Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2024. 01. 19

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2024.01.19.

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezetének és működésének rendjéről a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az Önkormányzat elnevezése, működési területe

1. § (1)¹ Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat hivatalos rövid elnevezése: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest főváros III. kerület közigazgatási területe.

2. Önkormányzati ünnepek, jelképek és kitüntető címek

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja május 4., Szent Flórián napja.

(2) A kerület napja megünneplésének részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a pecsét és a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek leírását és használatuk rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. § (1)²

(2) Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A díjazottakról – a díj alapításától kezdődően – a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre

5. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester vagy az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendő célt és a megoldás részletes feltételeit.

6. § Az önkormányzati feladatok ellátását végző intézmények, szervezetek (különösen: önkormányzati fenntartású vagy működtetésű köznevelési³, egészségügyi, szociális intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a szakmailag illetékes szervezeti egység adatszolgáltatása alapján, a Szervezési Osztály útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.

III. Fejezet

A települési képviselő

3. A települési képviselő jogai és kötelezettségei

7. § (1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) a jogszabályoknak megfelelően, különösen az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásaira figyelemmel végzi tevékenységét.

(2) A települési képviselők nevét, elérhetőségét tartalmazó nyilvántartás vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

8. § Az Önkormányzat a települési képviselők tevékenységének elősegítése, a hatékony képviselői munka feltételeinek biztosítása érdekében a települési képviselő(k) részére az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiséghasználatot biztosít.

9. § A képviselő részére biztosított tárgyi és technikai feltételek:

a) képviselői iroda, ahol minden képviselő számára biztosított a képviselői munkájához szükséges ügyviteli és adminisztratív segítség,

b)⁴

10. § (1) A képviselő kötelessége:

a) a Képviselőtestület, valamint – a bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén rendszeresen megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni, a Képviselőtestület döntéseit tiszteletben tartani,

b) elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, vagy⁵ a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) felkérés alapján közreműködni a Képviselőtestület, valamint az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,

d) rendszeres időközönként – az általa meghirdetett helyen és időben – fogadóórát, vagy más alkalmas módon választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

e) képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,

f) tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, vagy hátrányára történő felhasználásától,

g)⁶ végzett képviselői munkájáról egyéni választókerületében beszámolni,

h)⁷ vagyonnyilatkozatot tenni a 2/A vagy a 2/B. mellékletben foglalt eljárási szabályok figyelembe vételével.

(1a)⁸ A képviselő köteles bejelenteni a képviselőtestületnek, ha olyan gazdasági társaságban szerzett részesedést, vagy gazdasági társasággal áll alkalmazásában, amely vagy amelynek valamely – nem természetes személy⁹ tagja – nem átlátható a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint. Amennyiben a képviselőtestület tudomására jut, hogy a képviselő nem jelentette be a nem átlátható (off-shore) szervezetben megszerzett részesedését vagy alkalmazotti jogviszonyának létrejöttét, egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül. A nem átlátható szervezetben szerzett részesedés vagy alkalmazotti jogviszony létrejöttéről szóló képviselői nyilatkozatot nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat honlapján való közzététellel¹⁰.

(2)¹¹ A képviselő munkájához szükséges tájékoztatást írásban a polgármestertől igényelheti.

(3) A települési képviselő a képviselői minőségét nem használhatja fel semmilyen vonatkozásban a vele gazdasági viszonyban álló, vagy bármilyen más munkaviszonyt fenntartó természetes vagy jogi személy támogatására. Az előzőekre, valamint a települési képviselő magánérdekét szolgáló tevékenységére a Polgármesteri Hivatal távközlő berendezéseit, helyiségeit nem használhatja, ezek esetleges jogtalan használatával okozott indokolatlan többletköltségek megfizetésére köteles.

(4) Amennyiben a döntés meghozatalát követően derül ki, hogy a képviselő személyes érintettségét nem jelentette be, döntésenként egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.

11. § A települési képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának mértékére, a tiszteletdíj csökkentésére, a természetbeni juttatás megvonására vonatkozó részletes szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

4.¹²

12. §¹³

IV. Fejezet

A Képviselőtestület

5. A Képviselőtestület elnevezése

13. § (1) Az Önkormányzat Képviselőtestületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)

(2) A Képviselőtestület székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) A Képviselőtestület levelezési címe: 1300 Budapest, Pf. 102.

(4) A Képviselőtestület hivatalos honlapja: www.obuda.hu

(5) A Képviselőtestület e-mail címe: info@obuda.hu

6. A Képviselőtestület megalakulása

14. § (1) A polgármester (akadályoztatása esetén a korelnök) hívja össze és vezeti a Képviselőtestület alakuló ülését.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről

b) polgármester eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevél átadása. Esküt kivevő: korelnök

c) települési képviselők eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevelek átadása. Esküt kivevő: polgármester

d) alpolgármesterek választása, eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: polgármester

e)¹⁴ polgármester, alpolgármesterek illetménye, tiszteletdíja és juttatásai megállapítása

f)¹⁵ bizottsági szerkezet kialakítása, bizottsági tagok választása, nem képviselő bizottsági tag eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: jegyző

g) képviselői tiszteletdíjak, természetbeni juttatások meghatározása

h) az Önkormányzat gazdasági programjának és fejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározása

i) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok meghatározása

(3) A (2) bekezdés d)-f) pontjával összefüggésben az alakuló ülésen gondoskodni kell a Szervezeti és Működési Szabályzat megfelelő módosításáról, amely nem helyettesíti a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező, átfogó felülvizsgálatát.

(4)¹⁶ Az alakuló ülésen írásban tájékoztatást kell adni az összeférhetetlenségre, a méltatlanságra, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, és a szükséges formanyomtatványokat az érintettek rendelkezésére kell bocsátani.

7. A Képviselőtestület működésének általános szabályai

15. § (1)¹⁷ A Képviselőtestület tagjainak száma, figyelemmel a Mötv. 66. §-ára: 22 fő.

(2) A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 12 képviselő jelen van.

(3) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a 25. § (5) bekezdés rendelkezése az irányadó.

16. § A Képviselőtestületen belül a pártok, továbbá a független képviselők - a képviselőtestületi ülésen tett bejelentés alapján - frakciót alakíthatnak. 3 főnél kevesebb személy nem alakíthat frakciót. A bejelentés tartalmazza a frakció megnevezését, tagjait, valamint a frakcióvezető nevét.

17. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzati feladatokat a polgármester, a bizottságai, a polgármesteri hivatal és a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök tekintetében az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.

17/A. §¹⁸ (1) A Képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott hatáskörök felsorolását a 10. melléklet tartalmazza.

(2) Az átruházott önkormányzati hatáskör jogszabályi alapjaként a 10. mellékletre hivatkozni nem lehet.

8. A Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei

18. §¹⁹ A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Mötv-ben felsoroltakon túlmenően:

a) belföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötése, módosítása és felmondása,

b) a Képviselő-testület munkatervének elfogadása,

c) rendkívüli jogrend idején a Képviselő-testület feladat- és hatáskörében eljárva hozott polgármesteri döntésekről szóló beszámoló elfogadása,

d) a polgármester 19-20. § és 27. § szerinti jogkörében hozott döntésekről szóló tájékoztatás elfogadása.

19. § (1)²⁰ A polgármester a Képviselő-testület legközelebbi rendes ülésén történő utólagos tájékoztatása mellett – a Képviselő-testület Mötv-ben és a 18. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amelyeket a képviselőtestület nem utalt más szerv hatáskörébe.

(2)²¹ A polgármester döntése előtt – rendkívül indokolt, halasztást nem tűrő ügy kivételével – kikéri a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményét.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan az az ügy, amelyben a döntés elmaradása az önkormányzat érdekeit sértené vagy helyrehozhatatlan kárral vagy anyagi veszteséggel járna.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása előtt a képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívását a 25. § (4) bekezdésben foglaltak szerint meg kell kísérelni. Az értesítés megtörténtének dokumentálásakor az összehívás eredménytelenségének okát is rögzíteni kell.

(5)²² Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az Mötv 68. § (2) bekezdése szerinti esetben. A polgármester döntése előtt a (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

20. §²³

9. A Képviselőtestület munkaterve

21. § (1) A Képviselőtestület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) az alpolgármester,

d) a települési képviselő,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f)²⁴

g) a jegyző,

h) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egység vezetője,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője,

j) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselője.

(3) A munkaterv-tervezete tartalmazza:

a) a testületi ülés időpontját,

b) a tervezett napirend címét,

c) az előterjesztő nevét,

d) a napirendet véleményező bizottság megnevezését.

(4) A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatról, annak indokáról, és erről – a munkaterv elfogadását követően – a javaslattevőt is tájékoztatni kell írásban. A tájékoztatásról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) A Képviselőtestület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőnek,

b) nem képviselő bizottsági tagnak,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,

d) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének.

A munkaterv megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

10. A Képviselőtestület ülése

22. § A Képviselőtestület rendes vagy rendkívüli ülést tart.

23. §²⁵ A Képviselőtestület rendes ülését általában minden hónap utolsó csütörtöki napján tartja székhelyén, a tanácsteremben.

24. § A rendkívüli ülést össze kell hívni

a) a Mötv-ben meghatározott esetben,

b) a 19. § és a 27. § alapján,

c) a nemzetiségi önkormányzat indítványára nemzetiségi ügyekben.

25. § (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester – tartós akadályoztatása esetén, az általa kijelölt alpolgármester – hívja össze a Képviselőtestület székhelyére. A polgármester és a kijelölt alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselőtestület ülése a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.

(3)²⁶ Rendkívüli ülés esetén az ülés időpontját, kezdési idejét, helyszínét a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy e-mailben is összehívható a polgármester kezdeményezésére. Az értesítés megtörténtének dokumentálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5)²⁷ Határozatképtelenség miatt bezárt, vagy elhalasztott ülést – 2 napon belül – 15 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel kell összehívni.

(6)²⁸ A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (1033 Budapest, Harrer Pál u. 2.) tájékoztatni kell. A lakosság tájékoztatásáról a jegyző gondoskodik²⁹.

26. § (1)³⁰ A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell³¹ elektronikus úton biztosítani, hogy a Képviselőtestület tagjai a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 5³² munkanappal, rendkívüli ülés esetén 2 munkanappal a 4. mellékletben meghatározott módon megkapják.

(1a)³³ A meghívó-tervezet határidőben történő összeállításának biztosítása érdekében a tárgyalandó napirend címét, az előterjesztő nevét, az előkészítő nevét és a véleményező bizottság nevét az előterjesztés készítője elektronikus formában a jegyző részére legkésőbb az ülés előtt 10 munkanappal megküldi.

(2)³⁴ A meghívó és az időben leadott előterjesztések határidőre való összeállításáért és kiküldéséért a jegyző felelős. Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a 4. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legkésőbb 8 munkanappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb 3 munkanappal az ülés előtt a jegyzőnek leadtak.

27. §³⁵ (1) A Képviselőtestület minden év július 1-je és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A bizottságok nem tartanak nyári szünetet. A nyári szünet ideje alatt – az át nem ruházható és a bizottságra átruházott hatáskörök kivételével – a képviselőtestületi hatásköröket a polgármester gyakorolja – átruházott hatáskörben – azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes testületi ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles a Képviselőtestületnek beszámolni. A nyári szünet miatt a Képviselőtestület átruházható hatáskörébe tartozó ügyekben hozott polgármesteri döntések esetén a 19. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) A nyári szünet ideje alatt felmerülő át nem ruházható képviselőtestületi hatáskörbe tartozó, azonnali intézkedést igénylő esetben a Képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni.

27/A. §³⁶

11. A Képviselőtestület ülésére meghívandók köre

28. § (1) A Képviselőtestület ülésére (a továbbiakban: ülés) meg kell hívni:

a) a Képviselőtestület tagját,

b)³⁷

c) a jegyzőt,

d) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

e) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a kerületi rendőrkapitányt,

h)³⁸ az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét, amennyiben a napirend érinti,

i)³⁹ az Önkormányzat által alapított vagy az Önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá az Önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét,

j) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját és a III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

k) Észak-Budapesti Tankerületi Központ⁴⁰ igazgatóját,

l) akit a polgármester megjelölt,

m) a kerület díszpolgárát a képviselőtestület alakuló ülésére,

n)⁴¹ Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét.

(2)⁴² Az ülésen a polgármester és a képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b)⁴³

c) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

d) a kerületi rendőrkapitányt,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját.

(4) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg – az ülésvezető engedélye alapján – az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

b) az önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét,

c) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

d) Észak-Budapesti Tankerületi Központ⁴⁴ igazgatóját,

e) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

f) akit a polgármester meghívott.

(5)⁴⁵ Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét tanácskozási jog illeti meg a 79/A. § (1) bekezdésében meghatározott napirendek tárgyalásakor.

12. A képviselőtestületi ülés lebonyolításának technikai feltételei

29. § (1) Az ülésen elhangzottak rögzítését, valamint a szavazás lebonyolítását szavazatszámláló és konferencia rendszer biztosítja. Az ülés lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosításáról a jegyző – a Szervezési Osztály és az Informatikai Osztály útján – gondoskodik.

(2) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.

13. A képviselőtestületi ülés nyilvánossága

30. § (1) Az ülés nyilvánosságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő polgár az ülésvezető engedélye alapján – legfeljebb 3 perc időtartamban – szólalhat fel.

(3)⁴⁶ A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, továbbá minden olyan esetben, amikor törvény szerint zárt ülést tarthat, annak elrendeléséről a Képviselőtestület a polgármester, bármely képviselő, továbbá a jegyző indítványára vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) A Képviselőtestületi üléssel kapcsolatos közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket az 56. § határozza meg.

14. A képviselőtestületi ülés vezetése

31. § (1) Az ülést a polgármester (akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester) vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.

15. Előterjesztések

32. § (1) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit, előkészítésének és továbbításának rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(2)⁴⁷ Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester

b) az alpolgármester e minőségében a munkaköri leírása szerint feladatkörébe tartozó ügyben

c) képviselő

d) a bizottság annak elnöke útján

e)⁴⁸

f) a frakcióvezető

g) a jegyző

h) a nemzetiségi önkormányzati elnöke

i) az Önkormányzat által alapított, vagy az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vezetője, amennyiben az előterjesztés a legfőbb szerv törvényben meghatározott kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyet érint

j) aki jogszabály alapján a Képviselőtestület előtti beszámolásra kötelezett, e kötelezettsége teljesítése körében.

(3)⁴⁹ A jegyző a döntés-előkészítés jogi megalapozottságának biztosítása érdekében gondoskodik a képviselőtestületi előterjesztések törvényességi ellenőrzéséről a 4. mellékletben meghatározott eljárási rend szerint.

33. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja az ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,

c) tájékoztatást ad - figyelemmel a 19. §-ban és a 27. §-ban foglaltakra - az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) bezárja az ülést a napirend tárgyalásának befejezése után, valamint akkor, ha az ülés határozatképtelenné válik,

e) napirendi pontonként megnyitja és vezeti a vitát,

f)⁵⁰ az indokolatlanul hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében dönt a hozzászólások időtartamának korlátozásáról, a vita lezárásáról,

g) a hozzászólóknak a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, előrevéve minden esetben az ügyrendi javaslattevőt,

h)⁵¹ figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, ismételt figyelmeztetés esetén a szót megvonja,

i) szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,

j) szünetet rendelhet el a bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére,

k)⁵² az utolsó felszólalás után lezárja a napirendi pont tárgyalását, szavazásra bocsátja az írásos vagy az ülésen elhangzott módosító döntési javaslatot, felhívja a figyelmet a minősített többséget igénylő szavazati arányra, megállapítja a szavazás eredményét,

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

m)⁵³ az ülés megkezdése előtt egyperces néma felállást rendelhet el a megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére.

15/A. A napirend előtti felszólalás⁵⁴

33/A. §⁵⁵ (1) Napirend előtti felszólalást bármely képviselő kérhet az ülés napirendjén nem szereplő, közérdekű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben. A képviselő a felszólalást az ok megjelölésével írásban eljuttatja az ülés vezetőjéhez úgy, hogy az az ülést megelőző munkanap 15.00 óráig megérkezzen. Amennyiben a napirend előtti felszólalást érintő ügy nem közérdekű és nem halaszthatatlan, az ülés vezetője a napirend előtti felszólalást megtagadhatja és erről az érintettet haladéktalanul értesíti⁵⁶.

(2) Az ülés vezetője az ülés megnyitását követően, a napirendi javaslatról szóló vita előtt a felszólalási szándékról tájékoztatja a Képviselőtestületet.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. Amennyiben a napirend előtti felszólaló túllépi az időkeretet, az ülésvezető a felszólalótól megvonhatja a szót.

16. A napirend megállapítása

34. § (1)⁵⁷ Az ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester – a meghívóban, továbbá az ülés vezetője az ülés megnyitását követően – tesz javaslatot.

(2) A Képviselőtestület az előterjesztett napirendi javaslatról vita után dönt.

(3)⁵⁸ Az előterjesztő a döntés meghozatala előtt, a Képviselő-testület erre irányuló döntése nélkül az előterjesztést bármikor visszavonhatja.

(4)⁵⁹ A napirendi pont levételére vagy elnapolására a Képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. Az elnapolt napirendi pontot – eltérő döntés hiányában - a Képviselő-testület a soron következő rendes ülésén tárgyalja.

(4a)⁶⁰ Az ülés napirendjének megállapítását követően napirendi pont levételére vagy elnapolására indítvány az érintett napirendi pont ülés vezetője általi megnyitásáig tehető a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával.

(5) A Képviselőtestület az elfogadott napirendi pontokat a következő sorrend szerint tárgyalja:

- rendelet-tervezet,

- lakosság jelentős részét érintő előterjesztés,

- egyéb előterjesztés,

- tájékoztatók, beszámolók,

- zárt ülésen tárgyalandó napirendek.

(5a) ⁶¹Indokolt esetben, különösen a képviselőtestület mérlegelési jogkörébe tartozó zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont esetén az (5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(6) ⁶²Rendkívüli ülésen

a) kizárólag a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók,

b) a 33/A. § rendelkezései nem alkalmazhatók.

17. A felvilágosítás-kérés szabályai

35. § (1) A képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke - a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó - felvilágosítás kérésére a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2)⁶³ A felvilágosítás-kérést az ülést megelőzően írásban a polgármesterhez, az ülés közben szóban az ülés vezetőjéhez lehet előterjeszteni. A szóbeli felvilágosítás kérésére legfeljebb 2 perc áll rendelkezésre a 34. § (5) bekezdés szerinti sorrendben tárgyalt zárt ülés napirendjének lezárását követő nyílt ülés keretében.

(3)⁶⁴ A felvilágosítást kérő részére a választ vagy a Képviselőtestület ülésén szóban vagy legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban kell megadni.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés megválaszolására nem az ülésen kerül sor, az írásbeli válasz előkészítéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a szakmailag illetékes szervezeti egység útján – gondoskodik.

18. A vita és a döntéshozatal módja

36. § (1)⁶⁵ A napirendi pontot, annak tárgyalásakor az előterjesztő legfeljebb három percben szóban megindokolhatja vagy kiegészítheti.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

37. §⁶⁶ (1) A napirendi pont tárgyalásakor a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők 3 perc időtartamban véleményüket elmondhatják, az előterjesztőhöz kérdést intézhetnek.

(2) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. Ha valamelyik hozzászóló hozzászólása során a már előtte elhangzottakat megismétli, úgy az ülésvezető elvonhatja a szót. Ugyanazon személy a tárgyalt napirenddel kapcsolatban harmadjára nem szólhat hozzá.

38. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor 2 percben szót kérhet és javaslatot tehet, kivéve szavazás közben.

(2)⁶⁷ Napirendi pont tárgyalása közben, ha annak lezárására ügyrendi indítvány hangzik el, ezt az ülésvezető csak akkor teszi fel szavazásra, ha a vitát a 33. § f) pontja alapján nem zárja le.

39. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az előterjesztés előterjesztő általi visszavonására a 34. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

40. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, arról az ülésvezető nem rendel el külön szavazást.

(2) Ha a határozati javaslat ugyan azon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, a módosító javaslatokat az ülésvezető az elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra.

(3) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető szünetet rendelhet el.

(4)⁶⁸ Az előterjesztéshez kapcsolódó, nem a tárgyévet érintő kötelezettségvállalásra vonatkozó határozati javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha az tartalmazza a következő időszakra vonatkozó összegszerű konkrét pénzügyi kötelezettségvállalást is.

40/A. §⁶⁹ (1)⁷⁰ Amennyiben az előterjesztés egymástól eltérő határozati javaslatokat tartalmaz, az ülésvezető – az előterjesztő eltérő javaslata hiányában – azt a határozati javaslatot teszi fel elsőként szavazásra, amelyet az előterjesztő az előterjesztésben támogatni javasol.

(2) Ha az előterjesztés nem tartalmaz egyértelmű javaslatot a támogatandó alternatíva tekintetében, akkor az ülésvezető az előterjesztőt nyilatkozat-tételre kéri fel a szavazás előtt.

(3) Amennyiben az elsőként szavazásra bocsátott alternatíva megkapja a javaslat elfogadásához szükséges többségi szavazatot, a többi alternatíva szavazásra bocsátása mellőzhető.

(4)⁷¹ Alternatív (egymástól eltérő) határozati javaslatok esetén amennyiben az elsőként szavazásra bocsátott javaslat nem kapja meg az annak elfogadásához szükséges szavazati többséget, a szavazást addig kell folytatni, amíg a szavazásra bocsátandó határozati javaslatok közül bármelyik nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazattöbbséget.

(5) Ha egyik alternatívát sem fogadja el a Képviselőtestület, akkor a levezető elnök szünetet rendelhet el a szükséges egyeztetések lefolytatására vagy szavazásra teheti fel az adott előterjesztés napirendről történő levételét, megjelölve az újbóli tárgyalás időpontját. Az ilyen módon napirendről levett előterjesztés újbóli tárgyalásakor alternatív határozati javaslatot megfogalmazni nem lehet.

(6)⁷² Amennyiben a Képviselő-testület – alternatív (egymástól eltérő) határozati javaslatok esetén - anélkül veti el az előterjesztés napirendről történő levételét, hogy bármelyik határozati javaslatot támogatta volna, az előterjesztést az ülés vezetője az ülés napirendjéről leveszi.

41. § (1) A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 12 képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben felsoroltakon túl:

a) megállapodás belföldi önkormányzattal való együttműködésről,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadásához,

c) minden hitelfelvételhez, a költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámla (likviditási) hitel kivételével,

d) titkos szavazás elrendeléséhez,

e) fegyelmi ügyben,

f) minden önkormányzati ingatlan- és vagyonügylethez,

g) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására tett javaslatról,

h) vagyongazdálkodási alap bevételeinek növeléséről szóló döntéshez,

i) kitüntetés, elismerő cím adományozására vonatkozó javaslathoz, valamint helyi kitüntetés, elismerő cím adományozásához.

19. A szavazás rendje

42. § Szavazni csak személyesen lehet.

43. § A szavazás szavazatszámláló rendszer⁷³ alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester által kijelölt személyek gondoskodnak. A kézfelemeléssel történő szavazást kétség esetén meg kell ismételni.

44. § A szavazás nyílt vagy titkos.

45. § (1) A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(3)⁷⁴

(4) A név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóbeli nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, majd azokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) A polgármester és a jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

46. § (1)⁷⁵ Titkos szavazást csak a 30. § (1) bekezdése alapján elrendelt zárt tárgyalást igénylő, és olyan kérdésben lehet tartani, amelyről az Mötv. szerint zárt tárgyalást kell tartani. Ezekben az esetekben az ülés vezetőjének javaslatára a titkos szavazásról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos pecsétjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás során tollat kell használni.

(3) A titkos szavazásnál képviselőkből választott háromtagú szavazatszámláló bizottság működik közre. A szavazatszámláló bizottság tagjai sorából elnököt választ.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával. Ennek megtörténte után a szavazatszámláló bizottság az urnát lezárja.

(5) A szavazólap képviselő részére történő átadását a képviselő külön jegyzéken aláírásával igazolja.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a) ha nem a hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli- szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott,

d) ha a képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon.

(7) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során esetlegesen felmerült körülményeket, eseményeket,

d) a szavazás során hozott határozatot,

e) a szavazás eredményét,

f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselőtestületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - tájékoztatást ad.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv eredeti példányát a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

20. A Képviselőtestület döntései

47. § A Képviselőtestület döntései:

a) önkormányzati rendelet,

b) képviselőtestületi határozat, mely lehet:

ba) normatív határozat,

bb) önkormányzati hatósági határozat,

bc) egyéb határozat.

21. Rendeletalkotás

48. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását bármely képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.

49. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó előzetes hatásvizsgálat elvégzéséről, az előzetes hatásvizsgálati lap elkészítéséről és előterjesztéshez történő csatolásáról. A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős a rendelet-tervezetet előkészítő szervezeti egység vezetője.

(2) Az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

50. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet önkormányzat honlapján történő közzétételéről (a továbbiakban: társadalmi véleményezés).

(2) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalra mutató hivatkozást „Társadalmi véleményezés” címmel külön is el kell helyezni az önkormányzat honlapjának nyitólapján.

(3) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon meg kell jelölni az adott rendelet-tervezet véleményezésére rendelkezésre álló pontos határidőt, az észrevételek fogadására szolgáló elektronikus címet, valamint tájékoztatást kell elhelyezni a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályairól, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon más véleményezésre bocsátott dokumentum nem helyezhető el.

(4)⁷⁶ A rendelet-tervezetet – legkésőbb a képviselőtestületi ülést megelőző tizenhatodik napig – úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 7 nap álljon rendelkezésre.

(5) A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(6) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani:

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,

c) a rendelet-tervezetet, ha sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

d) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges vagy technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz,

e) a rendelet-tervezetet, amelynek kapcsán lakossági fórumot tartanak vagy széles körben való megismertetése egyéb módon megvalósult.

(7) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(8) Technikai jellegű az olyan rendelkezés, amely nincs érdemi hatással a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyra.

(9) Amennyiben a rendelet-tervezettel kapcsolatban a (6) bekezdésben nevesített valamely okból nem kerül sor társadalmi véleményezésre, annak tényét és indokát az előterjesztésben rögzíteni kell.

(10) A beérkezett észrevételekről a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős – az előterjesztés részeként – összefoglalót készít, amely a következőket tartalmazza:

- a véleményezők számát,

- a véleményezés határidejét,

- a rendelet-tervezethez érkezett leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetését, amelyek beépítésre kerültek a rendelet-tervezetbe,

- az elutasított észrevételeket, az elutasítás rövid szakmai és jogi indokolásával.

(10a)⁷⁷ Amennyiben a rendelet-tervezethez a véleményezésre rendelkezésre álló időben észrevétel nem érkezett a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős – az előterjesztés részeként – gondoskodik a Képviselő-testület tájékoztatásáról.

(11) A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – a visszaigazolás küldése, az összefoglaló készítése céljából – legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapig kezeli.

(12) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulásra a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben foglalt rendelkezés az irányadó.

(13)⁷⁸ A rendelet-tervezet társadalmi véleményezésre bocsátásának megtörténtét és vélemény hiányában az erről szóló visszajelzést megfelelő módon dokumentálni kell. A dokumentumokat az adott napirendi pont anyagaként archiválni kell.

51. §⁷⁹ (1) Önkormányzati rendelettel összefüggő törvény által meghatározott véleményezési jog (a továbbiakban: kötelező véleményezés) biztosításakor az 50. § rendelkezéseit a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Kötelező véleményezés esetén a szakasz rendelkezései akkor alkalmazandók, ha az azt biztosító törvény a véleményezés módjára, időtartamára, egyéb eljárási részletére nem tartalmaz rendelkezést.

(3) A kötelező véleményezés lehetőségét módosító rendelet esetén is biztosítani kell.

(4) A kötelező véleményezés csak akkor mellőzhető, ha a rendelet-tervezet kizárólag technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz.

(5) A rendelet-tervezet társadalmi véleményezésének hiányában a kötelező véleményezés biztosítására – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor is sor kell kerüljön az 50. § (2)-(3) bekezdése szerint úgy, hogy a véleményezésre legalább 3 nap álljon rendelkezésre.

(6) Az előterjesztésben rögzíteni kell, hogy a rendelet-tervezet kapcsán fennáll-e a kötelező véleményezés.

52. § (1) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(2) Tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be a rendelet-tervezetet, ha az előterjesztés megfelel a 4. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek, az illetékes bizottság részére továbbításra került, tartalmazza a társadalmi véleményezésről szóló összefoglalót vagy a társadalmi véleményezés mellőzéséről szóló tájékoztatást, figyelemmel az 50. § (9) bekezdésében foglaltakra.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselőtestület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4)⁸⁰

(5) Rendeletalkotás esetében a Képviselőtestület általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A rendelet-tervezetről történő szavazás során a 40. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzati rendelet megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók.

53. § (1)⁸¹ Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (1033 Budapest, Harrer Pál u. 2.) 5 napra való kifüggesztéssel történik. A rendeletet az önkormányzat honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tenni⁸². A közzététel egyéb módjáról a Képviselőtestület egyedileg dönt.

