Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény. (továbbiakban: Mötv.) 44.§, 45.§, 48.§ (3)-(4) bekezdés, 49.§ (2) bekezdés, 50.§, 51.§ (2) bekezdés, 52.§  (1) n) pontja, 53.§, (1)-(3), 57.§ (1)-(2) bekezdés, 59.§ (2) bekezdés, 62.§ (1) bekezdés, 82.§ (3) bekezdés, 84.§ (2) bekezdés, 143. § (4) a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja

I. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §

Az önkormányzat

Megnevezése: Marcali Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

Székhelye: 8700 Marcali, Rákóczi utca 11.

Működési területe: Marcali város közigazgatási területe

A képviselő-testület hivatalának neve: Marcali Közös Önkormányzati Hivatal.

Az önkormányzat jelképei és kitüntetései

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és pecsét.

(2) Az önkormányzat a címeréről és zászlójáról, valamint ezek használatának rendjéről külön rendeletben rendelkezik.

(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, közepén a Marcali Városi Önkormányzat címere van, a köríven pedig a Marcali Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, Bizottsága felirat olvasható.

(4) Az önkormányzat címerét tartalmazó pecsétet kell használni

a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,

b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon,

d) önkormányzati ügyben.

(5) Az államigazgatási ügyek hivatalos pecsétje kör alakú, középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a) Marcali Város Önkormányzatának Polgármestere

b) Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője

c) Marcali Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egység (iroda, önkormányzati főtanácsadó, referens) megnevezésével

d) Anyakönyvvezető Marcali

e) Népességnyilvántartás Marcali

f) Marcali Közös Önkormányzati Hivatal Kelevíz Kirendeltsége

4. §

A helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának joga a képviselő-testületet illeti meg. Ezekről külön rendeletben rendelkezik.

Hazai és nemzetközi kapcsolatok

5. §

(1) Marcali város hazai kapcsolatai keretében együttműködik különösen a Somogy Megyei Önkormányzattal, az önkormányzatok szövetségeivel (például Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége, stb.), a kistérséghez tartozó önkormányzatokkal, a Marcali Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, a civil szervezetekkel, valamint minden olyan társadalmi és gazdasági szervezettel, amellyel való együttműködés az önkormányzat feladatainak ellátását elősegíti, támogatja.

(2) Marcali város testvérvárosai azok a városok, amelyekkel az önkormányzat képviselő-testülete a hatályos jogszabályok alapján ilyen kapcsolatot hoz létre:

a) Künzelsau (Németország)

b) Toplita (Maroshévíz) (Románia)

c) Morrovalle (Olaszország)

d) Medulin (Horvátország)

(3) A testvérvárosi kapcsolatok kialakítása során előnyben részesíti a határon kívüli többségi magyarlakta városokat.

(4) Testvérvárosi és egyéb nemzetközi, valamint hazai kapcsolatok és egyéb együttműködések keretében az Önkormányzat részéről kiküldött delegáció (küldöttség) összetételét és létszámát a Polgármester javaslatára a Képviselő-testület állapítja meg. A Polgármester a küldöttség összetételére és létszámára vonatkozó javaslatában ismerteti az utazás célját, jellegét, időtartamát és az egyéb lényeges körülményeket. A Polgármester a javaslata összeállítását megelőzően kikéri a küldöttségben résztvevő személyek véleményét részvételi szándékukról. Amennyiben a Képviselő-testület döntését követően a küldöttség bármely tagja a részvételét visszamondja, vagy a részvétele más okból nem lehetséges, a kiesett személy helyére a Polgármester jogosult újabb küldöttségi tagot megnevezni.

Az önkormányzati jogok

6. §

(1) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően

a) közvetlenül vesz részt vállalkozásban,

b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adó-politikával, ingatlan értékesítéssel stb.) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt,

c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik (bérbeadás, részvények, stb.).

A vállalkozói tevékenység részletes szabályait az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet határozza meg.

(2) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményezést tesz a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és a városüzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatásokkal áll szoros kapcsolatban.

II. Rész

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

A képviselő-testület megbízatása

7. §

(1) A képviselő-testület tagjainak választáskori száma 11 fő

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei

8. §

(1)  Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátja továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat, valamint a törvényben és egyéb jogszabályban meghatározott további feladatokat.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

a) Marcali város közigazgatási területét érintően közérdekű események, információk médiaszolgáltatásáról,

b) a múzeum fenntartásáról és működtetéséről,

c) a kéményseprő-ipari közszolgáltatás biztosításáról,

d) a közterület-felügyelet működtetéséről,

e) mezőőri szolgálat működtetéséről,

f) piac, vásár fenntartásáról,

g) tanuszoda, fürdő működtetéséről.

9. §

(1) A képviselő-testület -  törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a Mötv. 41. § (4) bekezdésében meghatározott szervekre ruházhatja át.

(2) A hatáskör-átruházás történhet rendeletben, határozatban és társulási megállapodásban. Az SZMSZ által átruházott hatásköröket az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, - a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(4) A polgármester, a bizottságok, a részönkormányzat testülete az átruházott hatáskörében hozott döntésekről a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni kötelesek.

10. §

Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait az alábbi intézmények (költségvetési szervek) útján látja el:

a) óvodai nevelésről gondoskodás: a Marcali Kistérségi Társulás által fenntartott Marcali Óvodai Központ;

b) egészségügyi és szociális alapellátás, gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás: a Marcali Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ;

c) településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása),lakás- és helyiséggazdálkodás, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is - környezet-egészségügy (települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás) ; GAMESZ

d) egészséges életmód közösségi feltételei: Marcali Városi Fürdő és Szabadidőközpont;

e) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása Marcali Városi Kulturális Központ; Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár;

f) múzeum fenntartása: Marcali Múzeum;

g) településfejlesztés, településrendezés,honvédelem,polgári védelem,katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, sport, ifjúsági ügyek, nemzetiségi ügyek, közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; közigazgatási feladatok, közterület-felügyelet, mezőőri feladatok: Önkormányzati Hivatal   

III. Rész

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

I. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja és munkaterve

11. §

(1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.

(2) A gazdasági program megvalósítását ciklusonként egy alkalommal értékelni kell.

12. §

(1) A képviselő-testület működésének alapja a féléves – január 1-től június 30-ig, és július 1-től december 31-ig terjedő időszakra szóló – munkaterv.

(2) A munkatervi javaslatot legkésőbb a kezdő időpontot megelőző utolsó ülésen kell előterjeszteni és jóváhagyni.

(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a képviselőcsoporttól,

c) az önkormányzati intézmények vezetőitől,

d) a jegyzőtől.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell

a) a tárgyidőszak fő feladatait,

b) az ülések tervezett időpontját, napirendjét és az előterjesztés módját (írásbeli, szóbeli),

c) a napirendek előadóját, az előterjesztések elkészítésének idejét,

d) a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét,

e) azon bizottságok megjelölését, melyek a napirendet előzetesen megvitatják, arról véleményt nyilvánítanak,

f) a közmeghallgatás és lakossági fórum témáját, ezek időpontját,

g) a lakossági vagy szakmai viták tartására vonatkozó előírásokat,

h) ünnepi ülés tartását,

i) azoknak a napirendeknek a megjelölését, amelyeket két fordulóban kell megtárgyalni (ebben az esetben az első fordulóban az elérni kívánt célokat, az előkészítés főbb mozzanatait kell meghatározni, a második fordulóban pedig a napirend részletes vitáját kell elvégezni, majd a döntést meghozni),

j) az ülések előkészítésével kapcsolatos szervezési feladatokat.

A képviselő-testület előterjesztései

13. §

(1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll.

a) Első rész

aa) az előterjesztő megnevezése,

ab) az előterjesztés száma,

ac) az előterjesztés ügyiratszáma,

ad) a tárgy pontos meghatározása,

ae) utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban napirenden, s ha igen, milyen döntés született, mi történt a végrehajtás során,

af)  a téma értékelő elemzése, a kialakult valós helyzet bemutatása, utalás az előterjesztéshez esetlegesen csatolt mellékletekre,

ag) a döntési javaslat indokainak és várható hatásainak bemutatása, szükség szerint több alternatíva kidolgozása,

ah) az előkészítésben résztvevők megnevezése,

ai) önkormányzati bizottság ülésén, a kisebbségi és közmeghallgatáson, fórumokon elhangzott vélemények rögzítése.

b) Második rész

ba)  egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az eltérő tartalmú határozati javaslatokat pontokba kell foglalni, az alternatív javaslatokat egymástól megfelelően el kell különíteni),

bb)  indítványt a korábbi határozat hatályban tartására vagy hatályon kívül helyezésére,

bc) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése és a határidők megjelölése (meghatározott időpont, azonnal, folyamatos, értelem szerint).

