A Budapest Főváros VIII. került Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 54. §-ában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) kapott felhatalmazás a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendeletben meghatározott kivételekkel a rendeletet kell alkalmazni az Önkormányzat tulajdonában álló lakások adásvétel útján való elidegenítésére.

(2) Jelen rendelet alkalmazása alól kivétel:

a)    az állam tulajdonából térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába került lakás elidegenítésére nem a bérlő elővásárlási joga alapján kerül sor, vagy az elidegenítés nem az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használója részére történik,

b)    az önkormányzati eszközökből szerzett lakás elidegenítése nem  a bérlőjének és nem a vele egy tekintet alá eső személynek, vagy nem az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használója részére történik,

c)    az elidegenítés jogcíme nem adásvétel,

d)    a vevő kiválasztására versenyeztetés útján kerül sor,

e)    az épület vagy az épületben lévő valamennyi lakás (vagy valamennyi helyiség és valamennyi lakás) egyszerre azonos vevőnek kerül elidegenítésre.

f)    a lakás elidegenítése a lakásra fennálló bérleti jogviszony megszüntetésének vagy a lakás kiürítésének a feltételével nem a bérlője, nem a bérlőjével egy tekintet alá eső  személy vagy nem a lakás  elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használója részére történik,

g)    a megüresedett társbérleti lakrész másik társbérlőnek (társbérleti lakrész tulajdonosának) való elidegenítése történik.

(3) A bérbe adott lakásra vonatkozó szabályok érvényesek az olyan lakásra is, amelynek nem bérlője, hanem elhelyezésre jogosult használója van, ha a lakás a használója lakásigénye mértékét nem haladja meg.

(4) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Ptk., a Nemzeti Vagyonról szóló törvény, valamint a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet, az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló önkormányzati rendelet, valamint az Önkormányzat versenyeztetési szabályzatának rendelkezései az irányadók.

Az elidegenítéssel kapcsolatos feladatokban résztvevők

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja azzal, hogy egyes tulajdonosi jogok gyakorlására, a rendeletben meghatározott esetekben a Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottságot (továbbiakban: tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság) hatalmazza fel. A tulajdonosi döntések előkészítését és végrehajtását a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezetet végzi el.

(2) A 100 millió forintot meg nem haladó beköltözhető forgalmi értékű lakás elidegenítése esetén a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság, ezen értéken felül a Képviselő-testület dönt az elidegenítésről és az eladási ajánlat kiadásáról, továbbá dönt adásvételi szerződéssel, továbbá annak módosításával és megszüntetésével kapcsolatos kérdésekben, kivéve azokat az eseteket, amikor a döntés az értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület jogköre.

(3) A (2) bekezdés nem érinti a Képviselő-testületnek azt a jogát, hogy bármely lakás tekintetében közvetlenül gyakorolja az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogokat.

(4) Az elidegenítéssel kapcsolatos döntések előkészítése és végrehajtása, valamint az elidegenítési feladatok összehangolása a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet feladata.

(5) Az elidegenítéssel kapcsolatos előterjesztést és döntési javaslatot a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet készíti elő.

Értelmező rendelkezések

3. § A rendelet alkalmazása során:

1. elhelyezésre jogosult jogcím nélküli használó, akivel szemben az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről szóló rendelete szerint az Önkormányzatnak másik lakás bérbeadásra vonatkozó kötelezettsége áll fenn, feltéve hogy a lakás a használója lakásigénye mértékét nem haladja meg,
2. a vételi szándék bejelentője a bejelentéssel kapcsolatos eljárás tekintetében vevőnek minősül akkor is, ha nem jön létre az adásvételi szerződés,
3. bérlővel egy tekintet alá esik a bérlőnek az Ltv. 49. § (1) bekezdés d) pontja szerinti azon egyenes ági rokona, örökbefogadott gyermeke, aki a bérlő hozzájárulásával a lakást meg kívánja vásárolni
4. a bérlőtársakra a bérlőre vonatkozó rendelkezések érvényesek,
5. jogvitás eljárásnak kell tekinteni a peres és nem peres bírósági eljárást,
6. bérbeadó az Önkormányzat lakásainak kezelését (fenntartását, üzemeltetését) végző megbízottja is (a továbbiakban: Vagyonkezelő), 
7. műemlék lakás és műemlék épület alatt az 1991. évi XXXIII. törvény ( a továbbiakban: Övt.) 52.§ (1) bekezdés f) pontja szerinti műemlékeket is érteni kell,
8. HVT terület: az Önkormányzat helyi város-rehabilitációs terület kijelöléséről és a területen a rehabilitáció megvalósításáról szóló 32/2001. (X. 26.) rendeletében meghatározott város-rehabilitációs terület,
9. üres lakás az is, amelyik nincs kiürítve, de a lakásnak már nincs bérlője vagy elhelyezésre jogosult használója,
10. az eladási ajánlat kiadására, valamint a szerződéskötésre e rendeletben megállapított határidők a hiánypótlás teljesítésével nyílnak meg,
11. a lakások elidegenítésével, illetve megvásárlásával kapcsolatos nyilatkozatokat írásban kell megtenni,
12. egy év alatt 365 napot kell érteni,
13. ha a kijelölésről hozott döntés mást nem tartalmaz, az épület elidegenítésre való kijelölése esetén a bennük lévő lakások is elidegenítésre kijelöltnek tekintendők,
14. az épületben egyes lakások is kijelölhetők elidegenítésre,
15. az elidegenítésre való kijelölés az Önkormányzat részéről nem jelent kötelezettségvállalást a lakások elidegenítésére és nem teremt alanyi jogot a lakások megvásárlására,
16. a lakás közművesítése: a lakásnak a villamos-, víz-, csatorna-, gáz- és távhő ellátási vezetékhálózatba való bekötése, illetőleg ezt pótló házi központi berendezés létesítése,
17. elővásárlási jog alapján csak az állam tulajdonából térítésmentesen önkormányzati tulajdonba került lakás vásárolható meg,
18. felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség eredeti használhatóságának, üzembiztonságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munka,
19. korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka,
20. önkormányzati eszközökből szerzett lakásnak minősül minden olyan lakás, amely nem térítésmentesen került az államtól az Önkormányzat tulajdonába, különösen ha a lakás nem az Övt., illetve az Ötv. alapján került az Önkormányzat tulajdonába, hanem azt az Önkormányzat önmaga létesítette, vagy tulajdonjogát megállapodás alapján, illetőleg egyéb módon szerezte,
21. a lakásigény mértékére az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának feltételeiről szóló rendeletet kell alkalmazni,
22. a rendelet hatályba lépése után benyújtott kérelemről és jognyilatkozatról való önkormányzati döntésre vonatkozó előterjesztés elkészítésének és döntésre való előterjesztésének határideje a beadvány feladattal megbízott vagyonkezelő szervezetnél történő iktatásának napját követő munkanapon kezdődik,
23. ha a kérelemről és jognyilatkozatról történő önkormányzati döntésről való válaszadási határidő a döntés meghozatalának napját követő munkanapon kezdődik és ilyen esetekben a napokban meghatározott határidő alatt munkanapokat kell érteni
24. az állam elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatának határideje, az ajánlat írásban igazolható közlését követő 35 nap.

