A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének

36/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelete

a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény  10. § (1) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. §-ában, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. §-ában, 92. § (1)-(2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. §(1) bekezdésében, 133. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, a Budavári Önkormányzat illetékességi területén meghatározza a pénzbeli és természetbeni, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, valamint azok elbírálásának szabályait, továbbá a szociális ellátás finanszírozásának és intézmény-rendszerének kereteit.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szociális törvény) 3. § (1) bekezdése alapjána rendelet hatálya kiterjed a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező:

            a) magyar állampolgárokra,

            b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

            c) hontalanokra,

            d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya a Szociális törvény 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében kiterjed a Szociális törvény 3. § (2) bekezdése szerinti, Budapest I. kerületében tartózkodó külföldi állampolgárokra is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Budapest I. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(4) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) – (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Budapest I. kerület közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is.

 (5) A Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete, annak Egészségügyi és Szociális Bizottsága, a Polgármester, továbbá az Önkormányzat személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményei az e rendeletben foglalt szabályokat alkalmazzák.

3. Az ellátások megállapításának általános szabályai

3. § A pénzben és természetben nyújtott ellátásokat a családközpontú ellátás elvének érvényesítésével kell biztosítani. Az igénylő jogosultságának elbírálása során a családban életvitelszerűen együtt élő személyek életkörülményeit, szociális helyzetét egységben kell vizsgálni. A támogatást a jogosult részére úgy kell megállapítani, hogy az lehetőség szerint javítsa a család létfenntartási, lakhatási feltételeit is.

4. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a pénzben nyújtott ellátások, valamint a közgyógyellátási jogosultság megállapításánál az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításakor jövedelemként kell figyelembe venni – a Szociális törvény 4. § (1a) bekezdésében, a 10. § (4) bekezdésében foglaltak, valamint a szociális tanulmányi ösztöndíj kivételével – az Önkormányzat által az igénylő és családtagjai részére korábban megállapított pénzben és természetben nyújtott rendszeres ellátások havi összegét.

(2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

a) társadalombiztosítási, illetve rendszeres pénzellátásoknál egy hónap,

b) más, havonta mérhető rendszeres jövedelmeknél három hónap,

c) egyéb jövedelmeknél hat hónap.

5. § (1) A szociális és gyermekjóléti ellátásra irányuló eljárás kérelemre indul. Az ügyfél a kérelmét - az igénylésre rendszeresített nyomtatvány, továbbá a jogosultság megállapításához szükséges nyilatkozatok, igazolások csatolásával - a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) Ügyfélszolgálati Irodáin (Budapest I., Kapisztrán tér 1., Budapest I., Attila út 65.,Budapest I., Iskola utca 16. címen) nyújthatja be személyesen hivatali időben, vagy küldheti el e címekre postán.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás iránti igényt, ha az Önkormányzat által fenntartott intézmény által biztosítható, az ellátást végző (több azonos ellátást végző intézmény esetén az igénylő lakóhelye szerint illetékes) intézmény vezetőjének kell bejelenteni.

6. § (1) A jogosultság megállapításához az igénylő a kérelmében saját és a vele közös háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, vagyoni helyzetét bemutató - nyilatkozatokat és igazolásokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles becsatolni, amelyet a rendelet az egyes támogatási formáknál külön megjelöl.

(2) Nem szükséges az ügyfélnek új igazolást benyújtani, illetve nyilatkozatot tenni, ha korábbi kérelmének elbírálásához:

a) rendszeres havi jövedelméről három hónapon belül,

b) tárgyévi nyugdíjáról,

c) a vagyonról és az egyéb igazolandó körülményekről tizenkét hónapon belül a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta.

(3) A munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Kirendeltség határozatával igazolható.

(4) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

b) az álláskeresési segélyről a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

d) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről szóló igazolást - vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását -, melynek egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani,

e) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(5) A nem tanköteles korú gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

(6) Annak igazolására, hogy a gyermekét a szülő egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi ítélet, apai elismerő nyilatkozat, a gyermek családi jogállását rendező határozat, gyermektartásdíj megállapításáról szóló bírói végzés vagy az ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgál.

(7) Amennyiben a rendelet vagyonnyilatkozat tételét írja elő, - a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint - az igénylőnek és családtagjainak nyilatkozniuk kell a Szociális törvény 4. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerinti vagyonukról, valamint arról, hogy rendelkeznek-e tartási, életjáradéki, illetve örökösödési szerződéssel.

7. § (1) Ha a jogosultság elbírálásához a rendelet vagyonnyilatkozatot ír elő és a vagyonnyilatkozat szerint:

a) a család egynél több lakóingatlannal rendelkezik,

b) a család egyéb ingatlan vagyonának együttes forgalmi értéke meghaladja a kétmillió forintot,

c) a család ingó vagyonának együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét,

az ellátást csak a Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján állapítja meg a Polgármester.

(2) A hatáskör gyakorlója a szociális körülmények mérlegelése alapján dönthet a hatáskörében megállapított ellátás természetben történő biztosításáról.

8. § (1) Az ellátások megállapítására irányuló eljárás során környezettanulmányt kell készíteni az

- aktív korúak ellátása,

- önkormányzati segély (kivéve temetési segély),

- normatív lakásfenntartási támogatás

megállapításához.

A környezettanulmánynak ki kell térnie – a szociális körülmények általános leírásán túl – arra, hogy az igénylő az általa lakott lakásban milyen jogcímen lakik, ki a lakás tulajdonosa, használója illetve haszonélvezője. Nem szükséges környezettanulmányt készíteni, ha az a Hivatalban az igénylő vagy családtagja egyéb ellátás iránt benyújtott kérelme folytán két éven belül már rendelkezésre állt. Az Önkormányzat szociális intézményei környezettanulmány készítésére felkérhetők.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások közül az étkeztetés a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek klubjában történő ellátás igénybevételéhez, továbbá a gyermekek átmeneti elhelyezéséhez, aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttműködéshez, és a veszélyeztetett gyermekek helyzetének feltárása során a gondoskodást nyújtó intézmény környezettanulmányt készít.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben nem szabályozott esetekben környezettanulmány készíthető az ellátásra való jogosultság elbírálásához vagy kérelmező és családja szociális helyzetének pontos megítéléséhez, amennyiben a hatáskör gyakorlója, a Hivatal, illetve az intézmény azt szükségesnek tartja.

4. A pénzellátások folyósítása

9. § (1) A pénzben nyújtott rendszeres ellátásnál a jogosultság kezdete - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a kérelem benyújtásának napja. 

(2) A pénzben nyújtott rendszeres ellátás folyósítása a jogosultság elbírálását követő hó 5. napjáig történik - ha e rendelet másképpen nem rendelkezik - postai utalvány vagy banki átutalás formájában. Ezt követően a pénzben nyújtott ellátás folyósításáról a Hivatal a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig gondoskodik.

(3) A rendszeres támogatások folyósításának módját a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet szabályozza.

10. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a pénzbeli ellátásokat 100 forintra kerekítve kell megállapítani.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

11. § (1) A pénzben vagy természetben nyújtott ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyt a Szociális törvény 17. §-a alapján visszafizetésre kell kötelezni.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell

1. a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
2. természetben nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;
3. a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére (a) – c) pont alattiak együtt a továbbiakban: megtérítés).

