1. § ¹Bogdása Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva szervezeti és működési szabályairól – a továbbiakban SZMSZ - a következőket rendeli el.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: BOGDÁSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Az önkormányzat székhelye: 7966 Bogdása, Kossuth utca 24. Az önkormányzat törzsszáma: 334978 Az önkormányzat KSH száma: 15334974 8411 321 02 Az önkormányzat adószáma: 15334974-1-02 Az önkormányzat KSH kódja: 0210694

(2) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal 7960 Sellye, Dózsa György utca 1.

(3) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület és helyi népszavazás útján gyakorolja.

(4) Az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(5) A Képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén az ügyrendi bizottság elnöke képviseli. A képviselő-testület előbb írt, általános szabályaitól eltérően, a képviselő-testületnek a különböző szervezetekben való képviseletére a testület e tárgyban hozott határozata az irányadó.

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

4. § (1) Bogdása község Önkormányzatának a Mötv-ben kötelezően előírt és az önkormányzat által önként vállalt feladatainak ellátását a képviselő-testülete és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző továbbá a társulás látják el.

(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre illetve társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3)² A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület - melynek a polgármester is tagja - 5 főből áll. A polgármestert a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek kell tekinteni.

5. § (1) A Képviselő-testület ellátja a Mötv., valamint az ágazati jogszabályok által kötelezően előírt feladat-és hatásköröket. A képviselő- testület önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal. A feladatok eredményes ellátása érdekében a képviselőtestület alapítványt hozhat létre.

(3) A kötelezően ellátandó feladatokat a Képviselő-testület elsősorban társulásban fenntartott intézményrendszer útján, ennek hiányában önálló szervezeti formában látja el.

(4) A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:

(5) Az önként vállalt közfeladatok konkrét tartalmát a képviselő-testület egyedi határozattal állapítja meg.

(6) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(7) A képviselő-testület hatásköréből a Mötv. 42. §-ában foglaltakon kívül nem ruházható át továbbá:

(8) Az átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók és azok gyakorlásáról az átruházás címzettje köteles a képviselő-testületnek számot adni, mégpedig:

(9) Bogdása község Önkormányzata a kötelező és önként vállalt feladatait a rendelet 1. számú függelékében meghatározott szakfeladatok keretében látja el.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendkívüli-, valamint évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben ünnepi ülést tart.

(3) A rendes ülések tartásának általános helyszíne: Bogdása község Polgármesteri Hivatala (7966 Bogdása, Kossuth Lajos u. 24.).

(4) A képviselő-testületi ülés különösen indokolt esetben a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének Irodájába is összehívható, azonban az nem sértheti a nyilvánosság elvét, s a testület ez esetben is gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságáról.

(5) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Rendkívüli ülés összehívását törvényességi okból a jegyző is kezdeményezheti.

(6) Az egyes képviselő-testületi ülések időpontjának meghatározásáról, a napirendi pontok összeállításáról és az ülések összehívásáról – a polgármester gondoskodik.

6/A. §³ (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit a választási ciklus időtartamára szóló Gazdasági Programban foglalja össze. A program előkészítése során a képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek véleményét kéri, végrehajtásáról közmeghallgatás napirendje keretében számol be.

(2) A Gazdasági Program-tervezet elkészítése a polgármester feladata.

(3) A tervezet elkészítése során javaslatokat kell kérni a bizottsági elnököktől, az önkormányzat intézményeinek vezetőitől, társaságától, nemzetiségi önkormányzatoktól, társadalmi szervezetektől, a képviselő-testületi üléseken tanácskozási jogot kapott helyi önszerveződő közösségektől. Ezen túlmenően a polgármester egyéb szervektől és személyektől is kérhet javaslatokat a tervezet összeállításához.

7. § (1)⁴ A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek. A meghívót papíron alapon a képviselők lakcímére vagy elektronikus úton, a képviselők e-mail címére megküldve kell kézbesíteni.

