Tényő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) és (3) bekezdéseiben, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. §-ában, 50. § (3) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, valamint a 92. § (1)-(2) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

​​1. §

E rendelet célja, hogy meghatározza Tényő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által biztosított – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) szabályozott – pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék az ellátások igénybevételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről, valamint igénybevétel módjáról, folyósításáról, valamint ellenőrzésének szabályairól.

A rendelet hatálya

2. §

(1) E rendelet területi hatálya kiterjed Tényő község közigazgatási területére.

(2) A rendelet személyi hatályát az Sztv. 3, 6. és 7. §-ai határozzák meg.

II. FEJEZET

Pénzbeli ellátások

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

(Sztv. 33. § - 37/C. §-hoz)

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

3. §

(1)Az Sztv.-ben meghatározottak mellett a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező vagy jogosult lakókörnyezete rendezett legyen.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat

a.) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja,

b.) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja,

c.) a házhoz tartozó udvart és kertet rendben és tisztán tartja, rendszeresen gondozza, gyomtalanítja,

d.) az ingatlanhoz csatlakozó közterületen lévő zöld területet gondozza, a járdát tiszta, síkosság mentes állapotban tartja, a vízelvezető árok használhatóságát biztosítja.

(3) A jegyző a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 10 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző öt napos határidő tűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.

(5) Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatást meg kell szüntetni, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget. 

Rendszeres szociális segély

Együttműködésre kijelölt szerv

4. §

A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködésre kötelezhető a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményével (a továbbiakban: kijelölt szerv).

A beilleszkedést segítő programok típusai

5. §

(1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki rendszeres szociális segélyben részesül – kivéve az egészségkárosodottnak minősülő személyt – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében

a.) a kijelölt szervnél a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, és

b.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodik a kijelölt szervvel, és

c.) teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat, és

d.) kapcsolatot tart a kijelölt szervvel.

(2) A kijelölt szerv által szervezett programok, az életmód és életvezetés megváltoztatásának elősegítésére, a beilleszkedési zavarok leküzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha

a.) a beilleszkedési programban kötött megállapodásban meghatározottakat önhibájából nem teljesíti,

b.) a kijelölt szervnél az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig nem veteti magát nyilvántartásba,

c.) a kijelölt szervnél az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időpontig a beilleszkedési programról írásban nem állapodik meg.

Ápolási díj

(Sztv. 40-44. §-hoz)

6. §

(1) Az alanyi jogon járó ápolási díj megállapítása az Sztv. 40-44. §-ai alapján történik.

(2) A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozásáért, ápolásáért járó ápolási díj megállapítása az Sztv. 43/A. §-a alapján, az ápolási díj havi összege az Sztv. 44. §-a alapján történik.

(3) A Képviselő-testület méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A méltányossági ápolási díj megállapításának nem feltétele, hogy az ápoló és az ápolt egy háztartásban éljen.

(4) Az ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápolást végzőnek és vele egy háztartásban élő családtagjának az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200 %-át nem haladja meg.

(5) A méltányosságból megállapítható ápolási díj havi összege a központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(6)Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a jegyző ellenőrizheti. Az ellenőrzés tapasztalatairól tájékoztatja a polgármestert.

(7) Az ápolási díjra való jogosultságot legalább kétévente felül kell vizsgálni.

Önkormányzati segély

(Sztv. 45. §-hoz )

7. §

(1) A Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, gyermekek valamint családok részére önkormányzati segélyt nyújthat, elsősorban akkor, ha

a.) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról önhibájukon kívül nem tudnak gondoskodni,

b.) alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. (Ilyen többletkiadás: betegség, elemi kár, egyedi tüzelőanyag beszerzés, közműdíj, gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz beszerzése stb.)

(2) Önkormányzati segélyben különösen azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások – gyermek tartós betegsége, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása, egyik szülő elhalálozása stb. – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Fiatal felnőtt részére az (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg önkormányzati segély, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(4) Önkormányzati segély azon rászorulók részére biztosítható, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át, továbbá egyik esetben sem rendelkezik olyan vagyonnal, vagyoni értékű joggal, amelynek hasznosításával létfenntartása biztosítható.

