy rendelet.

(2) Az egyedi és a normatív határozatok, valamint a rendeletek megjelölésére annak közzététele során külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

44. §

(1) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.

2. A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő 3 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

45. §

1. A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

2. A rendelet kihirdetése a város honlapján történik. A rendelet kihirdetésének napja a honlapon történő megjelentetés napja. A rendeletek közzétételére az Mötv. előírásai irányadóak.

3. Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, azon a város honlapján történő közzététel értendő.

21. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

46. §

(1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell.

(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet,
3. titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példányát,
4. a névszerinti szavazásról készült névsort

(3)A polgármester és a jegyző által aláírt jegyzőkönyvet a jegyző továbbítja a jogszabályokban foglaltak szerint, továbbá a képviselő-testület tagjainak elektronikus úton.

(4) A jegyzőkönyvet és mellékleteit, valamint az ülésekről készült hanganyagot a Polgármesteri Hivatal irattárában kell elhelyezni.

IV. Fejezet

A képviselő-testület munkájának tervezése

22. Stratégiai tervezés

47. §

(1) A képviselő-testület felelősséggel tartozik a város jövőjéért, amit stratégiai tervezéssel és ellenőrzéssel érvényesít.

(2) A stratégiai tervezés nélkülözhetetlen eszköz az önkormányzati képviselők számára a polgárokkal szemben vállalt politikai megbízatásuk felelős vállalásához és teljesítéséhez. Ezért a stratégiai tervezésnek azt kell eredményeznie, hogy:

1. az önkormányzat folyamatosan rendelkezzen a jövőre vonatkozó elképzelésekkel
2. az átfogó távlati elképzelések részterületekre és fejlesztési programokra bontva jelenjenek meg és
3. megjelenjen az operatív megvalósítás és a hosszú távú tervek összhangjáért viselt képviselő-testületi és hivatali felelősség.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

48. §

(1) Az önkormányzat stratégiai dokumentumainak (koncepciók, távlati, hosszú távú tervek, programok) egységes rendszert kell képezniük, egymással összhangban kell lenniük.

(2) A stratégiák figyelmének középpontjában a közszolgáltatások (az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai; önkormányzati hatósági és államigazgatási ügyek ellátása) valamint az azokat segítő belső szolgáltatások (támogató rendszerek) irányítása, ellátásuk feltételei, módjai állnak.

(3) A stratégiák elfogadása általános döntés, mely azt fejezi ki, hogy a képviselő-testület, bizottság, a polgármester elkötelezi magát a stratégiákban foglalt célok, fejlesztési irányok és változások mellett.

23. Gazdasági program

49. §

1. A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

24. Munkaterv

50. §

1. A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

2. A képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján – a hónapokra bontott munkatervet legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó ülésén fogadja el.  

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a képviselő-testület gazdasági programjából adódó, időszerű feladatokat,
2. jogszabály, képviselő-testületi döntés által kötelezően előírt napirendeket,
3. a képviselő-testület ülésének várható időpontját, a napirendek témáját, a napirend előterjesztőjét, az előkészítésért felelős megjelölését, az előterjesztést véleményező bizottságot,
4. a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

1. a képviselőktől,
2. az alpolgármestertől,
3. a képviselő-testület bizottságaitól,
4. a jegyzőtől,
5. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől
6. részönkormányzat elnökétől
7. önkormányzati fenntartású intézmények vezetőitől
8. önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőitől
9. Polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől

 (5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet közzététel útján vagy írásban meg kell küldeni:

1. az önkormányzati képviselőknek,
2. a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak,
3. a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének,
4. az előterjesztésért felelősnek.

(6) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben lehet csak eltérni.

51. §

A jóváhagyott gazdasági programot és a munkatervet a város honlapján közzé kell tenni.

V. Fejezet

A települési képviselő

25. A képviselő kötelezettségei

52. §

A képviselő – a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon felül - köteles:

1. írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
2. a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-estületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
3. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal.

53. §

Amennyiben a képviselő, személyes érintettsége esetén törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, – bármely képviselő-testületi tag által ugyanazon testületi ülésen tett indítványa alapján – a képviselő-testület soron következő ülésén a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti, vagy - amennyiben azt állapítja meg, hogy a testületi döntéssel a mulasztó harmadik személynek, illetve a képviselő-testületnek kárt okozott, vagy ő maga tisztességtelen előnyre tett szert -  tiszteletdíját egy hónapra megvonja.