(2)⁸³ A megalkotott rendelet hiteles szövegének megállapításáról, kihirdetéséről, a kihirdetés igazolásáról, kormányhivatal részére határidőben megküldéséről, a rendeletek nyilvántartásáról, a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról, a deregulációt igénylő döntések előkészítéséről és végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

22. Határozatok

54. § (1) A normatív határozatok tartalmára, valamint a normatív és nem normatív határozatok megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók. A megjelölés konkrét formáját a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A határozat tartalmazza a Képviselőtestületnek a tárgy lényeges elemeit magában foglaló döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A normatív határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozatok honlapon történő közzétételére, nyilvántartására az önkormányzati rendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

23. A Képviselőtestület dokumentumai

55. § (1) Az ülésről készült jegyzőkönyvre, és annak megküldésére a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

(3) A polgármester vagy bármely képviselő kérheti, hogy:

a) valamely hozzászólás,

b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a megtárgyalt előterjesztés,

d) az írásban benyújtott hozzászólás,

e) az írásban benyújtott módosító indítvány,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

g) név szerinti szavazásról készült névsor, a leadott szavazatok feltüntetésével,

h) egyéb írásos indítvány,

i) a képviselők részére a meghívó és az előterjesztések letölthetőségéről szóló elektronikus formában küldött értesítés,

j) a jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldését igazoló irat.

56. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Szervezési Osztály kezeli, évente bekötteti, elhelyezi az irattárban és lehetővé teszi a Mötv. által biztosított betekintési jog gyakorlását.

(2) Zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(3)⁸⁴ A jegyző gondoskodik a meghívó, az előterjesztések, a jegyzőkönyv és a hanganyag önkormányzat honlapján történő közzétételéről, a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről.

V. Fejezet

A Képviselőtestület szervei és működésük

57. § A Képviselőtestület szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) a jegyző,

d) a polgármesteri hivatal.

24. A polgármester

58. § (1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszonyban látja el. A polgármester jogállására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2)⁸⁵

(3)⁸⁶ A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket – tárgykört szabályozó önkormányzati rendelet hiányában – az 5. melléklet tartalmazza.

59. § (1) A polgármesternek a Képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) támogatja a települési képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok munkáját,

b) gyakorolja a Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket.

(2) A polgármester külső kapcsolattartással összefüggő feladatai különösen:

a) kapcsolatot tart a település társadalmi és civil szervezeteivel, vezetőivel,

b) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatok ellátásában való közreműködését,

c) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

e) fogadja a testvérvárosok képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet,

f) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

g) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

(3) A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

(4)⁸⁷ A polgármester feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.

25. Az alpolgármesterek

60. § (1)⁸⁸ A képviselő-testület tagjai közül két főállású és két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(3)⁸⁹ Az alpolgármesterek feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.

26. A bizottságok

61. § A bizottságok jogállására és működésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

62. § (1) A Képviselőtestület által létrehozható bizottságok típusai:

a) állandó bizottság,

b) ideiglenes bizottság,

c)⁹⁰

(2) Állandó bizottság a lakosság széles körét érintő feladatokkal, közszolgáltatásokkal kapcsolatos döntések előkészítésére, a végrehajtás ellenőrzésére hozható létre. Az állandó bizottságok elnevezését, legnagyobb létszámát, továbbá feladat- és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az ideiglenes bizottság meghatározott időre vagy feladat elvégzésére létesíthető. Az ideiglenes bizottság az elvégzett feladatról a Képviselőtestületnek beszámol. A beszámoló elfogadásával a bizottság automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság összetételére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)⁹¹

63. § (1) A bizottság létrehozásával egyidejűleg kell dönteni a bizottság által ellátandó feladatról, létszámáról, személyi összetételéről, az elnök és az elnökhelyettes személyéről.

(2) Az elnökhelyettes feladata a bizottsági elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése. Elnökhelyettes csak állandó bizottság esetén választható.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság működése tekintetében azonosak.

64. §⁹² (1) A képviselőtestületi előterjesztést a 6. mellékletben vagy a tárgykört szabályozó rendeletben meghatározott bizottság véleményezi (továbbiakban: tárgykör szerinti bizottság).

(2) Amennyiben a 6. melléklet vagy a tárgykört szabályozó rendelet nem ír elő kötelező bizottsági véleményezést, a képviselőtestületi előterjesztés előzetes bizottsági véleményezésére az előterjesztő nyilatkozata alapján kerül sor.

(3) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően bizottsági véleményezés nélküli is tárgyalható a képviselőtestületi előterjesztés, ha a tárgykör szerinti bizottság határozatképtelenség miatt nem tárgyalta meg a képviselőtestületi előterjesztést vagy a tárgykört szabályozó rendelet külön véleményező testületet jelölt ki az előzetes véleményezésre és abban a tárgykör szerinti bizottság is képviselve van.

(4) A Képviselőtestület munkatervében a tárgykör szerinti bizottságot fel kell tüntetni.

65. §⁹³ Az állandó bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.

27. A bizottság működése

66. § (1) A bizottság munkájának vezetése, a bizottsági tagok tevékenységének összehangolása a bizottság elnökének a feladata és kötelessége.

(2) A bizottságok folyamatos munkájáért és a határidők betartásáért a bizottsági elnök a Képviselőtestületnek felelősséggel tartozik.

(3) A bizottság az általa elfogadott munkarend⁹⁴ alapján működik, mely összhangban áll a Képviselőtestület munkatervével.

(4) A bizottság a Képviselőtestület rendes ülései közötti időben – szükség szerint – ülést tart.

(4a)⁹⁵ A jegyző a döntés-előkészítés jogi megalapozottságának biztosítása érdekében gondoskodik a bizottsági előterjesztések törvényességi ellenőrzéséről a 4. mellékletben meghatározott eljárási rend szerint.

(5) A bizottsági ülést az elnök kizárólag saját kezűleg aláírt meghívóval hívja össze.

(6)⁹⁶ A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a koordináló alpolgármester, a bizottsági tagok egynegyedének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(7) A bizottság ülésére – a jegyző útján – meghívható az érintett szervezeti egység vezetője, állásfoglalásra jogosult dolgozója.

(8) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell⁹⁷ elektronikus úton biztosítani, hogy azokat a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A bizottsági meghívót az aláírást követően a képviselői irodán ki kell függeszteni.

(8a)⁹⁸ A meghívó és a tárgyalandó előterjesztések határidőre történő összeállításáért és kiküldéséért a jegyző felelős. Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legalább 8 nappal a bizottsági ülés előtt a jegyzőnek leadtak.

(8b)⁹⁹

(8c)¹⁰⁰

(9)¹⁰¹

(10) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottság elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén képviseletet biztosítani. A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról is.

(11) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselőtestület állásfoglalása az irányadó.

66/A. §¹⁰² A nem bizottsági tag képviselő

a) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság nyilvános vagy zárt ülésén, ahol napirendenként egy alkalommal szólalhat fel, maximum 3 perc időtartamban,

b) bármely bizottság anyagába betekinthet.

67. § (1) A bizottsági ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv - kivételesen, az adott bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzőkönyv - készül, melyet a bizottság elnöke, a bizottság által választott jegyzőkönyv-hitelesítő bizottsági tag, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményeket a Képviselőtestület ülésén ismertetni kell.

(4)¹⁰³ A bizottsági jegyzőkönyvek elkészítéséről és dokumentálásáról – az érintett szervezeti egység útján –, a kormányhivatal részére történő megküldéséről, valamint a meghívó és a jegyzőkönyv önkormányzat honlapján történő közzétételéről – a Szervezési Osztály útján – a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottsági jegyzőkönyveket az területet felügyelő alpolgármester számára kell eljuttatni az ülést követő 15 napon belül.

(6) A bizottság jegyzőkönyvéből készült határozat-kivonat aláírója a bizottság elnöke vagy távollétében a bizottság elnök-helyettese.

(7)¹⁰⁴

28. A döntés-előkészítés

68. § (1) A bizottság önálló előterjesztői munkája során:

a) szakmai javaslatot kérhet a polgármester útján a Polgármesteri Hivataltól,

b) előzetesen tájékozódhat, helyszíni szemlét tarthat,

c) információt kérhet a lakosságtól és a helyi szervezetektől.

(2) Más bizottság által készített előterjesztéshez kiegészítő véleményt adhat, alternatív javaslatokat, állásfoglalást tehet.

(3) A bizottság, vagy annak elnöke a Képviselőtestületet, a kerületi önkormányzat egészét a polgármester helyett nem képviselheti, kivéve, ha erre a polgármester írásban felhatalmazza.

29. A döntések végrehajtásának ellenőrzése

69. § (1) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.

(2) A bizottság az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármestert és a jegyzőt - javaslatainak ismertetésével - tájékoztatja.

30. A jegyző

70. § (1) A jegyző jogállására a Mötv. előírásai az irányadók.

(2) A jegyző ellátja:

a) a munkáltatói, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásából eredő,

b) a törvényesség biztosításából és a helyi jogalkotásból eredő,

c) a hivatal, a képviselőtestület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő,

d) a költségvetéssel és a gazdálkodással összefüggő, valamint

e) az önkormányzati, a hatósági, az önkormányzati hatósági ügyekkel összefüggő

feladatokat és hatásköröket.

Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

(3) A jegyző a decemberi rendes képviselőtestületi ülésen írásban beszámol a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.

(4)¹⁰⁵ A Képviselő-testület által a jegyző átruházott hatásköröket – tárgykört szabályozó önkormányzati rendelet hiányában – a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A jegyző feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.

70/A. §¹⁰⁶ A jegyző és az aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén – figyelemmel a Mötv. 82. § (3) bekezdésére – a jegyzői feladatokat a Jegyzői Titkárság vezetője látja el.

31. A Polgármesteri Hivatal

71. § (1)¹⁰⁷ A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyeri¹⁰⁸ Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal hivatalos rövid elnevezése: III. Kerületi Polgármesteri Hivatal.

(2) A Hivatal székhelye, levelezési és e-mail címe megegyezik a Képviselőtestület székhelyével, levelezési és e-mail címével.

(3) A Hivatal szervezeti egységeit, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet határozza meg.

(4) A Hivatal létszámát a tárgyévi költségvetési rendelet határozza meg.

(5)¹⁰⁹ A Hivatal jogállását, részletes feladatait, működésének részletszabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg.

(6)¹¹⁰

VI. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és az ellenőrzés

32. Az Önkormányzat gazdálkodása

72. § A Képviselőtestület adott ciklusban megvalósítani tervezett fejlesztési elképzeléseit tartalmazó gazdasági program–fejlesztési terv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

73. § Az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, vagyonkezelői jog létesítéséről, az egyes vagyonelemek hasznosításáról önkormányzati rendelet rendelkezik.

33. Ellenőrzés

74. § (1) Az Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását belső kontrollrendszer biztosítja.

(2)¹¹¹ A pénzügyi területen érintett állandó bizottság ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait a Mötv. és önkormányzati rendelet határozza meg.

VII. Fejezet

Az Önkormányzat és a helyi közösség kapcsolata

34. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében

75. § (1) A Képviselőtestület és bizottsága ülésén azon lakossági önszerveződő közösségek vezetőit illeti meg - tevékenységi körükben - tanácskozási jog, amelyek az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek.

(2) Az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszervező közösségek jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintetését.

76. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatásának, fontos döntések előkészítésébe való bevonásának fórumai:

a) várospolitikai fórum (lakossági fórum),

b) képviselői fogadóóra,

c)¹¹² városkutatás.

(2) A lakossági fórum keretében a polgároknak és a társadalmi szervezeteknek lehetősége nyílik véleményük kinyilvánítására, a fórumot szervezőknek pedig a közvetlen tájékoztatásra.

(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a fórum összehívója, levezető elnöke a Képviselőtestületet tájékoztatja.

(4)¹¹³ A városkutatással kapcsolatos feladatokat az Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft. látja el.

35. Közmeghallgatás

77. § (1) A közmeghallgatáson a polgárok közvetlenül intézhetnek helyi közügyeket érintő kérdéseket a képviselőtestülethez, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.

(2)¹¹⁴ Az évente egyszer megtartandó közmeghallgatás helyszínét, konkrét időpontját és témáját a polgármester határozza meg. A közmeghallgatásról a lakosságot a 25. § (6) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján –gondoskodik.

(4)¹¹⁵ A közmeghallgatáson elhangzott kérdések, javaslatok megválaszolására a Mötv. 54. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogyha a válaszadásra nem a közmeghallgatáson kerül sor, akkor a választ írásban kell megadni.

36. Helyi népszavazás kezdeményezése¹¹⁶

78. §¹¹⁷ Helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben meghatározott kezdeményezőkön kívül Óbuda-Békásmegyer választópolgárainak 25%-a kezdeményezhet.

37. A nemzetiségi önkormányzatok

79. § Az Önkormányzat illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult helyi nemzetiségi önkormányzat részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint

a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

b) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.

VII/A. Fejezet¹¹⁸

Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzatával való együttműködés

37/A.¹¹⁹ Az együttműködés keretei

79/A. §¹²⁰ (1) Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét (a továbbiakban: ifjúsági polgármester) a kerületi önkormányzat képviselőtestületi ülésén tanácskozási jog illeti meg a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő napirendi pontok tárgyalásánál, részére a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő előterjesztéseket meg kell küldeni.

(2) Az ifjúsági polgármester vagy az általa megbízott ifjúsági önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a kerületi önkormányzat bizottságainak ülésén a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő kérdések tárgyalásakor.

(3) A kerületi önkormányzat a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő ügyekben figyelembe veszi az ifjúsági önkormányzat véleményét, melyet az ifjúsági önkormányzat az ülést megelőzően írásban eljuttat a kerületi önkormányzathoz.

(4) A kerületi önkormányzat költségvetésében minden évben meghatározott összeget biztosít az ifjúsági feladatok ellátására, ezen belül az ifjúsági önkormányzat működésére.

(5) Az önkormányzat szervei segítik az ifjúsági önkormányzat munkáját.

VII/B. Fejezet¹²¹

A közterület-felügyelet

38. A közterület-felügyelet szervezeti formája¹²²

79/B. §¹²³ Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

39. A közterület-felügyelet feladata¹²⁴

79/C. §¹²⁵ A közterület-felügyelet feladatát a 9. melléklet határozza meg.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

80. § A rendelet 2013. április 2-án lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

80/A. §

81. § Az 51. § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve, ha a képviselőtestület egyedi döntése szerint partnerségi egyeztetést nem kell lefolytatni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az ügyet, amely esetén a képviselőtestület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet alapján döntött a településrendezési eszköz készítésének szükségességéről.