(2) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit. Írásbeli előterjesztést az általános szabályoktól eltérően akkor lehet kézbesíteni és a képviselő-testület napirendjére felvenni, ha határidőn túl merült fel olyan tény vagy körülmény, amely megtárgyalása hiányában az önkormányzatot anyagi vagy egyéb hátrány érné. Az írásos előterjesztéseket a képviselőknek a meghívóhoz mellékelni kell. A tanácskozási joggal résztvevők és egyéb érdekeltek részére a meghívó és az őket érintő előterjesztés kézbesíthető; a részükre kézbesítésre nem kerülő előterjesztéseket az ülést megelőző 3 napon belül, illetve az ülés napján délelőtt a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltségén megtekinthetik.

(3) Csak a képviselőknek küldhetők ki azok az előterjesztések, amelyekben a képviselőtestület zárt ülést tart, illetve zárt ülést lehet elrendelni.

(4) Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton (szóbeli meghívással, illetve telefonon) is összehívható. A rendkívüli ülés kezdeményezői írásban csatolják a napirendi pont pontos megjelölését, bizottsági kezdeményezés esetgén a bizottsági határozatot. Ennek hiányában rendkívüli ülés nem hívható össze. A rendkívüli ülésre szóló meghívó csak az összehívásra okot adó napirendi pontot tartalmazhatja, és a képviselő-testület csak ezt a napirendi pontot tárgyalhatja meg.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztés útján kell tájékoztatni.

(6) A kifüggesztés tényét és időtartamát a levételkor fel kell tüntetni a tájékoztató záradékával. A lakosságot egyéb módon, a községi hirdetőtáblákon, plakáton keresztül is tájékoztatni kell annak közlésével, hogy az írásos előterjesztések a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltségén megtekinthetőek.

8. § A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bizottság, bármely képviselő, az önkormányzat intézményeinek vezetői, a Nemzetiségi Önkormányzatok elnökei, a jegyző, valamint feladatkörében a belső ellenőr.

9. § (1) Általában írásos előterjesztés készül a képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható kérdésekben.

(2) Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható témák:

(3) A képviselő-testület ülésének előkészítésére készített írásbeli – nem tájékoztató jellegű – előterjesztésnek tartalmaznia kell

(4) A felsorolásban nem szereplő ügyek lehetőség szerint írásban, de szóban is előterjeszthetők. Indokolt esetben – szóbeli előterjesztéskor – a határozati javaslat írásban történő kiadása elrendelhető.

(5) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet előterjesztés és határozati javaslat összeállítására.

10. § Az esetleges jogszabálysértések megelőzése céljából minden előterjesztést, azok kiküldése előtt be kell mutatni a jegyzőnek.

11. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak határozathozatal előtt a képviselő-testület szavazata alapján a polgármester hozzászólást engedélyezhet. A hozzászólási lehetőség kérése nem utasítható el, ha a hozzászóló, mint adott érdekközösség (pl. lakókörzet) megbízottja az ülés előtt a polgármestertől azt kéri.

(2) A képviselő-testület:

(3)⁶ Zárt ülést megtartását a (2) c) pontban meghatározott esetben a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a képviselőt-testület mindig egyedileg, vita nélkül határoz. A (2) bekezdés c) pontja szerinti ügyekben a meghívó tervezetének elkészítésével egyidejűleg a jegyző az érintettől nyilatkozatot kér, hogy a személyét érintő ügy nyilvános tárgyalását ellenzi-e vagy sem.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

(5) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is.

12. § (1) A képviselő- testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:

(2) Meghívottként vesznek részt a képviselőtestület ülésén az önkormányzati intézmények vezetői, a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester és a bizottságok szükségesnek tartják. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

14. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendre és a jegyzőkönyv hitelesítők személyére, melyekről a képviselő-testület – a napirend tekintetében a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – vita nélkül, jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(2) A polgármester ezt követően tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3)⁷ A polgármester, a bizottságok vagy a települései képviselő sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendjeként tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

15. § (1) A polgármester 14. §. (2) bekezdés szerinti beszámolóját követően tárgyalja a képviselőtestület az elfogadás szerinti sorrendben a napirend többi pontját és hoz döntést a kérdésekben. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.

