MÁTÉSZALKA VÁROS ÖKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

27/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelete

- a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról -

Mátészalka Város Önkormányzata Képviselő-testülete A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 1. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörben a következőket rendeli el.

I. Fejezet

A helyi szociális igazgatás általános szabályai 

I. cím

Eljárási rendelkezések

1. §

   (1) A szociális ellátások iránti kérelmet Mátészalka Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalánál kell előterjeszteni. A rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelemhez csatolni kell az 1. mellékletet képező jövedelem- és vagyonnyilatkozatot. Amennyiben kérelem külön nem érkezik, a jövedelem- és vagyonnyilatkozatot – tartalma miatt – kérelemként kell elfogadni. A jövedelem-és vagyonnyilatkozatot a jövedelem típusának megfelelő igazolással vagy annak fénymásolatával, valamint az egyes ellátásoknál meghatározott okmányokkal, dokumentumokkal kell benyújtani. Jövedelem-és vagyonnyilatkozat nélkül e rendeletben szabályozott ellátások nem állapíthatóak meg.

(2) A benyújtott kérelem, valamint jövedelem- és vagyonnyilatkozat alapján az ellátást megállapító a kérelmező lakó- illetve tartózkodási helyén helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, megállapításokat, e rendelet szerinti 2. mellékletét képező jegyzőkönyvben (továbbiakban környezettanulmányban) rögzíti.

(3) A jövedelem-és vagyonnyilatkozat, valamint a környezettanulmány csak akkor mellőzhető, ha azok elkészítésének késedelme a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné. Egyedi mérlegelés során azonban utólag a tényleges rászorultság tisztázása céljából mindkettőt pótolni kell.

(4) Nem szükséges új környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező vonatkozásában bármilyen segélyezés esetén 1 évnél nem régebbi környezettanulmány rendelkezésre áll, és az ügyfél körülményeiben jelentős változás nem következett be.

(5) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Szt.), A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet, valamint A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

2. §

Ha a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el,
a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

a) elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egy és félszeresét.

b) csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

I. cím

Ellátások formái

3. §

(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület a Szt.-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint

   a) önkormányzati segélyt,

   b) krízis segély,

   b) adósságkezelési szolgáltatást biztosít (továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

(2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások postai úton kerülnek kifizetésre, kivéve, ha a határozaton feltüntetésre kerül a készpénzben történő kifizetés engedélyezése.

(3) A képviselő-testület e rendeletében meghatározott pénzbeli és természetbeni támogatásokat, az éves elfogadott szociális keret ismeretében kiegészítheti, a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka Családsegítő Központ javaslata, közreműködése alapján.

(4) A (3) bekezdésben foglalt támogatások megállapíthatósága tekintetében
a szociális ügyekkel foglalkozó mindenkori képviselő-testület bizottsága véleményét ki kell kérni.

II. Cím

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

4. §

Aktív korúak ellátása

(1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, illetve az ellátás jogosultja köteles lakókörnyezetének rendezettségét az alábbiak szerint biztosítani:

   a) az általa lakott ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát és higiénikus állapotát az ingatlan folyamatos tisztántartásával, takarításával, a vizes helyiségek és az illemhely rendszeres takarításával, fertőtlenítésével, az ingatlan udvarán egy szeméttároló edény elhelyezésével;

   b) az általa lakott ingatlanhoz tartozó udvaron a szemét, a lom felhalmozásának, a rágcsálók, a kártevők elszaporodásának megelőzésével;

   c) az általa lakott ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használatával, az allergén növények elleni védekezéssel, a gyomnövények – a hasznosítható terület 15 %-ánál nagyobb területen történő – elszaporodásának megakadályozásával;

   d) az általa lakott ingatlan előtti járdaszakasz, a járda hiányában 1 m széles területsáv gyomtalanításával, szemét, hulladék eltávolításával, télen a hó eltakarításával, síkosság mentesítésével, csapadék víz elvezetésével.

(2) A helyszíni szemlére kijelölt személy köteles haladéktalanul írásban jelezni a jegyzőnek az (1) bekezdésben foglaltak teljesülésére vonatkozó véleményét.

