Kisvárda Város Önkormányzata Képviselő-testülete, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében;

a 1. § tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdésében;

a 10. §-a tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében; a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 43/B. § (1) és (3) bekezdésében;

a 11. § (1) bekezdése tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében;

a 11. és 12. § tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdésében;

a 13. § (1) bekezdése tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében;

a 14. § (1) bekezdés tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében;

a 19. § tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (4) bekezdésében;

a 20. § tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50. § (3) bekezdésében;

a 21-26. § tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55/C. § (4) bekezdésében;

a 27. § tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el.

I. Fejezet

 Általános rendelkezések

1. Szociálpolitikai Kerekasztal

1.§ (1) A Szociálpolitikai Kerekasztal üléseinek összehívásáról a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) Lakosságszolgálati Osztályának vezetője gondoskodik.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:

a) a Kistérségi Szociális Szolgálat Vezetője,

b) Kisvárda Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Városüzemeltetési, Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke,

c) a Kisvárda Városi Egészségügyi Alapellátás vezetője

d) az Önkormányzati Hivatal Lakosságszolgálati Osztályának vezetője,

e) a helyi egyházak képviselői,

f) a Felső-Szabolcsi Kórház Rehabilitációs Osztályának Vezetője,

g) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének vezetője

h) a Képviselő-testület lakossági tanácsnoka

i) a Civil szociális kerekasztal képviselője.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

2. Aktív korúak ellátása

2.§ (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező, vagy az ellátásra jogosult személy, a jogosultság megállapítását követően köteles lakókörnyezetének rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa életvitelszerűen lakott lakás, ház (a továbbiakban: ingatlan) udvarán valamint a      lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,

b) az ingatlanhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, gyom- és parlagfű mentesítésre,

c) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli        területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése,

d) az ingatlan rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

da) az ingatlan folyamatos tisztán tartása, takarítása,

db) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása,fertőtlenítése,

e) az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.

(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását    követően folyamatosan fenntartani.

3.§ (1) A 2.§-ban foglalt kötelezettség elmulasztása esetén, a támogatás folyósítása megszüntetésének napja, a mulasztás hónapjának utolsó napja.

(2) A jogosultság feltételeként a rendelet 2. §-ában foglalt szabályok betartását az Önkormányzati Hivatal Lakosságszolgálati Osztálya ellenőrzi.

4.§ (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján, családi körülményeire, illetve egészségi állapotára tekintettel rendszeres   szociális segélyre jogosult, amennyiben

a) veszélyeztetett terhes és csatolja az ezt tanúsító szakorvosi igazolást, vagy

b) pszichiátriai betegsége miatt állandó gyógykezelés alatt áll és csatolja az ezt tanúsító 3 hónapnál nem régebbi szakorvosi igazolást.

(2) A 4. § (1) bekezdés alapján a rendszeres szociális segély a jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.

5.§ (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségét a Kistérségi Szociális Szolgálat családgondozójával (a továbbiakban: Kistérségi Családgondozó) történő kapcsolattartással köteles teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt együttműködés keretében az a személy, akinek rendszeres szociális segélyre való jogosultságát megállapították:

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül köteles felkeresni a Kistérségi Családgondozót,

b) az (1) bekezdés szerinti szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,

c) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá,

d) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,

e) évente 4 alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk megadott időpontban megjelenik,

f) az ellátásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik az Önkormányzati Hivatallal.

(3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) elmulasztja a Kistérségi Családgondozónál a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban előírt határidőn belül nyilvántartásba vetetni magát,

b) a beilleszkedést segítő programról írásban nem állapodik meg,

c) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, de nem teljesíti a programban foglaltakat.

6.§ (1) A beilleszkedést segítő programok - a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek szociális és mentális helyzetéhez igazodva - az alábbiak lehetnek:

a)szocializációs program, amelynek célja az egyénnek és környezetének megfelelő, egyéni és családi életstratégiák kialakításának elősegítése

b)munkaerő-piaci esélynövelő program, amelynek célja az egyén visszavezetésének elősegítése az aktív foglalkoztatási szférába

(2)A beilleszkedést segítő programok kötelező tartalmi elemei:

a) személyi adatok

b) megvalósítandó célok

c) a kliens feladatai

d) a családgondozó feladatai

e) az együttműködésre kijelölt szervnél történő megjelenés dokumentálása.

3. Lakásfenntartási támogatás

7.§ A normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező személy akkor jogosult a támogatásra, ha vállalja és a jogosultság megállapítását követően is teljesíti lakókörnyezete rendezettségének biztosítása érdekében a 2.§-ban foglalt kötelezettségeket.