(2) A napirendi pont tárgyalását – a költségvetési rendeletet érintő, valamint a nagy horderejű, különösen összetett tárgyú előterjesztések kivételével- legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult, és a kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés tartalmát.

(3) A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, vagy a bizottságok által megbízott tagok ismertetik maximum 5 percben, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményeknek is. Az előadóhoz a polgármester, a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(4) Az előterjesztésekhez a képviselők módosító indítványokat terjeszthetnek elő. A napirendi pont tárgyalásánál azonos tartalmú módosító indítvány csak egy alkalommal kerülhet előterjesztésre. Az előterjesztő válaszában nyilatkozik a napirendi pont vitájában elhangzott módosító indítványokkal kapcsolatosan álláspontjáról is.

(5) A vita lezárására, a hozzászólások időbeni korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A terméketlen vita megakadályozása végett a polgármester:

(7) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő kérdésekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.

16. § Az ülést levezető elnök jogosítványai:

17. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől és a hivatal szervezeti egység vezetőktől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) A képviselők napirend előtti hozzászólásaikat, kérdéseiket, interpellációikat a képviselő-testületi ülésen a polgármester és a bizottsági elnökök tájékoztatója után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

(3) A polgármester már az ülés kezdetén közli azokat a kérdéseket, interpellációkat, amelyeket az ülést megelőzően nyújtottak be.

(4) Minden feltett kérdésre összegyűjtve, az interpellációra pedig lehetőleg annak elhangzása után választ kell adni.

(5) Ha az interpellációt azonnal nem lehet megválaszolni, és a képviselő azt az ülést megelőzően legalább 2 nappal nem nyújtotta be, legkésőbb 15 napon belül írásban kell az érdemi választ megadni. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadásáról a testület a következő ülésén dönt.

(6) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik. Ha a kérdező a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról nyilatkozik az interpelláló és külön dönt a testület is.

(8)⁸ Ha a képviselő-testület a (6), (7) bekezdésre, mint kérdésre, vagy interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el. A vizsgálat vezetésével a polgármestert, az alpolgármestert, vagy e célra létrehozott eseti bizottságot bízhatja meg, a vizsgálatba be lehet vonni az interpelláló képviselőt. A vizsgálat eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(9) A kölcsönös informáltság érdekében az interpelláció után az ülés résztvevői bármely témában kérdést tehetnek fel, illetve bejelentéssel élhetnek. A kérdések és bejelentések idejét a polgármester megszabhatja. A válaszok, illetve bejelentések felett a testület vitát nem nyit. Ha intézkedésre van szükség, az a polgármester feladata, aki arról a legközelebbi ülésen beszámol.

18. § (1) A Képviselő-testület

(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

(3) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése: „Bogdása Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../... (sorszám/évszám) ...(hónap) ... (nap) Határozata.

(4) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Bogdása Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../... (sorszám/évszám), (a kihirdetés dátuma (hónap, nap)) önkormányzati rendelete... ról/ről (a tárgy megjelölése).

19. § (1)⁹ „A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást a 11. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben, és a jogszabályokban meghatározott esetekben tarthat.”

(2) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az érintett képviselő az összeférhetetlenséget legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor köteles bejelenteni. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő- testület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) A határozathozatalhoz – a minősített többséget igénylő döntések kivételével – a jelenlévő települési képviselők több mint a felének egybehangzó, a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A szavazás eredményét az ülést levezető elnök állapítja meg.

(4) Amennyiben a testület ilyen értelmű döntést hoz, a szavazást meg kell ismételni. Ugyanazon napirendi pontról a szavazás befejezését követően újraszavazást elrendelni képviselő indítványára a testület egyszerű többségével hozott döntésével egyszer lehet.

