Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1.§ (2) bekezdésében, a 10.§ (1) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdésének b) pontjában, a 26.§-ában, a 32.§ (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, a 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, a 45.§-ában, a 48.§ (4) bekezdésében, az 50.§ (3) bekezdésében és a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 16.§ (1) bekezdésében, 18.§ (2) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

​

1.  A rendelet hatálya

1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed azokra a magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt,befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként és hontalanként elismert személyekre, akik Ajka város közigazgatási területén:

a)    bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, tartózkodási hely esetén, ha életvitelszerűen ott laknak,
b)    hajléktalanként a városban élnek, és a kérelem benyújtásakor nincs bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyük - kivéve a hajléktalan szálló. 

(2) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet személyi és területi hatályára tekintet nélkül az arra rászorulónak önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást kell biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

2. Eljárási rendelkezések

2. §
(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha az Szt. és a  Gyvt. eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások iránti kérelmet az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodájánál lehet benyújtani ügyfélfogadási időben személyesen, vagy postai úton.  A kérelem benyújtásához az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány is használható, amely a város honlapjáról – www.ajka.hu - letölthető. A rendeletben szabályozott hatósági ügyekben az elektronikus ügyintézés kizárt.

3. §
(1) Az e rendeletben foglalt ellátások iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntető jogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint ellátási formától függően a családjában vagy háztartásában élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól. A kérelemhez a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben, illetve a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározott igazolásokon túl csatolni kell:

 
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből - származó jövedelmekről, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, az Szt. 4.§ (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásokról, nyugellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított nyugdíjösszesítőt és nyugdíjszelvényt, kivéve, ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből - amennyiben adóbevallásra kötelezett - származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről a NAV által kiállított igazolást, kivéve, ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt, 
c) a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy részéről ösztöndíjról, felsőoktatási intézményi hallgatók szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását, ha a nagykorú személy adóbevallásra kötelezett, a NAV igazolását,
d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról a kifizető igazolást, a postai feladóvevényt, a jogosult átvételi elismervényét, a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről vagy az önálló bírósági végrehajtó igazolását,
e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az  okiratot,
f)  vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határozatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését  a cégjegyzékből való törlésről,

(2) A nyilatkozatban szereplő jövedelemből csak a gyermektartásdíj címén levont vagy kifizetett összeg vehető figyelembe csökkentő tényezőként.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a munkaviszonyban álló személy keresőképtelenség miatt 30 napot meghaladóan táppénzes ellátásba részesül. A munkabér helyett a táppénzt akkor lehet figyelembe venni, ha a keresőképtelenség előre láthatóan a 30 napot meghaladja. Ha a keresőképtelenség a 30 napot nem haladja meg, a táppénzes állományba kerülést megelőző hónapra járó munkabért kell figyelembe venni.

 
(4) Amennyiben a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét igazolni kell a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozóan. Ez esetben szükséges az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy a kérelmező az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

 
(5) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

 
(6) Családi pótlékra nem jogosult, 18. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató felnőtt részéről igazolás szükséges a tanulói, hallgatói jogviszonyról.

 
(7) Csatolni kell a gyermek elhelyezés, illetve a gyámrendelés tárgyában hozott határozatot, a gyermektartásdíjról szóló jogerős bírósági ítéletet, egyezséget jóváhagyó bírósági végzést, vagy az állam által történő megelőlegezés esetén a gyámhivatali határozatot.

(8) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén - különösen ingatlan hasznosítása - személyes nyilatkozat szükséges.

(9) A hivatalból ismert ellátásokról (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő  támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka), valamint a családtámogatási ellátásokról nem kell igazolást csatolni.

(10) Hajléktalan kérelmező esetén csatolni kell a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vagy a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ javaslatát a támogatás megállapítására vonatkozóan.

4. §
E rendelet végrehajtása során az Szt. 4. § (1) bekezdésében, valamint a Gyvt. 5. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

5. §
(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások  iránti kérelmek az év folyamán bármikor benyújthatók, kivéve a tanszervásárlási támogatás, amelyet  kizárólag a meghatározott időszakban lehet benyújtani.

(2) Az önkormányzati segélyre való jogosultság hivatalból is megállapítható az Szt. 45.§ (8) bekezdésében meghatározott szervek kezdeményezésére.

