Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (5) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 20/C. § (9) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja és alapelvei

1. § (1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, valamint a gyermekek védelmét biztosító ellátórendszer kiépítése és működtetése érdekében szabályozza a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások igénybevételének helyi szabályait.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik az e rendeletben szabályozott ellátásokat méltányosan, a gyermek mindenek felett álló érdekeit alapul véve, a jogosult élethelyzetéhez, szükségleteihez igazodóan, a természetben nyújtott ellátások elsődlegessége mellett kell biztosítani.

(3) Az e rendeletben szabályozott ellátások igénybevétele önkéntes. Az egyes ellátások megállapítása iránti hatósági eljárás - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyfél kérelmére indul.

(4) Az önkormányzati segély a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 45. § (8) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból is megállapítható.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendeletben alkalmazott fogalmakat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Sztv., valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), továbbá a végrehajtásukra kiadott jogszabályok irányadó rendelkezései szerint, azokkal összhangban kell megfelelően értelmezni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1. családsegítő szolgálat: a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének 5530 Vésztő Rákóczi utca 2. szám alatti telephelye.

2. életvitelszerűen lakott lakás vagy ház: a pénzbeli vagy természetbeni ellátást kérelmező, vagy arra jogosult személy által ténylegesen lakott lakás vagy ház.

3. gyermekjóléti szolgálat: a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének 5530 Vésztő Rákóczi utca 2. szám alatti telephelye.

4. iskolai szorgalmi időszak: az adott év szeptember 1-től a következő év június 30-ig tartó időszak.

5. lakókörnyezet: a pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátást kérelmező vagy arra jogosult személy által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos közterület, a rajta lévő járdaszakasszal és vízelvezető árokkal.

6. lakcím: bejelentett lakóhely, illetve tartózkodási hely címe.

7. rendkívüli élethelyzet: az elemi csapás, az életet veszélyeztető súlyos betegség, baleset, vagy a váratlanul fellépő egyéb olyan esemény, helyzet, állapot és körülmények összességéből származó szükséglet, amelyre a kérelmező az átlagos életvitele alapján a tőle elvárható legnagyobb körültekintés mellett sem számíthatott.

8. vagyonnyilatkozat: a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti nyilatkozat.

3. A rendelet hatálya

3. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdése szerint Vésztő Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkezőkre;

b) az Sztv. 6. §-a alapján azon hajléktalan személyekre, akik az ellátás igénybevételekor nyilatkozatukban tartózkodási helyként Vésztő Város illetékességi területét jelölték meg;

c) lakcímükre tekintet nélkül az Sztv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre;

d) a Gyvt. hatálya alá tartozó azon személyekre, akik Vésztő Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkeznek;

(2) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Vésztő közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében is, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna.

4. Hatásköri és eljárási rendelkezések

4. § (l) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület első fokon a Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottságára (a továbbiakban: Szociális Bizottság), a Polgármesterre és a jegyzőre ruházza át a (2) a (3) és a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) A polgármester dönt

a) a születési támogatás,

b) a térítésmentes helyi autóbusz-bérlet,

c)^[1] az önkormányzati segély kamatmentes szociális kölcsön formájában történő

megállapítása, folyósítása, megszüntetése és megtérítése iránt indított ügyekben, valamint a köztemetés költségeinek részben vagy egészben történő megtérítése alóli mentesítésről.

(3) A Szociális Bizottság dönt

a)^[2] a (2) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdésben meghatározott ellátási formákon kívül az önkormányzati segély,

b) családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás (a továbbiakban: szociális földprogram),

c) méltányossági közgyógyellátás

megállapítása, folyósítása, megszüntetése és megtérítése iránt indított ügyekben.

(4) A jegyző dönt az önkormányzati segély természetbeni ellátásként gyógyszerutalvány formájában történő megállapítása, folyósítása, megszüntetése és megtérítése iránt indított ügyekben.

(5) Az e rendeletben szabályozott méltányossági jogkörök gyakorlására a Szociális Bizottság, a Polgármester, vagy a Jegyző jogosult a (2)-(4) bekezdés szerint átruházott hatáskörében eljárva.

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások igénylése iránti kérelem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – postai úton, vagy személyesen a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) szociális feladatokat ellátó szervezeti egységénél nyújtható be. A kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékletek és nyilatkozatok mellett a pénzbeli és természetbeni ellátások igényléséről rendelkező jogszabályok szerinti mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni.

