a 12/2015. (II. 16.)^[1] önkormányzati rendelettel

egységes szerkezetben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi építészeti értékek védelméről a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja Budapest főváros III. kerület, Óbuda-Békásmegyer városképe, településszerkezete, karaktere és történelme szempontjából meghatározó műemléki vagy fővárosi védettséget nem élvező, épített környezeti értékek védelme, a város építészeti örökségének, jellegének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása.

(2) A település védett értékei – az aktuális tulajdonformára tekintet nélkül – a városrész kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek. Ezért a helyi védett értékek védelme a városban működő minden szervezet és Óbuda-Békásmegyer minden polgárának kötelessége.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, városképi, építészettörténeti, várostörténeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes épületek, építmények, épületrészek, műtárgyak, szobrok, épületegyüttesek, (együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a széles körben történő megismertetése;

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése.

(4) A rendelet hatálya kiterjed az 1. mellékletben felsorolt védett értékekre.

(5) A rendelet hatálya nem terjed ki a műemlékekről, a fővárosi települési értékvédelemről, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

2. Fogalom meghatározások

2. § E rendelet alkalmazása során:

1. Védett épületek, építmények: a képviselőtestület által védetté nyilvánított olyan épületek, építmények, amelyek építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki szempontból a hagyományos városkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve az eredeti állapot térrendszerét, homlokzati kialakítását, a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket – védelem illeti.
2. Védett épületegyüttesek: a képviselőtestület által védetté nyilvánított azon topográfiailag körülhatárolható épületekből, építményekből álló épületegyüttesek, vagy az épített és természetes környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó.
3. Védett épületrész: a képviselőtestület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, különleges tartószerkezete.
4. Védett műtárgy: a képviselőtestület által védetté nyilvánított, az a) és b) pontok alatt fel nem sorolt műszaki alkotás – különösen emlékmű, szobor, síremlék, díszkút, és műtárgy – különösen a közművek felszíni szerelvényei, lámpák, kandeláberek, kerítések, utcabútorzat, határkő.
5. Értékvizsgálat: a vonatkozó jogszabályokban előírt szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, vagy a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték történeti, esztétikai és műszaki jellemzőit.
6. Közzététel: az Önkormányzat internetes honlapján, és az Óbuda Újságban történő megjelentetés.
7. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
8. Védett érték károsodása: minden olyan esemény vagy beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, eredetiségének, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.
9. A főépítész szakmai véleménye: a főépítész szakmai állásfoglalása, melyet a településképi véleményezési eljárásról, valamint a helyi építészeti-műszaki tervtanács működéséről és eljárási rendjéről, továbbá a településképi bejelentési eljárásról, valamint a településképi kötelezésről szóló önkormányzati rendelet alapján alakít ki.

3. Helyi védelem alá helyezés elrendelése és megszüntetése

3. § (1) Az 1. melléklet 1., 2., és 4. pontjában felsorolt épületek, építmények, épületegyüttesek és műtárgyak helyi egyedi védelem alatt állnak. A helyi egyedi védelem kiterjed az épület, építmény, épületegyüttes egészére, annak minden alkotó részére – ideértve az eredeti állapot térrendszerét, homlokzati kialakítását, a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket.

(2) Az 1. melléklet 3. pontjában felsorolt épület vagy építmények esetén csak az alábbi esetekben alkalmazandók a védett értékre vonatkozó külön szabályok:

• az építmény közterületi homlokzatán végzett vagy a közterületi homlokzatra hatást gyakorló átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés módosítási, építési tevékenység;
• az építmény közterületi homlokzatán végzett nyílászáró csere;
• az építmény közterületi homlokzatára, födémére, tetőzetére vagy a közterületi homlokzatra hatást gyakorló módon szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék elvezető létesítése;
• az építmény közterületi homlokzatán, tetőzetén hirdetési, reklámcélú, vagy művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.

(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy
2. a védett érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy
3. a védett érték magasabb (műemléki vagy fővárosi) védettséget kap. Ez esetben a helyi védelem az állami vagy a fővárosi védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

4. A védelemmel kapcsolatos eljárási szabályok

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, annak megszüntetését bármely személy írásban kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal Főépítészi és Várostervezési Irodáján (a továbbiakban: Iroda). A védelemre településrendezési tervművelet értékvizsgálati munkarésze, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. Értékvizsgálati munkarész esetén a védelemre tett javaslatot a szabályozási terv jóváhagyandó munkarészében is szerepeltetni kell.

2. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
   1. a kezdeményező nevét/megnevezését;
   2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
   3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, telek, telekrész);
   4. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását (pl.: irodalom, fotók),
   5. kezdeményezés indokolását.

(3) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt az Iroda erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül nem egészítik ki, a kezdeményezés nem kerül figyelembe vételre, melyről az Iroda a kezdeményezőt értesíti.