(3) A rendszeres pénzbeli ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a jogosult részére utalványozni kell. Az eseti pénzbeli ellátásokat a megállapítást követően, a kérelmező körülményeit figyelembe véve, 5 munkanapon belül, a jogosult lakcímére vagy bankszámlájára kell utalványozni. 

6. §
Az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal vagy a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szociális intézmény a kérelmezőnél a nyilatkozatokban és az igazolásokban feltüntetett adatok valóságnak megfelelő voltját ellenőrizheti, a tényállás tisztázása során helyszíni szemlét – környezettanulmányt - végezhet, továbbá felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentum benyújtására. Helyszíni szemlét – környezettanulmányt - kell végezni az önkormányzati segély iránt benyújtott kérelmek esetében, kivéve, ha két éven belül a kérelmező ugyanazon lakásán már készült környezettanulmány és időközben kérelmező körülményeiben változás nem következett be; az altív korúak ellátása és a lakásfenntartási támogatás feltételeként előírt lakókörnyezet rendezettségének ellenőrzése céljából, fellebbezés előterjesztése előtt, valamint minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen.

7. §
(1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és a természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokban részesülők a szociális helyzetükben, lakcímükben és egyéb ellátást befolyásoló körülményükben bekövetkezett változást 15 napon belül kötelesek bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

(2) A jogosult bejelentése vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a havi rendszeres szociális ellátás összegét felül kell vizsgálni, ha a megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett, egy háztartásban élő családtagok létszáma megváltozott. 

(3) A tartós jövedelem változás eseteire, valamint a bejelentést követő felülvizsgálatra az Szt. 25.§ (6)-(10) bekezdései az irányadóak.

8. §
(1) Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni. Ha a kérelmező a 7. §-ban foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a rendeletben foglalt ellátások igénybevételére irányuló kérelme során jövedelmi vagy vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőnek minősül. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül benyújtott kérelmére méltányosságból a képviselő-testület, a Humán és Népjóléti Bizottság és a polgármester a hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozóan engedélyezhet:

 
a) részletfizetést, ha a kötelezett

aa) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, vagy 
ab) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg,

b) csökkentést, ha a kötelezett

ba) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, vagy 
bb) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg,

c) elengedést, ha a kötelezett

ca) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, vagy 
cb) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

(3) A részletfizetés legfeljebb 6 havi időtartamra engedélyezhető.

(4) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60%-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a 6 hónapot.

9. §
(1) Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testülete hatáskörét átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja az alábbi pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások tekintetében:

a)    önkormányzati segély 
b)    köztemetés
c)    méltányossági közgyógyellátás.

Valamint együttműködési megállapodást köt- az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyt igénylőkkel, segélyben részesülőkkel kapcsolatos foglalkoztatási, munkaerő-piaci, szociális gondoskodási feladatok ellátására- az illetékes állami foglalkoztatási szervvel, és ennek keretében gondoskodik az együttműködés intézményi kereteiről.

(2) Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testülete átruházott hatáskörében a Humán és Népjóléti Bizottság bírálja el:

a)    a rendelet 12.§ (7) bekezdésében meghatározott önkormányzati segély iránti kérelmeket, rendkívüli méltánylást érdemlő, egyedi esetekben
b)    a méltányossági ápolási díj kérelmeket.

A polgármester által e rendelet alapján hozott döntése ellen benyújtott fellebbezést a Humán és Népjóléti Bizottság véleményével kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

10. §
(1) Az aktív korúak ellátására vagy a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság iránti kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja a jogosultság egyéb feltételeként köteles a lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. A lakókörnyezet akkor minősül rendezettnek, amennyiben a kérelmező vagy jogosult 

a)  az általa lakott lakást vagy házat higiénikus állapotban tartja és folyamatosan biztosítja tisztán tartását és takarítását, 
b)  gondoskodik használatra alkalmas állapotú illemhelyről, azt rendeltetésszerűen használja és rendszeresen takarítja, fertőtleníti, 
c)   az ingatlanhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja és 
d) a települési hulladék gyűjtésével kapcsolatban a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat, valamint a környezet védelméről szóló önkormányzati rendeletben az ingatlan tulajdonosra vonatkozó kötelezettségeket, továbbá a parlagfű és egyéb allergén gyomok visszaszorításának szabályait maradéktalanul betartja.