82. §¹²⁶

1. melléklet a 22/2013. (III. 29) önkormányzati rendelethez¹²⁷

2/A. melléklet a 22/2013. (III. 29) önkormányzati rendelethez¹²⁸

Összeférhetetlenségi, méltatlansági, vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos eljárási szabályok

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 37-39. § előírásainak végrehajtása érdekében a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a következő eljárási szabályok alapján veszi nyilvántartásba az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, a köztartozás-mentességi igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat, gondoskodik a kezelésükről, őrzésükről, biztosítja az azokba történő betekintést, továbbá folytatja le a vizsgálatot:

A) Összeférhetetlenség

1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen az összeférhetetlenségre vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.

2. Az érintett amennyiben az összeférhetetlenséget jogszabályi akadály miatt határidőben nem tudja megszűntetni, akkor a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatát benyújtja a Bizottsághoz.

3. Az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki, és a megszűntetésre nyitva álló határidő lejárta után a nyilatkozatot az átvétel igazolására szolgáló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.

4. A Bizottság határozatban állapítja meg az önkormányzati képviselő által tett a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített nyilatkozat Bizottság részére történő átadását az „Igazolás az összeférhetetlenség megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumon szereplő átvételi időponttal.

5. Amennyiben a képviselő a Mötv. 37. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget és emiatt az összeférhetetlenség megállapítására kezdeményezés érkezik, a Bizottságot 8 napon belül az elnök összehívja.

6. A Bizottság a Mötv. 46. § (2) bekezdése értelmében az összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyekben zárt ülést tart.

7. A Bizottság a kezdeményezést megvizsgálja és javaslatát a képviselőtestület elé terjeszti úgy, hogy arról a képviselőtestület következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül dönteni tudjon.

8. A Bizottság elnöke a képviselőtestületi ülést követően írásban értesíti a kezdeményezőt a vizsgálat eredményéről, a képviselőtestület döntéséről.

9. A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezésre a 4. pont rendelkezéseit kell alkalmazni figyelemmel a Mötv. 37. § (3) bekezdésében foglaltakra.

10. A Munkaügyi Osztály az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozatokat, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos bizottsági és képviselőtestületi döntéseket nyilvántartja.

11. Az iratok kezelése elkülönítetten számítógépen és soros-folyószámos iktatókönyvben történik.

12. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok teljesítésének naprakész vezetése a „Nyilvántartás az összeférhetetlenségi dokumentumokról” nevű táblázatban történik.

13. Az iratokba való betekintésre a zárt ülésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

B) Méltatlanság

1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen a méltatlanságra vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.

2. A köztartozásmentes adatbázisba való felvétel megtörténtéről szóló igazolás átvételére a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás a köztartozásmentes adatbázisba történő felvételt igazoló irat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. Az igazolás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejárta után az igazolásokat az átvételt igazoló dokumentummal együtt a Bizottság részére elérhetővé teszi.

3. A Bizottság elnöke a köztartozásmentes adatbázisba való felvétel kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.

4. A méltatlansági eljárásra egyebekben az A) pont 5-13. alpontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

C) Vagyonnyilatkozat-tétel

1. A jegyző – a Munkaügyi Osztály közreműködésével – gondoskodik arról, hogy az érintettek az alakuló ülésen a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabályi előírásokról tájékoztatást kapjanak.

2. A Bizottság elnöke a jegyző útján írásban felhívja a képviselőket és a nem képviselő bizottsági tagokat vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük teljesítésére és átadja részükre a vagyonnyilatkozat-tételi nyomtatványokat.

3. A vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékok átvételére a Bizottság nevében a Munkaügyi Osztály vezetője jogosult, aki az átvételről „Igazolás vagyonnyilatkozat átvételéről” nevű dokumentumot állít ki. Az átvételi határidő lejárta után, vagyonnyilatkozatokat az átvétel igazolására szolgáló dokumentummal együtt Munkaügyi Osztály vezetője a Bizottság részére elérhetővé teszi.

4. A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kötelezettek általi teljesítéséről tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére.

5. A Munkaügyi Osztály vezetője gondoskodik a tárgyévre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételt követően az előző időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozat, valamint mandátum megszűnése és amennyiben azt írásban bejelentették a közös háztartásban élés megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat kötelezett részére történő visszaadásáról, melyről „Igazolás az előző időszakra vonatkozó vagyonnyilatkozat visszaadásáról” nevű dokumentumot állít ki.

6. Az átvett vagyonnyilatkozatokat a Munkaügyi Osztály vezetője az egyéb vagyonnyilatkozatra kötelezett személyek által leadott vagyonnyilatkozatoktól elkülönítetten, lemezszekrényben őrzi.

7. A vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra az A) pont 5-12. alpontjának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. A Bizottság elnöke gondoskodik az azonosító adatok törléséről az eljárás lezárását követő 8 napon belül.

9. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – a Mötv. 39. § (3) bekezdésére figyelemmel – közérdekből nyilvános. A nyilvánosság biztosításának formája: az önkormányzat honlapján való közzététel. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatának legkésőbb a határidőt követő első munkanapon való közzétételéért a Munkaügyi Osztály vezetője felelős. A vagyongyarapodás követhetősége érdekében a 2013. évre és az azt követő évekre vonatkozóan vagyonnyilatkozat a honlapról nem távolítható el a képviselői mandátum lejártát követő év végéig.

10. A képviselői vagyonnyilatkozatba betekintetést kérő a Bizottság elnöke részére juttatja el kérelmét. A kérelemben szerepelnie kell a kérelmező nevének, értesítési címének, annak, hogy melyik képviselő nyilatkozatába kíván betekinteni. A kérelemre a Bizottság elnöke írásban válaszol, kijelölve a betekintés helyét és időpontját. A betekintés a Bizottság elnökének és egy tagjának a jelenlétében történik. A bizottság elnöke és jelenlévő tagja rövid jegyzőkönyvben dokumentálja a betekintés tényét.

2/B. melléklet a 22/2013. (III. 29) önkormányzati rendelethez¹²⁹

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) alapján az önkormányzati gazdasági társaságoknál vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök, megbízások a következők, zárójelben a kötelezettség teljesítésének időpontja:

1.1. 1. önkormányzati gazdasági társaság vezetője a Vtv. 3. § (3) bekezdés e) pontja alapján (évente)

1. 2. önkormányzati gazdasági társaság felügyelőbizottsági tagja a Vtv. 3. § (3) bekezdés e) pontja alapján (évente)

2. Az 1. pont szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság ellenőrzi és a teljesítésről írásban tájékoztatja a Képviselőtestületet.

3. Az 1. pont szerinti vagyonnyilatkozat-tételi eljárással, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, valamint a vagyonnyilatkozatban szereplő személyes adatok védelmével kapcsolatos részletszabályokat a Vagyonnyilatkozati Szabályzatról szóló polgármesteri utasítás határozza meg.

4. Az önkormányzati gazdasági társaság gazdasági vezetőjének Vtv. szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi eljárással, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával, valamint a vagyonnyilatkozatban szereplő személyes adatok védelmével kapcsolatos részletszabályokat a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

5. A Vtv. alapján nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége és a kötelezettség teljesítésének időpontja

nem képviselő bizottság tag a Vtv. 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakra tekintettel a Vtv. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján

6. Az 5. pont szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esetén a 2-3. pont rendelkezéseit is alkalmazni kell.

3. melléklet a 22/2013. (III. 29) önkormányzati rendelethez¹³⁰

4. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez

A képviselőtestületi és bizottsági előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésének és továbbításának rendje¹³¹

I. A képviselőtestületi előterjesztések tartalmi és formai követelményei, előkészítésük szabályai¹³²

1. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztések lehetnek

a) a munkatervi napirendi pont és egyéb döntést igénylő javaslat,

b) tájékoztató és beszámoló jellegű anyagok.

2. A testületi döntést igénylő javaslatok irányulhatnak

a) önkormányzati rendelet megalkotására, valamint

b) határozat meghozatalára.

3. Az előterjesztés címét és előterjesztőjét, az illetékes bizottság megnevezését - az egyéb döntést igénylő ügyek kivételével - a munkaterv határozza meg.

4. Az előterjesztés határidőre történő előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az előkészítés során a 4/a. pont szerint a szakmai egyeztetéséért (a továbbiakban: belső egyeztetés), valamint az egyéb érdekelt személyekkel és szervekkel (külső egyeztetés) való egyeztetéséért, szükség esetén bizottság elé terjesztéséért az előterjesztés készítője felelős.

4/a. Az előterjesztés készítője a belső egyeztetés során – az előterjesztés tartalmának függvényében – egyeztet az alábbi szervezeti egység vezetőjével vagy az általa kijelölt munkatárssal:

- gazdasági, költségvetési hatások, pénzügyi feltételek: Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

- jogi kérdések: Jogtanácsosi Iroda, Kabinet Iroda

- környezeti követelmények: Főépítészi és Várostervezési Iroda, Közterületi és Környezetvédelmi Osztály

- egészségügyi, szociális feltételek: Szociális Szolgáltató Főosztály

- eljárásjogi kérdések: Igazgatási Főosztály

- személyi, szervezeti feltételek: Munkaügyi Osztály

- önkormányzati rendeleti szabályozás érintettsége esetén: Jegyzői Titkárság

4/b. A belső egyeztetés megtörténtét az egyeztetésben a 4/a. pont szerint közreműködő az előterjesztésen dátummal és szignójával igazolja.

4/c. Az előterjesztés törvényességi ellenőrzésre csak a belső egyeztetés után továbbítható.

5. A képviselőtestület elé kerülő előterjesztés általában két részből áll

a) a tárgy és a helyzetelemzés ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, esetleg az ehhez csatolt mellékletekből,

b) a határozati (döntési) javaslatból.

Határozati javaslat kidolgozása csak akkor mellőzhető, ha az ügy ismertetéséből - az elfogadáson túl - döntési igény nem jelentkezik.

6. Tájékoztató tartalmú előterjesztés általában nem tartalmaz határozati javaslatot. Ha annak keretében döntési igény merül fel, a határozati javaslatot a polgármester szóban ismerteti.

7. Az előterjesztés bevezető részének tartalma

a) a képviselőtestületi ülés időpontja

b) az előterjesztés tárgya

c) az előterjesztő neve

d) az előterjesztést készítő neve

e) az előterjesztést tárgyaló bizottság megnevezése vagy azt, hogy az előterjesztés bizottsági tárgyalást nem igényel.

Egy előterjesztésnek több előterjesztője és több készítője is lehet.
Az előterjesztés készítőjét abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az előterjesztést az előterjesztő készítette.
Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megjelölésre az első helyen megjelölt felelős a 4. pontban foglaltak betartásáért.

8. Az előterjesztés első részének tartalma

8.1. Az előterjesztés elő részében ki kell térni az alábbiakra:

a) Foglalkozott-e a testület korábban az adott tárgykörrel, s ha igen, akkor milyen határozatot hozott. Értékelni kell a döntés hatását, a végrehajtás esetleges akadályait, hiányosságait, a végrehajtás elmaradásának okait elemezve.

b) Utalni kell az előterjesztés tárgyára vonatkozó legfontosabb jogszabályokra és a testületi határozatokra, a végrehajtás érdekében teendő intézkedésekre.

c) Értékelni és elemezni kell a tárggyal kapcsolatos - és a döntés szempontjából jelentős - tényeket, követelményeket, összefüggéseket, mérlegelve a döntés várható társadalmi, gazdasági, politikai hatását is.

d) Térjen ki az előkészítés során végzett összehangoló munkára, a közreműködő szervek (bizottság) álláspontjának, esetleges eltérő véleményének ismertetésére.

e) A határozati javaslat - annak egyes pontjai - indokolását, esetleges mellőzésének okait az előterjesztés első részébe kell foglalni.

f) Külön figyelmet kell fordítani a képviselőtestület által már elfogadott fontosabb tervek (pl. a gazdasági program, a humán terület feladatait meghatározó döntések stb.) megvalósulására.

8.2. Rendeletalkotás esetén további tartalmi követelmények:

a) társadalmi véleményezésre bocsátásról tájékoztatás: társadalmi véleményezésre bocsátás ténye vagy annak indoka, hogy a rendelet-tervezet miért nem került társadalmi véleményezésre bocsátásra.

9. Az előterjesztés második részének tartalma

9.1. Az előterjesztés második részével kapcsolatos követelmények:

a) A döntési javaslatok logikusan épüljenek az előterjesztés első részének megállapításaira, azokkal összhangban szabják meg a feladatot.

b) Szabatosan, pontosan és tömören - az általánosság kerülésével - fogalmazzák meg az elérendő célt.

c) Eltérő tartalom esetén külön-külön pontokban határozzák meg a feladatokat. Külön pontba kell foglalni az érintett bizottság határozati javaslatát is.

d) Ha indokolt, javasolni kell a korábbi testületi határozat(ok) módosítását, kiegészítését vagy hatályon kívül helyezését.

e) Az előterjesztésben alternatív határozati javaslat nem fogalmazható meg, kivéve, ha az elérni kívánt célnak több megoldási lehetősége van vagy erre az előterjesztő kifejezetten igényt tart. Az alternatívák előnyeit, hátrányait tárgyilagosan ismertetni kell. Alternatív határozati javaslat esetén az előterjesztés készítője az előterjesztővel egyeztetve megfogalmazza konkrét javaslatát arra vonatkozóan, hogy melyik alternatíva elfogadását javasolja.

Ez a rendelkezés a 40/A. § (5) bekezdése esetén nem alkalmazható.

f) Az alternatív döntési javaslatot egymástól világosan elkülönítve kell megfogalmazni az alábbi formában:

Határozati javaslat:

A) ALTERNATÍVA

A Képviselőtestület úgy határoz, hogy x.y-t nnnn Ft összegű támogatásban részesíti.

Felelős:

Határidő:

B) ALTERNATÍVA

A Képviselőtestület úgy határoz, hogy x.y-t mmmm Ft összegű támogatásban részesíti.

Felelős:

Határidő:

g) Tartalmazza a végrehajtási határidőt és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként jelölje meg a végrehajtásért, felelős személyeket vagy szerveket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. A határozati javaslatban felelősként a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, továbbá az önkormányzati intézmények vezetője, az önkormányzati alapítású gazdasági társaság vezetője nevezhető meg.

h) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról.

