Ősi Község Önkormányzata a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A RENDELET CÉLJA

1.§

A rendelet célja Ősi községben a gyermekek védelmének biztosítása, veszélyeztetettségük megelőzése, megszűntetése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához - a helyi sajátosságokat figyelembe véve - a feltételrendszer biztosítása és az eljárások szabályozása.

A RENDELET HATÁLYA

2.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Ősi község közigazgatási területén

a) lakcímmel rendelkező magyar állampolgárságú;

b) ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású (Gyvt. 4. § (1) a.) pontja);

c) a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekekre, fiatal felnőttekre, valamint szüleikre,

d) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok  személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló  törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(2) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül Ősi község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE

3.§

(1) A Képviselő-testület a gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja.

(2) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 45. §-a szerinti önkormányzati segély állapítható meg, melynek megállapításának módját, feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások a következők:

a) gyermekjóléti szolgáltatás,

b) gyermekek napközbeni ellátása,

c) gyermekek átmeneti gondozása.

HATÁSKÖRI ÉS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

4. §

(1) E rendeletet az Gyvt-vel és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelettel (továbbiakban: Kormányrendelet) együtt kell alkalmazni. 

(2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében a Szociális és Népjóléti Bizottság jár el.

(3) Az e rendeletben szabályozottak szerint megállapított jogtalanul és rosszhiszeműen felvett támogatások megtérítése, ennek méltányosságból történő elengedése, illetőleg a megtérítendő összeg csökkentése ügyében átruházott hatáskörben a Szociális és Népjóléti Bizottság jár el.

5. §

(1) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból. A kérelmet a szülő, vagy más törvényes képviselő (gyám) a Képviselő-testület Polgármesteri Hivatalában és a gyermekjóléti szolgáltatást ellátó családgondozó települési irodájában lehet benyújtani az e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon.

(2) Az ellátások megállapítását a nevelési-oktatási intézmény, a gyámhatóság, más családvédelemmel foglalkozó intézmény (pl. a helyi gyermekjóléti szolgálat is), illetve természetes személy vagy a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. 

(3) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, valamint a családgondozó az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni.

(4) Amennyiben az ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelem elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni.

6. §

(1) A kérelmező köteles együttműködni a Polgármesteri Hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai, valamint a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók esetében az elbíráláshoz szükséges igazolást, melyek az alábbiak lehetnek:

a) munkáltató által kiállított jövedelemigazolás a dolgozó részére az igazolás kiállítását megelőző hónapban kifizetett havi rendszerességgel járó jövedelemének összegéről (2. melléklet), vagy ezzel azonos tartalmú munkáltató által kiállított irat;”

b) nyugellátás vagy nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által minden év januárjában kiküldött, a nyugdíj összegéről kiállított igazolás vagy nyugdíjas szelvény vagy folyószámla-kivonat;

c) a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélet másolata, illetve az összegről az szülők között létrejött megállapodás másolata, az összeget egyértelműen igazoló postai szelvény, vagy folyószámla-kivonat;

d) az árvaellátást megállapító határozat fénymásolata, szelvény, vagy Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás;

e) egyéni vagy társas vállalkozók esetében a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás vagy APEH által kiállított igazolás;

f) táppénz esetében a folyósító szerv igazolása;

g) lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásából származó jövedelem esetén a bérbeadásról szóló szerződés, vagy a bérleti díjat tartalmazó megállapodás;

h) amennyiben a jövedelem irattal nem igazolható, az érintett által anyagi és büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozat is elfogadható;

e) valamint a fentiekben felsoroltakkal nem igazolható jövedelem esetén olyan egyéb igazolás, mely alkalmas a tényleges jövedelem megállapítására.

(2) A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:

a) szülőt, szülő házastársát, vagy élettársát,

b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

c) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,

d) életkorra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermeket,

e) az előzőekbe nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő, vagy a házastárs által eltartott rokont.

(3) Az egy főre jutó jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(4) Amennyiben az ellátást kérő egyedülálló személy, kérelméhez az e tényről – a jogosultsági feltételek egyértelművé tétele érdekében a benyújtott kérelem-nyomtatványon nyilatkoznia kell.

(5) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a kérelem részét képező jövedelemnyilatkozatban foglaltak vitathatók, kérelmező felhívható az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilván-tartásaiban fellelhetőek.