(2) Az aktív korúak ellátására vagy a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem benyújtását, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 15 napon belül helyszíni környezettanulmány során kell meggyőződni a lakókörnyezet rendezettségéről minden olyan esetben, ahol ez indokolt.

(3) Ha a kérelmező, vagy az ellátás jogosultjának lakókörnyezete az (1) bekezdésben foglalt bármelyik feltételnek vagy feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, vagy az ellátás jogosultját a kifogásolt hiányosság vagy hiányosságok felszámolására, amelynek teljesítéséről helyszíni szemlén győződik meg.

3. A támogatások együtt folyósításának szabályai

11. §
(1) Önkormányzati segélyt ugyanazon családban vagy háztartásban élők részére évente legfeljebb négy alkalommal lehet megállapítani.

(2) Az önkormányzati segélyt ugyanazon családban vagy háztartásban élők részére csak akkor lehet ismételten megállapítani, ha az előző támogatás megállapítása óta legalább 90 nap eltelt, kivéve, ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna vagy a kérelmező életét vagy testi épségét veszélyeztetné vagy  ha a segély megállapítása az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként történik.

(3) Ha a család vagy a háztartásban élők a kérelem benyújtásának időpontjában egyféle rendszeres ellátásban részesülnek, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani.

(4) Ha a család vagy a háztartásban élők a kérelem benyújtásának időpontjában kétféle rendszeres ellátásban részesülnek, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.

(5) Ha a család vagy a háztartásban élők a kérelem benyújtásának időpontjában háromféle rendszeres ellátásban részesülnek, akkor az (1) bekezdésben meghatározott támogatást évente legfeljebb egy alkalommal lehet megállapítani.

(6) A (3)-(5) bekezdés alkalmazásban rendszeres ellátásnak minősül az aktív korúak ellátása (ezen belül: rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás), a méltányossági ápolási díj, a lakásfenntartási támogatás, a méltányossági közgyógyellátás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (ezen belül óvodáztatási támogatás), a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás.

(7) Nem lehet önkormányzati segélyt megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult személyeknek a kedvezményhez kapcsolódó Erzsébet-utalvány kifizetésével egyidejűleg (augusztus és november hónapokban), továbbá a tanszervásárlási támogatásra jogosultaknak a támogatás kifizetésével egyidejűleg kivéve, ha a segély megállapítása az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként történik.

II. Fejezet
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli szociális és gyermekvédelmi ellátások

​

4. Önkormányzati segély

12. §
(1) Önkormányzati segély adható kérelemre a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, valamint annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ha

a)  családjában vagy több személyből álló háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi
     nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
       b) egyedül élő személy vagy gyermekét egyedül nevelő törvényes képviselő esetén az öregségi
           nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély összege alkalmanként:

a) egyedül élő esetén: 12.000 forint,
b) családban vagy több személyes háztartásban élő esetén: 18.000 forint,
c) kiskorú gyermeket egyedül nevelő törvényes képviselő részére: egy gyermek esetén 12.000 forint., több gyermek esetén 8.000 forint gyermekenként, de összesen nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át,
d) kiskorú gyermeket nevelő család részére: egy gyermek esetén 10.000 forint, több gyermek esetén 6.000 forint gyermekenként, de összesen nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) Elsősorban azokat a személyeket indokolt önkormányzati segélyben részesíteni, akik önmaguk illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások- így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások- vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

 
(4) A kérelemhez csatolni kell a létfenntartást veszélyeztető, nem várt többletkiadás tényét alátámasztó igazolást, nyilatkozatot (orvosi igazolás, rendőrségi, katasztrófavédelmi jegyzőkönyv, díjhátralékról szóló igazolás).

(5) Egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a gyermek nagykorúvá válása után is jogosult önkormányzati segélyre, ha 

a) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem     töltötte be vagy
b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be.

