1. § A rendelet hatálya Villány Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonával kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre terjed ki

2. § Az Önkormányzat vagyona - forgalomképesség szempontjából - törzsvagyon és üzleti vagyon lehet.

3. § (1) Az Önkormányzat törzsvagyona az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része, amely közvetlenül szolgálja a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.

(2) A törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

4. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon, mely a forgalomképtelen törzsvagyon részét képezi:

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonhoz tartozó ingatlanok tételes felsorolását, azok elsődleges rendeltetésének megjelölésével e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló ingó vagyontárgyakat a Villányi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), az Önkormányzat intézményei és az Önkormányzat saját alapítású többségi tulajdonú gazdasági társaságai nyilvántartásai tartalmazzák az általuk használt vagyontárgyak vonatkozásában.

5. § Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a Vagyontörvény 6. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben és l4. §-ának (1) bekezdésében foglalt kivétellel - nem idegeníthető el. Vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított szolgalom kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

6. § Villány Város Önkormányzata a Vagyontörvényben meghatározott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik.

7. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon:

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(3) A c) pontban megjelölt társasági részesedés, vagy annak egy része a (2) bekezdésen kívül állam, helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás, együtt vagy külön-külön l00%-os tulajdonában álló gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátható vagy - ezen társaság részére - más jogcímen történő átruházás útján elidegeníthető.

8. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a forgalomképes vagyonelem, amely nem tartozik e rendelet 3-4. §-ainak és 7. §-ának hatálya alá.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó ingatlanok tételes felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) A forgalomképes vagyonelemmel vállalkozási tevékenység is folytatható, de az, az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(4) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

9. § (1) A Képviselő-testület - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról, átminősítéséről. A döntést az átsorolandó vagyontárgy - átminősítést megelőző állapot szerinti - forgalomképessége alapján annak értékétől függetlenül a Képviselő-testület hozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átminősítésre további feltétele, hogy az adott önkormányzati vagyontárgy közszolgáltatási jellege, vagy közcélú funkciója már megszűnt, vagy az a jövőben önkormányzati közszolgáltatási, vagy közcélú feladatellátást nem szolgál, továbbá ingatlan vagyon esetén az átminősítés összhangban áll az adott ingatlanra vonatkozó szabályozási tervben foglaltakkal.

10. § (1) Önkormányzati tulajdonba kerülő vagyon(tárgy) megszerzése esetén a tulajdonba vétellel egyidejűleg dönteni kell a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásáról.

(2) Jogutód nélkül megszűnő költségvetési szervek, önkormányzati gazdasági társaságok esetén az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat - a jogutód nélküli megszűnés napjával egyidejűleg - minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy – annak rendeltetése alapján - az önkormányzat törzsvagyonába - korlátozottan forgalomképes vagyonába - , vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

11. § A Képviselő-testület a tulajdonosi jogok gyakorlása körében:

12. § (1) A tulajdonosi jog gyakorlóját - az e rendeletben foglalt kivételekkel - a vagyontárgy - ha a tulajdonosi jog gyakorlása csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, akkor a vagyonrész - forgalomképessége és értéke alapján kell megállapítani.

(2) Amennyiben az önkormányzati vagyon egyes elemei — egy adott jogügylet, vagy egy tulajdonosi döntés keretében történő elbírálás esetén — a forgalomképesség szempontjából különböznek (a jogügylet üzleti, korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat is tartalmaz) úgy a tulajdonosi jogok gyakorlójának megállapítására a legkevésbé forgalomképes vagyontárgy alapján kerül sor. Ennek értelmében, ha a vagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat is tartalmaz, a korlátozottan forgalomképes vagyonra, ennek hiányában az üzleti vagyonra vonatkozó rendelkezéseket kell a kérdéses vagyon egészére alkalmazni.

