Örménykút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján  a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat jelképei, pecsétjei, kitüntető címe

1.§ (1) Az önkormányzat jelképe: a címer.

(2) Az önkormányzat címere: "A címer egy csücsköstalpú (süvegezett) pajzs, középen boglárpajzzsal.

A jobboldali címermező felső kétharmada kék, alsó harmada zöld. A zöld mezőben arany szélmalom áll, az 1800-as években épült, még ma is meglévő Bakulya malom emlékére.

A baloldali címermező szintén kék és zöld színeket tartalmaz, benne egy arany búzakéve a település mezőgazdasági jellegét, az összetartozást, a szlovák - magyar lakosság békés együttélését jelképezve.

A címer alsó részén (süvegén) kék égbolt alatt zöld dombon (a valamikori Décse város helyén) egy arany gémeskút áll. A szájhagyomány szerint annak idején a település területén álló gémeskútból itatták az örmény kereskedők a lovaikat és itt tartottak pihenőt. Ezért is lett a település neve Örménykút.

A címerfedőn egy ötgyöngyös bárói korona áll, melyből egy kereszt és egy kehely emelkedik ki.

A korona az alapító földbirtokos család emlékét őrzi, a kereszt és a kehely a lokosság vallási hovatartozását hivatott szimbolizálni.

A középső boglárpajzs vörös-arany színű, hosszában rutázott. A korona az alapító, Harruckern bárói család emlékét őrzi.

A címertakarók jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst színűek.

A címert alulról egy arany szalag zárja, rajt fekete betűkkel a település nevével."

(3) Az önkormányzat pecsétje: "3 cm átmérőjű körben, középen a Magyar Köztársaság címere. A címer körül félkörben az Örménykút község Önkormányzata felirat olvasható"

(4) Az önkormányzat polgármesterének pecsétje: "4 cm átmérőjű körben, középen a Magyar Köztársaság címere. A címer körül félkörben az Örménykút Község Polgármestere felirat olvasható"

(5) Az önkormányzat hivatalának pecsétje: "3 cm átmérőjű körben, középen a Magyar Köztársaság címere. A címer körül félkörben a "Csabacsűdi Közös Önkormányzati Hivatal * Csabacsűd * felirat olvasható.”

(6) Az önkormányzat jegyzőjének pecsétje: "3 cm átmérőjű körben, közepén a Magyar Köztársaság címere. A címer körül félkörben a Csabacsűdi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője felirat olvasható"

(7) Az önkormányzat által adományozható helyi kitüntetések és elismerő címek: A kitüntetés alapításáról és adományozásának rendjéről szóló rendelet tartalmazza.

2. Az önkormányzat és szervei

2.§ (1) Az önkormányzat megnevezése: Örménykút Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 5556 Örménykút, Dózsa György utca 26.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott testület: Örménykút Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) Az  önkormányzat illetékességi területe: Örménykút község közigazgatási területe

3,§ (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2)        Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, és a közös önkormányzati hivatal látják  el.

II. Fejezet

Feladatok és hatáskörök

3. Az önkormányzat által  ellátott feladatok és hatáskörök

4.§ (1) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, melyeket e rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben a polgármesterre, vagy állandó bizottságára ruházhat. Az átruházott hatásköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e körben tett intézkedésekről, azok eredményéről a soron következő rendes ülésen – önkormányzati hatósági ügyben minden negyedévben –beszámol.

(3)

 5.§ Az önkormányzat  költségtakarékos és hatékony gazdálkodás keretein belül gondoskodik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény  (továbbiakban: Mötv.) által  előírt kötelezendően ellátandó feladatokról és közszolgáltatásokról.

6.§ (1) Az önkormányzat szabadon választhatja közfeladat ellátását, ha

1. ellátása nem sérti a település érdekeit,
2. nem tartozik más szerv kizárólagos hatáskörébe,
3. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladatok ellátását,
4. a feladat ellátásához szükséges feltételek rendelkezésre állnak.

(2) A feladat vállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik.

(4) A közfeladat önkéntes vállalását tartalmazó javaslatot költségvetési forrásokkal együtt

kell  a képviselő-testület elé terjeszteni.

(5)       Az önként vállalt feladat tekintetében az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával kell állást foglalni.

