Gesztely Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről

Hatályos: 2013. 02. 16- 2023. 03. 12

Gesztely Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről

2013.02.16.

Gesztely község Önkormányzat Képviselő- testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Gesztely község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a, ingatlan és ingó vagyona
b, pénzügyi eszközre
c, önkormányzatot megillető társasági részesedésre
d, önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogra.

Önkormányzat vagyona

2. § (1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonba tartozó vagyonból és üzleti vagyonból áll, melyet az 1. sz. melléklet tartalmaz.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemek és a képviselő- testület által nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű vagyonba sorolt vagyonelemek.

(4) Törvényben megállapított vagyonelemeken felül korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozik 3. § (3) bekezdésében meghatározott, közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgáló önkormányzati vagyon.

(5) A törzsvagyonba nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes. Az üzleti vagyon e rendeletben meghatározott eljárás útján korlátozás nélkül hasznosítható.

3. § (1) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonba tartoznak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdése szerinti önkormányzat tulajdonában lévő vagyonelemek.

(2) Az önkormányzat döntése alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartoznak az önkormányzat tulajdonában lévő:

a, köztemető és ravatalozó épület
b, iskola és óvoda épülete
c, polgármesteri hivatal épülete
d, művelődési ház épülete
e, orvosi rendelő épülete
f, egészségügyi központ épülete
g, gondozási központ épülete

A forgalomképesség megváltoztatásának módja, átsorolás szabályai

4. § (1) A Képviselő- testület a jogszabályok keretei között rendeletben dönt:

a, a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségű vagyoni körbe sorolásról,
b, korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe sorolásáról,
c, törzsvagyonba tartozó vagyon üzleti vagyonba sorolásáról.
(2) A vagyon átsorolásáról szóló döntést rögzíteni kell.

Törzsvagyonnal való rendelkezés speciális szabályai

5. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon felett rendelkezni törvényben meghatározott korlátozásokkal lehet.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat ellenérték fejében elidegeníteni, használati jogát átengedni, bérleti jogát átengedni, gazdasági társaságba vinni, azt megterhelni, koncesszióba adni csak a képviselő- testület által meghatározott funkcióra, a képviselő- testület minősített többségű határozatával lehet, amennyiben a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabyál vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

Tulajdonosi jogok gyakorlása

6. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonosi jogok gyakorlásáról – amennyiben e rendelet, vagy egyéb jogszabály másként nem rendelkezik – a képviselő- testület rendelkezik.

(2) A képviselő- testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a, közalapítvány, nonprofit gazdasági társaság, egyesület, társadalmi szervezet részére történő vagyon átadásáról;
b, tulajdonról, vagyoni értékű jogról lemondásról, követelés elengedéséről;
c, gazdasági társaság alapításáról, gazdasági társaságba részvételről, abból való kilépésről, társasági szrződés jóváhagyásáról, illetve módosításáról;
d, vagyonkezelői jog alapításáról, vagyonkezelői szerződés jóváhagyásáról, vagyonkezelő részére feladatellátáshoz rendelt vagyon átadásáról, visszavételéről;
e, vagyonhasznosítási szerződés jóváhagyásáról, vagyonhasznosításra átadott vagyon kijelöléséről;
f, önkorményzati költségvetési szerv feladat ellátásához rendelt vagyon átadásáról, visszavételéről;
g, vagyongazdálkodási terv jóváhagyásáról;
h, a használatba adás jóváhagyása, ha a bérbe , használatba adás időtartama az egy évet meghaladja;
i, a 9. § (1) bekezdés szerinti ingyenes használatba adásról szóló döntés meghozatala.
(3) A képviselő- testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a, a képviselő- testület által szövegszerűen elfogadott szrződések aláírására;
b, a képviselő- testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadás, a szerződés aláírása;
c, az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszűntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d, az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása;
e, közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.

7. § A nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban, társadalmi szervezetekben az önkormányzatot a képviselő- testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli. A polgármester akadályoztatása esetén a képviseleti jogosultságot települési képviselőnek írásban átadhatja.