(5) Amennyiben az előterjesztésről határozat nem születik, a polgármester:

(6) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének (3 fő) azonos tartalmú szavazata szükséges.

(7) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez:

20. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással – kézfeltartással - vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetekben név szerinti szavazással –hozza, vagy a 11. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben bármely képviselő indítványára minősített többséggel elhatározhatja titkos szavazás tartását. Törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást kell tartani.

(2) Nyílt szavazás során a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, a képviselők - ha a szavazástól nem tartózkodnak - minden esetben kézfeltartással jelezve „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak. A polgármester megállapítja a képviselő-testület döntésének eredményét.

(3) A képviselő-testület esetenként név szerinti szavazást is elrendelhet. A név szerinti szavazást a települési képviselők egynegyedének indítványára el lehet rendelni. A név szerinti szavazás elrendeléséről a képviselő-testület dönt.

(4) Név szerinti szavazást kell tartani:

(5) Név szerinti szavazás esetén az ülés levezető elnöke szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, jegyző ABC sorrendben felolvassa névsort, a képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, vagy tartózkodhat. A jegyzőkönyvvezető a szavazatokat név szerint rögzíti a jegyzőkönyvben. A szavazás eredményét az elnök állapítja meg és ismerteti.

(6) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(7) A szavazásnál háromtagú szavazatszámláló bizottság jár el, amelynek tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg tagjai sorából.

(8) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a (7) bekezdésben meghatározott bizottság látja el. A bizottság elnöke kiosztja a képviselő-testület bélyegzőjével hitelesített szavazólapokat. Szavazni a szavazólapon feltüntetett „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” melletti négyzetbe elhelyezett „x” megjelöléssel kell. Szavazás után a szavazólapokat valamennyi képviselő az erre a célra kihelyezett urnába helyezi. A bizottság megszámlálja a szavazatokat, az eredményt a bizottság elnöke ismerteti.

(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

21. § (1) A képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendeletek alkotását kezdeményezheti:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester - a jegyző bevonásával - a kezdeményezést, majd a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotásra irányuló eljárás – az ebben a fejezetben foglalt eltérésekkel –megegyezik az előterjesztés szabályzati követelményeivel.

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a rendelet tervezetének elkészítéséről, főbb elveiről, meghatározhatja az előkészítés menetét. A szakmai előkészítés a jegyző feladata.

(5) A rendelet-tervezet elkészítése: a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, a tervezetet a jegyző készíti el.

(6) A tervezet véleményezése: a polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteknek érdemi vita előtti közmeghallgatásra bocsátását kezdeményezheti.

(7) A tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása

(8) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének helyben szokásos módja: a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel közszemlére tétel.

(9) A rendelet helyben szokásos (6) bekezdésben írt kihirdetés mellett a képviselő-testület rendeleteit közzé teszi a Bogdása Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is. Egyéb közzétételi mód a plakát, szórólap formában történő megjelentetés.

(10) A jegyző gondoskodik a rendelet kihirdetéséről. A kifüggesztéssel közszemlére tétel időtartama 8 nap, a közzététel a fenti helyeken azonos időpontban történik. A rendelet irattári példányára kötelező feljegyezni a közszemlére tétel és a levétel napját.

(11) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:

22. § (1)¹⁰ A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely hiánytalanul tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat. Szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni név szerinti szavazáskor, illetve ha a képviselő-testület így határoz. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, s az eredeti példányokhoz a jelenléti ívet és az írásban, az ülés előtt beadott interpellációkat.

(3)¹¹ A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző valamint az ülésen a képviselők közül esetenként választott két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző a Baranya Megyei Kormányhivatalnak küldi meg.

(4) A tanácskozás - jegyzőkönyv mellett - hangszalagon és videofelvételen is rögzíthető, amelyet a polgármester őriz és eseti felhasználásáról, kiadásáról is dönt.