II. FEJEZET

ELIDEGENÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Elidegenítésre való kijelölés

4. § (1) A lakások elidegenítésének feltétele, hogy az épületet, valamint a benne lévő lakásokat a Képviselő-testület elidegenítésre kijelölje.  

(2) Az épület elidegenítésre való kijelölésére vonatkozó előterjesztést a lakás és helyiségbérlők 25 %-a által benyújtott vételi kérelem alapján a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet készíti el.

(3) A HVT területen lévő épület, illetve a benne lévő lakások elidegenítésre történő kijelöléséhez a Rév8 Zrt. nyilatkozata szükséges arról, hogy az elidegenítés nem érinti az Önkormányzat és a Rév8 Zrt. HVT területével kapcsolatos szerződéses kötelezettségét.

(4) Az épület vagy a lakás elidegenítésre való kijelölése nem jelent elidegenítési kötelezettséget. Az egyes lakások elidegenítéséről a 2. § (2) szerint az eladási ajánlat kiadásával kapcsolatos döntés meghozatalával egyidejűleg dönt a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság.

5. § Az épület – vagy ha nem a teljes épület lett kijelölve a bennük lévő egyes lakások – elidegenítésre való kijelöléséről, a kijelöléstől számított 30 napon belül név szerint értesíteni kell a bérlőket. 

Elidegenítésből kizárt lakások

6. § Függetlenül attól, hogy az épület elidegenítésre való kijelölése mikor történt, ki van zárva az elidegenítésből:

a)    a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály alapján vagy más jogcímen elnyert állami költségvetési támogatással létrehozott, vásárolt lakás,

b)    garzonházban lévő lakás,

c)    nyugdíjasházban és idősek otthonában lévő lakrész

d)    továbbá más módon az Önkormányzat tulajdonába került nyugdíjasházi, garzonházi, szobabérlők házában lévő lakás. 

e)    ha a lakás olyan épültben van, amelynek társasházi alapító okiratát nem nyújtották be az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés végett,

f)    ha a lakás olyan épültben van, amelynek a társasházi alapító okiratát e rendeletben előírtak szerint ki kell egészíteni, annak elvégzéséig,

g)    harmadik személy részére annak a bérlőnek a lakását, aki nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül és elővásárlási jogával nem él.

Feltétel bekövetkeztéig elidegenítésből kizárt lakások

7. § (1) Függetlenül attól, hogy az épület elidegenítésre való kijelölése mikor történt, az alábbi kizáró feltételek fennállásáig a lakás nem elidegeníthető:

a)    a pályázat útján bérbevett szociális bérlakás, és a pályázat útján bérbevett költségelvű (kontrollált) bérű lakás, a bérleti jogviszony megszerzését követő 10 évig, akkor is, ha a bérbeadás jogcíme a 10 év alatt megváltozott,

b)    a méltányosságból pályázaton kívül, rendkívüli élethelyzetben lévők részére vagy szociális helyzet alapján bérbe adott bérlakást a bérleti jogviszony megszerzését követő 10 évig, akkor is, ha a bérbeadás jogcíme a 10 év alatt megváltozott,

c)    amíg az Önkormányzat költségvetési szervének rendelkezése alatt áll, 

d)    amíg rá vonatkozóan az elidegenítési és terhelési tilalom fennáll, 

e)    ha a lakásra vagy az épületre az építésügyi hatóság határozott idejű, illetve ideiglenes fennmaradási engedélyt adott,

f)    határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig van bérbe adott lakás,

g)    amíg a bérlőjének az Önkormányzattal szemben bárminemű tartozása van, ideértve a közszolgáltatók felé fennálló tartozásokat is, kivéve ha a tartozás átütemezéséről megállapodás  történik,

h)    ha a bérleti szerződés felmondásra került és a felmondási idő nem járt le vagy a kiürítésre irányuló jogvitás eljárás jogerősen nem fejeződött be,

1. a bérleti díjat vagy a bérleti jogviszony más elemét érintő jogvita jogerős befejezéséig,

j)     ha a lakással kapcsolatos jogszabályban előírt, vagy szerződésben vállalt kötelezettséget a bérbeadó felhívásra sem teljesítették, amíg a bérlő (használó) a kötelezettségének eleget nem tesz,

k)    építésrendészeti eljárással vagy erre okot adó körülménnyel érintett, az eljárás jogerős és végrehajtható határozattal történő befejezéséig vagy az eljárásra okot adó körülmény megszüntetéséig,

l)     ha átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben van, amíg a munkálatokat nem végezték el,

m)   ha a lakást magába foglaló épület HVT területen van, amíg az épületre a HVT-re vonatkozó előírások érvényesek,

n)    ha annak elidegenítését a Képviselő-testület megtiltotta, amíg a tilalom fennáll,

o)    ha többszörös bérlőkijelölési jog áll fenn.