(2) A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés rendelet-tervezetből és indokolásból áll. Az indokolás elkészítésekor az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(4) A hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell elkészíteni és előterjeszteni.

(5) Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti el. Az előkészítésbe a munkatervben meghatározottakon túl, más szerveket és személyeket is bevonhat.

(6) Az előterjesztés – a szabályzatok kivételével – legfeljebb 8 oldal lehet. A polgármester azonban indokolt esetben ennél nagyobb terjedelmű előterjesztés készítését is engedélyezheti.

(7) Az előterjesztéshez csak a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

(8) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni, kivéve, ha a polgármester indokolt esetben engedélyezte a téma szóbeli előterjesztését. A polgármester indokolt esetben azt is engedélyezheti, hogy írásban csak a határozati javaslat készüljön el.

(9) A napirend előadója az előterjesztéssel kapcsolatban legfeljebb 5 perc időtartamú szóbeli kiegészítést tehet.

(10) A szóbeli előterjesztés nem lehet hosszabb 10 percnél.

                    II. Fejezet

A képviselő-testület ülései

14. §

(1) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább kilenc soros ülést tart – az általa elfogadott munkaterv szerint.

(3) A képviselő-testület munkaterv szerinti ülést július 1. és augusztus 31. között nem tart.

(4) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén 15 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a soron kívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(5) Az üléseknek – az ünnepi üléseket kivéve – állandó elnöksége van. Tagjai: a polgármester, a jegyző és a napirendi előadók.

A képviselő-testület alakuló ülése

15. §

(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti

(2) Az alakuló ülésen a képviselő-testület

a) meghallgatja a Választási Bizottság önkormányzati választásról szóló tájékoztatóját,

b) a Választási Bizottság elnöke átadja a képviselők megbízólevelét,

c) a testület tagjai (képviselők) a esküt tesznek,

d) a polgármester esküt tesz a megalakult képviselő-testület előtt, majd ismerteti programját,

e) a képviselő-testület megválasztja a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjait,

f) a Jogi és Ügyrendi Bizottság előterjesztése és javaslata alapján megállapítja a polgármester munkabérét,

g) az ülést a továbbiakban a polgármester vezeti a meghívóban kiküldött napirend szerint,

h)  képviselő-testület megválaszthatja az alpolgármestert, megállapíthatja a tiszteletdíját, módosíthatja az SZMSZ-t, megválaszthatja a bizottságokat.

(3) A képviselők az Mötv. 1. mellékletében foglaltak szerint tesznek eleget eskütételi kötelezettségüknek.

A soros ülés összehívása

16. §

(1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma

a) az ülés helye és időpontja,

b) a javasolt napirendi pontok,

c) a napirend előterjesztőjének neve és funkciója,

d) utalás az előterjesztés szóbeli jellegére (a szóbeli előterjesztési mód indoklásával együtt).

(2) A meghívót a napirendek anyagaival a képviselő-testület tagjainak és az Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységei vezetőinek névre szóló elektronikus címre kell eljuttatni.

A meghívottak számára a testületi ülés anyagait elsősorban elektronikus formában az általuk megadott címre, ennek hiányában írásos formában kézbesítő útján kell eljuttatni. A napirendi anyagokat az ülés előtt legalább hat nappal kell eljuttatni.

(3) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat épületében tartja, de egyedi döntés alapján más helyszínen is tarthatja.

A soron kívüli ülés összehívása

17. §

(1) A soron kívüli ülés összehívását az Mötv. 43. § (2) bekezdésben foglalt személyek jogosultak kezdeményezni.

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat soron kívüli képviselő-testületi ülést.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) A meghívót legalább az ülés megkezdése előtt 4 nappal, elektronikus úton kézbesíteni kell.

     Az elektronikus úton történő kézbesítés tényéről a meghívottakat telefonon is értesíteni kell.

(5) Soron kívüli ülésen csak az összehívásra okot adó napirendi pont(ok) tárgyalható(k).

Közmeghallgatás

18. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői  a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz a helyi közügyeket érintő kérdéseket intézhetnek, illetőleg javaslatokat tehetnek. A felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

(3) A közmeghallgatás helyét, idejét és az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgyköröket a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni.

(4) A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozta.

(5) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a város honlapján, városháza hirdetőtábláján, és a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(6) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl. az éves költségvetés koncepciója, egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv stb.).

(7) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület üléséről készülő jegyzőkönyv elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(8) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a meg nem válaszolt közügyeket érintő kérdést és javaslatot meg kell vizsgálni és a kérdezőnek 15 napon belül írásban választ kell adni. Erről és a soron következő képviselő-testületi ülés tájékoztatásáról a jegyző gondoskodik.

Az ülések nyilvánossága

19. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A lakosságot az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a testületi ülést legalább hat nappal megelőzően a helyi televízió és a városi honlap útján tájékoztatni kell.

(3) Az előterjesztések előzetes megismerésének lehetővé tétele érdekében – a zárt ülési előterjesztések kivételével – valamennyi előterjesztést az Önkormányzati Hivatal Titkárságán rendelkezésre kell bocsátani, valamint a város honlapján egyidejűleg közzé kell tenni.

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(5) Az állampolgároknak a képviselő-testület kérdést, hozzászólást engedélyezhet.

A képviselő-testület üléseire meghívandók köre

20. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain és jegyzőjén kívül meg kell hívni

a) Teljes körű tanácskozási joggal:

    aa) az egyéni választókerületi országgyűlési képviselőt,

    ab) a kisebbségi önkormányzat képviselőjét,

    ac) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

b) adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

    ba) az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét,

    bb) azt a személyt, szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

(2) Tanácskozási jog nélkül meg kell hívni valamennyi előterjesztés megküldésével

a) a helyi média képviselőit,

b) a megyei sajtó képviselőjét,

c) a helyi pártok vezetőit.

(3) Tanácskozási joggal, vagy anélkül meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester, bizottsági előterjesztés esetén a bizottság elnöke szükségesnek tart.

A képviselő-testület ülésének napirendje

21. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A munkatervben nem szereplő javaslatok megtárgyalásáról, napirend elhagyásáról, felvételéről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirend elfogadása után annak visszavonására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel – legkésőbb a határozathozatalig – hozott döntése alapján van lehetőség.

(4) A napirend elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület – az elhalasztás indokolását követően – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.

Sürgősségi indítvány

22. §

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. Sürgősségi indítvány beadható valamely előterjesztés vagy önálló indítvány soron kívüli, továbbá az üléstervben előirányzottnál korábban történő tárgyalása végett.

(2) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülés napirendjének elfogadásáig tehető. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselőcsoport képviseletében a frakcióvezető, a képviselők, a jegyző, a részönkormányzat testülete, a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete.

(3) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

(4) A képviselő-testület egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(5) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

Visszatérő napirendek

23. §

A polgármester a képviselő-testület ülésén beszámol:

a) a negyedévet követő első ülésen a feladatot meghatározó, illetve intézkedést tartalmazó határozatokról, kivéve, ha a képviselő-testület más beszámolási időpontot határoz meg,

b) a képviselő-testület két ülése között végzett tevékenységéről,

c) a két ülés közti időszakban átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

d) az interpellációk intézéséről.

A képviselő-testület ülésének vezetése

24. §

(1) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. Akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester, annak távollétében a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke (a továbbiakban: ülést vezető) hívja össze és vezeti.

Az ülést vezető munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévőkről, a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartalma alatt folyamatosan ellenőriz.

Határozatképesség esetén előterjeszti a sürgősségi indítványt, majd javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(3) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(4) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során a bizottság, a képviselőcsoport, vagy bármely települési képviselő kezdeményezésére maximum 30 perces tárgyalási szünetet rendelhet el, maximum 30 perccel meghosszabbítható.

(5) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata.

Az ülést vezető

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket, gondolatokat fogalmaz meg, illetve használ,

b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

c) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.

e) súlyos, vagy ismétlődő rendbontás esetén javaslatot tehet arra, hogy az érintettet egy további ülésről zárják ki. Ebben az esetben a testület vita nélkül határoz. A kizáráshoz a jelenlevő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(6) Az (5) bekezdés d-e) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén pedig kötelezheti az érintetteket, vagy az egész hallgatóságot a terem elhagyására.

(8) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

25. §

Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad és elnöki összehívásra folytatódik.

A felszólalások típusai

26. §

A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

a) napirend előtti felszólalás

b) a napirendhez kapcsolódó kérdés és felszólalás

c) interpelláció

d) kérdés

e) személyes megjegyzés

f) közérdekű bejelentés, javaslat.