(2) A kérelmeket érdemi döntésre az Önkormányzati Hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége készíti elő. A jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a saját és családja, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója, háztartása vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni.

(3) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálása során alkalmazott jövedelemszámításnál az Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(4) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását tizenöt napon belül írásban köteles bejelenteni az Önkormányzati Hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egységének.

(5) Az ellátást igénylő személy szociális helyzetéről az érdemi döntést előkészítő hivatali egység az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthet, szükség esetén más hivatali szervezeti egység, vagy önkormányzati intézmény, különösen a családsegítő szolgálat bevonásával.

(6) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5-éig folyószámlára utalással, vagy kivételesen pénztári kifizetéssel kell folyósítani.

(7) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. és a Gyvt. valamint a végrehajtásukról rendelkező jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

6. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátást azonnali hatállyal meg kell szüntetni, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell az ellátás megtérítésére.

(2) Indokolt esetben - amennyiben a megtérítés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét a Szociális Bizottság, a Polgármester, vagy a Jegyző a 4. § (2)-(4) bekezdésében átruházott hatáskörében eljárva – kérelemre - méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben fizettetheti meg.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a megtérítés akkor veszélyezteti súlyosan a kötelezett megélhetését, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, és

a) háztartásában tartósan beteg vagy fogyatékkal elő kiskorú tartásáról gondoskodik, vagy

b) háztartásában három vagy több kiskorú tartásáról gondoskodik, vagy

c) egyedül élő, illetve gyermekét, gyermekeit egyedül neveli.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott kérelmet a megtérítés elrendeléséről rendelkező döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.

II. Fejezet

A szociális rászorultságtól függő ellátások rendszere

6. A pénzbeli és természetbeni ellátások formái

7. § Vésztő Város Önkormányzata e rendelet keretében az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja:

a) Pénzbeli ellátások:

aa) aktív korúak ellátása;

ab) önkormányzati segély;

b) Természetbeni ellátások:

ba) köztemetés;

bb) méltányossági közgyógyellátás;

bc) térítésmentes helyi autóbusz-bérlet;

bd) óvodáztatási támogatás;

be) gyógyszerutalvány;

bf) szociális földprogram.

7. A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások formái

8. § (1) Vésztő Város Önkormányzata az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) családsegítés;

d) idősek nappali ellátása;

e) gyermekjóléti szolgáltatás;

f) gyermekek napközbeni ellátása;

g) gyermekek átmeneti gondozása.

(2) Vésztő Város Önkormányzata szakosított ellátásként ápolást, gondozást nyújtó idősek otthonában történő ellátást biztosít.

III. Fejezet

pénzbeli ellátások

8. Az aktív korúak ellátására vonatkozó közös rendelkezések

9. § (1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy az Sztv.-ben foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles a lakókörnyezetét és az általa életvitelszerűen lakott lakást rendben tartani.

(2) E rendelet alkalmazása során akkor rendezett a lakókörnyezet, ha

a) mentes az eldobált hulladéktól;

b) gyommentes, vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység;

c) a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység;

d) a szabadban lévő tárgyak tárolása rendezett;

e) lakáson belüli WC hiányában rendeltetésszerű használatra alkalmas árnyékszékkel rendelkezik;

f) az ingatlan lakhatásra alkalmas;

g) a telekről a csapadékvíz-elvezetés az utcai vízelvezető árokba biztosított;

h) az ingatlan előtti vízelvezető árok, járda és az ezek melletti zöldsáv úttestig terjedő területe, legfeljebb azonban a telekhatártól számított 10 méteres körzete tiszta, hulladék- és gyommentes, a pázsit nyírt, vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység;

i) téli időszakban az ingatlan előtti járdaszakasz síkosság-mentes, vagy felismerhető az ennek érdekében végzett rendszeres tevékenység;

(3)  A kérelmező, vagy az aktív korúak ellátására jogosult személy a (2) bekezdésében meghatározott állapotot a jogosultság megállapítását követően is köteles fenntartani. 

(4) A (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettség betartását a jogosultság megállapításakor, felülvizsgálatakor a jegyző a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénynek a helyszíni szemlére vonatkozó szabályai szerint ellenőrzi, más alkalommal ellenőrizheti.

10. § El kell utasítani annak a személynek a kérelmét, vagy a már megállapított ellátásra való jogosultságát kell megszüntetni, aki a 9. § (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az erre irányuló felszólítás ellenére 8 napon belül nem tesz eleget.