8.§ A normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező személy a 2. § (1) bekezdésében foglaltakat köteles vállalni és teljesíteni a jogosultság egyéb feltételeként.

9.§ A jogosultság feltételeként előírt kötelezettségek teljesítését az Önkormányzati Hivatal Lakosságszolgálati Osztálya ellenőrzi.

4. Ápolási díj

10. § (1) A képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Városüzemeltetési Szociális és Egészségügyi Bizottság méltányossági ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.

(2) A méltányossági ápolási díj csak az abban az esetben állapítható meg, ha az ápoló  családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén 150%-át és vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) A méltányossági ápolási díj megállapítása előtt minden esetben, a folyósítás ideje alatt pedig évente legalább egy alkalommal környezettanulmányt kell készíteni.

(4) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

5. Önkormányzati segély

11.§ (1) A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Polgármester az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati segélyt  a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen de nem kizárólagosan ha a kérelmező igazolt módon:

a) elemi csapás,  tartós betegség, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset, a családfenntartó halála  miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, vagy

b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

c) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).

(3) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező:

a) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény miatt, veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többletkiadása keletkezik

(4)  A polgármester önkormányzati segélyt nyújt különösen:

a) rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartási gond esetén

b) gyógyszerkiadás mérséklésére

c) kamatmentes kölcsönként

d) temetés költségeinek enyhítésére

12.§ Rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartási gond esetén önkormányzati segélyben kell részesíteni azt a 11.§ (2) és (3) bek. szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzdő személyt akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő és egyedülélő esetén a 250 %-át nem haladja meg és a szociális körülményeinek feltárásában együttműködik az Önkormányzati Hivatal Lakosságszolgálati Osztályával.

13.§ (1) A Polgármester önkormányzati segélyt állapít meg a lakosság eseti gyógyszerkiadásainak mérséklésére, így különösen azon családok támogatására, amelyekben az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem 10%-át meghaladja.

(2) Az eseti gyógyszerkiadás mérséklését szolgáló önkormányzati segélyt a közgyógyellátásban nem részesülő személy részére kell megállapítani, ha a családjában az egy főre számított jövedelem a nyugdíjminimum legkisebb összegének 250%-át, egyedülélő személy esetén a 300%-át nem haladja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célra nyújtott önkormányzati segély iránti kérelem kötelező melléklete a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.

14.§ (1) A Képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörben a legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszöröséig terjedő önkormányzati segélyben részesíthető kamatmentes kölcsön formájában az a rászorult és bizonyítottan a család létfenntartását veszélyeztető átmeneti helyzetbe került személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(2) A kamatmentes kölcsön kizárólag temetés, és elemi kár esetén adható.

(3) Elemi kárnak az elemi csapás (így különösen a jégeső, árvíz, belvíz, fagy, aszály, vihar, földrengés, tűz) okozta olyan kár minősül, amely eléri a 100 000 forintot. Az elemi csapást a kár tényét igazoló okmánnyal (a biztosító, vagy a mezőgazdasági szakigazgatási, a katasztrófavédelmi szerv által kiállított szakvéleménnyel vagy jegyzőkönyvvel, vagy a Lakosságszolgálati osztály építési ügyintézője által tett megállapítással és költségvetéssel) kell igazolni.

(4) A temetés céljára igényelt kölcsön összegét az Önkormányzati Hivatal a temetést végző szolgáltató részére utalja át.

(5) Nem részesíthető kölcsönben az, aki a (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak egyébként megfelel, de:

a) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza,

b) nem rendelkezik a (6) bekezdésben meghatározott olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a visszafizetésre.

c) az adott elemi kár megtérítésére biztosítási szerződéssel rendelkezik.

(6) A visszafizetést garantáló jövedelemforrásnak kell tekinteni a munkabért, rendszeres családi támogatást, GYED-et, GYES-t, tartásdíjat, nyugellátást, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátást, az árvaellátást, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át eléri.

(7) Ha a kölcsön összege

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg 3 hónap,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101 – 200%-a 6 hónap,

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 – 300%-a 9 hónap,

d) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301 – 500%-a 12 hónap

alatt kell visszafizetni havonta előre meghatározott részletekben.

(8) A kölcsönben részesülőkkel a polgármester szerződést köt. A szerződés megkötéséhez a kölcsönben részesülőknek két készfizető kezest kell biztosítania. A szerződés tartalmazza a kölcsön felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a késedelmes visszafizetés következményeit és a behajtás módját.

(9) A kölcsönben részesülő önkormányzati segélyben nem részesülhet, ha a kamatmentes kölcsön visszafizetési kötelezettségének rendszeresen és folyamatosan nem tesz eleget.