6. Térítési díj

12. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért az igénylő - ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – személyi térítési díjat fizet. A személyi térítési díj megállapításakor a Szociális törvény 114-119/B. §-ai, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 146-150. §-ai szerint kell eljárni.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásban részesülő személy szociális helyzetére tekintettel személyes díjkedvezményben részesül, illetve kérheti a térítési díj elengedését, az egyes ellátási formáknál szabályozottak szerint.

(3) A szociális étkeztetésre vonatkozó térítési díjakat jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza. A személyes díjkedvezmény mértékéről, az ennek figyelembevételével fizetendő kedvezményes térítési díjról e rendelet 48. § (1) bekezdésében és 51. § (1) bekezdésében valamint 57. § (3) bekezdésében foglaltak esetén – az intézményvezető dönt. A személyi térítési díj elengedéséről a polgármester dönt.

(4) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjakat, amelyeket a 2. melléklet tartalmaz, havonta előre kell megfizetni.

(5) A speciális szociális alapellátási feladatokhoz kapcsolódó és egyéb szolgáltatások térítési díjait a II. számú melléklet tartalmazza.

13. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások közül az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, illetve az idősek klubjában történő ellátás esetén nem nyújtható személyes díjkedvezmény, ha az igénylő:

a) életjáradéki szerződést kötött;

b) az általa lakott saját tulajdonában lévő lakás vagy az általa lakott és bérelt önkormányzati tulajdonban lévő lakáson kívül más lakás tulajdonjogával rendelkezik

14. § (1) Az ellátást az intézményvezető megszünteti, ha

a) az ellátott lakóhelye az I. kerületben megszűnik,

b) az ellátott a személyi térítési díjat nem fizeti,

c) az ellátott tartásra köteles hozzátartozója az ellátást biztosítja,

d) az intézményi ellátás feltételeinek megszűnésekor, vagy ha a jogosultat más intézményben kell elhelyezni,

e) a házirend súlyos megsértése esetén,

f) az ellátás az igényelt formában nem biztosítható.

(2) Az intézményvezető saját hatáskörben hozott döntései ellen az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Polgármesteréhez lehet fordulni.

7. Hatásköri szabályok

15. § (1) Az alábbi szociális ügyekben a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester dönt:

a) Szociális tanulmányi ösztöndíj,

b) Önkormányzati segély (eseti önkormányzati segély, szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás, gyógyszertámogatási-segély, temetési segély)

c) Születési támogatás,

d) Beiskolázási segély,

e) Személyi térítési díj elengedése,

f) közgyógyellátás.

(2) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben az Egészségügyi és Szociális  Bizottság jogosult dönteni az alábbi ügyekben:

a) rendkívüli önkormányzati segély

b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

c) kedvezményes üdülés részvétel feltételei, turnusbeosztás, üdülési díj.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a fellebbezésekről az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a javaslattétel során azt vizsgálja, hogy a döntés a vonatkozó jogszabályoknak megfelelt-e.

(4) A Polgármester és az Egészségügyi és Szociális Bizottság átruházott önkormányzati jogkörben hozott határozata ellen a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni a döntés közlésétől számított 15 napon belül. A Képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre való hivatkozással, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.

16. § (1) A Képviselő-testület az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján méltányosságot gyakorolhat az alábbi ellátások megállapításában:

1. önkormányzati segély,
2. közgyógyellátás.

(2) Ha a Polgármester átruházott hatáskörébe tartozó, jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás visszafizetését rendeli el, a Képviselő-testület a (3) bekezdés a) – c) pontjaiban meghatározott feltételek szerint

1. a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét, és
2. a kamat összegét méltányosságból elengedheti és csökkentheti.

(3) A méltányosság az (1) bekezdés a) - b) pontja a tekintetében az alábbi együttes feltételek mellett alkalmazható, ha kérelmező egy főre jutó jövedelme az e rendelet meghatározott jövedelemhatárt legfeljebb 1.000,- Ft-tal meghaladja és

1. egészségi állapota miatt gyógyszerköltségei az egy főre jutó jövedelem 5 %-át meghaladja, vagy
2. lakásfenntartás havi költségei az egy főre jutó jövedelem 10 %-át meghaladja, vagy
3. háztartásban két kiskorú gyermeket nevel.

(4) A Képviselő-testület az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján az elhunyt személy – akinek az elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye Budapest I. kerület közigazgatási területén volt – köztemetése költségeinek megtérítési kötelezettsége alól az eltemettetésre köteles személyt

1. részben mentesítheti akkor, ha:

1.  egyedül élő és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát,

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kettő és félszeresét.

b) teljes mértékben mentesítheti akkor, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.

II. Fejezet

RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

8. Aktív korúak ellátása

17. § (1) Az aktív korúak ellátásának szabályait a Szociális törvény 33. § - 37/C. §-ai és e rendelet határozzák meg.

(2) A nem foglalkoztatott aktív korú személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként köteles együttműködni az Önkormányzattal és az együttműködésre kijelölt szervvel. Az együttműködésre kijelölt szerv a Budavári Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, Családsegítő Szolgálata (1012 Budapest, Attila út 89.) (a továbbiakban: Családsegítő)

(3) A nem foglalkoztatott együttműködésre kötelezett aktív korú személy az együttműködés keretében:

1. a Családsegítőnél nyilvántartásba veteti magát,
2. beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik,
3. teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

18. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

1. egészségkárosodott személynek minősül, vagy
2. a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy
3. 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, vagy
4. e rendelet 19.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint, a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) A 18. § (1) bekezdés d) pontja szerint aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosult személy

1. családi körülményei miatt az a törvényes képviselő szülő, aki kiskorú gyermekét egyedül neveli az e rendeletben szabályozott igazolások alapján vagy fogyatékkal élő gyermekét saját háztartásában neveli, és nem részesül a szociális törvény és e rendeletben szabályozott ápolási díjban;
2. egészségi állapota miatt, a szakorvosi igazolás alapján várandós nő;
3. mentális állapota miatt az, aki pszichiátriai szakorvos vagy közösségi pszichiátriai gondozószolgálat gondozásában áll, amelynek szakvéleménye alapján munkavégzést akadályozó krónikus vagy pszichés betegséggel, valamint szenvedélybetegséggel küzdő, amennyiben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban NRSZH) munkaképesség-csökkentést vagy egészségkárosodást nem állapított meg.

(3) A rendszeres szociális segélyre jogosult együttműködési kötelezettségének szabályai:

1. Az aktív korú személy (a továbbiakban együttműködésre kötelezett) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megjelenni az együttműködésre kijelölt Családsegítőben a nyilvántartásba vétel és az együttműködés tartalmának egyeztetése céljából.

2. Az együttműködésre kötelezettnek a beilleszkedési programban rögzített időpontokban meg kell jelennie, de legalább két havonta egy alkalommal a beilleszkedést elősegítő programtól függően. Akadályoztatása esetén az akadályoztatás okát jelentő igazolásokat haladéktalanul, de legkésőbb az ok bekövetkeztétől számított 30 napon belül be kell nyújtania a Családsegítőhöz.

3. Az együttműködésre kötelezettel – az egyeztetés során – a program koordinátora a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásbeli megállapodást köt, amely tartalmazza a beilleszkedést elősegítő együttműködési programot, a szolgáltatások típusát, helyét időpontjai és az együttműködésben résztvevő szakembereket.