(6) Az önkormányzat önként vállalt feladatait e rendelet 2. melléklete tartalmazza

7.§ A képviselő-testület a település –  egészségügyi, közművelődési,szolgáltatási, ingatlan karbantartási és felújítási zöldterület gondozási, valamint fejlesztési feladatainak ellátását a szakfeladatokra bontva biztosítja. A feladatok működtetéséről az egységes költségvetésében gondoskodik. A szakfeladaton ellátott tevékenységeket e rendelet 3. melléklete tartalmazza

4. Az önkormányzat társulásban ellátott feladatai

8.§ A Képviselő-testület a más településekkel megállapodva feladatai ellátására társulások létrehozásában vesz rész. A társulások  által ellátott feladatok felsorolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

9.§ A képviselő-testület feladatai ellátásához önállóan, vagy társulás keretében intézményt, vagy más szervezetet alapíthat, kinevezi azok vezetőit. Az intézményvezetők megbízása során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el. A képviselő-testület által alapított intézmény adatait e rendelet 5. melléklete tartalmazza

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

5. A képviselő-testület

10.§  A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő. 

6. A települési képviselő

11.§ (1)

(2)A képviselő főbb jogai:

a) kezdeményezheti, önkormányzat működését, költségtakarékos és hatékony gazdálkodását befolyásoló döntések felülvizsgálatát,

b)sürgős,  azonnali  intézkedést igénylő közérdekű  ügyben  kezdeményezheti  a  közös önkormányzati hivatal,intézkedését, a  jegyző a tett intézkedésről tizenöt² napon belül köteles választ adni,

 (3) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

b) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint  különböző  vizsgálatokban,

c) kapcsolattartás a település polgáraival, ill. különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

d) személyes érintettség bejelentése,

7. A  képviselő-testület munkaterve

12.§ (1) A képviselő-testület működésének alapja  a  feladatai végrehajtásának, döntéshozatalának ütemezését tartalmazó  munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervhez napirendi javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők

b) a jegyző

c) a szlovák önkormányzat elnöke

d) a költségvetési szervek vezetői

e) a bizottság nem képviselő tagja

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, javasolt napirendi pontjait,

b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét,

c) az előterjesztés előkészítésében résztvevők nevét.

(5) A munkaterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, annak indokairól.

8. A képviselő-testület ülése

13.§ (1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, rendkívüli ülést, és közmeghallgatást egyéb lakossági fórumot tart.

(2)

(3)       A testület munkatervében rögzített ütemezéssel, általában havonta, de évente legalább 6 alkalommal,  illetve feladataira tekintettel szükség szerint ülésezik

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület ülésének összehívásáról, a polgármester távollétében vezeti az ülést. A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, ill. akadályoztatásuk esetén a Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze, és vezeti az ülést.

(5) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a képviselők egynegyedének, vagy a bizottságának napirendet is tartalmazó indítványára, a kezdeményezést követő tizenöt² napon belül.

(6) A képviselő-testület ülésének összehívását a megyei kormányhivatal vezetője, valamint  népi kezdeményezés is indítványozhatja.   Kisebbségi  csoportokat  érintő  ügyekben     az  érintett közösségek képviselői  is kezdeményezhetik a képviselő-testület összehívását.

14.§ (1)

(2)

(3) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségéről zárt ülés tartása esetén a képviselő-testület a polgármester és a jegyző által  biztosított információk közzétételével, átadásával gondoskodik .

9. A meghívó

15.§ (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kézbesítésével történik.

(2) A meghívónak tartalmazni kell:

a) az ülés összehívóját,

b) az ülés helyét és időpontját,

c) a tervezett napirendeket, és azok előadót,

d) a tervezett bejelentések írásos előterjesztését,

e) a tervezett szóbeli előterjesztések témáit.

 (3) A meghívóhoz mellékelni kell:

a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést,

b) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentést,

c) a napirendi pontok írásos előterjesztését,

d) a fontosabb bejelentések írásos előterjesztését.

(4) A képviselő-testület üléseit a községháza polgármesteri irodájában tartja, de ha a tárgyalandó       napirendi pont vagy más körülmény, illetve az érdeklődés indokolja, a képviselő-testület ülése máshová is összehívható.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni tanácskozási és szavazati joggal a  képviselőket.

(6)  Tanácskozási joggal kell meghívni az ülésre

a) a jegyzőt, aljegyzőt

b) az országgyűlési képviselőt,

c) a bizottság nem képviselő-tagjait,

d) a költségvetési szervek vezetőit

e) a szlovák önkormányzat elnökét,

f) a napirendi pontok előadóit,

g) az önszerveződő közösségek képviselői közül azokat, akiket a polgármester, vagy a képviselő-testület indokoltnak tart, a tárgyalásra kerülő napirendekkel összefüggésben

(7) Az ülés meghívóját a meghívottaknak az ülést megelőző 3 nappal korábban meg kell küldeni.