9. Rendszeres szociális segély

11. § (1) Ezen alcím alkalmazásában:

1. jogosult: az Sztv. 37. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy.

2. ellátás: az Sztv. 37. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti rendszeres szociális segély.

(2) A jogosult köteles együttműködni a családsegítő szolgálattal.

(3) A jogosult köteles az ellátás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül nyilvántartásba vétel céljából a családsegítő szolgálatnál megjelenni.

(4) A családsegítő szolgálat az ellátás megállapításáról szóló jogerős határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult nem tett eleget a megjelenési kötelezettségének. A jelzés alapján a jegyző határidő tűzésével írásban személyes megjelenésre szólítja fel a jogosultat.

(5) A családsegítő szolgálat a nyilvántartásba vételtől számított harminc napon belül, a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, és arról a jogosulttal megállapodást köt. A megállapodás egy példányát megküldi a jegyző részére.

(6) A jogosult köteles folyamatosan kapcsolatot tartani a családsegítő szolgálattal. Amennyiben a számára előírt személyes találkozáson nem jelenik meg, a családsegítő szolgálat erről haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül tájékoztatja a jegyzőt. A tájékoztatás alapján a jegyző határidő tűzésével írásban személyes megjelenésre szólítja fel a jogosultat.

(7) A beilleszkedést segítő program keretében

a) a jogosult kapcsolattartásra köteles a programban együttműködésre kijelölt szervvel,

b) a családsegítő szolgálat a jogosult számára családgondozásban, egyéni és csoportos életvezetési tanácsadáson, pályaválasztási tanácsadáson, pályakorrekciós tanácsadáson, munkavállalási tanácsadáson, és munkaerőpiaci életútterv készítésben való részvételt biztosít.

12. § (1) Az együttműködési kötelezettség felróható megszegésének minősül, ha a jogosult az ellátás folyósításának időtartama alatt

a) a 11. § (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének a teljesítésére előírt határidőn belül nem tesz eleget,

b) a 11. § (6) bekezdésben foglalt kötelezettségének egy alkalommal nem tesz eleget, és felszólítására sem jelenik meg az adott időpontban,

c) a családsegítő szolgálat által szervezett és a beilleszkedést segítő program keretében vállalt foglalkozást egy alkalommal elmulasztja,

és a mulasztását nem igazolja.

(2) A mulasztás csak orvos, vagy hatóság által kiállított igazolással igazolható.

10. Önkormányzati segély

13. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek és családok részére eseti jelleggel, vagy havi rendszerességgel önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segélyre jogosult az a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, feltéve, hogy nincs vagyona és családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg.

(3) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és családja

a) jövedelemigazolását,

b) vagyonnyilatkozatát,

c) minden olyan okiratot (különösen: kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, hatósági határozat, halotti anyakönyvi kivonat, iskolalátogatási igazolás, közüzemi számla, stb.), amely igazolja a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet, vagy a nem várt kiadásokat.

(4) Az önkormányzati segély összegét úgy kell megállapítani, hogy az kellő segítséget nyújtson és arányban álljon a kérelmező rászorultságával, szociális helyzetével.

(5) A Szociális Bizottság az önkormányzati segély megállapításáról szóló határozatában előírhatja a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. Ha a segélyezett személy a rendeltetésszerű felhasználást nem tudja igazolni, vele szemben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőkre vonatkozó, az Sztv. 17. §-ában, valamint az e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

14. § (1) Az eseti önkormányzati segély naptári évenként legfeljebb négy alakalommal állapítható meg. Az egy alkalommal folyósított összege nem lehet kevesebb 2.000.-Ft–nál, és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.

(2) Az eseti önkormányzati segély iránt benyújtott kérelmet az Sztv. 45. § (9) bekezdésében meghatározott határidőn belül is soron kívül kell elbírálni, és a megállapított támogatást haladéktalanul folyósítani kell.

15. § (1) A temetési költségek finanszírozása érdekében igényelt eseti önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti segély összege az önkormányzati köztemetés mindenkori költségének 10%-a. A kérelmet a halálesetet követő 30 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A temetési költségek finanszírozása érdekében nem állapítható meg önkormányzati segély annak, aki

a) az elhunyttal érvényes eltartási szerződést kötött, vagy

b) olyan elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, aki gyámhatósági fenntartásos betétkönyvvel, temetési biztosítással rendelkezett, és az azokban elhelyezett összeg a temetés költségeit fedezi.