4. Az igazolt beilleszkedést elősegítő programokról, a nyilvántartásban történő változásokról, az együttműködési kötelezettség teljesítéséről minden hónap 5 napjáig a programfelelős személyenkénti bontásban összesített kimutatást készít, amelyet haladéktalanul eljuttat a Hivatalhoz és az illetékes Foglalkoztatási Szervhez.

19. § (1) A beilleszkedést elősegítő programok típusai:

1. Egyéni segítő program: szociális tanácsadás, fejlesztés, ügyintézés, adósságkezelés, pszichológiai tanácsadás, terápia (egyéni-, pár-, család-terápia), illetve pszichoterápia, szenvedélybetegség kezelése.
2. Csoportos program: álláskereső klub, fejlesztő szociális és önsegítő csoport.
3. Az Önkormányzat által szervezet közfoglalkoztatásban való részvétel.
4. Együttműködés és rendszeres kapcsolattartás a Munkaügyi Kirendeltséggel, az Álláskereső Klubbal, részvétel állásbörzén.
5. Együttműködés a felnőtt képzési szolgáltatókkal, részvétel állástréningen, munkavállalási-, pályaorientációs tanácsadáson vagy képzésen.

(2) Az együttműködési programok folyamatos korszerűsítéséért, valamint a programoknak a szabályozott eljárási rendben történő lebonyolításáért a Családsegítő vezetője a felelős.

20. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősülő esetei, ha az együttműködésre kötelezett

1.  a Családsegítőnél a programvállalási egyeztetésen nem jelenik meg, vagy
2. indokolás és módosítási javaslat nélkül utasítja vissza az együttműködésről szóló megállapodás aláírását a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon túl, vagy
3. a megállapodásban rögzített és általa aláírt programot két hónapon át önhibájából nem teljesíti.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segély összegét 4 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani.

(3) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősülő esetei, ha az együttműködésre kötelezett

1. a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy
2. az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, vagy
3. a beilleszkedést elősegítő program egyeztetett megállapodásának aláírását második alkalommal is megtagadja.

(4) Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni.

21. § (1) Az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a Szociális törvényben foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles lakókörnyezete rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan rendeltetésszerű használata, annak higiénikus állapotának biztosítása,

b) az ingatlan rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a Polgármesteri Hivatal helyszíni ellenőrzés során vizsgálja.

(3) Amennyiben az aktív korúak ellátását kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy lakókörnyezete az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, az elvégzendő feladatok konkrét megjelölését tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt hiányosságokat megszüntetni, melynek teljesítését ismételt helyszíni ellenőrzés során kell vizsgálni.

9. Önkormányzati segély

22. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek és családok részére önkormányzati segélyt nyújt

1. eseti önkormányzati segély (23-24. §),
2. rendkívüli önkormányzati segély (25-26. §),
3. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (27-29. §),
4. szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás (30. §),
5. temetési segély (31-33. §),
6. gyógyszer-támogatási segély (34. §) formájában.

(2) Az önkormányzati segély a Szociális törvény 45. § (8) bekezdésében foglaltak szerint hivatalból is megállapítható.

(3) A polgármester illetve az Egészségügyi és Szociális Bizottság az önkormányzati segély megállapításáról szóló határozatban előírhatja a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának igazolását. Ha a segélyezett személy a rendeltetésszerű felhasználást nem tudja igazolni, vele szemben az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőkre vonatkozó, a Szociális törvény 17. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

10.  Eseti önkormányzati segély

23. § (1) Eseti önkormányzati segélyre jogosult az a személy, aki igazolgató módon a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan illetve tartósan létfenntartási gondokkal küzd, ha más e rendeletben szabályozott önkormányzat által nyújtható, pénzben nyújtott ellátásra továbbá a szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatásra nem szerzett jogosultságot, továbbá saját és családtagjai jövedelmének egy főre jutó átlaga nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 220 százalékát.

(2) Az eseti önkormányzati segély megállapításához szükséges nyilatkozat és igazolások:

a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása,

b) az igénylő és családtagjai vagyonnyilatkozata,

c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, illetve a létfenntartási gondok igazolása.

(3) Az eseti önkormányzati segély összegét úgy kell megállapítani, hogy az kellő segítséget nyújtson és arányban álljon a kérelmező rászorultságával, szociális helyzetével, de a támogatás rendszeres nem lehet.

(4) Az eseti önkormányzati segély mértéke legfeljebb a nyugdíjminimum 80%-a.

24. § (1) Az eseti önkormányzati segélyre ugyanaz a kérelmező - továbbá a vele közös háztartásban élő személy - a segély felvételétől számított három hónap elteltével - a szükséges feltételek fennállása esetén - ismét jogosulttá válik. Ilyen esetben a jogosultságot új eljárás keretében kell elbírálni.

(2) Eseti átmeneti segélyt ugyanannak a személynek naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani.

11. Rendkívüli önkormányzati segély

25. § (1) Rendkívüli önkormányzati segély nyújtható annak a személynek, illetve családnak, akinek a létfenntartása rendkívüli körülmények (elemi kár, tartós betegség, nagy értékű lakás felszerelési tárgyak meghibásodása, stb.) miatt átmenetileg lehetetlenné vagy nagyfokban veszélyeztetetté vált.

2. A rendkívüli önkormányzati segély megállapításáról az Egészségügyi és Szociális Bizottság határoz, amennyiben kérelmező saját és családtagjai jövedelmének egy főre jutó átlaga meghaladja a 24. § (1) bekezdése szerinti jövedelmi értékhatárt és rendkívüli élethelyzete azt indokolja. Az így megállapított segély évenkénti mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) Elsősorban annak a személynek indokolt megállapítani az átmeneti segélyt, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorul.

26. § (1) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a rendkívüli önkormányzati segélyt szociális kölcsön formájában is nyújthatja, ha a kérelmező

a) elemi vagy bűncselekményből származó káresemény károsultja, és a kár vonatkozásában biztosítással nem rendelkezik,

b) orvosi segédeszközt kíván vásárolni,

c) rendkívüli élethelyzetbe (például kórházi ellátás, súlyos betegség) került.

(2) A szociális kölcsön csak azok számára nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor (igazolt) havi rendszeres jövedelemmel rendelkeznek és az egy főre jutó havi jövedelmük meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 220 %-át és nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át.

(3) A szociális kölcsön összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, de nem haladhatja meg annak négyszeresét.

(4) A kölcsön egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(5) A szociális kölcsön kamatmentes és azt legfeljebb egy év alatt, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(6) A szociális kölcsön szerződés megkötésével vehető igénybe. A szerződést a támogatásban részesülővel a polgármester köti meg. A szerződésben ki kell kötni a támogatás

a) még vissza nem térített összegének azonnali, egyösszegű visszafizetését és Ptk. 232. § (3) bekezdésében meghatározott kamatának megtérítését, ha a támogatásban részesített a kölcsön részleteinek megfizetését három hónapon keresztül nem teljesíti;

b) azonnali egyösszegű visszafizetését és Ptk. 232. § (3) bekezdésében meghatározott kamatának megtérítését, ha a támogatásban részesített a támogatást a kérelemben megjelöltektől eltérő célra használja fel.