9.2. Rendeletalkotás esetén a további tartalmi követelmények:

a) új rendelet első fordulós tárgyalása esetén a határozati javaslat tartalmazza az előterjesztett rendelet-tervezet második fordulós tárgyalásra való alkalmasságáról való döntést

b) új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés határozati javaslatot nem tartalmaz

c) új rendelet második fordulós tárgyalására vagy rendelet-módosításra vonatkozó előterjesztés mellékletként tartalmazza a rendelet-tervezet teljes szövegét, indokolását, az I. első fordulós tárgyaláshoz vagy a módosítás előtti szövegállapothoz képest a szövegszerű változtatást bemutató kéthasábos formátumú segédletet, amennyiben a társadalmi véleményezés során értékelhető észrevételek érkeztek, annak összefoglalóját, az előzetes hatásvizsgálati lapot. Mellőzhető a segédlet, ha a rendelet módosítása kizárólag technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz és a módosítás terjedelme meghaladja a húsz rendelkezést, ha a módosítás a rendelet mellékletét érinti és a melléklet bonyolult szerkesztésű vagy táblázatot, ábrát, képet tartalmaz, ha a rendelet-tervezet jogszabály hatályon kívül helyezésére vonatkozik.

d) az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának rendje:

da) az előzetes hatásvizsgálatot minden rendelet-tervezet esetében le kell folytatni.

db) az előzetes hatásvizsgálat tárgyát a feltételezett hatások figyelembe vételével a jegyző határozza meg

dc) az előzetes hatásvizsgálatban – annak tárgya szerint – közreműködik:

- a szabályozni kívánt társadalmi viszonyra vagy a szabályozással érintett jogalkonyra gyakorolt hatások: a rendelet-tervezet tárgya szerint érintett szervezeti egység vezetője

- gazdasági, költségvetési hatások, pénzügyi feltételek: Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztály

- környezeti követelmények: Főépítészi és Várostervezési Iroda, Városüzemeltetési Főosztály

- egészségügyi, szociális következmények: Szociális Szolgáltató Főosztály

- eljárásjogi hatások: Igazgatási Főosztály

- személyi, szervezeti feltételek: Munkaügyi Osztály

- tárgyi, technikai feltételek: Szervezési Osztály, Informatikai Osztály

- jogszabály megalkotásának szükségessége: Jegyzői Titkárság

Rövid és hosszú távú előnyök (azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során pozitívumként jelentkezhetnek)	Hátrányok (azok a tényezők, amelyek a végrehajtás során negatív következményekkel járhatnak)

Kockázatok (olyan adottságok, amelyek kockázatot jelenthetnek, csökkenthetik a végrehajtás eredményességét)
Megvalósítás előtt jelentkező kockázatok	Megvalósítás után jelentkező kockázatok

az előzetes hatásvizsgálati lap tartalma a következő:

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat tárgyát* képezte:
1. társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások
2. környezeti, egészségügyi és szociális következmények
3. eljárásjogi hatások
4. a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi, technikai és pénzügyi feltételek.
5. a jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei

* Az összefoglaló elkészítésekor csak a releváns pontot kell szerepeltetni.
Előnyök, hátrányok, kockázatok összegző bemutatása

dátum

9/A. Az előterjesztés záró részének tartalma

a) dátum: az előterjesztés készítésének időpontja

b) az előterjesztés készítőjének szignalizációja

c) aláírás: az előterjesztő eredeti aláírása (s.k. jelzet nem megengedett), több előterjesztő esetén valamennyi előterjesztő eredeti aláírása. Névbélyegző csak kivételesen, az arra jogosult előzetes jóváhagyása esetén alkalmazható. A pecsét alkalmazása mellőzhető.

d) az előterjesztés tartalmának függvényében a mellékletek felsorolása

Az előterjesztés záró része a határozati javaslatot követi.

10. Az előterjesztések leadásának menete

a) Az előterjesztés-tervezet törvényességi szempontú felülvizsgálat céljából történő leadási határideje a Szervezési Osztályra legkésőbb a 26. § (2) bekezdésében meghatározott határnapon 12.00 óra.

b) Az előterjesztés készítője által szignált eredeti előterjesztés-tervezetet az előterjesztés készítője legkésőbb az a) pontban meghatározott időpontig papír alapon juttatja el a Szervezési Osztályra.

c) Az a) pontban meghatározott határidőig leadott előterjesztés-tervezetet a jegyző véleményezi, törvényességi szempontból vizsgálja, indokolt esetben az előterjesztés-tervezetet javításra visszaküldi az előterjesztés készítőjének. Amennyiben az előterjesztés-tervezet törvényességi szempontból megfelelő, a jegyző szignálja és dátummal látja el.

II. A képviselőtestületi előterjesztések képviselők részére történő továbbításának rendje

11. A képviselőtestületi ülés meghívójának aláírását követően a Szervezési Osztály elektronikus formában (a továbbiakban: e-mailben) haladéktalanul értesíti a képviselőket az előterjesztések „Testületi anyagok” dátum szerinti, „meghívóval kiküldött előterjesztések” mappából történő letöltésének lehetőségéről.

12. A meghívó kiküldését követőn leadott további előterjesztések, kiegészítések, módosítások (a továbbiakban: új anyagok) „Testületi anyagok” dátum szerinti, „utólag elkészült (felvételre javasolt) előterjesztések” mappából történő letölthetőségének lehetőségéről a Szervezési Osztály szükség szerint, de legalább naponta egy alkalommal e-mailben értesíti a képviselőket. Az értesítésben az új anyagok tárgyát is fel kell tüntetni.

13. A 11. és 12. pontban jelzett értesítés megfelelő dokumentálásáról a Szervezési Osztály gondoskodik.

III. A képviselőtestületi határozatok és a határozatok végrehajtása

14. A határozatok jelölése

14.1. A képviselőtestületi határozat tartalmazza:

- a képviselőtestület teljes megnevezését,

- határozat számát arab számmal, év elejétől folyamatos számozással

- az ülés időpontját: évszámát arab számmal, hónapját római számmal, napját arab számmal

- a „határozata” kifejezést

- önálló sorban a „A Képviselőtestület” szövegrészt

- a döntés felvezetéseként az „úgy határoz, hogy” szövegrészt

- a döntést szó szerinti megfogalmazásban

- a döntés végrehajtásáért felelős személyt a 9.1/g. pontban foglaltak szerint

- a döntés végrehajtásának határidejét

- a szavazáson részt vett képviselők számát, a szavazás eredményét

Példa:

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

1/2013.(I.31.) határozata

A Képviselőtestület

úgy határoz, hogy…

Felelős:

Határidő:

(szavazott: ….. képviselő; …. igen, … nem, …. tartózkodott vagy …. igen, egyhangú)

14.2. A képviselőtestület normatív határozatának formája a kihirdetés során a miniszteri rendelet előírásai szerint:

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

10/2013.(I.31.) határozata

……-ról (a normatív határozat címe)

A Képviselőtestület …...

15. A határozatok végrehajtásának rendje

a) A képviselőtestületi döntésről készült, érdemi intézkedést igénylő önálló határozat-kivonatot – papír alapon – az ülést követő 3 munkanapon belül a jegyző – a Szervezési Osztály útján – küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

b) Az összevont határozat kivonatban az előterjesztés készítőjét kell a végrehajtásért felelős személyként megjelölni. Ha az előterjesztés készítőjeként több személy került megnevezésre – és a határozatból más nem következik – az első helyen megjelölt személyt kell az összevont határozat-kivonatban a végrehajtás felelőseként megjelölni. Kétségség esetén a jegyző határozza meg a végrehajtásért felelős személyét.

c) A képviselőtestületi döntésről készült összevont határozat-kivonatot – elektronikus formában – a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv polgármester általi aláírását követően haladéktalanul a Szervezési Osztály küldi meg a végrehajtásért felelősnek és az egyéb érintetteknek.

d) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

e) Az összevont határozat-kivonatban felelősként megjelölt személy a határozat végrehajtásáról jelentést készít a jegyzőnek. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy miért nem lehetett elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére és - ha indokolt - a felelősségre vonásra is. A végrehajtásért felelősök által készített jelentések alapján a képviselőtestületi ülést követő egy hónapon belül a polgármester részére a jegyző – a Szervezési Osztály útján – összesítő jelentést készít.

III/A.¹³³ A polgármester rendkívül jogkörben hozott döntéseinek jelölése és tartalma:
A polgármester rendkívüli jogkörben hozott döntéseinek jelölése és tartalma: A 19-20. § és 27. § szerinti jogkörben hozott döntés számozására és jelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 19. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a döntés indokolást is tartalmaz, amelyben meg kell jelölni a hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezést is.

IV. A bizottsági előterjesztések tartalmi és formai követelményei¹³⁴

1. A bizottság elé kerülő előterjesztések lehetnek

a) képviselőtestületi előterjesztést véleményező

b) bizottság átruházott hatáskörébe tartozó, döntést igénylő ügyek (a továbbiakban: önálló bizottsági előterjesztés)

2. A képviselőtestületi előterjesztést véleményező bizottsági előterjesztés tartalma és formája a következő

Tisztelt Bizottság!

Mellékelten megküldöm a Képviselőtestület által ….-i [annak a képviselőtestületi ülésnek az időpontja, amelyen a tárgyban meghatározott előterjesztés napirenden szerepel] ülésén tárgyalandó előterjesztést.

Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet 64. §-a alapján az előterjesztést véleményezni szíveskedjen.

Kérem a Tisztelt Bizottságot az alábbi határozati javaslat elfogadására:

- ha bizottságnak nincs módosító javaslata

H a t á r o z a t i j a v a s l a t :

A Bizottság úgy határoz, hogy javasolja a Képviselőtestületnek [annak a képviselőtestületi előterjesztésnek a címe, amelyet a bizottság véleményez] megtárgyalását és a képviselőtestületi előterjesztés szerinti tartalommal történő elfogadását.

- ha a bizottságnak van módosító javaslata

H a t á r o z a t i j a v a s l a t :

A Bizottság úgy határoz, hogy javasolja a Képviselőtestületnek [annak a képviselőtestületi előterjesztésnek a címe, amelyet a bizottság véleményez] megtárgyalását és az alábbi módosítással történő elfogadását: [a bizottság szövegszerű módosító javaslata]

dátum

Előterjesztő

Melléklet:

előterjesztő által aláírt képviselőtestületi előterjesztés másolata

3. Önálló bizottsági előterjesztés tartalmi és formai követelményeire az I/5-8.1. és a 9.1. pontban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

3/a. Az Önálló bizottsági előterjesztés tartalmi és formai követelményeire az I/4-4/c. pontban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4. Az előterjesztések leadásának menete:

a) Az előterjesztés-tervezet törvényességi szempontú felülvizsgálat céljából történő leadási határideje a Szervezési Osztályra legkésőbb a 66. § (8a) bekezdésében meghatározott határnapon 12.00 óra.

c) Az a) pontban meghatározott határidőig leadott előterjesztés-tervezetet a jegyző által megbízott személy véleményezi, törvényességi szempontból vizsgálja, indokolt esetben az előterjesztés-tervezetet javításra visszaküldi az előterjesztés készítőjének. Amennyiben az előterjesztés-tervezet törvényességi szempontból megfelelő, a jegyző által megbízott személy szignálja és dátummal látja el.

5. melléklet a 22/2013. (III. 29) önkormányzati rendelethez¹³⁵

A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök

1. Az alábbi operatív intézkedési jogkörök gyakorlása a 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok tekintetében:

a) a gazdasági társaság döntésének előzetes vagy utólagos jóváhagyása jogszabályban meghatározott esetekben,

b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:112. § (3) bekezdése szerinti egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

c) a gazdasági társaság tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése érdekében történő jelentéstételre vagy beszámolásra kötelezése,

d) egyéb munkáltatói jogok gyakorlása (a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével minden más munkáltatói jog),

e) minden olyan egyéb intézkedési jogkör, amelyet jogszabály nem utal a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe.

1/A. A külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatos nyilatkozattétel arról, hogy az ingatlanszerzés önkormányzati érdeket sért-e.

1/B. Javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára a településkép-védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és az Óbuda-Békásmegyer településképének védelméről szóló 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

1/C. Dönt a településképi véleményezési, valamint a településképi bejelentési eljárásban a településkép-védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és az Óbuda-Békásmegyer településképének védelméről szóló 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

1/D. Településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, önkéntes jogkövetés elmaradása esetén a döntést foganatosítja a településkép-védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és az Óbuda-Békásmegyer településképének védelméről szóló 36/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

1/E.¹³⁶ Az Önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében eljár és dönt az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának 1.2. ab) pontjában meghatározott értékű közbeszerzési eljárásban.

2.¹³⁷

6. melléklet a 22/2013. (III. 29) önkormányzati rendelethez¹³⁸

A Képviselő-testület állandó bizottságai

I. Képviselő-testület állandó bizottságainak elnevezése és legnagyobb létszáma

Bizottság neve legnagyobb létszáma

Civil, Ifjúsági, Kulturális, Oktatási, Nemzetiségi és Turisztikai Bizottság 11 fő

Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság 9 fő

Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság 11 fő

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 11 fő

II. A Képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatásköre

1. Civil, Ifjúsági, Kulturális, Oktatási Nemzetiségi és Turisztikai Bizottság (CIKONTB)

1.1. Civil feladat- és hatáskörök

1.1.1. Figyelemmel kíséri a kerületi civil szervezetekkel való kapcsolattartást.

1.1.2. Kidolgozza és elfogadja az Önkormányzat Civil Koncepcióját.

1.1.3. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.

1.2. Nemzetiségi feladat- és hatáskörök

1.2.1. Kapcsolatot tart a nemzetiségi önkormányzatokkal és a kerületben működő nemzetiségi társadalmi szervezetekkel.

1.2.2. Közreműködik a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításában, az ehhez szükséges képviselő-testületi szabályozás előkészítésében.

1.2.3. A nemzetiségi önkormányzatok működését – önállóságuk sérelme nélkül – tanácsokkal, javaslatokkal segíti elő.

1.2.4. Nemzetiségi önkormányzatok megkeresése alapján véleményezi a nemzetiségi önkormányzati előterjesztéseket.

1.2.5. A nemzetiségi önkormányzatok által kezdeményezett kérdésekben bizottsági állásfoglalást ad.

1.2.6. Összehangolja a nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezéseihez, programjaihoz, rendezvényeihez igényelt önkormányzati segítségnyújtást.

1.2.7. Figyelemmel kíséri a nemzetiségi önkormányzatok működésére, tevékenységére, önállóságára vonatkozó jogszabályi és SZMSZ előírások érvényesülését. Szükség esetén észrevételt tesz, intézkedést, vizsgálatot kezdeményez.

1.2.8. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok jogainak gyakorlásához az Önkormányzat döntése szükséges, gondoskodik arról, hogy a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület a következő ülésén napirendre tűzze. Amennyiben a döntés a bizottság hatáskörébe tartozik, a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül dönt.

1.2.9. Kivizsgálja az emberi jogok, beleértve a diákjogok kerületben történő érvényesülésével kapcsolatos panaszokat és a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezi.

