1. § A rendelet hatálya kiterjed Kiskunhalas Város közigazgatási területén a távhőszolgáltatást végző távhőszolgáltatóra és a szolgáltatást igénybevevő felhasználókra és díjfizetőkre.

2. § (1) Szabálytalan vételezés:

(2) A fűtött légtérfogat meghatározásánál alapterületként kell figyelembe venni a falsíkok közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területet. Nem vehető figyelembe a falsíkon kívül eső területek, valamint a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok mértéke 0,5 m²-nél nagyobbak. Nem vehető figyelembe az éléskamra (kamraszekrény, valamint a lakás (helyiség) légterének a közmű vezetékeket védő burkolat mögötti része. A fürdőszoba légterének csak 60 %-a vehető figyelembe, ha az előírt hőmérsékletet - műszaki tervek alapján - kiegészítő fűtéssel (pl. villamos hősugárzó biztosítják).

(3) Fűtött helyiség: az az emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, amelyben a szolgáltató az év október 15. napja és a következő év április 15. napja közötti időben (fűtési idényben) a távhő ellátás keretében naponta 8-20 óra között a hőmérsékletet átlagosan legalább a következő szerint biztosítja: Lakószobák iroda, hall + 20 ⁰C, Konyha, WC, előszoba + 15 ⁰C,Mosdóhelyiség, fürdőszoba + 24 ⁰C. A távhőszolgáltató és a felhasználó hőközpontból ellátott díjfizetők összessége, vagy a lakóépület tulajdonosa ettől eltérően is megállapodhat.

(4) fűtési idény: Az év október 15-től a következő év április 15-ig tart.

(5) pótfűtési időszak: az év szeptember 15-től október 14-ig, valamint a következő év április 16-tól május 15-ig terjedő időszak.

3. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt) 6. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat köteles biztosítani a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakóépület és vegyes célra használt épületek távhőellátását.

(2) Az ellátási kötelezettséget Kiskunhalas Város Önkormányzata a Halasi Városgazda Beruházó Szolgáltató és Vagyonkezelő Zrt.-én - a továbbiakban távhőszolgáltató - keresztül valósítja meg.

4. § (1)¹ A távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony általános szabályait a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) alapján készült Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (a továbbiakban TKSZ) tartalmazza.

(2) A közüzemi szerződések tartalmára a Tszt. és TKSZ előírásai az irányadók.

(3) A távhőszolgáltató jelen rendeletben szabályozottakon túli kötelezettségeit és jogait az üzletszabályzat tartalmazza, melyet a távhőszolgáltató köteles a felhasználó részére hozzáférhetővé tenni.

4/A. §² (1) Az új vagy többlet távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosának kérelme tartalmazza a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését (lakó-, vegyes, vagy egyéb épület), a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt, valamint a Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzatban foglaltaknak megfelelően a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét.

(2) A távhőszolgáltató Kiskunhalas város területén csatlakozási díjat kérhet az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától, az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítéséhez, bővítéséhez, átalakításához.

(3) A csatlakozási díj - mint legmagasabb hatósági ár, amely nem tartalmazza az általános forgalmi adót - mértéke a felhasználó ellátása érdekében szükséges

(4) A bejelentett új vagy többlet hőteljesítmény-igény kielégítésére, a csatlakozási díj megfizetésére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak szerződést kell kötnie. Az új vagy növekvő távhőigényt kérő a közmű csatlakozási díj teljesítésére legfeljebb 12 havi, egyenlő részletekben történő fizetéssel, részletfizetést kérhet.

(5) A csatlakozási díj nem foglalja magában a távhőszolgálatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 33. § (2) bekezdése szerinti, a távhőtermelőnek fizetett fejlesztési költségeket.

5. § (1) A távhőszolgáltató a felhasználói hőközpontban, a szolgáltató hőközpontban és az épület ellátását szolgáló hőfogadó állomáson (a továbbiakban együtt: átvevő állomás) a szolgáltatott fűtési távhő mennyiségét hitelesített hőmennyiségmérővel méri és e mérés alapján számolja el. Az elszámolásra szolgáló mérő a szolgáltató tulajdona, hitelesítése a tulajdonos kötelessége.