16. § (1) Kivételesen havi rendszerességgel folyósítandó tartós önkormányzati segélyre jogosult az a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy, aki emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról időszakosan vagy tartósan más módon nem tud gondoskodni

(2) Nem részesülhet tartós segélyben az az aktív korú személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik és munkába állítása érdekében nem működik együtt az ebben segítséget nyújtó szervezetekkel.

(3) Tartós segély egy családon belül csak egy személynek állapítható meg. Havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-a.

(4) Tartós segély 6 hónapra, de legfeljebb a tárgyévre állapítható meg, és a kérelem benyújtását követő hónap 1-től kell folyósítani.

17. § (1) Gyermekre tekintettel igényelt önkormányzati segély esetén időszakos létfenntartási gond különösen az 1 hónapot elérő vagy meghaladó betegség, kórházi gyógykezelés, baleset miatt bekövetkező jövedelem kiesés, és az ezekhez kapcsolódó rendkívüli kiadások következtében a gyermek megfelelő élelmezésének, ruházatának, gyógyszereinek, tápszereinek, gyógyászati segédeszközeinek, tanszereinek a hiánya.

(2) Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre tekintettel igényelt önkormányzati segély esetén időszakos létfenntartási gond különösen a két hetet elérő vagy meghaladó betegség, kórházi gyógykezelés, baleset miatt bekövetkező jövedelem kiesés, és az ezekhez kapcsolódó rendkívüli kiadások következtében a gyermek megfelelő élelmezésének, ruházatának, gyógyszereinek, tápszereinek, gyógyászati segédeszközeinek, tanszereinek a hiánya.

(3) Tanszervásárlás jogcímen kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre tekintettel és csak abban az esetben állapítható meg önkormányzati segély, ha a tárgyévben a tankötelezettség elmulasztásával kapcsolatban sem a gyámhatóság, sem a szabálysértési hatóság nem állapított meg semmilyen joghátrányt, ideértve az igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után a családok támogatásáról rendelkező jogszabályban meghatározott jogkövetkezményekre való felhívást is.

18. § (1) A gyermekkel történő kapcsolattartás elősegítése érdekében alkalmanként önkormányzati segély adható annak a kapcsolattartásra jogosult szülőnek is, akinek gyermekét a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette, és a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltaknak maradéktalanul eleget tesz, feltéve, hogy megfelel a 13. § (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek.

(2) Nem részesülhet az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segélyben az az aktív korú kapcsolattartásra jogosult szülő, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik és munkába állítása, vagy a rá irányadó ellátás megszerzése érdekében nem működik együtt az ebben segítséget nyújtó szervekkel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati segély naptári évente legfeljebb két alkalommal folyósítható, és egyszeri összege nem lehet több a gyermek kijelölt gondozási helyére közösségi közlekedés igénybevételével történő utazáshoz szükséges legolcsóbb menettérti jegy áránál, de legfeljebb 3.000,- Ft-nál.

19. § Önkormányzati segélyre jogosult a válsághelyzetben lévő várandós anya a magzatának megtartása, és a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások enyhítéséhez, feltéve, hogy megfelel a 13. § (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek.

20. § (1) Az Önkormányzati segély kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható annak a személynek, aki vállalja a kölcsön visszafizetését és az eset összes körülményeit mérlegelve képesnek is mutatkozik arra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kölcsön összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-ig terjedhet. Ettől eltérni csak különösen indokolt esetben lehet.

(3) A szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni, és minden hónap 10. napjáig egyenlő részletekben kell teljesíteni. A visszafizetés határidejét az ügyfél kérelme alapján a hatáskör gyakorlója a folyósítást elrendelő határozatban állapítja meg.

(4) Ha a jogosult a kölcsön visszafizetését két egymást követő hónapban nem teljesíti, a kölcsön fennmaradó része egy összegben válik esedékessé. Ha a kölcsönben részesített a visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, a tartozás behajtása iránt kell intézkedni.

(5) A szociális kölcsön szerződés megkötésével vehető igénybe. A szerződést a támogatásban részesülővel a polgármester köti meg. A szerződésben ki kell kötni a támogatás

a)^[3] még vissza nem térített összegének azonnali, egyösszegű visszafizetését, ha a támogatásban részesített a kölcsön részleteinek megfizetését két hónapon keresztül nem teljesíti;

b)^[4] azonnali egyösszegű visszafizetését, ha a támogatásban részesített a támogatást a kérelemben megjelöltektől eltérő célra használja fel.