15.§  (1) A temetés költségeinek enyhítésére önkormányzati segélyre  jogosult az eltemettető, ha a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát. A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati segély összege a köztemetőt üzemeltető temetkezési vállalkozó által – minden év január hónapban – közölt helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10%-a.

16.§ (1) Az önkormányzati segély alkalmanként adott összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10% -ánál és nem haladhatja meg öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70 %-át.

(2) Az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az önkormányzati segély összege az adott naptári évben nem haladhatja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja méltányossági közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik és lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja lakásfenntartási támogatásban részesül, vagy közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik,

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal és lakásfenntartási támogatásban sem részesül.

(3) Kérelmező vagyonában bekövetkezett elemi kár és temetés esetén adott (14.§-15.§) önkormányzati segély összegére a 16.§ (1) bekezdése nem vonatkozik, valamint a 16.§ (2) bekezdésben meghatározott összegébe nem számít be. 

17.§ Önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül ha a rendkívüli élethelyzet és létfenntartási gond megállapításához a kérelmező lakhatási és életkörülményeinek részletes ismerete szükséges

18. § Az önkormányzati segély felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

6. Köztemetés

19. § Az eltemettetésre köteles személy a visszatérítési kötelezettség alól:

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át 

b) 50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150% -át

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

7. Közgyógyellátás

20.§ A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Polgármester, az e rendeletben meghatározottak szerint, a szociálisan rászoruló személy részére méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg, ha az igénylőnél

a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülélő esetén 220%-át, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, illetve 70. életévét betöltő személy esetén 320%-át nem haladja meg, továbbá

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és

c) nem rendelkezik vagyonnal.

8. Adósságkezelési szolgáltatás

21.§ (1) A Képviselő-testület adósságkezelési szolgáltatást nyújt annak a személynek:

a) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülélő esetén annak 200%-át és

b) vagyonnal nem rendelkezik, továbbá

c) az általa lakott lakás nagysága és minősége nem haladja meg a (2) bekezdésben foglaltakat.

(2) A helyben elismerhető lakásnagyság maximum 100 m², a helyben elismerhető lakásminőség legfeljebb összkomfortos.

22.§ Nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban

a) az adós, ha a háztartásában élő személy vagyonnal rendelkezik,

b) aki lakása egészét vagy egy részét bérbe vagy albérletbe adja, használatra átengedte, nem lakás céljára használja, vagy egyéb módon hasznosítja,

23.§ Az adósságkezelési szolgáltatás körébe tartozó adósságtípusokból keletkezett adósságokból maximum 400.000 forintot lehet az adósságkezelési szolgáltatás körébe bevonni.

24. §. (1) Az önrész, vagy az önrész első részlete befizetésének az adósságkövetelés jogosultja általi igazolása után a támogatás egy összegben, vagy havi részletekben kerül átutalásra.

(2) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak az önrész egyösszegű befizetése esetén kerülhet sor.

(3) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni, melyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást ad ki. Az adósságcsökkentési támogatást ezt követően utólag, minden hónap 5. napjáig kerül átutalásra az adósságkövetelés jogosultjának.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás havi utalása csak ahhoz a szolgáltatóhoz történik, ahová az adós a tárgyhavi önrész befizetési kötelezettségét teljesítette.

25.§ (1) A támogatások iránti kérelmekhez csatolni kell:

a) lakástulajdon esetén az ingatlan tulajdoni lapjának másolatát,

b) lakásbérlet, lakáshasználat esetén a jogcímet igazoló dokumentumot,

c) a lakásfenntartási támogatás megállapításához szükséges iratokat és bizonyítékokat.

(2) A jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles maga, valamint a háztartásban élők személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá az ezekre vonatkozó adatokat, bizonylatokat becsatolni.

26. § (1) A Képviselő-testület az adósságkezelési tanácsadás működését a Kistérségi Szociális Szolgálat szervezésében biztosítja.

(2) A tanácsadó

a) a kérelmet a mellékletekkel együtt haladéktalanul továbbítja az Önkormányzati  Hivatalhoz,

b) az adósságkezelési megállapodásban foglaltak megszegését 3 munkanapon belül jelzi a jegyző felé,

c) adósonként nyilvántartja az adósságkezelésbe bevont hátralékok, valamint a teljesített adósságtörlesztés összegét.

27. § A Képviselő-testület az adósságkezelési szolgáltatás megállapítására és megszüntetésére vonatkozó hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át és felhatalmazza az adósságkövetelés jogosultjaival történő megállapodások megkötésére.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § E rendelet 2014.01.01. napján lép hatályba. 

29. § Hatályát veszti az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 21/2011. (IX.15.) önkormányzati rendelet.