13. § (1) A tulajdonosi jogok gyakorlójának meghatározása szempontjából az adott joggyakorlással érintett valamennyi vagyontárgy összértéke az irányadó a vagyontárgyak együttes értékesítése, vagy hasznosítása során

(2) A portfolió vagyon körében egyedi értékesítésnek kell tekinteni a több gazdasági társaságban meglévő önkormányzati részesedések egy szerződés keretében történő értékesítését, vagy egy versenyeztetési eljárás keretén belüli értékesítésre történő felajánlását is.

14. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokkal kapcsolatos olyan ingatlan-nyilvántartási és építéshatósági eljárásokban, amelyek az ingatlanok tulajdonjogának változásával nem járnak, az ügyfél, kérelmező jogait a Polgármester, vagyonkezelési szerződés esetén - a szerződés keretein belül, meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő gyakorolja.

(2) A Polgármester képviseleti jogát a polgári jog szabályai, az önkormányzatok működésére vonatkozó törvény és Villány Város Önkormányzata és szervei szervezeti- és működési szabályzatával (a továbbiakban: SZMSZ) összhangban ruházhatja át.

(3) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó vételi, elővásárlási, visszavásárlási jogot kizárólag a Képviselő-testület alapíthat.

(4) A Képviselő-testület dönt - értékhatár1ól függetlenül - az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben az ingatlan tulajdonjogának, vagy a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyásáról

15. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felett a tulajdonosi jogok gyakorlása – az e rendeletben foglalt kivételekkel a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozik.

(2) Önkormányzati költségvetési szerv, gazdasági társaság alapítására vonatkozó előterjesztésben be kell mutatni a gazdálkodó szervezet alapításának indokait, más módon - szervezeti formában - történő feladatellátással szembeni előnyeit, hátrányait.

16. § Az üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogok összességét - ide értve az ingatlan megszerzését, bérbe-, használatba-, vagyonkezelésbe adását, más jogcímen történő hasznosítását, továbbá megterhelését, a fennálló tulajdonviszonyok bármilyen jogcímen történő megváltoztatását, valamint az ingatlan bármilyen jogcímen történő átruházását, selejtezését a Képviselő-testület gyakorolja,

17. § (1) Az Önkormányzat kizárólag betéti társaság kültagja, korlátolt felelősségű társaság, nonprofit gazdasági társaság tagja és részvénytársaság részvényese lehet. Az előzőek szerinti társaság alapításáról, valamint már működő társaságban tulajdoni részesedés, szavazati jog megszerzéséről, annak növeléséről vagy csökkentéséről - értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló portfolió vagyonnal kapcsolatos portfoliógazdálkodási tevékenység körében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

18. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, tulajdonjog változással nem járó bármely módon történő hasznosítására, megterhelésére, vagy egyéb tulajdonosi joggyakorlásra irányuló döntést megelőzően - ide nem értve a vagyonnal kapcsolatos koncepcionális, nem konkrét jogügylet megkötésére irányuló döntést - az adott vagyontárgy értékét:

(2) Tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az:

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott 12 hónapnál régebben, de 3 évnél nem régebben készült értékbecslés esetén, a döntéshez annak aktualizált változata is elfogadható.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően önkormányzati vagyon gazdasági társaság, vagy egyesülés részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása csak könyvvizsgáló által megállapított értéken történhet.

(5) Az Önkormányzat tulajdonát képező eszközök mennyiségi felvétellel történő leltározását a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon, kétévenként kell kötelezően végrehajtani.

19. § (1) Az Önkormányzat kötelező és önként vállat feladatainak ellátására alapított költségvetési szervek vagyona az Önkormányzat vagyonát képezi, amit az Önkormányzat a költségvetési szerv használatába ad. A költségvetési szerv a használatába kapott ingatlan és ingó vagyont - alapító okiratában meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül - az alaptevékenység sérelme nélkül, jelen rendeletben foglalt korlátozásokkal - bevételei növelésére fordíthatja.

