Pányok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete

Pányok Község Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

Hatályos: 2013. 02. 16

Pányok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete

Pányok Község Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

2013.02.16.

Pányok Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. §. (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:.

I.

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § . E rendelet hatálya kiterjed:

a.) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények)
b.) mindazokra a dolgokra, melyek a községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon)

2. Az önkormányzati vagyon

2. § . Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

3. Törzsvagyon

3. § . (1) Forgalomképes vagyontárgyak:

a) a Nvtv. 5. §. (4) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint

b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősítő vagyonelemekkel nem rendelkezik.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) járdák, terek és parkok,

c) a vizek és a vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,

e) a védett természeti területek,

f) mindaz a avagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.

(4) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(5) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése szükséges.

4. § . (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,

b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

c) közművek,

d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

e) középületek,

f) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok),

g) köztemetők,

h) sportpályák és sportcélú létesítmények,

i) erdők.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az önkormányzat képviselő-testületi egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

4. Üzleti vagyon

5. § . Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

II.

Az Önkormányzat vagyonának hasznosítására vonatkozó általános szabályok

6. § . (1) Az Önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, haszonba, használatba vagy haszonbérletbe adása, illetve a feladatok ellátásához szükséges vagyon esetleges elidegenítése.

(3) A hasznosítás az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

III.

Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása

7. § . (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján az Önkormányzati Hivatal tartja nyilván.

(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.

(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,

b) az ingó vagyontárgyakat (gépe, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,

c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,

d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfólió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy – az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken – vagyonkezelőnként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfólió értékelését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján kell elvégezni.

e) a vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-a alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.

(5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.

8. § . (1) A vagyonkimutatás alapján képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléseket, az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfoliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerizált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4) Az önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.

IV.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

(1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával szerveit és az önkormányzati vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.
(2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egészének vagy egy részének gyakorlásával megbízza.
(3) Önkormányzati vagyonkezelő szervek: az önkormányzat hivatala.
(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.
(5) A vagyonkezelő szervezet jogosult – a rendeletben foglalt korlátozásokkal –
a., a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelmére;
b., a közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására,
c., a kezelésében lévő ingó vagyontárgyak elidegenítésére.
(6) A vagyonkezelő szerv a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátásáról köteles gondoskodni.
(7) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.
(8) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.
(9) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve a több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.
(10) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.
(11) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.
(12) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, az Önkormányzati Hivatal, az önkormányzat intézményei útján gondoskodik.
(13) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak, hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

9. §
. (1) Az önkormányzati vagyon 10.000.000,-Ft azaz tízmillió forint értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.
(2) Az ingatlan, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján az Önkormányzati Hivatal feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.
(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
(4) Az önkormányzat ügyrendi bizottsága ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

10. § . (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a., értékpapír esetén a névérték alapján
b., egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

11. § . Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése

12. § . (14) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:

a.) meghatározott céllal más önkormányzatnak
b.) kötelezettségvállalással közérdekű célra
c.) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel
d.) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.
(15) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a.) csődegyezségi megállapodásban
b.) bírói egyezség keretében
c.) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján várhatóan nem térül meg,
d.) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,
e.) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető
f.) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

A felajánlott vagyon elfogadása

13. §
. (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére egyszázezer forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő – testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

14. § . A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosítására vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a.) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b.) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése
c.) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d.) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása
e.) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása
f.) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása
g.) gazdasági és közhasznú társaság alapítása
h.) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

15. § . Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartozik.

g.) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik
1. 100.000,-Ft feletti vagyontárgy vásárlása
2. 100.000,-Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,
3. behajthatatlan követelések törlése 30.000,-Ft értékhatár felett,
4. az önkormányzat tulajdonába tartozó lakások bérlőinek kijelölése
h.) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságának hatáskörébe tartozik:
1. az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése
2. a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése
i.) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a képviselő-testület jóváhagyásával:
1. a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,
2. a használatában, kezelésében lévő, 100.000,-Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok, stb. értékesítése,
3. 30.000,-Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.
j.) A polgármester jogosult:
1. a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére
2. megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket
3. megkötni – az ügyrendi bizottság véleményének figyelembe vételével – a biztosítási szerződéseket.
13. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai

29. § . (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:

a) a képviselő-testület és bizottságai;

b) a polgármester kezdeményezheti.

Valamennyi vagyonhasznosításra vonatkozó javaslatot Pányok Község Önkormányzatának Ügyrendi Bizottsága véleményez a tulajdonosi döntést megelőzően.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:

- ingó vagyon esetén az 1.000.000.-Ft-ot,
- ingatlan vagyon esetén a 3.000.000.-Ft-ot,
b) vagyontárgyak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén,
c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor,
d) bérleti időszak meghosszabbításakor,
e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén,
f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítéskor,
g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén,
h) telekhatár-rendezés esetén,
i) ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja.
(4) A versenyeztetési eljárás, a licittárgyalási eljárás és a vagyonkezelői jog átruházásának szabályait e rendelet 1., 2., 3., sz. mellékletei határozzák meg. A szabályzat rendelkezéseit az önkormányzati vagyont kezelő, hasznosító szerv vagy személy a képviselő-testület által jóváhagyott vagyonkezelési szerződés rendelkezésének megfelelően köteles alkalmazni.
(5) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz a döntést az alábbiakról:
a) ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),
b) a szerződés céljának meghatározása,
c) érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke)
d) ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása,
e) szerződés időtartamának meghatározása,
f) árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja,
g) ingatlan csere céljára történő biztosítása,
h) a rendeletben fel nem sorolt esetekben a tipikus vagy a gyakorlatban ritkán előforduló szerződéstípushoz sorolható szerződések megkötése során azokról az alapvető szerződéses feltételekről való rendelkezés, melyek hiányában szerződés nem jöhet létre.
(5) A tulajdonosi jog gyakorlója a részletfizetési kedvezmény megállapítása során az önkormányzati költségvetés vizsgálatát követően külön kérelemre, maximum két év időtartamra adhat részletfizetési lehetőséget. A részletfizetés a fizetendő teljes összeg 50%-a lehet, minimum a szerződéskötéskor érvényben lévő jegybanki alapkamat kikötése mellett. Részletfizetés esetén annak visszafizetését jelzálogjog bejegyzéssel kell biztosítani.

Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 9/2001. (VIII. 07.) önkormányzati rendelet.