(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékleteik eredeti példányainak, éves bontásban elkülönített, egységes lefűzéséről.

23. § A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek:

24. § (1) A képviselő-testület határozatáról az ülést követő 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a döntések végrehajtásában érdekelt személyeknek, szerveknek.

(2) A jegyzőkönyvi kivonatok megküldéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő-testület döntéseiről a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, év elejétől kezdődően folyamatos sorszámozással.

25. § (1)¹² Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Ezt követően a polgármester leteszi az esküt a képviselő-testület előtt, amely dönt a polgármester javadalmazásáról. A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja e rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, dönt ezen személyek illetményéről, tiszteletdíjáról. A további napirendről a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt.

26. § (1) Az együttes képviselő-testületi ülést bármely polgármester kezdeményezésére össze kell hívni.

(2)¹³ A Drávafoki Kirendeltséghez tartozó települések vonatkozásában az együttes képviselő-testület működésével (összehívás, előkészítés, ülés vezetése stb.) kapcsolatos feladatokat a drávafoki polgármester látja el.

(3) A képviselő-testületek testületenként külön-külön hoznak határozatot.

(4)¹⁴ A képviselő-testületek együttes üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyző és az együttes ülésen résztvevő képviselő-testületek polgármesterei, akadályoztatásuk esetén alpolgármesterei írják alá.

27. § (1)¹⁵ A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat terjeszthetnek elő. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A közmeghallgatáson a Képviselő-testületnek határozatképes létszámban jelen kell lennie.

(2) A lakossági érdekek feltárása és egyeztetése, az igények megismerése és figyelembe vétele végett a képviselőtestület jelöli meg munkatervében, illetve egyedi döntéssel azokat a feladatokat, amelyeket közmeghallgatásra kell bocsátani.

(3) A közmeghallgatásra bocsátható napirendek:

(4)¹⁶ A közmeghallgatás időpontját az ülést megelőző 15 nappal meg kell hirdetni, a településen működő szerveket külön is értesíteni kell.

(5) A közmeghallgatás szervezése a polgármester feladata.

(6) Az ülés lefolyása:

28. § (1) A képviselő főbb jogai:

(2)¹⁷ Módosítva a 8/2014 (X.20) sz.ör. „A települési képviselők a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott összegű tiszteletdíjra jogosultak.”

(3) A települési képviselőt a polgármester és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói soron kívül kötelesek fogadni és igénye alapján legkésőbb 3 napon belül a szükséges felvilágosítást, adatot stb. megadni.

(4) A települési képviselők nevét a 2. számú függelék tartalmazza.

29. § (1)¹⁸ Módosítva a 8/2014 (X.20) sz.ör Az önkormányzati képviselő:

(2)¹⁹ A települési képviselők a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott összegű tiszteletdíjra jogosultak.

(3)²⁰ A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 6 hónap időtartamra – az SZMSZ jelen előírására hivatkozva, külön döntés nélkül - megvonja az alábbi esetekben:

(4)²¹ A képviselő-testület a tiszteletdíjat megvonhatja, ha a képviselő:

(5)²² A tiszteletdíj (4) bekezdés szerinti megvonásról a képviselő-testület a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára egyszerű többséggel dönt.

(6)²³ A tiszteletdíj megvonását az (3) bekezdés szerinti mulasztás bekövetkezését, illetve a (4) bekezdés alapján a (5) bekezdés szerinti határozathozatalt követő hónap 1. napjától kell alkalmazni.

(7)²⁴ Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.

30. § (1) A bizottságok általános feladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeletben hatósági jogkör állapíthat meg részükre.

(2)²⁵ A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat választ. Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságokba a képviselő-testület külsős tagokat is választhat, akiknek bizottsági jogosítványa megegyezik a bizottság képviselő tagjaival. A település polgármestere, alpolgármestere illetőleg a közös hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja.

(3) A képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.