(2) A költségvetési szervek használatában lévő vagyonra - amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

20. § Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője - az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási ménéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül - önállóan dönt

21. § Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője - az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási ménéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül - az SZMSZ-ben meghatározott Bizottság előzetes hozzájárulása alapján dönt

22. § Az önkormányzati költségvetési szerv vezetője - az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és vállalkozási mértéken belül, az alaptevékenység sérelme nélkül – a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával dönt

23. § A Képviselő-testület előzetes hozzájárulását kell kérni a költségvetési szerv és civil szervezet között kötendő, a költségvetési szerv használatában álló önkormányzati vagyont érintő olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely egyidejűleg a civil szervezetnek a költségvetési szerv címére történő székhelybejegyzésére irányul.

24. § Minden más, a költségvetési szerv használatában lévő önkormányzati vagyont érintő, a 20-23. §- okban nem említett ügyben a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

25. § (1) Az önkormányzati gazdasági társaság vezetője önállóan dönt

(2) Az (1) bekezdésben nem említett ügyekben az önkormányzati gazdasági társaság használatában lévő önkormányzati vagyont érintő tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

26. § (1) Kizárólag az Önkormányzat tulajdonában álló, egyszemélyes önkormányzati gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Többszemélyes önkormányzati gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén az Önkormányzatot a Polgármester képviseli, A Polgármester a képviseleti jogát - a reá irányadó szabályok szerint - átruházhatja önkormányzati képviselőre, vagy a Villányi Közös Önkormányzati Hivatal dolgozójára.

(3) Ha a társaság legfőbb szerve, a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által előzetesen nem tárgyalt kérdésben kíván dönteni, úgy az Önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását, vagy a legfőbb szerv ülésének felfüggesztését kell kezdeményeznie. E kezdeményezés legfőbb szerv általi elutasítása esetén az Önkormányzat képviselőjének az érintett napirend tárgyában hozandó határozat hozatalkor - az Önkormányzat érdekeire kedvezőbb megoldást jelentő módon - ,,nem”-mel kell szavaznia, vagy a szavazástól tartózkodnia kell.

27. § Az Önkormányzat és az önkormányzati gazdasági társaság közötti - a 26. §-ban nem szabályozott - bármely jogügylet tekintetében, értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Ezen szabályok megfelelően irányadók az önkormányzati gazdasági társaságban meglévő tulajdoni részesedés, szavazati jog megszerzésére, valamint annak növelésére vagy csökkentésére.

28. § (1) Ha a társasági részesedés tervezett értékesítése által az Önkormányzatnak az önkormányzati gazdasági társaságban meglévő részesedése vagy szavazati joga 50 % alá csökken, az érintett társasági részesedést - az értékesítést követően - a Képviselő-testület köteles üzleti vagyonná nyilvánítani.

(2) Az önkormányzati társaságokban a tagsági, részvényesi jogokat megtestesítő részvények, üzletrészek teljes körű vagy részleges értékesítésére az érintett vagyon üzleti (piaci) vagyonértékelését követően kerülhet sor.

(3) Az értékesítés során a Képviselő—testület dönt az adott társasági részesedés értékesítésének elhatározásáról, az értékesítés módjáról, feltételeiről és ütemezéséről.

29. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelés jogának, a vagyon használatának, valamint a hasznosítás jogának átengedése - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 25 millió forint értékű, vagy azt meghaladó vagyon tekintetében csak nyilvános - indokolt esetben zártkörű - versenyeztetés alkalmazásával, a legjobb ajánlattevő részére történik.

(2) A versenyeztetési kötelezettség az (1) bekezdésben meghatározott egyedi értéket meghaladó értékű vagyon tekintetében a határozott időre kötött szerződések meghosszabbítása esetén is fennáll.

30. § (1) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, kiíró dönt.

(2) A versenyeztetési eljárás típusai:

31. § (1) A versenyeztetési eljárás a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével, nyilvános.

(2) Nyilvánosról zártkörű versenyeztetési eljárási módra áttérni csak a folyamatban lévő eljárás eredménytelensége miatt, annak lezárását követően, a kiíró döntése alapján van lehetőség.