(3)  Az, az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az Szt. 37.§ (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint,

   a) aki közfoglalkoztatására irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert
a foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton 1 éven belül 2 alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott és a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat orvosi véleményekkel igazolja,

   b) aki közfoglalkoztatására irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert
a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálaton 1 éven belül 2 alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott, vagy

   c) veszélyeztetett terhes, és ezt szakorvos igazolja

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(4) A (3) bekezdés szerinti rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a (7) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettséget nyilatkozatban vállalja.

(5) A (3) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az önkormányzat
az együttműködés feltételeiről a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka, Családsegítő Központ Szolgálata
(továbbiakban: Intézmény) útján gondoskodik.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles

   a) a segély megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül
az Intézménynél megjelenni és nyilvántartásba vetetni magát,

   b) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában közreműködni, erről írásban megállapodást kötni, továbbá

   c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, szükség esetén másik program kidolgozásában közreműködni.

(7) A beilleszkedési program típusai, amely kiválasztásában a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megismeréséhez szükséges egyéni megbeszélés és tájékozódás alapján
a szociális helyzete és mentális állapota, illetve egyéni élethelyzete az irányadó:

   a) társadalmi integráció erősítésére, szinten tartására irányuló foglalkozás:
egészségügyi-szociális-mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, családgondozás, intézményi kezelésbe juttatás, más ellátás igénybevételéhez történő segítségnyújtás,

   b) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresés felkészítésre irányuló foglalkozás: motiváció- és készségfejlesztés, pszicho-szociális megerősítés, pályakorrekciós tanácsadás, szociális problémák kezelése,

   c) felajánlott oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére irányuló foglalkozás,

   d) munkavégzésre történő felkészítés segítésére irányuló foglalkozás.

(8) Az Intézmény a beilleszkedést segítő program keretében egyidejűleg több foglalkozás típusban is megállapodhat az ellátottal akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(9) A (3) bekezdés szerinti rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettségét akkor szegi meg, ha:

   a) nem tartja be a jegyző által megküldött jogerős határozatban foglalt határidőket, az előírt határidőn belül az Intézménynél nem jelenik meg, és nem veteti magát nyilvántartásba,

   b) a beilleszkedést segítő programról írásban nem köt megállapodást,

   c) nem teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(10) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott segélyben részesülő az együttműködési kötelezettségét megszegi, az Intézmény az elmulasztott határidőt követő 3 napon belül írásban felszólítja mulasztása okának – 8 napos határidő kitűzésével történő – közlésére.

(11) Az Intézmény, a rendszeres szociális segélyezett mulasztásának önhibáján kívüli okaként saját maga vagy eltartottja megromlott egészségi állapotának igazolását, álláskeresésre való hivatkozással a felkeresett munkáltató a megjelenésére vonatkozó igazolását, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés esetén az alkalmi munkavégzést igazoló dokumentumát, haláleset esetén a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolatát fogadhatja el.

5. §

Önkormányzati segély

(1) Önkormányzati segély állapítható meg,

      a) ha az egy főre jutó családi havi jövedelem, gyermeket gondozó család esetében, nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

      b) ha az egy főre jutó családi havi jövedelem, a gyermeket nem gondozó család esetében, nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át,

      c) temetési hozzájárulás címén, ha az egy főre jutó családi havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) Az önkormányzati segély – az éves költségvetési előirányzat erejéig - adható eseti jellege mellett jövedelemkiegészítő támogatásként, havi rendszerességgel, meghatározott időszakra.

(3) Az eseti jelleggel gyógyszersegélyként, illetve egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez megállapított önkormányzati segély esetében, a gyógyszerköltségről, vagy gyógyászati segédeszköz önköltségéről, a gyógykezelést végző orvosi záradékkal ellátott gyógyszertári, egészségbiztosítási szerv által kiállított igazolást a kérelemhez mellékelni kell.

(4) Havi rendszerességgel adott önkormányzati segély főként gyermek-nevelési többletköltségre, gyermekintézményi térítési díjra, elhúzódó orvosi/kórházi kezelésekre, elemi kár helyreállítására állapítható meg. Ezen állapotok fennállását, folyamatosságát a tényleges helyzetnek megfelelő dokumentumokkal (pl. gyermek gondozását, nevelését biztosító intézmény igazolásával, orvosi igazolással, műszaki leírással) igazolni kell.