(8) Sürgős esetben az ülés előtti napon is kiküldhető a meghívó, ill. el lehet tekintetni az írásbeliségtől, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(9) Hirdetmény útján az ülés előtt legalább 3 nappal közzé kell tenni

a) az ülések

aa) időpontját,

ab) helyét,

ac) napirendi pontjait, továbbá

b) az írásos előterjesztések megtekintésének lehetőségét.

10. Az előterjesztés

16.§ (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által javasolt rendelettervezet, határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató,   bejelentéshez  kapcsolódó írásban kiadott előterjesztés, javaslat.

(2) Az előterjesztést készülhet írásban és lehet szóbeli is.  Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés

a) rendeletalkotás,

b) költségvetési szerv alapítása, átszervezése,megszűntetése,

c) helyi népszavazás kiírása,

d)pályázat kiírása

   tárgyában.

(3) A képviselő-testület döntési hatáskörébe tartozó előterjesztés főbb elemei:

a) Az első részben kell meghatározni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, (korábbi testületi megállapítások, hozott határozatok eredménye stb.) a tárgykörre vonatkozó jogszabályokat, az előterjesztés előkészítésében és elkészítésében  résztvevők véleményét, és mindazokat a tényeket, adatokat, melyek lehetővé teszik a képviselők számára az értékelést, a döntést.

b) az előterjesztés második része tartalmazza a határozati javaslatot.

(4) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, ill. a szóbeli előterjesztésben  vagy  a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott, szavazás előtt írásban rögzített javaslat  A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege

b) a végrehajtást igénylő döntésnél a végrehajtásért felelős személy neve, beosztása

c) és a határozat végrehajtásának határideje, ami

ca) naptári napban meghatározott, vagy

           cb)„folyamatos”, ha a végrehajtás többszöri és pontos időponttal meg nem határozható cselekményt    

                igényel, vagy

           cc) „azonnal”, ha a végrehajtás feltételei öt napon belül biztosíthatók, vagy

            cd)„értelem szerint”, ha a végrehajtás határideje a határozat szövegéből egyértelműen megállapítható.

(5) Az előterjesztések elkészítéséért a feladattól függően a polgármester és a jegyző   felelős.

(6) A polgármester különleges  szakértelmet igénylő ügyben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.. Az előterjesztést  törvényességi   szempontból ebben az esetben is vizsgálja a jegyző.

11. Sürgősségi tárgyalás

17.§. (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában  nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(3) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző, a helyi kisebbségi önkormányzat.

(4) Sürgősségi indítvány  - a sürgősség tényének rövid  indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap nyújtható be írásban a polgármesternél.

(5) A polgármester gondoskodik az indítvány kézbesítéséről,  ha  a  kézbesítésre valamilyen okból nincs lehetőség azt az ülés megkezdése előtt kell a képviselők részére átadni.

(6) Ha a testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, egyszerű többséggel határoz arról, hogy az indítványt mikor fogja tárgyalni.

12. Kérdés, interpelláció

18.§ (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után –

a) a polgármesterhez,

b) az alpolgármesterhez,

c) az önkormányzati bizottságok elnökéhez,

d) a jegyzőhöz,

e) a költségvetési szervek vezetőihez

lehet kérdés, interpellációt szóban, vagy írásban feltenni.

(2) Kérdés, az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés tudakolózás. A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ  adni a megkérdezett. A válasz  elfogadásáról nem dönt a képviselő-testület.

(3) Interpelláció, olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban áll az önkormányzat hatáskörének ellátásával. Ha az interpellációt a képviselő-testület ülését  megelőzően legalább 5  nappal  korábban nyújtották be, úgy arra az ülésen válaszolni kell. Egyéb esetben legkésőbb öt napon belül  az interpellációra írásban érdemi választ kell adni.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az  interpelláló nyilatkozik, majd a testület vita nélkül dönt arról, hogy elfogadja-e a választ.

(5) Ha a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatára eseti bizottságot hozhat létre, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A vizsgálat eredménye alapján az interpellációra a képviselő-testület soron következő ülésén kell válaszolni.

13. A tanácskozási rend

19.§  (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester az ülés megnyitását követően ismerteti az igazoltan és az előzetes bejelentés nélkül távolmaradó képviselők nevét, majd megállapítja a határozat-képességet és szavazásra bocsátja a napirendi javaslatokat. A tanácskozás során folyamatosan vizsgálni kell a határozatképességet.

(3) Amennyiben az ülés határozatképtelen,  a polgármester kitűzi az új ülés időpontját.

