Zalaszentgrót Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2013. ( XI. 01.) számú önkormányzati rendelete a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztása, megszegése jogkövetkezményeiről

Zalaszentgrót Város Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokra, valamint a magatartások elkövetőivel szembeni pénzbírság kiszabásának szabályaira. Zalaszentgrót Város közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai azok a szabályok, amelyeket a Képviselő-testület jelen rendeletben annak minősít.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt –  amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek; vagy a tevékenység , mulasztás vagy jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő –  a 14. életévét betöltött természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre.

2. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt – bejelentés, vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján – hivatalbóli eljárás indítható.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatti eljárásban az elkövetőre - a fiatalkorú elkövető kivételével - közigazgatási bírság szabható ki.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatti eljárásban közigazgatási bírság kiszabására a Képviselő-testület által jelen rendeletben átruházott hatáskörben a jegyző jogosult.  A jegyző döntése ellen benyújtott fellebbezés elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt az elkövető százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelme vagy megfelelő vagyona van.

(3) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az elkövető az eljáró ügyintéző erre vonatkozó felhívására igazolja.

(4)  A cselekmény összes körülményének mérlegelése alapján, a közigazgatási bírság kiszabása kivételesen mellőzhető.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt kiszabott közigazgatási bírságot készpénz átutalási megbízáson vagy banki utalással Zalaszentgrót Város Önkormányzatának 11749053-15432443 számú pénzforgalmi számlájára kell befizetni az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül.

(6) Amennyiben a közigazgatási bírság fizetésére kötelezett bizonyítja, hogy a kiszabott bírság megfizetésének elmaradása neki nem róható fel, és hogy a rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre teljesítést, vagy az számára aránytalan terhet jelentene – kérelmére – a jegyző részletfizetést engedélyezhet.

(7) Amennyiben a közigazgatási bírság fizetésére kötelezett a közigazgatási bírságot kiszabó határozatban foglalt határidőn belül nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, úgy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(8) Az eljárás lefolytatása során a jelen rendeletben nem szabályozott a Ket. vonatkozó  rendelkezései az irányadók.

II. A KÖZÖSSÉGI EGYÜTTÉLÉS ALAPVETŐ SZABÁLYAI

A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás igénybevétele

4.§ (1) A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevétele kötelező.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatás ellátásával megbízott közszolgáltatót igénybe venni, valamint a közszolgáltatás elvégzéséhez szükséges feltételeket biztosítani.

A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás igénybevétele

5. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatás ellátásával megbízott közszolgáltatót igénybe venni, és a hulladékot a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

(2) A gyűjtőedényt úgy kell kihelyezni, hogy azzal ne akadályozza a jármű és gyalogos forgalmat, és az elhelyezés baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével ne járhasson.

(3) Az ingatlantulajdonos köteles a hulladékgyűjtő edényt – a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló helyi önkormányzati rendeletben foglaltak kivételével  – az ingatlanán tárolni.

6. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a veszélyes hulladékokat a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni, és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladékot – amennyiben annak átvételi lehetősége biztosított -, szelektíven szétválogatni, és így átadni.

(3) Az ingatlantulajdonos és az építtető, illetőleg az, akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett, köteles gondoskodni az építési törmelék elszállításáról vagy elszállíttatásáról a hulladékgyűjtő vagy kezelő telepre, vagy külön építési törmelék  lerakó helyre.

(4) Az ingatlantulajdonos - a közszolgáltató általi elszállítás céljából - a nagy darabos hulladékát a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti időben és területre helyezheti ki.

A köztisztaság, valamint a közterületek rendezettségének fenntartása

7. § Az ingatlantulajdonos gondoskodni köteles az ingatlana tisztán tartásáról, rendszeres takarításáról, rovar és rágcsáló mentesítéséről legalább olyan mértékben, hogy az ingatlan állapota az utcaképet ne rontsa, illetve társasházban a lakóközösség életkörülményeire ne gyakoroljon káros hatást.

8. §  A közterület-használó a közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használata során köteles biztosítani a használattal érintett terület közvetlen környezetének tisztán tartását, a használt közterületen élő növény- és állatvilág, valamint az ott elhelyezett építmények, berendezések, burkolatok és felszerelések állagának megóvását, és köteles gondoskodni a keletkezett hulladék jogszerű eltávolításáról.

9. §  Közterületen az utcai bútorokat, berendezéseket rendeltetésszerűen kell használni, felállítási helyükről nem mozdíthatók el.

10. § Nem szilárd burkolattal ellátott közterületen, annak állapotától függetlenül, tilos járművel közlekedni és parkolni, közterületen gépjárművet javítani, tisztítani vagy bontani.

A köztemetők és a temetkezés rendje

11. § (1) A köztemetőkbe tilos - a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt esetek kivételével - engedély nélkül behajtani.

(2) A sírhely tulajdonosa köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását rendszeresen elvégezni, rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni. 

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki a

a) a temető csendjét zavarja, a temető szabályzatban foglaltakat egyéb módon megszegi;

            b) a temetőben szerepel, vagy a szemetet nem a kijelölt helyen helyezi el.

Környezetvédelem

12. § (1) Tilos jelen rendelet 1. számú mellékletében meghatározott egészségügyi és gyermekintézmények, szociális gondozók, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint a garázstelepeken, a magasfeszültségű vezetékek alatti kiskertekben védőtávolságon belül, a véderdők és helyi védelem alatti területeken égetni.