(6) Létfenntartási gondnak tekintendő különösen:

a)    ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására (igazolás szükséges az előre látható költségekről)
b)    kérelmező vagy családjában tartós betegség, vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem kiesés következett be, illetve egyszeri kiadásra kényszerültek,
c)    a várandós anya szociális válság helyzetbe került,  
d)    kérelmező vagy családjában nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,
e)    méltányossági alapon közgyógyellátási igazolványra nem jogosult a kérelmező, de gyógyszerköltségeit nem képes viselni,
f)    lakásfenntartási támogatásra nem jogosult a kérelmező, de a lakásfenntartási költségek megfizetésére nem képes és emiatt hátraléka keletkezett,
g) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek iskoláztatásáról gondoskodnak.

(7) A Humán és Népjóléti Bizottság a létfenntartást veszélyeztető, különös méltánylást érdemlő, rendkívüli élethelyzet esetén, az összes körülmény mérlegelésével önkormányzati segélyt állapíthat meg a fenti szabályoktól eltérően, a kérelmező vagy a család egy főre jutó jövedelmétől függetlenül. Az ez alapján megállapított önkormányzati segély összege családonként és alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét nem haladhatja meg, ugyanazon család részére évente legfeljebb két alkalommal.

(8) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen ha:

a)    elemi kár, vagy baleset következett be, vagy a kérelmező vagy családja bűncselekmény áldozata lett,
b)    a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye fenyeget,
c)    a lakhatás elvesztésének veszélye fenyeget.

(9) A (7) bekezdésben meghatározottak valamelyikének fennállása esetén a kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetet alátámasztó igazolást (orvosi igazolás, rendőrségi, katasztrófavédelmi jegyzőkönyv, társadalombiztosítási szerv igazolása, bírósági végzés, díjhátralékról szóló igazolás).

(10) Önkormányzati segély adható – az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott keretösszeg mértékéig - a fenti szabályoktól eltérően, annak a személynek vagy családnak, aki önhibáján kívül nehéz anyagi- vagy válsághelyzetbe került, és önmagától nem képes ennek megoldására. Az utolsó szalmaszál segély megállapításáról környezettanulmány készítését követően az összes körülmény mérlegelésével, egyedi elbírálás alapján a polgármester dönt. Ez alapján önkormányzati segélyt megállapítani ugyanazon személy vagy család részére évente legfeljebb három alkalommal lehet.

(11) Az önkormányzati segély legfeljebb hat hónapig havi rendszerességgel is adható, ha kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át. Az önkormányzati segély havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a., amely a kérelmező egyéni helyzete alapján étkezési utalványban is adható.

 
(12) Az önkormányzati segélyt készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában (étkezési utalvány, közüzemi díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató felé) lehet megállapítani.

13. §
(1) Önkormányzati segélyre jogosult az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, ha a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén 300%-át.

(2) A kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül kell benyújtani és egyidejűleg mellékelni kell:

a.) az eltemettető és a vele egy háztartásban élők jövedelméről az e rendelet 4.§-a szerinti
    igazolásokat, egyéb nyilatkozatokat,

b.) temetési számla eredeti példányát,
c.) halotti anyakönyvi kivonatot.

(3) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege: 25.000.-Ft

(4) A temetési költségek finanszírozása érdekében önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, akinek tartási-, öröklési-, vagy életjáradéki szerződés szerinti kötelezettsége az elhunyt eltemettetése, továbbá, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

5. Aktív korúak ellátása

14. §
(1) A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki az ellátásra való jogosultság kezdőnapján a Szt. 37. (1) bekezdés a), b) valamint c) pontjában (továbbiakban: aktív korúak ellátásra jogosult személy) meghatározott jogosultsági feltételeken túl: 

a) egészségi állapotára tekintettel (30-40%-os egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60%-os mértéket),
b) munkaképességét legalább 50%-ban elvesztette,
c) mentális állapota vagy pszichiátriai betegsége következtében legalább hat hónap időtartamban folyamatosan munkaképtelen,
d) várandós.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt állapotok fennállását az a)-b) pont tekintetében a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal érvényes szakhatósági állásfoglalásával, a c) pont tekintetében a pszichiáter vagy addiktológus szakorvos által kiállított egy hónapnál nem régebbi igazolással, a d) pont tekintetében a terhesgondozási kiskönyvvel kell igazolni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy pénzbeli ellátásként rendszeres szociális segélyre jogosult.