(4) A  polgármester bejelenti, ha a nyilvános ülést zárt ülés követi.

(5) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester írásban ad tájékoztatást a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és két ülés között tett polgármesteri intézkedésekről, tanácskozásokról.

(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről negyedévente írásban számol be a polgármester.

20.§ (1) A polgármester a meghívóban szereplő sorrendben minden előterjesztés felett vitát nyit, melynek során:

a) Az előadó a vita megkezdése előtt az írásos előterjesztéshez maximum 5 perc időtartamú szóbeli kiegészítést tehet, amennyiben a kiegészítés új információkat tartalmaz.

b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak a napirendi ponttal kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles válaszolni. Ha nem tud választ adni a kérdésre, arra 3 napon belül írásban kell válaszolni a polgármesternek, aki a választ a következő ülésen ismerteti.

(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólás időtartama maximum 2 perc lehet. Az  idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót.

(3) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be.

(4) Az előterjesztéshez bármely képviselő javaslatot, módosító javaslatot tehet.

(5) A vita lezárásáig javaslatát, módosító javaslatát bárki megváltoztathatja, vagy visszavonhatja.

(6) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további hozzászólás nincs vagy a testület a polgármester javaslatára – egyszerű szótöbbséggel – a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet  javaslatot.  E javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(8) A vita lezárása után, a testületi döntés meghozatala előtt a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(9) A  határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

21.§ A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, amennyiben a döntéshozatalhoz nem áll elegendő információ a testület rendelkezésére. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz, egyidejűleg meghatározza a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

14.A tanácskozás rendjének fenntartása

22.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik , ennek során:

a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgytól,

b) rendre utasítja azt a személyt, aki képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ

(2) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester a rend helyreállításáig az ülést félbeszakítja.

(3)  A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A jelenlévő állampolgárok a tanácskozás rendjét nem zavarhatják. A rendzavarót a polgármester rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az  érintettet a  terem elhagyására  is kötelezheti.

(4) A polgármester a rend fenntartása érdekében  tett   intézkedései ellen  felszólalni,    azokat  visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

15. A döntéshozatal, szavazás rendje

23.§ (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító, és  kiegészítő indítványokról dönt   a  testület – az elhangzás sorrendjében – majd pedig az eredeti határozati javaslatról.

(2) Döntéshozatal előtt a döntésben részt vevő köteles jelezni személyes érintettségét.   A személyes érintettségre vonatkozó  bejelentési kötelezettség elmulasztása során    meghozott döntést a testület hatályon kívül helyezi, a bekövetkezett károkért a mulasztással elmarasztalható döntéshozó kártérítési felelőséggel tartozik. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a 38.§ (4) bekezdése alapján létrehozott ideiglenes bizottságnak adja át kivizsgálásra.

(3) A döntéshozatal előtt a polgármester minden esetben ellenőrzi a határozatképességet, melyet az Mötv. 47..§-ában foglaltak alapján állapít meg.

(4) Minősített többség, a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges:

a) gazdasági programjának elfogadásához

b) az általa kiírt pályázattal kapcsolatos  döntésekhez,

c) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatásához,

d) polgármester elleni kereset benyújtásához,

e) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

f) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

g) hitelfelvételhez,

h) a település-szerkezeti és szabályozási terv elfogadásához,

(5)  A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, mely kézfelemeléssel történik.  Titkos szavazást tart, melyről jogszabály úgy rendelkezik, és titkos szavazás tarthat mindazokban az ügyekben, amelyeket zárt ülésen tárgyal, vagy a képviselő- testület tagjainak több mint fele kéri.  Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha törvény előírja, vagy  a képviselők több mint fele kéri,  azzal, hogy ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást tartani.

(6) A titkos szavazás lebonyolításához a testület  3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A jegyző gondoskodik a szavazóhelyiség, az urna, a szavazólapok és a borítékok előkészítéséről, melyeket szavazás előtt átad a szavazatszámláló bizottság elnökének. A testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell titkos szavazásról készült  külön jegyzőkönyvet, mely tartalmazza

a) a szavazás helyét,

b) a szavazás idejét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, aláírását

d) a szavazás tárgyát,

e) a szavazás eredményét,

f) a szavazás során előfordult jelentős eseményt.

