Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:                   Téglás Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye:                                      4243 Téglás, Kossuth Lajos utca 61. szám.

(3) Az önkormányzat honlapjának címe:                          www.teglas.hu

(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe:           teglasph@teglas.hu

(5) Az önkormányzat önálló jogi személy.

(6) Az önkormányzat illetékességi területe:                       Téglás város közigazgatási területe, beleértve a bel-, és külterületeket.

2. §

(1) Téglás Város Napja május 1-je.

(2) Az önkormányzat testvérvárosai:

   a) Affalterbach (Német Szövetségi Köztársaság),

   b) Fulnek (Cseh Köztársaság),

   c) Ludwin (Lengyel Köztársaság).

(3) Az önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat a jelképek használatát önálló önkormányzati rendeletben szabályozza.

(4) Az önkormányzat polgármesteri hivatalának hivatalos megnevezése: Téglási Polgármesteri Hivatal

(5) A Téglási Polgármesteri Hivatal székhelye: 4243 Téglás, Kossuth Lajos utca 61. szám.

(6) A képviselő-testület a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódását, feladatait, és működésének szabályait határozattal állapítja meg. 

(7) A polgármesteri hivatalban a közigazgatási hatósági eljárások során elektronikus ügyintézéssel intézhető ügyek külön rendeletben szabályozottak szerint végezhetők.

(8) A képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

2. Az önkormányzat feladat-, és hatáskörei

3. §

(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat az Mötv. valamint más törvény határozhat meg.

(2) Az önkormányzat az Mötv-ben meghatározott helyben biztosítható feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:

   a) a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátásról: a Hajdúkerületi és Bihari Víziközmű Szolgáltató Zrt. üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződéssel;

   b) az óvodai nevelésről: saját fenntartású intézménye, a Bárczay Anna Városi Óvoda útján;

   c) az általános iskolai oktatásról és nevelésről: Közoktatási Megállapodás alapján, a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy fenntartásába adott intézménye, a
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény útján;

   d) az egészségügyi alapellátásról: területi ellátási kötelezettséggel működő orvosokkal és egészségügyi ellátást biztosító gazdasági társasággal kötött feladat-ellátási szerződéssel, továbbá  közalkalmazotti jogviszonyba kinevezett alkalmazottakkal (védőnőkkel);  

   e) a szociális-, gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásról: önkormányzati társulás útján fenntartott és működtetett intézmények útján: a Hajdúhadházi Mikrotérségi Szociális Gondozási Központ; valamint a Hajdúhadházi Mikrotérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján;

   f) a közvilágításról: üzemeltetővel kötött Közszolgáltatási szerződéssel;

 g) településüzemeltetési-, valamint környezet-egészségügyi feladatok ellátásáról: saját fenntartású intézménye, a Városellátó Szervezet útján;

   h) a köztemető fenntartásáról: a Hajdú-Bihar megyei Temetkezési Vállalat üzemeltetővel kötött Kegyeleti Közszolgáltatási szerződéssel;

   i) kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési intézmény fenntartásáról: saját fenntartású intézménye, a Téglási Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény útján.

   j) hulladékgazdálkodásról: a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft-vel kötött közszolgáltatási szerződés útján. 

(3) Az önkormányzat helyi közügy önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.

(4) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

   a) a helyi közszolgálati televízió működtetéséről: a folyamatosan sugárzott képújságban közérdekű hírek megjelenítésével, továbbá kiemelten fontos eseményekről felvett video-anyagok sugárzásával,

   b) kedvezményes üdültetés biztosításáról: a résztulajdonban lévő üdülőben az önkormányzati dolgozók és családtagjaik részére,

   c) helyi lapkiadásról: a rendszeresen negyedévente, és esetenként különszámmal megjelenő
„Téglási Krónika” helyi újsággal,

   d) az intézményi főzőkonyhákon lakossági és dolgozói étkeztetésről,

  e) a bölcsődei ellátásról: önkormányzati társulás útján fenntartott és működtetett intézmény útján: a Hajdúhadházi Mikrotérségi Bölcsődével biztosítja.

(5) Az ellátott feladatok szakfeladat szerinti besorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában – a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján – a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben, az éves költségvetésben – fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalnia a képviselő-testületnek.

(7) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági ciklusprogramja tartalmazza. A gazdasági ciklusprogramot a polgármester, az alakuló ülést követő hat hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A program végrehajtását az éves költségvetési rendelet tartalmazza.

4.  §

(1) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.

(2) A képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságaira, és társulásaira hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.

(3) A képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

3. A képviselő-testület és szervei

Önkormányzati képviselők

5. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a 8 települési önkormányzati képviselő, akik névsorát a I. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő az Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles

   a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

  b) köteles előzetesen írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén, a megjelenésben akadályoztatva van,

   c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

  d) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.

