Röszke Község Önkormányzat

Képviselő-testülete

20/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete

Az egyes szociális ellátásokról

Röszke Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdése a) pontjában és 32.cikk (2) bekezdésében biztosított jogalkotó hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdése 8. pontjában és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1.§ (2) bekezdésének, 25.§ (3) bekezdése bb) alpontjában, 32. § (3) bekezdésében, 37.§ (1) bekezdésének d) pontjában, 37/A.§ (1) és (3) bekezdésében és a 92. § (1) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy Röszke község lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza:

a.) a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét,

b.) a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat,

c.) a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

II. fejezet

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) A képviselő-testület az Sztv.-ben foglalt hatásköreit a polgármesterre és a Közoktatási, Művelődési, Sport és Szociális Bizottságra ruházza.

(2) A polgármesterre átruházott hatáskörök:

a./ szociális célú tűzifa támogatás

b./ önkormányzati krízis segély

c./ önkormányzati temetési segély

d./ méltányossági közgyógyellátás

iránti kérelmek elbírálása, így különösen a jogosultság megállapítása, ellátás megszüntetése.

(3) A Közoktatási, Művelődési, Sport és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök:

a./ a méltányossági ápolási díj iránti igények elbírálása (megállapítás, felülvizsgálat, megszüntetés)

b./ Bursa Hungarica pályázatok elbírálása.

4) A jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás és annak kamata megtérítésének méltányosságból történő elengedése, csökkentése, részletfizetés engedélyezése az adott ellátás megállapítására jogosult hatáskörébe tartozik.

Az eljárás megindítása

3. §

(1) A pénzbeli és a természetben nyújtott ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál, illetve a személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központnál (továbbiakban: Intézmény) kell előterjeszteni.

(2) A kérelemhez minden esetben csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban élők nettó jövedelméről szóló nyilatkozatot és hivatalos igazolást.

(3) A kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmeként a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónapban elért jövedelem havi átlagát kell figyelembe venni.

(4) Ha a kérelmező a vele közös háztartásban élők jövedelméről felhívás ellenére nem nyilatkozik, vagy a megfelelő jövedelem-igazolásokat, illetőleg a jogszabály által előírt egyéb iratokat nem nyújtja be, az eljárást meg kell szüntetni, a kérelmező részére folyósított rendszeres ellátást – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – meg kell szüntetni.

(5) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, a határozat meghozatala előtt a kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása érdekében a kérelmező lakóhelyén környezettanulmányt kell készíteni.

(6) Ha a környezettanulmány vagy az önkormányzat hivatalos tudomása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valósága vitatható, a kérelmezőt fel kell hívni az általa lakott lakás, illetve a saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok, így különösen a közüzemi számlák, valamint a kötelező biztosítások befizetési bizonylatainak benyújtására. Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet – a körülmények mérlegelésével – vélelmezni kell.

(7) A kérelmező jövedelmi, vagyoni és személyi körülményeinek tisztázása során köteles a Polgármesteri Hivatallal együttműködni. Ha a kérelmező a körülmények tisztázását –a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére -akadályozza, az eljárást meg kell szüntetni, a részére folyósított rendszeres ellátást pedig meg kell szüntetni.

Az ellátások kifizetése, folyósítása

4. §

(1) Az egyes szociális ellátások kifizetése elsősorban lakossági folyószámlára való utalással, valamint postai úton történhet. Indokolt és sürgős esetben a Polgármesteri Hivatal pénztárából is történhet.

(2) Amennyiben az Sztv. másként nem rendelkezik a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik rendszeres szociális segély és ápolási díj esetén a kérelem benyújtásának és a jogosultság megszűnésének vagy szüneteltetésének hónapjára járó ellátás összege a teljes havi összeg arányosan csökkentett hányada.

(3) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 62/2006.(III.27.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

5.§

(1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybe vett ellátás és annak kamatai visszafizetésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés a kérelmező és családja megélhetését súlyosan veszélyeztetné. A visszafizetésre legfeljebb 12 havi részletfizetés is engedélyezhető.