p)    a bérleti szerződés keltétől számított 3 hónapon belül.

q)    az állampolgári lakáscsere útján szerzett önkormányzati bérlakás, a bérleti szerződés megkötésétől számított 5 éven belül,

r)     ha lakásra minőségi csere jogcímén kötöttek bérleti szerződést, és a bérlő által fizetendő lakás forgalmi érték különbözet összegét – a szociális ügyeket gyakorló bizottság javaslata alapján – a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság bármely mértékig csökkentette, a bérleti szerződés megkötésétől számított 10 évig,

s)    ha a lakás bérleti szerződése határozott időre,  előbérleti  jog biztosításával szólt, és a szerződés lejártát követőn a bérlő nem tudta a szerződés megkötni, de a szerződést akadályozó körülményeket megszűntette, az ismételten megkötött a bérleti szerződés esetében annak megkötésétől számított 10 évig,  valamint

t)     azon esetekben amikor a bérleti szerződést bérbeadó felmondta, de a bérlő tartozását kiegyenlítette és ismét bérleti szerződést kötött, az ismételten megkötött a bérleti szerződés esetében annak megkötésétől számított 10 évig.

(2) Azt a lakást, amely utcáról is megközelíthető és üzleti tevékenységre is alkalmas, a bérlő részére az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben foglalt feltételek teljesülése esetén, a helyiségekre vonatkozó vételáron és fizetési feltételek mellett lehet elidegeníteni.

(3) A (1) f), r)-t) pontjában megjelölt kizáró feltételek alkalmazása alól a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet javaslatára, a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság az elidegenítésre való kijelölés után adhat felmentést. A munkaviszony fennállásáig bérbeadott lakás esetén a munkáltató a munkaviszony fennállásáról szóló igazolását a javaslathoz csatolni kell.

(4) Azt, hogy az (1) g) pontja szerinti tartozás, mint kizáró feltétel nem áll fenn, az adásvételi szerződés Önkormányzat általi aláírása előtt kell a vevőnek igazolnia.

(5) A felmentés megadása feltételekhez is köthető, amelyeket ilyen értelmű döntés esetén az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell.  Az (1) r) és t) pontjai esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság az elidegenítési tilalom alól felmentést adhat akkor is, ha a bérlő a kedvezmény címén adott csökkentés összegét nem fizette meg, de abban az esetben a bérlő a forgalmi érték 100 %-át köteles vételárként megfizetni. A vételár megfizetésére semmilyen kedvezmény nem adható.

8. § (1) Harmadik személy hozzájárulását (jóváhagyását) igénylő esetek:

1. a jogosult járulhat hozzá az elidegenítéséhez, ha lakás többszörös bérlőkijelölési joggal érintett
2. a szolgálati és vállalati bérlakásként bérbe adott lakás felett rendelkezni jogosult nyilatkozhat arról, hogy a lakás e jellege megszűnt-e és a lakás eladható-e,
3. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány jóváhagyása szükséges az elidegenítéséhez, ha a lakás műteremlakás,
4. a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ jóváhagyása szükséges az elidegenítéséhez, ha a lakás műemlék vagy ilyen épületben van

(2) Harmadik személy hozzájárulását (jóváhagyását) a bérlő köteles az eladási ajánlat kiadásáról szóló tulajdonosi döntésmeg hozataláig beszerezni. Eladási ajánlat kiküldésére vonatkozó döntés a hozzájárulás hiányában nem hozható. Amennyiben a hozzájárulásra (jóváhagyásra) jogoult nyilatkozatát kikötésekkel adja ki, azokat az adásvételi szerződésben rögzíteni, és a vevőnek vállalnia kell.

Az elővásárlási jog biztosítása

9. § (1) A lakást, az Ltv-ben szabályozott elővásárlási jog alapján a bérlő, valamint a bérlő hozzájárulásával egyenesági rokona, örökbefogadott gyermeke vásárolhatja meg. Ha a lakásnak bérlője van a lakás elidegenítése harmadik személynek csak a bérlő bérleti jogviszonya előzetes megszűnésének (megszüntetésének) feltételével történhet a 6. § g) pontja kivételével.

(2) Ha a lakás az állam tulajdonból térítésmentesen került az Önkormányzat tulajdonába, a bérlők elővásárlási joguk alapján vásárolhatják meg a lakást. Ha lakás nem térítésmentesen került az Önkormányzat tulajdonába, a bérlőknek nincs elővásárlási joguk, de az Önkormányzat nekik biztosítja a lakás megvásárlásának a lehetőségét. Kivételt képez mindkét esetben, ha a lakás elidegenítése a bérlő bérleti jogviszonya megszűnésének (megszüntetésének) feltételével történik.

(3) A bérlőtársak együttesen gyakorolhatják a lakás megvásárlásával kapcsolatos jogukat. A bérlő, bérlőtársa javára elővásárlási jogáról lemondhat.

(4) Az eladási ajánlatot valamennyi bérlőtársnak el kell juttatni, függetlenül attól, hogy valamennyi bérlőtárs élt-e bejelentéssel. Ha a bérlőtársak ajánlatot elfogadó nyilatkozatai nem egybehangzóak, azt úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatot nem fogadták el.

(5) A társbérleti lakrészek akkor elidegeníthetők, ha az előzetes nyilatkozatok szerint egyidejűleg mindegyik társbérleti lakrész megvásárlásra kerül vagy ha az üres társbérleti lakrészt a másik társbérleti lakrész bérlője megvásárolja. Üres társbérleti lakrész a versenyeztetési szabályzat mellőzésével is elidegeníthető.