(3) A képviselők juttatásait a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg.

Bizottságok

6. §

(1) A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre:

   a) Ügyrendi Bizottságot 3 taggal,                                                                                   

   b) Pénzügyi-, Gazdasági-, és Településfejlesztési Bizottságot 4 taggal,                            

   c) Egészségügyi-, Szociális-, és Foglalkoztatási Bizottságot 5 taggal,

   d) Művelődési-, Oktatási-, Sport-, Közrend és Közbiztonsági Bizottságot 5 taggal.        

(2) A tagokat és a bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg. A tagok névsorát az
I. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(4) A tagok megválasztása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a bizottság munkájába kerüljenek bevonásra az adott területen tevékenykedő, nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező külső résztvevők is.

(5) A képviselő-testület az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat a 3. melléklet szerint határozza meg.

(6) A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése. A döntéselőkészítő feladata körében a bizottságok jogosultak:

   a) bármely ügyet a képviselő-testületi ülés elé terjeszteni,

   b) az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testület elé terjeszteni,

   c) felkérhetik a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére, határidő megjelölésével,

   d) külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni.

(7) A munkatervben elfogadott napirendi pontok csak – az előterjesztés tárgya szerint illetékes – bizottsági megtárgyalást követően terjeszthetők a képviselő-testület elé. 

(8) Az előterjesztés tárgya szerint illetékes bizottság állásfoglalásával kell a képviselő-testület elé terjeszteni a rendeletek elfogadásával, -módosításával, hatályon kívül helyezésével kapcsolatos előterjesztéseket.

(9) A Pénzügyi-, Gazdasági-, és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalásával kell a képviselő-testület elé terjeszteni a vagyonrendelet szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntéseket.

A polgármester, alpolgármester

7. §

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv., a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. LXIV. törvény, továbbá a köztisztviselőkre vonatkozó helyi rendelet határozzák meg.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a „Téglás Város Polgármestere” felirat olvasható.

8. §

(1) A polgármester feladatai az Mötv. 67. §-a alapján:

    a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt;

   b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak a feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

   c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére;

  d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

    e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

    f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

    g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők és a védőnők tekintetében.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során

   a) képviseli az önkormányzatot,

   b) szervezi-, és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

   c) segíti a képviselők munkáját,

   d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,

   e) gondoskodik helyi fórumok szervezéséről,

    f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket,

   g) kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel, más település – különösen a 4. számú Országgyűlési Választókerület, a Hajdúvárosok Szövetsége és a szomszédos települések – önkormányzatával, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.

(3) A polgármester a jegyzővel közösen, az intézményvezetők és az aljegyző részvételével szükség szerint de legalább negyedévente intézményvezetői értekezletet tart.

(4) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó minden ügyben, ha azt törvény nem tiltja.

(5) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, ha azt törvény nem tiltja.

(6) A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltak szerint dönthet.

9. §

(1) A képviselő-testület tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester távolléte vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.

A jegyző, aljegyző

10. §

(1) A polgármester, pályázat alapján – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján – határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

11. §

(1) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A jegyzőt – távolléte esetén – teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáról a Pénzügyi Iroda vezetője gondoskodik.

Társulások

12. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulás célja és rendeltetése:

   a) társult településsel vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása,

   b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása,

   c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,

   d) a lakosság szélesebb körének a közügyekbe való bevonása,

   e) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

4. A képviselő-testület és a bizottságok működése

Ülések összehívása

13. §

(1) A képviselő-testület évente 10 alkalommal tart rendes ülést az éves munkatervében – melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el – elfogadott napirendek szerint, valamint szükség esetén rendkívüli ülést tart. A rendes ülésekre rendszerint az adott hónap utolsó harmadában kerül sor.

(2) A képviselő-testület ülését székhelyén, a városháza tanácstermében tartja, azonban esetenként – a napirend jellegéből adódóan – az más helyszínre is összehívható.

(3) Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester, hívja össze és vezeti. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület azonnal összehívható telefonon szóban, vagy szöveges üzenettel. Ez esetben részükre az ülés kezdete előtt kell átadni a meghívót és a mellékleteit.

(6) A határozatképtelenség esetén a testületi ülést 15 napon belül ismételten össze kell hívni. A megismételt testületi ülés napirendjébe új pontok is felvehetők.  Amennyiben a megismételt testületi ülés is határozatképtelen, a napirendi pontokat a következő soros testületi ülésen, annak napirendi pontjaival együtt kell megtárgyalni.