(3) Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha

32. § (1) Pályázati eljárás esetén a pályázati felhívás tartalmát a kiíró a vagyontárgy jellegétől és a tervezett hasznosítás egyéb körülményeitől függően állapítja meg és hozza nyilvánosságra.

(2) A kiírónak rendelkeznie kell arról, hogy az eljárást megelőzi-e előminősítési eljárás, a pályázat egy-, vagy többfordulós, valamint arról, hogy alternatív ajánlat tehető-e.

(3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell

33. § A nyilvános pályázati felhívást a kiíró a vagyontárgy megtekintésének helyén, a helyben szokásos módon közzéteszi, annak érdekében, hogy az a lehetséges érdeklődök minél szélesebb köréhez jusson el.

34. § (1) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre azzal, hogy az ajánlattételi határidőig legalább 15 napot kell biztosítani.

(2) Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a nyilvános pályázatra irányadó módon nyilvánosságra hozni. A zártkörű pályázatra egyebekben a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

35. § (1) Pályázati eljárás kettő vagy annál több fordulóban is meghirdethető. Ebben az esetben a második, vagy azt követő fordulókban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

(2) A második fordulóban az első fordulóban tett ajánlatok érvényben maradnak, azokon módosítani a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően lehet.

(3) Többfordulós pályázatnál az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett ajánlattevők - amennyiben a pályázati kiírás erre lehetőséget ad - létrejövő konzorciumban - amennyiben erre a pályázati kiírás lehetőséget ad - részt vehet az az ajánlattevő is, aki az első fordulóban érvényes ajánlatot tett, de a második fordulóban való részvételre nem szerzett jogot.

36. § Előminősítési eljárás esetén a kiíró olyan két- vagy többfordulós pályázatot ír ki, amelynek első fordulójában az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, valamint pénzügyi megbízhatóságát méri fel. A kiíró az első forduló eredménye alapján határozza meg a második fordulóra részvételt nyert ajánlattevők körét, akik a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételek szerint vehetnek részt a pályázat további részében. Az előminősítési eljárásban hozott döntést részletesen indokolni kell.

37. § Versengő ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást - kiírást, hirdetményt -, hanem azonos feltételek közlésével ajánlatot kér legalább három ajánlattevőtől és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt legalább 15 napban állapítja meg.

38. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti, hasznosítja, s a szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat, ellenértéket felajánló árverező szerez jogot.

(2) Az árverés kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverés lebonyolítóját, a kikiáltási árat, továbbá az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat. E körben meg kell határozni azt is, hogy tartható-e, vagy milyen feltételek megléte esetén tartható a nyilvános licitet követően - második fordulóban - zártkörű licitálás. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani

39. § (1) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(2) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlattevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

40. § (1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, valamint az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).

(2) A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntést, az elbírálást követő 30 napon belül kell meghozni, és azt követő legfeljebb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

41. § (1) A versenyeztetési eljárás alapján megkötendő szerződés tartalmát a közzétett feltételek, valamint a legjobb ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani. A szerződést az ajánlat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni.

(2) Ha a versenyeztetési eljárás nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a legjobb ajánlattevő a szerződés létrejöttéhez, vagy hatálybalépéséhez szükséges feltételeket - az előírt módon és időben - nem teljesíti, - amennyiben a kiírás erre lehetőséget adott - a kiíró jogosult a soron következő helyre rangsorolt ajánlattevővel azonos feltételek mellett szerződést kötni, ha a versenyeztetési eljárás eredményéről hozott döntéstől számított 3 hónap még nem telt el.

42. § A versenyeztetési eljárás lefolytatásának eredményeként megkötött szerződést meghosszabbítani, vagy ugyanazon személlyel újabb határozott időtartamú szerződést kötni csak a korábbiaktól független új versenyeztetést követően lehet, kivéve azt, ha a korábbi versenykiírásban a szerződés meghosszabbításának, vagy az újabb határozott idejű szerződés megkötésének lehetősége szerepelt.