 (6) Aki a szociális kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, annak kérelemre legfeljebb hat hónap időtartamra engedélyezhető a törlesztés szüneteltetése, vagy a támogatás még vissza nem térített összegének részben vagy egészben történő elengedése.

12. Születési támogatás

21. § (1) A szülő a gyermeke születésekor egyszeri 10.000- Ft összegű támogatásra jogosult.

(2) A támogatás iránti kérelem a születést követő 60 napon belül nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

IV. Fejezet

természetbeni ellátások

15. Az önkormányzati segély természetbeni ellátási formái

22. § (1) Az önkormányzati segély természetbeni ellátásként is nyújtható. A természetbeni ellátás megállapítása az e rendelet szerinti önkormányzati segélyre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.

(2) A természetben nyújtott támogatást

a) célzott vásárlást biztosító gyógyszer-, vagy élelmiszerutalvány átadásával, vagy  

b) a támogatás összegének a szolgáltatóhoz történő közvetlen átutalásával, vagy

c) a jogosult vagy a törvényes képviselője részére az ellátás közvetlen rendelkezésre bocsátásával

kell biztosítani.

(3) Természetben kell nyújtani az önkormányzati segélyt abban az esetben, ha az eset összes körülményeit mérlegelve tartani lehet attól, hogy azt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult.

(4) Gyógyszerutalvány biztosítása esetén a gyógyszer vásárlására kijelölt szolgáltatóval előzetesen megállapodást kell kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jogosult által bemutatott és átadott gyógyszerutalvány, vagy jogerős határozat alapján biztosítják számára a szükséges gyógyszert.

(5) Élelmiszerutalvány biztosítása esetén az élelmiszer vásárlására kijelölt szolgáltatóval előzetesen megállapodást kell kötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jogosult által bemutatott és átadott élelmiszerutalvány, vagy jogerős határozat alapján biztosítják számára a szükséges élelmiszert.

(6) Élelmiszerutalvány biztosítása esetén az élelmiszer vásárlására csak olyan szolgáltatóval köthető megállapodás, amely rendelkezik a megvásárolt termék egyedi (vonalkódos) beazonosítására, és a számlán történő tételes feltüntetésére alkalmas pénztárgéppel.

(7) Az élelmiszer-, és a gyógyszerutalvány elszámolása havonként utólag, a tárgyhónapot követő hónap tizedikéig a szolgáltatók által az Önkormányzati Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységének megküldött számla és kimutatás alapján történik.

16. Óvodáztatási támogatás

23. § (1) A gyermek rendszeres óvodába járásának elősegítése érdekében az óvodáztatási támogatást első alkalommal természetbeni formában kell biztosítani.

(2) A jegyző az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot megállapító jogerős határozatot megküldi a gyermekjóléti szolgálatnak is.

(3) A gyermekjóléti szolgálat kijelölt családgondozója a szülővel és az óvodával együttműködve intézkedik a gyermek rendszeres óvodába járásához szükséges alapvető ruházat és felszerelés - különösen utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag, ágynemű – beszerzése iránt.

17. Köztemetés

24. § (1) Különös méltánylást érdemlő esetben, ha a köztemetés költségének megtérítése a család létfenntartását veszélyeztetné, a köztemetés költségeinek megtérítését a polgármester

         a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában különös méltánylást érdemlő körülmény, ha az eltemettetésre köteles személynek nincs vagyona és az egy főre számított havi jövedelem

a) családban élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,

b) egyedül élő, vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

nem haladja meg.

18. Méltányossági közgyógyellátás

25. § (1) Méltányossági jogcímen közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászoruló személy, aki nem jogosult normatív vagy alanyi jogú ellátásra, és akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem

a) családban élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő, vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át

nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége a nyugdíjminimum 20%-át eléri, vagy meghaladja.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a család

a) jövedelemigazolását,

b) vagyonnyilatkozatát,

c) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátás szükségletének háziorvos által kiadott igazolását.

