Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27 /2013. (VIII.30.) önkormányzati rendelete

az építészeti örökség helyi védelméről

Hatályos: 2013. 09. 01- 2017. 12. 20

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27 /2013. (VIII.30.) önkormányzati rendelete

az építészeti örökség helyi védelméről

2013.09.01.

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 57. § (3) bekezdése és a 62. § (6) 1. pontban kapott, a 29. §. (7) bekezdésének felhatalmazása alapján Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontban meghatározott feladatkörében eljárva a következőt rendeli el:

1. § (1) A rendelet célja

a) Dunaújváros Megyei Jogú Város (továbbiakban: Dunaújváros) történelme, hagyománya, identitása és városképe szempontjából meghatározó építészeti örökség védelmének szabályozása, azon értékek esetében, amelyeket egyéb külön jogszabályok nem védenek, és

b) az általános környezeti-, és építészeti kultúra szemléletformáló terjesztése, és ennek támogatása.

(2) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Dunaújváros közigazgatási területén a helyi építészeti örökség mindazon elemére, amelyet Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) helyi védelem alá helyezett,

b) minden természetes és jogi személyre, Illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre.

(3) Dunaújváros építészeti öröksége értékeinek megóvása, fenntartása, jelentőségükhöz méltó használata és megfelelő bemutatása – tulajdonformára tekintet nélkül – közérdek. E rendelet ennek érdekében közcélú korlátozásokat és közforrásokon alapuló támogatásokat tartalmaz.

2. § (1) A rendelet céljainak elérése érdekében a helyi védelem két kategóriáját tartalmazza:

a) helyi területi védelem, és

b) helyi egyedi védelem

(2) Helyi területi védelem érvényes mindazon közterületekből és egyedi ingatlanokból álló együttesekre, amelyek sajátos tájképi, településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti adottságaik folytán a település jellege és identitása szempontjából meghatározó jelentőségűek.

(3) Helyi egyedi védelem érvényes bármely ingatlan egészére vagy meghatározott részére, amennyiben építészeti, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti, ipartörténeti értelemben a település karaktere szempontjából meghatározó jelentőségű.

(4) Védett területen belül egy adott ingatlan, képző- vagy iparművészeti alkotás egyedi védelme is elrendelhető.

(5) A rendelet 1. melléklete tartalmazza a helyi területi védelem alá vont városrészek területi határát, és a rendelet 2. melléklete sorolja fel az egyedi védelem alá vont értékeket.

3. § (1) A helyi védelem konkrét feladata a különleges oltalmat érdemlő, de egyéb jogszabályi védelmet nem élvező építészeti, művészeti, település-, kultúr-, és ipartörténeti értékek

a) felkutatása, dokumentálása, megőrzése és a közvéleménnyel való megismertetése,

b) a védett értékek fenntartásának, hasznosításának elősegítése, és

c) a műemlékvédelem és a helyi építészeti örökségvédelem egymásra épülő kapcsolatának biztosítása.

(2) A településfejlesztésben és a településrendezési tervek elkészítése során az épített környezet egészének harmonikus alakítása és védelme céljából e rendelet célkitűzéseit érvényesíteni kell.

4. § (1) A helyi területi és egyedi védelmet Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban Közgyűlés) önálló rendeletével léptetheti hatályba, illetve azzal törölheti.

(2) A helyi védelem alá helyezését, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti a jegyzőnél.

(3) A benyújtott kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését,

b) a védelem rövid indokolását,

c) a védendő érték (pl.: épület, vagy építmény) helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület ill. telekrész megjelölését,)

d) a védendő érték fotódokumentációját,

e) helyszínrajzot, M 1:1000 léptékben vagy elektronikusan

f) a védett érték rendeltetését és használatának módját.

g) a védendő érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait (elmaradhat, ha a többi anyag alátámasztja a kezdeményezés megalapozottságát)

h) védendő terület esetében, annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat, és

i) a kezdeményező nevét és címét.

(4) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos előzetes egyeztetéseket és az eljárást a Polgármesteri Hivatal a Városi Főépítészen keresztül folytatja le.

(5) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell végezni műemlékvédelmi szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával. A védendő érték jellegétől függően műemlékvédelmi, régészeti, természetvédelmi, vagy képző- és iparművészeti szakvéleményt kell beszerezni, melyeket csatolni kell a 4. § (3) bekezdés szerinti részletes dokumentációhoz.