(5) Az önkormányzati segély összege esetenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, kivéve a kamatmentes kölcsön formájában, valamint a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összegét.

(6) Az önkormányzati segély – a kérelmező erre irányuló kérésére – pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, amennyiben A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. rendelkezései szerint letiltás alól nem mentes, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó jövedelemmel rendelkezik.

(7) Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatás évente egyszer adható, összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.

(8) A kölcsönt a felvételt követő 2. hónaptól számítva maximum 12 hónap alatt kell visszafizetni. A kölcsön visszafizetésének feltételeit szerződésben kell rögzíteni.

(9) A temetési költségek finanszírozása érdekében nyújtott önkormányzati segély legkisebb összegéről a helyben szokásos, legolcsóbb temetési költségekről írásban, az önkormányzat minden év január 15. napjáig történő megkeresésére, a helyi temetkezési szolgáltatók nyújtanak tájékoztatást, melyből az önkormányzat számára legkedvezőbb ajánlat fogadható el.

(10) A gyógyszersegélyként és gyógyászati segédeszköz beszerezéséhez megállapított önkormányzat segély esetén a célzott támogatás felhasználását a megállapító határozat közlésétől számított 15 napon belül a megvásárlást igazoló számlát a megállapítónak be kell mutatni. Erről a megállapító határozatban rendelkezni kell.

6. §

Krízis segély

(1) A képviselő-testület a krízis helyzetbe kerülő személyek, illetve családok számára lakhatásuk biztosítása, egészségük megőrzése és szociális szolgáltatások nyújtása érdekében krízis segélyt nyújt.

(2) Krízis helyzetű személynek minősül az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének, gyermeket gondozó család 250 %-a és 300 %-a között, gyermeket nem gondozó család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-a és 225 %-a között van, feltéve, hogy a jelentkező többlet kiadás viselése után megélhetése nem biztosított.

(3) A (2) bekezdés szerinti családnak akkor nem biztosított a megélhetése, ha
a megnövekedett havonkénti rendszeres, illetve rendkívüli kiadásainak összege meghaladja az összjövedelem 50%-át.

(4) Többlet kiadásként elismert költségtípusok kizárólag:

   a) a megnövekedett havonkénti rendszeres kiadások:

       aa) a lakhatási költségek (lakbér vagy albérleti szerződés szerinti albérleti díj, a lakott lakáson fennálló lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés, távhő-szolgáltatási díj, közös költség, villanyáram, a víz-, a gázfogyasztás, a tüzelőanyag költségei, szemétszállítási díj, csatornahasználati díj), továbbá

       ab) a személyes használatú gépjármű fenntartási költségek, amennyiben annak értéke nem haladja meg a Szt. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyoni értéket, továbbá a munkavégzés céljából fenntartott gépjármű fenntartási költségek

lehetnek.

   b) Rendkívüli kiadásként elismert költségtípusok kizárólag

       ba) az étkezési térítési díj mértéke és

       bb) a gyógyszer-, és gyógyászati segédeszközök költségek

lehetnek.

(5) Krízis segély a rendelkezésre álló összeg erejéig alkalmanként adható, összege esetenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(6) A krízis segély iránti kérelemhez mellékelni kell a krízis helyzet megállapításához szükséges dokumentumokat, a (4) bekezdés szerinti kiadásokról szóló közüzemi és egyéb számlákat, illetve szolgáltatói igazolásokat.

III. Fejezet

1. Cím

Természetben nyújtott szociális ellátások

7. §

(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában

a) önkormányzati segély,

b) krízis segély

nyújtható.

(2) Természetbeni ellátás különösen élelmiszerutalvány, Erzsébet-utalvány, a tankönyv, tüzelő vásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(3) A természetbeni ellátás kiszolgálásában, egyéni elbírálás szerint, a megállapítható által kérhető a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka Családsegítő Szolgálata közreműködése. A Családsegítő Szolgálat közreműködését az ellátásban részesülő életvitele indokolhatja. Közreműködés alatt
az utalványok célravezető felhasználásában tett intézkedést, illetve utalvány-felhasználás elszámoltatását kell érteni. 