(7) Aki a szociális kölcsön formájában nyújtott alkalmi átmeneti segély visszafizetésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül nem képes teljesíteni, annak legfeljebb hat hónap időtartamra engedélyezhető a törlesztés szüneteltetése vagy a támogatás még vissza nem térített összegének részben vagy egészben történő elengedése.

(8) A kölcsön formájában nyújtott alkalmi átmeneti segély törlesztésének szüneteltetéséről, a támogatás még vissza nem térített összegének részben vagy egészben történő elengedése iránti kérelemről az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.

12. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

27. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosult a gyermek 18. életévének betöltéséig, ha a gyermeket gondozó család önhibáján kívül, időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Rendkívüli támogatást elsősorban annak a gyermeknek kell megállapítani:

a) akinek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, illetve

b) alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorul.

(3) Nem állapítható meg a gyermek részére a rendkívüli támogatás, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 220 %-át.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülő, vagy a törvényes képviselő a gyermek tizennyolc éves koráig terjesztheti elő.

28. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője igényelheti.

(2) A rendkívüli támogatás mértéke gyermekenként és alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével egyenlő.

(3) A támogatás a gyermek részére - az egyéb feltételek fennállása esetén – évente két alkalommal állapítható meg.

29. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításához szükséges nyilatkozat és igazolások:

a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása (a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapról),

b) az igénylő és családtagjai vagyonnyilatkozata,

c) az időszakos létfenntartási gondok, létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet bizonyítása okirattal vagy más dokumentálható módon.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról az Egészségügyi és Szociális Bizottság határoz.

13. Szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás

30.§ (1) Szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatásra jogosult az a személy, aki igazolható módon a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan illetve tartósan létfenntartási gondokkal küzd, továbbá saját és családtagjai jövedelmének egy főre jutó átlaga nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 220 százalékát.

(2) A szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás megállapításához szükséges nyilatkozat és igazolások:

a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása,

b) az igénylő és családtagjai vagyonnyilatkozata,

c) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, illetve létfenntartási gondok igazolása.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kérelmezhetik a jogosultság megállapítását, valamint a szociális kártya kiállítását a Népjóléti Irodánál az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(4) A szociális kártyát a Népjóléti Iroda a jogosultságot megállapító határozat alapján állíttatja ki.

(5) A szociális kártya legfeljebb egy év időtartamra kerül kiállításra. Ennek elteltét követően a kérelmező – az egyéb feltételek fennállása esetén - ismét jogosulttá válik. Ilyen esetben a jogosultságot a kérelem benyújtását követően új eljárás keretében kell elbírálni.

(6) A szociális kártya elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni. Az elvesztett kártya számát a Népjóléti Iroda törli a nyilvántartásból. Az elveszett kártya – a kérelmező költségére- egy alkalommal pótolható, az eredeti jogosultsági idő végéig.

(7) Az igénylő tudomásul veszi, hogy a személyi adatairól a Népjóléti Iroda nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:

a) a jogosult természetes személyazonosító adatait,

b) a szociális kártyára való jogosultság kezdő és befejező időpontját,

c) a szociális kártya számát.

(8) A szociális kártya kiállításának alapjául szolgáló jogosultság megszűnését a Népjóléti Irodán 8 napon belül be kell jelenteni. Ebben az esetben a Népjóléti Iroda a jogosultság megszűnését megállapítja, és a szociális kártyát visszavonja.

(9) A rendeletben foglaltak megszegése esetén a Népjóléti Iroda a jogosultság megszűnését megállapítja, és a szociális kártyát azonnal visszavonja, egyidejűleg a rosszhiszeműen, jogosulatlanul igénybevett támogatásokat visszatérítteti.

(10) A szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás a jogosult részére havi rendszerességgel kerül feltöltésre havi 7.500,- Ft összegben.

(11) A szociális kártya tulajdonosa a feltöltésre került összeget a szociális boltban, a (13) bekezdésben felsorolt alapélelmiszerekre jogosult fordítani.

(12) A szociális bolt olyan élelmiszert árusító üzlet, amellyel az Önkormányzat szerződést köt, hogy a szociális kártyával rendelkező polgárok részére az üzemeltető lehetővé tegye az a rendeletben szabályozott alapélelmiszerek szociális kártyával történő megvásárlását.

(13) A szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatás az alábbi alapélelmiszerek vásárlására fordítható: tej, kenyér, cukor liszt, rizs, olaj, burgonya, alma, hús, felvágott.

14. Temetési segély

31. § (1) Temetési segélyre jogosult az a személy, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Tartásra kötelezett hozzátartozó esetén vélelmezni kell a létfenntartás veszélyeztetettségét, ha az eltemettetésről gondoskodó személy saját havi jövedelme, illetve családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) A temetési segély összegét az Szt. 45. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A temetési segély mértéke a helyben szokásos legolcsóbb hagyományos temetés, hamvasztásos és szórásos temetés költségeinek 20 %-a.

(4) A temetési segély a halálesetet követő 180 napon belül kérelmezhető.

32. § (1) A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb hagyományos temetés, hamvasztásos és szórásos temetés költségeinek - de legfeljebb a számlával igazolt összeg mértékéig -

1. 40 %-a, ha a jogosult és családja egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét,
2. 60 %-a, ha a jogosult és családja egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségei a Fővárosi Temetkezési Zrt. által minden év január hónapjában közölt adatok alapján számíthatók ki.

(3) A temetési segély megállapításához szükséges igazolások:

a) az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagok jövedelemigazolása,

b) a temetés költségeit igazoló, a temettető vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére kiállított eredeti temetési számla,

c) a halotti anyakönyvi kivonat másolata.

(4) A temetés költségeibe nem számítandók be a járulékos költségek, így különösen a szertartáshoz kapcsolódó kiadások, koszorú, helyközi szállítási költség.

15. Gyógyszer-támogatási segély

33. § (1) Gyógyszer –támogatási segélyre jogosult az a szociálisan rászorult személy, aki közgyógyellátási igazolványra nem jogosult, de betegsége miatt rendszeres gyógyszeres kezelés alatt áll és, aki:

a) háztartásában egyedül él, és az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi  nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, családos esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át; ; és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum  20 %-át eléri;

b) 80. életévét betöltötte és az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át; és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum  20 %-át eléri.

(2) A segély megállapításához szükséges igazolások:

a) a háziorvos/kezelőorvos igazolása arról, hogy a kérelmező állandó gyógyszeres kezelés alatt áll, valamint a havi orvosi vényköteles gyógyszerköltség összegéről szóló igazolás,

b) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása.

(3) A gyógyszer-támogatási segély mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 80 %-a.

(4) Gyógyszer-támogatási segélyre ugyanaz a kérelmező a segély felvételétől számított három hónap elteltével válik ismét jogosulttá. Ilyen esetben a jogosultságot új eljárás keretében kell elbírálni.

(5) Gyógyszer-támogatási segélyt ugyannak a személynek évente legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani.

(6) Ugyanezen a jogcímen eseti illetve rendkívüli önkormányzati segély nem igényelhető.

16. Közgyógyellátás

34. § (1) Önkormányzati támogatásként közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése mérsékelhető a közgyógyellátási igazolvány kiállításával.

 (2) Közgyógyellátásra, rászorultság igazolásával jogosult az a személy, aki:

a) háztartásában egyedül él, és az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 270 %-át, családos esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 220%-át; és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum 20 %-át eléri;

b) 80. életévét betöltötte és az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 320 %-át; és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke a nyugdíjminimum 20 %-át eléri.