43. § Az üzleti és korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelésbe adására, valamint a vagyonkezelésben lévő önkormányzati vagyonra ezen fejezetben foglaltakat kell alkalmazni.

44. § (1) A vagyonkezelő a kezelt vagyont rendeltetésének, a szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat, vagy általa harmadik személynek biztosított használat következménye.

(2) Az önkormányzati vagyont szerződés alapján kezelő szervek a szerződésben meghatározott jogaikat e rendelettel összhangban gyakorolják.

(3) Vagyonkezelői jog megszerzésére irányuló pályázat kiírásáról, a pályázati feltételek meghatározásáról és a pályázat eredményének megállapításáról a Képviselő-testület dönt.

45. § (1) A vagyonkezelő köteles:

(2) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott hányadok szerint – több vagyonkezelőt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződéseknek részletesen és egymástól egyértelműen elkülönítve kell tartalmazniuk.

46. § A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni.

47. § (1) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

(2) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni a vagyonkezelőt:

(3) Az Önkormányzat és a vagyonkezelő kötelesek egymást tájékoztatni mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

48. § Ha a vagyonkezelő az előző pontban foglalt tájékoztatási, vagy jogszabályon alapuló adatszolgáltatási kötelezettségének a vagyonkezelési szerződésben előírt határidőre nem tesz eleget, a Polgármester tizenöt napos határidő tűzésével felhívja a kötelezettség teljesítésére. E határidő elmulasztása a szerződés szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül.

49. § A vagyonkezelői jog átadása ellenérték fejében történik. Az érték megállapításához a vagyonkezelői jog átadása előtt értékbecslői véleményt kell beszerezni.

50. § (1) A tulajdonost ellenőrzési jog illeti meg, melynek célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata. Ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, valamint az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelési intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(2) A Polgármester az ellenőrzés jogának gyakorlását - ideértve annak egyes részjogosítványait is - a Villányi Közös Önkormányzati Hivatal útján gyakorolja. Egyes jogosítványok gyakorlására harmadik személynek - e rendelet képviseleti jogra vonatkozó szabályai szerint – meghatalmazást adhat, vagy harmadik személy szakértőként történő igénybevétele mellett dönthet.

51. § Az ellenőrzött vagyonkezelő, valamint képviselője jogosult

52. § Az ellenőrzött vagyonkezelő, valamint képviselője, dolgozója köteles:

53. § (1) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól - összefoglaló jelentésben - a költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a Képviselő-testületet

(2) Amennyiben a Polgármester az általa végzett tulajdonosi ellenőrzés alapján a vagyonkezelő részéről mulasztást szerződésszegést, vagy az Önkormányzat érdekeit sértő eljárást észlel, köteles a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén tájékoztatni és intézkedését kezdeményezni.

(3) Rendkívüli sürgősség esetén, vagy az Önkormányzatot fenyegető azonnali kár elhárítása érdekében köteles a Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezni, vagy utólagos tájékoztatás mellett azonnali intézkedéseket kezdeményezni

54. § (1) A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyontárgyra vonatkozó vagyonkezelői jogot - ingatlan esetében annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése időpontjában - megszünteti.

(2) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről rendelkeztek, a vagyonkezelési szerződés felmondása, vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés a megszűnéssel - felmondással - nem érintett vagyontárgyakra nézve változatlan tartalommal hatályban marad, de a felek kötelesek a vagyonkezelési szerződést módosítani.

(3) A vagyonkezelési szerződés részleges megszűnése, vagy a vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

55. § (1) A vagyonkezelő az erre irányuló szerződéses jogviszony megszűnésekor, valamint jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles az önkormányzati vagyon értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével - csökkenésével vagy növekedésével – a szerződés szerint elszámolni.