 (7) A név szerinti szavazást esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igennel” vagy „nemmel” szavaznak  A polgármester a szavazást követően kihirdeti az eredményt. A név szerinti  szavazásról készült külön névsort az elhangzott szavazatok rögzítésével jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8 ) A testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésről,

b) munkaterv szerinti napirend elfogadásáról,

c) képviselői kérdésre adott válasz elfogadásáról,

d) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

e) információs jelentés tudomásul vételéről,

f) interpellációra adott válasz elfogadásáról,

g) feladat-meghatározást nem tartalmazó kérdésre adott válaszról,

h)név szerinti szavazás elrendeléséről

24.§  A képviselő-testület döntései:

a) rendelet

b) határozat

16. Rendeletalkotás

25.§ Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) települési képviselők,

b) önkormányzati bizottság elnöke,

c) a polgármester,

d) alpolgármester,

e) a jegyző,

f) kisebbségi önkormányzat,

g) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői,

h) önkormányzati társulás tagjai.

17. A rendelettervezet elkészítése

26.§ (1) A lakosság szélesebb  körét érintő rendeletek előkészítésénél a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(2) A rendelettervezetet a jegyző a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint illetékes köztisztviselőjének bevonásával készíti elő. Megbízható az előkészítéssel önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság,  és   külső szakértő is.  Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A közös önkormányzati hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben,  ha  a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, vagy szakértő készíti elő.

(3) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során lehetőség szerint hatásvizsgálatból kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

a) a szabályozandó  tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye,

b) a lakossági fórumokon elhangzott vélemények.

(4) A rendelettervezethez módosító javaslatot írásban lehet benyújtani a tárgyalást megelőző munkanapon 12 óráig. Módosító javaslatot nyújthat be:

a) polgármester

b) a képviselő-testület bizottsága

c) a képviselő

d) a jegyző

e)költségvetési szerv vezetője

(5) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek

tervezeteit, legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, melyről a lakosságot a helyben szokásos módon értesíteni kell.

(6) képviselő-testület dönthet a rendelettervezet kétfordulós tárgyalásáról is.

18. A rendelettervezet elfogadása

27.§ (1) A jegyző, illetve más előterjesztő  az előkészítést és véleményezést követően a rendelet- tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet  az  előkészítés és véleményezés során felvetett,  de  a  tervezetben  nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokára.

(2) A rendelet kihirdetéséről a rendelet egy példányának a könyvtárban történő kihelyezésével a jegyző gondoskodik.

(3) A  jegyző  gondoskodik arról,  hogy  a kihirdetett rendelet egy példánya a községházán és a község honlapján a lakosság számára  elérhető legyen, valamint arról, hogy az érintett  szervek és  személyek  tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

19. A rendeletek jelölése, és nyilvántartása

 28.§ (1) A rendelet megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, az önkormányzati rendeletek évenként 1-től kezdődő folyamatos sorszámát, valamint fel kell tüntetni az évszámot, ezt követően zárójelben a kihirdetés hónapját  (római számmal) és a kihirdetés napját  (arab számmal), és az önkormányzati rendelet  címét az alábbiak szerint:

Örménykút Község  Önkormányzat  Képviselő-testületének  

sorszám/év (hó.nap) önkormányzati rendelete – ………………-ról/ről

(2) Az önkormányzati rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet nyilvántartás formái:

a) rendelet nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,

b) rendeletek sorszám szerint  növekvő sorrendben,

c) a rendeletek betűrendes nyilvántartása

(3) A módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondosodik. A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti

(4) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester vagy a jegyző indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtást helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól a képviselő-testületnek. A képviselő-testület előtti beszámolásnak része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásnak  helyzetéről szóló jelentés.

20. A határozat

29.§ (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntésének szó szerinti megfogalmazását, a végrehajtás határidejét, és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő arab sorszámmal kell jelölni, A határozat sorszáma mellett fel kell tüntetni az évszámot, ezt követően zárójelbe a határozathozatal hónapját római számmal és a napját arab számmal az alábbiak szerint:

              sorszám/év.(hó.nap.) KT. határozat

(3) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A nyilvántartás tartalmazza:

a) a határozat számát,

b) a határozat tárgyát,

c) a határozathozatal időpontját,

d) a végrehajtás határidejét

e) a végrehajtásért felelős nevét

f) a végrehajtás jelentésének időpontját.

(4) A határozatokról készített jegyzőkönyvi kivonatot a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül a jegyző átadja a végrehajtásért felelős személynek.

(5) A határozatok  végrehajtásáról  szóló  írásos előterjesztést  a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) A képviselő-testület hatósági határozataira az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

21. A jegyzőkönyv

30.§ (1)

 (2) Az képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv egy példányát a jegyző kezeli,  másik példányát megküldi a Megyei Kormányhivatal vezetőjének. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mindkét példányához  csatolni  kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) az elfogadott rendeleteket.