(4) A javaslatot a Városfejlesztési Bizottság (továbbiakban: VB) a főépítész szakmai véleménye, az értékvizsgálati dokumentáció, és az előkészítés közben beszerzett adatok és tények ismeretében megvizsgálja és az alábbi döntések valamelyike szerint határoz:

1. javasolja a kezdeményezés illetékes miniszterhez történő továbbítását az objektum műemléki védettségének kezdeményezésével,
2. javasolja a kezdeményezés Budapest Főváros Főjegyzőjéhez történő továbbítását, kezdeményezve az objektum fővárosi helyi védelmét,
3. a képviselőtestületnél kezdeményezi a helyi védelem alá helyezést,
4. a javaslatot elveti, és nem javasolja a helyi védelem alá helyezési eljárás megindítását.

(5) A védettséggel kapcsolatos, a VB által támogatott javaslatot 30 napra közzé kell tenni. Ez idő alatt a javaslattal kapcsolatban bárki írásban észrevételt tehet. A helyi védelem alá helyezési eljárás megindítását a közvetlen érintettekkel is közölni kell írásban.

(6) E rendelet szempontjából közvetlen érintettnek kell tekinteni az ingatlan:

1. tulajdonosát, (annak képviselőjét) – több tulajdonos esetén az értesítés történhet a közös képviselő útján,
2. haszonélvezőjét és használóját,
3. a főpolgármestert,
4. az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
5. a kezdeményezőt,
6. az ügyben eljáró építési hatóságokat.

(7) A közzététel ideje alatt beérkező észrevételek, vélemények és javaslatok a védetté nyilvánítási eljárás során figyelembe vehetők.

(8) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését a főépítész - szükség esetén szakértők bevonásával - végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges. Az értékvizsgálathoz be kell szerezni az érintett helyi, szakmai, társadalmi szervezetek, egyesületek álláspontját. A főépítész az értékvizsgálat elkészítése során meghallgathatja a tulajdonosok, használók, civil szervezetek védelemmel kapcsolatos álláspontját.

(9) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről írásban értesíteni kell:

1. az ingatlan tulajdonosát, és haszonélvezőjét,
2. Budapest Főváros Önkormányzatát,
3. az illetékes Földhivatalt – a helyi védelem telekkönyvi bejegyzése céljából,
4. az illetékes építésügyi hatóságot,
5. a javaslattevőt.

Az ingatlantulajdonosok és haszonélvezők a tulajdonos, a társasházak a közös képviselő útján is értesíthetők.

(10) A védetté nyilvánítást nem befolyásolja, hogy a védetté nyilvánítandó érték kinek a tulajdona.

(11) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak megfelelően a helyi védelem alá helyezés, annak megszüntetése tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről az Iroda gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

5. Helyi védelem alatt álló védett értékek megőrzése

5. § (1) A védett értéket érintő építési engedélyhez kötött munka esetén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni. A településképi véleményezési eljárás során a (2)-(7) bekezdésben és a 6. §-ban foglaltakat is figyelembe kell venni.

 (2) A településképi véleményezési eljárás során a tervtanács szakmai véleményében állást foglal arról, hogy az adott építési munka megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak, nem eredményezi-e a védett érték károsodását, előnytelen megváltozását.

(3) A településképi véleményezési eljárásban előírható a beavatkozással érintett részek, vagy a teljes objektum felmérési dokumentációjának elkészítése, továbbá az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetés elkészítése is.

(4) A településképi véleményben – az Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzattal és a Kerületi Szabályozási Tervvel összhangban –

1. a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítására,
2. bővítmény esetén annak az építési helyen belüli elrendezésére,
3. a portálok kialakítására,
4. homlokzatképzésre és színezésre, továbbá
5. a beavatkozással kapcsolatos, a védett értékek rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételek és követelmények is meghatározhatók.

(5) A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében a településképi véleményben a védelem alatt álló épületek, építmények, épületegyüttesek tulajdonosai, használói

1. a jó karbantartásra, fenntartásra vonatkozó kötelezettségük teljesítésére,
2. a védett értékek jellegének kifejezésére, vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére is kötelezhetők.

(6) Helyi védett értéken végzett építési munka esetén a településképi véleményben előírható, vagy az engedélyezés feltételéül szabható:

1. az eredeti állapotot tükröző részek, részletek visszaépítése,
2. az oda nem illő (utólag létesített) épületrészek, elemek eltávolítása,
3. a védelmet érintő anyaghasználattal összefüggésben meghatározott anyagok és szerkezetek felhasználása, az egyes épületrészek színezése.

(7) A védett érték veszélyeztetése esetén, azok megóvása, megfelelő állagának biztosítása érdekében a szükséges munkák elvégeztetésére a településképi véleményben javaslat tehető.

