Dunabogdány Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva, a következőket rendeli el.

I. fejezet

A szociális igazgatás

1. Általános szabályok

1. §

(1)   A rendelet hatálya kiterjed:

a)   a Dunabogdány község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;

b)      az Dunabogdány község közigazgatási területén tartózkodó:

ba) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,

bb) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

bc) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre;

bd) hontalanokra;

c)      a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2)-(3) bekezdései­ben meghatározott személyekre.

2. §

Az e rendeletben meghatározott hatásköröket a külön rendeletben foglaltak szerint Dunabogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottsága, vagy a polgármester gyakorolja. Egyes esetekben a hatáskörök gyakorlásáról e rendelet rendelkezik.

3. §

(1)   Az e rendelet alapján nyújtható ellátások iránti kérelmeket az Dunabogdány Község Polgármesteri Hivatalában kell benyújtani, az igényelt ellátás típusának megfelelő formanyomtatványon.

(2)   A kérelemnek tartalmaznia kell:

a)       a kérelmező nevét,

b)       a születési helyét, idejét,

c)       anyja nevét,

d)      állandó lakcímét,

e)       tartózkodási helyét,

f)        a kérelmezővel egy háztartásban élőknek az előbb felsorolt személyi adatait.

(3)   A kérelemben a kérelmező köteles saját, és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, valamint a jogosultság megállapításának egyéb feltételeiről nyilatkozni, azokat igazolni. A havi rendszeres jövedelmet, a jövedelem tényleges összegét hitelt érdemlően tanúsító irattal kell igazolni. Ilyen irat lehet: bérjellegű jövedelmeknél a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, nyugdíjszerű ellátásoknál a nyugdíjszelvény, anyasági ellátások és családi pótlék esetén postai feladóvevény, folyószámlára utalás esetén a pénzintézet igazolása a jogosult számlájára érkező összegről, valamint a gyermektartásdíj megállapítása esetén a gyámhivatali határozat.

(4)   A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében három hónap, egyéb jövedelmek esetében egy év.

(5)   Az Szt. 4. § (1) bekezdés db) pontja szerinti családtag esetén iskolalátogatási bizonyítványt, felsőfokú tanulmányok esetén hallgatói jogviszonyról szóló igazolást, a dc) pont szerinti családtag esetén a fogyatékosság bekövetkeztét és tényét igazoló dokumentu­mot kell csatolni a kérelemhez

(6)   Ha a kérelmező a szükséges igazolásokat nem csatolja, 15 napon belül hiánypótlásra kell felszólítani.

(7)   Ha a kérelmező nem tudja, illetve nem képes jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, írásbeli nyilatkozatot kell tennie a Polgármesteri Hivatalban. Amennyiben a kérelmező és családja jövedelmeik igazolására a (3) bekezdésben felsorolt iratokkal nem rendelkezik, a jövedelem igazolására a folyósító szerv igazolását kell elfogadni.

(8)   A kérelmek elbírálása során a Polgármesteri Hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, nyilatkozatot, azok valódiságát, valamint a szociális helyzetet környezettanulmány végzésével ellenőrizheti, erre más, illetékes Polgármesteri Hivatalt megkereshet.

(9)   E rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon fogalmak alatt az Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.

4. §

(1)   A szociális ellátások közül a megállapított rendszeres ellátást havonta utólag, a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell kiutalni a jogosultaknak. A megállapított nem rendszeres pénzbeli támogatás kifizetéséről a megállapító szerv rendelkezik az ellátást megállapító határozatban közölt időpont és hely szerint.

(2)   A pénzbeli és természetbeni támogatás indokolt esetben az arra rászoruló személy részére a családgondozó (szociális gondozó), vagy a gyermekintézmény megbízottjának közreműködésével is adható, aki a felhasználást a kifizetést követő 15 napon belül köteles igazolni.

(3)   A pénzbeli és a természetbeni támogatásokról a Polgármesteri Hivatal, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásról az érintett intézmény vezetője az Szt.-ben foglaltaknak megfelelően nyilvántartást vezet.

(4)   Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendelet szerinti rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultság naptári évenként egy alkalommal, március 31-ig felülvizsgálatra kerül.

5. §

(1)   Fel kell függeszteni a szociális ellátást a tudomásra jutást követő hó 1. napjától, ha

a)       az igénylő azt nem rendeltetésszerűen használja fel;

Nem rendeltetésszerű használatnak kell tekinteni a személyhez (állapothoz) kötött ellátás nem jogosult személyre (az állapotban elvárható változásra) irányuló felhasználását.

b)       az igénylő szándékosan valótlan adatok közlésével, vagy olyan adatok elhallgatásával tévesztette meg a megállapító szervet, amelynek figyelembe vételével a támogatásra nem lett volna jogosult;

c)       az igénylő nem tett eleget az Szt. 9. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének;

d)      a jogosultság feltételei megszűntek.

