2. § Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

3. § Az önkormányzat érdekeinek képviselete és védelme céljából belép országos és területi érdekképviseleti szervek tagságába (TÖOSZ, BÖSZ).

4. § (1) [2] Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai a főállású polgármester és 6 települési képviselő.

(2) A képviselő-testületet és az önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester átruházott hatásköreit a rendelet 1. melléklete, az önkormányzati rendeletek, valamint a képviselő-testület határozatai tartalmazzák.

5. § (1) A képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladat- és hatáskörére, a polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztás szabályozására a polgármester intézkedést bocsáthat ki.

6. § (1) A képviselő-testület bizottságai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrzési feladatokat ellátó, a testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló szervek.

(2) A képviselő-testület állandó és –meghatározott időre vagy feladat elvégzésére- ideiglenes bizottságot hozhat létre. az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg. az ideiglenes bizottság megszűnik a képviselő-testület által meghatározott feladat teljesítésével.

(3) [3] [4][5]A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

7. § (1) A települési képviselőt tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg.

(2) [6]Az önkormányzati képviselő az Mötv. rendelkezésein túl:

9. § A képviselő-testület szerve a jegyző, aki ellátja az Mötv-ben, más jogszabályokban meghatározott, valamint a képviselő-testület által átruházott hatásköröket. A jegyzőt akadályoztatása esetén a közös hivatal gyámügyi és anyakönyvi feladatait ellátó igazgatási ügyintéző helyettesíti.

10. § (1) Az önkormányzat Bihardancsháza Község Önkormányzatával[13] társulást tart fenn az óvodai feladatok ellátására Nagyrábé-Bihardancsháza Önkormányzati Társulás elnevezéssel. A társulás önálló jogi személy.

(2) Az önkormányzat a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társulás keretében gondoskodik a házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, nappali ellátás, családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátásáról.

(3) [14]

11. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését az Ügyrendi Bizottság^{[15] [16][17]}végzi.

(2) A vagyonnyilatkozatot a bizottság elnöke veszi át. A vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást kell kiállítani 2 példányban, melynek egyik példányát az iratokhoz kell csatolni, másik példányát át kell adni a képviselőnek. Az igazolás tartalmazza a nyilatkozatot adó személyét, hozzátartozó esetében a családi jogállását, a nyilatkozat átvételének idejét, az átadó és az átvevő aláírását.

12. § Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben hozott döntéseiről, azok eredményeiről évente legalább egyszer számot ad a képviselő-testületnek.

13. § (1) A képviselő-testület munkáját éves ülésterv szerint végzi, melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el.

(2) Az ülésterv tartalmazza az ülések tervezett:

(3) [34] Az üléstervet úgy kell előkészíteni, hogy a képviselő-testület lehetőleg minden hónap harmadik szerdáján 11 óra 30 perctől, június, július és augusztus hónapban szüksége szerint tartja ülését.

(3a) [35]A képviselő-testület a rendkívüli üléseket lehetőség szerint szerdai napokon 11 óra 30 perctől tartja.

(4) A képviselő-testület az üléstervben szabályozott időpontokban rendes ülést tart.

(5) Az ülésterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Az üléstervet a képviselő-testület év közben módosíthatja.

(7) A képviselő-testület ülését össze kell hívni bármelyik képviselő, képviselő-testület bizottsága, vagy Nagyrábé Nagyközség Roma Nemzetiségi Önkormányzata indítványára.

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a napirend szerinti előadót, szakértőt, szükség szerint az érintetteket.

(3) A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet az ülés előtt 7 nappal[36] köteles végrehajtani.

(4) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton (telefonon, faxon, e-mail útján) is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, amennyiben a döntés más időpontban nem pótolható.

(5) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat. A meghívó mellékletét képezik az írásbeli előterjesztések.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és az önkormányzat honlapján történő megjelenítésével a jegyző tájékoztatja a lakosságot. Az önkormányzati portálon kizárólag a nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket kell közzétenni.

(7) A képviselő-testület ülésén tevékenységi körében a település valamennyi önszerveződő közösségét tanácskozási jog illeti meg.[37]

15. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottság, a bizottsági elnök, a képviselők egynegyede terjeszthet elő írásban.

(2) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendként tárgyalja. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének indoklásával legkésőbb az ülés napján 8 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(3) A polgármester ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. a sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

16. § (1) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

(2) Az előterjesztés két részből áll.