(4) Az (1) bekezdés szerinti aktív korúak ellátására jogosult személy - az egészségkárosodott személy kivételével - esetében a pénzbeli ellátás folyósításának feltétele, hogy az együttműködésre kijelölt szervvel együttműködik. Az együttműködésre kijelölt szerv a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat. 

(5) Ajka Város Önkormányzata együttműködési megállapodást köt a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal és ennek keretében gondoskodik az együttműködés intézményi feltételeiről.

15. §
(1) A Szt. 37./ § (1) bekezdése szerint aktív korúak ellátására jogosult személy - az egészségkárosodott személy kivételével - a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal együttműködésre köteles.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében köteles:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál nyilvántartásba vetetni magát, 
b) a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodni,

c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,

d)  a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban megjelenni.

(3) A Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat az együttműködés keretében:

a) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyben részesülő, (1) bekezdés szerinti személy ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén vizsgálja a mulasztás okát,

b) a nyilvántartásba vételről, valamint a mulasztásról 8 napon belül írásban értesíti az  Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáját,
c) tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program elkészítéséről, és az együttműködés eljárási szabályairól,

d) a nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül az (1) bekezdés szerinti személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról az ellátásban részesülő személlyel megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart az (1) bekezdés szerinti személlyel és három havonta a személyes találkozások útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, valamint évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

f) a folyamatos kapcsolattartásról esetnaplót vezet (az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendeletben meghatározottak szerint, és amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott személy az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, azt a tényt 8 napon belül írásban jelzi az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodája felé,

g) amennyiben szükséges - az (1) bekezdésben meghatározott személy bevonásával módosíthatja a beilleszkedési programot, illetve éves értékelés megküldésével tájékoztatja az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáját a beilleszkedést segítő program  végrehajtásáról.

(4) Ajka Város Önkormányzata együttműködés keretében:

a) a rendszeres szociális segélyben részesülő, (1) bekezdése szerinti személy ellátásának megállapításáról szóló jogerős határozat egy példányát megküldi a Térségi Családsegítő és  Gyermekjóléti Szolgálatnak,

b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, (1) bekezdése szerinti személy ellátásának megszűnéséről, valamint megszüntetéséről szóló jogerős határozat egy példányát megküldi a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak

c) a rendszeres szociális segélyben részesülő, (1) bekezdése szerinti személy esetében a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásokról tájékoztatja a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot.

d) A Szt. 35/A § szerinti együttműködési kötelezettség előírásairól tájékoztatja a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot.

(5) A beilleszkedést segítő program típusai és tartalmi elemei:

a) foglalkoztathatóság javíthatósága, álláskeresésre felkészítés érdekében:

motiváció és készségfejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás – esetkezelésen belüli személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályaorientációs tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés.
b) szinten tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése:

egészségügyi-szociális-mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés és tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése.

c) más ellátásba juttatás segítése:

nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalom-biztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

16. §
(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem véteti magát nyilvántartásba az együttműködésre kijelölt szervvel, vagy

b) 60 napon belül írásban nem állapodik meg az együttműködésre kijelölt szervvel, vagy

c) nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, vagy
d) az együttműködésre kijelölt szerv által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását semmilyen hitelt érdemlő módon nem igazolja.

(1)    Amennyiben az együttműködés megszegésének esete valamely akadályoztatással összefüggő mulasztásból áll, a kötelezettséget az akadályoztatás megszűnését követő 8 napon belül lehet pótolni az együttműködésre kijelölt szervnél, az akadályoztatás tényét bizonyító igazolás benyújtásával egyidejűleg.

(2)    Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el (távolmaradását nem igazolta), az együttműködésre kijelölt szerv az önkormányzat illetékes szakirodáját 8 napon belül írásban tájékoztatja.

6.  Ápolási díj

17. §
(1) A Humán és Népjóléti Bizottság méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is (Ptk. 685. §. b./ pont), aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, feltéve, hogy nem részesül rendszeres pénzellátásban és a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, valamint, ha az ápolt személy is életvitelszerűen Ajka város közigazgatási területén él.

 
(2) Nem állapítható meg az (1) bekezdés szerinti ápolási díj annak, aki vagy a vele közös  háztartásban élő hozzátartozója (Ptk. 685. §. b./ pont) az ápolt tartását, gondozását tartási öröklési vagy életjáradéki szerződésben vállalta.