(2)   A szociális ellátás felfüggesztése esetén az a)–c) pontokban foglalt tényállást az ellátást folyósítónak kell bizonyítani.

(3)   Az ellátás felfüggesztéséről a megállapító szerv dönt.

(4)   Az (1) bekezdés b) pontja esetén a jogosulatlanul felvett összeg visszafizetését el kell rendelni.

(5)   Ha a jogosulatlanul felvett szociális ellátás megtérítését kell elrendelni, a megállapító szerv a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti.

(6)   A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítése méltányosság­ból akkor engedhető el, ha a megtérítésre kötelezett jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(7)   Az ellátás megtérítése méltányosságból 50 %-kal akkor csökkenthető, ha a megtérítésre kötelezett jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át nem haladja meg.

(8)   Az ellátás részletekben való megtérítése akkor engedélyezhető, ha a megtérítésre kötelezett jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át nem haladja meg.

(9)   A részletfizetés időtartama a megtérítésre elrendelt összegtől függően:

a)   50.000,- Ft-ig legfeljebb 6 hónap,

b)   50.001,- Ft – 100.000,- Ft-ig legfeljebb 10 hónap,

c)   100.000,- Ft felett legfeljebb 12 hónap.

(10)           Méltányosság iránti kérelmet a megtérítést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül lehet benyújtani a megtérítést elrendelő szervnek címezve.

II. fejezet

Az egyes szociális ellátások

2. Az ellátások formái

6. §

(1)   Pénzbeli ellátások:

a)   méltányossági ápolási díj,

b)   átmeneti segély,

c)   temetési segély,

d)  aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély.

(2)   Természetben nyújtandó ellátások:

a)   az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátás,

b)   köztemetés,

c)   szociális célú tűzifa támogatás.

3. Méltányossági ápolási díj

7. §

(1)   Ápolási díj – az Szt. 43/B.§ alapján - méltányosságból állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság feltétele, hogy

a)      a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b)      egyedülálló esetén a kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2)   Méltányosságból nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt tartási, életjáradéki szerződést kötött, továbbá az Szt. 42. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. A tartási szerződés létéről vagy nemlétéről a kérelmezőnek és az ápolandó személynek is nyilatkoznia kell.

(3)   Az ápolási díjat meg kell szüntetni az Szt. 42. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(4)    A méltányossági ápolási díj havi összege 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén az éves központi költségvetésben megállapított alapösszeg (2013. évben: 29.500,- Ft) 80 %-a.

(5)   Az ápolási díj megállapításakor a háziorvos szakvéleményét és a helyszínen készített környezettanulmány megállapításait kell figyelembe venni.

(6)   Ha az ápolandó családjában van olyan személy, aki nyugdíjjal rendelkezik és az ápolási feladatok ellátásra alkalmas, akkor más családtag részére ápolási díj nem állapítható meg. (Az alkalmasságot a háziorvos igazolja.)

(7)   A közeli hozzátartozók közül az kérheti az ápolási díj megállapítását, aki a tartásra kötelezett személyek sorrendjében az ápolthoz közelebb áll. Amennyiben a tartás sorrendjében az ápolthoz a közeli hozzátartozók közül közelebb álló személy saját egészségi állapota miatt az ápolásra nem alkalmas és ezt orvosi igazolással igazolja, vagy az ápolási díjra való jogosultság megállapítása munkahelyvesztéssel járna, abban az esetben az ápolási díjat a tartásra kötelezett személyek sorrendjében a soron következő, tartásra köteles személy, annak hiányában a Ptk. 685.§ b) pontja szerinti hozzátartozók valamelyike igényelheti.

(8)   Nem támogatható az, akinek helyi adó, szemétszállítási díj vagy talajterhelési díj hátraléka van.

(9)   Az ápolási díj folyósításának feltétele, hogy az ápolt személy egészségi állapotára vonatkozó igazolást az ápolási díjban részesülő – a támogatás megállapításától számított félévenként – benyújtsa.

(10)Az ápolási díj megállapítása – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság feladata.

4. Átmeneti segély

8. §

(1)   Az Önkormányzat kérelemre átmeneti segélyben részesítheti az Szt. 45. §-a szerint azokat, akik a létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek, ha önmaguk, illetve családjuk megélhetéséről más módon gondoskodni nem tudnak.