(2) A szolgáltatói hőközpontból, vagy a többi épület hőellátására szolgáló hőfogadó állomásról ellátott épületek tulajdonosai a mért távhőmennyiség elosztására, az ellátott épületek hőfelhasználási arányának megállapítására az ellátott épület csatlakozási pontjánál saját költségükre mellékmérőt szerelhetnek fel. A mellékmérő tulajdonosa az épület tulajdonosa.

(3) Mellékmérők felszerelése esetén az elszámolás a főmérő adatai alapján történik, a költségmegosztást a mellékmérők alapján kell meghatározni.

(4) Abban az esetben, ha az épület tulajdonos az ellátott épületre mellékmérőt nem szereltet fel, a szolgáltatói hőközpontban, illetőleg a több épület ellátására szolgáló hőfogadó állomáson mért távhőmennyiségből az ellátott épületre jutó távhőmennyiséget - egyéb megállapodás hiányában - a fűtött légtérfogat arányában a távhőszolgáltató állapítja meg.

(5) A felhasználói közösség által felhasznált összes használati melegvíz mennyiségének a mérése a szolgáltatói hőközpontokba beépített főmérőkkel történik.

(6) A melegvíz egyedi mérésére a távhőszolgáltatóval egyeztetett módon az egyedi melegvízvételi helyeken van lehetőség. A melegvíz egyedi mérésének megvalósítása nem tartozik a távhőszolgáltató kötelezettségei közé, annak költsége a fogyasztót terheli.

6. § (1) Elszámolási mérő csak a mérési feladat elvégzésére alkalmas, érvényes hitelesítéssel rendelkező mérő lehet.

(2) Hiteles az az elszámolási mérő, amelyet az Országos Mérésügyi Hivatal (OMH) hitelesített, vagy amelynek külföldi hitelesítését az OMH első belföldi hitelesítésként elfogadta, és érvényességi ideje még nem járt le.

(3) A felhasználói közösség megbízottja jogosult az elszámolási mérő(k) rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a mérő az OMH hitelesítési jegyzőkönyve szerint nem biztosította az előírt pontosságot, akkor a szállítás és hitelesítés költsége a távhőszolgáltatót, ellenkező esetben a rendkívüli hitelesítést kérő felet terheli. A hibás mérő alapján készült számla utólagos korrekcióját az OMH jegyzőkönyve alapján a távhőszolgáltató, legfeljebb az utolsó elszámolási időszakra köteles elvégezni.

(4) A hőmennyiségmérő hitelesítési, javítási, karbantartási és csereköltségei a távhőszolgáltatót terhelik.

7. § (1) A használati melegvízmérők meghibásodása esetén, annak megjavíttatása a mérőkre vonatkozó előírások szerinti időszakos, illetve rendkívüli hitelesítése a mérő tulajdonosának a feladata. A javítás, illetve a hitelesítés időtartama 30 napot nem haladhatja meg. Szükség esetén a mérő tulajdonosa cseremérőről köteles gondoskodni.

(2) A fogyasztó, illetve a távhőszolgáltató köteles biztosítani az elszámolási mérők leolvasását, ellenőrzését.

8. § (1) Általános közüzemi szerződéssel rendelkező felhasználó alapdíját a tulajdonosok az általuk használt fűtött helyiségek légtérfogata után fizetik (Ft/m³/év). A felhasználónak az éves alapdíjat havonta 12 egyenlő részletben kell megfizetni.

(2) Általános közüzemi szerződéssel rendelkező felhasználó a hődíjat jelen rendelet 5. §(1) bek-e szerint megállapított hőmennyiség után fizeti az általa használt fűtött helyiségek légtérfogata alapján.