1.2.10. Figyelemmel kíséri a nemzetiségi és emberi jogi társadalmi szervezetek működési feltételeinek teljesülését.

1.2.11. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.

1.3.¹³⁹ Kulturális feladat- és hatáskörök

1.3.1. Előkészíti és elfogadja a kerületi kulturális koncepciót.

1.3.2. Javaslatot tesz a Képviselő-testület részére kulturális, közművelődési intézmények létrehozására, működtetésére, megszüntetésére, profilváltására.

1.3.3. Véleményezi és előkészíti a kulturális, közművelődési intézményeket érintő beruházásokat, felújításokat, fejlesztéseket.

1.3.4. Előkészíti és véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi ágazat intézményvezetői pályázatait, előterjeszti a Képviselő-testület részére az intézményvezetői megbízásokat, javaslatot tesz a polgármester számára az intézményvezetők jutalmazására, a Hivatal előterjesztése alapján.

1.3.5. Véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi intézmények költségvetését. Javaslatot tehet az intézmény ellenőrzésére.

1.3.6. Véleményezi a kerületben felállítani kívánt művészeti alkotások közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen történő elhelyezéséről, lebontásáról, felújításáról szóló kérelmeket, kezdeményezéseket.

1.3.7. Véleményezi a kulturális intézmények elnevezésének változásait.

1.3.8. Véleményt alkot a Képviselő-testület részére kulturális önkormányzati feladatvállalás esetén.

1.3.9. Véleményt alkot a Képviselő-testület részére a kulturális célú ingatlanok más irányú hasznosításával kapcsolatban.

1.3.10. Elősegíti az illetékességi körébe tartozó szervezetek és intézmények kapcsolatteremtését külföldi partnerekkel.

1.3.11. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő közművelődési, valamint közgyűjteményi intézmények alapító okiratát, annak módosítását, a megszüntető okiratot.

1.3.12. Jóváhagyja Az Önkormányzat fenntartásában működő közművelődési, valamint közgyűjteményi intézmények szervezeti és működési szabályzatát – fenntartóra háruló többletkötelezettség esetén (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) képviselő-testületi döntés alapján – jóváhagyja.

1.3.13. Szakmai szempontból véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő közművelődési, valamint közgyűjteményi intézmények működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi döntést.

1.3.14. A nagyrendezvényekhez kapcsolódó önkormányzati kiadásokat meghatározza és gondoskodik az elszámoltatásról.

1.3.15. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.

1.3.16. Véleményezi az Önkormányzat által alapított kulturális és közművelődési feladatot ellátó gazdasági társaság üzleti tervére, költségvetésére és beszámolójára vonatkozó előterjesztést. Javaslatot tesz a kulturális és közművelődési feladatot ellátó gazdasági társaság költségvetésének módosítására.

1.4.¹⁴⁰ Oktatási feladat- és hatáskörök

1.4.1. Elkészíti az Önkormányzat óvodai nevelési koncepcióját (intézményhálózat kialakítása).

1.4.2. Javaslatot tesz köznevelési intézmények létesítésére, működtetésére, megszüntetésére, valamint dönt az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények körzeteinek kialakításáról, a körzethatárok szükség szerinti módosításáról.

1.4.3. Javaslatot tesz a köznevelési intézményeket érintő beruházásokra, felújításokra, fejlesztésekre.

1.4.4. Javaslatot tesz a Képviselő-testület és a polgármester részére a saját fenntartású intézmények vezetői pályázati feltételeinek meghatározására, a pályázatok elbírálására, javaslatot tesz a vezetői megbízásra.

1.4.5. Közreműködik a saját fenntartású köznevelési intézmények költségvetésének kialakításában, azok összesítésében, javaslatot tesz a pénzeszközök szükség szerinti – évközi – átcsoportosítására.

1.4.6. Javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmények vizsgálatára, ellenőrzésére. Szakmai célvizsgálatokat kezdeményez.

1.4.7. Közreműködik az oktatási célprogramok (pályázatok) meghirdetésében, elbírálásában.

1.4.8. Javaslatot tesz a kerületben működő, de nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésre, a közoktatási megállapodás megkötésére, az így megkötött szerződések folyamatos ellenőrzésére, koordinálására, szükség szerinti módosítására, esetleges megszüntetésére.

1.4.9. Javaslatot tesz az óvodaköteles gyermekeket, tanulókat és felsőoktatási hallgatókat érintő szociális támogatások elosztására, felhasználására.

1.4.10. Dönt a pedagógusoknak nyújtandó támogatások odaítéléséről.

1.4.11. Nevelési-oktatási ügyekben egyeztet a nemzetiségi, léttel kapcsolatos igények ügyében.

1.4.12. Rendszeres kapcsolatot épít ki az intézményekkel, biztosítja a naprakész információs kapcsolatot mindkét irányban. A megalapozott döntéshozatal érdekében széleskörű ismereteket szerez az intézmények munkájáról, belső életéről.

1.4.13. Javaslatot tesz a Képviselő-testület számára nem önkormányzati intézmények támogatási kérelmeinek elbírálására.

1.4.14. Dönt a Képviselő-testület által jóváhagyott Ösztöndíj Alap felosztásáról (pl. Bursa Hungarica).

1.4.15. Dönt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény, egyéb jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet szakmai beszámolójának elfogadásáról.

1.4.16. Elfogadja az Önkormányzat fenntartásában működő óvodák nyitvatartási rendjét.

1.4.17. Dönt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő önkormányzati fenntartású óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvodai általános felvételi időpontról.

1.4.18. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő köznevelési intézmények alapító okiratát, annak módosítását, a megszüntető okiratot.

1.4.19. Az Önkormányzat fenntartásában működő köznevelési intézmények szervezeti és működési szabályzata, pedagógiai programja, házirendje, éves munkaterve, továbbképzési programja, tantárgyfelosztása tekintetében – fenntartóra háruló többletkötelezettség esetén (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) képviselő-testületi döntés alapján – egyetértési vagy jóváhagyási jogot gyakorol.

1.4.20. Szakmai szempontból véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő köznevelési intézmények működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi döntést.

1.4.21. Értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, dönt a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról.

1.4.22. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott további feladatokat.

1.5.¹⁴¹ Turisztikai feladat- és hatáskörök

1.5.1. Előkészíti és elfogadja az Önkormányzat turisztikai koncepcióját.

1.5.2. Véleményezi a testvérvárosi kapcsolat kialakításáról szóló szándéknyilatkozatokat, valamint a testvérvárosi szerződéseket. Figyelemmel kíséri a testvérvárosi kapcsolatok alakulását.

1.5.3. Véleményezi a turisztikával kapcsolatos pályázati kiírásokat, a beérkezett pályázatokat.

1.5.4. Feltárja és egyezteti a turisztikával kapcsolatos kerületi érdekeket, igényeket, együttműködik az e területen működő szakmai és civil szervezetekkel.

1.5.5. Véleményezi a feladatkörét érintő képviselő-testületi előterjesztéseket.

1.5.6. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott további feladatokat.

2. Pénzügyi, Tulajdonosi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság (PTVB)

2.1. Pénzügyi és költségvetési feladat- és hatáskörök

2.1.1. Vizsgálja az önkormányzat és intézményei pénzügyi helyzetét, költségvetését, likviditását a pénzügyi-, számviteli információs rendszer és az intézményeknél folytatott helyszíni tájékozódás alapján. Az intézményektől kapott információk alapján javaslatot tesz a polgármesternek olyan intézkedések meghozatalára, amelyek a működési zavarok elhárítása, a működési feltételek korrekciója révén az intézmények által ellátott feladatok és a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi források összehangolását biztosíthatják.

2.1.2. Az éves költségvetés vonatkozásában: közreműködik az összeállításban, véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a költségvetési előirányzat módosításokat, véleményezi a gazdálkodásról szóló beszámolókat, ellenőrzi a Képviselő-testület által elfogadott költségvetés végrehajtását.

2.1.3. Évente jóváhagyja az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok éves elszámolási rendjét, és ellenőrzi betartását.

2.1.4. Ellenőrzi az önkormányzat vagyongazdálkodását a vagyonleltár alapján. Figyelemmel kíséri a vagyonhasznosítási koncepció és a vagyonrendelet betartását. Munkatervében rögzített rendszerességgel nyomon követi az önkormányzat vagyonának alakulását. Véleményezi a vagyonalakulást befolyásoló és a gazdálkodást szabályozó rendelet-tervezeteket. Javaslatot tesz a működést javító rendeletek megalkotására, intézkedések megtételére, szervezeti változtatásokra.

2.1.5. Figyelemmel kíséri mindazon gazdasági társaságok működését, amelyekben az önkormányzat legalább 25 % tulajdonnal rendelkezik. A társaságok vezetőitől - a munkatervében rögzített módon - rendszeresen információkat kér a gazdálkodási adatokról, az önkormányzati támogatások felhasználásáról. Megállapításairól jelentést készít, javaslatot tesz a szükséges korrekciókra.

2.1.6. A likviditási terv- és tényadatok elemzése alapján jogosult bármely bevételi, kiadási költségvetési tétel tekintetében részletes információt kérni az illetékes szervezettől (Polgármesteri Hivatal, önállóan, részben önállóan gazdálkodó intézmények, önkormányzati bizottságok, önkormányzati tulajdonban, tulajdonrésszel bíró gazdasági társaságok, valamint az önkormányzat által támogatott külső szervezetek.)

2.1.7. Véleményezési jogot gyakorol minden olyan kérdésben, amely a Képviselő-testület által elfogadott költségvetési összegek szerkezetében a kiadási oldalon növekedést indukáló módon módosulást eredményezhetnek vagy a bevételi oldalon előre látható módon a költségvetési terv teljesülését veszélyeztetik.

2.1.8. Véleményezi az önkormányzati hitelfelvételeket, az esetleges kötvénykibocsátást, javaslatot tesz a szabad pénzeszközök lekötésére.

2.1.9. Folyamatosan figyelemmel kíséri a számlavezetési kondíciókat és szükség esetén kezdeményezi pályázat kiírását az önkormányzat számlavezetésének ellátására. A polgármesterrel történt egyeztetést követően javaslatot tesz a Képviselő-testület részére a számlavezető bankra.

2.1.10. Munkatervében meghatározott rendszerességgel információt kér a Polgármesteri Hivataltól az önkormányzat határidőn túli tartozásairól és követeléseiről, lejárat szerinti bontásban. Javaslatot tesz a lejárt követelések behajtásának módjára, valamint prioritásokat állapít meg a határidőn túli kötelezettségek - bevételi forrásoktól függő - fizetésének ütemezésre.

2.1.11. A bizottság a rendelkezésére álló információk alapján javaslatot tesz a saját bevételek növelésének módjára.

2.1.12. Javaslatot tesz és véleményezi a könyvvizsgálói pályázat kiírását, részt vesz a pályázatok kiértékelésében.

2.1.13. Javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok é felügyelőbizottságában az Önkormányzatot megillető helyek betöltésére vonatkozóan.

2.1.14. Vizsgálatot folytat, tájékozódik, elemzést készít minden olyan kérdésben, amellyel a Képviselő-testületet megbízza. A bizottság pénzügyi vizsgálatot saját hatáskörben is kezdeményezhet.

2.1.15. Vizsgálatai alapján - kármegelőzés céllal - anyagi és pénzeszközök zárolását kezdeményezheti.

2.1.16. A bizottság - bármely általa tett javaslat esetében - hatásvizsgálatot végez javaslatai megvalósításáról, azok eredményességéről. Ehhez az információk birtokában lévő bármely önkormányzati - az önkormányzat által támogatott - szervezettől információt kérhet.

2.1.17. Javaslatot tesz az önkormányzati hivatali érdekeltségi rendszer kialakítására (ha ilyen alkalmazására sor kerül).

2.1.18. Javaslatot tesz közszolgáltatások díjainak megállapítására.

2.1.19. Vizsgálja és véleményezi a hitelfelvétel és egyéb forrásteremtő műveletek gazdaságosságát, szükségességét. (kötvénykibocsátás, stb.).

2.1.20. Közreműködik a költségvetési hiányt, feszültségek csökkentését szolgáló programok előkészítésében. Véleményezi az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet.

2.1.21. Felméri és értékeli a pályázati- és támogatási igényeket.

2.1.22. Véleményezi a költségvetési rendeletet és a rendelethez bizottsági állásfoglalást ad ki

2.1.23. Rendszeresen figyelemmel kíséri a költségvetést és annak mellékleteiben foglaltak végrehajtását, javaslatot tesz a rendelet módosításra.

2.1.24. Véleményezi a költségvetési rendelet módosítására vonatkozó rendelet-tervezetet

2.1.25. Előzetesen véleményezi a költségvetést, az önkormányzat és intézményei, gazdasági társaságai gazdálkodását érintő határozati javaslatokat

2.1.26. Részt vesz a kerületek közötti forrásmegosztásra vonatkozó rendelet-tervezet előzetes egyeztetésében

2.1.27. Véleményt alakít ki az állami költségvetésből céltámogatások igényléséhez

2.1.28. Véleményezi a helyi adókról szóló rendelet-tervezetet, figyelemmel kíséri a helyi adózást, adógazdálkodást

2.1.29. Ellenőrzi a bizottság döntéseinek hivatali végrehajtását

2.1.30.¹⁴² Dönt a szabad pénzeszközök kezelésére vonatkozó valamennyi ügyben, így különösen lekötés, felbontás, újrakötés

2.1.31.¹⁴³ Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.

2.1.32.¹⁴⁴ Véleményezi az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet, a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény, a Békásmegyeri Piac Igazgatóság alapító okiratát, annak módosítását, a megszüntető okiratot.

2.1.33.¹⁴⁵ Az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet, a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény, a Békásmegyeri Piac Igazgatóság szervezeti és működési szabályzatát – fenntartóra háruló többletkötelezettség esetén (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) képviselő-testületi döntés alapján – jóváhagyja.

2.1.34.¹⁴⁶ Szakmai szempontból véleményezi az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet, a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény, a Békásmegyeri Piac Igazgatóság működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi döntést.

2.1.35.¹⁴⁷ Pénzügyi szempontból véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi döntést.

2.2.¹⁴⁸ Közbeszerzési feladat- és hatáskörök

2.2.1. Az Önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében eljár és dönt az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatának 1.2. aa) pontjában meghatározott értékű közbeszerzési eljárásban.

2.2.2. Dönt az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában meghatározott ügyekben.

2.2.3. Ellátja az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzatában meghatározott feladatokat.

2.3. Tulajdonosi feladat- és hatáskörök

2.3.1. Előkészíti az önkormányzat gazdasági koncepcióját és részprogramját.

2.3.2. Véleményezi a gazdasági jellegű és kihatású társulások, együttműködések, alapítványok, alapok létesítését, támogatását.

