Grábóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II. 13.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás rendjéről
Hatályos: 2013. 02. 14Grábóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (II. 13.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás rendjéről
Grábóc Község Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a)., e). pontja, (2) bekezdése, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.. törvény 107. §-ában, 109. §. (4) bekezdésében, 143. §. (4) bekezdése i). pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a község közterületeinek az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya Grábóc Község Önkormányzatának (a továbbiakban Önkormányzat) vagyonára terjed ki. Az önkormányzatot megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
2. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Grábóc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján kötött szerződés másképp nem rendelkezik – a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Grábóci Irodája látja el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.
4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben Grábóc Község Önkormányzatának Képviselő-testületét a polgármester képviseli.
(2) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása;
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres vagy nem peres eljárás megindítása;
e) telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi és csereszerződések megkötése nettó 200.000,- forintot meg nem haladó értékre;
e) településrendezési tervben közút vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;
f) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése;
5. § A polgármester a féléves és éves beszámoló tárgyalása során beszámol a képviselő-testületnek a 4. §. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján végzett tevékenységéről.
Az önkormányzat vagyona
6. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. Az Önkormányzat tulajdona a nemzeti vagyon része.
(2) Az Önkormányzati vagyon áll
a) törzsvagyonból, amely lehet forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes;
b) üzleti vagyonból, amely forgalomképes.
(3) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat ellátását, hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet
a) törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,
b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít,
c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.
(4) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(5) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
(6) A Grábóci Önkormányzat törzsvagyonából nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemet a nemzeti vagyonról szóló törvény, illetve helyi rendelet nem határoz meg.
(7) A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi
a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész,
c) továbbá azon vagyonelemek, amelyek felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti.
7. § (1) Az üzleti vagyon forgalomképes ingatlanokból, forgalomképes egyéb vagyonból és forgalomképes vagyoni jogokból áll. Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(2) Forgalomképes egyéb vagyon:
a) pénzeszközök, követelések,
b) váltók, kötvények, részvények, egyéb értékpapírok,
c) vállalkozásban lévő üzletrészek
(3) Forgalomképes vagyoni jogok:
a) használati jog
b) földhasználati jog
c) bérleti jog.
A vagyon feletti rendelkezés
8. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető.
(2) A forgalomképtelen vagyon elsősorban határozott idejű bérlettel, vagy eseti bérleti vagy használati szerződéssel hasznosítható. Használati szerződésnek minősül az olyan megállapodás is, amely során a használó vállalja az önkormányzati tulajdonú vagyontárgy felújítását és folyamatos jó karban tartását a használat fejében.
(3) A 6. §. (7) bekezdés szerinti korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a tulajdonjog megtartása mellett kezelésre, üzemeltetésre átadhatók.
(5) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés a 6. §. (7) bekezdés a-b. pontja szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(6) A (4) bekezdésben foglalt tény megállapítása a képviselő-testület kizárólagos hatásköre.
(7) A forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, terheléséről, elővásárlási jog gyakorlásáról, egyéb módon történő hasznosításáról, vagyonkezelői jog létesítéséről, továbbá ingatlan megszerzéséről a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület jognyilatkozatait a polgármester aláírásával teszi meg, a vagyonnal kapcsolatos szerződéseket a polgármester írja alá.
9. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület határoz.
(2) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan vagyon, amelynek ismert terhei elérik vagy meghaladják a vagyon értékét, illetve az Önkormányzat vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalási lehetőségét.
A vagyon nyilvántartása
10. § (1) Az önkormányzat vagyonát a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Grábóci Irodája tartja nyilván valamennyi, a tárgyban hatályos jogszabályi előírás, így különösen a számviteli törvény, az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei előírásai figyelembe vételével.
(2) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyon és annak változásai a hatályos jogszabály szerint vezetett ingatlanvagyon kataszterben kerül nyilvántartásra.
(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogi helyzetének változásával kapcsolatos intézkedések megtételéről a Bonyhád Város Jegyzője gondoskodik.
(4) Az önkormányzati vagyonkimutatást az éves zárszámadási rendelet mellékleteként a Képviselő-testületnek be kell mutatni.
(5) A forgalomképtelen ingatlanok kimutatása jelen rendelet 1. számú melléklete.
(6) A korlátozottan forgalomképes ingatlanok kimutatása jelen rendelet 2. számú melléklete.
(7) A forgalomképes ingatlanok kimutatása jelen rendelet 3. számú melléklete.
Vagyonkezelői jog
11. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra - a közfeladat átadásával egyidejűleg - a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint vagyonkezelői jog létesíthető.
(2) Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, nem lakás céljára szolgáló helyiségre ingyenesen csak kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társasággal létesíthető.
(3) A Képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelői szerződést. A Képviselő-testület erről szóló döntése, valamint a vagyonkezelői szerződés tartalmának meghatározása a testület át nem ruházható hatásköre.
(4) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét.
(5) Vagyonkezelői jog – ha a szerződés másként nem rendelkezik – a vagyonkezelői szerződés megkötésével keletkezik.
(6) A vagyonkezelői szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a. a vagyonkezelésbe adó és a vagyonkezelő nevét, székhelyét, statisztikai azonosítóját, a képviseletre jogosult nevét és beosztását,
a) a vagyonkezelésbe adott ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait,
b) a vagyonkezelő részére átadandó közfeladat ellátásának vállalását a vagyonkezelő részéről,
c) a tulajdonos ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés gyakoriságát,
d) a vagyonkezelői szerződés megszűnésének eseteit,
e) továbbá mindazokat a rendelkezéseket, amit az Áht. és az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény kötelező szerződési tartalomként előír.