(3) Az e rendeletben szabályozott méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról a polgármester dönt.

(4) A közgyógyellátásra való jogosultság 12 hónapra szól. Ezt követően a kérelmező - a feltételek változatlan fennállása esetén ismét jogosulttá válik. Ilyen esetben a jogosultságot új eljárás keretében kell megállapítani.

(5) A jogosultság megállapításához szükséges igazolások:

a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása,

b) az igénylő háziorvosának, a jogosult havi rendszeres gyógyító ellátás szükségleteiről szóló igazolása.

(6) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szociális törvény 49. § - 53. §-ai az irányadóak.

17. Kedvezményes uszodabérlet

35. § (1) Az Önkormányzat együttműködési megállapodás alapján 50%-os kedvezménnyel bérletet biztosít:

1. a 70. életévüket betöltött nyugdíjasok részére,
2. a három vagy több gyermeket nevelő családok részére,
3. gyermekét egyedül nevelő szülő és kiskorú gyermekei részére,

amennyiben kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(2) A jogosultság az alábbiak szerint igazolható:

a) 70. életévüket betöltött nyugdíjasok lakóhelyüket, életkorukat személyi igazolvány bemutatásával,

b) a három vagy több gyermeket nevelő családok lakóhelyüket személyi igazolvány bemutatásával, a gyermekek számát a gyermek születési anyakönyvi kivonatának vagy személyi lapjának bemutatásával,

 c) a jövedelmi helyzet kérelmező és családtagjai jövedelemigazolásával.

(3) A kedvezményes uszodabérlet iránti kérelem a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központnál nyújtható be, a kérelemhez a jogosultsági feltételek igazolásán túl mellékelni kell a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat nevére és címére kiállított uszodabérlet számlát. A kérelmekről az intézményvezető dönt, a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Az uszodabérlet költségét a kérelmező előlegezi meg. A számla és intézményvezetői döntés együttes beérkezésétől számított 30 napon belül az önkormányzat intézkedik a kifizetésről.

18. Normatív lakásfenntartási támogatás

36. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a Szociális törvényben foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles lakókörnyezete rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa életvitelszerűen lakott ingatlan rendeltetésszerű használata, annak higiénikus állapotának biztosítása,

b) az ingatlan rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a Polgármesteri Hivatal helyszíni ellenőrzés során vizsgálja.

(3) Amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatást kérelmező, illetve az ellátásra jogosult személy lakókörnyezete az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, az elvégzendő feladatok konkrét megjelölését tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt hiányosságokat megszüntetni, melynek teljesítését ismételt helyszíni ellenőrzés során kell vizsgálni.

III. Fejezet

A GYERMEKEK VÉDELMÉT BIZTOSÍTÓ PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

19. Születési támogatás

37. § (1) Az Önkormányzat egyszeri támogatást biztosít a szülőnek gyermek születése esetén, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

1. a gyermek szüleinek legalább egyike a gyermek születésekor és a gyermek születését közvetlenül megelőző egy éve életvitelszerűen, megszakítás nélkül az I. kerületben bejelentett lakóhelyén él, melyről a kérelmező nyilatkozik,
2. támogatásban részesülő szülő, vagy törvényes képviselő a gyermeket saját háztartásában neveli,
3. a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(2) A születési támogatás összege gyermekenként 75.000,- Ft.

(3) A születési támogatás iránti kérelmet a szülő, - különélő szülők esetén az, aki a gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik - a gyermek hat hónapos koráig terjesztheti elő.

(4) A támogatás kifizetése a kérelmező részére történik.

(5)  A támogatás megállapításához szükséges nyilatkozat és igazolás:

a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata,

b) a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli,

c) kérelmező lakcímének igazolása,

d) kérelmező nyilatkozata arról, hogy az I. kerületben életvitelszerűen tartózkodik,

e) kérelmező és családtagjai jövedelemigazolása.

(6) A kérelemben közölt adatok valódisága a helyszínen ellenőrizhető. Nem állapítható meg a támogatás, ha a kérelmező a helyszíni ellenőrzéshez nem járul hozzá, vagy azt meghiúsítja.

20. Beiskolázási segély

38. § (1) Beiskolázási segélyre jogosult az általános, vagy – a 19. életévét még be nem töltött – nappali tagozatos középiskolás gyermek szülője, aki a gyermek neveléséről saját háztartásában gondoskodik, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át.

(2) A beiskolázási segély mértéke – iskoláskorú gyermekenként – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30 %-a. A megállapított segélyt a tanév kezdetekor kell a jogosult részére kifizetni.

(3) A beiskolázási segély iránti kérelem évente az iskolai tanév végétől szeptember 30-ig nyújtható be.

(4) A segély megállapításához szükséges igazolások:

a) az igénylő és a vele közös háztartásban élő családtagok jövedelemigazolása,

b) 16 évnél idősebb nappali tagozatos középiskolás esetén iskolalátogatási igazolás.

(5) Nem jogosult beiskolázási segélyre az a tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy, aki a rendszeres gyermekvédelmi támogatás alapján járó – a Gyermekvédelmi törvény 20/A. §-ában szabályozott – évi egyszeri támogatásban részesül.

21. Szociális tanulmányi ösztöndíj

39. § (1) Szociális tanulmányi ösztöndíjra jogosult az általános iskola második osztályát elvégzett tanuló, valamint a középiskola nappali tagozatán tanulmányait folytató tanuló – legfeljebb 22. életévének betöltéséig – akinek az előző tanév tantárgyi átlaga 4,5 vagy a fölött van, és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A magatartás és szorgalom érdemjegy nem tartozik a tantárgyi átlagba.

(2) Az ösztöndíj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %- a.

40. § (1) A szociális tanulmányi ösztöndíj megállapításához szükséges igazolások:

a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása,

b) a tanuló/k születési anyakönyvi kivonatának másolata,

c) 16. életévét betöltött középiskolás esetén iskolalátogatási igazolás,

d) a megelőző tanév bizonyítványáról készített, az iskola által hitelesített másolat.

(2) Az ösztöndíjat szeptember 1-től augusztus 31-ig kell folyósítani. Ennek elteltét követően a tanuló - az egyéb feltételek fennállása esetén - ismét jogosulttá válik. Ilyen esetben a jogosultságot új eljárás keretében kell elbírálni.

(3) Az ösztöndíj megállapítása iránti kérelmet a gyermekét saját háztartásában nevelő szülő vagy más törvényes képviselő az iskolai tanév végétől szeptember 30-ig nyújthatja be.

IV. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK

22. Az ellátások formái

41. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorulók részére személyes gondoskodás formájában biztosítja:

a) A gyermekjóléti alapellátások keretében:

aa) gyermekjóléti szolgáltatást,

ab) a gyermekek napközbeni ellátását,

ac) a gyermekek átmeneti gondozását.

b) A szociális alapszolgáltatások keretében:

ba) étkeztetés,

bb) házi segítségnyújtás,

bc) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

bd) családsegítés,

be) szociális információs szolgáltatás,

bf) közösségi ellátás,

bg) nappali ellátás.