8. §

(1) Az önkormányzati segélyt úgy kell megválasztani, hogy maradéktalanul szolgálja a segélyben részesülő érdekeit. Az önkormányzati segély alkalmanként, vagy havi rendszerességgel állapítható meg.

(2) Természetben kell megállapítani a segélyt abban az esetben, ha feltételezhető, hogy a készpénzsegélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult.

(3) Az önkormányzati segély alkalmanként megállapítható összege rászorultsághoz igazodva állapítható meg. A segély összege 3.000 Ft-tól az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig terjedhet. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben – így többek között haláleset, természeti katasztrófa – az önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél magasabb is lehet, de nem haladhatja meg annak négyszeresét.

(4) Önkormányzati segélyben ugyanazon személy egy naptári éven belül legfeljebb 6 alkalommal részesíthető. Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, a határozat rendelkező részében fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget.

(5) Ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, jövedelemigazolástól, illetve a (3) - (4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül is nyújtható önkormányzati segély.

9. §

(1)Önkormányzati segély a rászorult kérelmére, vagy bármely más személy javaslatára, továbbá hivatalból is megállapítható.

(2) A segély iránti kérelmet szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.

(3) A segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a.) az igénylő és közös háztartásban élő családtagja jövedelmeiről szóló igazolásokat, jövedelemnyilatkozatot,

b.) tartós, vagy időszakos betegség esetén a háziorvos igazolását,

c.) gyógyászati segédeszköz, esetén a szakorvos igazolását, hogy a segédeszköz közgyógyellátás terhére nem rendelhető,

d.) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó – az illetékes gyámhivatal által készített – megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet,

e.) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról,

f.) a családba fogadás, a gyámság alá helyezésről szóló gyámhivatali határozatot.

(4) A jegyző környezettanulmányt készíthet a kérelmezőnél és családjánál.

(5) Sürgős esetben – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a segély utólagos bizonyítási eljárással, az igénylő nyilatkozat alapján kiutalható.

(6) Az önkormányzati segély folyósítása történhet:

a.) posta útján,

b.) házipénztárból,

c.) vásárlási utalvánnyal,

d.) a kérelmezővel kapcsolatban álló intézménynek közvetlen átutalással,

f.) a rászorult költségeinek átvállalásával.

(7) Az önkormányzati segély megállapításáról a Képviselő-testület dönt. 

10. §

(1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyt nyújthat annak, aki elhunyt eltemettetéséről gondoskodott.

(2) Önkormányzati segélyben részesülhet, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legalacsonyabb öregségi nyugdíj 400 %-át.

(3) Önkormányzati segély nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(4) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál azaz 8.000 Ft-nál.

(5) Az önkormányzati segély kifizetése határozat alapján, készpénzben történik.

(6) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül lehet benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(7) A kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről a segélykérő nevére kiállított számla eredeti példányát.

(8) A kérelmezőnek nyilatkozni kell arról, hogy a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

(9) A segély temetési célra való odaítéléséről a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Szülési segély

(Sztv. 26. §-hoz)

11. §

(1) A Képviselő-testület gyermekenként 10.000 Ft segélyben részesíti azt a kérelmezőt, akinek gyermeke született.

(2) Szülési segélyben részesül az a személy, akinek állandó lakhelye Tényő.

Iskolakezdési segély

(Sztv. 26. §-hoz)

12. §

(1) Iskolakezdési segélyben részesül feltétel nélkül minden első osztályos tanuló egy alkalommal.

(2) Az iskolakezdési segélyként minden elsős számára tanszercsomag biztosított.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott ellátások

13. §

(1) E rendeletben szabályozott rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély természetben is nyújtható, amelynek formái:

a.) vásárlási utalvány,

b.) élelmiszer csomag,

c.) tüzelőanyag,

d.) tankönyv- és tanszervásárlás

e.) tandíj kifizetése,

f.) közüzemi díjak kifizetése,

g.) gyermekintézmények térítési díjának csökkentése,

h.) családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(2) A vásárlási utalvány összege nem haladhatja meg a 10. §-ban szabályozott segély összegét. 