A jegyzőkönyveket mellékleteivel együtt évente be kell köttetni.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és az a jegyző köteles külön kezelni.

(4) A választópolgárok – a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével-  betekinthetnek a képviselő-testület  ülésére készült előterjesztésekbe, és az ülésről készült jegyzőkönyvekbe.

(5)

22. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

31.§ (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, melynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására  a helyi képviselő-testületnek nincs  hatásköre, vagy illetékessége.

(3) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

32.§ (1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatással tartandó ülés összehívására a rendes ülés lefolytatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:

a) a közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a képviselő-testület külön határoz,

b) a közmeghallgatáson megjelent állampolgárok közérdekű kérdéseket, javaslatokat tehetnek,

c) a közmeghallgatáson elhangzott és helyben meg nem válaszolt kérdésekre 15 napon belül írásban kell választ adni,

d) A közérdekű javaslatokat a képviselő-testület soron következő ülésén megvitatja, és döntéséről a javaslatot tevő állampolgárt írásban, a lakosságot pedig  hirdetmény útján .tájékoztatja,

23. Lakossági fórumok

33.§ (1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott közmeghallgatáson túl  falugyűlést,   lakossági fórumot tarthat  a lakosságot érintő fontosabb döntésekbe történő bevonása, illetve közvetlen tájékoztatása érdekében.

(2) A falugyűlés, lakossági fórum tárgyáról, helyéről és időpontjáról  hirdetményben  kell tájékoztatni a lakosságot.

(3) A falugyűlésről, lakossági  fórumról  jegyzőkönyvet kell  készíteni. Az ott felvetett kérdésekre a helyszínen, vagy legkésőbb 15 napon belül kell válaszolni az érdekelteknek. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó, döntést igénylő kérdést a testület  soron következő ülésén tárgyalja, és a döntésről a polgármester 8 napon belül tájékozatja a lakosságot.

IV. Fejezet

Az önkormányzat szervei, társulásai, az alpolgármester és a jegyző

24. A polgármester

 34.§ (1) A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester köteles minden héten hétfőn 8-12 óráig ügyfélfogadást tartani.

(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai körében:

a) segíti a települési képviselők munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést, és a közszolgáltatásokat,

c) biztosítja a  demokratikus helyi hatalomgyakorlást a közakarat érvényesülését,

d) a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő képviselő-testületi döntés ismételt tárgyalását kezdeményezheti

e) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, valamint   ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

 (4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az alpolgármester akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnökének.

25. Az alpolgármester

35.§ (1)

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.    

(3) A társadalmi megbízású alpolgármester hivatali munkarendje heti 1 óra, melyet szerdai napokon 14³⁰-órától 15³⁰-óráig fogadó óra keretében tölt a közös önkormányzati hivatalban.

26. A jegyző, aljegyző

36.§ (1) Örménykút Község Önkormányzata polgármesterének Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatának polgármesterével, az Mötv. 83.§ b) pontjában foglaltak szerint meghozott döntését követően,  Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatának polgármestere a jogszabályban megállapított képesítési  követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki, határozatlan időre.

(2)

(3) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

27. A közös önkormányzati hivatal

37.§ (1) Örménykút Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való  előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt hoz létre: Csabacsűdi Közös önkormányzati hivatal  elnevezéssel. 

(2) A Csabacsűdi Közös önkormányzati hivatal Alapító Okiratának

1. kelte: . 2012. november 20.
2. száma: Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete  296/2012. (XI.20.) számú határozatával illetve Örménykút Község Önkormányzatának Képviselő - testülete a 161/2012. (XI.20.) számú határozatával fogadta el

(3) A közös önkormányzati hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel önállóan gazdálkodó, pénzügyi és gazdasági szervezeti egységgel rendelkező közhatalmi költségvetési szerv, az önkormányzat  gazdálkodásának   végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.  A költségvetés határozza  meg   a közös önkormányzati hivatal működéséhez szükséges  előirányzatokat,  működési fenntartási költségeket.

(4) A közös önkormányzati hivatal pénzügyi és gazdasági szervezeti egysége ellátja  az önkormányzat önállóan működő, pénzügyi és gazdasági szervezeti egységgel nem rendelkező közoktatási feladatokat ellátó költségvetési szerve vonatkozásában is a különböző gazdálkodással összefüggő feladatokat. A közoktatási feladatokat ellátó költségvetési szerve vonatkozásában a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét  megállapodásban   rögzítik, melyet  a képviselő-testület  hagy jóvá.

