Sándorfalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének
20/2013.(XI.28.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról

Sándorfalva Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Rendelet célja, hatálya

1. §

(1) A rendelet célja, hogy Sándorfalva Város lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátások iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit valamint érvényesítésének  garanciáit.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Sándorfalva Város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a hajléktalan, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. §-ban meghatározott személyekre.

(3) A rendelet szerinti szociális feladat- és hatásköröket a polgármester gyakorolja.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában nyugdíjminimumon (a továbbiakban: nyugdíjminimum) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét kell érteni.

(2) E rendelet alkalmazásában a fogalmak meghatározásánál az Sztv. 4. § (1) bekezdése szerint értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

3. Támogatás nyújtás feltétele

3. §

(1) Szociális ellátásra jogosult az, akinek az ellátása más módon nem biztosítható és a jogszabályi feltételeknek megfelel.

(2) Az ellátásra jogosultság feltételeit érintő lényeges ténynek, körülménynek minősül:

a) jövedelem az Sztv. 4. § a) pontjában meghatározottak szerint, amiből a kérelmezőnek akár rendszeres, akár időszakonkénti bevétele van,

b) lakcím, tartózkodási hely,

c) gyermekek száma, elhelyezésének megváltozása,

d) jelentősebb vagyontárgyak, ingó-ingatlan vagyon változása,

e) életközösség fennállása, megszűnése.

(3) A jövedelem igazolása az Sztv. 10. §-ban foglaltaknak megfelelően történik.

(4) A családba fogadó gyám gyámsága alatt álló gyermek- kivéve, ha a gyám, a gyermek tartására köteles – a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni.

(5) Amennyiben a kérelmező és családtagjai jövedelme alkalmi munkából származik, annak összegét saját nyilatkozattal kell igazolni.

4. Az eljárás rendje

4. §

(1) A kérelmet személyesen a Sándorfalva Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: KÖH) szociális irodáján vagy postai úton, írásban kell benyújtani. A személyesen benyújtott kérelem esetén az illetékes ügyintéző tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem elbírálásának feltételeiről, a szükséges igazolásokról, mellékletekről. Indokolt esetben az Sztv. 10. § (6) bekezdésében foglalt környezettanulmány készítésére kerülhet sor.

(2) A benyújtott kérelmet indokolni kell.

(3) A rendelet 14. §-ában (elemi kár) kérelmezett támogatás esetén helyszíni szemlét kell tartani.

5. Az ellátások megállapítása

5. §

(1) Sándorfalva Városi Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzata rendelkezései alapján a polgármester hatáskörébe tartozik:

a) önkormányzati segély,

b) adósságkezelési szolgáltatás

c)  méltányossági közgyógyellátás

(2) A polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntésről határozatot hoz. 

6. Kifizetés, folyósítás

6. §

(1) A kifizetés a KÖH házi pénztárából pénztári napokon (kedd, csütörtök) 8⁰⁰-től 12⁰⁰-ig, illetve 13⁰⁰-tól 15⁰⁰ óráig történhet. Az Ügyfél kérelmére a támogatás kifizetése banki átutalással történik.

7. Az ellátások formái

7. §

(1) Szociális ellátási formák a következők: 

a) aktív korúak ellátása, rendszeres szociális segély,

b) önkormányzati segély, azon belül

                  ba) átmeneti krízishelyzet,

                  bb) temetési költségek enyhítésére,

                  bc) elemi kár miatt bekövetkező krízishelyzet és

                  bd) gyermekek ellátásához kapcsolódó krízishelyzet,

c) köztemetés,

d) adósságkezelési szolgáltatás és

e) méltányossági közgyógyellátás. 

III. Fejezet

Aktív korúak ellátása, rendszeres szociális segély

8. A szociális ellátás feltételei

8. §

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha:

1. a hatáskörrel rendelkező szerv érvényes és hatályos szakvéleményét vagy szakhatósági állásfoglalását csatolja, amely alapján legalább 30 % - os mértékű egészségkárosodást szenvedett vagy
2. pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételt kizárja, vagy akadályozza, és erről szakorvosi vélemény mutat be vagy
3. gyermeket vár, ezt terhes-gondozási könyvvel igazolni tudja.

(2) Ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek már nem állnak fenn, azt köteles bejelenteni. Az állapotváltozást a hatáskörrel rendelkező szerv, a háziorvos vagy a szakorvos véleménye támaszthatja alá. A rendszeres szociális segélyre való jogosultság a feltétel megszűnése, illetve az orvosi vélemény kiállítása hónapjának utolsó napjával megszűnik.

9. Az együttműködés eljárási szabályai

9. §

(1) Az aktív korúak ellátására, rendszeres szociális segélyre jogosult személy (továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő személy) az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménnyel (továbbiakban: EESZI) mint az Önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel köteles együttműködni.