(7) A képviselő-testület zárt ülésére meg kell hívni az érintettet, ha

   a) fegyelmi büntetés kiszabásáról-,

   b) összeférhetetlenség kimondásáról-,

   c) méltatlanság kimondásáról szól az előterjesztés, továbbá ha 

   d) a zárt ülés tartását az érintett kérte.

Nyilvánosság

14. §

(1) A képviselő-testület-, valamint a bizottságok ülései nyilvánosak.

(2) Az ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző köteles a lakosságot tájékoztatni a hirdetőtáblára kifüggesztett-, illetve a város honlapján közzétett közleményben a meghívók kipostázásának napján, illetve az ülés összehívásának napján.

(3) A képviselő-testület-, valamint a bizottságainak üléseire a város önszerveződő közösségeinek, helyi civil szervezeteinek képviselőjét a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásához esetileg, tanácskozási joggal kell meghívni.  Az önszerveződő közösségekről, helyi civil szervezetekről a Polgármesteri Hivatal – a bemutatott alapító okiratuk és működési célkitűzéseik alapján – nyilvántartást vezet, melyet a lakosság tájékoztatása érdekében közzétesz a város honlapján.

(4) Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit a tevékenységüket érintő napirendek képviselő-testületi-, és bizottsági tárgyalásához – tanácskozási joggal – meg kell hívni.

(5) A különböző szakmai kamarákat a tevékenységi körüket érintő előterjesztésekről – annak megküldésével – előzetesen tájékoztatni kell.

(6) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek

   a) a Polgármesteri Hivatal által működtetett városi honlapon történő közzététele,

   b) a városi újságban a Téglási Krónikában való megjelentetése,

   c) a helyi kábeltelevíziós hálózaton a képújságban történő közzététele,

   d) a helyi rádión keresztül történő tájékoztatás.

A Képviselő-testület ülésének menete

15. §

(1) A képviselő-testület ülésének menete:

   a) A levezető elnök az ülés megnyitását követően megállapítja a megjelentek létszámát, az ülés határozatképességét.

   b) Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a meghívó kiküldése után érkezett sürgősségi indítványok tárgyalására és a tárgyalás sorrendjére.

   c) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról.

   d) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról.

   e) A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt a beszámoló elfogadásáról.

   f) A levezető elnök napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát.

   g) Elsőként a napirend előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.

   h) A levezető elnök – előterjesztett döntésenként – szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket.

   i) Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

   j) A szavazás az egyik kéz magasba tartásával manuálisan történik.

   k) Az elnök kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat.

   l) Az elnök a napirendi pontok megtárgyalását követően „különfélék” keretében tájékoztatást ad a legutóbbi testületi ülés óta eltelt időben bekövetkezett eseményekről, majd berekeszti az ülést.

(2) A levezető elnök jogai és kötelességei az ülés során:

   a) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti,

   b) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót,

   c) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót, ha a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel ezt jóváhagyja,

   d) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor,

   e) az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti,

   f) megtagadja a szót a további hozzászólást kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel elfogadja,

  g) indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a vita lezárását a vita 30. percétől, erről a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel dönt,

   h) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

    i) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

   j) figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarása esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szavazással határoz.

(6) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.

(7) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

   e) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 6 képviselő megszavazta,

    f) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre, ha az 6 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.

Előterjesztés

16. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) a határozati javaslat,

b) a rendelettervezet,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

(2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

a) a képviselő-testület bizottságai,

b) a polgármester,

d) a képviselő-testületi tag,

e) a jegyző,

f) az önkormányzati fenntartású intézmény vezetője.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A képviselő-testület éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket.  A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban vagy szóban terjesztheti elő.

(5) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testületi bizottság elnökei, a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.

(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását,

b) az előkészítésben résztvevők megnevezését,

c) a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,

d) az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,

e) utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, melyek az adott előterjesztéshez kapcsolódnak,

f) a korábban hozott kapcsolódó döntéseket – amennyiben a képviselő-testület által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,

g) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,

h) a hozandó döntés indokainak felsorolását,

i) vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat – bemutatva az egyes döntések következményeit, előnyeit, hátrányait,

j) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre gyakorolt hatását, az adott költségvetési sort megjelölésével,

k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,

l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

(7) A lakosság széles körét érintő kérdésekben – ha az előterjesztés előkészítésére legalább 3 hónap rendelkezésre áll – hatásvizsgálatot kell készíteni a döntések várható következményeiről, amit az előterjesztésben be kell mutatni, be kell számolni a közzétett rendelet-tervezetekre érkezett lakossági jelzésekről és egyéb szervek véleményéről.