II. Fejezet

Vagyongazdálkodási szabályai

Vagyonkezelés szabályai

8. § (1) Az önkormányzat vagyonát

a, az önkormányzati költségvetési szerv alaptevékenységének ellátásához átadott, az alapító okiratban feltüntetett vagyon tekintetében a költségvetési szerv,
b, az a, pontban nem szereplő vagyon tekintetében a Polgármesteri Hivatal kezeli (a továbbiakban együtt: Vagyonkezelő).
(2) A vagyonkezelőt e rendeletben foglalt korlátozásokkal megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei.
(3) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a kezelésbe átvett vagyon üzemeltetéséről, állagmegóvásáról, karbantartásáról, valamint az éves költségvetési rendeletben meghatározottak szerinti felújításáról, bővítéséről, korszerűsítéséről, pótlásáról.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, kedvezményes használatba adása, átengedése, követelésről történő lemondás

9. § (1) Az önkormányzati vagyon kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható ingyenes használatba az alábbi szervezetek részére:

a, közérdekű kötelezettség vállalás, közalapítvány részére alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén, közhasznú szervezet részére a közhasznú tevékenységhez kapcsolódóan,
b, egyházak részére,
c, társadalmi szervezet részére
d, más önkormányzat vagy állam részére feladat- és hatáskör átszállása,
e, önkormányzati beruházásban készült közművek a közszolgáltató részére történő átadása,
f, az önkormányzat költségvetési szerve részére,
g, Gesztely községben székhellyel rendelkzeő oktatási intézmény részére oktatási és azzal kapcsolatos tevékenység ellátása céljából,
h, az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság részére.
(2) Önkorményzati vagyon tulajdonjogát ingyenes átruházni csak a törvényben meghatározott esetekben és módon a képviselő- testület döntése alapján lehet.

10. § (1) A képviselő- testület (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólagos jogosult a polgári jogviszonyból származó követelés elengedésére az alábbi esetekben:

a, csődegyezségi megállapodásban,
b, bírói egyezség keretében,
c, felszámolási eljárás során az várhatóan nem térül meg,
d, ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,
e, a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel,
f, az önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságaival szemben fennálló követeléseiről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működését veszélyezteti.
(2) A polgármester jogosult az 500.000 forint egyedi értékét el nem érő követelés elengedésére.
III. Fejezet

Vagyonhasznosítás

Vagyonhasznosítás általános szabályai

11. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) 1

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor csatolni kell a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság írásos véleményét.

(4) Önkormányzati vagyon elidegenítése esetén, amennyiben a vagyontárgy becsült értéke az 1 millió forintot meghaladja a legalacsonyabb értékesítési árat 6 hónapnál nem régebbi szakértői forgalmi értékbecslés alapján kell megállapítani.

(5) A vagyonhasznosítási döntést megelőzően (4) bekezdésben meghatározott értékhatár alatt is készíthető szakértői forgalmi értékbecslés, amennyiben a vagyon értéke, vagy szolgáltatás ellenértéke becsléssel nem állapítható meg.

1Hatályát vesztette a 9/2013. (V.2.) ÖK. rendelettel, hatálytalan 2013. május 3-től.

12. § (1) A 2 millió forint forgalmi értéket meghaladó ingatlan, valamint 500 ezer forint forgalmi értéket meghaladó ingó vagyont elidegeníteni, hasznosítani az e rendeletben foglalt versenyeztetési szabályok szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatott tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) A tulajdonosi jogkörgyakorlója a vagyon értékesítése, hasznosítása során dönthet úgy, hogy az (1) bekezdésben meghatározott értékhatári vagyon esetében is alkalmazza a versenyeztetés szabályait.

(3) Több vagyontárgy együttes értékesítése, hasznosítása esetén a vagyontárgyak külön-külön értéke az irányadó.

Pályázati eljárás szabályai

13. § A pályázati eljárás típusa nyilvános.

14. § (1) A nyilvános pályázatot a helyben határos módon kell meghirdetni – helyi sajtóban, a Képviselő-testület hivatalának hirdetőtábláján és honlapján – a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdőnapját legalább 10 nappal megelőzően. A pályázat kiírójának eseti döntése alapján a pályázat megyei vagy országos napilapban is meghirdethető.

(2) Az ajánlattevők részére ajánlatunk megtételére legalább 10 napot kell biztosítani. A pályázatok benyújtásának határidejét a pályázat tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlatok elkészítésére és benyújtására.