2.3.3. Előkészíti a vagyongazdálkodás, - hasznosítás szabályozását.

2.3.4. Előkészíti és véleményezi az önkormányzati vállalkozások alapítását.

2.3.5. Kapcsolatot tart az önkormányzat vállalkozásaival, figyelemmel kíséri a működésüket.

2.3.6. Véleményezi a koncessziós szerződéseket.

2.3.7. Véleményezi a kerületfejlesztési koncepciót, programokat, kerületi szabályozási terveket, a kerületi szabályozási tervekhez kapcsolódó településrendezési szerződéseket.

2.3.8. Minősíti a közút céljára történő igénybevétel, kisajátítás és kártalanítás ügyében készült értékbecsléseket.

2.3.9. Javaslatot tesz konkrét önkormányzati vagyon (telek, üzletrész, értékpapír, kárpótlási jegy) elidegenítésére, hasznosítására, és annak módjára a Képviselő-testület részére.

2.3.10. Véleményezi az önkormányzat épületgazdálkodására vonatkozó javaslatokat.

2.3.11. Javaslatot tesz a Képviselő-testület részére a pénzbeli kötelezettségvállalással járó nemzeti és európai uniós pályázatokon való részvételhez szükséges testületi döntések meghozatalára.

2.3.12. Előzetesen jóváhagyja a peren kívüli egyezségeket.

2.3.13. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.

2.3.14.¹⁴⁹ Dönt az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában, vagy többségi résztulajdonában álló gazdasági társaságok üzleti tervének elfogadásáról, módosításáról.

2. 4. Összeférhetetlenséggel, méltatlansággal, vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos feladat- és hatáskörök

2.4.1. Nyilvántartásba veszi az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat, a köztartozás-mentességi igazolásokat, a vagyonnyilatkozatokat.

2.4.2. Gondoskodik az összeférhetetlenségi nyilatkozatok, a köztartozás-mentességi igazolások, a vagyonnyilatkozat, valamint az ezekkel összefüggő iratok és dokumentumok kezeléséről, őrzéséről, biztosítja az azokba történő betekintést.

2.4.3. Kezdeményezés esetén lefolytatja az összeférhetetlenségi, a méltatlansági, a vagyonnyilatkozat-tételi eljárást, a vizsgálat eredményéről javaslatot készít a Képviselő-testület részére.

3. Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság (SZELB)

3.1. Szociális és lakásügyi feladat- és hatáskörök

3.1.1. Véleményezi az önkormányzat szolgáltatásszervezési koncepcióját, dönt a koncepció módosításáról.

3.1.2. Kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztályával, valamint a kerületi szociális intézményekkel, a kerületben működő karitatív szervezetekkel, munkájukat segíti és figyelemmel kíséri.

3.1.3. Előkészíti a szociális feladatellátással és intézményi ellátással kapcsolatos rendelet-tervezeteket, javaslatot tesz azok módosítására. Szociális intézmények fejlesztésére vonatkozó, új intézmény létrehozását, működő intézmény megszüntetését célzó javaslatokat véleményezi, előterjeszti.

3.1.4. Előkészíti és megtervezi a szociális ellátás, támogatás, segélyezés, valamint szociális intézmények tárgyi évi költségvetésének, pénzügyi támogatását, átcsoportosítását.

3.1.5. Közreműködik a szociális intézmények vizsgálatában, ellenőrzésében, beszámoltatásában.

3.1.6. A más által fenntartott szociális célú intézményeket, ilyen jellegű közérdekű feladatvállalásokat, szolgáltatásokat támogat.

3.1.7. Elvi állásfoglalást nyújt a kategória táblázat értékhatárainak kialakítására a rászorultság mértékének megfelelően, üdültetés, nyári táboroztatás, Sóstói tábor, beiskolázás, tanévzárás előtti kirándulások, burgonya-akció, muskátli-akció ügyekben.

3.1.8. Állást foglal a kereskedelmi egységek, szolgáltató vállalatok stb. felajánlásaira.

3.1.9. Javaslatot tesz, véleményezi a szociális feladatra kiírt pályázatokat.

3.1.10. Közreműködik a lakásprivatizációról szóló helyi rendelet megalkotásában.

3.1.11. Részt vesz a lakásgazdálkodási stratégia kialakításában, megvalósításában, elemzésében.

3.1.12. Lakhatás szempontjából véleményezi a kerületfejlesztéssel, költségvetéssel, céltámogatásokkal, helyi adóval, vagyonhasznosításokkal, vállalkozások kapcsolatos ügyeket.

3.1.13. Dönt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő önkormányzati fenntartású szociális és gyermekjóléti intézmény, egyéb jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet szakmai beszámolójának elfogadásáról.

3.1.14. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.

3.1.15.¹⁵⁰ Elfogadja az Óbudai Egyesített Bölcsődék nyári nyitvatartási rendjét.

3.1.16.¹⁵¹ Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő szociális, valamint gyermekjóléti intézmények alapító okiratát, annak módosítását, a megszüntető okiratot.

3.1.17.¹⁵² Az Önkormányzat fenntartásában működő szociális, valamint gyermekjóléti intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, házirendjét – fenntartóra háruló többletkötelezettség esetén (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) képviselő-testületi döntés alapján – jóváhagyja.

3.1.18.¹⁵³ Szakmai szempontból véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő szociális, valamint gyermekjóléti intézmények működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi döntést.

3.2.¹⁵⁴ Egészségügyi feladat és hatáskörök

3.2.1. Koordinálja az Önkormányzat egészségügyi, egészségmegőrző- és nevelő tevékenységét, dönt az Egészségügyi Koncepció módosítása tárgyában.

3.2.2. Kapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal egészségügyért felelős szervezeti egységével, a Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft-vel, az Óbudai Rendelők Egészségügyi Szolgáltató Kft-vel, a Védőnői Szolgálattal, az alapellátást végző háziorvosokkal, a kerületben működő nem önkormányzati, egészségügyi tevékenységet végző szervezetekkel, valamint a Fővárosi Önkormányzat Szakbizottságával, esetenként más szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel.

3.2.3. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény és az Önkormányzat által alapított egészségügyi feladatot ellátó gazdasági társaság üzleti tervére, költségvetésére és beszámolójára vonatkozó előterjesztést. Javaslatot tesz az egészségügyi intézmény és az egészségügyi feladatot ellátó gazdasági társaság költségvetésének módosítására.

3.2.4. Javaslatot tesz az intézmények és a gazdasági társaságok működését érintő változtatásra, intézmény, gazdasági társaság alapítására, megszüntetésére a Mötv. 42. §-a szerint a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben.

3.2.5. Együttműködik az egészségmegőrző, egészségfejlesztő és megelőző programok kidolgozása, támogatása érdekében egészségügyi szervezetekkel és társintézményekkel.

3.2.6. Véleményezi mindazon ügyeket, amelyek a III. kerület egészségügyi ellátási feladatait érintik.

3.2.7. Az Önkormányzat egészségügyi intézményeinek és gazdasági társaságainak vezetői posztjára kiírt pályázatokat véleményezi és javaslatot tesz a Képviselő-testület részére.

3.2.8. Véleményezi a kerületben működő felnőtt háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi, valamint védőnői körzethatárok módosítását, új praxisok kialakítását, meglévő praxisok megszűntetését.

3.2.9. Véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények és gazdasági társaságok létesítő okiratát, annak módosítását, a megszüntető okiratot.

3.2.10. Az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, házirendjét, munkatervét – fenntartóra háruló többletkötelezettség esetén (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) képviselő-testületi döntés alapján – jóváhagyja.

3.2.11. Szakmai szempontból véleményezi az Önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmények működésével összefüggésben a fenntartóra háruló többletkötelezettség (különösen: létszámgazdálkodás, feladatbővülés) vállalására vonatkozó képviselő-testületi döntést.

3.2.12. A kerületi háziorvosi alapellátás zavartalan működésének biztosítása érdekében dönt a háziorvosi praxisjog megvásárlásához nyújtott támogatásról, az adott praxisjog megvásárlásához való hozzájárulással kapcsolatos döntés meghozatalával egyidejűleg.

3.2.13. Dönt a felnőtt és házi gyermekorvosi ügyeleti szolgálatot ellátó szolgáltatók éves szakmai beszámolójának elfogadásáról.

3.2.14. Dönt az egészségügyi ellátásban résztvevő intézmények, nonprofit szervezetek szakmai beszámolójának elfogadásáról.

3.2.15. Dönt a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum éves beszámolójának elfogadásáról.

3.1.16. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.

4. Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VKB)

4.1. Városfejlesztési feladat- és hatáskörök

4.1.1. Véleményezi a kerületet érintő területfejlesztési koncepciókat, terveket, programokat.

4.1.2. Véleményezi a Településrendezési terveket.

4.1.3. Véleményezi a kerületi fejlesztési koncepcióját, integrált településfejlesztési stratégiáját, a kerületi városrendezési és építési szabályzatot, a kerületi szabályozási terveket, a kerületi építési szabályzatokat, a településképi arculati kézikönyvet és a településképi rendeletet.

4.1.4. Véleményezi a városrendezés, területhasználat, a funkciók az építés és városképi követelmények alakításának helyi szabályozását (rendelet).

4.1.5. Kezdeményezi helyi jelentőségű műemlékek védetté nyilvánítását és védelmét.

4.1.6. Véleményezi a képzőművészeti alkotások közterületen, önkormányzati épületeken való elhelyezését.

4.1.7. Javaslatot tesz a kommunális szolgáltatások ellátási módjára.

4.1.8. Véleményezi az önerős közműfejlesztéseket.

4.1.9. A kommunális szolgáltatások szempontjából véleményezi a Költségvetést, a helyi adókat, támogatásokat, koncessziókat, munkaszervezeteket, társulásokat, alapokat, térítési díjakat, vagyonhasznosításokat.

4.1.10. Véleményezi a Fővárosi Önkormányzat hatáskörébe tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatos terveket és igényeket

tekintetében.

a) közutak forgalmi rendje,

b) helyi tömegközlekedés,

c) köztemetői szolgáltatás,

d) állategészségügyi szolgáltatás,

e) növényvédelmi szolgáltatás,

f) folyékonyhulladék- és szennyvízkezelés

4.1.11. Helyi vízrendezés, vízelhárítás kialakításának véleményezése

4.1.12. Dönt minden kerületi hatáskörű településrendezési eszköz (településfejlesztési koncepció, szabályozási terv, helyi építési szabályzat) véleményezési szakasza lezárásaként a beérkezett véleményekről.

4.1.13. Dönt az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanban működő állami fenntartású intézmények infrastruktúra fejlesztéséről.

4.1.14. Lakásingatlan fejlesztésére és felújítására pályázatot ír ki, elbírálja a pályázatokat, dönt a támogatás odaítéléséről.

4.1.15. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.

4.1.16.¹⁵⁵ Véleményezi az Önkormányzat által alapított városgazdálkodási feladatot ellátó gazdasági társaság üzleti tervére, költségvetésére és beszámolójára vonatkozó előterjesztést. Javaslatot tesz a városgazdálkodási feladatot ellátó gazdasági társaság költségvetésének módosítására.

4.2. Környezetvédelmi feladat- és hatáskörök

4.2.1. Véleményezi az önkormányzat környezetvédelmi feladatait, előkészíti és elfogadja az Önkormányzat környezetvédelmi koncepcióját.

4.2.2. Javaslatot tesz a helyi környezetvédelmi követelmények rendelettel történő megállapítására, a rendelet-tervezet véleményezi (zaj- és rezgésvédelem, levegőtisztaság, talaj, víz védelme, hulladékkezelés).

4.2.3. Elemzi, értékeli a környezetvédelmi előírások érvényesülését.

4.2.4. Környezetvédelmi programokat, akciók, kampányokat kezdeményez.

42.5. Elősegíti a környezetvédelmi szempontok érvényesítését a kerületfejlesztésben, a városüzemeltetésben, vagyonhasznosításban, beruházásokban.

4.2.6. Közreműködik a társadalmi szervezetek bevonásában a kerületi környezetvédelmi feladatok ellátásába.

4.2.7. Figyelemmel kíséri a zöldterületek fenntartását és fejlesztését.

4.2.8. Véleményezi a környezetvédelmi és a természetvédelmi koncepció által érintett területek hasznosítási elképzeléseit. Népszerűsíti a természetismeretet, különös tekintettel a helyi értékekre.

4.2.9. Folyamatosan figyelemmel kíséri a természeti értékek állapotát, kezdeményezi a veszélyeztető tevékenység felderítését, megszüntetését. Népszerűsíti a természetismeretet, különös tekintettel a helyi értékekre.

4.2.10. Véleményezi az önkormányzati közművekkel kapcsolatos fenntartási költségelőirányzatokat.

4.2.11. Javaslatot tesz a Képviselő-testület részére a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása és védelme tekintetében.

4.2.12. A Környezetvédelmi Alapot érintő alábbi pályázatok (különösen: társasházi pályázatok, „Fogadj örökbe egy közterületet”, „Környezettudatos nevelésért”) tekintetében pályázat ír ki, elbírálja a pályázatokat, dönt a támogatás odaítéléséről.

4.2.13. Ellátja a Képviselő-testület által külön önkormányzati rendeletben meghatározott feladatokat.

7. melléklet a 22/2013. (III. 29) önkormányzati rendelethez¹⁵⁶

A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatáskörök

1. Dönt a házszámok megállapításával, megváltoztatásával kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben.

2.¹⁵⁷

8. melléklet a 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez ¹⁵⁸

9. melléklet a 22/2013. (III. 29) önkormányzati rendelethez¹⁵⁹

A közterület-felügyelet feladata

A Felügyelet közterületek rendjével, valamint az épített és természeti környezettel kapcsolatos feladatai különösen:

a) a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott, engedélyhez illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;

b) a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabályok által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;

c) a jogellenes állapot jelzése, intézkedés kezdeményezése, ha a szükséges eljárás más hatóság (szerv) hatáskörébe tartozik (közterületen jogosulatlanul, jogszabályellenesen elhelyezett építmények, tárgyak eltávolításának kezdeményezése);

d) közreműködés a közterületi tisztaság védelmében;

e) közreműködés a közterület, az épített és természeti környezet védelmében, különösen: játszóterek, parkok, zöldterületek, kutyafuttatók, közutak, járdák állapotának fenntartásában, karbantartásában;

f) az önkormányzat kezelésében lévő utak, út tartozékok, közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;

g) közreműködés a lakossági társulások és társulási formákban megvalósuló kommunális beruházásokból (út, járda, közművek) az Önkormányzatra háruló feladatok ellátásában – az ilyen formában megvalósuló járda- és útépítések műszaki ellenőrzése;

h) közreműködés az ágazati beruházások előkészítésében és lebonyolításában;

i) közreműködés az Önkormányzat, vagy más önkormányzati szerv, vagy gazdasági társaság beruházásában elkészült új utak, járdák, parkok, vagy más közcélt szolgáló létesítmények üzemeltetésében - a munkák megrendelése, az elkészült munkák koordinálása és ellenőrzése;

j) közreműködés az Önkormányzat kezelésében lévő közutak fenntartásával, üzemeltetésével (kátyúzás, szőnyegezés, szerkezet megerősítés, stb.) kapcsolatos feladatokban – a munkák megrendelése, koordinálása, az elkészült munkák ellenőrzése;

k) közreműködés a közterületek gyomtalanításával, a kutyaürülék-tárolók kihelyezésével, ürítésével, továbbá a kutyafuttatók karbantartásával kapcsolatos feladatokban;

l) az önkormányzat szervezésében megrendezésre kerülő rendezvények biztosítása.