(3) [38]Az előterjesztések írásban, rendkívüli esetben szóban kerülnek a képviselő-testület elé. Csak írásbeli előterjesztés nyújtható be az üléstervben meghatározott napirendekhez, a rendeletalkotáshoz, intézmény alapításához, átszervezéséhez vagy megszüntetéséhez, az önkormányzat törzsvagyonának hasznosítását érintő kérdésekben.

(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 10 nappal[39], a szóbeli előterjesztés írásos anyagát legkésőbb az ülés napján kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét, gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról.

(5) [40] Az egyszerűbb és azonnali döntést igénylő ügyekben az előterjesztés szóban is megtehető, a határozati javaslatot ebben az esetben is írásban kell elkészíteni és a meghívóval együtt kiküldeni vagy a testületi ülésen kiosztani.

17. § (1) A polgármester az ülés megnyitása előtt megállapítja a határozatképességet.

(2) Amennyiben az ülés határozatképes, a polgármester előterjeszti az ülés napirendi javaslatát.

(3) A munkatervben nem szereplő kérdés napirendre tűzését indítványozhatja:

(4) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül, határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

(5) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatást ad a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról, és szükség szerint tájékoztatatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, melyekhez kapcsolódóan a képviselők kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez. A tájékoztatás elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.

(6) A napirend előtti tájékoztatást követően a polgármester szükség esetén előterjeszti a sürgősségi indítványt.

(7) A polgármester minden indítvány felett külön vitát nyit.

(8) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntése, működése jogszabálysértő.[6]

(9) A napirendi pontok érdemi tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, a polgármester és a tárgy szerinti bizottság elnöke jogosult.

(10) A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.

(11) A vita során a polgármester a kézfelnyújtás sorrendjében adja meg a szót.

(12) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a polgármester a hozzászólótól megvonhatja a szót.

(13) A képviselő minden napirendhez egyszer, legfeljebb 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

(14) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a testület. A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg.

18. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ebben a jogkörben:

(2) A képviselő-testület a vita lezárása után dönt, rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(5) A polgármester a tanácskozás megkezdésétől számított másfél óránként legalább 10 perc szünetet rendel el.

19. § (1) A képviselő-testület a határozatait az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben meghatározottak kivételével egyszerű többséggel hozza, több döntést igénylő napirendi pont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(2) Minősített többséggel dönt az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

(3) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja, valamint az ÖH megjelöléssel kell ellátni.

(4) A testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő időben, de legkésőbb a testületi döntést követő 15 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

20. § (1) A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a képviselő-testület.

(2) Rendelet alkotását bárki kezdeményezheti.

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti.

(4) A rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi, de a képviselő-testület az előkészítésbe való részvétellel bízhatja meg valamely bizottságát, illetve szakértőt is felkérhet.

(5) A rendelet-tervezetet a polgármester, bármely önkormányzati képviselő vagy a jegyző terjeszti elő.

(6) Rendelet alkotására vagy módosítására irányuló előterjesztés csak a bizottság véleményének kikérésével tűzhető napirendre.

(7) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének időpontját.

(8) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a Közös Hivatal[41] hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján gondoskodik.

(9) A lakosság tájékoztatása a település könyvtárában történő elhelyezéssel, és a település honlapján történő közzététellel valósul meg.

21. § (1) Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző vagy a határozatban végrehajtásért megjelölt személy a felelős.

(2) A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről.

(3) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, arról köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

22. § (1) A képviselő-testület ülést a törvényben meghatározott eseteket kivéve nyilvános, azon hallgatóság jelen lehet.

(2) Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a képviselő-testület.

(3) A hozzászólási lehetőség megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(4) [42]

23. § (1) A képviselők a szavazás során igen vagy nem szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazás általában nyílt szavazás.

(3) Minősített többséget igénylő döntés elfogadásához legalább 4 szavazat szükséges.

(4) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a megválasztott képviselők egyharmada kéri vagy a polgármester szükségesnek tartja.

(5) Névszerinti szavazás esetén a jegyző olvassa a névsort, és a képviselők igennel vagy nemmel szavaznak.

(6) [43]A képviselő-testület titkos szavazás elrendeléséről esetenként, határozathozatal nélkül, egyszerű többséggel dönt. A titkos szavazást – az alpolgármester megválasztását kivéve – a Pénzügyi,Népjóléti és Ügyrendi Bizottság[44] bonyolítja le.

(7) A titkos szavazás szavazófülkében történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

(8) [45] Az alpolgármester megválasztásakor a titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület három tagú ideiglenes bizottságot hoz létre.

24. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása kapcsán lehet előterjeszteni.