(2) Az Önkormányzat a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatait a következők szerint látja el:

a) Az (1) bekezdés aa), ba), bb), bc), bd), be), bf), bg) alpontja tekintetében a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ;

b) Az (1) bekezdés ab) pontja tekintetében az Egyesített Bölcsőde útján;

c) Az (1) bekezdés ac) pontja tekintetében ellátási szerződés útján kívánja biztosítani.

(3) Az önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát, Szakmai programját a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben az Egészségügyi és Szociális Bizottság hagyja jóvá.

23. Gyermekjóléti szolgáltatás

42. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében végzett tevékenység, melyet a gyermekvédelmi törvény 39. § - 40. §-ai alapján az Önkormányzat, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatán keresztül, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó egyéb intézmények és szervezetekkel való együttműködés keretében látja el.

(2) A Gyermekjóléti Szolgálat feladata:

1. a gyermek családjában történő nevelésének elősegítése,
2. a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése,
3. a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése,
4. családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének segítése,
5. hatósági eljárásban segítségnyújtás különböző alapellátások keretében nyújtott szolgáltatások biztosításával,
6. helyettes szülői hálózat szervezése;
7. gyermekjogi képviselő munkavégzésének biztosítása;.
8. szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsadás.

(3) Az átmeneti gondozást biztosító szervezetek, személyek szakmai munkáját segíti és együttműködik a bekerült gyermekek családjaival.

(4) A gyermekjóléti szolgálat munkatársai felkérhetők környezettanulmány, a gyermekek érdekét vizsgáló szakmai vélemény elkészítésére, és hatósági eljárás keretében kirendelhető: családgondozóként – védelembevételi eljárás – vagy eseti gondnokként.

(5) A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése céljából észlelő és jelzőrendszert működtet, együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó intézményekkel és szervezetekkel, valamint szakmai segítséget nyújt a nevelési-oktatási intézményekben folyó gyermekvédelmi tevékenység ellátásához.

(6) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

24. Gyermekek napközbeni ellátása

43. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása a családban élő gyermek életkorának megfelelő nappali felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkoztatás és étkeztetés megszervezése azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekvédelmi törvény hatálya alá nem tartozó személyek esetében a bölcsődei ellátás térítési díja a 2. melléklet szerint kerül megállapításra.

25. Bölcsődei ellátás

44. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása érdekében a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermek ellátására, szakszerű gondozására és nevelésére az Önkormányzat a gyermekvédelmi törvény 42. § és a 94. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelően bölcsődét működtet. A bölcsödébe az a gyermek vehető fel, akinek szülei, nevelői, gondozói – munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, vagy egyéb ok miatt – a napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni.

(2) Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. A bölcsődei ellátás keretében szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt.

(3) Az Önkormányzat a bölcsődés, az óvodás korú gyermekek és oktatási intézmények tanulói részére gyermekétkeztetést biztosít, amelynek térítési díját külön rendelet tartalmazza.

(4) Az ellátás igénybevételére vonatkozóan a Gyermekvédelmi törvény 31. §-a és e rendelet rendelkezései irányadóak. A nevelési év kezdetével történő igénybevétel iránti kérelmet minden év április 1. és május 31-e között kell benyújtani. A kérelem elbírálásához szükséges az intézményvezető javaslata, indokolt esetben az elbírálás során környezettanulmány is végezhető.

(5) A bölcsődei ellátás igénybevételéről az intézményvezető javaslata és a Népjóléti Iroda előterjesztése alapján az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt, az elbírálás során elsőbbséget élveznek az I. kerületben bejelentett lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező és életvitelszerűen is az I. kerületben élő családok gyermekei.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett, a bölcsődei felvétel során

további előnyben kell részesíteni,

1. azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
2. akinek érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
3. akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül,
4. akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni,
5. akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének két és félszeresét, egyedülálló szülő esetén háromszorosát,
6. akinek bölcsődei felvételét a gyermek egészségi problémája indokolja, amit a szülő házi gyermekorvosi vagy szakorvosi igazolással bizonyítani tud,
7. akinek szülője, gondozója legalább két éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik az I. kerületben.

(7) Az igénybevételi kérelemhez csatolni kell:

a) a gyermek és a szülők, törvényes képviselő lakcímkártyájának másolatát,

b) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

c) munkáltatói igazolást a szülők munkaviszonyának igazolására,

4. a szülő nappali tagozatos tanulói jogviszonya esetén az oktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást,
5. munkaerőpiaci képzésen való részvétel esetén az illetékes munkaügyi központ igazolását a képzés idejéről,
6. a szülő betegsége esetén a háziorvos/szakorvos által kiállított igazolást,
7. a gyermek betegsége esetén az ellátás indokoltságát igazoló gyermekorvosi igazolást,
8. a teljes családra kiterjedő jövedelemigazolást,

i) egyedülálló szülő esetén a Magyar Államkincstár igazolását emelt összegű családi pótlék folyósításáról,

j) a családban nevelt három vagy több kiskorú gyermek esetén a Magyar Államkincstár igazolását emelt összegű családi pótlék folyósításáról (amennyiben rendszeres gyermekvédelmi támogatás nem került megállapításra), és

k) minden olyan egyéb igazolást, mely alapján a gyermek, a felvétel során előnyt élvezhet.

(8) Indokolt esetben a jogosultsági feltételek megléte év közben is felülvizsgálható.

(9) A bölcsődei ellátást meg kell szüntetni:

a)  a szülő, törvényes képviselő kérelmére,

b) testvér születése után, a szülés utáni 60. nappal,

c) ha a gyermek indokolatlanul folyamatosan hat héten át a bölcsődéből távol marad,

d) a bölcsőde orvosának szakvéleménye alapján, ha a gyermek egészségi állapota illetőleg a többi gyermeket veszélyeztető magatartászavara miatt bölcsődében nem gondozható, vagy

e) ha a törvényes képviselő viselkedésével megsérti az intézmény házirendjét és ezzel veszélyezteti a gyermekek ellátását és személyiségük fejlődését.

(10) A szülő, törvényes képviselő kérelmére különös méltánylást érdemlő esetben a (9) bekezdés b) pontjában részletezett ok fennállása esetén az Egészségügyi és Szociális Bizottság a Gyermekjóléti Szolgálat javaslata alapján a bölcsődei ellátást továbbra is biztosíthatja azon gyermek számára, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt a gyermek napközbeni ellátásáról más módon nem tud gondoskodni.

45. § (1) A szülő által a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra fizetendő személyi térítési díj (a továbbiakban: gondozási díj) 500,- Ft/fő/nap a (2)-(12) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 30 %-ának fizetésére köteles az a szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 131-150 %-a között van.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 40 %-ának fizetésére köteles az a szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151-200 %-a között van.

(4) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 50 %-ának fizetésére köteles az a szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201-250 %-a között van.

(5) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 60 %-ának fizetésére köteles az a szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 251-300 %-a között van.

(6) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 80 %-ának fizetésére köteles az a szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301-350 %-a között van.

(7) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 20 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 141-150 %-a között van.

(8) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 30 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151-200 %-a között van.

(9) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 40 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201-250 %-a között van.

(10) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 50 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 251-300 %-a között van.

(11) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 60 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301-350 %-a között van.

(12) Az (1) bekezdés szerinti gondozási díj 80 %-ának fizetésére köteles a gyermekét egyedül nevelő szülő, akinek családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 351-400 %-a között van.