54. §

Az 52-53. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvételre is.

55. §

Az 52-53 §-ban foglaltak betartatása és figyelemmel kísérése a képviselő-testület esetén a polgármester, bizottságok esetén a bizottság elnökének a feladata.

26. Interpelláció

56. §

(1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben írásban interpellációt terjeszthetnek elő.

2. Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.

3. Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző harmadik nap 16 óráig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a következő, olyan ülésen adható elő, amelyen a háromnapos határidő teljesül.

4. A polgármester az interpellációt az interpellált személynek a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából továbbítja, valamint a képviselő-testületi ülés előtt írásban kiosztja a képviselőknek.

5. A polgármester minden ülés elején bejelenti a képviselő-testületnek a beterjesztett interpellációkat.

6. Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációs részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.

7. Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti.

8. Az interpellációra az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni, melyet a következő ülés anyagával a képviselőknek is meg kell küldeni.

9. A válasz után - az írásban adott válasz esetén is - az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót, az interpelláltat vagy annak megbízottját illeti meg. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(10) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadta el, akkor elrendeli az ügy kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatására megbízza az illetékes bizottságot vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(11) Az interpellációt a képviselő-testület a bizottsági jelentés alapján a következő ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

27. Kérdés

57. §

(1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.

 (2) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai, TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT

28. A bizottság jogállása, az állandó bizottság

58. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére három állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.

(3) A testület által létrehozott állandó bizottságok, és tagjainak száma:

1. Integrált Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság 7 fő
2. Művelődési- Oktatási- Sport és Ifjúsági Bizottság 7 fő
3. Jogi és Közbiztonsági Bizottság 5 fő

 (4) Az állandó bizottságok legfontosabb általános feladatai:

1. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
2. a testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,
3. előkészíti vagy véleményezi a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,
4. közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,
5. feladatkörében ellenőrzi a polgármesteri hivatal munkáját a képviselő-testületi döntések előkészítésében, valamint annak végrehajtásában,
6. javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

59. §

(1) A képviselő-testület – átruházott hatáskörrel nem rendelkező - ideiglenes bizottság alakításáról – bármely képviselő indítványára - határozatban dönt.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik. Megszűnik az ideiglenes bizottság a benne lévő tagok megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, a képviselő-testület feloszlása vagy feloszlatása esetén is.

60. §

(1) A bizottság elnökét, alelnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakérő) tagjait a képviselő-testület választja meg.

(2) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

3. A bizottsági tagok névjegyzékét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

29. A bizottságok működése

61. §

1. Az állandó és ideiglenes bizottság működésére jelen rendelet II. és III. fejezetében foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén alelnökét, képviselő és képviselő-testület tagja alatt pedig a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.

2. A képviselő-testület a munkatervében vagy egyedi döntésében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni, és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

3. A képviselő-testület meghívóján szereplő költségvetési koncepciót és a költségvetési tárgyú rendelet-tervezeteket a bizottságok elé terjesztett javaslatnak kell tekinteni, amelyekről a bizottságok véleményt alkothatnak.

4. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 4 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

5. A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester a jegyző és az aljegyző.

6. Több bizottságot érintő ügy előkészítése során lehetőség van együttes ülést tartania az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.

7. Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

8. A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.

62. §

A bizottság a tevékenységéről, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról évenként beszámol a képviselő-testületnek. A beszámolóra vonatkozóan a rendelet 4. §. (2) bekezdésében foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.

A bizottságok feladatkörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

30. Speciális hatáskörű bizottságok

63. §

(1) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartásáról, kezeléséről, őrzéséről, vizsgálatáról a Jogi és Közbiztonsági Bizottság gondoskodik.

(2) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a Jogi és Közbiztonsági Bizottság vizsgálja ki.

31.  Városrészi önkormányzat

64. §

(1) A képviselő-testület Ráckeve Város Újhegyi Városrészi Önkormányzat néven városrészi önkormányzatot (továbbiakban: Részönkormányzat) működtet.

2. A Részönkormányzat tagjainak száma 5 fő, melyből 3 fő települési képviselő, 2 fő az Újhegy Városrészen élő külsős személy.