(4) A bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg, ügyviteli feladataikat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről - a hivatal bizottság patronálására kijelölt dolgozója segítségével - a bizottság elnöke gondoskodik.

(5) A bizottság összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt és a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

31. § (1)²⁶ A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma 3 fő. A Bizottságban három képviselő-testületi tag vesz részt. A Bizottság tagjainak nevét a 3. számú függelék tartalmazza.

(2)²⁷ Az Ügyrendi Bizottság hatásköre:

(3)²⁸ Az alpolgármester választásra irányuló titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül 3 tagú ideiglenes szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet. A bizottságnak nem lehet tagja a polgármester és a polgármester által alpolgármesternek javasolt személy. A bizottság tagjai közül elnököt választ.A bizottság feladata a szavazólapok előkészítése, szavazólapok gyűjtésére szolgáló urna ellenőrzése, a szavazás lebonyolítása, szavazatok összesítése és a szavazatok számszerű eredményének ismertetése.

(4)²⁹

32. § (1) A bizottság összehívásáról, levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság az ülés levezetésére saját képviselő tagjai közül eseti levezető elnököt választ. Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a képviselő-testület elrendeli, valamint a képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára. A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is.

(2) A bizottság munkájába esetenként külső szakértőket is bevonhat. A szakértőket a bizottság indítványára a polgármester kéri fel.

(3) A bizottságok működésükről kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni. A bizottság elnöke gondoskodik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásáról, a bizottság által hozott döntések és egyéb jelentős információk tárgyában.

33. § (1)³⁰ Bogdása község polgármestere megbízatását társadalmi megbízatásban látja el, foglalkoztatási viszonyára a 2011.évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), valamint a tárgykörben alkotott helyi rendelet vonatkozó rendelkezdéseit kell alkalmazni.

(2) A polgármester:

(3) A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

34. § (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és a vonatkozó törvényi előírások által meghatározott kereteken belül megállapítja a polgármester illetményét.

(2)³¹ A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

(3) A polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet képviselő, bizottság vagy a megyei kormányhivatal vezetője, a fegyelmi ügyét vizsgáló bizottság vizsgálja ki és terjeszti döntésre a képviselő-testület elé.

(4) Polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek hiányában az ügyrendi bizottság elnökének.

35. § (1) Bogdása község Képviselő-testülete – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait.

(3) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi:

(4)³² Az alpolgármester részére a képviselő-testület a 2011.évi CLXXXIX. törvény által meghatározott keretek közt tiszteletdíjat és költségátalányt állapít meg.

(5) Alpolgármester fogadóórája: minden héten hétfőn 9-12 óráig, helye: Bogdása Polgármesteri Hivatal.

36. § (1) A jegyző önkormányzat működésével összefüggő fő feladatai:

(2) A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésén.

(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

37. § (1) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; figyelemmel a polgármester egyetértési jogára a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselője, alkalmazottja kinevezésére, bérezésére, vezetői megbízására, felmentésére és jutalmazására vonatkozóan.

(2) Szabályozza a közös önkormányzati hivatal az ügyrendjét, munkarendjét, meghatározza a kiadmányozás rendjét.

(3) Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

(4) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, illetve dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át, valamint dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.

(5) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

(6) Jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

(7) Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal működéséről.

(8) A jegyző a hivatalban minden második hét kedden 8-12 óráig fogadóórát tart.

38. § A jegyzőt – tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén – az aljegyző; az aljegyzői tiszt betöltetlensége vagy az aljegyző tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki kirendeltségének vezetője helyettesíti.

39. § A jegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására a polgármester a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző irányítása alapján, az általa meghatározott munkamegosztás szerint végzi munkáját.

40. §³³ (1) Bogdása község Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn.

(2) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására vonatkozó megállapodás e rendelet 3. számú mellékletét képezi.

(3) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal a képviselő-testület szerve, hatásköre a képviselő-testület, annak bizottságai, a polgármester, valamint a jegyző hatáskörébe utalt, és általuk a hivatalra bízott feladatok ellátására terjed ki.