(2)   Támogathatók továbbá azok is, akik alkalmanként jelentkező többletkiadásaik, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3)   Nem minősül rendkívüli élethelyzetnek a közüzemi díjak, vagy a felvett hitelek törlesztő részleteinek nem fizetéséből – azok felhalmozódásából – keletkező tartozás miatt kialakuló pénzzavar.

(4)   Nem állapítható meg átmeneti segély:

a)    annak a kérelmezőnek, akinek szociális helyzete életvitele miatt e segélyformával nem javítható;

b)   annak a kérelmezőnek, akinek helyi adó, szemétszállítási díj vagy talajterhelési díj hátraléka van;

c)    amennyiben a környezettanulmány alapján felvett körülmények nem felelnek meg a bevallott adatoknak;

d)   annak a kérelmezőnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családnak az Szt. szerinti vagyona van;

e)    egyedülálló esetén, ha az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 §-át, és az Szt. szerinti vagyona van.

9. §

(1)   Átmeneti segély egy családból csak egy személy részére állapítható meg.

(2)   A kérelmező köteles szociális helyzetének feltárásában az Önkormányzattal együtt­működni.

(3)   Az átmeneti segély egy évben négy alkalommal állapítható meg.

(4)   Az átmeneti segély mértéke:

a)      alkalmanként nem lehet kevesebb, mint 1000,- Ft

b)      évenként és háztartásonként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(5)   Különös méltánylást igénylő esetben a 8. § (4) bekezdés b), d) és e) pontjaiban foglalt jövedelmi határtól, valamint a 9. § (4) bekezdésében foglalt legmagasabb segélyösszegtől és a 9. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltekintve a polgármester egyedi elbírálás alapján is megállapíthat átmeneti segélyt. Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül:

a)    ha a kérelmező olyan betegségben szenved, amelynek költségei más támogatási formákból származó bevételeivel együtt is saját magának, vagy ha tartásra köteles, az általa eltartott személyek létfenntartását veszélyezteti;

b)   ha a kérelmező lakhatása veszélybe kerül, vagy lakhatását elvesztette;

c)    ha a családfenntartó elhalálozása folytán a kérelmezőnek, vagy ha tartásra köteles, az általa eltartott személyek létfenntartása veszélyben van.

(6)   A (3) bekezdés szerinti segély-megállapítás esetén az egyedi elbírálás során figyelembe vett, a különös méltányosságot megalapozó tényeket, körülményeket a határozat indokolási részében rögzíteni kell.

(7)   A 8. § (4) bekezdés d) és e) pontját nem kell alkalmazni, ha a támogatásra elemi kár miatt kerül sor.

10. §

(1)   Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem indokául szolgáló tényt, rendkívüli körülményt.

(2)   Az Önkormányzat az átmeneti segélyt pénzbeli, vagy természetbeni ellátás formájában biztosítja a rászorulók részére.

(3)   Az átmeneti segély formái:

a)      egyszeri vissza nem térítendő készpénz,

b)      élelmiszer vagy élelmiszerutalvány.

(4)   Az átmeneti segély megállapítása – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a polgármester feladata.

5. Temetési segély

11. §

(1)   Temetési segély nyújtható annak a kérelmezőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2)   Temetési segélyt az (1) bekezdés teljesülése esetén annak a kérelmezőnek lehet megállapítani, akinek családjában az egy főre jutó, vagy egyedülálló esetén a havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.

(3)   A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetés 2013. évben 120.000,- Ft, melynek mértékét a Képviselő-testület minden év február 15-ig – a temetést végző vállalkozó által kiállított igazolás alapján – felülvizsgál.

(4)   A temetési segély megállapítása – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a polgármester feladata.

6. Rendszeres szociális segély

12. §

(1)   A rendszeres szociális segélyt az Szt. rendelkezései alapján kell megállapítani. A rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelem benyújtásával egy időben a kérelmező nyilatkozik arról, hogy – a segély megállapításának és folyósításának feltételeként – együttműködési kötelezettséget vállal az együttműködésre kijelölt szervvel. Az együttműködésre kijelölt szerv a Szentendrei Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat).

(2)   A rendszeres szociális segély havi összege az Szt. 37. § (4)-(5) bekezdése szerint számítandó.

(3)   Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személynek van olyan ingatlan vagyona, amelyből az ellátás egészében vagy részben fedezhető, a rendszeres szociális segély összegét a jogosult halálakor hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni. Erről a támogatás megállapításakor a megállapító határozatban rendelkezni kell.

(4)   Az aktív korúak ellátásában részesülő személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a Szolgálattal együttműködik, amelynek keretében:

a) a Szolgálatnál az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, és

b) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik a Szolgálattal, és

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat, valamint

d) köteles a részére a beilleszkedést segítő programban foglaltaknak megfelelően felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadni.