Méltányossági közgyógyellátás

(Sztv. 50. § (2) bekezdéséhez)

15. §

(1) A Sztv. 50. § (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogú, illetve a Sztv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott normatív alapú közgyógyellátáson túl, szociálisan rászorultnak kell tekinteni és közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt, akinek:

a.) az egy főre jutó jövedelme családban élők, illetve családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a területileg Egészségbiztosítási Szerv által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.

b.) jövedelme egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásnak az Egészségbiztosítási Szerv által elismert térítési díjak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-t meghaladja.

(2) A közgyógyellátási jogosultságról a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

Étkeztetés

(Sztv. 62. §-hoz)

16. §

(1) Az Sztv. 62. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül szociálisan rászorultnak tekintendő az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) Az étkeztetés iránti kérelmet a jövedelemigazolásokkal együtt kell benyújtani.

(3) Az étkeztetés igénybevételéről, továbbá annak megszüntetéséről a polgármester dönt.

(4) A szociális étkeztetést az önkormányzat a Napközi Otthonos Óvoda konyhájáról biztosítja.

(5) Az étkeztetés történhet házhoz szállítással és a jogosult általi elvitellel.

(6) A házhoz szállításról az önkormányzat gondoskodik.

Házi segítségnyújtás

(Sztv. 63. §-hoz)

17. §

A házi segítségnyújtást az önkormányzat a kijelölt szerv útján szociális gondozó alkalmazásával biztosítja.

Idősek napközbeni ellátása

Idősek Klubja

(Sztv. 65/F. §-hoz)

18. §

Az idősek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat az önkormányzat a kijelölt szerv útján biztosítja.

Családsegítés

(Sztv. 64. §-hoz)

19. §

A családsegítéssel összefüggő feladatokat az önkormányzat a kijelölt szerv útján biztosítja. 

Támogató szolgálat

(Sztv. 65/C. §-hoz)

20. §

A támogató szolgálattal összefüggő feladatokat az önkormányzat a kijelölt szerv útján biztosítja.

V. FEJEZET

TÉRÍTÉSI DÍJ

(Sztv. 115. §-hoz)

21. §

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért térítési díjat kell fizetni.

(2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegéről a Napközi Otthonos Óvoda vezetője írásban értesíti a kötelezettet.

(3) Az intézményi étkeztetés, valamint étel kiszállítás térítési díjait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza A térítési díjakat az önkormányzat minden év február 15-ig a nyersanyagköltségek figyelembevételével felülvizsgálja és módosíthatja.

VI. fejezet

Eljárási szabályok

22. §

(1) A szociális rászorultságtól függően pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet - a szükséges mellékletekkel együtt - a Kajárpéci Közös Önkormányzat Tényői Kirendeltségén lehet előterjeszteni.

(2) Szükség esetén a támogatás hivatalból is nyújtható.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a.) nyilatkozatot a lakásban együtt élő Sztv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti család, illetve Sztv. 4. § (1) bekezdés e) pontja szerinti egyedül élő személyek (továbbiakban: együtt élő személyek), lakásfenntartási támogatás esetén az egy lakásban élő személyek számáról.

b.) igazolást az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításnál irányadó időszakra eső Sztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemről.

c.) az ellátás megállapításához szükséges, az Sztv.-ben és e rendeletben meghatározott, egyéb igazolásokat.

(4) A jövedelmi viszonyok számításánál, vizsgálatánál az Sztv. 10. § (2) - (9) bekezdése az irányadó.

(5) A kérelmek alapján az előkészítő eljárás lefolytatásáról a jegyző gondoskodik. 

23. §

(1) A családban életvitelszerűen együtt lakó személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

(2) Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit. Amennyiben a család életmódja veszélyezteti az ott élő gyermekek megélhetését, elsősorban természetbeni támogatás formájában kell az ellátást biztosítani.

(3) Az e rendeletben szereplő szociális ellátások igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy a szociális problémái részben vagy egészben megoldódjanak.

(4) A benyújtott kérelem valóságtartalma környezettanulmány készítésével vizsgálható.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

24. §

(1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a kihirdetés napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, amennyiben az ügyfél részére nem hátrányos.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tényő Község Önkormányzatának Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 15/2006. (XII.18.) önkormányzati rendelete.