3. A Részönkormányzat testületének tagjait a képviselő-testület választja meg azzal, hogy külsős tagokra az érintett városrészben lakó választópolgárok tesznek javaslatot. A Részönkormányzat tagjainak megbízatása a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. A Részönkormányzat tagjainak névjegyzékét e rendelet 3. függeléke tartalmazza.

4. A Részönkormányzat vezetőjét (elnök) a képviselő-testület választja meg a Részönkormányzat települési képviselő tagjai közül. Az elnök helyettesítésére a képviselő-testület a települési képviselő tagok közül helyettest választhat.

5. A Részönkormányzat jogállására, működésére a képviselő-testület bizottságaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, e rendelet 31. pontjában foglalt eltéréssel.

65. §

(1) A Részönkormányzat ‑ a törvény és e rendelet keretei között ‑ Újhegy lakosságát közvetlenül érintő kérdésekben közreműködik a helyi közszolgáltatások megszervezésében, így különösen: az újhegyi városrész fejlesztésében és rendezésében, az épített és természeti környezet védelmében, a közutak és közterületek fenntartásában; a városrész lakossága életkörülményeinek javításában.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete Újhegy lakosságát közvetlenül érintő helyi kérdések tekintetében döntési, javaslattételi, véleményezési vagy egyetértési, továbbá ellenőrzési jogköröket biztosíthat a Részönkormányzat számára.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel a Részönkormányzat:

1.    előzetes véleményezési jogot gyakorol az újhegyi városrészt érintő gazdasági programmal, fejlesztési elképzelésekkel, a Újhegy lakosságát érintő ellátási kérdésekkel, továbbá Újhegy rendezési tervének kialakításával kapcsolatban;
2. előzetes véleményezési jogot gyakorol a kifejezetten Újhegyet érintő helyi önkormányzati rendelet megalkotásánál;
3.   Újhegy városrészt érintő kérdésekben közmeghallgatást és lakossági fórumot tarthat;
4. javaslattételi és véleményezési joga van a Újhegyen lévő közterületek elnevezésével, illetve emlékműállítással kapcsolatban;
5.   dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket a képviselő-testület hatáskörébe utal.

(4) A (3) bekezdésben foglalt javaslattételi, véleményezési hatáskörök gyakorlásához a polgármester köteles legalább 30 napot biztosítani a Részönkormányzat számára, kivéve rendkívüli ülés összehívása, illetve sürgősségi indítvány benyújtása esetén. Amennyiben a Részönkormányzat nem élt javaslattételi, véleményezési jogával, álláspontját az adott kérdésben egyetértőnek kell tekinteni, kivéve, ha Részönkormányzat a jogkörét menthető okból nem gyakorolhatta.

(5) A képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében, az ott megjelölt célokra és az abban meghatározott módon és mértékben ad át anyagi eszközöket, amelyek felett ‑ a jogi keretek között ‑ a Részönkormányzat szabadon rendelkezik. A Részönkormányzat önállóan dönt a részére a költségvetésben elkülönített összeg felhasználásáról.

6. A Részönkormányzat döntésének végrehajtását a polgármester felfüggesztheti, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.  

7. A Részönkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.

8. A Részönkormányzat a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével egyidejűleg külön intézkedés nélkül megszűnik.

VII. Fejezet

A tisztségviselők

32. A polgármester

66. §

(1) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(2) A polgármester jutalmazására, premizálására az Integrált Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot a képviselő--testületnek.

67. §

A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

1. segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját,
2. szervezi a városfejlesztést és közszolgáltatásokat,
3. szükség szerint feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei részére.

68. §

1. A polgármester helyettesítésére tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén kerül sor. A helyettesítés rendjét a polgármester szabályozza.

2. A polgármester a polgármesteri hivatalban hetente egy alkalommal ügyfélfogadást tart.

3. A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét – új polgármester, alpolgármester hiányában – a Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnökének adja át.

33. Az alpolgármester

69. §

A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

70. §

Az alpolgármester a tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

71. §

Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

VIII. Fejezet

A polgármesteri hivatal, kinevezett tisztségviselők

34. A polgármesteri hivatal

72. §

A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat és ügyrend szerint működik. Az ügyrend tartalmazza a hivatal feladatait és a belső szervezeti egységek, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait.