(2) Amennyiben a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog ellenében végzett tevékenység ellátásával összefüggésben vállalt kötelezettségének nem vagy csak részben tett eleget, a vagyonkezelési szerződés megszűnésekor a szerződésben rögzített ellenérték, és a ténylegesen elvégzett tevékenység értékének különbözetét az Önkormányzatnak - a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon - köteles megtéríteni

56. § (1) Az Önkormányzat ingyenes, vagy kedvezményes vagyonszerzése esetén, a szerzés jogcímétől függetlenül a Képviselő-testület határoz.

(2) Az Önkormányzat ingyenes, vagy kedvezményes vagyonszerzése esetén kötelező az értékbecslés, valamint a megszerzett vagyon forgalomképesség szerinti besorolásáról történő döntéshozatal.

57. § (1) Az e rendeletben meghatározott versenyeztetési értékhatárt meghaladó értékű önkormányzati vagyon tulajdonjogát, vagy használatának, hasznosításának jogát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kedvezményesen bármely jogcímen átruházni, átengedni - versenyeztetés útján - a (3) bekezdésben meghatározott esetekben lehet.

(2) Az e rendeletben meghatározott versenyeztetés értékhatárát el nem érő értékű vagyon tulajdonjogát, vagy használatának, hasznosításának jogát _jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kedvezményesen átruházni, átengedni, az Önkormányzat kötelező feladatellátását nem veszélyeztető, vagy érdekeit egyébként nem sértő módon és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben lehet.

(3) A kedvezményes juttatás címén, az adott vagyontárgy értékének legfeljebb 90 %-kal csökkentett értéken az alábbi szervezetek javára, vagy jogcímek alkalmazásával történhet;

58. § Az 57. § (1) bekezdése és (3) bekezdés g) pontja hatálya alá tartozó jogügyletektől a Képviselő-testület, a (2) bekezdés alá tartozó jogügyletekről a Képviselő-testület határoz.

59. § (1) Behajthatatlan az a követelés, mely a mindenkor hatályos számvitelről szóló jogszabály szerint behajthatatlan követelés.

(2) A behajthatatlanság tényének megállapításáról - a jogszabályi előírásokban foglaltak alapján - és egyúttal az ilyen követelésről való lemondásról

60. § Behajthatatlan követelés leírásáról - a behajthatatlanság tényének megállapításáról és ezzel egyidejűleg, az ilyen követelésről való lemondásról szóló (2) bekezdés szerinti döntést követően - az önkormányzati költségvetési szerv vezetője gondoskodik a Villányi Közös Önkormányzati Hivatal útján.

61. § Behajthatatlannak nem minősülő követelés mérséklésére, elengedésére, átütemezésére, vagy részletfizetés engedélyezésére, valamint a követelésről való teljes vagy részbeni lemondásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a követelés teljesítése meghiúsult, vagy megszűnt az Önkormányzat behajtással összefüggő érdeke, vagy az beszámítás útján rendezhető.

62. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Villány Nagyközség Önkormányzat Villány nagyközség Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 11/1993. (XII.29.) sz, rendelete, Villány Nagyközség Képviselő-testületének 4/2000, (IV,11.) számú rendelete Villány Nagyközség Önkormányzatának vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 11/l993. (XII.29.) számú rendelet módosításáról Villány Nagyközség Képviselő-testületének l/2000. (I.18.) számú rendelete Villány Nagyközség Önkormányzatának vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 11/1993. (Xll.29.) számú rendelet kiegészítéséről, Villány Város Önkormányzatának 5/2004. (Ill.16.) számú rendelete Villány Város Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 11/1993. (XII.29.) számú rendeletének módosításáról, 11/2007 (VII.17.) számú rendelet Villány Város vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 11/1993. (XII.29.) számú rendelet módosításáról, Villány Város Önkormányzatának 6/2010, (V.3.) számú rendelete Villány Nagyközség Önkormányzat Vagyonáról és Vagyongazdálkodásáról szóló 11/1993. (XII.29.) számú rendeletének módosításáról Villány Város Önkormányzatának 9/2012. (VI.29.) sz. rendelete Villány Nagyközség Önkormányzatának vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 11/l993. (XII.29.) számú rendeletének módosításáról.