Cegléd Város Önkormányzatának 29/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 03. 01Cegléd Város Önkormányzatának 29/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól
2014-01-01-tól 2015-03-01-ig
Cegléd Város Önkormányzata
29/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól
Cegléd Város Önkormányzata szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya a Cegléd közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező – több lakcímmel rendelkező esetén Cegléden életvitelszerűen lakó – magyar állampolgárokra, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában megállapított személyekre terjed ki.
2. § Ha e rendelet másként nem szabályozza, szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt
a) az egyedülélő személyt, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át,
b) az egyedülálló személyt, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, és tartásra köteles és képes közeli hozzátartozója nincs,
c) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, és tartásra köteles és képes közeli hozzátartozója nincs.
3. § (1) A szociális ellátás lehet
a) pénzbeli támogatás,
b) természetbeni támogatás.
(2) Pénzbeli támogatások:
a) havi rendszeres szociális segély,
b) önkormányzati segély.
(3) Természetbeni támogatások:
a) méltányosság jogcímén megállapított közgyógyellátás,
b) köztemetés,
c) önkormányzati segély.
4. § A szociális ellátás iránti kérelmet a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben rögzített önkormányzati szerv bírálja el, átruházott hatáskörben.
5. § A szociális ellátás megállapítására irányuló eljárás az igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére vagy hivatalból indul.
6. § (1) A szociális ellátás iránti kérelmet az önkormányzati hivatal szociális igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységéhez lehet benyújtani.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét,
b) születési helyét és idejét,
c) anyja nevét,
d) állandó lakóhelyét,
e) tartózkodási helyét,
f) társadalombiztosítási azonosító jelét (TAJ-szám)
g) a kérelmezővel egy háztartásban élők a) – f) pontban felsorolt személyi adatait.
(3) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és családtagjai rendszeres jövedelemének, pénzellátásának igazolására szolgáló jövedelemigazolásait. Rendszeres jövedelem és pénzellátás igazolására felhasználható:
a) a kérelem benyújtását megelőző hónapról munkáltató által kiállított jövedelemigazolás,
b) rendszeres pénzellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyév januárjában kiküldött értesítése, vagy az ellátást megállapító határozata, valamint a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat,
c) gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélet másolata, vagy a gyermektartásdíj összegéről a felek peren kívül létrejött írásbeli egyezségének másolata,
d) vállalkozásból származó jövedelem esetén adóbevallás,
e) lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség részben vagy egészben történő bérbeadásáról szóló szerződés másolata,
f) ösztöndíjat folyósító szerv által kiállított jövedelemigazolás,
g) álláskeresési támogatásban részesülő esetében a támogatás megállapításáról szóló határozat és a kérelem benyújtását megelőző hónap csekkszelvénye, folyószámla kivonata,
h) álláskeresési támogatásban nem részesülő esetében nyilatkozat a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett, nem rendszeres munkavégzésből származó havi átlagjövedelemről,
i) tanulói vagy hallgatói jogviszony igazolása,
j) havi rendszeres jövedelem megszűnéséről vagy a vállalkozási tevékenység megszűnéséről szóló irat.
2. Rendszeres szociális segély
7. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdésének b) – d) pontja szerinti aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles.
(2) Az együttműködés intézményi feltételeinek biztosítása érdekében Cegléd Város Önkormányzata az együttműködésre a Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatát (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) jelöli ki.
(3) Az együttműködés tartalma: a rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy köteles
a) nyilvántartásba vetetni magát a Családsegítő Szolgálatnál történő megjelenéskor, továbbá
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodni az együttműködésre kijelölt szervvel, és
c) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
(4) A Családsegítő Szolgálat az Szt. 37. § (1) bekezdésének b) – d) pontja alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy részére az egyéni élethelyzetéhez igazodva az alább felsorolt beilleszkedést segítő programokat szervezi:
a) egyéni és csoportos készség- és képességfejlesztő foglalkozás,
b) mentálhigiénés, életvezetési tanácsadás,
c) életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás,
d) pályakorrekciós tanácsadás,
e) munkavégzésre felkészítő program,
f) családi teendők ellátásra való felkészítés,
g) szociális esetkezelés, pszichológiai tanácsadás.