(3) A távhőszolgáltató a fizetendő díjakról a tárgyhót követő hónapban számlát állít ki, a díjat a lakossági felhasználó esetében a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett határidő lejártáig kell megfizetni. Egyéb felhasználó a számla összegét a távhőszolgáltatásra irányuló szerződés fizetési feltételei szerint egyenlíti ki.

(4) A költségosztók alkalmazása esetén - a hődíj elszámolásánál - a távhőszolgáltató úgy is megállapodhat a lakások és helyiségek használóival, hogy az átvevő állomáson mért hőmennyiség alapján fizetendő hődíjat a hőleadó berendezésekre szerelt költségmegosztó alkalmazásával osztja szét az egy hőmennyiségmérőhöz tartozó felhasználók között, amennyiben az azonos hőmennyiségmérőkhöz tartozó összes felhasználó erre a költségfelosztási módra tart igényt.

(5) A költségmegosztók felszerelésével és az ezzel kapcsolatosan szükségessé váló épületgépészeti átalakításokkal, a költségmegosztók leolvasásával, és kiértékelésével felmerülő költségek a lakossági, vagy egyéb felhasználót terhelik.

9. § (1) Költségmegosztók alkalmazásával történő elszámolás esetén a költségosztókat évente egyszer - a fűtési szezon végén - kell leolvasni és kiértékelni. A mért távhőmennyiséget a kiértékelés után kapott arányszámokkal kell megosztani, az egy mérőhöz tartozó felhasználók között. Fűtési szezon közben - két költségosztó leolvasás között, egyéb megállapodás hiányában - az előző időszak ismert arányszámai alapulvételével a felhasználók havonta részletfizetést teljesítenek, a hőmennyiségmérő által jelzett felhasználás erejéig a tárgyhót követően jelen rendelet 8. § (3) bekezdése szerint. A szolgáltató a költségmegosztók leolvasását követő elszámoláskor mutatkozó különbözetet az év június hónapjában fizeti vissza, vagy szedi be a felhasználótól.

(2) A költségosztós elszámolás során a mérési eljárás ténylegesen felmerülő költségeit a távhőszolgáltató a felhasználóra terheli.

9/A. §³ A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet, a költséghatékonysági vizsgálat fűtési célú hőmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésének kialakítása vagy fűtési költségmegosztók alkalmazása esetére című 8. mellékletének 6. sorában meghatározott Megtakarítási arány (E) értéke a Halasi Városgazda Zrt. ellátási területén 0,2.

10. § (1) Amennyiben az épületnek, épületrésznek több tulajdonosa van, a távhődíjak kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen, vagy épületrészenként külön is történhet.

(2) Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint TKSZ. rendelkezései szerint távhőszolgáltató feladata.

(3) A távhődíjak épületrészenkénti megosztásának és kiegyenlítésének módját az érdekeltek (díjfizetők, távhőszolgáltató) megállapodással rögzítik.

11. § (1) Abban az esetben, ha a lakás, helyiség használója a lakás, helyiség valamennyi melegvíz vételező helyét megelőző vezetékszakaszra hitelesített vízmennyiségmérőt szereltet fel, a melegvíz hődíjat a lakás, helyiség használójára a melegvíz mérőkkel mért melegvíz mennyiség alapján kell havonta áthárítani. Használati melegvíz mérésére alkalmas és hitelesített mérővel fel nem szerelt többi lakás, helyiség használója terhére a melegvíz hődíjat átalánydíj alkalmazásával kell áthárítani. Átalányhoz tartozó havi vízmennyiségek: Lakás alapterülete: 28 m²-ig 4 m³, 28,1-35 m²-ig 6m³, 35,1-44 m²-ig 7 m³, 44,1-től 53 m²-ig 9m³, 53,1-től 62 m²-ig 11 m³ 62,1-től 70m² 13m³

(2) Ha a lakás, helyiség használó elköltözik, vagy más lakásba, illetőleg helyiségbe új használó költözik, - egyéb megállapodás hiányában - a távhőszolgáltatás díját a kiköltözés napjáig a régi, a beköltözés lehetőségének napjától az új használó terhére kell áthárítani. A lakás helyiség használó személyében beállott változást mind az elköltöző, mind a beköltöző, a lakossági, illetőleg az egyéb fogyasztó a távhőszolgáltatónak köteles bejelenteni.