15. § (1) A kiíró a pályázati felhívásban köteles tájékoztatni az ajánlattevőket, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kerül kiválasztásra a részletes pályázati kiírásban megjelölt szempontok szerint.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat pontos tárgyának megnevezését,

c) az értékesítésre szánt vagyonelem pontos elhelyezkedését, helyrajzi számát

d) az értékesítésre szánt vagyonelem művelési ágát, értékesítési célját

e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és idejét

f) a benyújtáshoz szükséges példányszámot és mellékleteket,

g) az ajánlati kötöttség időtartamát,

h) a pályázattal kapcsolatos tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát

i) nem természetes személy-pályázó esetén arról szóló nyilatkozatot, hogy a pályázó átlátható szervezetnek minősül,

j) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás során következő helyezettjével köthet szerződést,

k) a Kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja.

16. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége az ajánlatok benyújtását követően kezdődik.

(2) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősítik.

17. § A benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

a) a bruttó ajánlati árat,

b) a szerződéshez szükséges személyi adatait (pl. név, lakóhely, székhely, adóazonosító szám, cégjegyzékszám),

c) nem természetes személy pályázónál 30 napnál nem régebbi, hiteles cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányt,

18. § (1) A pályázatok beérkezésekkor az átvétel pontos időpontját a pályázati adatot tartalmazó borítékon fel kell tüntetni.

(2) Beérkezett ajánlatok felbontása a soron következő képviselő-testületi ülésen történik.

(3) A bontáskor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattévő nevét, lakhelyét (székhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivitelével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. A pályázó nem tilthatja meg a neveknek, lakóhelyének, (székhelyének), a megajánlott ellenszolgáltatásnak, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésére vállalt határidő nyilvánosságára hozatalát.

(4) Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

19. § A benyújtott ajánlatokról a képviselő-testület dönt.

20. § (1) A pályázat értékelésében és elbírálásában nem járhat el az a személy, aki az ajánlatot tévő természetes személy közeli hozzátartozója, illetve az ajánlatot tévőgazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságnak tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve e személyek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b) pontja).

(2) A pályázat értékelésében és elbírálásában részt vevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen, az előzőeket körülírt összeférhetetlenségi ok fenn áll.

Termőföld haszonbérbe adására vonatkozó szabályok

21. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldet haszonbérbe adhatja. A haszonbérbe adás időtartamának meghatározásánál a települési koncepciót és a rendezési terv előírásait figyelembe kell venni.

(2) A haszonbérbe adásról a képviselő-testület dönt.

Nyilvántartás, beszámolás, ellenőrzés
Vagyonnyilvántartás

22. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról az ingatlankatasztert a Polgármesteri Hivatal vezeti.

(2) A kataszter elkülönítetten tartalmazza a törzsvagyon és üzleti vagyon jogszabályban meghatározott adatait.

(3) Az ingatlankataszter felfektetéséért, folyamatos vezetéséért, a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, valamint a szolgáltató vállalatok nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségért a jegyző felel.

(4) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves beszámolóhoz (zárszámadáshoz) kell csatolni, a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint üzleti vagyon szerinti bontásban, melyben szerepelni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

Ellenőrzés, beszámolás

23. § (1) A tulajdonosi jogokat átruházott hatáskörében gyakorló a vagyongazdálkodás körében hozott döntéseiről, azok megalapozottságáról tárgyévet követő év március 1. napjáig a képviselő- testületnek beszámolni köteles, amely tájékoztatót a vagyonváltozás alakulásával kapcsolatban a Pénzügyi és Vagyonellenőrzési Bizottság véleményezi.

(2) A képviselő- testület képviseletében eljáró polgármester vagy képviselő képviseleti tevékenységéről tárgyévet követő év március 1. napjáig a képviselő- testület részére beszámolni köteles.

24. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester a belső ellenőrön keresztül ellenőrzi, vagy-e feladat ellátására más megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.

Záró rendelkezések:

25. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatályába lépését követő 90 napon belül az önkormányzati vagyon besorolását a jegyző felülvizsgálja és a változásokat vagyonkataszteri nyilvántartásban átvezeti.

(4) Hatályát veszti a 6/2009. (IV. 15.) ÖK, 12/2011. (X. 18.) ÖK, valamint a 8/2009. (VIII. 7.)

ÖK. rendeletekkel módosított – az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 8/2007. (XI. 27.) önkormányzati rendelet.