II. Cím

8. §

Méltányossági közgyógyellátás

(1) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át, egyedülélő esetében annak 225%-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás – az illetékes egészségbiztosítási pénztár által elismert térítési
díj – költségének mértéke eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át, feltéve, ha a kérelmező és családja a mindenkor hatályos Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A közgyógyellátásra való jogosultság iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló, a Korm. rendelet alapján kiállított háziorvosi igazoláson túl, e rendelet 1. melléklet szerinti jövedelem- és vagyonnyilatkozatot és a jövedelemszámításhoz szükséges jövedelemigazolásokat.

9. §

Köztemetés

Az eltemettetésre köteles személyt a megtérítési kötelezettség alól egészben vagy részben –amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – mentesítheti:

   a) megtérítési összeget elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának
az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének egy és félszeresét, és a kérelmező és családja a mindenkor hatályos Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik,

   b)  megtérítési összeget csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának
az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a kérelmező és családja a mindenkor hatályos Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik.

10. §

Adósságkezelési szolgáltatás

(1) A képviselő-testület lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesíti azt a családot vagy személyt

   a) akinek adóssága legfeljebb a (2) bekezdés a)-c) pontjai esetében 400.000 Ft, a (2) bekezdés d) pontja esetében legfeljebb 800.000 Ft.,

   b) akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 175%-át, egyedülélő esetén a 225%-át, valamint

   c) aki a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésük vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 2. számú mellékletében szabályozott lakásminőséget és a lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendeletben szabályozott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, és sem neki, sem a háztartásában élő személyeknek a mindenkor hatályos Szt.- ben meghatározott vagyona nincs,

   d) és aki vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (továbbiakban önrész) megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) A rendelet alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

   a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz, áram, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtés díjtartozás),

   b) közösköltség-hátralék,

   c) lakbérhátralék,

   d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(3) A jelzálogjog bejegyzésének, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ténye feljegyzésének kezdeményezéséről az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságot megállapító határozatban kell rendelkezni. A határozat egy példányát meg kell küldeni
az illetékes földhivatalhoz. A földhivatal a jelzálogjogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az önkormányzat javára bejegyzi.

(4) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékét az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatok és a helyben kialakult forgalmi értékek figyelembevételével
az önkormányzat jegyzője állapítja meg.

(5) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló eljárást az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az adósságkezelési szolgáltatást végző tanácsadó továbbítja
a Polgármesteri Hivatalhoz. A benyújtott iraton rögzíti véleményét az adós fizetési képességéről, készségéről, és azt javaslatával látja el.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelem benyújtása év közben folyamatosan történik. Az adósságkezelési szolgáltatás eljárása a kérelem és javaslat hivatalhoz történő beérkezésétől kezdődik.

(7) A támogatás folyósításának időtartama megegyezik a vállalt önrész megfizetésének időtartamával. A jogerősen megállapított támogatás folyósítására havonta utólag, minden hónap 5. napjáig kerül sor, melyről a követelés jogosultja részére
a jegyző gondoskodik.

(8) Az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatot minden érintettnek meg kell küldeni. Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont személy a határozat kézbesítését követően 5 napon belül köteles felkeresni az adósságkezelési tanácsadót.

(9) A Képviselő-testület a Szatmári Egyesített Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézmények Mátészalka keretében adósságkezelési tanácsadást működtet.

(10) Adósságkezelési tanácsadásnak minősül a takarékos gazdálkodásról, pénzelosztásról, életmód formálásáról szóló tanácsadáson való részvétel, amely lehet egyéni és csoportos.

IV. Fejezet

11. §

Hatásköri rendelkezések

(1) A képviselő-testület e rendeletben szabályozott I. fokú szociális feladat- és hatásköreit
a polgármesterre ruházza át.

(2) A II. fokú döntés előkészítése és végrehajtása a Polgármesteri Hivatal feladatát képezi.

V. Fejezet

12. §

Záró rendelkezések

(1) A rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti:

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 6/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelet

és annak módosításáról szóló: 12/2011. (V.30.), 15/2012. (IV.29.), 18/2012. (X.1.) önkormányzati rendelet;

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról szóló 8/2006. (III.21.) számú és az annak módosításáról szóló 3/2007. (II.06.), 17/2008. (VI.03.) számú rendelet, a 9/2010. (IV.19.) rendelet.

           Szabó István sk.                                                              Dr. Takács Csaba sk.

              polgármester                                                                             jegyző