Napirend előtti felszólalás

27. §

(1) A napirendben nem szereplő helyi jelentőségű ügyben a napirendek tárgyalása előtt a felszólalás tárgyát és okát megjelölve a képviselőcsoport nevében annak vezetője (távollétében: helyettese) legfeljebb 5 percben felszólalásra jogosult.

(2) A felszólalás felett vitának és határozathozatalnak nincs helye.

Napirendhez kapcsolódó kérdés és felszólalás

28. §

(1) A képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak a napirendhez való kérdezési és hozzászólási szándékukat a képviselő-testületi ülést levezető elnöknek jelzik.

A felszólalásra az ülést levezető adja meg a szót a jelentkezés sorrendjében.

(2) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(3) Egy hozzászólás ideje legfeljebb 5 perc, ismételt szókérés esetén 3 perc.

E rendelkezés nem vonatkozik a polgármesterre, alpolgármesterre, képviselőcsoportok vezetőjére (4 fős frakció esetén).

(4) Bármely felszólaló a felszólalási idejének lejártakor kérheti annak adott idejű meghosszabbítását. Ez ügyben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Interpellációk

29. §

(1) A napirendek megtárgyalása után a helyi képviselők az ülésen szóban 5 perc időtartamban, vagy írásban interpellációkat terjeszthetnek elő. Felszólalásának minősítéséről (interpelláció vagy kérdés) a képviselő maga dönt, kétség esetén a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Az interpelláció a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe és a települést érintő ügyben valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságaihoz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz.

(3) Az interpellációra a képviselő-testületi ülésen szóban, illetőleg – a szóbeli válasz el nem fogadása esetén vagy ha a válaszadáshoz további információ beszerzése szükséges – az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni az interpellálónak. Az írásbeli válaszról minden képviselőt tájékoztatni kell.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról – az interpelláló képviselő nyilatkozata után – jelenlétében a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ha a választ nem fogadja el, vagy a felvetés kivizsgálására van szükség, akkor az interpelláció vizsgálásával megbízza a polgármestert, illetve az illetékes bizottságot, vagy e célból eseti bizottságot hoz létre. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt – igénye esetén – be kell vonni. Ilyen esetben az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő képviselő-testületi ülésen kerül sor.

Kérdés

30. §

A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után – 2 perc időtartamban szóban vagy írásban – a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

Kérdés minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre stb. vonatkozó tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe és nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

Személyes megjegyzés

31. §

(1) A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést – legfeljebb 3 perces időtartamban – a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.

(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy – ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban – az ülésen csak egy alkalommal tehet.

Közérdekű bejelentés, javaslat

32. §

A települési képviselő az interpellációk és kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehet 2 perces időtartamban.

A vitavezetés szabályai

33. §

(1) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Napirendenként elsőként a napirendi pont előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.

(3) Az első hozzászólás joga a bizottság előadóját illeti meg.

(4) Az önkormányzati rendelettervezetek tárgyalása – a képviselő-testület esetenkénti döntésétől függően – történhet paragrafusonként, fejezetenként, illetőleg az egész tervezetre kiterjedően.

(5) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.

(6) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(7) A határozati javaslatot az előterjesztő, a módosító javaslatot pedig a képviselő a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.

(8) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

III. Fejezet

A döntéshozatal szabályai

34. §

A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elhatározhatja, hogy egyes ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.

35. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető maximum

     30 percre az ülést felfüggesztheti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

(3) A képviselők igenlő vagy ellenszavazattal, illetőleg tartózkodással vehetnek részt a szavazásban.

(4) A döntés meghozatalához a minősített többségre (képviselők számához viszonyított több mint fele)

     való konkrét utalás hiányában a jelenlevő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges.

(5) Minősített többség szükséges az alábbi ügyek eldöntéséhez

a) a képviselő-testület költségvetésének megállapításához, módosításához, zárszámadásának elfogadásához, a munka- és gazdasági programjának, valamint a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,

b) a településrendezési terv elfogadásához,

c) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet szerint,

d) közalapítvány alapító okiratának módosításához, közalapítványi forrás átvételéhez és átadásához,

e) kötvénykibocsátáshoz,

f) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek megállapításához, használatuk szabályozásához, kitüntetés adományozásához,

g) helyi népszavazás kiírásához,

h) név szerinti szavazás elrendeléséhez,

i) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

j) továbbá minden kérdésben, ahol a minősített többséget törvény előírja.

A szavazás módja

36. §

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza.

     Nyílt szavazás a név szerinti szavazás és a lépcsőzetes szavazás is.

(3) A szavazás módját – ha törvény másként nem rendelkezik – képviselői kezdeményezés

     alapján meg lehet változtatni.

37. §

(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik helyi képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni.

A szavazás eredményének megállapítása után az ülésvezető kihirdeti a határozatot.

(3) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellenszavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

38. §

(1) A képviselő-testület név szerinti szavazást köteles elrendelni, ha

a) azt a törvény előírja,

b) az önkormányzati képviselők egynegyede kéri

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a tagok nevét, s a jelenlevő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodás”-sal szavazhatnak.

(4) A szavazás eredményét tartalmazó hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

39. §

(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás és kitüntetés, cím adományozása ügyében – amennyiben több személyre (jelöltre) történik szavazás – lépcsőzetes szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy a javaslatban szereplő valamennyi személyre szavaznak, és az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb igen szavazatot kapott személy(ek) kiesnek. Nincs további forduló, illetőleg szavazás ha a legtöbb szavazatot kapott jelölt a szükséges minősített többséget megkapta.

(2) Alternatív határozati javaslatokat külön-külön kell szavazásra bocsátani. A legkevesebb szavazatot kapó javaslatot a következő szavazási körben már nem kell szavazásra bocsátani. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.

40. §

(1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság legalább 3 tagja bonyolítja le.

(3) A szavazás szavazólapon, szavazóhelyiségben és urna igénybevételével történhet.

(4) A Jogi és Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás eredményét,

d) a jegyzőkönyvvezető nevét,

e) a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.

Szavazategyenlőség

41. §

(1) Szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha

a) nyílt szavazásnál az igen és nem szavazatok száma megegyezik

b) titkos szavazásnál a javaslat mellett és ellene leadott szavazatok száma megegyezik.

(2) Nyílt és titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésén újból határoz.

Az önkormányzati döntések

42. §

(1) A képviselő-testület döntése:

a) önkormányzati rendelet,

b) határozat,

c) határozathozatal nélküli tudomásulvétel vagy egyetértés lehet.

Határozathozatal

43. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A képviselő-testület alakszerű határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja, a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésekben,

b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben az átruházott hatásközben hozott döntés, a két ülés közötti tevékenységet tartalmazó beszámoló és a napirend elfogadásáról szóló döntések kivételével

c) tájékoztató anyagokról, a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

44. §

(1) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(2) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, az ok felmerülésekor a képviselő-testülettől kell kérni a határidő módosítását.

(3) A képviselők a határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően elektronikus úton kapják meg.

(4) A lakosság tájékoztatása céljából a határozatokat a városi honlapon közzé kell tenni, a személyes adatok védelmére és a közérdekű adatok nyilvánosságára figyelemmel.

A rendeletalkotás

45. §

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

a) a polgármester, alpolgármester,

b) a települési képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a képviselőcsoport,

e) a jegyző,

f) az erre irányuló népi kezdeményezés.

(3) Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester, vagy a jegyző az indítványt a képviselő-testületnek nyújtja be.

(4) A lakosság széles körét érintő rendelettervezeteket az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés előtt szakmai vitára kell bocsátani, indokolt esetben közmeghallgatás elé kell utalni, illetve két fordulóban kell tárgyalni. E kérdésben a képviselő-testület előzetesen dönt.

(5) A rendelettervezeteket a Jogi és Ügyrendi Bizottság és a témája szerint illetékes bizottság előzetesen megvitatja.

(6) A tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

46. §

A rendelettervezetet a képviselő-testület által kijelölt bizottság, a polgármester, a jegyző (aljegyző), irodavezető, referens a 13.§ (2) bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően terjeszti a képviselő-testület elé.

47. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2)  A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés a hirdetménynek az Önkormányzat Hivatalának helyiségében levő hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik. A kifüggesztés időtartama 30 nap. A hirdetmény tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, a hatálybalépés időpontját, a rendelet teljes szövegének megtekintési lehetőségére vonatkozó információkat.

(3) A kihirdetés napja az erre vonatkozó hirdetmény kifüggesztésének időpontja.