Döntéshozatal

17. §

(1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata, azaz legalább 5 szavazat – szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:

   a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához,

   b) városrendezési terv elfogadásához,

   c) alapítvány létrehozásához,

   d) hitelfelvételhez,

   e) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához),

   f) helyi népszavazás kiírásához.

   g) amit az önkormányzat rendeletében minősített többségű elfogadáshoz köt.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás szavazófülkében, urna igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselő-testület tagjainak több mint fele azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(4) A névszerinti szavazás során az elnök felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok – a nevük felolvasását követően – „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-al szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Amennyiben az Mötv. szerint az érintett hozzájárulása szükséges a nyílt testületi ülés tartásához – a testületi ülés kezdetéig – az érintettet írásban nyilatkoztatni kell, hogy beleegyezik-e a napirend nyílt ülésen való tárgyalásába.

18. §

(1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2)  A bizottsági ülést össze kell hívni:

   a) a képviselő-testület döntése alapján,

   b) a polgármester indítványára,

   c) legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosit, és az érintett ezt kéri. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

Jegyzőkönyv

19. §

(1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

   a) az első példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni,

   b) a második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

(2) A testületi ülés nyilvános részét mellékleteivel együtt – a lakosság tájékoztatása érdekében – a Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény részére is meg kell küldeni elektronikus úton.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

   a) a távolmaradt képviselők nevét,

   b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,

   c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

   d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a hozzászólások és válaszok lényegét,

   e) a határozathozatal módját,

   f) a polgármester esetleges intézkedéseit, az elhangzott kérdéseket,

   g) az ülés bezárásának időpontját,

   h) a kisebbségi véleményt,

   i) a hitelesítő aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

   a) a meghívót,

   b) a kiküldött-, és kiosztott anyagokat (előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat)

   c) a jelenléti ívet,

   d) a névszerinti szavazás jegyzékét,

   e) a 17. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot,

   f) a kihirdetett rendeletet.

20. §

(1) A bizottság üléséről 2 példányban készül jegyzőkönyv, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvet az elnök valamint a jegyzőkönyv vezetője írja alá.

(3) A bizottsági jegyzőkönyvet a 19. § (1) bekezdés a) – b) pontja szerint kell továbbítani.

5. A képviselő-testület döntései

21. §

(1) A képviselő-testület normatív határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos arab sorszámokkal kell ellátni. 

(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölést a következők szerint:

„Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (III. 30.) határozata”.

(3) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:

   a) a képviselő-testület döntését,

   b) a szükséges intézkedéseket,

   c)  a végrehajtásért felelős megnevezését,

   d) a végrehajtás határidejét.  
(4) A testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. A határozatokat elfogadásukat követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(5) Nem minősül normatív határozatnak, így nem kell sorszámozással ellátni az alábbi döntéseket:

   a) az ügyrendi kérdésekben hozott döntés (napirend elfogadása, döntés szavazás módjáról, döntés személyes érintettségről), 

      b) a tájékoztatók-, beszámolók elfogadása.

22. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

   a) a polgármester,

   b) a települési képviselők,

   c) az önkormányzat bizottságai,

   d) a jegyző

   e) erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti azt. A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.

(3) A képviselő-testület megbízhatja bármely bizottságát a rendelettervezet előkészítésével. A rendelettervezetet a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelettervezet előkészítésében részt vesznek a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai.

(4) A rendelet 8 napon belül történő kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

(5) A kihirdetett rendeletet a város honlapján interneten kötelező közzétenni

6. Közmeghallgatás, lakossági fórumok

23. §

(1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.

(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

24. §

(2) A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:  

   a) lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,

   b) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

   c) a közvetlen tájékoztatásra,

   d) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(3) Fontosabb lakossági fórumok:

   a) közmeghallgatás,

   b) állampolgári közösségek rendezvényei,

   c) érdekegyeztető tanácskozás,

   d) hatósági közmeghallgatás (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § alapján).

7. Az önkormányzati gazdálkodás

25. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két fordulóban állapítja meg:                                                                                                                                                                          

   a) az első fordulóban a tárgyév kezdete előtt a költségvetési koncepciót határozza meg,

   b) a második fordulóban a jegyző által összeállított és a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelettervezetet vitatja meg és dönt annak jóváhagyásáról, illetve módosításáról.

26. §

(1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.

(2) A képviselő-testület az Önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.

27. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

(2) Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja. 

8. Záró, vegyes rendelkezések

​

28. §

(1) Ez a rendelet 2013. március 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.24.) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 17/2011. (IX. 15.), 15/2012. (VIII. 29.), 16/2012. (IX.7.) és 21/2012. (IX.28.) önkormányzati rendeletek.

Czibere Béla                                        Vatai Imréné

polgármester                                       címzetes főjegyző