(2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a szociális ellátás időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult.

III. fejezet

Pénzbeli ellátások

6. §

A hatáskörrel rendelkező a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátást nyújthat a szociális alapellátás keretében. A jogosult számára aktív korúak ellátása, méltányossági ápolási díj, önkormányzati krízis segély és önkormányzati temetési segély állapítható meg.

Aktív korúak ellátása

7. §

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

a/ legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és erről az

Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodás

minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást

vagy szakvéleményt csatol, vagy

b/ pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való

részvételét akadályozza, vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy

c/ gyermeket vár, és ezt terhesgondozási kiskönyvvel igazolja, vagy

d/ az Intézmény javaslatának figyelembevételével, amennyiben a közcélú

foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a foglalkozás- 

egészségügyi alkalmassági vizsgálaton 6 hónapon belül legalább 2 alkalommal „nem

alkalmas” minősítést kapott.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell folyósítani.

(3) Az aktív korú nem foglalkoztatott személyek esetében a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltétele a települési önkormányzattal és az általa kijelölt szervvel, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek esetében a települési önkormányzattal és a Munkaügyi Központ Kirendeltségével való együttműködés.

(4) A települési önkormányzat és a Munkaügyi Központ Kirendeltsége között létrejött külön megállapodás tartalmazza az együttműködés részletes feltételeit, melynek megkötésére, módosítására, felülvizsgálatára a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert.

(5) A települési önkormányzat az aktív korúak ellátásában részesülő személyt

            a) vagy közfoglalkoztatásban való részvételre,

b) vagy az együttműködési programokban való részvételre kötelezheti, attól függően, hogy rendszeres szociális segélyben vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül.

(6) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó munkavégzésre felkészítő programban köteles részt venni (továbbiakban: beilleszkedést segítő program).

(7) A képviselő-testület a beilleszkedést segítő program megszervezéséről az Intézmény útján gondoskodik.

(8) A beilleszkedést segítő program típusai:

            a) tanácsadás (jogi, egészségügyi, szociális)

            b) csoportos és egyéni önsegítő képességfejlesztő foglalkozás

            c) életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás

            d) munkavégzésre felkészítő program.

(9) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy kötelezettségei az együttműködés

      során:

a) a határozat kézbesítését követő 3 munkanapon belül fel kell venni a kapcsolatot

a kijelölt szervvel,

b) minden tőle telhetőt meg kell tenni a program végrehajtása érdekében.

(10) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy

            a) a települési önkormányzat

b) a Munkaügyi Központ Kirendeltsége által felajánlott munkát köteles elfogadni iskolai végzettségétől függetlenül.

(11) A képviselő-testület a települési önkormányzatot terhelő közfoglalkoztatás

        megszervezésére, lebonyolítására – átruházott hatáskörben - a polgármestert jelöli ki.

Együttműködési kötelezettség megszegésének esetei, következményei

8. §

(1) A rendszeres szociális segélyezettek esetében az együttműködésre kötelezett

      kötelezettségének nem tesz eleget, ha

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő

15 napon belül nem kérelmezi nyilvántartásba vételét az együttműködésre

kijelölt szervnél,

b) az együttműködésre vonatkozó megállapodást nem köti meg,

c) a beilleszkedést segítő programokon nem vesz részt és távolmaradását

az együttműködésre kötelezett szervnél 5 napon belül nem menti ki,

d) nem teljesíti a számára előírt beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

e) az együttműködésre kijelölt szervnél felhívásra nem jelenik meg.

(2) Amennyiben az együttműködésre kötelezett együttműködési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv azt haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül jelzi a jegyzőnek.