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy - a munkaerőpiacra történő visszatérés, a megváltozott helyzethez való igazodás céljából történő - együttműködés keretében köteles:

a) az EESZI-vel mint az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá a jogosultságot megállapító önkormányzattal együttműködni,

b) a távollét, illetve a meg nem jelenés okát hitelt érdemlően igazolni,

c) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodni, és teljesíteni a programban foglaltakat,

d) a rendszeres szociális segélyre való jogosultság időtartama alatt – az EESZI-vel kötött megállapodásban foglaltak szerint – az EESZI-nél megjelenni és a számára felajánlott családgondozást igénybe venni, továbbá az EESZI által szervezett vagy közvetített beilleszkedést- illetve a munkába állást segítő programokon részt venni és

e) a beilleszkedést-, illetve a munkába állást segítő program kidolgozásában az EESZI-vel együttműködni, a program sikeres végrehajtása érdekében minden tőle elvárhatót megtenni.

10. Beilleszkedést segítő program típusai

10. §

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles az EESZI által szervezett programokba bekapcsolódni.

(2) Az EESZI által szervezett programok típusai:

a) tanácsadás, informálás (jogi, munkaügyi, pszichológiai, foglalkoztatási stb.),

b) egyéni és csoportos képességfejlesztő foglalkozás,

c) életvitelt, életmódot formáló foglalkozás (stresszoldó, relaxációs technikák) és

d) munkavégzésre felkészítő foglalkozás (munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása, munka- erőpiaci esélynövelő programok).

11. Együttműködés megszegésének esetei

11. §

(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy:

a) nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél vagy 

b) az előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja vagy

c) az adataiban, körülményeiben vagy jövedelmi helyzetében bekövetkezett változást a jogosultságot megállapító szervnél, illetve az EESZI-nél nem jelenti be vagy

d) az EESZI-vel nem működik együtt, különösen, ha az EESZI által szervezett beilleszkedést segítő program megvalósulását akadályozza, vagy a beilleszkedést segítő programokon nem jelenik meg vagy

e) az elfogadott munkát a megkötött megállapodásban, illetve a munkaszerződésben rögzített időpontban nem veszi fel, vagy a munkát nem az abban foglaltak szerint végzi, illetve a foglalkoztató szerv munkára vonatkozó utasításait nem tartja be.

IV. Fejezet

Önkormányzati segélyformák

12. Átmeneti krízishelyzet

12. §

(1) Átmeneti krízishelyzet esetén nyújtható segély formái:

a) pénzbeli juttatás,

b) természetbeni juttatás (élelmiszer segély),

c) gyógyszertámogatás.

(2) Átmeneti krízishelyzet esetén segély annak a családnak állapítható meg, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 130%-át, egyedül élő esetén 150%-át, és a vagyon meghatározásánál az Sztv. 4. §-ában  foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Átmeneti krízishelyzetre tekintettel pénzbeli segély, természetbeni juttatás alkalmanként egy családból csak egy személy részére adható, értéke 3.000-10.000.- Ft-ig terjedhet, összességében az évi 30.000 forintot nem haladhatja meg.

(4) Átmeneti krízishelyzet esetén gyógyszertámogatás állapítható meg- a (3) bekezdésben foglalt feltételek szerint-, ha a családban az összjövedelem gyógyszerköltséggel csökkentett mértékéből számított egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 175 %-át, és a család vagyonnal nem rendelkezik.

13. Temetési költségek enyhítésére támogatás

13. §

(1) Temetési költségek enyhítésére támogatás annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, egyedül élő esetén a háromszorosát.

(2) A temetési segély összege a nyugdíjminimum 100 %-a.

14. Elemi kár miatt bekövetkező krízishelyzet

14. §

(1) A körülmények figyelembevételével elemi kár esetén átmeneti segély adható a család részére egy évben legfeljebb egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %- át.

(2) Az átmeneti krízishelyzetre adott segély összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum összegének négyszeresét.

15. Gyermekek ellátáshoz kapcsolódó krízishelyzetben
nyújtható támogatások

15. §

(1) Gyermekek ellátásához kapcsolódó krízishelyzet esetén nyújtható segély formái:

a) pénzbeli támogatás,

b) beiskolázási támogatás,

c) étkezési térítési díj támogatás.

(2) A gyermekek ellátásához kapcsolódó krízishelyzet állapítható meg meghatározott esetekben

a) a gyermeket ellátó hozzátartozónak, vagy

b) a gyermeket ténylegesen nevelő személynek,

ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd.

16. §

(1) A pénzbeli támogatás nyújtásának feltétele, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, és a gyermeket gondozó család vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Pénzbeli támogatás jogosultja a gyermek.