(8) A védett értéket érintő

1. építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén,
2. bontási engedély nélkül végezhető bontási munkák közül előtető, védőtető zászlótartó, kerítés bontása esetén,
3. huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egységek számának megváltozása esetén, és
4. reklámok elhelyezése tekintetében

a településképi bejelentési eljárásban a főépítész szakmai véleményét ki kell kérni arról, hogy az adott építési munka megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak, nem eredményezi-e a védett érték károsodását, előnytelen megváltozását. A településképi bejelentési eljárásban a (3)-(7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

6. A védett értékekkel kapcsolatos szakmai szabályok, előírások

6. § (1) A helyi védett értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

(2) A helyi védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el.

(3) A helyi védett érték teljes bontására engedély csak a védelem megszüntetését követően adható ki. Életveszély elhárítása esetén a védett érték részleges bontására engedély adható ki, feltételeként egyes épületrészek vagy tartozékok megőrzése, az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható.

(4) Helyi védett értéken csak olyan építési vagy bontási munka végezhető, amely nem eredményezi a védett érték károsodását.

(5) A helyi védett épületen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés kültéri egysége közterületről is látható módon nem helyezhető el.

(6) Védett értékkel érintett ingatlanon a környezet kialakítása kertészeti zöldfelületi tervek alapján meghatározható, feltételhez köthető.

(7) Amennyiben nem az eredeti állapot visszaállítása került elrendelésre a fennmaradási engedély megadása előtt is településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

(8) A helyi egyedi védelem alatt álló értékekre vonatkozó egyéb építési előírásokat az Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzata tartalmazza.

7. A védett értékek fenntartása, támogatása

7. § (1) A védett építészeti érték jó karbantartása a tulajdonos (használó) kötelezettsége.

(2) A védett értékek rendeltetéstől eltérő használata esetén törekedni kell az építmény közcélú használatára.

8. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat költségvetésében „III. Kerületi Értékvédelmi Támogatás” előirányzat terhére meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok szűkebb környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.

(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének 50%-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselőtestület írja ki.

8. A támogatás elnyerésének feltételei

9. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) az illetékes építésügyi hatóság által jogerősen engedélyezett tervdokumentációt, amennyiben a tervezett munkálatok engedélykötelesek,

b) a területi építész kamarák által vezetett tervezői névjegyzékben szereplő építészmérnök által készített műszaki leírást, amennyiben nem engedélyköteles a tervezett tevékenység,

c) fényképeket a védett értékről, épületrészről,

d) költségvetést azokról a várható költségekről, melyek közvetlenül a védett érték megőrzését szolgálják,

e) banki igazolást a költségvetésben szereplő összeg elkülönített számlán történő elhelyezéséről,

f) tulajdonjogot igazoló okiratot,

g) a támogatás meghatározott célra és határidőn belül történő felhasználására vonatkozó előzetes kötelezettségvállaló nyilatkozatot.

(2) A pályázat csak az összes melléklet egyidejű benyújtásával érvényes. Nyilatkozatok utólagos pótlására nincs lehetőség.

(3) A pályázati kiírás az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(4) A pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját a pályázati kiírásban kell meghatározni.

9. A pályázat elbírálása

10. § (1) A beérkezett pályázatokat a VB a soron következő ülésén bírálja el. A pályázatok elbírálásának szempontjait a pályázati kiírásban kell meghatározni.

(2) A VB szakmai szempontok alapján dönt a támogatás odaítéléséről és mértékéről.

10. A támogatás felhasználása

11. § A pályázattal kapcsolatban e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a társasházak felújításának pénzügyi támogatásáról szóló önkormányzati rendeletnek

- a figyelembe vehető költségekre,

- az egy pályázó által benyújtható pályázatok számára,

- a pályázati eljárásra,

- a kivitelezésre, valamint

- a pénzügyi rendelkezésekre

vonatkozó előírásait megfelelően alkalmazni kell.

11. A védett értékek nyilvántartása

12. § (1) A helyi védett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakon túl tartalmazza a védett érték:

1. megnevezését,
2. területhatárát (utca, tér, közterület),
3. a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
4. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát,
5. térképmásolatot,
6. a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(3) A tervtári anyagban – lehetőség szerint megkülönböztető jelzéssel ellátva – be kell szerezni és nyilván kell tartani:

1. az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha az eredeti tervek fellelhetők,
2. a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, vagy előállíthatók.

(4) A nyilvántartás vezetéséről a főépítész gondoskodik.

(5) A védett ingatlant érintő képviselőtestületi, hatósági döntésről a nyilvántartást egy másolattal értesíteni kell.

12. A védett értékek megjelölése

13. § (1) A helyi védett értéket – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával jelöli meg az önkormányzat.

 (2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett - az Iroda gondoskodik. A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

13. Záró rendelkezések

14. § (1) Jelen rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. április 15-én lép hatályba.

(2) A 8-11. § 2014. január 1-én lép hatályba.

(3) Jelen rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A rendelet szövegét az Óbuda Újságban is közzé kell tenni.

1. melléklet a 23/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelethez

Helyi védett épületek, épületegyüttesek és műtárgyak jegyzéke

1. Védett épületek, építmények

2. Védett épületegyüttesek

3. Védett épületrészek

4. Védett műtárgy