Lakás jogcím nélküli használók részére való elidegenítése

10. § Az a lakás, amely az állam tulajdonából térítésmentesen került az Önkormányzat tulajdonába, a tulajdonosi joggyakorló bizottság döntése alapján a bentlakó, elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére elidegeníthető, ha

a)    elhelyezéséhez az általa használt lakással legalább azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakást kell biztosítani,

b)    a lakásra lakásgazdálkodási szempontok alapján nincs szükség

c)    az elhelyezésre jogosult jogcímnélküli lakáshasználó bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik arról, hogy a vételi kérelmével elhelyezési jogosultságáról lemond, tudomásul veszi, hogy amennyiben az eladási ajánlat alapján nem vásárolja meg a lakást, úgy az ajánlati kötöttség lejártától számított 30 napon belül köteles azt elhagyni és kiürítve az Önkormányzat részére visszaadni.

Üres lakás elidegenítése

11. § Az elidegenítésre átadott üres lakást a Budapest Józsefvárosi Önkormányzat versenyeztetési szabályzata szerint kell értékesíteni. Kivétel ez alól, ha a legfeljebb 10 m² alapterületű lakást a közvetlen szomszéd külön tulajdoni illetőség tulajdonosa csatolás céljából kívánja megvásárolni. Ebben az esetben a lakás, a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján, versenyeztetési eljáráson kívül is elidegeníthető.

III. FEJEZET

A VÉTELI SZÁNDÉK ÉS AZ ELADÁSI AJÁNLAT

12. § (1) Az adásvételi szerződés megkötésére a vevő vételi szándék nyilatkozata és az Önkormányzat ajánlata alapján egyaránt sor kerülhet.

(2) A vételi szándék bejelentése során a bérlőnek nyilatkoznia kell, hogy

a)    az Önkormányzattal és a közüzemi szolgáltatókkal szemben nincs tartozása,

b)    az Önkormányzattal szemben perben nem áll,

c)    a bérbeadó hozzájárulásával elvégzett, meg nem térített beruházásainak értékét a forgalmi értékben érvényesíteni kívánja-e.

(3) A vételi szándék nyilatkozathoz mellékelni kell:

1. a bérleti díj megfizetéséről szóló igazolást,
2. a bérbeadó által 30 napon belül hitelesített bérleti szerződést,
3. az érvényesíteni kívánt értéknövelő beruházások megjelölését, elvégzésük évét és hitelt érdemlően igazolható költségét,
4. a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog jogosultjának az elidegenítéshez való hozzájárulását,
5. a szolgálati és vállalati bérlakásként bérbe adott lakás felett rendelkezni jogosult nyilatkozatát arról, hogy a lakás e jellege megszűnt és a lakás eladható

g)    a munkaviszony fennállásáig létesített bérleti jogviszony esetén a munkáltató nyilatkozatát a munkaviszony fennállásáról, illetve az értékesítéshez való hozzájárulásról.

Az értékbecslés

13. § (1) A jelen rendelet alapján elidegenítésre kerülő lakás beköltözhető forgalmi értékét az elidegenítésről és az eladási ajánlat megküldéséről szóló előterjesztés előtt kell megállapítani. Az értékbecslés költségeit az Önkormányzat viseli, ha

1. olyan lakás felkínálása történik elidegenítésre, amelyre nem jelentettek be vételi szándékot,
2. a vételi szándékot bejelentő költségére elvégeztetett értékbecslés ellenőrzése céljából a Képviselő-testület, vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság rendeli el az új értékbecslést,
3. üres lakás, társbérleti lakrész értékelése történik.

Más esetekben az értékbecslés költségeit a vételi szándék bejelentője viseli, ideértve a vételi szándék bejelentője által készíttetett értékbecslés jelen rendelet szerinti felülvizsgálatának a költségeit is.

(2) Az értékbecslést a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet által megjelölt értékbecslői körből az rendeli meg, aki a költséget viseli.

(3) A vételi szándék bejelentőjének az értékbecslés megrendelésére vonatkozó felhívást a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet akkor adhatja ki, ha az épületben lévő lakás elidegenítés érdekében kijelölésre került, és a benyújtott iratok alapján a lakás – a 7. § (3) bekezdése alapján felmentéssel – elidegeníthető.

(4) Az értékbecslés megrendelésére és elkészíttetésére és az értékbecslés a feladattal megbízott vagyonkezelő szervezet részére történő megküldésére legalább 30 napot kell biztosítani. Ha az értékbecslést a vevő 30 napon belül nem rendelte meg, kérelmét visszavontnak kell tekinteni.

14. § (1) Ha az Önkormányzat ajánlati kötöttségének határidején belül az eladási ajánlatban közölt forgalmi érték felülvizsgálatát a vevő kéri, a kérelmét a független szakértő állásfoglalásának ismertetése mellett a Képviselő-testület vagy a tulajdonosi bizottság elé kell terjeszteni. Az ajánlati kötöttség időtartama ilyenkor a forgalmi érték felülvizsgálata iránti kérelem előterjesztése és a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság állásfoglalásának kézhezvétele közötti időtartammal megnő.

(2) Az értékbecslés 365 napig érvényes.

Az eladási ajánlat

15. § (1) Eladási ajánlat a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése alapján adható ki a vevő részére.

(2) Az eladási ajánlat kiadásáról szóló döntés meghozatala előtt a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság jogosult megvizsgálni a bérlő szociális helyzetét a családsegítő bevonásával abban az esetben, ha a bérlő a 12 hónapon túli bérleti díj hátralékát a vételi kérelem benyújtása előtt, a lakás megvásárlása érdekében egyenlítette ki.

(3) Az ajánlati kötöttség a kézhezvétel napján kezdődik és 30 napig tart. Az ajánlati kötöttséget a vevő kérelmére egy alkalommal 30 nappal a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság döntése nélkül a vagyonkezelő szervezet meghosszabbítja. További egy alkalommal történő hosszabbításról a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság dönt.