A Felügyelet közlekedésrendészeti feladatai különösen:

a) a közutak használatával kapcsolatos előírások betartatása (behajtási tilalom, súlykorlátozás, sebességkorlátozás, parkolási tilalmak, illetve engedélyek megléte, stb.);

b) a jogszabályokban foglaltak megszegőivel szemben szankció alkalmazása, kiszabott bírság beszedése, illetve a megfelelő eljárások kezdeményezése, járműelszállítás és kerékbilincs alkalmazása.

A Felügyelet állategészségügyi feladatai különösen:

a) a gazdátlan, kóbor ebek bejelentésének fogadása, továbbítása a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság Állategészségügyi Telepe felé;

b) az állattartással kapcsolatos jogszabályokban foglaltak betartásának az ellenőrzése, az abban foglaltak megszegőivel szemben szankció alkalmazása, a kiszabott bírság beszedése, illetve a megfelelő eljárások kezdeményezése;

c) intézkedés kezdeményezése a közterületen található állattetemek begyűjtésére és ártalmatlanítására.

A Felügyelet környezetvédelmi feladatai különösen:

a) intézkedést kezdeményez a közterületen történt szennyezés, illetve az egészségre egyébként ártalmas tevékenység, illetve állapot megszüntetése érdekében;

b) a kerület belterületén a gyomirtás és parlagfű elleni kötelező védekezés ellenőrzése, a kötelezettség megszegőivel szemben eljárást kezdeményez;

c) felderíti, és lehetőség szerint megakadályozza a közterületeken történő

- illegális hulladéklerakást,

- környezetszennyező és engedély nélküli járműbontást,

- a jogszabályokban előírtaktól eltérő égetést.

A Felügyelet vagyonvédelmi feladatai különösen:

A Felügyelet csak az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő területén láthat el vagyonvédelmi feladatokat. Ennek során a felügyelő feladata:

a) illetéktelen, valamint engedély nélküli fakivágások megakadályozása, illetve az elkövetők ellen eljárás kezdeményezése;

b) a Felügyelet ellátja az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő terület, vagyontárgy rendszeres ellenőrzését, védelmét, a vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszer működtetését a vonatkozó jogszabályok keretei között.

A Felügyelet közterület használattal kapcsolatos feladatai különösen:

a) az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő területeken a közterület-használati engedélyek meglétének ellenőrzése (építőanyag, konténer, terület engedélyen túli használata, stb.);

b) a járdák, vízelvezető árkok, ingatlanok előtti területek kötelező karbantartásával kapcsolatos problémákat az érintett tulajdonos felé jelzi, annak elhárítására szólítja fel (különösen a síkosság mentesítés, hóeltakarítás, általános takarítás szempontjából), ennek sikertelensége esetén, eljárás kezdeményezése;

c) amennyiben közvilágítási hibát észlel, jelzi a közvilágítás üzemeltetője felé;

d) közterületen álló veszélyes (túlnőtt) fák visszametszése, illetve kivágása felől intézkedést kezdeményez;

e) közreműködik az önkormányzati hatáskörben kezelt játszóterek, parkok, egyéb rekreációs és sportolási célokat szolgáló közterületi létesítmények, zöldterületek, közutak üzemeltetésével kapcsolatos feladatokban.

A Felügyelet együttműködési kötelezettsége:

A Felügyelet feladatai ellátása során és annak eredményessége érdekében szervezett formában együttműködik:

a) a rendőrség szerveivel,

b) egyéb állami ellenőrző szervekkel, különösen a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a fogyasztóvédelmi szervekkel, kormányhivatalokkal,

c) a katasztrófavédelem (tűzoltóság) szerveivel,

d) a polgárőrséggel,

e) a kerületi polgármesteri hivatallal,

f) a fővárosi és más kerületi közterület-felügyeletekkel,

g) intézményekkel és társulásokkal, rendészeti együttműködőkkel

h) feladatai ellátásához segítséget nyújtó egyéb szervezetekkel, egyesületekkel.

10. melléklet ¹⁶⁰

Kiegészítette: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 1. §

Hatályát veszti a 17/2021. (IV. 7.) Ör. 21. § k) pontja alapján.

Módosította: 4/2019. (II. 8.) Ör. 6. § 1. pontja

⁴

Hatályon kívül helyezte: 31/2019. (X. 29.) Ör. 25. § 1. pontja

⁵

Módosította: 4/2019. (II. 8.) Ör. 6. § 2. pontja

⁶

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 1. §

⁷

Módosította: 6/2020. (II. 24.) Ör. 1. §

⁸

Beiktatta: 14/2014. (IV. 11.) 1. § (1) bek.

⁹

Módosította: 46/2014. (XII. 11.) Ör. 4. §

¹⁰

Kiegészítette: 46/2014. (XII. 11.) Ör. 1. §

¹¹

Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 2. §

¹²

hatályon kívül helyezte: 17/2022. (VI. 24.) Ör. 2. § a) pontja. Hatálytalan: 2022. július 1-jétől.

¹³

hatályon kívül helyezte: 17/2022. (VI. 24.) Ör. 2. § a) pontja. Hatálytalan: 2022. július 1-jétől.

¹⁴

módosította: 17/2022. (VI. 24.) Ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2022. július 1-jétől.

¹⁵

módosította: 17/2022. (VI. 24.) Ör. 2. § b) pontja. Hatályos: 2022. július 1-jétől.

¹⁶

Kiegészítette: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 12. § a) pontja

¹⁷

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 2. §

¹⁸

beiktatta: 5/2023. (II. 23.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2023. február 24-étől.

¹⁹

Módosította: 27/2021. (VII. 28.) Ör. 1. §

²⁰

Módosította: 27/2021. (VII. 28.) Ör. 2. § (1)

²¹

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 3. §

²²

Beiktatta: 27/2021. (VII. 28.) 2. § (2)

²³

Hatályon kívül helyezte: 1/2024. (I. 18.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2024. január 19-étől.

²⁴

hatályon kívül helyezte: 17/2022. (VI. 24.) Ör. 2. § c) pontja. Hatálytalan: 2022. július 1-jétől.

²⁵

Módosította: 6/2020. (II. 24.) Ör. 2. §

²⁶

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 4. § (1) bekezdése

²⁷

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 4. § (2) bekezdése

²⁸

Módosította: 49/2016. (XII. 19.) Ör. 2. §

²⁹

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 4. § (3) bekezdése

³⁰

Módosította: 49/2016. (XII. 19.) Ör. 3. §

³¹

Módosította: 4/2019. (II. 8.) Ör. 7. § 1. pontja

³²

Módosította: 6/2020. (II. 24.) Ör. 9. §

³³

Beiktatta: 6/2020. (II. 24.) Ör. 3. §

³⁴

Módosította: 37/2020. (VIII. 28.) Ör. 4. § 1. pontja

³⁵

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 6. §

³⁶

Hatályon kívül helyezte: 31/2019. (X. 29.) Ör. 25. § 2. pontja

³⁷

Hatályon kívül helyezte: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 13. § a) pontja

³⁸

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 7. § (1) bekezdése

³⁹

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 7. § (2) bekezdése

⁴⁰

Módosította: 51/2017. (XII. 15.) Ör. 5. §

⁴¹

Beiktatta: 14/2014. (IV. 11.) Ör. 2. § (1) bekezdés

⁴²

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 7. § (3) bekezdése

⁴³

Hatályon kívül helyezte: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 13. § b) pontja

⁴⁴

Módosította: 51/2017. (XII. 15.) Ör. 5. §

⁴⁵

Beiktatta: 14/2014. (IV. 11.) Ör. 2. § (2) bekezdés

⁴⁶

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 8. §

⁴⁷

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 9. §

⁴⁸

hatályon kívül helyezte: 17/2022. (VI. 24.) Ör. 2. § d) pontja. Hatálytalan: 2022. július 1-jétől.

⁴⁹

Beiktatta: 22/2017. (IV. 28.) Ör. 1. § (1) bekezdése

⁵⁰

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 10. § (1) bekezdése

⁵¹

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 10. § (2) bekezdése

⁵²

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 10. § (3) bekezdése

⁵³

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 10. § (4) bekezdése

⁵⁴

Beiktatta: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 4. §

⁵⁵

Módosította: 19/2019. (VI. 24.) Ör. 2. §

⁵⁶

Beiktatta: 31/2019. (X. 29.) Ör. 11. §

⁵⁷

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 12. § (1) bekezdése

⁵⁸

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 12. § (2) bekezdése

⁵⁹

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 12. § (3) bekezdése

⁶⁰

beiktatta: 5/2023. (II. 23.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2023. február 24-étől.

⁶¹

Módosította: 32/2016. (IX. 26.) Ör. 2. §-a.

⁶²

Módosította: 19/2019. (VI. 24.) Ör. 3. §-a.

⁶³

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 13. §

⁶⁴

Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 12. § b) pontja

⁶⁵

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 14. §

⁶⁶

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 15. §

⁶⁷

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 16. §

⁶⁸

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 17. §

⁶⁹

Beiktatta: 54/2015. (XI. 15.) Ör. 1. §

⁷⁰

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 18. § (1) bekezdése

⁷¹

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 18. § (2) bekezdése

⁷²

Beiktatta: 31/2019. (X. 29.) Ör. 18. § (3) bekezdése

⁷³

Módosította: 4/2019. (II. 8.) Ör. 6. § 3. pontja

⁷⁴

Hatályon kívül helyezte: 31/2019. (X. 29.) Ör. 25. § 3. pontja

⁷⁵

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 19. §

⁷⁶

Módosította: 27/2017. (VI. 23.) Ör. 2. §

⁷⁷

módosította: 16/2023. (IV. 27.) Ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2023. április 28-ától.

⁷⁸

módosította: 16/2023. (IV. 27.) Ör. 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2023. április 28-ától.

⁷⁹

Hatályon kívül helyezte: 11/2022. (V. 30.) Ör. 7. §. Beiktatta: 16/2023. (IV. 27.) Ör. 1. § (3) bekezdése. Hatályos: 2023. április 28-ától.

⁸⁰

Hatályon kívül helyezte: 37/2020. (VIII. 28.) Ör. 4. § 2. pontja

⁸¹

Módosította: 49/2016. (XII. 19.) Ör. 7. §

⁸²

Módosította: 4/2019. (II. 8.) Ör. 3. §

⁸³

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 20. §

⁸⁴

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 25. § 4. pontja

⁸⁵

Hatályon kívül helyezte: 34/2014. (XI. 3.) Ör. 5. §

⁸⁶

módosította: 5/2023. (II. 23.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2023. február 24-étől.

⁸⁷

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 25. § 5. pontja

⁸⁸

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 21. §; 13/2021. (III: 26.) Ör. 4. §. Hatályos: 2021. április 1-jétől.

⁸⁹

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 25. § 5. pontja

⁹⁰

Hatályon kívül helyezte: 31/2019. (X. 29.) Ör. 25. § 6. pontja

⁹¹

Hatályon kívül helyezte: 31/2019. (X. 29.) Ör. 25. § 6. pontja

⁹²

Módosította: 40/2018. (X. 24.) Ör. 1. §

⁹³

Módosította: 31/2019. (X. 29.) Ör. 25. § 5. pontja

⁹⁴

Módosította: 4/2019. (II. 8.) Ör. 6. § 4. pontja

⁹⁵

Beiktatta: 22/2017. (IV. 28.) Ör. 1. § (2) bekezdés

⁹⁶

Módosította: 24/2017. (V. 26.) Ör. 1. §

⁹⁷

Módosította: 4/2019. (II. 8.) Ör. 7. § 2. pontja

⁹⁸

Módosította: 37/2020. (VIII. 28.) Ör. 4. § 3. pontja

⁹⁹

Hatályon kívül helyezte: 27/2017. (VI. 23.) Ör. 7. § 1. pontja. Hatályos: 2017. szeptember 1-jétől.

¹⁰⁰

Hatályon kívül helyezte: 35/2017. (IX. 29.) Ör. 3. § 1. pontja

¹⁰¹

Hatályon kívül helyezte: 4/2019. (II. 8.) Ör. 7. § 3. pontja

¹⁰²

Beiktatta: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 6. §

¹⁰³

Módosította: 4/2019. (II. 8.) Ör. 4. §

¹⁰⁴

Hatályon kívül helyezte: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 13. § c) pontja

¹⁰⁵

módosította: 5/2023. (II. 23.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2023. február 24-étől.

¹⁰⁶

Beiktatta: 24/2017. (V. 26.) Ör. 3. §

¹⁰⁷

Kiegészítette: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 7. § (1) bekezdés

¹⁰⁸

Pontosította: 8/2017. (II. 27.) Ör. 4. § 2. pontja; 35/2021. (X. 29.) Ör. 2. §

¹⁰⁹

Módosította: 36/2014. (XI. 7.) Ör. 7. § (2) bekezdés

¹¹⁰

Hatályon kívül helyezte: 35/2017. (IX. 29.) Ör. 3. § 2. pontja

¹¹¹

Módosította: 51/2017. (XII. 15.) Ör. 2. §

¹¹²

beiktatta: 23/2023. (VIII. 30.) Ör. 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2023. szeptember 1-jétől.

¹¹³

beiktatta: 23/2023. (VIII. 30.) Ör. 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2023. szeptember 1-jétől.

¹¹⁴

Módosította: 49/2016. (XII. 19.) Ör. 8. §

¹¹⁵

Módosította: 1/2016. (I. 15.) Ör. 4. §

¹¹⁶

Módosította: 12/2017, (III. 30.) Ör. 1. §

¹¹⁷

Módosította: 12/2017. (III. 30.) Ör. 1. §

¹¹⁸

Beiktatta: 14/2014. (IV. 11.) Ör. 3. §

¹¹⁹

Beiktatta: 14/2014. (IV. 11.) Ör. 3. §

¹²⁰

Beiktatta: 14/2014. (IV. 11.) Ör. 3. §

¹²¹