(2) Az interpellációt írásban, az ülés megkezdését megelőzően, a napirend elfogadásáig lehet előterjeszteni.

(3) Csak abban az esetben kell az ülésen válasz adnia az interpelláltnak, ha az ülést megelőző 3. napig az interpellációt benyújtották.

(4) Más esetben 15 napon belül, írásban kell választ adni és ezt a soron következő ülésen a képviselő-testülettel ismertetni kell.

(5) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a testület vita nélkül dönt.

(6) Ha a testület a választ elutasítja és elrendeli az interpelláció tárgyának vizsgálatát, az interpelláló képviselő e vizsgálatban részt vehet. A vizsgálatot az arra hatáskörrel rendelkező bizottság határkörébe kell utalni, ha ilyen nincs, eseti bizottságot kell alakítani.

(7) A bizottság megállapításait a következő testületi ülésen ismertetni kell.

25. § (1) Felvilágosítás kérés a polgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a bizottság elnökéhez intézett minden olyan önkormányzati hatáskörbe tartozó, intézményi szervezetre, működésre vonatkozó tudakozódás, amely valamely tény, adat megismerésére irányul, és nem kapcsolódik valamely napirend témájához.

(2) A kérdést a képviselő-testület ülését megelőzően írásban át kell adni a kérdezett részére.

26. § (1) A felvetés a polgármester, a képviselő által olyan közérdekű témák jelzése, amelyekben a képviselő-testület állást foglalhat, illetve az intézkedésre jogosulthoz továbbíthat, annak intézkedését kezdeményezheti.

(2) A felvetést a képviselő-testület ülését megelőzően írásban át kell adni a polgármester részére.

(3) Amennyiben a képviselő-testület állást kíván foglalni, illetve a felvetést az intézkedésre jogosulthoz továbbítani kívánja, vagy annak intézkedését kívánja kezdeményezni, erről vita nélkül határoz.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a felvetés benyújtója köteles előterjesztést benyújtani a képviselő-testület következő ülésére.

27. § A bejelentés a polgármester, a képviselő vagy a jegyző által valamely tény, körülmény megismertetése a képviselő-testülettel, amely intézkedést nem igényel, és nem kapcsolódik valamely napirendi pont témájához.

28. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv.-ben meghatározott tartalommal jegyzőkönyv készül.

(2) Bármely képviselő kérésére hozzászólását szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a jegyző hivatali helyiségében, a községi könyvtárban valamint folyamatos feltöltéssel a település honlapján megtekinthető.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyvébe való betekintés lehetőségének jogszabályi keretek közötti biztosításáért a jegyző felelős.

29. § (1) A bizottság működési szabályait e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg. Ügyrend hiányában az SZMSZ szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottságok a képviselő-testület munkatervével összhangban álló, éves munkatervben meghatározott időpontokban, valamint szükség szerint tartanak ülést.

(3) A bizottsági ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(4) A bizottságok feladataik eredményesebb ellátása érdekében szakértőket vehetnek igénybe.

(5) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben a képviselő-testület határozathozatalára vonatkozó szabályok szerint jár el.

(6) A bizottságok döntéseinek jelölése megegyezik a testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy az a sorszámozás és keltezés után a bizottság nevének kezdőbetűiből képzett rövidített nevét tartalmazza.

(7) A bizottság ügyviteli feladatait a Közös Hivatal látja el.

(8) A bizottság elnökének feladatai:

(9) Az együttes bizottsági üléseket a jelenlévő elnökök közül megválasztott elnök vezeti.

(10) Az együttes bizottsági ülésen a résztvevő bizottságok külön döntenek.

30. § (1) A képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerinti időpontban, valamint a képviselők legalább felének indítványára közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatást egy témában is tarthat a képviselő-testület.

(3) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell tájékoztatni, hogy arról legalább 10 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen.

(4) A közmeghallgatás falugyűlés keretén belül is meghirdethető.

32. § (1) A képviselő-testület éves költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg.

(2) A költségvetés tárgyalására, illetve az ezzel kapcsolatos rendelet megalkotására kétfordulós eljárásban kerül sor.

(3) A képviselő-testület a belső ellenőrzés megvalósulását megbízási szerződéssel külső szerv által biztosítja.

(4) A képviselő-testület a megválasztását követő hat hónapon belül, a választási ciklus időtartamára gazdasági programot készít.

35. § .^[55]

43. § .^[63]

44. § .[64]

45. § (1) A rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat szervezeti- és működési szabályzatáról szóló 4/2011. (III. 21.) önkormányzati rendelete.