(3) A rendszeres szociális segélyre jogosult személynél az együttműködési kötelezettség megszegése esetében az Sztv. 37/B. § (2) bekezdése az irányadó, mely alapján megszüntethető az ellátás, ha az együttműködési kötelezettséget neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

(4) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők esetében meg kell szünteti az aktív korúak ellátására való jogosultságát az Sztv. 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl annak a személynek, aki:

a) nyilatkozatban nem vállalja a közfoglalkoztatást,

b) nem jelenik meg a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton,

c) nem jelenik meg a munkavégzés helyszínén vagy nem munkára képes

állapotban jelenik meg,

d.) munkaidő alatt engedély nélkül eltávozik,

e.) a részére kiadott munkafeladatokat megtagadja.

Szociális célú tűzifa támogatás

9. §

(1) Az Önkormányzat térítésmentesen tűzifát biztosít azon szociálisan rászoruló személynek, aki Röszkén bejelentett állandó lakóhelyén, vagy tartózkodási helyén életvitelszerűen él és az e paragrafusban meghatározott egyéb feltételeknek megfelel.

(2) Az azonos lakóingatlanban élő személyek közül csak egy kérelmező részére állapítható meg a támogatás.

(3) Röszkei lakóhellyel és tartózkodási hellyel is rendelkező személy csak egy kérelemben - ahol életvitelszerűen él - vehető figyelembe a háztartás tagjaként.

(4) Az önkormányzat szociális célú tűzifa támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek,

a)elsősorban annak, aki a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatásról szóló 57/2013.(X.4.) BM rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, vagy

b)   akinek a háztartásában együtt élő személyek egy főre eső jövedelme nem haladja meg  az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyszemélyes háztartás (egyedül élő) esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és

c)   aki a szociális célú tűzifa igénylésére vonatkozó kérelmét az e rendeletben meghatározottak szerint Röszke Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában (a továbbiakban: Polgármesteri hivatal) személyesen, vagy meghatalmazottja útján benyújtotta, és

d) akinek, vagy a háztartásában élő személyek valamelyikének nincs a birtokában 2 m3-t meghaladó mennyiségű tűzifa, és

e)   fatüzelésre alkalmas fűtőberendezéssel rendelkezik.

(5) Szociális célú tűzifa támogatás ugyanazon háztartásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A szociális célú tűzifa támogatás céljára adható tűzifa mennyisége háztartásonként és naptári évenként nem haladhatja meg a 2 m/3-t.

(6) A támogatás iránti kérelmet a Polgármester Hivatalban kell benyújtani, az erre a célra kialakított igénylőlapon.

(7) A térítésmentes szociális célú tűzifára irányuló kérelem azon időpontig fogadható be, ameddig az önkormányzatnak az adott fűtési időszakra meghatározott és rendelkezésére álló nagyságú tűzifa készlet határozattal kiutalásra nem került.

(8) A jogosultság megállapítása a kérelmek érkezési sorrendjében történik.

(9) A jogosultság és a kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzésére az eljárás során környezettanulmány végezhető.

Méltányossági ápolási díj

10. §.

(1) Méltányosságból ápolási díjban részesíthető az a hozzátartozó, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló személy gondozását végzi saját, vagy a gondozott lakásában.

(2) Ápolási díj abban az esetben állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át.

(3) Az (2) bekezdésben meghatározott egy főre eső jövedelem megállapításánál a gondozott (ápolt) rendszeres pénzellátását figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 80%-a.

(5) A Közoktatási, Művelődési, Sport és Szociális Bizottság a (2) bekezdésben foglalt jövedelemhatárok alkalmazása alól rendkívül indokolt esetben legfeljebb 6 hónapos időtartamra eltekinthet, ha az ápolásra szoruló személyről másként nem tudnak a hozzátartozók gondoskodni.

(6) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (4) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

(7) Az ápolási díjat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell utólag időarányosan folyósítani.

(8) A jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a jogosult, illetve hozzátartozója 15 napon belül köteles bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

(9) A jogosulatlanul igénybe vett ápolási díjat vissza kell követelni.

(10) Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását

a) az Sztv. 42. § (2) bekezdésében foglalt esetekben,

b) az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

IV. Fejezet

Önkormányzati segély

11.§

(1)Önkormányzati segély annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át.