(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy a Családsegítő Szolgálattal történő együttműködés keretében az alábbiak szerint köteles eljárni:
a) meg kell jelennie a Családsegítő Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, és nyilvántartásba vetetni magát,
b) részt kell vennie az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedését segítő program kidolgozásában,
c) megállapodást kell kötnie írásban a beilleszkedését segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételétől számított hatvan napon belül,
d) eleget kell tennie a beilleszkedését segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltaknak,
e) meg kell jelennie háromhavonta a Családsegítő Szolgálatnál,
f) a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot kell tartania a Családsegítő Szolgálat munkatársával.
(6) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy az együttműködési kötelezettségét megszegi amennyiben az (5) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti.
8. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján rendszeres szociális segélyt állapít meg a jegyző
a) várandós nő részére,
b) annak, akinek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) vizsgálata alapján az egészségkárosodásának mértéke nem éri el az 50 %-ot, de meghaladja a 30 % mértéket,
c) annak, akit két egymást követő munkaközvetítés során a foglalkoztatás- egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként a felajánlott munkakörben alkalmatlannak minősítették és nincs felülvizsgálat megjelölve,
d) aki legalább egy éve pszichiátriai gondozott, vagy 3 hónapja folyamatosan fekvő beteg ellátásban rendszeres kezelés alatt áll.
(2) A kérelem elbíráláshoz benyújtandó dokumentumok:
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez a terhes-gondozást végző szakorvos javaslata,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez az NRSZH szakvéleménye,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelemhez munkaköri orvosi alkalmassági vélemény,
d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez a kezelő orvos igazolása.
9. § (1) Az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtója (a továbbiakban: kérelmező), illetve az ellátás jogosultja (a továbbiakban: jogosult), köteles lakókörnyezete rendezettségének biztosítása érdekében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint:
a) a házhoz tartozó udvar, kert tisztántartása, az ott található hulladék és lom eltávolítása,
b) a házhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése,
c) a ház előtti közterületi járda (járda hiányában egy méter széles területsáv) rendben tartása, hulladék- és gyommentesítése, hó- és síkosság mentesítése,
d) a lakás, a ház rendszeres takarítása tisztántartása, belső rendjének, higiéniájának fenntartása,
e) a lakás, a ház, valamint a hozzátartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
f) a tisztálkodásra szolgáló vizes helyiség(ek) és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő személyes használatú illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása.
(2) Az (1) bekezdésben előírt feltételek be nem tartását bejelentés vagy hivatalos tudomásszerzés alapján a segélyezési ügyintézők a helyszínen való személyes meggyőződés alapján ellenőrzik.
(3) A lakókörnyezet rendezettségének vizsgálata során jegyzőkönyv és digitális fénykép készül.
(4) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az (1) bekezdésben megállapított rendezett lakókörnyezet kialakítására vonatkozó feltételek nem teljesülnek, abban az esetben a jegyző az aktív korúak ellátására jogosultat – legfeljebb 15 nap határidő kitűzésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására szólítja fel, melynek teljesítéséről a határidő leteltét követően újabb helyszíni szemle során győződik meg.
(5) Amennyiben az aktív korúak ellátására jogosult a lakókörnyezet rendben tartására vonatkozó feltételeknek a határidő lejártáig nem tesz eleget, az aktív korúak ellátásának folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.
(6) A jogosult az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően is köteles folyamatosan biztosítani lakókörnyezete (1) bekezdés szerinti rendezettségét.
3. Önkormányzati segély
10. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére az Önkormányzat önkormányzati segélyt nyújt.
(2) E rendeletben foglaltak szerint rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a szociálisan rászorult:
a) tartósan beteg és emiatt jelentős jövedelem kiesést szenved,
b) elemi kár, baleset, bűncselekmény miatt anyagi segítségre szorul,
c) rendszeres pénzellátása 90 napon belül megszűnt,
d) állandó ápolásra, gondozásra és felügyeletre szoruló közeli hozzátartozóját ápolja és ápolási díjra nem jogosult,
e) részére egyszeri nagy-összegű gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzés szükséges.