(5) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület által jóváhagyott megállapodásban   rögzített módon ellátja az Örménykúti Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat.

 (6) A közös önkormányzati hivatal alapvető feladatait és hatáskörét, az ügyfélfogadás rendjét, a hivatal munkarendjét, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, valamint a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket  az ügyrend tartalmazza, melynek elfogadásáról a képviselő-testület határozatban dönt.

28. A képviselő-testület bizottságai

38.§. (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok  ellátására  állandó,   vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A képviselő-testület 3 tagú  Ügyrendi Bizottságot választ. A bizottság elnökét, és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani.

(3) A Ügyrendi Bizottság látja el a polgármester és a települési  képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ügyviteli és ellenőrzési feladatokat.

(4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.  Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának  elvégzéséig,   ill.  az  erről szóló jelentésének képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

39.§. (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság ülése nyilvános, azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben  azt  az  Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. Döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(2)

(3)

(4)⁴ A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntéseket, külön indítványra a kisebbségi véleményt is  tartalmazza.

(5) A bizottság döntéseit határozatba kell foglalni. A bizottság határozatképességére és a határozathozatalra a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottsági határozatok jelölésére  a testületi határozatok jelölésére vonatkozó szabályokat, az illetékes bizottság  nevének  rövidítésével  kell alkalmazni az alábbiak szerint:

      sorszám /év(hó. nap) Ü. Biz. határozat

(6) A bizottság tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek.

29. Az önkormányzat társulásai

40. § (1)  Örménykút Község Önkormányzata a Körös-Szögi Kistérség Többcélú Társulásához  csatlakozik.

(2) Az önkormányzatot a Társulási Tanács ülésén a polgármester képviseli. A polgármestert akadályoztatása esetén a Társulási Tanács ülésein teljes jogkörrel az alpolgármester képviseli.

(3) A Örménykút Község Önkormányzata Csabacsűd Nagyközség Önkormányzatával  megállapodást köt köznevelési feladatot ellátó költségvetési szerv közös alapításáról, fenntartásáról és fejlesztéséről.

(4) Örménykút Község Önkormányzata együttműködési megállapodást köt az Örménykúti Szlovák Önkormányzattal. A megállapodás e rendelet 6. melléklete.

41.§ (1) Az önkormányzat által más önkormányzatokkal, ill. Társulással közösen létrehozott költségvetési szerv költségvetésének, zárszámadásának elfogadásához, módosításához a társult önkormányzatok képviselő-testületei mindegyikének minősített többségű szavazata szükséges.

(2) A költségvetési szerv költségvetése a felügyeletet ellátó székhely önkormányzat költségvetési  rendeletében szerepel.

(3) A költségvetési szerv gazdálkodásáról évente két alkalommal a felügyeletet ellátó önkormányzat  polgármestere beszámol a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek.

V. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona

30. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos szabályok

42.§. (1) A költségvetés tervezését  egy koncepció összeállítása előzi meg. A  koncepció  összeállításakor a  Kormány  által  rendelkezésre  bocsátott  irányelvek tartalmának  figyelembevételével  számba kell venni

a) az önkormányzat által ellátandó feladatokat,

b) az önkormányzat várható bevételeit.

 (2) Az  önkormányzat  részére  kötelezően  előírt,   és a   szabadon  vállalt feladatok tervezését alapos elemzésnek  és helyzetfelmérésnek  kell megelőzni:

a) pontosan rögzíteni kell  a  bevételi forrásokat és kiadási szükségleteket melyek gazdaságos és célszerű, jogszabályi keretek közt mozgó megoldást kell, hogy tartalmazzanak,

b) a  jelentkező igényeket és célkitűzéseket egyeztetni kell,

c) meg kell határozni a szükségletek kielégítésének  sorrendjét,

d) a várható döntések hatásait előzetesen fel kell mérni,

e) figyelembe kell venni a tárgyévre vonatkozó kötelezettségvállalásokat,

f) számolni kell a várható jogszabályi változásokkal, és a várható inflációs hatásokkal,

g) forráshiány jelentkezése esetén javaslatokat kell megfogalmazni a költségvetés kiadási oldalának csökkentésére, ill. bevételi oldalának növelésére.

(3) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartási törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik.

(4) A képviselő- testület közmeghallgatást követően tárgyalja meg a költségvetési rendelettervezetet. A javaslat tartalmazza az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 24.§-ában rögzített szerkezetben, az Mötv. 111.§-ban  meghatározott részletességgel a bevételi forrásokat és a működési fenntartási előirányzatokat, költségvetési szervenként, költségvetési szerven belül kiemelt előirányzatonként részletezve.