(4) A kihirdetésről szóló hirdetményt az irattárban is el kell helyezni a rendelettel együtt. A rendeletre fel kell jegyezni a közszemlére tétel és levétel napját.

48. §

Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetbe foglalásáról – a módosítással egyidejűleg – a jegyző gondoskodik.

49. §

(1) A rendeleteket meg kell küldeni az érintett szervezeteknek és intézményeknek.

(2) Az egységes szerkezetbe foglalt rendeleteket a városi honlapon történő elhelyezéssel, valamint a testület által esetenkénti döntéssel meghatározott formában is ismertetni kell a lakossággal.

50. §

(1) Az önkormányzati rendeletek hatályosságáról, hatályosulásáról a jegyző gondoskodik. A rendeletek hatályosságát és hatályosulását az illetékes bizottságok is figyelemmel kísérik és szükség esetén intézkedést kezdeményeznek.

(2) A rendeletek hatályosulásáról a képviselő-testületet, annak esetenkénti döntései szerint tájékoztatni kell.

A képviselő-testületi döntések jelzése, nyilvántartása

51. §

(1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) Az önkormányzati rendeletek jelzése:

............./……......(...hó....nap) önkormányzati rendelete

(sorszám)(évszám)

A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.

b) Az önkormányzat határozatainak jelzése:

.........../……....(...hó...nap) számú képviselő-testületi határozat

(sorszám) (évszám)

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

(2) A rendeletekről és az alakszerű határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

52. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésein elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni. A hangfelvételeket 6 hónapig kell megőrizni, melyet a települési képviselő kérésére részére át kell adni.

(2) A képviselő-testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből:

a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni,

b) egy példányt meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal vezetőjének.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv. 52.§.(1) bekezdésén túl

a) a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévők nevét,

b) az ülésen megjelent érdeklődők számát,

c) az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy

a) valamely hozzászólás,

b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

    A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.

(5) A hozzászóló és indítványtevő – a testület hozzájárulása nélkül – kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

(6) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(7) A jegyzőkönyv eredeti és a megyei kormányhivatal vezetőjének megküldött példányához mellékelni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti íveket,

c) a névszerinti szavazásról készült névsort,

d) írásbeli előterjesztéseket,

e) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat, kérdéseket,

f) az elfogadott rendeletet, azok egységes szerkezetbe foglalt változatát,

g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

(8) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyvet a városi honlapon közzé kell tenni.

53.§

(1) A választópolgárok az Önkormányzati Hivatalban – hivatali dolgozó jelenlétében – betekinthetnek a képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe. A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről másolat kérhető. A másolás költségét – az önkormányzati képviselőket kivéve – a kérelmező köteles megtéríteni.

(2) A jegyzőkönyv szövegével egyet nem értő képviselő kérheti a jegyzőtől az ülést követő 6 hónapon belül a jegyzőkönyv kiigazítását, aminek megtagadása esetén a jogosságról – ha ezt az érintett kéri – a hangfelvételt is felhasználva a Jogi és Ügyrendi Bizottság dönt.

54. §

(1) A zárt ülésről készített külön jegyzőkönyvbe és mellékleteibe a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az ülés jegyzőkönyvvezetője, meghívása esetén az érintett a rá vonatkozó rész tekintetében, és a véleményezési körébe tartozó ügyek tárgyalásakor a könyvvizsgáló tekinthet be.

(2) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

55. §

A jegyzőkönyv és a hangfelvétel elkészítéséről, kezeléséről, megsemmisítéséről a jegyző gondoskodik.

IV. Rész

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

                     A települési képviselő vagyonnyilatkozata

56.§

A vagyonnyilatkozatot a Jogi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A települési képviselő vagyonnyilatkozatát az Önkormányzati Hivatalban a Jogi és Ügyrendi Bizottság által – tagjai közül – kijelölt két személynek adja át. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

A képviselők jogai és kötelességei

57. §

(1) A települési képviselő főbb jogai:

 a választópolgárok véleményének kikérése, tájékoztatása céljából fórumokat hívhat össze az Önkormányzati Hivatal ügyviteli, tárgyi közreműködésével.

(2) A települési képviselő főbb kötelezettségei:

a) olyan magatartást kell tanúsítania, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

b) a képviselő-testület döntésének megfelelően részt kell vennie a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkot meg kell őriznie. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) kapcsolatot kell tartania a választókörzetének polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

(3) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület, illetőleg a bizottság ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távolmaradónak minősül.

(4) A képviselő-testület tagja a Mötv. szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó tárgyhavi illetménye, tiszteletdíja 10 %-kal csökken.

A képviselők díjazása, költségtérítése

58. §

(1) A képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kieső jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A térítés összege a ténylegesen kieső kereset.

(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak járó tiszteletdíjról és juttatásról külön rendeletben rendelkezik.

Képviselőcsoportok

59. §

 (1) A képviselők tevékenységük összehangolásához társadalmi, politikai, illetőleg bármely más csoportképző elvek alapján képviselőcsoportot (frakció) hozhatnak létre.

(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport megalakulását 15 napon belül a polgármester részére írásban be kell jelenteni.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a képviselőcsoport elnevezését,

b) vezetőjének, a helyettesnek, egyéb tisztségviselőinek nevét,

c) tagjainak névsorát.

(5) A képviselőcsoport megszűnését a polgármester részére a képviselőcsoport vezetője a soron következő testületi ülésig köteles bejelenteni.

(6) A képviselőcsoportok belső ügyrendjüket maguk határozzák meg.

(7) Képviselőcsoportot legkevesebb 4 képviselő alakíthat, annak csak képviselő lehet a tagja.

(8) A képviselőcsoport nevében választott vezetője távolléte esetén helyettese jár el.

V. Rész

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottság jogállása

60. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére, rendeletben és határozatban átruházott jogkörben döntések meghozatalára állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

(3) A polgármester, az alpolgármester, illetve a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(4) A bizottság elnökének és tagjainak személyére bármelyik képviselő, a polgármester, a társadalmi és érdekképviseleti szervek tehetnek javaslatot.

(5) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.

(6) A bizottság elnökének és tagjainak visszahívásához minősített többség kell.

(7) A bizottság tagjainak jogállását a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló törvény, valamint e rendelet határozza meg.

61. §

(1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat a megjelölt összetétellel (képviselő + nem képviselő tagok) hozza létre:

(2) A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.

62. §

(1) Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.

(2) Az I. fokú döntésben részt vett bizottsági tagok az ügy II. fokú elbírálásában nem vehetnek részt.

Az állandó bizottságok feladat és hatásköre

63. §

(1) Az állandó bizottság általános feladatai

a) ellátja az átruházott hatásköröket,

b) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja a feladatkörébe tartozó ügyeket, azokat véleményezi, illetőleg állást foglal,

c) a képviselő-testület elé terjeszti az általa meghatározott előterjesztéseket, bizottsági állásfoglalásokat,

d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

e) ellenőrzi – feladatkörében – az Önkormányzati Hivatal testületi döntést előkészítő és végrehajtást szervező munkáját, szükség esetén kezdeményezi a polgármester intézkedését,

f) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(2) Az egyes bizottságok főbb feladatai:

a) Jogi és Ügyrendi Bizottság

- vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit,

- gyakorolja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat,

- figyelemmel kíséri és ellenőrzi a hatósági ügyintézést, az Önkormányzati Hivatal és az

  érintett intézmények működését

- ellátja a szavazatszámláló bizottság tagjainak megválasztásával kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület által      

  meghatározott időszakban,

- vizsgálja az SZMSZ hatályosulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez,

- véleményezi a képviselő-testületi rendelettervezeteket,

- ellenőrzi a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézését,

- véleményezi a hivatal munkájával, szervezetével kapcsolatos előterjesztéseket, pályázatokat,

- vizsgálja (ellenőrzi) és nyilvántartja a települési képviselők és a polgármester által benyújtott vagyonnyilatkozatokat,   

  tapasztalatairól a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet,

- figyelemmel kíséri az uniós jogszabályok magyarországi bevezetését és annak hatását az önkormányzat működésére,

- javaslatot tesz a polgármester munkabérére, jutalmazására,

- véleményezi az alpolgármester tiszteletdíjára vonatkozó polgármesteri javaslatot,

- ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

b) Pénzügyi, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság

- véleményezi az önkormányzatnál és intézményeinél az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves,

  háromnegyed éves tervezetet, továbbá a zárszámadást,

- figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás   

  alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

- vizsgálja a hitelfelvétel indokait és a gazdálkodási megalapozottságát, ellenőrizteti a pénzkezelési szabályzat

  megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesülését,

- kezdeményezi – szükség esetén – önkormányzati biztos kirendelését,

- figyelemmel kíséri az előirányzat módosítási átruházott hatáskör gyakorlását.