(4) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell, különösen:

a)    a lakás címét, ingatlan-nyilvántartási adatait, alapterületét, szobaszámát  komfortfokozatát,

b)    bérlő javára figyelembe vett értéknövelő beruházásokat, a lakás beköltözhető forgalmi értékét, a vételárat, a vételár megfizetésének a rendeletben szabályozott feltételeit,

c)    a vevő által várhatóan fizetendő közös költség mértékét m²/hónap, vagy tulajdoni hányad/hónap bontásban, valamint a fennálló célbefizetés(ek) mértékét és hátralévő futamidejét,

f)    az ajánlati kötöttséget,

g)    a vételár megfizetésének általános feltételeit.

IV. FEJEZET

A FORGALMI ÉRTÉK ÉS A VÉTELÁR

A forgalmi érték megállapítása

16. § (1) A forgalmi érték megállapítása értékbecslés alapján történik, amelyet úgy kell elkészíttetni, hogy az tartalmazza az elidegenítésre kerülő lakás, az épület, és a hozzátartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő tényeket, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló egyéb adatokat, valamint a lakás valóságos komfortfokozatát, függetlenül attól, hogy az jogszerű, szabályos műszaki kivitelezésű, vagy jogellenes, szabálytalan műszaki kivitelezésű építés eredménye.

(2) Az értékbecslés során meg kell határozni, hogy a lakásnak az értékbecslés időpontjában érvényes forgalmi értékében milyen hányadot képviselnek a bérlő azon beruházásai, amelyeket a jelen rendelet alapján a bérlő javára figyelembe kell venni.

(3) Az értékbecslés elkészítése során csak azokat az értéknövelő beruházásokat kell felmérni, amelyeket az a bérlő végzett, aki a lakásnak az értékbecslés időpontjában a bérlője.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott korlátozás alkalmazása alól a bérlő (elhelyezésre jogosult használó) igénye estén a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság felmentést adhat és hozzájárulhat a jogelőd által végzett értéknövelő munkálatok forgalmi értéket befolyásoló hatásának megállapításához, ha a (3) bekezdésben meghatározott korlátozás alkalmazása a bérlővel szemben tisztességtelen üzleti magatartást valósítana meg, mert a bérlő igazolta, hogy az állampolgári csere, vagy a tartási szerződés során, a korábbi bérlő számára megfizette az értéknövelő munkák ellenértékét, tovább a tartási szerződés esetén a lakásban megvalósított értéknövelő beruházások költségét saját maga viselte.

17. § (1) Azok a munkálatok vehetők figyelembe a bérlő javára értéknövelő beruházásként, amelyeket a bérlő – a bérbeadó hozzájárulásával vagy a munkálatok elvégzése előtt a bérbeadóval történt megállapodás alapján, a szükséges hatósági és más engedélyek birtokában – végzett, és azokat a bérlő részére a bérbeadó készpénzben nem fizette meg, illetőleg a bérleti díjban nem érvényesítette. Amennyiben a bérbeadó és a bérlő a beruházások ellenértékének megfizetésére vonatkozóan úgy állapodtak meg, hogy az a bérleti díjból havonta egyenlő részletekben levonásra kerül, a forgalmi érték csökkentésénél az az összeg vehető figyelembe, amely összeg megtérítésére még nem került sor.

(2) Ha az értéknövelő munkálatokkal nem a lakás közművesítése, komfortfokozatának növelése, romos lakás helyreállítása, a lakás alapterületének építés útján való növelése, vizesblokk kialakítása vagy számuk növelése történt, az értéknövelő beruházások figyelembe vételénél különös gondossággal kell vizsgálni, hogy nem olyan munkák után kíván e bérlő értéknövelő beruházást érvényesíteni, amelyek elvégzése egyébként a bérlő kötelezettsége, vagy a bérlő egyéni, átlagosnál magasabb színvonalú igényeinek kielégítését szolgálják.

(3) Az értékbecslés során figyelembe kell venni, hogy a bérlő köteles gondoskodni:

a)    a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról,

b)    a lakás burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, kivéve, ha arra a falban vagy födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási – továbbá az épület felújítása során végzett – munkákkal kapcsolatban kerül sor,

c)    az elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszerének a lakásban levő fogyasztásmérőtől – illetőleg a biztosító táblától – kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, a kapcsolók és a csatlakozó aljak cseréjéről,

d)    az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a saját vagy a vele együtt lakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, valamint

e)    a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről.

(4) Az értékbecslés a lakás beköltözhető forgalmi értékével kapcsolatban legalább három értéket tartalmazzon:

a)    a lakás beköltözhető forgalmi értékét, függetlenül attól, hogy a bérlő bármilyen munkálatot végzett-e a lakásban,

b)    előzetes megállapodás esetén a bérlő javára figyelembe vett értéknövelő beruházások beköltözhető forgalmi értéken [a) pont szerinti értéken] belüli összegét,

c)    az a) és b) pont szerinti forgalmi érték különbözetét, vagyis a bérlő javára figyelembe vett értéknövelő beruházások nélkül számított beköltözhető forgalmi értéket.

(5) A bérlő javára figyelembe vett értéknövelő beruházások esetén az értékbecslésben szerepeltetni kell, hogy:

1. milyen értéknövelő munkálatok figyelembe vétele történt,
2. az értéknövelő munkálatokat a bérlő melyik évben végezte el,
3. a bérlő az értéknövelő munkálatokat a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával végezte-e el,
4. kellett-e hatósági engedély az értéknövelő munkálatokhoz és azokat beszerezték-e,
5. történt-e az értéknövelő munkálatok miatt bérbeszámítás, s ha igen milyen összeg erejéig, tart-e még bérbeszámítás, s ha igen abból milyen összeg beszámítás a történt és milyen összeg van még hátra,
6. a bérlői beruházások avulását.

(6) A vételár alapját képező forgalmi értéket úgy kell megállapítani, hogy a lakás beköltözhető forgalmi értékéből le kell vonni a bérlő javára figyelembe vett értéknövelő beruházások beköltözhető forgalmi értéken belüli összegét, s kapott eredményhez hozzá kell adni a bérbeadó által bérbeszámítás útján vagy más módon már megtérített összeget.