35. A jegyző

73. §

(1) A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

1. a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,
2. gondoskodik – a Polgármesteri Hivatal útján - a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,
3. ellátja a Polgármesteri Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
4. ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,
5. véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére jogértelmezési kérdésekben,
6. javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.

74. §

A jegyző az előterjesztés megfelelő rovatánál írásban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő. Amennyiben a döntési javaslatot nem tartja jogszabálysértőnek a megfelelő rovatban aláírásával jelzi, hogy a törvényességi vizsgálat megtörtént. A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslatot jogszabálysértőnek tartja, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.

75. §

A jegyző a polgármesteri hivatalban minden héten egy alkalommal ügyfélfogadást tart.

76. §

(1) A jegyző az őt helyettesítő aljegyző feladatait az aljegyző munkaköri leírásában határozza meg.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő hivatali köztisztviselő látja el.

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

36. Az önkormányzat költségvetése

77. §

(1) A költségvetési rendelet alapja a költségvetési koncepció. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

1. a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeinek feltárása,
2. a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,
3. az igények és célkitűzések egyeztetése,
4. a feladatvállalás sorrendjének meghatározása,
5. a döntésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatok végzése.

(2) Az önkormányzat költségvetését két fordulóban tárgyalja a képviselő-testület. Az első fordulóban a költségvetés általános vitájára kerül sor.

(3) A második fordulóban történik a költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása, mely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelettervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület és a bizottságok elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben.

(4) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző – a polgármesteri hivatal pénzügyi szervezete útján - készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a pénzügyekkel foglalkozó bizottság köteles megtárgyalni.

(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

37. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok

78. §

(1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények az alapító okiratukban és az éves költségvetési rendeletben előírtak szerint gazdálkodnak.

X. Fejezet

Az önkormányzat kapcsolatrendszere

38. Közmeghallgatás

79. §

 A képviselő-testület évente egy alkalommal, az éves munkatervében meghatározott hónapban tart közmeghallgatást.

80.§

(1) Az esetleges ismertetésre kerülő tárgyköröket, a fórum helyét, idejét Ráckeve honlapján, a helyi sajtóban, televízióban, az önkormányzati hirdetőtáblákon, plakátokon és szórólapokon kell a lakosság tudomására hozni legalább 15 nappal a kitűzött időpont előtt.

(2) A képviselő-testület által előre meghatározott, aktuális témakörökben a lakosságtól véleményt, javaslatot kell kérni, melynek szintén szerepelnie kell a szórólapokon, illetve hirdetményeken.

 (3) A kérdések, vélemények, javaslatok gyűjtésére a közmeghallgatás időpontját megelőző 15 napon át zárt urnát kell elhelyezni a Polgármesteri Hivatal földszinti folyosóján, valamint a lakosság szélesebb köre által látogatott kereskedelmi egységekben.

(4) A tárgyi feltételeket a polgármester – a jegyző útján – köteles biztosítani.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, vita esetén a rend helyreállításáról és a szó megadásáról dönt.  

6. A fórum a polgármester beszámolójával kezdődik, melynek időtartama maximum 30 perc. Ennek során a lakosság tájékoztatást kap a korábbi feladatok végrehajtásáról, az elfogadott költségvetésről, illetve év végén annak felhasználásáról, valamint a helyi társadalmi, politikai, kulturális élet fontosabb eseményeiről.

(7) A tájékoztatót a beérkezett és a helyszínen feltett kérdések és arra adott válaszok követik.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmaznia kell valamennyi felszólaló nevét, a hozzászólás, és az adott válasz lényegének összefoglalását.

39. Az önkormányzat által szervezett lakossági fórum

81. §

(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb városi döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben a polgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumról, témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(4) A lakossági fórum témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.

(5) A lakossági fórumra a jegyzőt és az illetékes irodavezetőt meg kell hívni.

6. A lakossági fórumról szükség szerint emlékeztető és hangfelvétel készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

40. Együttműködés önkormányzatokkal

82. §

 Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik a megyei és más települési önkormányzatokkal.

83. §

A polgármester az együttműködés során folytatott tárgyalásai során a képviselő-testületnevében jár el, a képviselő-testületet e tevékenységéről annak soron következő munkaterv szerinti ülésén tájékoztatni köteles.

