Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet célja Keszthely Város építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

2. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Keszthely Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.

(2)[1] Nem terjed ki a rendelet hatálya a tervpályázati eljárások szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó építési engedélyezéshez szükséges tervek, továbbá a külön jogszabályban meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építmény terveinek készítésére kiírt tervpályázaton nyertes építészeti-műszaki tervdokumentációra.

(3) E rendelet a településképi véleményezési eljárásra kell alkalmazni.

(4) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

2. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

3. § (1) E rendelet előírásai szerint – a 4. § (1) bekezdésében felsorolt területekre, illetve építési munkákra vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a)  új építmény építésére, érvényben lévő építési engedély módosítására

b) meglévő építmény – (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, az épület tömegének, homlokzatának jelentős megváltoztatásával járó illetve a településképet érintő átalakítására

irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(2) A 4. § (1)  bekezdésében felsorolt területekre építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkák – az Önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint – csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.

4. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.08.) Kormányrendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokat megelőzően,

1. az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen megvalósuló építmény jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki terveire.

2. minden, az 1. számú mellékletben jelölt területen lévő építmény építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki terveire.

3. közhasználatú építmény építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki terveire.

4. a városközpont területén a díszkivilágítási tervek, valamint jelentősebb, 200 m2-nél nagyobb területet érintő, jogszabállyal építésügyi hatósági engedélyhez kötött közterületi park-és kertépítészeti-műszaki tervekre.

5. szobor, emlékmű, díszkút jogszabállyal építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki terveire.

6. reklámfelület és/vagy önálló reklámtartó építmény jogszabállyal építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki terveire.

7. Keszthely Város közigazgatási területén lévő ingatlanra – kivéve a Gksz és a Gip jelű övezetek - tervezett, 200 m2-nél nagyobb összes nettó alapterületű építmény, vagy F+1 szintesnél magasabb, vagy 6,00 m-es építménymagasságnál nagyobb építmény a   jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki terveire.

8. a Gksz és a Gip jelű övezetek területén tervezett, 500 m2-nél nagyobb összes nettó alapterületű építmény, vagy F+1 szintes, vagy magasabb, a   jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építészeti-műszaki terveire.

1. 4 db önálló rendeltetési egységnél / gépkocsitároló nem számít ide /többet magába foglaló építményeknek jogszabállyal építési engedélyezéshez kötött építészeti-műszaki terveit

10. az eljáró építési hatóság által egyedileg kérelmezett esetekben.

3. A településképi véleményezés eljárási szabályai

5. § (1) A településképi vélemény alapját a városi főépítész szakmai álláspontja képezi. A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy - a polgármester egyetértésével - a főépítész kezdeményezheti a helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: Tervtanács) eljárását és szakmai álláspontjának megkérését.

(2) A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Amennyiben a Tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben a tervtanácsi állásfoglalást a főépítész szakmai állásfoglalása helyettesítheti.

6. § (1)[2] A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2)  A kérelemnek tartalmaznia kell

a) építtető, kérelmező nevét, címét,

b) kérelmezett építési tevékenység megnevezését,

c) építési tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,

d) 7. § (1) ben meghatározott tervdokumentációt.

(3)  A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul - határidő megjelölésével - bekéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját, vagy az 5.§ (1) bekezdésében foglalt Tervtanács szakmai álláspontját.

(4) Az önkormányzati főépítész a szakmai álláspontjának megalapozására - általa indokoltnak tartott esetben - egyeztetést kezdeményez a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályával.

(5)   A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a)    javasolja –feltétellel vagy anélkül

b)    nem javasolja ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a 7. § (1)-ben meghatározottaknak,

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a 8. §. (1) –ben foglaltakra vonatkozó szempontoknak..

(6) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a döntést előkészítő szakmai véleményt.

(7) A településképi véleményt – a kérelem beiktatásától számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek. A határidő az állásfoglalás postára adásának napját jelenti. Ha a polgármester határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

7. § (1) A tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 22. § (3) bekezdésében kell tartalmaznia.

(2) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, a benyújtandó műleírásban az eltérést indokolni kell.

4. A településképi véleményezés szempontjai

8. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a telepítés településképbe való illesztését,

b) a helyi építészeti érték és építészeti örökség védelmének érvényre juttatását,

c) mai kornak megfelelő és a jövőképet megalapozó építészeti kialakítást,

c) a településrendezési eszközöknek való megfelelést,

d) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,

e) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

f) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint

g) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítását.

Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet 2013. augusztus 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.