- véleményezi a testület elé kerülő városfejlesztéssel, foglalkoztatással és ellátással kapcsolatos

  előterjesztéseket, pályázatokat

- figyelemmel kíséri és ellenőrzi a költségvetésben meghatározott fejlesztési feladatok megvalósítását,

- javaslatokat dolgoz ki a lakossági ellátás és foglalkoztatás javítására,

- véleményezi a jelentősebb beruházási programokat és lakossági ellátást, foglalkoztatást érintő más döntési tervezeteket,

- kezdeményezi – ha szükségesnek látja – a fejlesztési terv módosítását,

- véleményezi a rendezési tervet és annak módosításait,

- ellenőrzi az épített környezet védelmével kapcsolatos tevékenységet, beszámolót kérhet a tervekről és a

  feladatok végrehajtásáról,

- véleményezi a testület elé kerülő természeti környezetvédelemmel kapcsolatos előterjesztéseket,

  valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos terveket,

- kezdeményezi a környezetvédelmi program módosítását,

- részt vesz a helyi értékvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában,

- véleményezi a közterületek rendjével, tisztaságával, parkosításával kapcsolatos előterjesztéseket, beszámolót kérhet a 

  tervekről és a feladatok végrehajtásáról,

- véleményezi a városban működő közszolgáltatási tevékenységekkel (tömegközlekedés, víz, szennyvíz,

  kéményseprő, hulladékgyűjtés, temetőüzemeltetés stb.) kapcsolatos előterjesztéseket, javaslatot tesz

  a feladatellátás javítására irányuló szervezési, jogalkotási feladatok elvégzésére,

- véleményezi a GAMESZ zöldterületek gondozásával, tisztántartásával, a parkok és műtárgyaik

  karbantartásával kapcsolatos előterjesztéseit,

- együttműködik a hegyközséggel, valamint megadja e szervek tevékenységéhez szükséges tájékoztatást.

- kikéri a véleményét és érdemi választ ad a hegyközségi szervezet számára a hegyközséget érintő önkormányzati rendelet meghozatalát megelőzően,

- közreműködik a környezeti ismeretek terjesztésében és fejlesztésében,

- közreműködik a területén levő műemléki értékek felkutatására, számbavételére és értékelésére irányuló

  országos tudományos adatgyűjtő és dokumentációs munkálatokban.

- együttműködik a műemlékvédelem terén működő társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal,

- támogatja a települések múltjának és hagyományainak feltárására irányuló társadalmi tevékenységet,

- kezdeményezheti a területén levő és műemléki oltalmat érdemlő értékek védetté nyilvánítását, illetőleg a

  védettség megszüntetését,

- javaslatot tesz a területén levő és helyi védettség alatt nem álló, de a település sajátos jellegének

  megőrzésében helyi jelentőséggel bíró építészeti és településszerkezeti értékek védelmére,

  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően,

- együttműködik a civil és társadalmi szervezetekkel a helyi értékvédelem érdekében.

- véleményezi a belvíz-védekezési terveket.

- emléktábla elhelyezésének engedélyezéséről, valamint a megszüntetés kezdeményezéséről véleményt nyilvánít.

c) Oktatási és Közművelődési Bizottság

- véleményezi a testület elé kerülő művelődési és oktatási témájú előterjesztéseket, pályázatokat,

- figyelemmel kíséri az oktatási, közművelődési intézmények munkáját,

- segíti a helyi oktatási és kulturális koncepció kialakítását és megvalósítását,

- vizsgálja az intézmények működési feltételeinek biztosítását,

- ellenőrzi a közművelődési tervben meghatározott feladatok megvalósítását,

- véleményezi az intézményhálózat fejlesztési, felújítási terveit,

- védi a nem önkormányzati tulajdonú épületen lévő művészeti alkotásokat, új elhelyezés esetén véleményezési joga van.

d) Egészségügyi és Szociális Bizottság

- véleményezi a testület elé kerülő egészségügyi és szociális témájú előterjesztéseket, pályázatokat,

- figyelemmel kíséri az egészségügyi és szociális feladatot ellátó intézmények munkáját,

- véleményezi az egészségügyi és szociális intézményhálózat fejlesztésére vonatkozó terveket,

- segíti az egészségnevelési feladatok végrehajtását,

- vizsgálja az időskorúakról történő gondoskodásra vonatkozó feladatok ellátását,

- javaslatokat dolgoz ki az egészségügyi és szociális ellátás javítására, korszerűsítésére.

e) Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sport Bizottság

- véleményezi a testület elé kerülő ifjúságpolitikai és sporttémájú előterjesztéseket, pályázatokat,

- figyelemmel kíséri a város sportéletét,

- segíti a helyi ifjúságpolitikai és sportkoncepció kialakítását és megvalósítását,

- vizsgálja a sportlétesítmények működési feltételeinek biztosítását,

- véleményezi a sportlétesítmények fejlesztési- és felújítási terveit,

- közreműködik az ifjúságpolitikai feladatok meghatározásában és segíti annak megvalósítását,

- felügyeli az idegenforgalmi, és turisztikai fejlesztési koncepció végrehajtását, valamint véleményezi

  a kapcsolódó előterjesztéseket, pályázatokat,

- együttműködik az illetékességi területén tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel,

- emléktábla elhelyezésének engedélyezéséről, valamint a megszüntetés kezdeményezéséről véleményt nyilvánít.

A bizottság ülései

64. §

(1) A bizottság üléseinek alapja a 12. § (1) bekezdésében megjelöltek szerinti munkaterv. A bizottság a munkatervben szereplő üléseken kívül szükség szerint is ülésezhet. Az ülésre meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt, valamint a képviselőcsoport vezetőket.

(2) A munkaterv elkészítésére, a napirendi pontok meghatározására a 12. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyidőszak fő feladatait,

b) az ülések tervezett időpontját, napirendjét és az előterjesztés módját,

c) a napirendek előadóját, az előterjesztések elkészítésének idejét,

d) a napirendhez meghívottak körét.

(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak.

(4) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az együttes ülést az érdekelt bizottságok elnökei hívják össze és az általuk megbízott elnök vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit a bizottság által megbízott képviselő veszi át.

(5) A bizottság elnöke, illetve elnökök kötelesek összehívni a bizottságot

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester (alpolgármester) indítványára,

c) a bizottsági tagok legalább 1/3-dának indítványára.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság az indítványt a legközelebbi ülésen köteles napirendre tűzni, amelyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni. Az indítványozó távollétében az indítványt megtárgyalni nem lehet.

(7) A bizottság ülésére – a tagokon kívül – meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tart(anak.)

(8) A képviselőket az ülés előtt 6 nappal tájékoztatni kell a bizottság ülésének időpontjáról és napirendjéről. Az alpolgármester, a képviselőcsoport vezetők részére minden bizottsági ülés anyagát meg kell küldeni.

(9) A bizottság képviselő tagjai, a polgármester, az alpolgármester, a képviselőcsoport vezetők, a jegyző és a szervezeti egységek vezetői részére a bizottsági ülések meghívóját és a napirendek anyagait elektronikus úton, az e célra létrehozott, névre szóló címen kell eljuttatni a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. A bizottság nem képviselő tagjai számára a bizottsági előterjesztéseket választásuk szerint írásban kell kézbesíteni, vagy elektronikus elérhetőség esetén, elektronikusan továbbítani. A bizottság nem képviselő tagját erről nyilatkoztatni kell.

(10) A bizottság, illetve az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több a mint fele jelen van. Határozatot egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák.

(11) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármelyik bizottság ülésén.

(12) A bizottság munkájába szakértőt is bevonhat.

(13) A bizottság tevékenységéről ciklusonként beszámol a képviselő-testületnek. A beszámolás időpontját a képviselő-testület munkatervében önálló napirendként kell meghatározni.

(14) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés idejét, a jelenlevő és távol maradt bizottsági tagokat, a tanácskozási joggal megjelenteket, a napirendeket és előadók megnevezését, az elhangzott kérdések, hozzászólások és válaszok rövid ismertetését bizottságonként külön-külön, a döntést, valamint külön kérésre a kisebbségi véleményt.

(15) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

…………./………..(…hó…nap) számú bizottsági határozat

 (sorszám) (évszám) (a határozat meghozatalának időpontja)

(16) A bizottság állásfoglalását, javaslatát a bizottság elnöke megküldi a polgármesternek, aki a szükséges intézkedést megteszi és erről tájékoztatja a bizottság elnökét.

(17) Bármely képviselő kezdeményezheti a képviselő-testületnél a bizottsági döntés felülvizsgálatát.