18. § Térítés mellett önkormányzati tulajdonba került lakás esetében a szerzést követő 5 éven belül a forgalmi értéket – külön értékbecslés elkészítése nélkül – a beszerzési/bekerülési érték alapján kell megállapítani. 5 éven túl a forgalmi érték megállapításához ingatlanforgalmi értékbecslést kell készítetni.

A VÉTELÁR

A térítés nélkül az Önkormányzat tulajdonába került lakások vételára

19. §  (1) Ha a térítés nélkül az Önkormányzat tulajdonába került lakást az elővásárlási jog jogosultja, vagy az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó vásárolja meg, a vételár a forgalmi érték 25%-a,  a valóságos komfortfokozat szerint komfortos, összkomfortos lakás esetében a vételár a forgalmi érték 50%-a.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg:

1. 1-6 lakást tartalmazó házas ingatlanokban lévő lakások esetében a vételár a forgalmi érték 50 %-a, komfortos, összkomfortos lakás esetében a vételár a forgalmi érték 75 %-a,
2. az eladási ajánlat kiadását megelőző 10 éven belül több szerkezeti elemet magába foglaló felújításban, korszerűsítésben részesült épület esetén a vételár mértéke az (1) bekezdésben meghatározott vételár 1,5-szeres, a 10 éven belül felújított, korszerűsített épület esetén pedig a vételár mértéke az (1) bekezdésben meghatározott vételár 2-szerese,
3. amennyiben a HVT III. területén lévő lakóépületek lakásbérleményeinek elidegenítésére kerül sor, a vételár mértéke az (1) bekezdésben meghatározott vételár 2-szerese,
4. a piaci bérű lakás vételára a forgalmi érték 50 %-a, komfortos, összkomfortos lakás esetében a vételár a forgalmi érték 75 %-a.

(3) a) Ha az (1) bekezdés szerinti lakást a bérlő határozott időre szólóan vagy feltétel bekövetkeztéig bérli, és felmentést kapott az elidegenítési tilalom alól, az általa fizetendő vételárra az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a bérleti jogviszony 1994. március 31-ét megelőző idő óta már fennáll.

b)    Ha a határozatlan idejű bérleti jogviszony bérleti díj nem fizetése miatt határozott idejűre változott, a vételár a forgalmi érték 50 %-a

c)    Minden más esetben határozott időre szólóan vagy feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakást bérlője részére a forgalmi érték 95%-nak megfelelő vételáron lehet eladni.

(4) Ha a lakás, a 8. § (5) bekezdés szerinti tulajdonostárs, a 9. § szakasz szerinti elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó, vagy a 10. § szerinti vevő részére kerül elidegenítésre, a vételár azonos a lakás beköltözhető forgalmi értékével. A vételárból semmilyen jogcímen nem adható kedvezmény, a vételár nem csökkenthető.

A térítés mellett Önkormányzat tulajdonába került lakások vételára

20. § (1) Az önkormányzati eszközökből szerzett lakás vételára nem lehet kevesebb a lakás szerzéskori bekerülési értékénél.

(2) A vételár meghatározásánál az önkormányzati eszközökből szerzett lakás szerzéskori értékét kell figyelembe venni, ha a 18. § alapján elkészült forgalmi értékbecslés alacsonyabb értéket állapított meg.

A vételár megfizetése

21. § (1) A lakás bérlője, vagy a vele egy tekintet alá eső személy a vételár 20 %-ának megfizetését követően a fennmaradó részt

a)    a szerződés megkötésekor egy összegben vagy

b)    részletekben

teljesíti.

(2) Az (1) a) pont alapján kötött adásvételi szerződés esetén a vevőt – az (1) szerint megfizetendő 20 %-on felül – fennmaradó vételárrészre 55 % kedvezmény illeti meg.

(3) Az (1) b) pont alapján kötött adásvételi szerződés esetén részletfizetési kedvezmény legalább 15 évre, de legfeljebb 25 évre adható a vevő kérésének megfelelően. A vevő a vételárat, havonta egyenlő részletekben kamataival együtt köteles megfizetni.

(4) Ha a vevő az (1) b) pont alapján kötött adásvételi szerződésből fennmaradó vételárrészt 15 évnél rövidebb idő alatt fizeti meg,

a)    fennmaradó vételárnak adásvételi szerződés megkötését követő 5 éven belül történő megfizetése esetén az engedmény a fennmaradt vételár 45 %-a,

b)    fennmaradó vételárnak adásvételi szerződés megkötését követő 5-10 év között történő megfizetése esetén az engedmény a fennmaradt vételár 25 %-a,

c)    a fennmaradó vételárnak adásvételi szerződés megkötését követő 10 éven túl történő megfizetése esetén az engedmény a fennmaradt vételár 15 %-a,

(5) A (4) bekezdésben meghatározott engedmény az adott évben teljesítendő vételárrészleteken felüli befizetésekre is érvényes, de mindig csak az adott évben történő többletbefizetésre irányadó mértékeknek megfelelően.

(6) Rövidebb törlesztési idő a vételárhátralék fennállása alatt bármikor választható. A vételárhátralékból engedmény azonban csak a rendelet szabályai alapján nyújtható.

(7) Részletfizetés esetén a vételárrészleteket annak kamataival növelten kell megfizetni.

(8) A fennmaradó vételárrész megfizetésnek biztosítékaként a vevő által megvásárolt lakásra Önkormányzat javára jelzálogjogot és elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.