(13) A gondozási díjat akkor is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe, kivéve, ha a gyermek az adott hónapban a gondozási napok 20 %-nál kevesebb időtartamban veszi igénybe az ellátást, ebben az esetben a ténylegesen igénybe vett napok után kell gondozási díjat fizetni.

26. Gyermekek átmeneti gondozása

46. § (1) A gyermekek átmeneti gondozását az Önkormányzat gyermekek átmeneti otthonában történő elhelyezéssel látja el a gyermekvédelmi törvény 45-51. §-ai szerint.

(2) A gyermekek átmeneti otthonban történő elhelyezését az Önkormányzat más szervvel kötött ellátási szerződés útján biztosítja gyermekvédelmi törvény 97. §-a alapján.

(3) A gyermek átmeneti otthonában történő elhelyezés iránti kérelmet a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátás igénybevételéről a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedik

(4) A gyermekek átmeneti otthonában fizetendő személyi térítési díjat az Önkormányzattal ellátási szerződést kötő állami szerv állapítja meg.

27. Étkeztetés

47. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségügyi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk miatt.

(2) Szociálisan rászorult:

a) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;

b) aktív korú nem foglalkoztatott és csatolja a Munkaügyi Kirendeltség igazolását arról, hogy álláskeresőként szerepel a nyilvántartásban;

c) krónikus betegségben szenved, melyet orvosi szakvéleménnyel igazol;

d) betegsége miatt mozgásában oly mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátására nem képes;

e) egészségi állapota miatt speciális diétára szorul, melyet szakorvosi javaslattal igazol;

f) fogyatékosságát a Szociális törvény 65/C. § (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja;

g) pszichiátriai-, illetve szenvedélybetegségét orvosi szakvéleménnyel vagy kórházi zárójelentéssel igazolja és fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel; vagy

h) hajléktalan.

(3) Az étkeztetés keretében normál és diétás étkezés biztosítható. A diétás étkezés cukorbetegek számára, illetve epekímélő diéta, amely orvosi előírás alapján vehető igénybe.

48. § (1) A személyes díjkedvezmény mértéke, az intézményi térítési díj %-ában, ha az ellátásban részesülő személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem:

1. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,5 szeresét: 90 %,
2. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1,75 szeresét: 80 %,
3. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 szeresét: 70 %.
4. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,25 szeresét: 60 %,
5. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5 szeresét: 50 %.
6. nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,75 szeresét: 40 %.

g) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 3 szorosát: 30%.

h) nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 3,25 szeresét: 20%.

(2) A térítési díj elengedhető, vagy díjkedvezményben részesíthető, ha az (1) bekezdés szerint személyes díjkedvezményre jogosult, igazolja, hogy önmaga ellátására képtelen, valamint nincs tartásra kötelezett hozzátartozója.

49. § Az ellátáshoz, a személyes díjkedvezmény megállapításához, illetve a térítési díj elengedéséhez szükséges nyilatkozatok és igazolások:

a) az igénylő és családtagjai jövedelemigazolása,

b) az igénylő nyilatkozata, hogy nincs tartásra kötelezett hozzátartozója, és

c) a 47. § alkalmazásában orvosi szakvélemény az egészségi állapotról.

28. Házi segítségnyújtás

50. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatás igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

1. az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
2. az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
3. a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Amennyiben a háziorvos véleménye alapján ápolási feladatok ellátása is szükséges a gondozási terv, ápolási tervvel egészül ki.

(4) A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó vagy a gondozás irányítója a gondozási tervben foglaltak figyelembevételével határozza meg. Rendszeres házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben rendelhető el.

(5) Az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről, ebben az esetben a szolgáltatást igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.

51. § (1) A személyes díjkedvezmény mértékére a 48. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2) A térítési díj elengedhető, ha az (1) bekezdés szerint személyes díjkedvezményre jogosult igazolja, hogy önmaga ellátására képtelen.

(3) A személyes díjkedvezmény megállapításához illetve elengedéséhez szükséges nyilatkozatok és igazolások vonatkozásában a 49. §-ban foglaltak az irányadóak.

29. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

52. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését,

b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,

c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult

a) az egyedül élő 65 év feletti személy,

b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy

c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik. A diszpécserközpont segélyhívás esetén a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével értesíti a készenlétben levő gondozót.

(5) Az ellátás részletes szabályaira a Szociális törvény 65. §-ában foglaltak az irányadóak.

(6) Az ellátását igénybevevők részére személyi térítési díj kerül megállapításra.

30. Családsegítés

53. § (1) A családsegítés a szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése, amelyet az Önkormányzat a Családsegítőn keresztül lát el.

(2) Az ellátás részletes szabályaira a Szociális törvény 64. §-ában foglaltak az irányadóak.

(3) A Szociális törvényben meghatározott szolgáltatásokon belül biztosítja a

a) családi közösségépítő-, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat,

b) nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások,

c) ifjúsági tanácsadás,

d) szociális információs szolgáltatást,

e) aktív korú nem foglalkoztatottak,

f) az adósságterhekkel és lakhatási problémával küzdők

g) a fogyatékkal élők, a szenvedélybetegek, valamint családtagjainak a segítő szolgáltatását.

(4) A szociális szolgáltatást nyújtó alapellátások igénybevétele önkéntes és térítésmentes. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő egyéni pszichoterápia, pár- és családterápia, mediáció-közvetítői tevékenység térítési díját, a nem e rendelet személyi hatálya alá tartozó személyek részére az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának Térítési díj mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.

(5) Azokban az esetekben, ahol egyéb szolgáltatások, támogatások folyósításának feltétele az intézményi együttműködés, ott e rendeletben foglaltak és az igénybevevő által aláírt írásos megállapodások feltételei az irányadóak.

31. Szociális információs szolgáltatás

54. § A szociális információs szolgáltatás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézmény feladatkörében működik.

32. Közösségi ellátások

55. § (1) A közösségi ellátások célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá a gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.

(2) Az Önkormányzat közösségi ellátási feladatait a Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ, továbbá egyéb szerződéses jogviszony alapján együttműködő szervezet által nyújtott szolgáltatásain keresztül látja el.

(3) Ezen szolgáltatásokban azok részesülhetnek, akik valamely más ellátási formában – orvosi vagy egyéb terápiás kezelésben – részesülnek és önálló életvitelük fenntartásához segítségre van szükségük.

56. § (1) A közösségi pszichiátriai ellátás olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú gondozás, amelynek során a gondozás és a pszichoszociális rehabilitáció minden lehetséges formája biztosított az ellátott otthonában, illetve környezetében, bevonva a gondozásba a közösségi erőforrásokat és a szakintézményeket, így különösen a háziorvos, pszichiátriai gondozó, kórház.

2. A közösségi ellátások célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése.

(3) Az ellátás részletes szabályaira a Szociális törvény 65/A. §-ában foglaltak az irányadóak.

33. Idősek klubja

57. § (1) Az Önkormányzat a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak, valamint a 18. életévüket betöltött, saját otthonukban élő egészségkárosult személyek napközbeni gondozását az idősek klubjában biztosítja.

(2) Az idősek klubjában igénybe vehető étkezés:

a) Hétköznapokon: ebéd.

b) Hétvégén: hideg csomagot étel, meleg csomagolt étel.

