Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete

a helyi Önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól

Hatályos: 2013. 03. 28- 2014. 09. 18

Szentlőrinckáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete

a helyi Önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól

2013.03.28.

Szentlőrinckáta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 143. §. (2) bek. i.) pontja, valamint a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 5. §., valamint a 18 . §. (1) bekezdésében foglaltakra az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása, az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:

a) az Önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek, intézmények vagyonát,

b) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonát,

c) a vállalkozásba vitt vagyont.

(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

a) az Önkormányzat ingatlan és ingó tulajdona,

b) az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, valamint

c) az Önkormányzat követelései.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni az Önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt.

2. § A rendelet hatálya – jogszabály alapján – nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

Az önkormányzati vagyon csoportosítása

3. § Az önkormányzati vagyon:

a) törzsvagyonból

b) üzleti vagyonból áll.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet (Függelék):

a) forgalomképtelen,

b) korlátozottan forgalomképes,

c) forgalomképes.

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

5. § Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.

Az Önkormányzat törzsvagyona

6. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes lehet.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátást vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes üzleti vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendelet módosítással, lehet átminősíteni.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó közterületek külön önkormányzati rendelet szerint használatba adhatók.

(5) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon nem lehet tartozás fedezete, követelés biztosítéka – jogszabályban meghatározott feltételekkel – elidegeníthető, apportálható, használatba, bérbe, haszonbérbe vagy koncesszióba adható.

(6) Ha a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon – a feladat megszűnése, átadása, átszervezése miatt – a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását közvetlenül már nem szolgálja, a Képviselő-testület határozatban forgalomképessé nyilváníthatja.

(7) Az önkormányzat a forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem minősít nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen vagyonelemet.

Az Önkormányzat üzleti vagyona

7. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az Önkormányzat törzsvagyonába.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) A forgalomképes vagyon – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – korlátozás nélkül hasznosítható.

Vagyonnyilvántartás és leltár

8. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő kimutatásokat kell vezetni.

(2) Az Önkormányzat költségvetési évre, december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – kétévente kell leltározni.

(3) Az önkormányzati vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A vagyon kezelése

9. § (1) Az Önkormányzat vagyonát az Alapító Okiratban meghatározott feladat ellátásához biztosított, valamint az alapfeladat ellátásához térítésmentes felajánlásból átvett, hagyatékként kapott vagyon esetében az Önkormányzat költségvetési szerve a Polgármesteri Hivatal kezeli.

(2) Az Önkormányzat költségvetési szerve köteles gondoskodni a kezelésében lévő önkormányzati vagyon üzemeltetéséről, állagmegóvásáról, karbantartásáról.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

10. § (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület és intézményei használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával a polgármester jogosult, a jegyző ellenjegyzésével.

(3) Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá a jegyző ellenjegyzésével.

(4) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(5) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(6) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a Képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a Képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

(7) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

11. § Az 1 millió forint forgalmi értéket meghaladó ingatlant, valamint az 500 ezer forint forgalmi értéket meghaladó ingó önkormányzati vagyont elidegeníteni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Ha versenytárgyalás tartása kötelező, a vagyon értékesítésének feltételeit legalább két hónapon keresztül, s legalább két alkalommal kell a helyben szokásos módon meghirdetni. A versenytárgyalást a Képviselő-testület folytatja le.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

12. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

13. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése

14. § (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következő célra lehet:

a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak,

b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra,

c) közalapítvány javára, alapítvány rendeléssel,

d) közösségi célra, alapítványi hozzájárulással.

(2) Az önkormányzat csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott döntések akkor érvényesek, ha azokat a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozattal fogad el.

A felajánlott vagyon elfogadása

15. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a Képviselő-testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

16. § A Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

17. § Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.

Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, mellyel egyidőben Szentlőrinckáta község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonáról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 11/2000. (VI.14.) rendelete hatályát veszti.