(5) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő testület elé.

31. A beszámolók  és a gazdálkodásról szóló tájékoztató

43.§ (1) A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló összeállításakor a képviselő-

testület által jóváhagyott eredeti költségvetési rendelet, és a módosított rendeletet kell alapul venni.

(2) A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési  beszámolót az előirányzatok könyvelését követően az elkészített főkönyvi kivonat alapján, június 30-i fordulónappal kell összeállítani. A beszámoló elkészítésekor figyelembe kell venni a jogszabályi előírásokon túl a képviselő-testület információs igényét, valamint a költségvetési tervvel való összehasonlíthatóság igényét.      

44.§ (1) A  háromnegyedéves  gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:

a) a költségvetési előirányzatok időarányos alakulása

b) a hiány, ill. többlet összege alakulásának bemutatása,

c) a tartalék felhasználásának bemutatása,

d) a költségvetés teljesítésének alakulása.

(2) A jelentős előirányzat eltéréseket indokolni kell.

45.§ (1) Az éves beszámolót a tárgyévet követő április 30-ig kell elkészíteni. A zárszámadással egyidejűleg az éves ellenőrzési jelentést kell a képviselő-testület elé beterjeszteni.

(2) A beszámolónak tartalmazni kell:

1. a költségvetésben jóváhagyott alaptevékenység körébe tartozó feladatok szakmai teljesítését
2. a pénzügyi teljesítés, és a feladatmegvalósulás összhangjára utaló megállapításokat,
3. az eredeti, a módosított terv és tényadatok eltérését, annak indokolását.

(3) A zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére a költségvetési rendelet tervezet elkészítésére  vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

32. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

46.§.   A polgármester, a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül, a testület megbízatásának időtartamára, a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait feladatait tartalmazó gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé. A gazdasági program tartalmaznia kell az Mötv.91.§-ának (6) bekezdésében foglaltakat.

47.§. (1)          Az önkormányzat által alapított és fenntartott gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv, melynek gazdasági feladatait megállapodás alapján a közös önkormányzati hivatal gazdasági szervezete látja el az önkormányzat egységes költségvetésében jóváhagyott bér-és létszám-előirányzattal  önállóan gazdálkodik. A dologi kiadásokra biztosított pénzeszközöket, a képviselő-testület által jóváhagyott megállapodásban foglaltak szerint használhatják fel.  

(2)  A költségvetési szerv vezetője, illetve megbízott munkatársak a kisebb összegű a költségvetési szerv  alapvető működéséhez szükséges kifizetéseket a pénztár-és pénzkezelési szabályzatban  meghatározottak szerint a házipénztárban kezelt ellátmányból teljesítik.

33. Az önkormányzat vagyona

48.§ (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető  rendelkezéseket  külön rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait,  valamint

c) azokat a feltételeket, melyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való   

    rendelkezés során.

(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében  - részt vehet  gazdasági  vállalkozásban. A részvétel formájáról és módjáról külön rendeletet tartalmaz előírásokat.

(3) Örménykút Község Önkormányzata vagyonkezelői jogot ad át a tulajdonában lévő vízi közmű részét képező vagyonelemekre. 

(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni a lakosságot.

34. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

49.§ (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről szerződés  alapján gondoskodik.  Az éves ellenőrzési tervet az előző év december 31-ig kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Az éves ellenőrzési jelentést a zárszámadással egyidejűleg kell a képviselő-testület elé beterjeszteni.

VI. Fejezet

 Záró rendelkezések

35. Hatálybalépés, hatályon kívül helyezés

50.§. (1) E rendelet 2013.április 1-jén lép hatályba. 

(2) E rendelet hatálybalépésével a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2012. ( VIII.18.) önkormányzati rendelet és a módosítására kiadott 11/2012. (X.26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

36. Mellékletek, függelékek

51.§ (1) E rendelet mellékletei:

 1. melléklet                          Polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

                2. melléklet                          Önként vállalt feladatok felsorolása

                3. melléklet                          A szakfeladatokon ellátott feladatok

                4. melléklet                          Társulások által ellátott feladatok

                5. melléklet                           képviselő-testület által társulásban alapított költségvetési szervek

 (2)  E rendelet függelékei:

     1. függelék                           A képviselő-testület tagjainak névsora

               2. függelék                           A képviselő-testület tárgyévi munkaterve

3. függelék                           Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora

4. függelék                           Az  önkormányzat szakfeladatrendje