41. §³⁴ (1) A Sellyei Közös önkormányzati Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:

(2) A KÖH szervezeti ábrája:

(3) A hivatal feladatait - a képviselő-testület döntéseit és a jegyző javaslatait figyelembe véve – az irányítói jogot gyakorló Sellye Város Önkormányzat polgármestere határozza meg. A hivatal belső tagozódását, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal létszámkerete megegyezik a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartására kötött megállapodásban foglaltakban írt létszámmal.

42. § (1) A jegyző évente írásban beszámol a hivatal működéséről a képviselő-testületnek és tájékoztatást ad a közös hivatalt létrehozó megállapodásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeinek is.

43. §³⁵ A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal legfontosabb feladatairól, felépítéséről, irányításáról, vezetéséről, működési rendjéről, kapcsolatairól és koordinációjáról szóló legfontosabb szabályokat, valamint a közös önkormányzati hivatal szabályzatait a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata illetve annak függelékei tartalmazzák.

44. § (1) Bogdása Község Képviselő-testülete más képviselő-testületekkel egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező - társulásokat hozhat létre. A társulások mellett említést kell tenni az önkormányzat fontos együttműködési kapcsolatairól, amelyeket külön megállapodások hoznak létre és szabályoznak.

(2) Bogdása község Önkormányzata az alábbi társulásokban és együttműködésekben vesz részt:

(3)³⁸

(4) A polgármester évente egyszer, önálló napirendi pont keretében beszámol a Képviselő-testületnek az egyes Társulásokban végzett tevékenységéről.

45. § (1) Az önkormányzat a Mötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

46. § (1) A képviselő-testület költségvetését évente rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az Államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét az állami költségvetés határozza meg.

(2) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a képviselő-testület elé.

(3) A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik:

(4) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele. A feladatok forrásait és kiadásait az egységes költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza.

(5) A költségvetési koncepciót, a költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetet a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

47. § ³⁹A képviselő-testület az önkormányzat és az intézmények gazdálkodását az alábbi pénzügyi szervekkel végezteti: A képviselő-testület, az önkormányzat és az intézmények pénzügyi gazdálkodását A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltségének pénzügyi előadója látja A Közös Hivatal Pénzügyi Vezetőjének irányítása és felügyelete alatt.

48. § (1) A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:

(2) A képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás, (növekedés vagy csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására

49. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat vagyonának csoportosítása - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek megfelelően – a következő. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon részei: a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett rendelkezni az alábbiak szerint lehet

50. §⁴¹ (1) A helyi népszavazást a bogdásai választópolgárok 20 %-a kezdeményezhet.

51. §⁴² (1) A helyi népszavazásra vonatkozó részletes rendelkezéseket a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 32. § - 60. §-a tartalmazza.”

55. §⁴⁶ (1) Bogdása Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Bogdása Roma Önkormányzattal.

(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy a feladattal megbízza valamely bizottságát.

(3)⁴⁷ A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolja.

(4)⁴⁸ A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel.

(5)⁴⁹ A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselő-testületi ülésen kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.⁵⁰

56. §⁵¹ (1)⁵² Bogdása Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nektv. 80. §. (1) bekezdése alapján - a rendelkezésére álló anyagi eszközök arányában biztosítja – az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül – a Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére a működéséhez szükséges feltételeket, az alábbiak szerint:

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan együttműködési megállapodást köt a helyi önkormányzattal. (A megállapodások e rendelet 5. számú függelékét képezik.)

57. §⁵⁷ Az SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel a nemzetiségi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatára is.

59. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Bogdása Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló, a 6/1995.(VI.20), 4/1996.(VI.05.), 7/2002.(X.30.), 7/2003.(IX.04.), 10/2006.(X.16.), 4/2007.(V.08.), 7/2008.(VI.30.) számú rendelete.