(3) Támogatás mértéke gyermekenként és alkalmanként 1 000, - Ft-tól– 8 000, - Ft-ig terjedhet. Akkor indokolt a megállapítása, ha a gyermek iskoláztatása, tankönyvvel ellátása, ruházkodása, étkezése, más módon nem biztosítható.

17 §

(1) Beiskolázási támogatás állapítható meg a gyermeknek, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg és a család vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A beiskolázási támogatás összege gyermekenként 1 000, Ft-tól – 8 000, Ft-ig terjedhet.

(3) A beiskolázási támogatás iránti kérelem benyújtási ideje: minden év augusztus 1. napjától október 31. napjáig.

18. §

(1) Gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás állapítható meg a gyermeknek, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg és a család vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A gyermekintézményi étkezési térítési díj támogatást a gyermekintézmény részére egy összegben utalja a KÖH gazdálkodási csoportja az adott időszakban.

(3) A támogatás minden év január 1 és június 15 között, valamint szeptember 1 és december 31 között állapítható meg a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett, vagy fel nem használt támogatást a gyermekintézmény visszautalja KÖH költségvetési számlájára.

V. Fejezet

Köztemetés

16. Köztemetés

19. §

(1) Köztemetésként a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el.

(2) Köztemetés esetén vizsgálni kell a temetési költség megtéríthetőségét, hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnél hagyatéki teherként történő érvényesítését. Hagyaték, illetve hagyatéki eljárás hiányában a temetésre köteles személyt (személyeket) a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni.

(3) Hagyaték hiányában a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhet:

a) részletfizetést, ha a temetésre köteles:

aa) egyedülélő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori összege háromszorosát nem éri el, vagy

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el,

b) a visszafizetési kötelezettség 50 %-ig csökkentést, ha a temetésre köteles

ba) egyedülélő esetén havi jövedelme az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy

bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el,

c) elengedést, ha a temetésre köteles:

ca) egyedülálló esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el, vagy

cb) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem éri el.

(4) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 24/A.- 24/C §-aiban szabályozott szociális temetés igénybevételére a Szűz Mária Szent Neve Plébánia tulajdonát képező Sándorfalva, 623. helyrajziszámú „Felső temető” megjelölésű temető „Szociális I. parcellája” szolgál.

VI. Fejezet

Adósságkezelési szolgáltatás

17. Adósságkezelési szolgáltatás

20. §

(1) Adósságkezelési szolgáltatásban részesülhet, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át, és vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás vezetékes gázdíj tartozásra, és áramdíj tartozásra vehető igénybe.

(3) A kérelmezőnek a 25 % önrész befizetéséről szóló csekkszelvényt a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül be kell mutatni az ügyintézőnek.

(4) Az adósságkezelési tanácsadást a KÖH az EESZI-n keresztül biztosítja.

(5) Az adósságkezelési szolgáltatásban részt venni kívánónak kötelessége az EESZI által megjelölt időpontban részt venni az adósságkezelési tanácsadáson. Az adósságkezelés során az EESZI az adósságkezelésben történő bevonásra írásban javaslatot tesz.

(6) Több részletben történő támogatás esetén a szolgáltatóval külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően a szolgáltatáson havonta, minden hónap 10-éig kell megjelenni. A tanácsadáson történő részvétel elmaradása esetén az adósságkezelési tanácsadó írásos javaslata alapján a támogatás megvonható.

(7) A támogatást az adósságkövetelés jogosultja kapja. Közvetlenül nem kifizethető.

(8) A helyben elismert lakásnagyságot a rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(9) Több fennálló adósságtípus esetén az önkormányzat ahhoz a típushoz nyújt támogatást, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatási feltételeit.

(10) Folyósítás módja: A megállapodás megkötését követően szerződés szerint teljesíti a KÖH.

VII. Fejezet

Méltányossági közgyógyellátás

18. Méltányossági közgyógyellátás

21. §

(1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a kérelmező

a) akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 220%-át és

b) az Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerv szakhatósági állásfoglalása alapján a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-át.

(2) Kivételes méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a kérelmező

a) akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem az (1) bekezdés a) pontjában foglalt összeget legfeljebb 20 %-kal haladja meg és

b) az Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szerv szakhatósági állásfoglalása alapján a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25%-át.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

19. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

22. §

(1) Jelen rendelet 2014. január hó 01. napján lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli- és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2011. (IX. 29.) önkormányzati rendelet.

Sándorfalva, 2013. november 28.

Kakas Béla                                                                Dr. Kovács Beáta

polgármester                                                                          jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2013. november 29.

                                                                                              Dr. Kovács Beáta

                                                                                                         jegyző