19. Térítésmentes autóbusz bérlet

26. § (1) Vésztő Város belterületén történő közlekedésre érvényes autóbuszbérletre jogosult az

a) a Vésztőn nappali rendszerű oktatásban résztvevő, 1-8. évfolyamos általános iskolás tanuló,

b) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 65. életévét be nem töltött személy,

c) a 62. életévét be nem töltött rokkantsági nyugellátásban részesülő személy

akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tanulóbérletre való jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kezdődően az iskolai szorgalmi időszakra, a b)-c) pontban meghatározott nyugdíjas bérletre való jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kezdődően az adott naptári évre érvényes.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

(4) A bérleteket az Önkormányzati Hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége vásárolja meg, és tanulóbérlet esetén azt az oktatási intézmény vezetőjének, egyéb esetben a jogosultnak átadja. A jogosult gyermek törvényes képviselője részére történő átadásról – átvételi elismervény ellenében - az oktatási intézmény vezetője gondoskodik.

(5) Ha a bérletre jogosult gyermek tanulói jogviszonya bármilyen okból megszűnik, erről a tényről az intézmény vezetője a megszűnést követő 8 napon belül a polgármestert értesíteni. A jogviszony megszűnését követő hónap első napjától a polgármester a természetbeni ellátást megszünteti.

(6) A bérlet igénybevételéhez szükséges viszonylat-igazolást a közlekedési vállalattól a kérelmezőnek kell beszerezni.

20. Szociális földprogram

27. § (1) Vésztő Város Önkormányzata pályázati forrásokat saját forrásaival kiegészítve szociális rászorultságtól függő, gazdálkodást segítő támogatás keretében

a) földhasználati lehetőséget, vagy

b) munkaeszközöket, vagy

c) konyhakerti növénytermesztéshez szükséges szaporítóanyagokat, növényvédelmi eszközöket, vagy

d) állatállományt, vagy

e) takarmányt, vagy

f) szaktanácsadást

biztosít. A támogatások bármelyike együtt is nyújtható.

(2) A szociális földprogram meghirdetéséről a Képviselő-testület a pénzügyi források függvényében dönt és meghatározza annak szervezeti és működési szabályzatát. A programba a felhívás közzétételétől számított 15 napon belül lehet jelentkezni.

(3) Szociálisan rászorulónak kell tekinteni - az alábbi sorrendben - különösen azokat a személyeket, akiknek nincs vagyonuk, és

a) halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek, vagy

b) 3 vagy több kiskorú gyermeket nevelnek, vagy

c) jövedelemmel nem rendelkeznek, vagy

d) álláskeresési támogatásban vagy aktív korúak ellátásában részesülnek, vagy

e) akik pályakezdő munkanélküliek és

akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 % - át.

(4) Állattartó tevékenységre csak olyan személy, vagy család jelentkezése fogadható el, aki, vagy amely az állattartáshoz szükséges épülettel, gazdasági udvarral rendelkezik.

(5) A szociális földprogramban – a Képviselő-testület programot meghirdető döntésétől függően - közfoglalkoztatás, vagy egyéni megállapodás keretében lehet részt venni. Azonos lakcímen élők közül csak egy személy igényelheti a támogatást.

(6) A Polgármester a szociális földprogramba közfoglalkoztatás keretében bevont személyekkel a Munkatörvénykönyv szerinti munkaszerződést, egyéb esetben pedig együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza:

1. a felek jogait és kötelezettségeit;
2. a támogató által biztosított ellátásokat;
3. a kedvezményezett feladatait;
4. a program sikeres végrehajtása érdekében támasztott követelményeket;
5. a kötelezettségszegés, különösen a szándékos károkozás következményeit;
6. az elszámolás szabályait. 

28. §. (1) A háztáji növénytermesztés keretében konyhakerti zöldségfélék – különösen burgonya, petrezselyem, sárgarépa, saláta, vöröshagyma, fokhagyma, borsó, bab, uborka, paradicsom, paprika – termesztése végezhető. A megtermelt javakat a programban résztvevő kedvezményezettek a saját létfenntartásukra, családi fogyasztásra hasznosíthatják.

(2) Az állattenyésztés keretében a állatállomány 50 %-át 1 évig tartani, és amennyiben lehetséges természetes módon szaporítani kell. A állatállomány fennmaradó 50 %-át a programban résztvevő kedvezményezettek 1 éven belül a saját létfenntartásukra, családi fogyasztásra hasznosíthatják.

29. § (1) A szociális földprogram vezetését, a munkatevékenység szervezését a polgármester irányítása alapján a Városüzemeltetési Iroda vezetője, mint programvezető végzi. A működtetéssel kapcsolatos adminisztratív tevékenységet a Városüzemeltetési Iroda látja el.