 (18) Az ügyviteli feladatokat az Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt bizottsági titkár segíti. A titkár feladatai:

a) elkészíti a képviselő-testület munkaterve, valamint a beérkezett javaslatok alapján a bizottság munkatervét,

b) gondoskodik az elnök jóváhagyását követően az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról,

    és kiküldéséről,

 c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából,

d) az átruházott hatáskörben hozott határozatokat 8 napon belül a jegyzőnek továbbítja, aki törvényességi

    ellenőrzés után megküldi a polgármesternek, felfüggesztési jogának esetleges gyakorlása végett,

e) az együttes bizottsági ülések megszervezésében az érintett bizottságok titkárai egymással együttműködnek.

(19) A bizottság ülésének nyilvánosságára a képviselő-testület ülésének nyilvánosságára vonatkozó szabályok az irányadók.

(20) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati (üzleti) titkot megőrizni.

(21) A Pénzügyi, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság ülése közbeszerzései eljárás esetén soron kívül összehívható. A meghívót az ülés szükségességének tudomásra jutását követően azonnal, elektronikus úton kézbesíteni kell. Az elektronikus úton történő kézbesítés tényéről a meghívottakat telefonon is értesíteni kell.

Az ideiglenes bizottság

65. §

(1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására

     ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

     A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület a megalakításakor határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízása, feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) Összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

Munkacsoport

66.§

(1) A képviselő-testület feladatai ellátása során egy-egy feladat elvégzésére munkacsoportot (ad hoc bizottságot) hoz létre.

(2) A munkacsoport (ad hoc bizottság) összetételére, működésére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok.

V. Rész

A TANÁCSNOK

67. §

(1) A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. A tanácsnok konkrét feladatkörét a képviselő-testület – a tanácsnok megválasztásakor – határozatban határozza meg.

(2) A településrészi önkormányzat vezetőjét (elnökét) – jelen rendeletben a településrészi önkormányzat vezetőjére előírt feladatkörrel – megilleti a tanácsnok tisztsége abban az esetben, ha a településrészi önkormányzat vezetője nem tölt be – a jelen rendelet 60. § (2) bekezdésében meghatározott – bizottsági elnöki tisztséget. A tanácsnoki tisztségnek a településrészi önkormányzat vezetője részére történő odaítéléséről a képviselő-testület külön határozattal dönt.

(3) A tanácsnok döntést előkészítő, és döntés végrehajtását szervező, összehangoló, ellenőrző funkciót tölt be a képviselő-testület által meghatározott ügyben.

(4) A tanácsnok a képviselő-testületnek alárendelt. A tanácsnok az önkormányzati bizottságokkal együttműködik, a feladatkörébe tartozó ügyekről – kérés alapján – a bizottságokat tájékoztatni köteles.

(5) A tanácsnok együttműködik a polgármesterrel, az Önkormányzati Hivatallal és mindazokkal a személyekkel, és szervekkel, akikkel feladatának ellátása szükségessé teszi.

(6) A tanácsnok a képviselő-testületnek a végzett munkájáról – igény szerint – beszámolni köteles.

(7) A tanácsnok által felügyelt feladatkörrel kapcsolatos előterjesztés csak az érintett tanácsnok ellenjegyzésével terjeszthető a képviselő-testület elé.

VII. Rész

A településrészi önkormányzat

Településrészi önkormányzat testületének megválasztása

68. §

(1) A településrészi önkormányzat tagjait, elnökét az érintett településrész választópolgárainak jelölése alapján a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Képviselő-testület választja meg.

(2) A településrészi jelölőgyűlést – a képviselő-testület alakuló ülését követő 45 napon belüli időpontra – a polgármester hívja össze, és vezeti. A jelölőgyűlésre a településrészi önkormányzati képviselőket meg kell hívni.

(3) A jegyző a jelölőgyűlést megelőző nyolc nappal a jelölőgyűlés helyét és idejét a helyben szokásos módon közzéteszi. A jelölőgyűlés törvényességi felügyeletét a jegyző látja el.

69. §

(1) A jelölőgyűlésen minden a településrészen lakó – vagy tartózkodási hellyel rendelkező – választópolgár ajánlhat jelöltet, illetve jelöltként állítható. A helyben lakás tényének igazolására az általános képviselőválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A jelölőgyűlésen az (1) bekezdés szerinti résztvevők a jelöltek személyére ajánlásokat tesznek, amelyet a jelölt személy elfogadó nyilatkozatát követően a jelölőgyűlés vezetője egyenként megszavaztat. Jelölt az lesz, akit a jelenlévők több mint fele támogat.

(3) A (2) bekezdés alapján összeállított betűrendes névsorban szereplő személyekre a jelölőgyűlésen az (1) bekezdésben résztvevők nyílt vagy titkos szavazással szavaznak, titkos szavazás tartásához a jelenlévők több mint felének támogatása szükséges.

(4) Nyílt szavazás lefolytatásakor a jelölőgyűlés vezetője egyenként felteszi szavazásra az ajánlott személyek nevét. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(5) Titkos szavazás lefolytatására az (1) bekezdés szerinti résztvevők háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot hoznak létre, akik maguk közül elnököt választanak. Az elnök a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyv alapján hirdeti ki a jelöltekre leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát.

(6) A (5) bekezdésben rögzített szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik, az általános képviselőválasztásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

70. §

(1) A jelöltekről a jelölőgyűlés vezetője jegyzéket készít, amely tartalmazza:

a) a jelölt nevét, lakcímét, születési idejét;

b) a kapott szavazatok számát.

(2) A jegyzéket a kapott szavazatok számának csökkenő sorrendjében kell összeállítani.

(3) A jegyzéket és a jelölőgyűlés jegyzőkönyvét a jelölőgyűlés jegyzőkönyvvezetője három munkanapon belül megküldi a polgármesternek.

(4) A jegyző törvényességi véleményével a polgármester előterjesztést nyújt be a soron következő Képviselő-testület ülésére a településrészi önkormányzat testülete tagjainak megválasztása érdekében.

71. §

A településrészi önkormányzat testületének tagjait a Képviselő-testület választja meg a jelölőgyűlés által javasolt jelöltek közül, akik a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. A megválasztott településrészi önkormányzati képviselő munkáját csak az eskütételt követően kezdheti meg.

72. §

(1) A településrészi önkormányzat testülete tagjának megbízatása megszűnik:

a) a Képviselő-testület megbízatásának megszűnésével;

b) halálával;

c) lemondással;

d) ha a lakó- vagy tartózkodási helye az érintett településen megszűnik.

(2) Ha a településrészi önkormányzat testület tagjának megbízatása megszűnik, a polgármester előterjesztést nyújt be a Képviselő-testület elé a 86. § (2) bekezdés szerinti jegyzéken soron következő jelölt megválasztása érdekében.

(3) A településrészi önkormányzat testülete megüresedett helyének betöltésére időközi jelölőgyűlést kell tartani, ha:

a) a 86. § (2) bekezdése szerinti jegyzéken nincs további megválasztható jelölt;

b) a településrészi önkormányzat testület tagjai több mint felének megbízatása egyidejűleg megszűnik.

(4) Az időközi jelölőgyűlés megtartásának rendjére a 68-71. § szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A településrészi önkormányzat szervezete és működése

73. §

(1) A képviselő-testület településrészi önkormányzatot hoz létre a gombai, a bizei, a boronkai, a horvátkúti és a gyótai városrészekben a helyi önkormányzati képviselők mandátumával azonos időtartamra.

(2) A gombai településrészi önkormányzat területe a 6. számú önkormányzati választókerület, valamint a Csokonai, Rózsa utcák által határolt terület.

(3) A településrészi önkormányzat tagjainak száma 5 fő, a gombai településrészi önkormányzat esetén 7 fő. Vezetője (elnöke) a településrészi képviselő, a gombai településrész esetén a (2) bekezdésben szereplő választókerület képviselője.

(4) A településrészi önkormányzat képviseli és védi a városrészben lakók érdekeit.

(5) A településrészi önkormányzatok részére feladataik ellátásához az anyagi eszközöket biztosítani kell. Ennek mértékét, felhasználási módját az éves költségvetési rendeletben kell meghatározni.