(3) Önkormányzati segély adható különösen:
a) szakorvosi indokolásban javasolt gyógyászati segédeszköz, betegség esetén orvosi vénnyel igazolt gyógyszer beszerzésére, amennyiben közgyógyellátás megállapítására a szociálisan rászorult nem jogosult,
b) gyermek és fiatal felnőtt részére
ba) szakorvos által javasolt optikai segédeszköz beszerzésére,
bb) betegség esetén orvosi vénnyel igazolt gyógyszer beszerzésre,
bc) köznevelési, felsőoktatási intézménybe való közlekedésre, tanulói, hallgatói jogviszony igazolása mellett,
c) a rászorult által elszenvedett
ca) hatósági igazolással igazolt, vagy köztudomású elemi kár, vagy
cb) rendőrségi jegyzőkönyvben rögzített bűncselekmény esetén
a személyes szükségletet szolgáló dolgok pótlására,
d) gyámhatósági határozat alapján nevelésbe vett gyermekkel történő személyes kapcsolattartásra,
e) temetési költségek finanszírozására, halotti anyakönyvi kivonat és temetési számla bemutatása mellett.
11. § (1) Az önkormányzati segély összege eseti jelleggel alkalmanként, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel legfeljebb
(2) Az eseti jelleggel megállapított önkormányzati segély a határozat kézbesítését követő legkésőbb három munkanapon belül kerül folyósításra.
12. § Az önkormányzati segély felhasználását az önkormányzati hivatal szociális igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége jogosult ellenőrizni. Az önkormányzati segély jogosultja a nevére szóló számla, a 10. § (3) bekezdés c) pontjában rögzített felhasználás esetén pótolt okirat bemutatásával köteles igazolni az önkormányzati segély határozatnak megfelelő felhasználását.
4. Köztemetés
13. § (1) Az Szt. 48. § (1) bekezdése szerinti közköltségen történő eltemettetésről a helyben szokásos legolcsóbb temetés formájában – lehetőleg hamvasztással – kell gondoskodni.
(2) Az Önkormányzat
a) a temetési költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti megtérítési kötelezettség alól kérelmére
a) egészében mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, aki szociálisan rászorult és hagyatéki teher bejegyzésére alkalmas ingatlannal nem rendelkezik,
b) 50 % arányban mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, aki szociálisan rászorult és kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.
5. Közgyógyellátás
14. § Méltányossági jogcímen közgyógyellátásra jogosult
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, és
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri, vagy meghaladja.
6. Szociálpolitikai kerekasztal
15 § (1) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése alapján Cegléd Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt hív össze, különös tekintettel:
a) a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére,
b) a szociálpolitika szereplői közötti együttműködés, párbeszéd koordinálására,
c) a közfoglalkoztatási terv véleményezésére.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai a következő szervezetek képviselői:
a) Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője,
b) Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője,
c) Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatának vezetője,
d) Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Gondozási Központ vezetője,
e) Bölcsődei és Védőnői Igazgatóság igazgatója,
f) „MOHA” Mozgáskorlátozottak Otthonháza Alapítvány Támogató Szolgálat vezetője
g) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Tanyagondnoki Szolgálat vezetője,
h) Molnár Mária Református Fogyatékos Ápoló- Gondozó Otthon intézményvezetője,
i) GERONTO-MED Szociális, Egészségügyi és Rehabilitációs Közhasznú Társaság ügyvezetője,
j) Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete Gondoskodás Hajléktalanokat Ellátó Intézmény vezetője,
k) Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete Ceglédi és Nagykőrösi Körzet területi vezetője,
l) SZIMBA Fogyatékkal Élő Gyermekekért Alapítvány elnöke,
m) Cegléd és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete elnöke,
n) Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, illetve megbízottja,
o) Pest Megyei Kormányhivatal Ceglédi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének vezetője, valamint
p) a nemzetiségi koordinátor.
(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart.
(4) A szociálpolitikai kerekasztal ülése nyilvános.
(5) A szociálpolitikai kerekasztal ügyrendjét az alakuló ülés fogadta el.
7. Záró rendelkezések
16. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 8. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezéseket a 2014. január 1-jét követően benyújtott kérelem alapján indult eljárásban kell alkalmazni.
(3) Ez a rendelet a Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, 2 napra történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.
17. § Hatályát veszti:
Dr. Diósgyőri Gitta sk. Földi László sk.
jegyző polgármester