41. Az önkormányzat kapcsolata a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal

84. §

(1) A helyi nemzetiségi önkormányzatok működésére a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvényben (továbbiakban: Nek.tv) foglaltak irányadók. A Nek.tv-ben felsorolt témakörökben meghozandó helyi önkormányzati határozat kapcsán a nemzetiségi önkormányzatokat egyetértési jog illeti meg, az egyetértő nyilatkozat megfelelő időben történő beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testület a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére – a működés személyi és tárgyi feltételeiként – az alábbiakat biztosítja:

1. Havonta 16 órában – a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodájával történő előzetes egyeztetés alapján – a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához térítésmentesen biztosítja a Polgármesteri Hivatal 2300 Ráckeve, Szent István tér 4. szám alatti ingatlan I. emeletének tanácskozó termét, az abban lévő tárgyi és technikai eszközök használatát.
2. A Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatok (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezések előkészítése, postázása, gépelése, sokszorosítása) ellátását, jegyzőkönyvek elkészítését, továbbítását és az ezzel járó költségeket.
3. A jegyző – vagy az erre kijelölt személy - biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok ülésein a törvényességi felügyeletet.
4. Kérésre a Polgármesteri Hivatal útján segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatok részére pályázatok írásában.

e)  Biztosít minden egyéb feltételt, amely a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásban foglalt feladatok ellátásához szükséges.

42. Rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályairól

85. §

(1) A rendeletalkotás előkészítése során a rendelet tervezeteket – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

1. a költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezeteket
2. helyi adókról, díjakról, közteherviselésről szóló rendelet-tervezeteket
3. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet
4. ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

Kiemelkedő közérdeknek minősülnek az olyan körülmények, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(3) A társadalmi egyeztetés formái:

1. általános társadalmi egyeztetés: az önkormányzat hivatalos honlapján történő közzététellel, vélemények fogadásával.
2. közvetlen véleményezés: más személyekkel, intézményekkel, szervezetekkel közvetlen egyeztetés
3. lakossági fórum tartása

(4) Az általános társadalmi egyeztetést – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – valamennyi rendelet-tervezet vonatkozásában le kell folytatni, függetlenül attól, hogy a kérdésben a társadalmi egyeztetés más formájának (közvetlen véleményezés, lakossági fórum) alkalmazására is sor kerül.

(5) A rendelet tervezetek általános társadalmi egyeztetésre bocsátása Ráckeve Város honlapján történik legkésőbb a képviselő-testületi ülés meghívójának és az előterjesztéseknek a képviselők számára történő megküldéséig.

(6) A rendelet-tervezet a tervezetet tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőző nap 16.00 óráig történő beérkezéssel véleményezhető a véleményező nevével és lakcímével ellátva.

7. A rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemény megküldhető az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen, vagy hagyományos módon írásban, papír alapon.

(8) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet tárgyához nem illeszkedik, vagy név és lakcím nélküli.

(9) A beérkezett vélemények, a véleményezésre jogosultak nevének, lakcímének, e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatályba lépésétől számított egy évig történik. Az adatkezelés magában foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is.

(10) A beérkezett véleményekről összefoglalót kell készíteni, s azt a rendelet-tervezet tárgyalásakor a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(11) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző felel.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

86. §

(1) Ez a rendelet 2013. október  1-jén lép hatályba.

Hatályát veszti Ráckeve Város Önkormányzatának 3/2007.(II.26.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 5/2007.(III.26.), 11/2008.(IV.21.),                           16/2008.(VI.23.), 4/2009.(IV.20.) és 1/2011.(I.11.) önkormányzati rendeletek.  

           Szadai József                                  Mesterné Veszeli Mária

             polgármester                                                                 jegyző

Kifüggesztési záradék:

Kifüggesztés dátuma: 2013. szeptember 24.

Bevétel dátuma:

1. melléklet: A képviselő-testület átruházott hatáskörei
2. melléklet: A bizottságok feladatköre

1. függelék: Képviselő-testület tagjainak névsora
2. függelék: Bizottsági tagok jegyzéke
3. függelék: Újhegyi Városrészi Önkormányzat tagjai
4. függelék: önszerveződő (civil) szervezetek felsorolása