(6) A részönkormányzatok működésére a 64. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

74. §

(1) A településrészi önkormányzat

a) megvitathat minden olyan önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó településrészt érintő kérdést, amelyet fontosnak tart.

b) szükség szerint lakossági fórumot hívhat össze.

c) megvitatja az éves költségvetés városrészt érintő tervezetét, kialakítja álláspontját, amelyet a fórumon képvisel.

d) közreműködik azoknak a városrészi fórumoknak a megszervezésében, amelyek megtartását a város önkormányzata kezdeményezi.

e) kezdeményezheti bármely ügy képviselő-testület, vagy annak illetékes bizottsága által történő megtárgyalását. Ezt megteheti a képviselő-testületi, illetve bizottsági ülések előtt 30 nappal. A bizottságra nézve ez a kezdeményezés kötelező.

f) gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a Városi Önkormányzat hatáskörébe utal.

g) részt vesz a városrész közéleti, közművelődési eseményeinek szervezésében:

- figyelemmel kíséri a társas együttlét tárgyi, technikai és személyi feltételeinek alakulását. Javaslatot tesz azok rendszeres fejlesztésére. E feladatkörében együttműködik a Marcali Városi Kulturális Központtal.

- a helyi érdekviszonyok ismeretében, a helyi sajátosságoknak megfelelően segíti a polgári közösségek (egyesületek, alapítványok, művelődő más közösségek) létrejöttét

(2) A településrészi önkormányzat vezetője

a) szükség szerint, de évente legalább egyszer összehívja a városrészi fórumot,

b) döntés előtt véleményt nyilvánít a külön önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati ügyekben.

c) a településrészi önkormányzat munkájáról – szükség szerint, de évente legalább egyszer – beszámol a lakosságnak.

d) a képviselő-testület munkatervében meghatározott időben beszámol a településrészi önkormányzat munkájáról.

e) rendszeresen beszámol a településrészi önkormányzatnak a képviselő-testület városrészt érintő döntéseiről.

Különös feladat és hatáskör

                      75. §

(1) A településrész illetékességi területére vonatkozó képviselő-testületi döntéshez a településrészi önkormányzat véleményezési jogot gyakorol és döntést kezdeményezhet:

a) a városrendezési terv előírásainak jóváhagyása, módosítása,

b) művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezése, áthelyezése és lebontása,

c) utcák, terek elnevezése, emlékmű állítása

tekintetében.

(2) A településrész illetékességi területére vonatkozó képviselő-testületi döntéshez a településrészi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol és döntést kezdeményezhet a köztemető létesítése, bővítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése, kiürítése, újra használatba vétele ügyében.

(3) A döntési tervezet előkészítője köteles a településrészi önkormányzat álláspontjáról és indokairól a képviselő-testületet tájékoztatni.

76. §

(1) A településrész illetékességi területére vonatkozó képviselő-testületi döntésnél a településrészi önkormányzat a döntés előtt véleményt nyilvánít

a) az önkormányzati tulajdonban levő épületek és más ingatlanok elidegenítése,

b) a városrészben levő önkormányzati intézmény működésének megszüntetése, funkciójának megváltoztatása, új intézmény létesítése, vezető kinevezése (megbízása),

c) orvosi rendelés létesítése, megszüntetése, körzethatár módosítása,

d)) az önkormányzat által a nem önkormányzati tulajdonú épületen művészeti alkotás elhelyezése,

e) a területrész átadása, átvétele, cseréje,

f) a Művelődési Központ és a városrészben működő civil szervezetek között létrejött megállapodások ügyében,

g) a városrészi művelődési ház használatával kapcsolatban,

h) a városrész területén működő önkormányzati intézményben (intézmény egységben) alkalmazott dolgozó foglalkoztatásával kapcsolatban.

(2) A településrészi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon túl, más ügyekben is véleményt nyilváníthat, illetve véleménye kérhető.

(3) A döntési tervezet előterjesztője köteles a településrészi önkormányzat véleményét és indokait a döntésre jogosulttal közölni.

VIII. Rész

AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI, VEZETŐI

A polgármester

77. §

(1)A polgármestert a település választópolgárai közvetlenül választják.

(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a – Jogi és Ügyrendi Bizottság kezdeményezésére – a jogszabály keretei között határozza meg. Az egyéb munkáltatói jogokat a Jogi és Ügyrendi Bizottság gyakorolja.

(3) A polgármester megbízatását főállásban látja el, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

78. §

(1) A polgármester főbb feladatai

a) javaslatot tesz az alpolgármester tiszteletdíjára,

b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, annak széles körű nyilvánosságát,

c) tájékoztatja a város lakosságát a várospolitikai szempontból fontos és aktuális kérdésekről,

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

e) menedzseli az önkormányzat gazdálkodását,

f) gondoskodik az önkormányzat vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról,

g) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

h) gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről,

i) képviseli az önkormányzatot, szervezi munkáját, biztosítja a működés feltételeit,

j) segíti a települési képviselők, a bizottságok és a részönkormányzatok munkáját, részt vehet a bizottságok ülésein, összehívhatja a bizottságok, illetve a részönkormányzatok elnökeinek tanácskozását,

k) együttműködik a társadalmi szervekkel, egyesületekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, a városkörnyéki polgármesterekkel,

l) kapcsolatot tart a helyi pártok vezetőivel, a felsőbb szintű szervekkel, megyei képviselő-testülettel,

m) indítványozhatja a bizottság összehívását,

n) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját érinti,

o) ellátja a vezetői ellenőrzési feladatokat,

p) ellátja az átruházott hatásköröket,

q) végzi mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet hatáskörébe utal.

(2) A Hivatal irányításával összefüggő feladatokat, az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A polgármester minden héten hétfőn Marcali városban 8-11.30 óráig ügyfélfogadást tart.

Az alpolgármester

79. §

(1) Az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről – a polgármester javaslatára – a képviselő-testület dönt.

(2) A polgármester döntése alapján az alpolgármester részére az Önkormányzati Hivatal biztosítja az önálló munkavégzéshez szükséges külön helyiséget és a hozzá tartozó infrastruktúrát az Önkormányzati Hivatal központi épületében.

(3) A polgármester felkérésére az alpolgármester kapcsolatot tart az intézményvezetőkkel.

A jegyző, aljegyző

80. §

(1) A polgármester – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A jegyző ellátja a Kelevíz és Sávoly Község Önkormányzata működésével kapcsolatos jegyzői feladatokat is. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2) A jegyző fő feladatai:

a) gondoskodik a képviselő-testületek és bizottságai működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületek és a bizottságok ülésein,

c) köteles jelezni a képviselő-testületeknek, bizottságnak és a polgármestereknek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel,

d) rendszeresen tájékoztatja a polgármestereket (Marcali, Kelevíz, Sávoly), a képviselő-testületeket és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, az Önkormányzati Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,

e) döntésre előkészíti a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

f) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,

g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

h) biztosítja az ügyek törvényes, szakszerű és gyors ügyintézését,

i) szervezi az Önkormányzati Hivatal állampolgárokat tájékoztató munkáját,

j) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

k) biztosítja a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát.

(3) A jegyző minden héten hétfőn Marcali városban 8.00 – 11.30 óráig , Sávoly községben megbízottja útján minden héten munkanapokon a kirendeltségen megjelölt teljes munkaidőben, Kelevíz községben megbízottja útján minden héten kedden 8.00 – 16.00 óráig ügyfélfogadást tart.

(4) A jegyző további és részletes feladat- és hatáskörét az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

81. §

(1) A jegyzőt- távolléte esetén – az aljegyző helyettesíti.

(2) Az aljegyzői beosztás nem képez önálló munkakört

.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra -  a jegyzői feladatokat megfelelő iskolai végzettség esetén az igazgatási iroda vezetője látja el.

IX. Rész

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

82. §

(1) A képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, Kelevíz és Sávoly Község Önkormányzatával, közös önkormányzati hivatalt hoz létre Marcali Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket.

(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

83. §

(1) Az Önkormányzati Hivatal jogi személy.

(2) A Hivatal az alábbi belső szervezeti egységekre tagozódik:

a) Jegyző

b) Igazgatási Iroda

c) Szervezési Iroda (vezetője az aljegyző)

d) Műszaki és Városüzemeltetési Iroda

e) Pénzügyi Iroda

f) Intézményfenntartási és Kistérségi  Iroda

g) Mezőőri Szolgálat

h) Városi főépítész

i) Közművelődési, idegenforgalmi és turisztikai referens

j) Személyügyi és sport referens

k) Városfejlesztési és pályázati referens

l) Kisvállalkozási, fejlesztési és pénzügyi pályázati referens

m) Belső ellenőr

 (3) Az iroda megfelel az osztály elnevezésnek, ennek megfelelően az irodavezetői megnevezés az osztályvezetői megnevezésnek. Az irodavezetői munkakör vezetői beosztásnak minősül.

84. §

(1) A Hivatal munkarendje:

hétfőtől csütörtökig: 7.45-16.15 óráig

pénteken: 7.45-13.50 óráig.