(3) Elszámolási időszak közben történt felhasználó változás esetében ha a két felhasználó másképpen nem állapodik meg a szolgáltatóval, a szolgáltató az elszámolás időpontjában meglévő felhasználást igénybevevővel számol el. Abban az esetben, ha a díj áthárítását a szolgáltató végzi, a felhasználó köteles jelen rendelet 9. §.(1) bekezdése szerinti költségmegosztó adatait a szolgáltató rendelkezésére bocsátani, illetve a kiértékelést végző harmadik fél megbízásával a szükséges adatokat biztosítani.

12. § Amennyiben a távhőszolgáltatási rendszerre új felhasználói helyet kapcsolnak, úgy a felhasználó az alapdíjat a belépés hónapjában az igénybevétel napjától, időarányosan köteles megfizetni.

13. § Ha a távhőszolgáltató a szolgáltatást folyamatosan egymást követő 48 órán, vagy azt meghaladó időn túl szünetel, vagy csökkent mértékű – karbantartási munkák kivételével-és ezért

14. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni.

(2) A távhőszolgáltató a távhő rendszer egészét érintő karbantartási, felújítási munkálatait évente május 15.-e és szeptember 15.-e között végzi el. Ebben az időszakban a távhőigények kielégítését folyamatosan nem biztosítja. Az egy leállás alkalmával elvégzendő karbantartási munkák időtartama a tíz munkanapot nem haladhatja meg.

(4) Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetve a távhőrendszer üzembiztonságát, vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyezteti, a távhőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetve szüneteltetheti a műszakilag lehetséges legkisebb felhasználói kört érintően.

15. § (1)⁴ A távhőszolgáltató - a Vhr. 16. §-ában foglaltak figyelembevételével - jogosult a Tszt. 41. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek esetén a szolgáltatást korlátozni.

(2) A korlátozás elrendelésekor a távhőszolgáltató a korlátozás kezdő időpontjáról, várható időtartamáról és mértékéről köteles a felhasználókat előre tájékoztatni.

(3) A korlátozást a távhőszolgáltató hajtja végre.

(4)⁵ A korlátozás mértékét és sorrendjét jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza.

16. § (1) A távhőszolgáltató köteles együttműködni a felhasználókat érintő kérdésekben, a fogyasztóvédelmi szervekkel és a felhasználói érdekképviseletekkel.

(2) Az önkormányzat együttműködik a fogyasztóvédelmi szervekkel, valamint a fogyasztói érdekképviseletekkel, és ennek keretében a távhőszolgáltatást érintő képviselő-testületi előterjesztéseket előzetesen véleményezteti.

17. § (1) A díjfizető személyének megváltozását - a távhőszolgáltató által rendszeresített módon - a régi és új díjfizető együttesen köteles bejelenteni.

(2) A távhőszolgáltató a (1) bekezdés szerinti bejelentés esetén, a bejelentés napját követő hónap elsejétől az új díjfizető adatait köteles nyilvántartani.

(3) Mindaddig, amíg az (l) bekezdés szerinti díjfizető változás bejelentés meg nem történik, a díjfizetési kötelezettség a régi tulajdonost terheli.

18. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a távhőszolgáltatásról, a távhőszolgáltatás legmagasabb díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 14/2004. (IV.29.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 1/2005.(II.02.) önkormányzati rendelet, a 38/2005.(IX.28.) önkormányzati rendelet, az 55/2005.(XI.30.) önkormányzati rendelet, az 1/2006.(II.01.) önkormányzati rendelet, a 35/2006.(XI.29.) önkormányzati rendelet, a 45/2006.(XII.20.) önkormányzati rendelet, a 19/2008.(VII.1.) önkormányzati rendelet, a 27/2008.(X.1.) önkormányzati rendelet, a 25/2009.(XII.02.)önkormányzati rendelet.