(6) A helyi védelem alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

a) az egyedi védelemre vonatkozó javaslatot tájékoztatás céljából a helyben szokásos módon közzé kell tenni és

b) a területi védelemre vonatkozó javaslatot a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(7) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Ennek elmaradása a kezdeményezéssel való egyetértésnek minősül.

(8) A védetté nyilvánítást, vagy a védettség megszüntetését kezdeményező közgyűlési előterjesztésben ismertetni kell a megalapozó szakvéleményeket, és csatolni kell az érdekeltek írásos észrevételeit, valamint a Közgyűlés érintett bizottságainak állásfoglalását.

(9) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn, ha a védelem tárgya megsemmisült, vagy a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, és mindezt értékvizsgálati eljárás is alátámasztja.

(10) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni, illetve értesíteni kell:

a) az érintett objektumok tulajdonosát, kezelőjét, a tulajdonos meghatalmazottját, illetőleg az objektum használóját,

b) a kezdeményezőt,

c) A kulturális örökségvédelemmel foglalkozó illetékes szervet, és

d) területi védelem esetén az érintett közműkezelőket.

(11) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a műemléki védettség közzétételével egyidejűleg a helyi védettség megszűnik.

(12) Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, a Városi Főépítész köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

5. § (1) A helyi védelem alá eső területekről és egyedileg védett ingatlanokról a városi főépítésznek a helyrajzi szám és cím szerint rendezett tételekben részletes naprakész nyilvántartást kell vezetni.

(2) Területi védelem esetén a nyilvántartási tétel az alábbiakat tartalmazza:

a) a védelem szakszerű, rövid indoklását,

b) fotódokumentációt,

c) a helyi védelem 2. § (1) bekezdés szerinti védettségi kategóriáját,

d) a helyrajzi számot,

e) a védettséget elrendelő önkormányzati rendelet adatait,

f) a hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát), és

g) a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

(3) Egyedi védettség esetén a nyilvántartási tétel az alábbiakat tartalmazza:

a) a védelem szakszerű, rövid indoklását,

b) fotódokumentációt,

c) a helyi védelem 2. § (1) bekezdés szerinti védettségi kategóriáját,

d) a helyrajzi számot,

e) a védett érték pontos helyét (utca, házszám),

f) a helyszínrajzot,

g) a védett érték rendeltetését és használatának módját,

h) a védettséget elrendelő önkormányzati rendelet adatait, és

i) a hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(4) A védettség megszűnése esetén az adott tételt továbbra is nyilvántartásban kell tartani, a törlést elrendelő rendelet adataival együtt.

(5) A nyilvántartásba bárki betekinthet a Polgármesteri Hivatal Főépítészi, Építésügyi és Környezetvédelmi Osztályán.

6. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelmi célnak megfelelő, folyamatos fenntartásáról, értékéhez méltó, rendeltetésének megfelelő használatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatára, ha ez nem lehetséges, akkor közcélú hasznosításra.

7. § (1) A helyi védelem részletes szabályait, építésügyi előírásait a helyi építési szabályzat tartalmazza.

(2) A helyi védelem alatt álló épület, illetve védett épületrész bontásáról szóló engedély csak a védelem feloldását követően adható ki.

(3) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, esetleg bővíthetők, funkciójuk megváltozhat, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

8. § (1) Dunaújváros településképének alakításáról és védelméről szóló 12/1999. (III. 23.) önkormányzati rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § (1) A város teljes területére érvényes előírások:

a) A nyílászárók üvegfelületein cégjelzés, eligazító tárgy és reklám a felület 40%-a mértékéig kialakítható. Cégér, betűkből álló felirat, zászló, korlátozás nélkül létesíthető.

b) Épületdísz, épülettagozat eltakarása táblával tilos. Épületre, építményre közvetlenül festett vagy ragasztott reklám nem helyezhető el.

c) Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási épületeken, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet (továbbiakban értékvédelmi rendelet) szerint helyi egyedi védelem alatt álló épületeken és ezek 50 m-es környezetében a köztéri műalkotások 50 m-es körzetében reklám nem lehet. Kivételt képeznek ez alól az értékvédelmi rendelet szerint a nem helyi területi védelem alatt lévő előbb felsorolt intézmények kerítéseinek meglévő tömör felületei, ahol a reklám a tömör kerítésfelület meglévő kontúrján belül elhelyezhető.