(2) A Képviselő-testület megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyt biztosít, aki ellátja a Program folyamatos szakmai felügyeletét.

(3) A közfoglalkoztatás keretében megvalósított szociális földprogram által képződött nyereséget az önkormányzat a program működtetésére fordítja.

V. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

21. Alapszolgáltatások

30. § (1) Ezen fejezet alkalmazásában:

1. megállapodás: a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti feladatellátásról szóló megállapodás.

(2) Vésztő Város Önkormányzata a 8. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt szociális és gyermekjóléti alapellátásokat a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény útján biztosítja, a megállapodásban meghatározottak szerint.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Dévaványa Város Önkormányzatának rendelete rendelkezik a megállapodásban meghatározottak szerint.

22. Szociális étkeztetés

31. § (1) Elvitellel történő étkeztetésre jogosult különösen az a személy, aki

a) a 62. életévét, illetve a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte,

b) alanyi jogú közgyógyellátásra jogosult,

c) ágyban fekvő beteg,

d) fogyatékossági támogatásban részesül,

g) aki egészségi állapota miatt az ebéd házhozszállítására, vagy házi segítségnyújtásra szorul,

és az egy főre számított havi jövedelem

a) családban élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) egyedül élő, vagy egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg.

(2) Nem jogosult az étkeztetés igénybevételére, aki az önkormányzat által biztosított más ellátás keretében étkeztetést vesz igénybe, vagy aki legalább 4 órás munkaviszonnyal, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik.

23. A gyermekek napközbeni ellátása

32. § (1) Vésztő Város Önkormányzata a gyermekek napközbeni ellátása érdekében bölcsődei ellátást biztosít.

(2) A bölcsődei ellátásra irányuló kérelmet a szülői felügyeleti jogok gyakorlására jogosult szülő, vagy más törvényes képviselő terjesztheti elő az intézmény vezetőjénél. A kérelem elbírálásáról az intézmény vezetője dönt.

(3) A bölcsődei felvétel során az alábbi sorrendben előnyt élvez az a gyermek,

a) akinek családja családgondozásban részesül, és a veszélyeztetettsége, vagy a fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség;

b) aki halmozottan hátrányos helyzetű;

c) aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

d) akit egyedül élő szülő nevel;

e) akivel együtt a családban nevelt kiskorú gyermekek száma eléri vagy meghaladja a három főt;

f) akit gyámként kirendelt hozzátartozó nevel.

(4) A bölcsődei ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető a kérelmezővel írásbeli megállapodást köt a Gyvt. 31. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján.

24. Szakosított ellátások

33. § (1) A rászorulók részére Vésztő Város Önkormányzata ápolást, gondozást nyújtó idősek otthonában történő ellátást biztosít.

(2) Vésztő Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti szociális szakellátást a Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény vésztői telephelye útján nyújtja, a megállapodásban meghatározottak szerint.

VI. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

25. Szociálpolitikai kerekasztal

34. § (1) A Vésztő Város Önkormányzata a helyi szociális ellátórendszer tagja közötti információáramlás elősegítése, valamint a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése érdekében Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.

(2) Az Sztv. 58/B. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a helyi Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:

a) a polgármester;

b) a jegyző;

c) a Szociális Bizottság elnöke;

d) az Önkormányzati Hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egységének vezetője;

e) a kisebbségi önkormányzat delegáltjai;

f) Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény telephely koordinátorai;

g) a Vésztői Református Egyházközség delegáltjai;

h) a szociális területen működő civil szervezetek képviselői;

i) az önkormányzat területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői;

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart. Ülései nyilvánosak.

26. Ápolási díj

35. § A Képviselő-testület az Sztv. 43/B. §-a szerinti ápolási díjat nem biztosít. Az e rendelet hatályba lépését megelőzően hatályban volt önkormányzati rendeletek alapján megállapított és folyósított ápolási díjakat azonban a korábban hatályos feltételek fennállásig tovább kell folyósítani.

27. Hatályba léptető rendelkezések

36. § (1) Ez a rendelet 2014. év január 1-jén lép hatályba.

(2) Rendelkezéseit a hatályba lépés után induló ügyekben kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi rendszeréről szóló 13/2013. (V. 29.) önkormányzati rendelet

   Molnár Sándor                                                    Dr. Petri Béla

                 polgármester                                                          jegyző