(2)Az önkormányzati segély összege egy évben a 25.000 Ft-ot nem haladhatja meg.

Önkormányzati krízis segély

12. §

(1) Önkormányzati krízis segély azoknak a személyeknek adható, akik létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, és maguk vagy családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni.

(2) Önkormányzati krízis segélyben (továbbiakban: krízis segély) lehet részesíteni különösen azt a személyt, aki:

a) rendkívüli élethelyzetbe került,

b) időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd,

c) családfenntartó, és három hónapnál hosszabb ideje táppénzes állományban van,

d) ingatlanát, ingóságát elemi csapás érte, s ennek következtében kára keletkezett és létfenntartása emiatt veszélybe került,

e) szabadságvesztésből szabadult,

f) kiskorút nevel, és a gyermek a szülők átmeneti anyagi helyzetéből következően veszélyeztetett állapotba került,

és a b/, c/, e/, f/, pontokban foglalt esetekben a családban az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élők esetén annak másfélszeresét.

(2) A kérelmet, jövedelmi nyilatkozatot, azok igazolását, továbbá az (1) bekezdésben megjelölt jogosultság alapját bizonyító iratot /orvosi igazolás, tűzoltói szakvélemény, stb./ a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(3) A segélyt a hiánytalanul benyújtott kérelmek beadásától számított 10 napon belül el kell bírálni, illetve folyósítani.

(4) Az (1) bekezdés a), d), f) pontjaiban megjelölt esetekben a házipénztárból hiányos kérelem esetén is azonnal kifizethető (azonnali végrehajtás elrendelése) a megállapított segély.

(5) Az (1) bekezdés f) pontja alapján természetbeni szociális ellátás is nyújtható, melynek fedezetét az intézmény vezetőjének (vagy megbízottjának) kell átadni a pénztárból történő kifizetéssel, aki annak felhasználásáról számlával köteles elszámolni. A felhasználás céljáról a határozatban ki kell térni.

(6) A (4) bekezdésben megjelölt hiányos kérelmet 15 napon belül ki kell egészíteni.

(7) Köztudomású tényeket igazolni nem kell.

(8) Szükség esetén a krízis segély megállapításának hivatalból is helye van.

(9) Az önkormányzat hatáskörére, illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak segélyt adni, ha ennek hiányában a késedelem a személy életét, testi épségét veszélyeztetné.

(10) A segély legkisebb összege 1.000,-Ft, legmagasabb összege 25.000,- Ft.

(11) A segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel.

(12) Havi rendszerességgel a 12. § (2) bekezdés b, c, f, pontjai alapján lehet segélyt megállapítani, melyet évente felül kell vizsgálni.

(13) A havi rendszerességgel nyújtott krízis segély összegének felső határa 2.000,- Ft/hó.

(14) Különös méltánylást érdemlő esetben az elemi károsultnak a tulajdonában lévő és az általa lakott épület helyreállítására maximum 100.000,- Ft segély adható.

(15)A krízis segélyt kamatmentes kölcsön formájában is lehet nyújtani, melynek összege nem haladhatja meg az 50.000,- Ft-ot. A kölcsön visszafizetése a felek megállapodása alapján történik, de a visszafizetés határideje a 12 hónapot nem haladhatja meg. Újabb kölcsönt csak az előző visszafizetése után kaphat a kérelmező.

Temetési segély

13. §

(1) Temetési segély adható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési költség viselése a család létfenntartását veszélyeztetőnek tekinthető különösen, ha a család egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000,- Ft.

(4) A temetési segély összege nem lehet kevesebb 20.000,- Ft-nál.

(5) Ha a kérelmezőnek, vagy családjának:

a) a temetés költsége a létfenntartását veszélyezteti, a segély összege elérheti a (3) bekezdés szerinti mértéket.

b) az egy főre eső jövedelme a 24.§-ban meghatározottnál magasabb, de valószínűsíthető, hogy a temetés költsége a megélhetésüket veszélyezteti, az (3) bekezdésben megjelölt összegnek maximum 50%-a adható.