(9) Amennyiben a vevő az (1) a) szerinti vételárat banki hitelből fizeti meg, úgy az adásvételi szerződést 60 napos fizetési határidő kikötése mellett tulajdonjog fenntartással kell megkötni. Ez esetben a vevő a vételár 20 %-át foglaló címén fizeti meg az eladó részére. Ha a teljes vételár az adásvételi szerződés aláírását követő 60 napon belül nem kerül kiegyenlítésre, a további 30 nappal a vevő kérésére meghosszabbítható a vételár megfizetésére vonatkozó határidő. A 61. naptól a vételár teljes kiegyenlítéséig igénybe vett időszakra vevő köteles kamatot fizetni, amely mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. A vevő a teljes vételár kiegyenlítéséig köteles a bérleti díjat megfizetni. A tulajdonjog bejegyzéséhez a megbízott vagyonkezelő szervezet a teljes vételár beérkezését, valamint a bérleti díj megfizetésére vonatkozó nullás igazolás benyújtását követő 5 napon belül köteles kiadni a hozzájáruló nyilatkozatot. Amennyiben a teljes vételár nem kerül kiegyenlítésre, úgy a vevő meglévő bérleti szerződése alapján továbbra is a lakás bérlője marad.

(10) A 7. § (1) r)-t) pontjai alapján kötött adásvételi szerződésben a bérlőt nem illetik meg a (2), (4)-(6) bekezdésben foglalt kedvezmények.

(11) A 9. § (5) bekezdés, a 10. § paragrafus, valamint a 11. § paragrafus alapján kötött adásvételi szerződések esetében a vevőt nem illetik meg az (1) b) pont és a (2)-(8) bekezdés szerinti kedvezmények. Egyösszegű fizetésnek tekintendő a (9) bekezdése alapján teljesített banki hitel felhasználása is azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a vételár megfizetése nem teljesül, úgy az adásvétel tárgyát képező lakás, a fizetési határidő leteltét követően nem adható bérbe, illetve használatba.

A kedvezmények a szociális helyzet alapján

22. § (1) A 19. § bekezdés alapján meghatározott vételárból 5 % vételár engedmény azt a vevőt illeti meg, aki a szerződés megkötését megelőző két éven belül állandó lakcímbejelentéssel a megvásárolni kívánt lakásban lakott és a szerződés megkötésekor:

a)    nyugdíjas, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül

b)    saját háztartásában orvos szakértői bizottsági határozattal igazolt munkaképtelen, vagy korlátozottan munkaképes fogyatékkal élő eltartásáról gondoskodik, vagy

saját háztartásában legalább 3 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott vételárengedmény mértéke több feltétel együttes fennállása estén sem haladhatja meg az 5 %-ot.

(3) Ha a lakást többen, közösen vásárolják meg az (1) bekezdés szerinti vételár engedmény csak az ott meghatározott személyek által megvásárolt tulajdoni hányadra alkalmazható.

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság kérelemre engedélyezheti a törlesztés ideje alatt önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a munkanélküliség kezdetét követő hónaptól az új munkába állásig, de maximum 12 hónapra a fizetési kötelezettség szüneteltetését.

(8) A 7. § (1) r) és t) pontjai alapján kötött adásvételi szerződésben a bérlőt nem illetik meg a 22. § (1) bekezdésében foglalt kedvezmény.

A kamat

23. § (1) A 21. § (1) b) pontja alapján, a térítés nélkül önkormányzati tulajdonba került lakás bérlőjével kötött adásvételi szerződés esetében kamat mértéke megegyezik az adásvételi szerződés napján érvényes jegybanki alapkamattal. A kamat mértéke a részletfizetés időtartama alatt változatlan mértékű.

(2) A rendelet 21. § (1) b) pontja alapján az önkormányzati eszközökből szerzett lakás bérlőjével kötött adásvételi szerződés esetén a kamat mértéke az (1) bekezdés szerinti kamat kétszerese.

(3) A vételárrészlet késedelmes megfizetése esetén a késedelmes időszakra, a késedelmes összeg után a vevő köteles a Ptk-ban a kötelezett késedelme (pénztartozás) esetére megállapított mértékű késedelmi kamatot is köteles megfizetni.

V. FEJEZET

AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

Határidők az adásvételi szerződés megkötésére

24. § Az adásvételi szerződést a vevő – ajánlati kötöttség fennállása alatt benyújtott – eladási ajánlatot elfogadó nyilatkozatának Önkormányzat általi kézhezvételét követő 15 napon belül kell megkötni, ha nem állnak fenn az elidegenítést kizáró feltételek.

Az adásvételi szerződés módosítása és megszűnése

25. § (1) Az adásvételi szerződés módosításához a 2. § (2) bekezdés szerinti hatáskörrel rendelkező bizottság járulhat hozzá.

(2) Ha a szerződés nem elállás jogcímén szűnik meg, a szerződés megszüntetéshez az a szerv járulhat hozzá, amely az eladási ajánlat feltételeiről határozott, illetve – ha erre sor került – amely az adásvételi szerződést jóváhagyta.

(3) Ha az adásvételi szerződés úgy szűnik meg, hogy a vevőnek a vételár visszajár, arra az időtartamra, amíg az adásvételi szerződés fennállt, a visszajáró vételárból a teljes bérleti díjjal megegyező használati díjat le kell vonni.

(4)   Ha az Önkormányzat által kötött megbízási szerződés másként nem rendelkezik a jelzálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom törléséről szóló igazolást az Önkormányzattal szembeni tartozás kiegyenlítése esetén a vagyonkezelő szervezet önállóan járulhat hozzá.

VI. FEJEZET

ELIDEGENÍTÉSSEL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Eltérés a rendelettől a HVT területén lévő lakás esetében

26. § HVT területén lévő lakás esetén a Képviselő-testület hozzájárulásával a jelen rendeletben foglaltaktól el lehet térni, ha a befektetési területre vonatkozó szerződés teljesítése érdekében szükséges.

Igazolás

27. § Ha a vételi szándék bejelentője valamely határidőt elmulaszt, a Pp. szabályai szerint előterjeszthető igazolási kérelemmel élhet, amelyet a polgármester bírál el. Az ajánlati kötöttség határidejét a polgármester 30 napnál hosszabb időre nem hosszabbíthatja meg.