(3) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott    alapösszeg

 
a) 80%-a,
b) 100%-a, ha az ápoló kettő vagy több ápolásra, gondozásra szoruló személyt lát el.

(4) Az ápolási díj iránti kérelemhez az Szt. 43. §-ában meghatározottakon túl mellékelni kell:
a)    az ápoló családjában élők jövedelem igazolását,
b)    fizetés nélküli szabadságról szóló munkáltatói engedélyt, vagy az elutasítást tartalmazó döntést,
c)    az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy a kérelmező részesül-e pénzellátásban,
d)    a rendszeres pénzellátásra vonatkozó hivatalos igazolást,
e)    a tartási öröklési vagy életjáradéki szerződést.

(5) Az ápolási díjat a Szt. 42.§-ának rendelkezésein túl meg kell szüntetni akkor is, ha
a)    az e rendeletben foglaltak már nem állnak fenn,
b)    az ápoló vagy az ápolt ezt kéri,
c)    a felülvizsgálat során az ápoló nem működik együtt az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodájával.

(6) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodája kétévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményéről határozatot kell hozni.

(7) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettsége nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon- ide nem értve az ápolást végző személy akadályoztatásának esetét- nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. Ennek következtében az ápolt élelmezése, gyógyszeradagolása vagy az ápolt és lakókörnyezete tisztasága nem megfelelő.

(8) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése félévente – felkérés alapján – a házi segítségnyújtást biztosító Térségi Családsegítő és gyermekjóléti Szolgálat feladata. 

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások

7. Tanszervásárlási támogatás

18. §

(1) A tankönyvek, tanszerek megvásárlásához támogatásban részesülhet az általános vagy középiskola nappali tagozatán tanuló gyermek és a  rendelet 12.§ (5) bekezdés a) pontjában meghatározott fiatal felnőtt, ha

a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
gyermeket egyedül nevelő törvényes képviselő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg,

feltéve, hogy a család nem rendelkezik a Gyvt.-ben meghatározott vagyonnal.

(2) A támogatás iránti kérelmeket – a helyi sajtóban megjelent felhívást követően a megjelölt időpontig – az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodájához lehet benyújtani.

(3) A támogatás mértéke gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.

(4) A  megítélt tanszervásárlási támogatást az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal a törvényes képviselőnek vagy a fiatal felnőttnek utalja.

(5) Nem jogosult tanszervásárlási támogatásra az, aki a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8.§ (4) bekezdése értelmében ingyenes tankönyvre jogosult. 

8. Köztemetés

19. §
(1)  A polgármester önkormányzati hatáskörben az Szt-ben szabályozottak szerint gondoskodik   az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

(2) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi  átlag jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.  

9. Közgyógyellátás    

20. §
(1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota  megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) Méltányossági jogcímen közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, aki a Szt. 50.§ (1) vagy (2) bekezdése szerinti közgyógyellátásra nem jogosult, és

 
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, és
b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége, az egészségbiztosítási szerv szakhatósági állásfoglalása alapján, meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

IV. Fejezet
Záró rendelkezések

21. §
(1)  E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba.

 
(2)  E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3)  Hatályát veszti

a) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.)  önkormányzati rendelete,
b) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2009.(II.13.) önkormányzati rendelete,
c) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.)önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2009.(III.25.) önkormányzati rendelete,
d) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2010.(II.11.) önkormányzati rendelete, 
e) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati  rendelet módosításáról szóló 5/2011.(II.10.) önkormányzati rendelete,
f) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelete,
g) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.)önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2011.(IX.12.) önkormányzati rendelete,
h) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2012.(II.28.) önkormányzati rendelete,
i) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2013.(II.25.) önkormányzati rendelete, valamint
j) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról. szóló 12/2009.(III.25.) önkormányzati rendelete, 
k) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról. szóló 12/2009.(III.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2010.(II.11.) önkormányzati rendelete,
l) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról. szóló 12/2009.(III.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló  6/2011. (II.10.) önkormányzati rendelete, 
m) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról. szóló 12/2009.(III.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló  10/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete, 
n) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról. szóló 12/2009.(III.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2013. (IV.24.) önkormányzati rendelete.