d) Az ideiglenes reklámok korlátozás nélkül létesíthetők, az alábbiak szerint: Építkezés kerítésfelületén az építés időtartamáig korlátozás nélkül lehetséges reklámozás. A rendezvénnyel kapcsolatos reklámozás elmozdítható reklámokkal a rendezvény időtartamára, illetve az azt megelőző, továbbá követő 30 napra lehetséges.

e) Gigantreklám nem telepíthető.

f) Óriásreklámot önállóan nem lehet létesíteni, azt a város erre kijelölt épületein, építményein lehet felszerelni.

g) Homlokzatra vetített fényreklámok korlátozás nélkül alkalmazhatók, kivéve az I. II. rendű utakat érintő, illetve a jelzőlámpával irányított csomópontokban a csomóponttól számított 150 m-en belül, ha a homlokzat erre alkalmas, illetve a vetítési felület kialakításával együtt az egész homlokzatot azonosan felújítják.

h) A közterületeken fel nem sorolt helyeken reklámhordozók az alábbi feltételekkel helyezhetők el:

- a táblák egy magasságban legyenek,
- I és II. rendű utakat érintő, illetve a jelzőlámpával irányított csomópontokban a csomóponttól számított 150 m-en belül nem szabad táblát elhelyezni,
- egy-egy útvonalon azonos befoglaló méretű táblák helyezendők el.
j) Óriásreklám-hordozó és reklámhordozó kihelyezési időtartama 5 év.
k) Az értékvédelmi rendelet szerint helyi területi védelem alatt álló területeken és egyéb nagyvárosias lakóterületeken, közterületen és közterületként használt magánterületen önálló reklám a hirdetőoszlop és mobil megállító tábla kivételével nem helyezhető el.
(2) A nagyvárosias lakóterületekre területekre vonatkozó rendelkezések
a) Lakóházak emeleti szintjein a nyílás nélküli véghomlokzatokon önálló hordozószerkezetre óriásreklámok helyezhetők el. Egy homlokzaton csak egy tábla lehet. Lapostetős lakóházak tetején - szekciónként egy - óriásreklám, forgóprizmás reklám elhelyezhető. A négy emeletnél alacsonyabb épületek tetejére óriásreklám, forgóprizmás reklám nem helyezhető el
b) A cégjelzés összes felülete a rendeltetési egység homlokzata tömör falfelületének 100%-át elérheti, de az üvegezett felület 40%-át nem haladhatja meg.
(3) Az értékvédelmi rendelet szerint helyi területi védelem alatt álló területeken érvényes rendelkezések:
a) Óriásreklám, fényújság, óriásképernyő, videófal nem helyezhető el.
b) A cégjelzés összes felülete a rendeltetési egység tömör falfelületének 20%-át, vagy az üvegezett felület 15%-át nem haladhatja meg. A cégjelzés csak időjárásálló anyagból készülhet. Festett acél, felületkezelés nélküli horganyzott acél, felületkezelés nélküli alumínium, UV sugárzást nem álló műanyag nem alkalmazható.
c) Reklám nem létesíthető.”

(2) Dunaújváros településképi eljárásairól és az önkormányzati építészeti-műszaki tervtanácsáról szóló 15/2013. (IV.26. önkormányzati rendelet 6. mellékletének a) b) pontja helyébe következő rendelkezés lép:

„a) helyi területi védelem alá helyezett területek, területi egységek: az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet által helyi területi védelem alá helyezett területek

b) helyi egyedi védelem alá helyezett épületek: az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet által helyi egyedi védelem alá helyezett épületek és épület együttesek.”

9. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó védett értékek megrongálása, vagy megsemmisítése 50.000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell:

a) az építészeti örökség elemének történeti, eszmei jelentőségét és egyediségét,

b) az okozott kár nagyságát.

10. § (1) Jelen rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti

a) Dunaújváros településképének alakításáról és védelméről szóló 12/1999. (III. 23.) önkormányzati rendelet 1. §-a,

b) Dunaújváros településképének alakításáról és védelméről szóló 12/1999. (III. 23.) önkormányzati rendelet 3. (1), (3) bekezdése,

c) Dunaújváros településképének alakításáról és védelméről szóló 12/1999. (III. 23.) önkormányzati rendelet 4- § - 13. §-ok

d) Dunaújváros településképének alakításáról és védelméről szóló 12/1999. (III. 23.) önkormányzati rendelet 15. §-a

e) Dunaújváros településképének alakításáról és védelméről szóló 12/1999. (III. 23.) önkormányzati rendelet 1. - 2.9. mellékletei