Hatálybalépés

28. §  (1) A rendelet 2013. július 15. napján lép hatályba. Rendelkezéseit mindazokban az esetekben alkalmazni kell, amikor az Önkormányzatot ajánlati kötöttség nem terheli és nem került sor adásvételi szerződés megkötésére sem.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 16/2005. (IV. 20.) számú önkormányzati rendelet.

(3) A (2) bekezdésben feltüntetett rendelet hatályon kívül helyezése nem érinti az eladásra való kijelöléssel kapcsolatos döntéseket és a kiadott eladási ajánlatokat, valamint a már kiadott önkormányzati jognyilatkozatokat és megkötött adásvételi szerződéseket. 

(4) Ha az Önkormányzat oldalán a (2) bekezdésben felsorolt jogszabályok alapján ajánlati kötöttség áll fenn, az ajánlat határidőben való elfogadása esetén az ajánlati kötöttséget eredményező jognyilatkozat kiadásakor hatályos jogszabályok alapján kell a szerződést megkötni.

(5) A hatályon kívül helyezett önkormányzati rendeletekre olyan jog nem alapozható, amely a hatályon kívül helyezés előtt a magasabb szintű jogszabályok, az önkormányzati rendeletek tartalma miatt nem állt fenn.

(6) A rendelet hatálybalépése előtt kötött adásvételi szerződésekkel kapcsolatos igényekre a jogviszony létrejöttekkor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a rendelet hatálybalépése előtti időszakra vonatkozó igény érvényesítése a rendelet hatálybalépése után történik.    

Budapest, 2013. június 24. 

                       Rimán Edina s. k.                                             Dr. Kocsis Máté s. k.

                            jegyző                                                        polgármester

Indokolás

Általános indokolás

A Budapest Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítését a 16/2005. (IV. 20.) számú önkormányzati rendelet szabályozza. A rendelet 2005. évi hatályba lépését követően 167 db módosításon esett át, ezért célszerű új rendelet alkotása.

A módosítások miatt jelentős számú kiüresedett bekezdéssel és ponttal rendelkezik, szerkesztési hibák, szakasz ismétlések is fellelhetők benne.

Az új rendeletben ezek szerkezeti átszervezése, a módosítások során történt hibák, utalások kijavítása megtörtént.

A rendelet főbb módosításai a jelenleg hatályos, visszavonásra kerülő 16/2005. (IV. 20.) számú rendelethez képest:

• megszűnt a /betűjel paragrafusszámozás,
• a bizottságok megnevezése egységes: a tulajdonosi jogokat gyakorló bizottság,
• kijavításra kerültek a mondatszerkesztési hibák,
• törlésre, javításra kerültek a téves hivatkozások,
• szabályozásra került annak a helyzetnek a vizsgálata, ha a bérlő a bérleti díj hátralékát a vételi kérelem benyújtása előtt, a lakás megvásárlása érdekében egyenlítette ki.

A rendelet megalkotása az Önkormányzat számára költségvetési hatással rendelkezik, mivel olyan rendelkezéseket nem tartalmaz, amelyek során bevétel kieséssel lehet számolni.

A rendelet megalkotásával a feladatellátóra többletmunka nem hárul.

Részletes indokolás

1. § A rendelet alkalmazásának, valamint a kivételeknek a körét határozza meg.

2. § A rendelet alkalmazásában a döntéshozatali hatásköröket és a résztvevőket határozza meg.

3. § A rendeletben felmerülő fogalmakat határozza meg.

4.-5. § Az épület elidegenítésre történő kijelölésének feltételeit, valamint a kijelölés módját és a hatáskörrel rendelkező szervezetet határozza meg.

6. § Azokat az ingatlanokat határozza meg, amelyek akkor sem elidegeníthetők, ha az épület elidegenítésre kijelölésre került.

7. § A feltétel bekövetkeztéig elidegenítésből kizárt, vagy felmentéssel elidegeníthető lakások körét, és a felmentés megadásának feltételeit határozza meg.

8. § A harmadik fél hozzájárulásával elidegeníthető lakások körét, és a hozzájárulással történő elidegenítés feltételit határozza meg.

9. § Az Ltv. alapján biztosított elővásárlási jog gyakorlásának feltételeit határozza meg.

10. § Az elhelyezésre jogosult, elővásárlási joggal nem rendelkező lakáshasználó részére történő elidegenítést szabályozza.

11. § A versenyeztetési eljárás mellőzésével elidegeníthető lakások körét határozza meg.

12. § A vételi szándék benyújtásának módját és mellékleteit határozza meg.

13. § Az értékbecslés elkészítésének, a költségek viselésének feltételeit határozza meg.

14. § Az értékbecslés felülvizsgálatának feltételeit és az értékbecslés felhasználhatóságának idejét határozza meg.

15. § Az eladási ajánlat kiküldéséről szóló döntés meghozatalát, valamint az eladási ajánlat tartalmi elemeit, az ajánlati kötöttséget határozza meg.

16.-17. § A forgalmi érték megállapítása során figyelembe veendő bérlői beruházások körét és feltételeit határozza meg.

18. § A térítés mellett önkormányzati tulajdonba került lakások forgalmi értékének megállapítását határozza meg.

19. §  A térítés nélkül önkormányzati tulajdonba került lakások vételárának megállapítását határozza meg.

20. § A térítés mellett önkormányzati tulajdonba került lakások vételárát határozza meg.

21. § A vételár egyösszegű, és részletfizetéssel történő kiegyenlítésének módját és feltételei határozza meg.

22. § A vételár megfizetése során igényelhető kedvezmények feltételeit határozza meg.

23. § A vételár részletekben történő megfizetése esetére a kamat mértékét határozza meg.

24. § Az adásvételi szerződés megkötésének időbeli feltételeit határozza meg.

25. § Az adásvételi szerződés módosításának, és megszüntetésének feltételeit határozza meg.

26. § HVT területen, a jelen rendeletben megfogalmazottaktól eltérő elidegenítés feltételeit határozt meg.

27. § A Pp. szerinti igazolás feltételeit határozza meg.

28. § A hatályba léptető rendelkezések.