(6) Közköltségen a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el.

(7) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(8) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerinti illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét -vagy a kérelem elutasításának tényét-, illetve a határozat számát a jegyző a számlákra rávezeti.

IV. Fejezet

Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

14. §

(1) Köztemetést a polgármester rendelhet el, melynek során az Szt. 48. §-át alkalmazza.

(2) Köztemetést csak a helyi temetőben, az elérhető legolcsóbb kellékek és szolgáltatások igénybe vételével lehet lebonyolítani úgy, hogy az az elhunyt méltó eltemettetését biztosítsa.

(3) Amennyiben a köztemetés költségeit Röszke Község Önkormányzata viseli, elsősorban az eltemettetésre köteles személyt kell kötelezni a köztemetés költségeinek megtérítésére. Ha eltemettetésre köteles személy nincs vagy nem lelhető fel, illetőleg vagyoni helyzete alapján a temetés költségeinek saját vagyonából történő megfizetésére képtelen, a köztemetés költségét az illetékes közjegyzőnél hagyatéki teherként a polgármester bejelenti.

Méltányossági közgyógyellátás

15. §

(1) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak, aki szociálisan rászorult és a rendszeresen, visszatérően indokolt gyógyszerfogyasztásának gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, feltéve, hogy nem jogosult a jegyző által megállapítható közgyógyellátásra.

(2) Szociálisan rászorult az a személy, aki:

a) a nyugdíjkorhatárnál magasabb életkorú és családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át,

b) három, vagy több kiskorú gyermeket nevelő nagycsaládos, amennyiben a család jövedelmi viszonyai az a) pontban foglaltaknak megfelel.

(3) Méltányosságból biztosított közgyógyellátásra jogosult:

            a) az egyedül élő személy, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj

mindenkori legkisebb összegének 250%-át, feltéve, hogy a kérelmezőnek a havi

rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 15%-át meghaladja

b) a családban élő személy, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az

öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy a kérelmező havi

rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 15 %-át meghaladja.

(4) Méltányosságból biztosított közgyógyellátás nem állapítható meg, ha az egy főre jutó havi  

      jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(5) Gyógyszerszükségletet a háziorvosnak kell igazolnia.

V. Fejezet

Szociálpolitikai Kerekasztal

16. §

(1) Az önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt (a továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre és gondoskodik működésének feltételeiről.

(2) A Kerekasztal feladata a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a szociális ellátórendszer működésének véleményezése, továbbfejlesztésére javaslatok kidolgozása, a helyi igények felmérése és az önkormányzat felé közvetítése.

(3) A Kerekasztal tagjai:

a./ polgármester,

b./ Röszkei Egészségvédő Egyesület képviselője,

c./ a Közoktatási, Művelődési, Sport és Szociális Bizottság elnöke,

d./ Egyházközösség/ek/ képviselője,            

e./ Nyugdíjas Klubok által delegált egy-egy fő.

(4) A Kerekasztal első ülését a polgármester hívja össze. A Kerekasztal első elnökét első ülésén egyszerű szótöbbséggel saját tagjai közül választja.

(5) A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Ezen túlmenően a Kerekasztal maga határozza meg működésének és ülésezésének rendjét.

(6) A Kerekasztal elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni a Közoktatási, Művelődési, Sport és Szociális Bizottság nyílt üléseire.

VI. fejezet

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

17. §

(1) Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátásokról szóló 8/2011. (IX.14.) Kt. rendelet, valamint az azt módosító 1/2012. (I.26), 18/2012. (XII.19.), 14/2013. (X.10.) Kt. rendelet.

(2) Ezen rendelet szabályait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Röszke, 2013. december 18.

Borbásné Márki Márta sk.                                         Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka

polgármester                                                              jegyző

Kihirdetve (kifüggesztéssel) 2013. december 18. napján

Dr. Heinerné Dr. Kecskés Aranka

            jegyző