(3) A személyes díjkedvezmény mértékére a 48. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(4) A személyes díjkedvezmény megállapításához az igénylő jövedelemigazolása szükséges.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

58. § (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Szociális törvény, a gyermekvédelmi törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján kell eljárni.

(2) E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) Ezt a rendeletet a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(4) Hatályát veszti a szociális és gyermekjóléti pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. sz. rendelet,

a szociális és gyermekjóléti pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.15.) Kt. számú rendelet módosításáról szóló 11/2000. (V.1.) Kt. sz. rendelet,

a szociális és gyermekjóléti pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló, módosított 12/1999. (VI.25.) Kt. sz. rendelet (a továbbiakban: R.) módosításáról szóló 17/2000. (X.25.) Kt. sz. rendelet,

a szociális és gyermekjóléti pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. sz. rendelet (a továbbiakban: rendelet) módosításáról szóló 9/2001. (VI.15.) Kt. sz. rendelet,

a szociális és gyermekjóléti pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. sz. rendelet (a továbbiakban: szociális rendelet) módosításáról szóló 21/2001. (XII.18.) Kt. sz. rendelet,

a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. sz. rendelet (a továbbiakban: szociális rendelet) módosításáról szóló 1/2002. (II.1.) Kt. sz. rendelet,

a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. sz. rendelet módosításáról szóló 4/2002. (III.7.) Kt. sz. rendelet,

a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. sz. rendelet módosításáról szóló 2/2003. (II.12.) Kt. sz. rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. sz. rendelet és a Budavári Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 4/1994. (III.17.) Kt. sz. rendelet módosításáról szóló 15/2003. (VII.3.) Kt. sz. rendelet,

a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. rendelet módosításáról szóló 24/2004. (V.3.) Kt. rendelet,

a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. rendelet módosításáról szóló 29/2004. (VI.30.) Kt. rendelet,

a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. rendeletének módosításáról szóló 40/2004. (XII.20.) Kt. rendelet,

a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. rendelet módosításáról szóló 24/2005. (XI.3.) Kt. rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. rendeletének módosításáról szóló 6/2006. (III.9.) Kt. rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. sz. rendeletének módosításáról szóló 17/2006. (VII.14.) Kt. rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. sz. rendeletének módosításáról szóló 29/2006. (XII.19.) Kt. rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. rendeletének módosításáról szóló 10/2007. (VI.1.) Kt. rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. Rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról szóló 4/2008. (II.29.) Kt. rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. Rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról szóló 10/2008. (IV.3.) Kt. rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. Rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról szóló 17/2008. (VI.27.) Kt. rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. rendeletének módosításáról szóló 22/2008. (IX.26.) Kt. rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. rendelet módosításáról szóló 6/2009. (II.27.) Kt. rendelet,

Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. rendelet módosításáról szóló 20/2009. (IX.25.) Kt. rendelet,

Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. rendelet módosításáról szóló 9/2010. (III.29.) Kt. rendelet,

Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 12/1999. (VI.25.) Kt. rendelet módosításáról szóló 26/2010. (XII.17.) Kt. rendelet,

(a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások című 12/1999. (VI.25.) Kt. rendelet módosításáról szóló 11/2011. (IV.29.) önkormányzati rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások című 12/1999. (VI.25.) Kt. rendelet módosításáról) szóló 14/2011. (VI.24.) Önkormányzati rendelet,

a Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások című 12/1999. (VI.25.) Kt. rendelet módosításáról) szóló 20/2011. (IX.30.) Önkormányzati rendelet.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A rendelet megalkotásával a Képviselő-testület eleget tesz az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi LXXV. törvényben előírt kötelezettségeknek.

A rendelet célja, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően bevezesse az önkormányzati segély fogalmát illetve kategóriáját, egyúttal beépíti azt a jelenlegi támogatási struktúrába.

A rendelet megalkotásának költségvetési kihatása nincs. A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása nincs. A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségügyi követelményei nincsenek. Az Sztv.. rendelkezéseit szem előtt tartva kerül sor az új rendelet megalkotására.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §-hoz: a rendelet célját határozza meg.

2. §-hoz: a rendelet személyi hatályát határozza meg.

3-8. §-hoz: az ellátások megállapításának általános szabályait tartalmazzák, a kérelem benyújtására, a becsatolandó dokumentumok körére, a környezettanulmányok elvégzésére vonatkozóan.

9-10. §-hoz: a pénzellátások folyósítására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.

11. §-hoz: a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítéséről rendelkezik.

12-14. §-hoz: a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra vonatkozóan a térítési díjak megállapításának általános szabályait tartalmazza.

15-16. §-hoz: hatásköri szabályokat tartalmaz, 2014. január 1-től a közgyógyellátás a jegyzői hatáskörből a Képviselő-testület illetve átruházott hatáskörben a polgármester hatáskörébe kerül át.

17-21. §-hoz: az aktív korúak ellátására, azon belül a rendszeres szociális segélyre vonatkozó részletszabályokat tartalmazza, külön kiemelve a Budavári Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központtal való együttműködés formáit.

22. §-hoz: általános jelleggel bevezeti az önkormányzati segély fogalmát, amely tartalmilag magában foglalja az eddigi, eseti jelleggel adott támogatásokat illetve a szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatást is.

23-24. §-hoz: az eseti önkormányzati segély megállapításának részletszabályait tartalmazza.

25-26. §-hoz: a rendkívüli önkormányzati segély (jelenlegi szabályozás szerint alkalmi átmeneti segély) jogosultsági feltételeit határozzák meg.

27-29. §-hoz: a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás feltételeit határozza meg.

30. §-hoz: a szociális kártya keretében nyújtott élelmiszertámogatásra való jogosultság feltételeit tartalmazza.

31-32. §-hoz: a temetési segély igénylésére és megállapítására vonatkozóan tartalmaz részletszabályokat.

33. §-hoz: a gyógyszer-támogatási segélyre való jogosultság feltételeit tartalmazza.

34. §-hoz: a közgyógyellátás igénylésére és megállapítására vonatkozóan tartalmaz részletszabályokat.

35. §-hoz: a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozóan a lakókörnyezet rendezettségének elve is beépítésre került 2012 júniusában.

36-40. §-hoz: a gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetbeni ellátások részletszabályai tartalmazzák a születési támogatás, beiskolázási segély, szociális tanulmányi ösztöndíj jogosultsági feltételeit illetően.

41. §-hoz: felsorolja az önkormányzat által biztosított szociális és gyermekjóléti személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról.

42-45. §-hoz: a gyermekek napközbeni ellátására, ezen belül a bölcsődei ellátásra vonatkozóan határozza meg a felvételi eljárás illetve a személyi térítési díj számításának rendjét.

46. §-hoz: a gyermekek átmeneti otthonban történő elhelyezésére az Önkormányzat a III. kerületi Önkormányzattal kötött ellátási szerződést.

47-57. §-hoz: a személyes gondoskodást nyújtó, leginkább idősek számára biztosított szociális ellátások igénybevételére, térítési díjakra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

58. §-hoz: jelen rendelet hatályba lépéséről, valamint a hatályát vesztő jogszabályról rendelkezik.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.

Az 1. melléklet a szociális étkeztetés 100 %-os díjtételeit, az intézményi térítési díjakat tartalmazza.

A 2. melléklet a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások díjait tartalmazza.

Hatásvizsgálat

szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 36/2013.(XII. 13.) önkormányzati rendelethez

(a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § alapján)