(5)   A beilleszkedést segítő program, az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed:

a) a Szolgálattal való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(6)   Az aktív korúak ellátásában részesülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, amennyiben:

a)      a meghatározott határidőn belül nem veszi fel a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel,

b)      a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodást nem köti meg,

c)      a beilleszkedést segítő programban kötött megállapodásban meghatározottakat a rögzítettek szerint nem teljesíti,

d)     megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget.

(7)  Az együttműködési kötelezettség megszegését a Szolgálat haladéktalanul jelzi a jogosultságot megállapító szervnek.

A jogosultságot megállapító szerv a jelzés alapján a rendszeres szociális segélyt megszünteti.

13. §

(1)   Dunabogdány Község Önkormányzata az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében közcélú foglalkoztatást szervez, amelynek keretében különösen az aktív korúak ellátását kérelmező igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani.

(2)   A aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása előtt meg kell vizsgálni a kérelmező közcélú foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásának lehetőségét.

(3)   Közcélú munka alatt az olyan közmunkának vagy közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, amelynek teljesítéséről - jogszabály alapján - a települési önkormányzat gondoskodik.

(4)   E rendelet alkalmazásában aktív korú nem foglalkoztatott személyen az Szt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket kell érteni.

(5)   A közcélú munkavégzés az Önkormányzat által szervezetten vagy az általa kijelölt más foglalkoztatónál is végezhető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú, nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják.

7. Közgyógyellátás

14. §

(1)   A jegyző méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a kérelmezőnek, akinek saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti a rendszeresen jelentkező havi gyógyító ellátás költsége.

(2)   A közgyógyellátás iránti kérelemhez az e rendeletben meghatározottakon kívül csatolni kell a háziorvos, kezelő szakorvos igazolását a havi gyógyító ellátás költségeiről.

(3)     Közgyógyellátásra való jogosultság annak a kérelmezőnek állapítható meg:

a)   akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és

b)   akinél a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 20%-a.

8. Köztemetés

15. §

(1)   Az Szt. 48. §-a alapján a köztemetés elrendeléséről a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül a polgármester gondoskodik.

(2)   A köztemetés összege a helyben szokásos legolcsóbb hamvasztásos temetés költségét tartalmazza.

16. §

(1)   A köztemetés költségei 50 %-ának megtérítése alól az eltemettetésre köteles személy annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha

a)   családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy

b)   egyedül élő személy esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át

nem haladja meg.

(2)   A köztemetés költségeinek megtérítése alól az eltemettető annak a különös méltánylást érdemlő körülménynek a fennállása esetén mentesíthető, ha

a)   családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, vagy

b)   egyedül élő személy esetében a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

nem haladja meg.

(3)   A köztemetés vonatkozásában a méltányossági kérelmeket – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a polgármester bírálja el.

9. Szociális célú tűzifa támogatás

17. §

(1)   Szociális célú tűzifa támogatás adható az önkormányzat tulajdonát képező, rendelkezésére álló – közterületen kivágott vagy egyéb helyről származó – fából a készlet erejéig, a kérelmek beérkezési sorrendjében természetbeni juttatásként annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem

a)   családban élő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b)   egyedül élő esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2)   Jogosultsági feltétel, hogy a kérelmező ingatlanának fűtése tűzifával vagy vegyes tüzeléssel legyen megoldva, melyről írásban nyilatkoznia kell.

(3)   A szociális célú tűzifa támogatás mennyisége legalább 1 m³, de legfeljebb 3 m³ háztartásonként.

(4)   Az elbírálás során előnyt élvez az, aki aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, vagy lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(5)   A szociális célú tűzifa támogatást – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság állapítja meg.

III. fejezet

Záró rendelkezések

18. §

(1)   A szociális ellátások iránti kérelmek elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása a kérelmezőket terheli.

(2)   A döntés meghozatalához szükséges környezettanulmányokat a Polgármesteri Hivatal készíti el.

(3)   A Népjóléti, Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, valamint a polgármester az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek, de külön kérésre ennél gyakrabban is tájékoztatást köteles adni.

(4)   E rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba, és rendelkezéseit a folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(5)   E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 6/1994.(IV.6.) Önk. számú rendelet, valamint az azt módosító 8/1997. (II.24.), 11/1994. (XI.10.), 17/1997. (XII.1.), 6/2003. (III.21.), 13/2000. (V.22.), 9/2001. (IV.26.), 1/2011. (I.18.), 15/2011. (IX.20.), 2/2012. (II. 9.), 1/2013. (I. 9.) önkormányzati rendelet.