(7) A vagyonkezelő köteles a kezelésbe átvett vagyon
a) biztosítására,
b) közterheinek, üzemeltetési költségeinek viselésére,
c) rendeltetésszerű használatára, jó gazda módjára történő megőrzésére,
d) az általában elvárható gondossággal történő gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
e) állagmegóvásával, fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, amortizálódást követően pótlásával, cseréjével kapcsolatos feladatok ellátására,
f) visszaadására a szerződés megszűnésekor.
(8) A vagyonkezelő köteles a tulajdonos felhívására a vagyonnal kapcsolatos adatokat szolgáltatni, az ellenőrzéshez szükséges iratokba betekintést adni az ellenőrzésre jogosultak részére.
(9) Vagyonkezelői jog ellenérték megállapítása, és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátásához való szükségességét, az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát.
Az önkormányzat vagyonának kezelése
12. § (1) Az önkormányzat vagyonának kezelője az önkormányzat Hivatala (a továbbiakban vagyonkezelő szervezet).
(2) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat ellátni.
(3) A vagyonkezeléssel megbízott szerv vezetője (jegyző, polgármester) a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretén belül köteles beszámolni.
(4) A vagyonkezelő szerv az 50.000,- forintot meghaladó értékű eszköz értékesítését vagy selejtezését 100 ezer forint összeghatárig a polgármester, e feletti érték esetén a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával végezheti el.
(5) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. Ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján kell az értéket megállapítani.
Vagyonhasznosítás
13. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános pályázati eljárás útján, összességében a legelőnyösebb érvényes ajánlatot tevő részére lehet. A pályázati eljárás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke az 1.000.000,- forintot meghaladja.
(2) A pályázati eljárás lebonyolítása az önkormányzati Hivatal feladata.
(3) A pályázati ajánlatok elbírálásáról a képviselő-testület dönt, a szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
14. § (1) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell:
a) az elidegenítési ár alsó határát, vagy vételi ajánlat kérést, elidegenítésnél, bérletnél, használatnál az elbírálás rendjét, a vételár megfizetés módját, a vételárból érvényesített, vagy érvényesíthető kedvezményeket, támogatások feltételeit,
b) a használati jog megszerzésének legalacsonyabb, területegységre megállapított értékét, telkek esetén a közművesítettségi fokot és fekvést,
c) a helyiség rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák meghatározását, és annak elszámolási módját,
d) a bérlet, használat időtartamát, határozott vagy határozatlan idejét, konkrét időpontot, feltételt megjelölve,
e) szerződés megszűnésekor a bérlőt, használót terhelő helyreállítási kötelezettséget,
f) helyiség/telek címét, helyrajzi számát, az alapterület nagyságát, műszaki jellemzőket, ingatlanra vonatkozó tulajdonosi/vagyonkezelői jogosultságot, ajánlott vagy kötelező funkciót, ajánlott vagy kötelező tevékenységi kört vagy üzletkört,
g) bérleti díj alsó határát, és a bérleti díj emelésének feltételeit, szabályait,
h) szükséges esetben bánatpénz kikötését,
i) ingatlan és helyiség bérletnél, amennyiben szükséges, óvadék letételének és visszafizetésének kikötését és annak mértékét, letételének, kiegészítésének, felhasználásának és visszafizetésének módját,
j) a fizetendő bérleti díjat, vagy a területegységre meghatározott bérleti díjat,
k) felhívást arra vonatkozó nyilatkozat tételre, hogy a pályázati kiírásban foglalt feltételeket a pályázó tudomásul veszi és elfogadja,
l) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a zárt borítékos eljárás esetén a nyertes kiválasztása milyen szempontok szerint történik,
m) felhívást a pályázati ajánlat benyújtásának tartalmi feltételeire, helyére és idejére,
n) a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
o) a pályázati anyag díjazás ellenében történő átvétele lehetőségét,
p) az elbírálás szempontjait.
(2) A pályázatot írásban kell benyújtani.
(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, személyi adatait, címét,
b) hozzájárulását a pályázat körében személyes adatai kezeléséhez,
c) a pályázó jelenlegi tevékenységének megnevezését, a tervezett tevékenységét, a tervezett felhasználás célját, nyilatkozatát a pályázati feltételekre és azok elfogadására,
d) nyilatkozatokat arra, hogy nincs köztartozása,
e) a tevékenység végzésére jogosító engedélyek hiteles másolatát,
15. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vonatkozó pályázatok előkészítésére és értékelésére a Képviselő-testület szakértői munkacsoportot hozhat létre, amely munkacsoport tagjai: a polgármester, a jegyző, valamint a Képviselő-testület által kijelölt személyek.
A vagyonkezelés ellenőrzésének szabályai
16. § (1) A vagyonkezelő az általa kezelt vagyonról elkülönített nyilvántartást köteles vezetni.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott adattartalommal, gyakorisággal, az abban előírt módon és formában köteles adatot szolgáltatni az általa kezelt vagyon változásáról.
(3) Az Önkormányzat megbízásából a tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:
a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni, azokról másolatot, kivonatot készíteni,
c) információt, adatot kérni.
Záró rendelkezések
17. § (1) E rendelet 2013. február 14. napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezései a rendelet hatálybalépését követően létrejött jogviszonyokra vonatkoznak.
(3) E rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati vagyonról szóló 5/2005.(VI.23.) számú rendelet.
(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.