(7) Amennyiben (1) bekezdésben jelzett igazolások beszerzése jelentősen késleltetné az eljárást, az érdemi döntés meghozatala érdekében – az igazolás megérkezéséig – el kell fogadni a rászoruló személyes nyilatkozatát.

(8) E rendeletben szabályozott támogatási ügyekben környezettanulmányt csak akkor kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozatok, illetve igazolások valóság tartalma tekintetében.

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

7. §

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője kérelmére történik.

(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál, a 12.§-ban meghatározott ellátások esetén az Oktatási Intézmény vezetőjénél nyújthatja be.

(3) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

(4) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgáltatás,

b) gyermekek napközbeni ellátása keretében:

ba) óvoda,

bb) iskolai napköziotthoni ellátás,

c) gyermekek átmeneti gondozása.

Gyermekek napközbeni ellátása

8. §

(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletet, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tud gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani,

a) akiknek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,

b) akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, akivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül,

c) akiről a szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni.

(3) A gyermek napközbeni ellátását biztosítani kell, ha azt a jegyző a védelembe vétel során elrendeli.

(4) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái:

a) napköziotthonos óvoda,

b) általános iskolai napközi.

A gyermekek átmeneti gondozása – Helyettes szülői ellátás

9. §

(1) Ősi Községi Önkormányzat a gyermekek átmeneti gondozását helyettes szülőnél biztosítja. Az ellátás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti kérelem nyomtatvány felhasználásával – mely egyben a térítési díj megállapításának alapjául szolgáló jövedelemnyilatkozatként is szolgál - kell benyújtani.

(2) A helyettes szülői ellátás iránti kérelmet az Ősi Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A helyettes szülőt a jegyző határozatban jelöli ki, az Ősi község területén gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó családgondozóval történő egyeztetés alapján.

(3) A gyermek átmeneti gondozását meg kell szűntetni, ha azt a szülő kéri, vagy oka már nem áll fenn. Megszűnik az átmeneti gondozás, ha a gondozás időtartama eltelt.

Térítési díj

10. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása személyi térítési díjának megfizetésére a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő vagy más törvényes képviselő köteles.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj.

(3) A gyermek gyermekétkeztetés intézmény térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. Az intézményi térítési díj összegét a Képviselő-testület évente külön rendeletben határozza meg.

(4) A szülő, vagy a gyermek ellátását biztosító más személy a gyermekétkeztetés iránti igényét az Oktatási Központ illetve a Napköziotthonos Óvoda intézményvezetőjénél jelenti be. A gyermek étkezését illetően fizetendő térítési díj a 3. számú melléklet szerinti nyomtatványon tett szülői nyilatkozat alapján kerül megállapításra.

(5) A helyettes szülőnél elhelyezett gyermek(ek) ellátását illetően térítési díjat kell fizetni. A helyettes szülői ellátásért fizetendő intézményi térítési díj napi összegét Ősi Község Önkormányzata Képviselő-testülete évente külön rendeletben, az éves térítési díjakat megállapító rendeletben határozza meg.

(6) A helyettes szülői ellátásért fizetendő térítési díjat (személyi térítési díj) összegét úgy kell megállapítani, hogy az ne haladja meg a kötelezett havi jövedelmének 25 %-át, több gyermek esetében annak 50 %-át.

(7) A Szociális és Népjóléti Bizottság a helyettes szülői ellátást illetően a szülő által fizetendő térítési díj (személyi térítési díj) megállapításkor az intézményi térítési díj összegét - a szülő jövedelmi viszonyainak és szociális körülményeinek figyelembe vételével - mérlegelése alapján csökkentheti. A térítési díj csökkentése a térítési díj 100 %-áig is terjedhet, ha

a) a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, és

aa) a szülő egyedülálló vagy rokkant, megromlott egészségű személy, vagy

ab) a gyermek tartósan beteg;

b) az a) pontba nem tartozó esetekben ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.

(8) A Bizottság a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, ha a szülő rendkívüli élethelyzete vagy szociális körülményei ezt indokolttá teszik.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 13/2010. Ősi Önk. rendelet, valamint e rendelet módosításáról szóló 8/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

Ősi, 2013. december 16.

  Kotzó László sk.                                                             Andrásiné Marton Mónika sk.        

    polgármester                                                                                 aljegyző