(2) Tilos nem komposztálható vagy komposztálásra alkalmatlan avart és kerti hulladékot égetni

            a) tilalmi időszakban vagy időpontban,

b) egészséget és a környezete károsító módon,

c) kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot , így különösen műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait tartalmazó hulladékkal vegyesen.

(3) Tilos a tüzelőberendezésben nem az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot, ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot, vegyileg kezelt tűzifát égetni, vagy az égetést egyébként jelentős füsthatással végezni, és ezzel szennyezni a környezetet.

13. § (1) Tilos jelentős zajt keltő munkák, így különösen fűnyírás, fűrészelés, építőipari munkák végzése este 20 óra és reggel 7 óra között, valamint ünnepnapokon, kivéve az azonnali hibaelhárítási munkákat és a közterületek gondozása körében végzett tevékenységet.

(2) A szabad térben működtetett, szabadidős zaj- vagy rezgésforrást hajnali 2 óráig lehet üzemeltetni.

Az állatok tartása

14. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok tartására szolgáló helyiségek takarításáról és rendszeres fertőtlenítéséről, az állattartó épületekben és környezetükben a rovarok (legyek) és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) A tulajdonos köteles gondoskodni saját költségén az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el, aki

            a) közterületen állatot tart, legeltet, az ingatlanról felügyelet nélkül kienged;

            b) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart;

c) az eb által okozott szennyeződést a lakóház folyosójáról, lépcsőházból nem távolítja el.

Közterületen történő szeszes ital fogyasztás korlátozása

15. § (1) Tilos közterületen szeszes italt fogyasztani a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével.

(2) A közterületen történő szeszesital fogyasztás tilalma nem terjed ki

a) a hatályos közterület-használati szerződéssel rendelkező vendéglátó üzletre, annak előkertjére, kitelepülése területére, nyitvatartási időben,

b) a szeszes ital kimérésre is jogosító engedéllyel (közterület-használati szerződéssel) rendelkező alkalmi rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt,

c) december 31. napján 18 órától a következő év január 1. napján 06 óráig terjedő időszakra.

(3) E tényállás alkalmazásában szeszes ital: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 23a. pontjában meghatározott ital.

Utcai kéregetés

16. § Tilos a szabálysértésekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó kolduló, kéregető tevékenység folytatása.

Jogosulatlan kereskedés

17. § Közterületen pénzszerzés céljából jogosulatlan kereskedelmi tevékenység nem folytatható, szolgáltatás nem nyújtható.

Az üzletek nyitvatartási idejére vonatkozó szabályok megsértése

18. § Az üzemeltető köteles az üzletek nyitvatartási idejére vonatkozó szabályokat betartani.

A hirdetőberendezések és hirdetmények elhelyezése

19. §  (1) Hirdetmény a megállító tábla, a szórólap és a „szendvicsember” kivételével kizárólag a hirdetmény elhelyezésére szolgáló berendezéseken helyezhető el.

(2)   Nem helyezhető el hirdetőberendezés és hirdetmény

a)    közterületi út, járda, gyalogút, kerékpárút szilárd burkolatára festett kivitelben,

b)    közparkban,

c)    közterületen álló fákon,

d)    emlékműveken,

e)     szobrokon.

(3)       Hirdetőberendezésen és hirdetményen nem alkalmazható

a)    a KRESZ-ben szereplő tábla forma- és színösszeállítása, továbbá az azokra szabványosított betűtípus és jelrendszer,

b)    villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszavető anyag, valamint olyan világítótest, melynek elhelyezése, kialakítása révén, a közúton közlekedőket vakítja, ezzel a közlekedés biztonságát veszélyezteti.

(4)   Tilos a hatóság hirdetményét olvashatatlanná tenni vagy leszakítani.

(5) Az aktualitását vesztett hirdetményt 30 napon belül el kell távolítani.

(6) A közösségi együttélés hirdetményekkel kapcsolatos alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt felelős a hirdetés kihelyezője és akinek az érdekében a hirdetményt elhelyezték.

(7) A közösségi együttélés hirdetményekkel kapcsolatos alapvető szabályai alkalmazásában

a) hirdetőberendezés:

1. cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség,

helyiség együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál

feltüntető tábla,

2. cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet

bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; nem minősül cégérnek az

olyan hirdetőberendezés, amely nem közvetlen az üzlet jellegév

el, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos

3. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla

4. hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló építmény,

5. hirdetőtábla: hirdetések, reklámok, közlemények elhelyezésére szolgáló

közterületről látható építmény,

6. óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, nagyméretű,

közterületről látható építmény,

 b) hirdetmény: a megállító tábla, felirat, plakát, szórólap, értesítés, ábrázolás,

 tájékoztató, közterület fölé kifüggesztett reklámcélú transzparens, akár nyomdai úton,

 vagy házilag készült; valamint minden egyéb olyan figyelemfelhívásra alkalmas

 közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás

 igénybevételére, vagy ennek fokozására irányul, illetve valamely tevékenységet

 népszerűsít.

A városi címer és zászló használata

20. § (1) A város címerét és zászlaját kizárólag Zalaszentgrót Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város címeréről, zászlajáról és pecsétjéről szóló 1/1992. (I.31.) önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad használni, alkalmazni, vagy forgalomba hozni, illetve ilyen célból előállítani.

(2) A város címerének és zászlajának a használatára vonatkozó engedélyben előírt feltételeket be kell tartani.

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

                        Dr. Simon Beáta                                                     Baracskai József

                                   jegyző                                                              polgármester

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2013. november 4-én kihirdetésre került.

                                                                                              Dr. Simon Beáta

                                                                                                    jegyző