Az ebédszünet hétfőtől péntekig 11.30 órától 12.00 óráig tart.

(2) A Hivatal hétfőn és pénteken teljes munkaidőben, szerdán 7.45 – 11.30, a közterület-felügyelet hétfőtől csütörtökig minden munkanapon 7.45 órától 8.45 óráig, a mezőőri szolgálat  hétfőn és szerdán 8-10 óráig tart ügyfélfogadást.

85. §

A Hivatal a tényállás tisztázása érdekében a következő önkormányzati ügyek eldöntése előtt köteles kikérni a választókerület képviselőjének, illetve nemzetiségi ügyfél esetében a nemzetiségi önkormányzat elnökének véleményét:

a) pénzbeli szociális ellátás

b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

c) választókerületet érintő közérdekű bejelentés, javaslat, panasz intézése.

86. §

(1) Az anyakönyvi eljárásban a vonatkozó ágazati törvényekben és kormányrendeletekben meghatározott esetekben és módon elektronikus úton is kezdeményezhető közigazgatási hatósági eljárás.

(2) Önkormányzati hatósági ügyben elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség.

87. §

A hivatal belső szervezeti egységeinek főbb feladat- és hatáskörét, valamint működésének további szabályait a hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.

X. Rész

A TÁRSULÁS

88. §

(1) A képviselő-testület tagja a Marcali Többcélú Kistérségi Társulásnak. Feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása a város és környéke, valamint más térségek közös érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése, kapcsolatainak erősítése céljából más önkormányzatokkal is társulhat.

(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.

(3) A társulással kapcsolatos megállapodást írásba kell foglalni, amelyet a polgármester és a jegyző készít elő, továbbá gondoskodnak annak végrehajtásáról.

(4) Az önkormányzat a következő társulásokban vesz részt:

a) Dél-Balatoni Szennyvízelvezetés és Tisztítás Megvalósítását Célzó Önkormányzati Társulás

b) Marcali Kistérség Többcélú Társulása

c) Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás

XI. Rész

EGYÜTTES TESTÜLETI ÜLÉS

89. §

(1) A társulások tagjai továbbá a közös hivatalt működtető önkormányzatok  valamennyi tag döntését igénylő,  és a társulás, illetve az önkormányzati hivatal  működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tagjai, a társulás tanácsa illetve a közös önkormányzati hivatalt működtető önkormányzatok kezdeményezhetik.

90. §

(1) Az együttes képviselő-testületi ülést az érintett képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a polgármesterek hívják össze.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás tanácsának elnöke, illetve a székhely önkormányzat polgármestere vezeti.

(3) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése – az ülés vezetését kivéve – az Mötv.-ben és a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.

(4) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(5) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testület által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza.

EGYÜTTMŰKÖDÉS A MARCALI VÁROSI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL

91. §

(1) Az Önkormányzat – együttműködési megállapodás alapján – teljes körűen biztosítja Marcali Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: RNÖ Testület) működéséhez szükséges tárgyi feltétteleket, amelynek során ingyenesen helyiséget biztosít a Polgármesteri Hivatal épületében a testületi ülések megtartásához. Az Önkormányzat biztosítja továbbá a Marcali Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete üléseinek, döntéseinek előkészítése során a személyi és tárgyi feltételeket, amelynek keretében a Jegyző közreműködik a testületi meghívók, előterjesztések, levelezések összeállításában, a jegyzőkönyv vezetésében és elkészítésében, valamint az ülésről felvett dokumentumoknak az irányadó előírásoknak megfelelő megküldésében, postázásában, illetőleg az egyéb ügyviteli teendők ellátásában (pl. nyilvántartás, iratkezelés stb.).

(2) A Jegyző részt vesz az RNÖ Testületének ülésein, amelynek során ellátja a törvényességi ellenőrzési feladatait (haladéktalanul jelzi, ha jogsértést észlel).

(3) Az Önkormányzat – együttműködési megállapodás alapján – a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez ingyenesen irodahelyiséget biztosít – a Marcali, Rákóczi u. 11. sz. alatti 55. számú, illetve a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elnökével történő megegyezés alapján más irodahelyiséget –, a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségek viselése mellett, illetőleg e költségek viseléséhez megfelelő pénzügyi támogatást biztosít.

(4) Az Önkormányzat – együttműködési megállapodás alapján – a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája útján közreműködik a költségvetés-tervezet, a költségvetési koncepció, illetőleg a zárszámadás határidőben történő elkészítésében. Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért felelősséggel nem tartozik.

(5) Az Önkormányzat – együttműködési megállapodás alapján – a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája útján közreműködik az évközi (féléves, háromnegyed-éves) beszámolók határidőben történő elkészítésében, összeállításában.

XIII. Rész

EGYÜTTMŰKÖDÉS A CIVIL SZERVEZETEKKEL

92. §

(1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) A képviselő-testület az önszerveződő közösségek képviselőjét a tevékenységi kört érintő napirend tárgyalásakor tanácskozási joggal meghívja.

(3) Az önkormányzat döntése előtt az érintett intézményi szintű reprezentatív szakszervezetekkel véleményezteti

a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint

b) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedés tervezetét.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tervezeteket, az arról történő döntés előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni véleményezésre jogosult szakszervezeteknek.

XIV. Rész

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA

Költségvetés

93. §

(1) A képviselő-testület költségvetését rendeletben állapítja meg. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

(2) A képviselő-testület a költségvetést két fordulóban tárgyalja.

(3) Az első fordulóban a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított gazdasági koncepciót kell a testület elé terjeszteni. Ebben számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét, be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá jelezni kell az egyes döntések hatásait.

(4) A második fordulóban – közmeghallgatás vagy a lakosság véleményének más módon történt kikérése után – a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a képviselő-testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat.

A tervezet elsősorban a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását és a további még vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti.

(5) A költségvetési javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a munkatervében meghatározott időpontban. Az előkészítéssel kapcsolatos feladatok elvégzéséről – a polgármester intézkedésének megfelelően – a jegyző gondoskodik.

94. §

(1) A költségvetési évet követően a zárszámadást rendelettel állapítja meg a képviselő-testület.

(2) A zárszámadás előterjesztésére – a közmeghallgatást kivéve – és előkészítésére a 110. § (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A költségvetés végrehajtásáról a város lakosságát is tájékoztatni kell.

Az önkormányzat vagyona

95. §

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az őt megillető vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzati vagyon

a) törzsvagyonra,

b) üzleti vagyonra oszlik.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

(4) A képviselő-testület a lakosságot évente egyszer tájékoztatja az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

(5) A vagyonra vonatkozó részletes szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

A gazdálkodás ellenőrzése

96. §

(1) Az Önkormányzati Hivatal az önkormányzati intézmények (költségvetési szervek) gazdálkodásának ellenőrzését a Marcali Kistérségi Többcélú Társulás keretében, a társulási megállapodásban meghatározott rendben és gyakorisággal látja el.

(2) A Pénzügyi, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság rendszeresen elvégzi az Mötv. 120.§ (1) bekezdésében előírt pénzügyi ellenőrzési feladatokat.

(3) A Képviselő-testület évente megtárgyalja az ellenőrzési ütemtervvel érintett önkormányzati költségvetési szerveknél végzett pénzügyi ellenőrzések tapasztalatait és meghatározza a további feladatokat.

(4) A Pénzügyi, Gazdasági és Környezetvédelmi Bizottság szükség szerint, de legalább a teljes tevékenységéről szóló beszámoló keretében ad számot pénzügyi ellenőrző tevékenységéről és tesz javaslatot a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére.

(5) Az Állami Számvevőszék és más ellenőrzésre jogosult szerv vizsgálatáról készült jelentést – annak készítését, illetve megküldését követő első képviselő-testületi ülés alkalmával – a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

XV. Rész

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés

97. §

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

Lakossági fórumok

98. §

(1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntésekbe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat kell szervezni.

Fontosabb lakossági fórumok:

a) közmeghallgatás,

b) településrészi tanácskozás,

c) állampolgári közösségek rendezvényei,

d) érdekegyeztető tanácskozás,

e) helyi televíziós fórum.

(2) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzati összefüggő híreknek a megyei napilapban való megjelentetése, és a helyi televízión keresztül történő tájékoztatás.

XVI. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

99. §

(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 2. számú melléklete tartalmazza az önkormányzati intézményvezetők és bizottsági tagok vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségéről szóló rendelkezéseket, e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a képviselő-testület tagjai, a bizottságok tagjai a Városi Önkormányzat intézményei és az önkormányzat által ellátott feladatok ágazati és szakfeladat jegyzékét.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2010. (XI. 26.) önkormányzati rendelete.